TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA 1

Átírás

1 A által kezelt, TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, TÁJÉKOZTATÓJA 1 Hatályos 2 : február 06. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Az Alap alapvetően bankbetétekbe, vagyis nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (KE-III-111/2011; ) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/ /2008, december 3.) 1 Jelen Tájékoztató megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény ban és 5. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. 2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, január 07. napján kelt H-KE-III-15/2013. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét február hónap 06-án tette közzé, a befektetési politikát érintő engedélyezett módosítások március hónap 8. napjától, az egyéb módosítások február hónap 6. napjától hatályosak.

2 Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 5 DEFINÍCIÓK... 7 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alap neve, típusa Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott idő esetén a futamidő végének feltüntetése Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetőek Az Alapra vonatkozó, Befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a Befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál Az Alap adózása A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása Elszámolási és hozamfizetési napok Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése A befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A Befektetési Jegyek jellemzői Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a Befektetők jogaira gyakorolt hatására Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a Befektetési Jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Forgalmazási órák Forgalmazási limitek Befektetési Jegyek értékesítése Elszámolás Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei Forgalmazási órák Visszaváltásra vonatkozó limitek Befektetési Jegyek visszaváltása Elszámolás A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése A Befektetési Jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe A részalapok közötti váltás feltételei és költségei A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása Az Alap befektetési céljai A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátok, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya Származtatott ügyletek Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése Az eszközök értékelésének főbb szabályai Folyószámla, lekötött betét Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) Nyíltvégű befektetési alapok jegyei /40

3 Repó ügyletek (fordított repó) Követelés, kötelezettség Költségek, jutalékok Hitelek A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az IL sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága Az Alap által az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek Az Alapkezelő főbb adatai Az Alapkezelő alapítására vonatkozó információk Az Alapkezelő által kezelt alapok adatai és az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolása a BAMOSZ kategóriák szerint Az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk Az Alapkezelő ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveire vonatkozó információk Az Alapkezelő szervezeti felépítése A Társaság vezérigazgatója Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését ellátó személyek Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének, tagságának és felügyeleti szervének bemutatása Az Alapkezelő tőkéjére vonatkozó információk III. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye A letétkezelő fő tevékenysége IV. A TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK V. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA VI. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK Az Alap múltbeli teljesítménye A jellemző Befektető profilja Kockázati tényezők Politikai kockázat A befektetések egyedi kockázata Nemzetközi tőkepiaci kockázat Származtatott termékekből eredő kockázat Befektetési kockázat Reálhozam kockázata /38

4 Társaságok kockázata Devizaárfolyam-kockázat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Hitelkockázat VII. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK Az Alapot és a Befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek, díjak VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK /38

5 ÖSSZEFOGLALÓ Jelen Tájékoztató a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény (Batv.), (a Batv., valamint valamennyi, jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Tőkepiaci Jogszabályok) értelmében a Befektetők számára nyújt információt a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alábbiakban megjelölt engedélye alapján, a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezései szerint kezelt Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapról (PSZÁF által kiadott legutolsó engedély száma: KE-III-111/2011.; kelte: március 10.) (eredeti felügyeleti engedély száma és kelte: E-III/ /2008; kelte: december 3.) (a továbbiakban: Alap), valamint az arra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyekről. Jelen Összefoglaló a Tájékoztató részét képezi. Az Alapkezelő a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően a befektetési alapot létrehozta és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszközöknek) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvételét végzi. Az Alapkezelő befektetési alapkezelői tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete május 7. napján kelt, E-III/393/2007. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.; Statisztikai számjele: ; Adószáma: ). A Letétkezelő befektetési alapok részére történő letétkezelési tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete március 5. napján kelt, III /2002. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének december 13. napján kelt III/ /2002. számú határozata alapján jogosult. Az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: ). A könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: ) látja el. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Tőkepiaci Jogszabályok által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok összeférhetetlenségi szabályainak. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. A jegyzést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete december 19. napján kelt PSZÁF E-III/ /2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot, mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot lajstromszámon vette nyilvántartásba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálta, és azokért felelősséget nem vállal. JELEN TÁJÉKOZTATÓVAL ÉRINTETT ÉRTÉKPAPÍR-KIBOCSÁTÁS A MAGYAR JOG SZERINTI NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁS, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE VONATKOZIK. JELEN TÁJÉKOZTATÓHOZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTELRE KÜLFÖLDI ÉRTÉKPAPÍR FELÜGYELETI HATÓSÁG ENGEDÉLYÉT NEM KÉRTÉK MEG, ÍGY A KIBOCSÁTÁS SEM KÖZVETLENÜL, SEM KÖZVETVE NEM MINŐSÍTHETŐ KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁSNAK. Az Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztatóban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek és nem hallgatott el olyan tényeket, amelyek a Tájékoztatóban szereplő információkat lényegesen módosítanák. Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része. A Tájékoztató minden olyan információt tartalmaz, amely alapján a Befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A 5/38

6 kockázatok részletes ismertetését a Tájékoztató 6.3. pontja tartalmazza. Elengedhetetlen, hogy a leendő Befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat és a befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében hozzák meg. A folyamatos forgalmazás során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban foglalt információkon kívül más információkat vagy adatokat továbbadni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a kibocsátó megerősítése nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A lehetséges Befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Alapkezelő üzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. A Tájékoztatót olyan természetes és jogi személyek, szervezetek, akiknek erre jogosítványuk nincsen, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. Jelen magyar nyelvű Tájékoztató megfelel a Batv., valamint az egyéb Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezéseinek és a Kezelési Szabályzat és a Kiemelt Befektetői Információ mellett ez tekintendő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumnak. Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, befektetési vagy számviteli tanácsként. 6/38

7 DEFINÍCIÓK (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap a Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Tájékoztató hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap ÁÉKBV a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBVirányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre Alapkezelő a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) Államkötvény Állampapír BAMOSZ Banki munkanap Batv. Befektetési Jegy 1 (egy) évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Vezető Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló CXCIII. törvény a Batv.-ban meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír Befektető a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa BÉT a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) Bszt. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény Dematerializált értékpapír Devizabelföldi Devizakülföldi a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót is), c) a fenti b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségben a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, 7/38

8 aki a Tpt. szerint annak minősül Felügyelet vagy PSZÁF a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) Forgalmazási nap minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik Forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket Forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják Határidős ügylet értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet Hosszú pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg KELER a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) Kezelési Szabályzat az Alap kezelési szabályait tartalmazó, a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, amely minden olyan információt tartalmaz, amely az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését lehetővé teszi Kiemelt Befektetői Információ az ÁÉKBV-ról és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum Kincstárjegy 1 (egy) éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír Kollektív befektetési értékpapír a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat Kollektív befektetési forma a befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára Kollektív portfóliókezelés a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása Könyvvizsgáló az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: ), a könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: ) látja el. Közzétételi Hely(ek) a Felügyelet által üzemeltetett internetes honlap, valamint az Alapkezelő internetes honlapja Letétkezelő az Alap letétkezelési tevékenységét az Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) végzi. MNB a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) Nettó eszközérték az Alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is Részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír Rövid pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Származtatott (derivatív) ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) Tájékoztató a Batv és 5. melléklete szerint összeállított jelen dokumentum T nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja Tender vagy Betéti Tender az Alap befektetési politikájában szereplő betét eszközosztályba befektetett betét(ek)re az Alapkezelő által kiírt kamatverseny, amelynek feltételeit az Alapkezelő állapítja meg 8/38

9 Tpt. Tőkepiaci Jogszabályok a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény a Batv., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest Pethényi köz 10.) A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe. 9/38

10 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa Az Alap neve: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap Az Alap névre szóló Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyilvános forgalmazású Befektetési Jegyekkel rendelkező, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. 1.2 Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott idő esetén a futamidő végének feltüntetése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete december 19. napján kelt PSZÁF E-III/ /2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig tart. 1.3 Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetőek. Az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések a Felügyelet által üzemeltetett honlapon, valamint az Alapkezelő internetes honlapján szerezhetőek be. 1.4 Az Alapra vonatkozó, Befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a Befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. Az Alap adózása a mindenkori hatályos magyar adójogi szabályok alapján történik. Az alábbiakban a Tájékoztató megjelenésének időpontjában hatályos magyar adójogi szabályokat foglaljuk össze. Ez nem tartalmazza az Alapra vonatkozó, valamint a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körű ismertetését. Teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó hivatkozásokkal együtt minősül. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala előtt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal Az Alap adózása Az Alap árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása a) Belföldi természetes személyek adózása A Befektetők a Befektetési Jegyek visszaváltásának időpontjában érvényes szabályok szerint adóznak. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a Befektetési Jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a Tájékoztató készítésének időpontjában 16 (tizenhat) %. b) Belföldi jogi személyek adózása Belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok a Befektetési Jegyek hozamából származó bevétele adóköteles jövedelemnek minősül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény értelmében a Befektetési Jegy tulajdonos társaságoknak az árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, ami után a hatályos számviteli törvénynek megfelelően társasági adót kötelesek fizetni. Az Alapkezelő nem vállal felelősséget azért, hogy a jövőben a Befektetési Jegyek ezen adózása fennmarad. A részletes adózási feltételekről a Befektetőknek saját maguknak is informálódniuk szükséges. 10/38

11 1.5 Elszámolási és hozamfizetési napok A Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza: Befektetési Alap Megbízás felvételének napja A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja Forgalmazáselszámolási nap Forgalmazás teljesítési nap Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése Közzétételi Helyen az árfolyam megjelenésének napja Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap T T-1 T-1 T T T T Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának (Kezelési Szabályzat 2.2.pontja) megfelelően. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 1.6 Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével az Ernst&YoungKft.-t (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: ) bízza meg. A könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: ) látja el. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Batv. által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint a Könyvvizsgáló megfelel a Batv. összeférhetetlenségi szabályainak. 1.7 A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése A Befektetőknek az Alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek testesítik meg A befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői pénztári óráiban a futamidő alatt visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfóliójelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői, valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Batv.-ban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, Kezelési Szabályzatának, Kiemelt Befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Batv.-ban meghatározott egyéb jogait gyakorolja A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A Befektető tulajdonában lévő Befektetési Jegyeket a Befektető javára vezetett értékpapírszámlán tartja nyilván a Befektető értékpapírszámla-vezetője. A befektetési jegyek fölötti tulajdonjogot az értékpapírszámláról kiállított kivonat (tulajdonosi igazolás) igazolja. 11/38

12 A Befektetési Jegyek jellemzői Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft, azaz egy forint névértékű Befektetési Jegyet bocsát ki és forgalmaz a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői közreműködésével. Az Alapra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyek egy sorozatba tartoznak és határozatlan futamidejűek. A Befektetési Jegyek névre szóló, 1,- Ft, azaz egy forint névértékű, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. A Befektetési Jegy ISIN kódja: HU Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a Befektetők jogaira gyakorolt hatására Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, ha a) az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot, b) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált, c) az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása vagy visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor, vagy b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a Befektetőket és az Alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll, b) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni, c) az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. Az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül a Felügyelet erre vonatkozó engedélyével 4 hónapon belül piaci áron értékesíteni kell. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Pozitív saját tőkével rendelkező Alap esetében az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket Befektetési Jegyeik arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig. Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek 12/38

13 teljesítését követő 5 (öt) munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni a Batv. 4. mellékletében foglalt tartalommal és ezzel egyidejűleg a Befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a Befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A Letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő5 (öt) napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére (részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével). A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Felügyelet az Alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Negatív saját tőkével rendelkező Alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a Befektetési Jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák A Befektetési Jegyek nem kerülnek bevezetésre tőzsdére vagy szabályozott piacra A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala az Alap létrehozatalakor sikeres volt. A Befektetési Jegyek megvásárlására bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. Az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek Befektetők részére történő folyamatos forgalmazására az Alapkezelő, valamint az általa megbízott Vezető Forgalmazó, illetve a Vezető Forgalmazó által a Batv. 91. szerint igénybe vett közvetítői jogosultak. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi megbízások teljesítéséért a Befektetők felé a forgalmazást végző felel. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására a Batv ban foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a befektetők felé mint sajátjáért felel Forgalmazási órák A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői minden banki munkanapon kötelesek forgalmazni a Befektetetési Jegyeket, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött vételi megbízásait fogadni, kivéve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax- útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani Forgalmazási limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott vételi limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesítik: 13/38

14 - az egyedi vételi megbízás minimuma: 1 (egy) darab, Befektetési Jegyek értékesítése A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő megvételének módja: 1. a Vezető Forgalmazóval megkötött, - dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló ügyfél- és értékpapírszámla szerződés, 2. a Befektetési Jegyek Befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy valamely közvetítőjéhez való eljuttatása, 3. a vételárnak a Vezető Forgalmazónál vagy közvetítőinél történő befizetése, illetve odautalása. A Befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt Befektetési Jegyek forint értékét. Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői illetve az Alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi megbízásokat. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott vételi megbízásokat a teljes vételárnak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén a Vezető Forgalmazó a T napon közzétett, T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti, és a megvásárolt Befektetési Jegyeket T banki napon írja jóvá a Befektető értékpapírszámláján, a Vezető Forgalmazó Üzletszabályzata rendelkezései alapján. Amennyiben a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott számlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T forgalmazási napon érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek keletkeztetésére vonatkozó instruálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó a Befektető részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek - az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER által történt keletkeztetését és transzferálását követően a Befektető értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesíti Elszámolás A Befektetők által leadott és a Vezető Forgalmazói szerződésben meghatározott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalával összefüggésben a Befektetési Jegyek visszaváltásának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására a Batv ban foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjáért felel. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek visszaváltásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 14/38

15 Forgalmazási órák Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői, illetve az Alapkezelő minden banki munkanapon kötelesek elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó visszaváltási megbízásokat, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek visszaváltási szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani Visszaváltásra vonatkozó limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott visszaváltási limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi visszaváltási limiteket érvényesítik: - az egyedi visszaváltási megbízás minimális mértéke: a forgalmazás napján érvényes 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték Befektetési Jegyek visszaváltása A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő visszaváltásának feltétele: 1. a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőihez való eljuttatása, 2. a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán. A Befektető a visszaváltási megbízásban a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszámát határozhatja meg. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott visszaváltási megbízásokat a teljes adott értékpapírfedezetnek a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén a Vezető Forgalmazó T napon közzétett, T forgalmazás-elszámolási napra érvényes egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. A visszaváltási ár a T forgalmazás-elszámolási napra érvényes egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték és a megbízásában rögzített Befektetési Jegyek darabszámának szorzata. Amennyiben a megbízás az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Visszaváltási megbízás esetén a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértékét T banki napon a nála vezetett ügyfélszámlán írja jóvá a Vezető Forgalmazó Üzletszabályzata alapján. A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek törlésére vonatkozó instruálására, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésére terjed ki. A Vezető Forgalmazó a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó összegnek a Befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesíti. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a Befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a Kezelési Szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a Befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja. 15/38

16 Elszámolás A befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Vezető Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó - a szünetelés fent leírt esetét kivéve - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt veszélybe kerül. Az Alapkezelő a felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben a nyílt végű értékpapír-befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé válik, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni A Befektetési Jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe Az Alapok Befektetési Jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltását a Vezető Forgalmazó, valamint az Alapkezelő lehetővé teszik. Az átváltás oly módon történhet, hogy a Befektető az átváltani kívánt Befektetési Jegyei tekintetében visszaváltási megbízást ad a Vezető Forgalmazónak, illetve közvetítőinek és egyidejűleg vételi megbízást ad az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre. Az átváltással érintett befektetési jegyek pénz- és értékpapír-oldali elszámolására egyebekben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha az ügyfél csak egy vételi vagy csak egy visszaváltási megbízást adott volna. A Befektetési Jegyek átváltásával kapcsolatos költségek és díjak részletes szabályait a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői hatályos üzletszabályzatainak díjjegyzékei tartalmazzák A részalapok közötti váltás feltételei és költségei Az Alapnak nincsenek részalapjai, így az Alap esetében a részalapok közötti átváltás nem értelmezhető. 16/38

17 1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása Az Alap befektetési céljai Az Alap célja, hogy egy jellemzően három hónapot nem meghaladó futamidejű betétekből, valamint három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű diszkont-kincstárjegyekből álló értékpapír-portfólió segítségével nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb- és árfolyamkockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetési alternatíva lehet az egyéb hitelintézetek által kínált betétlekötési lehetőségekhez képest, a betéteknél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek mentén részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. A Betéti Tender biztosítja, hogy az Alap tőkerészének betét(ek)be elhelyezett része mindenkor versenyképes kamatokat/hozamokat adjon az Alapba befektető Befektetési Jegy tulajdonosoknak. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alap részletes befektetési politikáját a Kezelési Szabályzat 2.2. pontja tartalmazza. Az Alapkezelő a Batv (4) bekezdése alapján kifejezetten felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy az Alap alapvetően bankbetétekbe, vagyis nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátok, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A portfólió lehetséges elemei: a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök; b) EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, c) valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, d) 1 éven belül fogalomba hozott értékpapír, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely fenti a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik; e) az a) - d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő egyéb állampapírok; f) olyan befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű értékpapírok, feltéve, hogy (i) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, 17/38

18 (ii) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, (iii) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és (iv) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe; g) bankbetét, deviza; h) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel; i) szabályozott piacion nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy (i) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, (ii) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, (iii) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy (iv) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a fenti (i), (ii) vagy (iii) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi. Az Alap eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektetheti a fent nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. Az Alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel. Befektetési korlátok az Alap eszközeihez viszonyítva: a) AzAlap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. b) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 80 százalékát. 18/38

19 d) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. e) Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. f) Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. g) Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Az Alap likviditásának, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának és visszaváltásának biztosítása érdekében az alap saját tőkéjét - az alábbi táblázat szerinti meghatározás szerint - teljes egészében likvid eszközökben tartja, amely lehet: - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető, a vásárlás időpontjában legfeljebb 100 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. Az Alap azonnali fizetőképessége (likviditása), azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alapkezelő köteles az Alap saját tőkéjének 100%-os (száz százalékos) részét likvid eszközökben tartani, amely miatt a Befektetési Jegyek visszaváltása céljára elkülönített likvid eszköz és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. Az egyes értékpapírfajták, lehetséges portfólióelemek minimális, illetve maximális aránya, az Alap nettó eszközértékére vetítve: Eszközkategória Minimális részarány Maximális részarány I. Pénz 0% 30% II. A felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét 70% 90% III. Hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó 0% 30% IV. Az átruházhatóságában nem korlátozott, a vásárlás időpontjában legfeljebb 100 napos hátralévő futamidejű magyar állampapír 10% 30% V. MNB kötvény 0% 30% VI. O/N ("over night", azaz egynapos) bankközi betét 0% 30% Az Alapban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 0,5 (fél) évet. 19/38

20 Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Batv.-ban, az egyéb Tőkepiaci Jogszabályokban és a jelen Tájékoztatóban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetései és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendeletrendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat Származtatott ügyletek Az Alap számára származtatott ügyletek alkalmazása nem engedélyezett Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése Az Alap likviditása, azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alap saját tőkéjének 100%-át (száz százalékát) likvid eszközökben tartja, amely lehet - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető a vásárlás időpontjában legfeljebb 100 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Vezető Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. A befektetési limiteknek való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt Az eszközök értékelésének főbb szabályai Az Alap egyes eszközeinek T napra vonatkozó piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni Folyószámla, lekötött betét A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T-1 napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta T-1 napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét a T-1 napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) a) Az Alap tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve egységesen a T-1 napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a T- 20/38

21 1 napig felhalmozott kamatokat. b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T-1 napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni. c) A 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNB-kötvények ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is esetén az ÁKK által T-1 napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb 3 (három) hónapos referenciahozam felhasználásával a T-1 napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni. d) Ha a tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve nincsen 30 (harminc) napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a T-1 napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a T-1 napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 (harminc) napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. e) A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében a T-1 napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét T-1 napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. f) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a T-1 napig felhalmozott kamatokat. g) Zártkörű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 (három) árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek T-1 napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek T-1 napon visszaválthatóak. Ennek megfelelően a devizában denominált befektetési jegyek T-1 napi értékét az adott befektetési jegy T-1 napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos 1 (egy) Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke és az MNB által, T-1 napra meghirdetett deviza középárfolyam szorzataként kell meghatározni Repó ügyletek (fordított repó) a) Repó ügyleteket (visszavásárlási megállapodás) a határidős visszavásárlási ár és a prompt eladási ár közötti árfolyamveszteség T-1 napig lineáris időarányosan számolt értéke és a prompt eladási láb negatív előjellel vett árfolyamértékének összegén kell értékelni. b) Fordított repó ügyleteket (fordított visszavásárlási megállapodás) a határidős eladási ár és a prompt vételi ár közötti árfolyamnyereség T-1 napig lineáris időarányosan számolt értéke és prompt vételi láb árfolyamértékének összegén kell értékelni Követelés, kötelezettség A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódóan úton lévő pénz kerül elszámolásra Költségek, jutalékok A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek, illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. 21/38

22 Hitelek A felvett hitel értékelésekor a T-1-napi hitelösszeget a hitelfelvétel napjától T-1-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és ténylegesen kifizetésre kerülő kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a kifizetés napi nettó eszközértékben kerül elszámolásra A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere Az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői a forgalmazás rendjét - a jelen Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat valamint a Befektetési Jegyek forgalmazására vonatkozó szerződés keretein belül - saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Vezető Forgalmazónál, illetve közvetítőinél tájékozódni. A folyamatos forgalmazás rendjét és a Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza: Megbízás felvételének napja A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja Forgalmazáselszámolási nap Forgalmazásteljesítési nap Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja T T-1 T-1 T T T T A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az IL sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket IL sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az IL sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközértékszámításra vonatkozó általános szabályok szerint A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A Befektetési Jegyek (Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Ügyfeleknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven up-front fee ) eladási tranzakciónként legfeljebb 500, - Ft 22/38

23 (ötszáz forint). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja a tranzakció árfolyamértékének 0%-a (nulla százaléka). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői visszaváltási díjat nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a Befektetőket más költség nem terheli. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - az e bekezdésben meghatározott kereteken belül a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó A fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága Az Alapkezelő a fenti árakat naponta a Közzétételi Helyeken történő elérhetővé tétel útján teszi közzé Az Alap által az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségek Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségeket, úgymint a KELER és jogi költségeket az Alapkezelő a változás hatálybalépését követő legfeljebb 2 (két) éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és az Alapkezelő által meghatározásra kerülő arányban, törekedve az arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve az Alapra terhelheti Az Alap működésével kapcsolatos költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési és Forgalmazási díj; - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek). Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Az Alapkezelő az Alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő Alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 23/38

24 Az Alap működésével kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza. Az Alap működésével kapcsolatos költségek: 24/38

25 II. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 2.1. Az Alapkezelő főbb adatai Neve: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Cégbejegyzés helye: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (jogelődje: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság) Cégbejegyzés időpontja: február 20. Cégjegyzékszáma: Cg Cégjegyzésre jogosult személyek és cégjegyzési jogosultságuk: Dézsi Tamás együttes, Harmatos Csilla együttes, Neudold Barbara együttes, Czifra Gábor - együttes Székhelye: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Az Alapkezelő az Alap székhelye szerinti tagállamban található Az Alapkezelő alapítására vonatkozó információk Alapítás időpontja: november 17. A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időre alakult 2.3. Az Alapkezelő által kezelt alapok adatai és az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk Az Alapkezelő a Tájékoztató készítésének időpontjában az Alapon kívül: 1. a Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot, 2. a Takarék Invest Közép-Kelet Európai Részvény Befektetési Alapot, 3. a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alapot, 4. a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alapot, kezeli Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot (korábbi nevén: Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alapot) az ÁPTF január 6-án vette nyilvántartásba, a lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: /1999. Az Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/ /2007-es számú határozata szerint vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től augusztus 31-i hatállyal. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő:.... Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő:....Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó:.....magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: Nyilvántartásba vételi szám: ISIN kód: hu Benchmark:...100% MAX index BAMOSZ kategória: hosszú kötvényalap Saját tőke / Nettó eszközérték ( ): Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték ( ):...2, Ft A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap befektetési politikája Az Alap célja, hogy egy hazai kötvényportfólióból versenyképes hozamot biztosítson az alap tulajdonosai részére. A befektetési állomány túlnyomó többségét a Magyar Állam által kibocsátott fix kamatozású állampapírok alkotják. Az Alap likviditásának megőrzése céljából az egy éven belüli kis volatilitással (árfolyam ingadozással) rendelkező instrumentumok is megjelennek a portfolióban. Az Alap célja továbbá, hogy a kockázatmentes hazai kamatláb és az 25/38

26 Alap referencia-indexe felett teljesítsen a hazai kötvénybefektetéseken keresztül. A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: ) Megjegyzések: 1 A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek. A hozamok augusztus 31-ig a Concorde Alapkezelő Zrt. teljesítményét mutatják, mivel a Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/ /2007-es számú határozata szerint augusztus 31-i hatállyal vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Az Alap nyilvántartásba vételének napja: február 29., első forgalmazási napja: március 3.-a volt. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő:. Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő:.Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó:......magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: Nyilvántartásba vételi szám: ISIN kód:.....hu Benchmark:... 80% CETOP 20 Index + 20% RMAX Index BAMOSZ kategória:....részvénytúlsúlyos vegyes alap Saját tőke / Nettó eszközérték ( ): Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték ( ):...0, Ft A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap segítségével az Alapkezelő egy alapvetően középkelet-európai részvényeket preferáló befektetési stratégiát folytató értékpapír-portfólió teljesítményéből való részesedést kívánja elérhetővé tenni a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai részvénypiac mozgásait kihasználva, az Alap referencia-indexét meghaladó hozam elérését tűzi ki célul a részvényportfólióval együtt járó magasabb kockázatvállalási szint mellett. 26/38

27 A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: ) Megjegyzések: 1 A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: július 8., első forgalmazási napja: július 13. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő:.... Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő:...Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó....magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: Nyilvántartásba vételi szám: ISIN kód: hu Benchmark: % RMAX Index BAMOSZ kategória:.... származtatott alap Saját tőke / Nettó eszközérték ( ): Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték ( ):... 1, Ft A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési portfoliójának kialakítása során az Alapkezelő egy több eszközcsoport elemből álló portfóliót alakít ki. A konkrét árupiaci termékekbe történő befektetés mellett indokoltnak látjuk az árupiachoz kapcsolódó devizapiaci befektetésekre vonatkozó portfólió kialakítását is. Az Alapkezelő fontosnak tartja a portfólió árupiaci termékekből származó devizakitettségének kezelését, mely elsősorban a dollár és euró devizák forinttal szembeni mozgásának aktív menedzselését jelenti egy fedezeti tevékenység keretei között. Az Alap hosszú (long) és rövid (short) pozíciókat is felvehet, de a teljes pozíció által képviselt érték nem haladhatja meg a teljes befektetési állomány kétszeresét. Ebből kifolyólag a tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2 (kettő). 27/38

28 A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: ) Megjegyzések: 1 A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: november 13., első forgalmazási napja: november 16. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő:..... Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő:...Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó....magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: Nyilvántartásba vételi szám: ISIN kód: hu Benchmark: % RMAX Index BAMOSZ kategória:..... garantált alap Saját tőke / Nettó eszközérték.( ): Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték ( ):... 1, Ft A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, amelyek évről-évre megújuló tőkevédelemmel rendelkező befektetési alapot keresnek és fontosnak tartják, hogy az alap határozatlan futamidővel rendelkezzen, azaz a befektetési jegyek vétele és eladása ne legyen korlátozva. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap, és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1 (egy). A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A szeptember havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: ) Megjegyzések: 28/38

29 1 A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolása a BAMOSZ kategóriák szerint A BAMOSZ által elfogadott és július 1-jétől érvényes a befektetési alapok kategorizálására vonatkozó ajánlás szerint az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet- Európai Részvény Befektetési Alap A július 1-jétől érvényes kategória Likviditási alap Hosszú kötvény alap Tőkevédett alap Abszolút hozamú alap Részvény alap Földrajzi kitettség Hazai Hazai Globális Globális Közép-Kelet- Európa Deviza kitettség Egyéb jellemző kitettség Forint Forint Forint, USD Forint, USD - - Határozatlan futamidejű, tőkeáttétel határidős pozíciókon keresztül Árupiaci abszolút hozamú alap, határidős pozíciókon keresztül tőkeáttételt tartalmaz Egyéb (nincs 70%-ot meghaladó kitettség) Az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk 2.4. Az Alapkezelő ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveire vonatkozó információk Az Alapkezelő szervezeti felépítése Alapító (Tulajdonos) Az Alapkezelő egyszemélyes társaság, az Alapkezelőnél közgyűlés nem működik. A közgyűlés jogait az alapító 29/38

30 (tulajdonos) gyakorolja. Az Alapkezelő 100%-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) tulajdonában levő társaság. Vezérigazgató Az Alapkezelőnél igazgatóság választására nem került sor, az igazgatóságnak a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.) meghatározott jogait és hatásköreit a vezérigazgató gyakorolja. Az Alapkezelő Gt. szerinti ügyvezetését a vezérigazgató látja el. Ügyvezetők Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését a vezérigazgató és a Batv. szerinti ügyvezetői tisztségre kinevezett alapkezelői munkavállaló látja el A Társaság vezérigazgatója Dézsi Tamás (2518 Leányvár, Várdomb u. 29.) 1997-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Jogi szakokleveles közgazda. Az Államadósság Kezelő Központban, azt követően pedig az Erste Befektetési Rt.-ben makrogazdasági és kötvénypiaci elemző től 2002-ig a Takarék Bróker Rt.-nél vagyon-, és portfóliókezelő től 2005-ig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben vagyon-, és portfóliókezelési igazgató ben az Union Biztosító Rt.-nél befektetési igazgató ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben kötvénykereskedő január 1-jétől az Alapkezelő vezérigazgatója. Tőzsdei szakvizsgával és VAP vizsgával rendelkezik Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését ellátó személyek Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését a Társaság vezérigazgatója, valamint a Batv. szerinti ügyvezetői tisztségre kinevezett munkavállaló, Harmatos Csilla látja el. Harmatos Csilla (1152 Budapest, Cserba Elemér út 35.) 1989-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ezzel párhuzamosan kapta meg az Adótanácsadói oklevelet is től dolgozik a pénzügyi szektorban, előbb az Ibusz Bank, majd a Kereskedelmi és Hitelbank Jegybanki Információs Osztályát vezette ben csatlakozott a Takarékbank csapatához, szintén Jegybanki Információs Osztály vezetőjeként ben elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem MBA képzését. A Takarék Alapkezelő Zrt. munkájában az indulástól vesz részt, mint főkönyvelő Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének, tagságának és felügyeleti szervének bemutatása Az Alapkezelőt a Cégbíróság február 20-án vette nyilvántartásba. A Felügyelet május 7-én kelt E- III/393/2007. számú határozatával engedélyezte az Alapkezelő számára a befektetési alapkezelési, a portfóliókezelési, az önkéntes- kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelési, valamint a magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelési tevékenységet. Az Alapkezelő szeptember 1-jei hatállyal a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagja. Az Alapkezelő felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: H-1534 Budapest, BKKP Pf. 777.; internetes honlapja: Az Alapkezelő tőkéjére vonatkozó információk Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének összege ,- Ft, azaz egyszázmillió forint, amely teljes egészében befizetésre került. 30/38

31 III. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye Neve: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Székhelye: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cégjegyzékszáma: Cg A letétkezelő fő tevékenysége Fő tevékenysége: 6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés IV. A TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő nem vesz igénybe az Alap kezeléséhez tanácsadót, ezért ezen fejezet az Alap vonatkozásában nem értelmezhető. V. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA Az Alapkezelő az általa kezelt Alappal kapcsolatos információkat a a weboldalakon, mint közzétételi helyeken jelenteti meg, továbbá a forgalmazási helyeken teszi elérhetővé a Befektetők számára. VI. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK 6.1 Az Alap múltbeli teljesítménye A október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: ) Megjegyzések: 1 A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek A jellemző Befektető profilja A Likviditási Befektetési Alapot választó Befektető elsődleges célja a megtakarítás biztonsága és a kiszámítható hozam. Előnyben részesíti a kamatot fizető, banki garanciát biztosító befektetéseket (bankbetét), vagy a magyar állam által kibocsátott és garantált, rövid futamidejű és alacsony kamatkockázattal rendelkező állampapírokat. Cserébe lemond a kockázatosabb eszközök által hosszabb távon elérhető többlethozamról, hogy elkerülje a befektetett tőke értékének jelentősingadozását. A bankbetéteknél jellemzően alkalmazott minimális futamidőt nem preferálja, helyette szívesebben választ egy olyan befektetési formát, amelynél az elért hozammal növelt megtakarításához, a számára szükséges időpontban hozzáférhet. 31/38

32 6.3. Kockázati tényezők A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik, továbbá a hazain kívül, nem közvetlenül (indirekten) a globális (nemzetközi) makrogazdasági, illetve pénz-, és tőkepiaci folyamatok is befolyásolhatják az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapkezelő ezúton hívja fel a Befektetők figyelmét arra, hogy az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek húsz százalékát, ezért az ebből fakadó speciális partnerkockázatról részletesen a pontban tájékozódhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 13. Az Alap megszűnésének kockázata 14. A Letétkezelő kockázata 15. Partnerkockázat 16. Adószabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata 18. Hitelkockázat Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában, amely egyben az alap kockázati tényezőiről világos és közérthető magyarázatként is szolgál: Politikai kockázat A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (kormány, jegybank) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét és a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát A befektetések egyedi kockázata Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezért a Befektetetési Jegyek árfolyam-ingadozása is függ a magyarországi és a nemzetközi szuverének makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. 32/38

33 veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát Nemzetközi tőkepiaci kockázat A külföldi tőkepiaci trendek közvetetten szintén befolyásolják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják közvetetten a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás nevesíthető a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne Származtatott termékekből eredő kockázat Az Alap nem fektet származtatott termékekbe, ezáltal a származtatott termékekből eredő közvetlen kockázattal nem, mindösszesen, és kizárólag áttételesen, a hazai-, és nemzetközi származtatott piacok esetleges működési rendellenességeiből, vagy árfolyam-változásai által lehet érintett Befektetési kockázat Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat 2.2. pont) követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget, bár ennek mértéke az Alap befektetési politikája által meghatározott alacsony kockázat miatt csekélynek tekinthető. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát Reálhozam kockázata A fogyasztói árindex (infláció) emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció bizonyos múltbeli időszakot tekintve meghaladja a hazai állampapír-piac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír-, és részvénypiaci hozamoktól, egységesen a kamat-,és hozam-környezettől függ, az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában Társaságok kockázata Az Alap portfóliójában nem szerepelnek sem közvetlenül, sem pedig közvetetten vállalatok, társaságok, azok részvényei vagy egyéb formában tulajdonosi értékpapírok, ezért közvetlen kockázattal nem, kizárólag áttételes módon az azokat érintő események árhatásainak következményeiből eredő szokásosnak tekinthető kockázattal rendelkezik Devizaárfolyam-kockázat Az Alap kizárólag forintban denominált eszközöket tarthat, ezért közvetlen devizaárfolyam-kockázata nincs, ugyanakkor a hazai deviza más devizákkal szembeni árfolyam-alakulása közvetetten érintheti az Alap eszközeinek beértékelési, eladási és beszerzési árait, a betéti kamatokat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása ugyanakkor a befektetési időtáv alatt is változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegy árfolyamát A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. alapján az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt a Befektetők érdekében akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 (tíz) %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, 33/38

34 b) az Alapkezelő, a letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának legfeljebb 3 munkanapra történő szünetelésének kivételével nem képes tevékenységét ellátni, c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását felfüggesztheti. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt veszélybe kerül. A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek visszaváltását felfüggesztheti. A Felügyelet a Befektetők érdekében meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra szintén felfüggesztheti a Befektetési Jegyek forgalmazását, amennyiben a) az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. -ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes, kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor - miután a nettó eszközérték enyhe felül-, vagy alulértékeltséget mutathat - a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a Befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap határozatlan időre jött létre. Az Alapkezelő a PSZÁF engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja, ebben az esetben a Befektetőknek esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt megszűnik a befektetési lehetősége, mivel az Alap a határozott futamidő végén megszűnik Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha nettó eszközértéke 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el ,- Ft-ot, azaz húszmillió forintot. 34/38

35 A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget, az hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegy árfolyamát. Az Alap bruttó eszközértéknek 20%-ánál nagyobb kitettséggel rendelkezhet partnerei felé a stratégiának megfelelő portfólió kialakításakor. A betéti és egyéb ügyletek során előfordulhat, hogy a bruttó eszközértéknek 20%- ánál nagyobb összegű követelés keletkezik az egyes partnerekkel szemben, ami kiemelt kockázatot jelenthet a befektető számára. Az Alapkezelő ezért kiemelt figyelmet fordít a partnerek tőkehelyzetének vizsgálatára, és a túlzott partnerkockázat kezelése érdekében limitszabályzatot léptetett érvénybe, illetve magyar állampapírok óvadékba helyezését kérheti a partnerektől a kockázatok mérséklése érdekében Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a Befektetőket A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők már ismerik a Befektetési Jegy pontos árfolyamát amelyen a megbízás teljesül, azaz az Alap árazása előretekintő és nem utólagos megállapítású, vagyis a megbízáskori árfolyam ismeretének birtokában ilyen típusú kockázat nincs Hitelkockázat Annak kockázata, hogy az értékpapír kibocsátója fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni sem esedékességkor, sem egy későbbi időpontban, melynek révén az alapnak vesztesége keletkezhet. Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat foglalja össze: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap 1. Politikai kockázat * 2. A befektetések egyedi kockázata ** 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat ** 4. Származtatott termékekből eredő kockázat * 5. Befektetési kockázat * 6. Reálhozam kockázata ** 7. Társaságok kockázata * 8. Devizaárfolyam-kockázat * 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata * 10. Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata * 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat * 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata * 13. Az Alap megszűnésének kockázata * 14. Letétkezelő kockázata * 15. Partnerkockázat ** 16. Adójogszabályok változásának kockázata * 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Hitelkockázat ** 35/38

36 Magyarázat: ****: jelentős; ***: számottevő; **: nem elhanyagolható; *: nem jelentős, minimális VII. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 7.1 Az Alapot és a Befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek, díjak Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési és Forgalmazási díj; - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek). Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. Az Alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő Alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. Az Alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). Az Alap működésével kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza. 36/38

37 Az Alap működésével kapcsolatos költségek: 37/38