Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákoskeresztúri Családsegítő Központ. Éves BESZÁMOLÓ 2014.

Átírás

1 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest, Újlak u enternet.hu , (fax) web: Éves BESZÁMOLÓ 2014.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ feladata, működési adatai... 4 A Családsegítő Központ feladatellátásának szakmai tartalma... 5 Egyéni esetkezelés családgondozás... 5 Tanácsadások... 7 Jelzőrendszer működtetése Csoportokkal végzett szociális munka Közösségi Pszichiátriai Ellátás Kiegészítő szakmai tevékenységek Adományok közvetítése Ajánlások egyéb szervezetek felé Egyéb szakmai programok Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Befejezés Melléklet

3 Bevezetés A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 25 évvel ezelőtt kezdte meg működését. Az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szolgáltatásai az elmúlt évek alatt folyamatosan alakultak, bővültek. A segítő szolgáltatások kínálatának változása alapvetően egyrészt a változó lakossági igényekhez való alkalmazkodásnak, másrészt a folyamatosan módosuló jogszabályi előírásoknak a következménye. Módszereink, programjaink bővülésében, kialakításában fontos szerepe van a munkatársak szakmai megújulásra irányuló igényének júliusától intézményünk önálló szakmai egységeként működik a kerületi Közösségi Pszichiátriai Ellátás, mostanra szoros szakmai együttműködéssel, kiegészítve egymás napi munkáját dolgozunk együtt. Az intézmény évi munkájáról készített beszámolónkban bemutatjuk feladatellátásunk szakmai tartalmát, az általunk végzett szociális munkát. A korábbi évek gyakorlatát követve az intézményi feladatellátás részletezése előtt azok jogszabályi hátterét is felsoroljuk. A forgalmi, működési adatainkat a beszámolónk szöveges elemző részében, továbbá a mellékletben mutatjuk be táblázatos formában. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal felé évente kötelezően beküldendő hivatalos statisztikai jelentésünk előírt adatgyűjtési rendszerét és csoportosítási kötöttségeit, továbbá a táblázatokban alkalmazott meghatározásokat, elnevezéseket, szakmai nyelvezetet használjuk fel. 3

4 A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ feladata, működési adatai A Családsegítő Központ 1989-ben alakult és jelenleg is önálló intézményként működik a lakótelep belső részén. Elnevezése ellenére nemcsak Rákoskeresztúrt, hanem az egész kerületet ellátja. A jogszabályi előírásokkal összhangban az intézmény fő tevékenységei a következők: - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - segítséget nyújt az egyéneknek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyeik vitelében, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok ill. konfliktusok megoldását, - tanácsadást nyújt a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel küzdők, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek számára, - a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló és konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat nyújt, - a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedési feladatokat lát el. Közösségi pszichiátriai ellátás pedig: - segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásával illetve fejlesztésével, továbbá - a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, valamint - a szociális és mentális gondozásukban és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A családsegítés igénybevétele jogszabályi előírásból adódóan alapvetően önkéntes, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármelyik kerületi polgár szabadon, saját döntése alapján veheti igénybe intézményünk segítő szolgáltatásait. Ez alól kivételt a jogszabályban meghatározott kötelező együttműködés jelent (jellemzően a szociális törvényben és a kerületi szociális rendeletben, továbbá a menedékjogi törvényben meghatározottak szerint így adósságkezelési szolgáltatás és az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek, továbbá a menekültek és oltalmazottak integrációs szerződésbe foglalt beilleszkedési programja esetén). A kliensek a családsegítő intézmény szolgáltatásainak igénybevétele előtt az ügyeletes családgondozóval találkoznak, amelynek célja az első interjú, segítő problémafeltáró beszélgetés megtörténte, majd később a jogszabályban meghatározott esetnapló, valamint a nyilvántartásba vételi adatlap felvétele. A közösségi ellátás igénybevétele szintén önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére és pszichiáter és/vagy neurológus szakorvosának javaslata alapján. A személyesen, telefonon, levélben, ben történő igénybejelentést követő legkésőbb 3 napon belül (ha szükséges, azonnal) az ellátás koordinátora előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró klienst. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátást igénybe vevő, valamint törvényes képviselője megállapodást köt a szolgáltatást nyújtóval. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ valamennyi saját szolgáltatása ingyenesen vehető igénybe ben intézményünk fővel került segítő kapcsolatba. Közülük 801 fő új kliens, tehát olyan kerületi lakos, aki még soha nem járt nálunk. Az ügyfeleink 2/3 része nő volt; legtöbben a éves korosztályból. 4

5 Családsegítőnk évi forgalma, tehát az ügyfeleinkkel, a rákosmenti családokkal történt segítő találkozások száma volt. 2.1 A szolgálat forgalmi adatai ( tárgyév) ( Halmozott adat!) Forgalmi adatok 2.2 Ellátottak számára vonatkozó adat (tárgyév) (Nem halmozott adat!) Ellátotti adatok Kapcsolatfelvételek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma 2891 Tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma 801 Összesen (01+02 sor) A szolgáltatást igénybe vevők száma nem és korcsoport szerint (fő) (Nem halmozott adat!) Nem, életkor 6 alatt felett összesen Férfi Nő Összesen (01+02 sor) KHS adatszolgáltatás_ A szociális törvény szerint kiemelt feladata a családsegítő központoknak a szociális és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, az információszolgáltatás. Intézményünk ehhez kapcsolódóan immár több éve honlapot szerkeszt ( és 2014-ben a 2797 látogató összesen 3365 alkalommal keresett/nyitott rá az intézményünk honlapjára. Az intézményben szakmai munkakörben 2014-ben 12,25 családgondozói, 3 adósságkezelői, 2 családgondozó-munkavállalási tanácsadói, 0,5 pszichológusi, 0,5 külsős (szerződéses) jogász tanácsadói, valamint 2 szociális asszisztensi, valamint 1 intézményvezetői tehát összesen 21,25 státuszon, továbbá 1,5 nem szakmai álláshelyen (adminisztrátor, technikai) összesen 25 fő dolgozott. További 3 fő a telephelyként működő közösségi pszichiátriai ellátás munkatársa. A szakmai munkakörben foglalkoztatottak valamennyien a vonatkozó jogszabály szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, negyedük többdiplomás. Jellemző végzettségek: szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus, pszichológus, pedagógus, szociológus. Költségvetésünk (a családsegítés és közösségi pszichiátriai ellátás együttesen): személyi ezer forint járulékok ezer forint dologi ezer forint (Tartalmazza a közösségi ellátás finanszírozási szerződés alapú ezer forintos és a szociális alapszolgáltatások normatív alapú állami költségvetési működési támogatását is.) Fő A Családsegítő Központ feladatellátásának szakmai tartalma A családsegítő szolgálat a családok komplex segítését célzó intézményrendszer, ahol különböző segítő foglakozású emberek team munkában dolgoznak. (forrás: A szociális munka szótára, SZMME, Bp.1998) Egyéni esetkezelés családgondozás (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell 5

6 a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, (1993. évi III. törvény szociális törvény ) A családsegítő munkánk alapvető módszere, mint valamennyi hasonló típusú hazai intézményben, az egyéni esetkezelés. Ennek része az intézményünkben vagy a hozzánk fordulók lakóhelyén (családlátogatások) végzett személyes meghallgatás, a problémák feltárása, s tanácsadás, segítő beszélgetés, ügyintézési eljárásmódokat különböző formája. A napi gyakorlatban minden olyan kérdéssel, gonddal, problémával felkereshetik a családsegítő szolgáltatást az emberek, amit maguk illetve szűkebb (családtagok, barátok) vagy tágabb (ismerősök) környezetük segítségével sem tudnak megválaszolni, megoldani, elrendezni. A segítő munka ritkán hoz eredményt egyszeri találkozással, ezzel összhangban a kötelező statisztikai adatgyűjtésben részletes demográfiai adatokat csak azokról az ügyfelekről kell gyűjteni, akikkel a szakmai tevékenység egy találkozás során tett intézkedéssel nem zárható le. (Ld.: 3. blokk a statisztikai táblákban) 3. A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐK 2. azon esetek vonatkozásában, ahol a szakmai tevékenység egy találkozás kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le 3.1 A szolgáltatást igénybe vevők száma nem és korcsoport szerint (fő) (Nem halmozott adat!) Nem, életkor 6 alatt felett összesen Férfi Nő Összesen (01+02 sor) KHS adatszolgáltatás_2014. A teljes esetszámon belül (Ld. fentebb: 3692 fő) a tartós segítségre, folyamatos segítő kapcsolatra épülő gondozott esetek száma 2014-ben 1790 (48,5 %) volt. A megoldásra felkínált gondok jellege, nagysága, összetettsége sokszor teszi szükségessé, hogy a néhány alkalomból álló segítő találkozáson túlmenően az esetkezelés egy rendszeres kapcsolattartássá, tartós segítő folyamattá alakuljon. A szociális munkában az olyan segítő kapcsolatot, ahol a munka nem zárható le egy találkozás után, nevezzük családgondozásnak. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a hozzánk segítségért fordulók hozott problémáinak jellegét illetve egymáshoz viszonyított arányát a KSH szerinti csoportosítást alkalmazva. 3.5 A szolgáltatást igénybe vevők problémái A probléma típusa Életviteli 92 Családi-kapcsolati 126 Családon belüli erőszak 5 Lelki-mentális 120 Gyermeknevelési 47 Anyagi 1099 Foglalkoztatással kapcsolatos 594 Egészségkárosodás következménye 38 Ügyintézéshez segítségkérés 198 Információ kérés 221 Egyéb 356 Összesen (01-11 sor) 2896 Összesenből több probléma együttes előfordulása 760 krízishelyzet 54 KSH adatszolgáltatás_2014. Fő 6

7 A korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is az intézményünkkel kapcsolatba kerülő emberek többsége (58,5%) két (anyagi vagy foglalkoztatással kapcsolatos) fő problémával keresett meg minket. Idén is jellemző, hogy egy-egy család már az első segítő beszélgetés során több probléma együttes előfordulását vázolja fel; ennek aránya 26,25% az összes hozott problémát tekintve. Egyre gyakrabban dolgozunk un. sokproblémás családokkal; olyan segítségkérőkkel, akiknél az anyagi nehézség (mint elsődlegesen felkínált probléma) csak tünete a többi mentális,- kapcsolati,- egészségügyi problémának. 54 esetben pedig azonnali beavatkozásra, krízisintervencióra volt szükség. A szakma szabályai szerinti együttműködési megállapodáson alapuló kölcsönös munkafolyamat célja, hogy a segítő kapcsolatot igénylő személy vagy család később képessé váljon a jelentkező problémái önálló megoldására, a családgondozó fő feladata a képessé tevés. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A hozott problémák sorba vétele után, a közösen meghatározott cél elérésének érdekében végzett munka intenzitása a havi néhány találkozástól a napi rendszerességig terjedhet. A napi ügyeleti szolgálaton belül lényeges feladatunk az ügyintézési tanácsadás és információs szolgáltatás. Ugyancsak a szociális munkás (családgondozó) feladata az elsődleges problémafeltárás, valamint szükség szerint belső vagy külső szakember bevonása a megoldási folyamatba. A családgondozás fontos módszere a segítő beszélgetés, ez egy a szociális munkás által irányított speciális kommunikációs helyzet, mely a segítséget kérővel (vagy annak családtagjaival) a megállapodás szerinti célok megvalósulása érdekében zajlik. A családgondozók és tanácsadók munkája nem korlátozódik csak a napi ügyeleti feladatok elvégzésére, hanem annak lényeges eleme a területi munka is. Ebbe a körbe tartoznak a családok lakóhelyén végzett családlátogatások és a segítő munkához kapcsolódó ügyintézési feladatok, továbbá a szociális és egyéb társintézményeknél végzett esetmegbeszélések, egyeztetések is. A családgondozói csoportban egy-egy családgondozó évente átlagosan 150 családdal kerül segítő kapcsolatba. Tanácsadások (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők,..illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, ( Szociális törvény 64. ) Adósságkezelési tanácsadás A szociális törvény szerint a családsegítő központok egyik meghatározó feladata az anyagi nehézségekkel, hátralékot felhalmozó családokkal való segítő munka, számukra tanácsadás működtetése ben az intézményt felkeresők elsődlegesen megfogalmazott problémája éppen ez volt. Az adósságkezelési tanácsadás menete a következő: a családgondozóval folytatott első, feltáró beszélgetés után időpontot kapnak a kliensek az adósságkezelési tanácsadásra. Ekkor már célzottan a család jövedelmi helyzetének, eladósodottsága mértékének, fizetőképességének felmérése zajlik ben 374 fő (család) vett részt adósságkezelési tanácsadáson, ez 1823 találkozást jelent (forgalom). Az elmúlt évek tapasztalata alapján egyre kiemeltebb szerep jut az adósságkezelési szolgáltatás tanácsadó, elemző funkciójának. A hozzánk fordulók döntő többsége a támogatási keretfeltételek miatt nem jogosult támogatásra, a tanácsadáson résztvevők 30 %-a ad be végül 7

8 valamilyen hátralékrendezési támogatási kérelmet. A többi esetben különösen fontos a megfelelő információk közvetítése (például a védendő fogyasztói státuszról, előrefizetős mérőórák felszereléséről), a szolgáltatókkal való kapcsolattartás, a családi gazdálkodás átbeszélése. Az adósságkezelők szorosan együtt dolgoznak a családgondozókkal a minket felkereső adósokkal közösen felállított adósságrendezési terv készítésében, a hátralék csökkenteséhez, ideális esetben teljes rendezéséhez szükséges lépések pontos megtervezésében. Igényelhető támogatások A hátralékok rendezéséhez, az elmúlt évekhez hasonlóan, kétféle támogatás vehető igénybe: a HÁLÓZAT Alapítvány hátralékkiegyenlítő támogatása és/vagy a helyi adósságcsökkentési támogatás. Mindkét támogatási kérelem beadásánál az előkészítő- és a nyomon követő munkát intézményünk végzi. A kétféle támogatási formára összesen 121 (93 alapítványi és 28 önkormányzati támogatás iránti) kérelem került beadásra. A kétféle támogatás igénylésének feltételei nem változtak az elmúlt esztendőben. A Hálózat Alapítvány hátralékkiegyenlítő támogatásával főleg a Díjbeszedő Holding felé felhalmozott víz-csatorna és szemétszállítási díj ill. a távhő-szolgáltató felé felhalmozott hátralékot lehet rendezni. A beadott kérelmek kb. 2/3 része csak a Díjbeszedő Holding felé felhalmozott tartozásokat tartalmazott, ezek a kerület családi házas övezetében élő családok kérelmei ban kb. 47,8 millió Ft összegű hátralék rendezéséhez igényelték a családok intézményünkön keresztül az alapítvány támogatását; a megítélt támogatás összege kb. 21,5 millió Ft. Természetesen a hátralékok tényleges rendezése a részletfizetési megállapodások szerint folyamatos. Az alapítványi támogatás szolgáltatóknak történő átutalása csak az önrész részleteinek folyamatos visszaigazolása után kerül sor. A helyi adósságcsökkentési támogatást mindenféle szolgáltatónál lévő elmaradásra lehet igényelni; így a gázdíj, villanyszámla- és közös költség ill. az abban elszámolt fűtésdíj elmaradásokat csak ezzel a támogatási formával lehet rendezni. A helyi adósságcsökkentési programban résztvevő családok kb. 60 %-nál már előrefizetős mérőóra van felszerelve; így a hátralék rendezése után nem halmozhatnak fel újabb elmaradásokat (legalábbis a gáz- és villanyszámlákban) ban összesen kb. 5,65 millió Ft tartozást rendezhettek a családok a helyi támogatással. Az önrészek törlesztése természetesen itt is elhúzódó. Adósságkezelési csoport A hozzánk fordulók döntő többsége vagy nem jogosult az önkormányzati adósságcsökkentő támogatásra vagy nem képes annak feltételeit teljesíteni maradéktalanul, javarészt megfelelő jövedelem hiányában. Ilyen esetekben különösen fontos a családi gazdálkodás, a háztartásvezetési ismeretek átgondolása. A csoport segíti a gazdálkodás optimális átalakítását, segíti az érintett család részvételét az adósságrendezési folyamatban. A csoport alapvető célja, hogy a közüzemi díjhátralék és hitel problémával érkező ügyfeleket alkalmassá tegyük az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére. Irányított beszélgetés formájában a csoport résztvevőivel együtt feltérképezzük a kialakult vásárlási szokásokat és elemezve azokat, közösen rávilágítunk annak hibáira, bízva abban, hogy egymástól is tanulnak a jelenlévők már kipróbált, bevált spórolási trükköket. A beszélgetés folyamán felhívjuk a figyelmet a vásárlás ösztönzésére irányuló reklámpszichológiai fogásokra. Az adósságkezelési csoportban 3 fő adósságkezelési tanácsadó dolgozik. Munkavállalási tanácsadás A Rákoskeresztúri Családsegítő Központot 2014-ben 677 fő kereste fel munkavállalási kérdésekben, valamint álláskeresési segítségnyújtáshoz kapcsolódóan. Ebből 479 fő régi és 198 új ügyfél volt. Jellemzően a közötti korosztály, majd az év közötti korosztály fordult elő leggyakrabban. 8

9 Az egyéni munkavállalási tanácsadáson résztvevők 18 %-a az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők kötelező együttműködés alapján, számuk 2014-ben 122 fő volt. Ezt az ellátási formát azok vehették igénybe, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig még öt esztendejük van hátra vagy munkaképesség csökkenésük nem éri el az 50% feletti mértéket. Jellemzően rossz fizikai állapotban lévő ügyfelekről beszélünk, akik egyedül élnek, és általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. További problémát jelentett, hogy sok esetben tartós kórházi tartózkodásra volt szükség, ami megnehezítette az együttműködésünket, illetve a kapcsolattartást. Azoknál az ügyfeleknél, akik integrálhatóak lennének a munkaerő piacra (nincs komolyabb egészségkárosodás), náluk gyakran fordul elő, hogy a munkáltató arra hivatkozva nem alkalmazza őket, hogy csak pár év, vagy pár hónap van nyugdíjig. Az egyéni álláskeresés keretein belül előre egyeztetett időpontban az ügyfelek álláskeresési, munkavállalási tanácsadáson vehetnek részt. A tanácsadásokon az önéletrajz írás formai követelményeinek, motivációs levelek mintáinak, álláskeresési technikák átbeszélése, illetve gyakran fiók létrehozása folyik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a tanácsadásoknál a legalapvetőbb kompetenciákra is hangsúlyt kell fektetni (telefonálás, megjelenés, köszönés stb.) ilyen esetekben a tanácsadás természetesen nem egy találkozásból áll. Minden esetben felajánljuk az Álláskereső Klubon való részvételt, további segítségképp az elhelyezkedéshez. A tanácsadás kitér az igényelhető ellátási formákra, juttatásokra is. Sokszor a tanácsadás során derült ki, hogy az álláskereső jogosult álláskeresési ellátásra, ennek intézésében is segítséget nyújtunk. A nyugdíj előtt álló korosztálynak szolgálati idő kiszámításában, illetve a formanyomtatvány kitöltésében is segítséget nyújtunk. Álláskereső Klub Az Álláskereső Klub több mint tíz éve működik a Rákoskeresztúri Családsegítő Központban. A hozzánk forduló álláskeresőknek technikai és szakmai segítséget nyújtunk, hogy minél hamarabb és a hosszabb időre tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, esetleg támogatott foglalkoztatási formákba vagy képzésbe bekapcsolódni. Heti két alkalommal két órában van lehetőségük az ügyfeleknek az aktuális, friss állásajánlatokban válogatni, illetve munkavégzésessel kapcsolatban telefonálni. Kéthetente a Budapest Főváros Kormányhivatalához bejelentett álláslehetőségeket is megkapjuk, amit elérhetővé teszünk az ügyfelek számára. A Klubot két szakember vezeti, így az álláskeresőknek azonnal lehetőségük van a felmerülő problémákat, kérdéseket feltenni, és következő lépéseket kialakítani es évben 82 alkalommal tartottunk Álláskereső Klubot, ezen összesen 707 fő jelent meg. A 707 főből 193 fő volt, aki legalább egy alkalommal vett részt. A nők aránya a résztvevők közül magasabb a férfiaknál, gazdasági aktivitást tekintve pedig a munkanélküli és inaktív résztvevők aránya a legmagasabb. Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a nyolc általános és szakmunkás, szakiskolát végzettek aránya a legmagasabb. Korcsoportonkénti megoszlásban a éves korosztály képviseltette magát a legnagyobb számban. Az idei évben megnőtt a nyugdíjas korú álláskeresőknek száma, akik nyugdíj melletti kereset kiegészítésben kértek segítséget évben a klubon való részvételt továbbra is egy megelőző egyéni tanácsadáson való részvételhez kötöttük. Ez azért szükséges, mert sokszor okoz problémát az állás megpályázásán túl a megjelenés, kommunikáció, megfelelő önismeret, motiváltság kialakítása. Az egyéni tanácsadásokon a legkorszerűbb álláskeresési technikákat tanítjuk meg az ügyfeleknek (önéletrajz, motivációs levél, keresési technikák). Ebben az évben is több szervezettel dolgoztunk együtt a még eredményesebb elhelyezkedés érdekében. A Napraforgó Alapítvány két alkalommal tartott toborzást intézményünkben, betanított munkára, illetve raktári segédmunkára kerestek alkalmazottakat. A Civil Érték Egyesülettel továbbra is együtt dolgoztunk a megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedése érdekében. A es évben tizenkilenc megváltozott munkaképességű ügyfélnek sikerült a programban részt vennie és ennek révén munkaszerződést kötnie. Ezekre a programokra leginkább az Álláskereső Klubon illetve az egyéni tanácsadáson megjelent ügyfelekből delegálunk. Az álláskeresőink visszajelzései alapján 68 főnek sikerült munkát 9

10 vállalnia. Ez azt jelenti, hogy a minden harmadik hozzánk forduló ügyfélnek sikerült pozitív kimenetelt jelentő lehetőséget kínálnunk. Az idei évben két alkalommal tartottunk egynapos Álláskeresési Technikák tréninget. A két csoportot gyesről, gyedről visszatérő édesanyáknak illetve tartós álláskeresőknek szerveztük meg. A munkavállalási tanácsadásban 2 fő munkavállalási tanácsadó családgondozó dolgozik. Pszichológiai tanácsadás A pszichológiai konzultációkra 38 személy (23 nő és 15 férfi) jelentkezett, 26-an először jártak a pszichológusnál. A kliensek összesen 216 alkalommal fordultak meg a pszichológiai tanácsadáson. Különböző típusú pszichés problémák merültek fel: legtöbbször családi-, párkapcsolati zavarok és konfliktusok, továbbá gyakori a depresszió, pánikbetegség, az életvezetési problémák, majd a szorongásos zavarok, a gyászfeldolgozás és a családon belüli bántalmazás. A pszichológus munkája során főleg a családgondozó kollégákkal működik együtt, esetmegbeszéléseket folytatva az adott klienssel kapcsolatban. Ezen kívül továbbirányításra kerül sor ha súlyos, pszichológiai eszközökkel nem kezelhető személy érkezik a pszichiátriai orvosi rendelésre; gyermekek esetében a Nevelési Tanácsadóhoz ill. a Gyermekjóléti Szolgálathoz. Az egyéni beszélgetések mellett párkapcsolati konzultációt tart pszichológusunk családgondozó kollégákkal. Pszichológus kollégánk heti 20 órában látja el feladatát. Jogi tanácsadás Az intézmény megnyitása óta változatlan időpontban, péntek délutánonként működik az ingyenes jogsegélyszolgálatunk. Előjegyzés alapján és teljes kihasználtsággal fogadja a két jogász a kerületi ügyfeleket, akik szociális helyzetüknél fogva piaci áron nem tudnának igénybe venni jogi segítségnyújtást. Az ügyfélforgalom és ezzel az előjegyzési idő is folyamatosan növekszik, ez jelenleg átlagosan 1-3 hét ben 356 esettel foglalkozott a tanácsadás. Az esetek többségében szóbeli tanácsadás, tájékoztatás, jogértelmezés, jogmagyarázat történt, ami esetenként bírósági, államigazgatási beadványok (keresetlevelek, kérelmek, fellebbezések, egyéb beadványok) szerkesztéséhez nyújtott segítséggel egészült ki. Jellemző ügytípusok a házassági bontóperek és járulékos keresetei, az államigazgatási ügyek (pl. birtokvédelem, szabálysértés, hagyatéki eljárás), valamint a munkajogi ügyek. A jogsegélyszolgálat működtetése két külsős (megbízási szerződéses és számlaadó) szakemberrel történik. Konfliktuskezelési tanácsadás Intézményünkben 2013-ban konfliktuskezelő team alakult azzal a céllal, hogy a családi konfliktusokkal érkező ügyfeleinket még hatékonyabban tudjuk segíteni. A négyfős team szociális munkás, pszichológus, mediátor, ill. családkonzulens végzettségű családgondozó munkatársakból áll. A segítő folyamat az érintettekkel folytatott problémafeltáró beszélgetésekkel kezdődik, amelyek során igyekszünk összegyűjteni az összes fontos információt annak eldöntéséhez, hogy számukra melyik szolgáltatásunkat javasoljuk (pár-, ill. családkonzultáció, mediáció, egyéni tanácsadás, stb.). Pár- és családkonzultáció Mélyebb gyökerű párkapcsolati, illetve családi krízisek esetén javasoljuk ezt a szolgáltatásunkat, amelynek során a felek érzéseire koncentrálva megpróbáljuk feltárni azokat a múltbéli eseményeket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek. Legfontosabb céljaink ilyenkor a következők: a családtagok között feszülő konfliktus okainak feltárása és feldolgozása, 10

11 a kapcsolatban alkalmazott kommunikációs sémák és viselkedésmódok tudatosítása, ill. módosítása, a család tagjaiban, ill. a kapcsolatban rejlő értékek tudatosítása, a közös újrakezdés lehetőségének megteremtése. Párkonzultációs szolgáltatásunkat azoknak a pároknak ajánljuk, akiknek kapcsolatából eltűnt a bizalom és az intimitás, a felek már nem tudnak beszélgetni egymással, valamint egyre gyakoribbak közöttük a súrlódások, a veszekedések. A pár-, valamint a családkonzultációs ülések kettős vezetéssel zajlanak. Törekszünk arra, hogy a vezetők lehetőség szerint ellenkező neműek legyenek, hiszen a nemek közötti egyensúly nagyobb mértékű bizalmat eredményez, valamint a szituáció objektívabb szemléletét is lehetővé teszi ben ezt a szolgáltatásunkat 3 pár vette igénybe, az alkalmak száma összesen 9 volt. Mediáció A mediáció, avagy közvetítés egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek során a konfliktusban álló felek kapcsolatuk rendezéséhez szakképzett külső közvetítő (mediátor) segítségét veszik igénybe. A módszer elsősorban a családban felmerülő konkrét problémák megbeszélésére használható. A mediáció alkalmas minden a családok életében felmerülő konfliktus szabályozott rendezésére, így pl. egy válás részleteinek közös kidolgozására, vagy a háztartási feladatok újraelosztására. A mediáció során nem foglalkozunk az okok kialakulásával, kizárólag a konkrétumokra koncentrálunk, ez pedig lényegesen lerövidíti a folyamatot például a családkonzultációhoz képest. A probléma sok esetben már egy ülés keretében is megoldható. A speciális szabályokkal lefolytatott mediációs tárgyalás során minden fél lehetőséget kap, hogy elmondja a kialakult helyzettel kapcsolatos álláspontját, ötleteit, javaslatait, vállalásait. A folyamat során ezeket próbáljuk meg közösen összefésülni, az érzelmi szélsőségeket háttérbe szorítva. Amennyiben ez sikerül, a felek közötti megállapodást írásban is rögzítjük. A mediációs tárgyalások intézményünkben szintén kettős vezetéssel zajlanak ben 10 család (21 fő) vette igénybe a szolgáltatást, az alkalmak száma összesen 18 volt. Jelzőrendszer működtetése (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (Szociális törvény 64. ) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert is működtetünk. Törvényi kötelezettség alapján a jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzik, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek pedig jelezhetik a családsegítő szolgáltató felé, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Tekintettel arra, hogy a szakmai módszertani szabályok szerint a bejelentésnek mindig írásban is meg kell történni, ezért a jelzőrendszer tagjai számára a CSSK bejelentő nyomtatványt biztosít illetve az intézményi honlapról is letölthető. A bejövő jelzés súlyosságát mérlegelve a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül kapcsolatba lépünk a bejelentést küldő intézménnyel vagy személlyel illetve a jelzett és veszélyhelyzetbe került családdal, személlyel. A körülmények megismerése után felkínáljuk intézményünk segítő szolgáltatásainak igénybevételét vagy információt, ügyintézési segítséget nyújtunk a más szolgáltatókkal történő kapcsolatfelvételhez. A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy mivel a családsegítés igénybevétele önkéntes, a veszélyhelyzetben lévő jelzett személy, család elhatárolódik a segítő beavatkozástól, nem veszi igénybe a felajánlott szolgáltatásokat. 11