Aratás. vették, ropogtatták, annak keménységéből, roppanásából ugyanis meg
|
|
- Ottó Mezei
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Aratás Az, hogy mikorra ért be a búza, az időjárás függvényében változott. Kovács Gyula szerint azt mondták az öregek, hogy Péter-Pálkor (június 29.) megszakadt a búza töve, oszt utána mán majd lehet aratni.1 Korpás Ernőné úgy hallotta, ez Szent János napján (június 24.) történik. Kovács Istvánné szerint a régi öregek úgy tartották, hogy a búza tövének megszakadása után akkor is megértek a szemek a kalászban, ha mindég esett az eső.2 Az aratás szó egyébként újabb eredetű elnevezés községünkben, ezt a munkát ugyanis még a 20. század elején is inkább takarásnak nevezték.3 A parasztok a betakarítás megkezdése előtt többször is kijártak a földjeikre, a gabonatábla különböző részein szedett magot szájukba év az aratás kezdete vették, ropogtatták, annak keménységéből, roppanásából ugyanis meg 1894 június 29. tudták állapítani, hogy elérkezett-e az aratás ideje. Néhány gazda a 1895 július 4. búzaföldjén próbaaratást is csinált: a tábla több részén lesarlózta egy-egy négyzetméternyi területen a gabonát, azt kicsépelte, és a kapott 1905 július 5. mennyiségek átlagát néggyel szorozva megtudta, hogy egy 1906 június 29. (négyszög)ölön hozzávetőlegesen hány kiló termés várható. Ekkor már láthatta a gazda azt is, ha a gabonában valami hiba van, például a 1907 július 4. kalászokban megszorult a szem ben ezt írta Bódvay Bertalan 1910 június 29. gazdasági naplójába: az essőben meggyengűlt buzára igen meleg idő lett 1911 július 3. az esső után, ami még telyesen nem lévén meg érve, különösen a vastag búza megszorult ban ugyancsak szorult volt a búza július 4. Elsőként általában az árpa érett kasza alá; ezt teljes beérése előtt 1913 július 7. vágták, mert ha túlérett, könnyen elpergette a szemeit. A búza már kevésbé volt kényes, de késői aratásnál ez is könnyen hullajtott a 1915 július 1. magjából. Mivel ez a legfontosabb, a kenyérgabona, minden más 1921 június 29. terméssel szemben elsőbbséget élvezett. Amíg a részesaratók a földeken Az aratás megkezdésének dolgoztak, a gazda gyakran maga vágta le a zabot, ami ha időben időpontja Bódvay Bertalan vetették nagyjából a búzával egy időben ért be. Betakarításakor gazdaságában.4 csakúgy, mint az árpa esetében nagyon kellett vigyázni, mert ha túlérett, a kalászfejek nagyon könnyen letörtek a szárról. Legvégül általában a gabonát aratták le, az ugyanis egyáltalán nem pergette el a szemeit. A kisebb földdarabbal bíró parasztok rendszerint saját családjuk munkaerejére támaszkodva takarították be a gabonatermést, a nagyobb gazdák azonban szórványos adataink szerint már a században is részesaratókat fogadtak fel aratás idejére: 1778-ban például két parasznyai származású kepéss, a 26 esztendős Pap János és a 17 éves Pap Katalin tanúskodott egy, a geleji határban történt veszekedés ügyében.6 A 19. század végén Felvidékről érkeztek aratók a faluba.7 A község nagygazdái a 20. század első felében sem a saját cselédjeikkel arattattak, hanem aratóbandákat fogadtak Szentistvánról, Mezőkövesdről, Egerből, akik emberemlékezet óta tizedében dolgozva, vagyis a levágott gabona tizedrészéért vállalták a munkát. Természetesen a közelebbi vagy éppen távolabbi falvakból érkező kepések mellett a geleji földnélküliek is bandákba tömörülve igyekeztek megkeresni a falu nagygazdáinál a kenyérnek való gabonát. A részesaratók irányítója az aratógazda, a bandavezér volt; ő felügyelte a munkásait és ő járt el a gazdánál is. Egy bandában több kaszás, a kaszások mellett pedig egy-egy marekszedő, elvétve egy kívekötő dolgozott. A helybeli részesaratók kaszásai rendszerint nem fogadtak maguk mellé kévekötőt, vagyis az aratópárok csak egy kaszásból és egy marokszedőből álltak; itt a kévekötő feladatát a kaszás 1 Kovács Gyula közlése, Kovács Istvánné közlése, Ns. Vincze Mihály geleji hadnagy 1846-ban írja: Júl. 27én Vankutz Péternek a Helység Árpáját takarni által adtam, adtam a részekre 1 ittze pálinkát. Forrás: Vincze, Forrás: Bódvay jegyzetei. 5 Forrás: Bódvay, 1912., Forrás: BMLt. IV. 501/c. XVII. XVII A Halotti anyakönyv említi, hogy az 1873-as kolerajárvány áldozatául esett a 35 éves, Torna megyei égerszögi Pozsgai István, aki mint takaró halt itt meg. Forrás: Hal. matricula,
2 látta el. Természetesen arra is volt példa főleg, ha a részesarató családja nagy volt és bőven volt munkaerő hogy a marokszedő mellé kiállítottak egy kévekötőt is, hogy gyorsabban haladjon a munka. Egri Kiss Tamás szentistváni részesaratói (ők nem bandában, hanem családként vállaltak munkát Gelejen) például rendszeresen hármasával arattak a rendben: a kaszás férfi mellett a felesége volt a marokszedő, tizenéves gyermekük pedig kévekötőként segédkezett mellettük. Egri Kiss Tamás szentistváni részesaratói 1958 nyarán A fotón: Egri Kiss Tamásné sz. Bársony Eszter, ifj. E. Kiss Tamás, Simon Lászlóné ( ) Rozál, ifj. Simon László. Ifj. Simon László felvétele. A gelejiek csak elvétve arattak részért a községen kívül. A részesaratást vállaló falubeliek leginkább a helyi nagygazdákhoz szegődtek el kaszásnak, akikkel már télen megegyeztek arról, hogy a következő év nyarán náluk fognak aratni; Belényi Gábor egyik levelében, melyet az esperesnek címzett, ezt írja: a búza takarást a geleji gazdák már decemberben kiadták a falu nem nagy hangu, de szorgalmas szegényeinek. Én is írtam több szerződést. Aki dolgozni akar és szeret azt a gazdák ismerik és adnak is neki kenyeret. Akinek itt most nincs takarása már hetek óta, az azért van, hogy nem való semmi munkára. 8 Gelejről leginkább a földnélküliek és azok a párholdas gazdák, mesteremberek szegődtek el kaszásnak, akik csak így tudták megkeresni vagy kipótolni az évi kenyérnek való gabonát. A szegényebb családok gyermekeinek, akik nyári summásként általában a Dunántúlon dolgoztak, aratás idejére mindig haza kellett térniük, hogy ők is kivegyék részüket a nyári kenyérkereső munkából: 12 éves korom után mindég menni kellett, mer úgye öten vótunk testvérek, egy kereső vót, édesapám, más senki a világon.9 Hazagyöttünk (Dunántúlról), akkor egy pár hét múlva mentünk aratni, markot szedni, mán 14 éves koromba markot szedtem. 10 Marokszedőt, esetleg kévekötőt mindig a kaszásnak kellett maga mellé találnia. Ha a kaszásnak volt olyan nagyobb leánygyermeke vagy fia, aki ezt a munkát el tudta végezni, erre a feladatra mindenképpen őt állították ki. Ha azonban a kaszásnak nem volt gyermeke és a felesége sem tudott beállni mellé marokszedőnek, kénytelen volt a faluból felfogadni valakit maga mellé (általában leányt vagy fiút, de akár nőt, özvegyasszonyt is). Ebben az esetben azonban számolnia kellett azzal, hogy a marokszedő fizetésével csökkeni fog a bevétele, hiszen annak béréről mindig neki kellett gondoskodnia. Az, hogy a részesek csak az aratásra vállalkoztak-e, vagy az azt követő hordásban és asztagrakásban is részt vettek, külön megállapodás tárgyát képezte. A környező településekről érkező 8 Forrás: Belényi Gábor levele Farkas Istvánhoz, az Alsóborsodi ref. egyházmegye espereséhez január 30. SRKTGy. L., vegyes iratok. 9 Bana Györgyné közlése, Korpás Ernőné közlése, 2008.
3 és a geleji részesaratók az 1930-as, -40-es években általában tizedrészért arattak. Részüket eleinte keresztekben vehették ki, és néhány gazdánál ők dönthették el azt is, hogy minden tizedik keresztet kérik (a részesaratók ebben az esetben hancsikkal, felfordított földröggel jelölték meg a keresztjeiket), vagy hogy egy helyen veszik ki a nekik járó gabonát. Emlékszek rá, keresztapámnál (Bársony Józsefnél) öt pár egri arató vót, oszt ővelek is úgy egyezett meg keresztapám, hogy minden tizedik kereszt az övék, de kivehetik egybe is. Hát, az aratók látták, amikor arattak, hogy melyik a legjobb a legrosszabb fődön vót a legjobb búza, ott vették ki egybe, de nem volt belűle semmi gond 11 Később aztán kereszt helyett már a földterület nagysága alapján előre kialkudott mennyiségű terményért vállaltak munkát az aratók.12 A geleji marokszedők fizetsége az 1940-es évek elején 2 mázsa búza, a napi koszt, a vasárnapi ebéd és egy delinkendő volt. Aratás Gelejen az 1950-es években A fotón: Berecz Lídia, Pelyhe Julianna, Berecz Sándor. Derekas Sándor felvétele. Az aratómunka sokszor kifejezetten megfeszített tempóban haladt, mert nagy területeket meglehetősen kis létszámú banda igyekezett learatni, hogy minél kevesebb felé kelljen osztani a tizedrészt: úgy nézett ki, hogy három ember felvállalt annyit, hogy még a négyre is elég lett vóna a munkája, de hogy mennél több jusson, hát úgye így felvállalták. Én úgy kimerültem azalatt a három hét alatt, hogy jártányi erőm nem vót mesélte az 1940-es évek elején marokszedőként dolgozó Korpás Ernőné. A sarlóval történő aratás emléke a faluban egyáltalán nem maradt fenn. Az aratás legfontosabb eszköze itt is a kasza, amiből általában a nyolcvanötöst, vagyis a közepes, 85 cm-es pengehosszúságút használták. Ezt tokmányban tartott fénnel élezték és naponta általában kétszer verték, kalapálták át az Kovács Gyula közlése, Az 1950-es évek táján például 1 hold búzatábla aratásáért 1,2 mázsa búzát kértek. Kovács Gyula közlése, 2010.
4 ülőn, de aki nagyon jól meg tudta verni, annak egyszer is elég volt.13 A kasza testreszabott eszköz: nyelének hosszúsága, az, hogy hová esik a kocsa14 (a nyél fogója), mindegyiknél különbözött, hiszen azt a paraszt a saját testmagasságához állította be úgy, hogy ha a kasza nyelének végét a földre tette, akkor a kocsnak kötözködésig értsd: a gatyamadzagig kellett érnie. Értelemszerű tehát, hogy mindenki a saját, megszokott kaszájával tudott a leghatékonyabban dolgozni. Aratás megkezdésekor a kaszások a felfogott rendlábon belül egymással párhuzamosan fekvő rendeket kezdtek levágni. A legszélsőn a legidősebb rendszerint a bandavezér első kaszás, mögötte, a következő renden pedig egy tőle fiatalabb haladt, akit ismét fiatalabb követett. Az aratást a bandavezér kezdte, és amikor már eléggé előrehaladt, a mellette lévő kaszás is megkezdte vágni a saját rendjét, a többi kaszás pedig hasonlóképpen kapcsolódott be a munkába. Ilyenformán mindig a fiatalabbaknak kellett az idősebbekhez alkalmazkodniuk, nem pedig fordítva, vagyis nem borult fel a munkatempó. A kaszás egy rendet általában egy kaszafenéssel vágott le. A búza és a gabona rendre vágásának szokásáról Gelejen nem maradt fenn adat a korábbi évszázadokra vonatkozóan, emberemlékezet óta falho vágva, rávágva aratták,15 vagyis a kaszás a kaszájára rögzített csapófa segítségével a még álló gabonára döntötte a levágott szálakat. Utána a kaszásnak mindig háttal álló marokszedő haladt; ő jobb kezében fogta a sarlót (ezzel nyúlt a ledöntött kalászok alá), és bal hóna alá annyit vett fel belőle, amennyi kitett egy maroknyi mennyiséget, és ezt a még álló gabonafal mellé sorban, egymás után lefektette. Ha a markok között az egyenetlenül növő tábla miatt nagy távolságok keletkeztek, azt mondták, kiabál egymásnak a marek. Amikor a teljes rendlábat levágták, a marokszedők akiket ilyenkor kötélhányónak is neveztek elkészítették a kötözéshez szükséges gólyafejű kötelet,16 amiből minden második rendben fekvő csomó alá tettek egyet. A kötél nélküli markokat aztán azokhoz a csomókhoz vitték, amelyek alatt már volt kötél, vagyis a két markot pároztatták, kívét raktak. A pároztatás miatt a rendlábban igyekeztek páros számú rendet vágni. A pároztatást és a kévék összekötését a kötöző a kaszás és a marokszedő mellett dolgozó harmadik személy, ennek hiányában pedig a kaszás végezte. A bekötözött kévéket négylábú csomókba, keresztekbe17 rakták. Egy keresztbe 18 kéve került (1 kaparék+16 kéve+1 pap); elkészítése, a keresztelés rendszerint a kaszás dolga volt. A keresztekbe négy irányból tehát valóban kereszt alakban úgy pakolták a kévéket egymás tetejére, hogy azok kalászos feje mindig a kereszt közepébe esett, így védve a gabonaszemeket az időjárástól. A legalsó kéve elnevezése kaparék,18 ami a tarlóról brúgóval (nagyméretű gereblye), a marokszedők és a kötözők által összekapart elhullajtott, kévékből kimaradt szálakból kötött csomó.19 Ez érintkezett a földdel és ez védte a fölötte elhelyezkedő kévéket a nedvességtől és a rágcsálók kártételeitől. A kereszt tetejére a csurgóra állított, vagyis kalászával lefelé lógó kéve, a pap került, amit mindkét végén a kereszt lábaihoz kötötték, hogy a csomók tartása még ellenállóbb legyen. A pap kalásza rendszerint déli irányba nézett, hogy a nap minél jobban kiszáríthassa, kisüsse. Sokszor előfordult, hogy két kaparékot is össze tudtak gereblyézni, ilyenkor a második csomó a kereszt lábához került. A kereszteket mindig a legpartosabb részre rakták sorba a tarló közepére vagy a szélére, attól függően, hogy a földet behordás előtt le akarták-e szántani, tarlóhántani. Ha egy rendlábat levágtak, a kévéket mindig keresztekbe rakták, hogy ha hirtelen vihar támadna, akkor se essen a gabonában kár ben jegyzi Bódvay Bertalan: 10én olyan zivatar jött igen nagy essővel ami az aratást meghátráltatta. A zivatar délfelől olyan erővel jött hogy a kereszteket mind elhányta, és a más földjére messzire elhempergette. A székes földbe termett apró gazu buzát még a köteléből is ki kiszórta, a Bokornádba az enyémből hiányzott 4 13 A kaszapengék kiválasztásáról, veréséről a Rétgazdálkodás c. fejezetben olvashat részletesebben. A kasza részeinek helyi elnevezése csak annyiban tér el az országosan ismerttől, hogy a támlát lánának, a kasza nyelét a kocstól felfele pedig súlytónak nevezik. 15 Ezt a néprajztudomány rávágó-kévéző kaszás aratásnak nevezi. 16 A búza és a kétszeres aratásakor használt, néhány kalász búzából (vagy kétszeresből) készült kötél, amibe két markot, vagyis a kévét kötötték. Az egyik marokból kiragadott pár szál gabonát a kalásza alatt megcsavarták, és a csavarásban akkora lyukat csináltak, amin keresztül a kalászos részt visszahajtva át tudták dugni. Ilyenformán a gabona a kalászos részénél rögzítésre került, és az így kialakult csomót a száránál kétfelé lehetett hajtani; a két gabonaszálnyi hosszúságú kötél végeit miután belehelyezték a markokat, átcsavarták, végeit pedig a kötél alá visszadugva rögzítették. A gólyafejű kötél elnevezésről az általam kérdezett nagymihályi és igrici beszélgetőtársaim nem hallottak. 17 Régebben csomónak is nevezték Gelejen. 18 Bódvay Bertalan ezt alsópapként emlegeti évi jegyzetében. Forrás: Bódvay, Igriciben az összekapart kalászokat brúgólásnak nevezték. Burai Balázsné közlése (Igrici, 2011.). 14
5 kereszt csak a kötelét szedtűk össze ben pedig ezt írja: Julius 26 délután olyan vihar jött nagy égi háborúval, hogy a szekereket áltában is felforgatta. A geleji háton az enyém is mind a két megrakott szekeremet áltában felfordította. A kereszteket mind egy szálig felforgatta, sokrészit 10dik drb földre is elhömpörgette, az árpa kereszteket még a köteléből is kiszórta. 21 Geleji aratóbrigád 1957 nyarán Jól emlékszem rá, mikor készült ez a kép sarkalnunk kellett a búzatábla sarkait, amit a gép nem tudott levágni Kékedi Gyuláné közlése, A fotón: felső sor: Kovács János, Pelyhe József, Menyhárt Lajos, Sinka Károly; középső sor: Kovács János, Áfra Erzsébet, Lipcsei Zsuzsanna, Bóta Gizella, Bana Julianna, Sinka Ilona, Tasnádi Magdolna, Flekács Mária, Bódi József; alsó sor: Sinka Kálmán, Nagy József, Bartók Gyula. Geleji aratóbrigád 1957 nyarán A fotón: felső sor: Bódvay Lajos, Révész József, Veszelovszky János, Kovács Gyula; alul: Lipcsei János. Az aratási munkát jelentősen megnehezítette, ha a gabonaszálak megdőltek; ilyenkor a kaszásnak igazodnia kellett a dőlés irányához, vagyis seggbe kellett vágni a kalászost: még ha csak ledűlt, egy irányba, akkor még nem vót olyan rossz, de vót, amelyik így össze vót kavarodva, avval baj vót, avval forogni kellett. 22 Megnehezítette az aratást a hirtelen feltámadó erős szél is: aratás közben jött egy nagy szél, a búza érett lévén aki még lábon volt (értsd: nem volt levágva), annyit kivert belőle, hogy siralom volt nézni írja Bódvay 1898-ban.23 Fáradságosabbá tette a munkát a búzaszálakra felfutott babó (más néven Kaszanyüg vagy bükköny Vicia sativa) nevű gyom is, ami a kalászokat valósággal összefogta; ezeket a marokszedők vágták szét keserves munkával, ami miatt sarlóikat nagyon sűrűn kellett élezni, kalapálni. Ha a kaszás senye (balkezes) volt, gyakran előfordult, hogy kötözéskor a gólyafejű kötél szétbomlott. Ilyenkor rendszerint a marokszedőt szidták le, a munka akadályoztatása miatt a fiatalabb gyermekeket akár el is verték. Ha különböző tehetségű kaszások kerültek egymás mellé, gyakran a markokat sem lehetett jól pároztatni: az egyik széles, emberes rendet vágott, a mellette lévő meg csak csabakolt, kevesebbet, kevésbé szépen kaszált. Ilyen esetekben különböző méretű markokból kellett kévét kötni, amit a bandavezér nem nézett jó szemmel. A kritika általában ilyenkor is a marokszedőt találta meg legelőbb, a kaszásnak esetleg csak tréfásan odaszóltak, hogy engedd ki a tojást a hónod alól!, vagyis kinyújtott kézzel kaszálva megfelelő szélességű rendet vágjon. A geleji birtokosoknál részesaratást vállaló helybéli vagy idegen munkások a falutól messzebb eső, nagyobb földterületeken ahol az aratás több napig, esetleg hétig is eltartott általában a tábla mellett, a tarlón töltötték az éjszakát. Ha a gabonatábla közel feküdt a faluhoz és a munka sem szorított annyira, előfordult, hogy a gazda biztosított nekik szállást valamelyik falubeli gazdasági épületében. Ha a gazdának tanyája volt, az aratók rendszerint ott kaptak szállást. Bársony József egri részesaratói is Bársony tanyáján aludtak esténként: kvartély vót nekik vagy hodályba, vagy istállóba, rendbeszedték a 20 Forrás: Bódvay, Forrás: Bódvay, Kovács Gyula közlése, Forrás: Bódvay,
6 helységet, szalma, meg plédek, meg ilyen pokrócok akadtak, oszt ott tanyáztak.24 Az aratás nemcsak jelentőségében, eseménynek is különös volt. Mert olyankor jöttek Ostorosról az aratók. Fiatal csapat, lányok, legények, egyik tekintélyesebb férfi a vezetőjük. A szérűskertben, a fészerben tanyáztak. Esténként, ha fáradtan is, dalolva jöttek be a faluba, aztán évődtek, meséltek, ilyenkor beültem közéjük, hallgattam a nótáikat, beszélgetéseiket. Vezetőjük úgy vigyázott a lányokra, mint a sajátjaira. Tőlük tanultam: Sokat arattam a nyáron keveset háltam az ágyon, hol erdőbe hol mezőbe hol a szeretőm ölébe Le van a búza aratva keresztbe is van már rakva ahány szem van egy keresztbe annyiszor jussak eszedbe 25 A fentebb említett Egri Kiss Tamás az 1950-es évek elejétől holdas búzatáblájához évrőlévre a szentistváni Simon Lászlót fogadta fel, aki feleségével és fiával jött Gelejre aratni. Simon Ormosbányán bányászként dolgozott, és szabadságát mindig aratási időre vette ki, hogy ekkor megkereshesse családjának az évi kenyérnek valót. Szállást ők is a gazda falubeli nagyházában kaptak, de ha a munka úgy kívánta, a tarlón, a kereszt tövében aludtak. Ők nem kértek kosztot Egri Kisstől, hanem magukat látták el; ha az élelmük fogyatkozott, az apa hétköznap este kerékpárral hazament Szentistvánra utánpótlásért, az édesanyja ugyanis otthon főzött nekik. Az ételt aztán a következő napokban Egri Kiss nyárikonyhájában megmelegítve fogyaszthatták. Alkalmanként Egri Kiss Tamás is vitt ebédet az aratóknak, illetve esténként tejet is adott nekik. Vasárnap általában mindannyian hazamentek Szentistvánra, de ha el voltak maradva a munkával, gyakran aznap is dolgoztak.26 A geleji részesaratók is a tarlón éjszakázak, és a hét utolsó napján is csak néhány órára jöttek be a faluba, a reformátusok leginkább azért, hogy részt vehessenek az istentiszteleteken. Miután hazatértek, megmosakodtak, és máris indulhattak a délelőtti istentiszteletre. A marokszedők ilyenkor a kaszásuknál ebédeltek: el kellett menni oda, akinél szedtük a markot, ebédre, mer akkor megsértődtek, hogyha nem mentünk el. Én még olyan kisjányka vótam, mán a kaszás meg nagy, idős fiú vót, legény, nem házasodott meg. Hát, szégyelltem menni ebédre, nem mentem el, aztán nem győztek várni, oszt elküldte az anyját értem, hogy menjek el ebédre Mondta az anyja, hogyhát»kedves, hát miér nem gyöttél el?hát mondom, olyan idegenyek teccenek lenni, oszt szégyelltem gyönni «27 Ebéd után részt vettek a délutáni istentiszteleten is, majd ha nem szorított a munka a fiatalok egy órán át a főuccán sétáltak. Ezután kezdtek el készülődni, összepakolni a következő hétre szükséges ruhaneműket. A banda tagjai uzsonnatájban közösen tértek vissza az aratás helyére, és ilyenkor még estig megcsinálták a tanyának valót, vagyis egy rendlábat learattak, a kévéket pedig keresztbe rakták. A kintalvók hétköznap csak akkor tértek haza a faluba, ha olyan esős idő esett, hogy bizonyossá vált, egy darabig nem lehet folytatni a munkát; ilyenkor Gelejen is azt mondták, hogy az arató pihen, a kukorica csövel. Ha csak szemerkélt az eső, a munkások két keresztet egymás mellé raktak és az alá bújtak. Hajnalban már három órakor, mikor az első vonat fütyült, a bandavezér ébresztette a munkásokat, nem sokkal később pedig hozzákezdtek aratni. Mikor felkeltünk, korán igaze, hajnalkor, vizes vót, harmatos vót, oszt úgye elázott rajtunk a ruha is Mert ugye a markot, ahogy szedtük, hát úgy kellett szedni, hogy ment a kaszás, mink meg utánna háttal, és akkor teljesen magunk elébe kellett szedni a kívét, hát bizony elázott rajtunk a ruha, pedig olyan vászonkötő vót előttünk, egész a földig leért, mégis, a ruha is átázott rajtunk Maj megfagytunk hajnal fele, míg a nap fel nem sütött erősebben. 28 Hajnalban mindig nagyobb rendlábat fogtak fel, olyat, amit rendszerint csak ebédre 24 Kovács Gyula közlése, SINKA, Az adatközlésért köszönettel tartozom Kiss Enikőnek. 27 Korpás Ernőné közlése, Korpás Ernőné közlése,
7 vágtak le. Ebéd után rövid pihenő következett, a kaszások ekkor verték meg a kaszapengéiket, a marokszedők pedig felváltva friss vizet hordtak a legközelebbi kútból vagy forrásból. Az aratók holdvilágos éjjeleken 11 óráig, éjfélig is dolgoztak; ilyenkor csakúgy, mint hajnalban nem vót olyan éles a harmaton megereszkedett búza, így azt könnyebben lehetett vágni. Az aratók naponta négyszer étkeztek (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora). Reggelire és uzsonnára szalonnát, gomolyát ettek kenyérrel, zöldpaprikával, paradicsommal, vöröshagymával. A helyi kaszásoknak és azok marokszedőjének a kaszás felesége vagy a családjába tartozó idősebb nőrokon főzött ebédet, amit minden nap délben vitt ki az aratóknak a határba. A nem geleji aratóbandák egy-egy nőtagja napközben a szálláson készítette el a munkások ebédjét, amit a geleji asszonyokhoz hasonlóan ugyancsak délben vittek ki földekre. Az asszonyok ügyeltek rá, hogy a munkások minél táplálóbb ételeket ehessenek, ezért hetente gyakran három alkalommal is húslevest, pörköltöt főztek. A férfiak reggeli vagy ebéd mellé gabonából vagy kukoricából készült gyengébb minőségű bundapájinkát ittak. Ebéd aratás közben. Gelej, 1950-es évek A fotón: Brindza Jolán, Pelyhe Julianna, Berecz Sándor. Derekas Sándor felvétele. A munkások tisztálkodási lehetőségei legtöbb helyen főleg, ha nem tanyán estéztek meglehetősen korlátozottak voltak, esetleg valamelyik közeli kút vizével frissíthették fel magukat. Éjjelre fekvőhely gyanánt két keresztet egymás mellé tettek, közéjük kaparék kévéket fektettek, erre egy pokrócot terítettek, egy másikkal pedig betakaróztak, de hajnalra néha még így is annyira fáztak a lányok, hogy a férfiak kaparékkal felülről is betakarták őket. A rengeteg szúnyogot pipa- és dohányfüsttel, esetleg a dűlőúton meggyújtott nedves szivós szalma füstjével próbálták elriasztani. A vérszívók általában éjféltájra csendesedtek el, ezután nyugodtabban lehetett pihenni. Mikor ottan, Nagy Karcsiéknál arattunk, Szajlai Józsi bácsi vót a bandavezér, hát az az ember nem tudott aludni. Lefeküdtünk éjféltájon, és vót odaki vele egy nagy bakkecske, ott járkált, mászkált, bömbölt, nem lehetett tőle aludni Mire elaludtam vóna, akkor a Józsi bácsi köszön:»dícsértessék a Jézus Krisztus, adjon Isten jóreggelt, emberek, fel lehet kelni, mer má nagyon sokat aludtunk!«mondom neki,»józsi bátyám, én még el se aludtam «De Józsi bácsi úgy vót, kiértek a rendlábbal, ugye ő vót az első kaszás, mire az utolsó kiért, aludt egy sort ő csak letérgyepelt, a kalapját előlre húzta, ennyi vót az alvása Korpás Ernőné közlése, 2010.
8 A kaszások ruhadarabjai közül régebben nem hiányozhatott a hétköznapokon is viselt surc kötő és az aratópapucs bocskornak is nevezték, amit elhasznált bőrcsizma szárából kivágott bőrdarabból készítettek. Az asszonyok vászonkendőt kötöttek maguk elé, azok pedig, akik hosszabb ideig arattak, vászonujjat húztak a kezükre, így védve azt a markok okozta kisebesedéstől. A marokszedők a búza torzsától száras cipőkkel igyekeztek védeni a lábszárukat. Az asszonyok, lányok kendővel kötötték hátra a hajukat. Az 1940-es években már csak néhány geleji aratott hagyományos, fehér vászon bőgatyában (Kovács Imre és Hajdú György neve maradt fenn). Az munka végeztével az aratókat a gazda vendégelte meg kiadós ebéddel, aprólékból készült húslevessel, pörkölttel, no és az elmaradhatatlan kemencében sült túrós bélessel: ez volt a díszebéd. A férfiak bort, esetleg pálinkát, a lányok pedig egy-egy csokoládét is kaptak a gazdától. A megvendégelés helyszíne általában a tarló volt. Rendszerint egy birka volt az áldozat, belőle remekelt nagymama gulyást, jó»falósat«. De utána se akármi került a lugas mellett terített hosszú asztalra! Szép pirosra sült»kőttes«tészták sorakoztak ki a kemencéből, mákkal, túróval, szilvalekvárral teli. Csak győzzék enni, jutott a bámész környékbeli gyerekeknek is elég. 30 Itt ejtünk néhány szót az eddig nem tárgyalt gabonafélék betakarítási módjairól. Az árpát Gelejen is rendre vágták (úgy, mint a szénát), aztán kisebb gereblyékkel húzták, verték össze a markokat és mindig gyíkinybe (Typha) kötve rakták keresztekbe. A gyékénykötelet még aratás előtt, otthon megfonták. Gyékénybe kötötték a rendre vágott kölest is. Néhol keresztbe rakták, de ez nem volt általánosan elterjedve, sok helyütt csak tőre állítva egymáshoz támasztották a kévéket, amit néhány napon belül haza is szállítottak, mert a földön könnyen megromolhatott. A rendre vágott zab szára aratása idején még zöld, ezért azt pár napig száradni hagyták a rendekben, és a gyűjtés során is csak kisebb kévéket kötöttek belőle, mint a többi gabonából. A zabot saját szárából készült kötélbe, vagyis magába kötötték, keresztbe tették. A kétszeres aratása minden tekintetben megegyezett a búza betakarítási módjával. Aratás ideje alatt a templom tornyában és az egykori piactéren álló tűzoltószertárban is két-két személynek kellett tűzvédelmi őrséget állni. Őrt állítani minden falubeli családnak kötelessége volt, ez társadalmi munkában ment még a második világháború után is egy darabig. Ha tűz ütött ki a határban, a toronyban lévőknek félre kellett verniük a harangot: ilyenkor a nyelvet egymásutánban a harangnak csak az egyik oldalához ütötték, a tűz helyét pedig úgy jelezték a piactéren lévő őröknek, hogy a toronynak abban az ablakában, amelyik irányban a tüzet észlelték, egy piros színű zászlót lobogtattak. Aratás után a szegényasszonyok járták a tarlókat, kalászokat keresve: aztat szabad vót szedni, nem küldték el a gazdák Hazavitték tyúkoknak SINKA, Korpás Ernőné közlése, 2010.
14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE
14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha
RészletesebbenA hagyományos aratás és gépi cséplés Hetésben
A hagyományos aratás és gépi cséplés Hetésben A múlt felidézésének kísérlete Göntérháza, 2012. 7. 14. TÁMOGATÓ: Készítette dr. Halász Albert a Lendva-vidék néprajza c. projekt keretében Lendva, 2013 Az
RészletesebbenRészes aratás az uradalomban
Részes aratás az uradalomban Az időjárás ez évben a megszokottnál két héttel előbbre tart, így lassan a vége felé közeledik az aratás. A két világháború közötti időszakban ilyentájt még jócskán benne voltak
RészletesebbenRégi dolgok, nehéz sorsok. Írta: Fülöp Tiborné
Régi dolgok, nehéz sorsok Írta: Fülöp Tiborné Előszó 1933-ban születtem, egy nagyon szép kis faluban, földműves családban. Szegények voltunk. Nagyszüleim még közepesen jómódú család volt, de a nagyapám
RészletesebbenMióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?
(Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután
RészletesebbenJanuár, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)
RészletesebbenA rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta.
Zsuppozás A kis faluban, az Új utca végén, csak az országúton kellett átmenni és máris a mező, a szántóföldek terültek el. Ez volt a Paptag. Silány föld volt. A bérleti díja sem volt sok. Rozsnak jó volt,
RészletesebbenÜnnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b
Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta
Részletesebbenmagát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.
Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.
RészletesebbenAmint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van
Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön
RészletesebbenMagyar karácsonyi népszokások 3.rész
2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó
Részletesebbenegy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.
Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a
RészletesebbenÉlt egyszer egy nagyon szegény család. Olyan szegények voltak,
A sarló, a kakas és a fehér rigó Francia népmese 1. rész Élt egyszer egy nagyon szegény család. Olyan szegények voltak, hogy majdnem mindig éheztek. Amikor este lefeküdtek, sohasem tudták, kerül-e másnap
RészletesebbenSzékely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:
A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált
RészletesebbenKirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe
Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?
RészletesebbenRippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenMadách Imre Gimnázium Somorja Šamorín, Slnečná 2, Szlovákia Telefon: Feladatok
G MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM SOMORJA G M Madách Imre Gimnázium 931 01 Somorja Šamorín, Slnečná 2, Szlovákia Telefon: 00421-31-5622257 e-mail: mtg@gmadsam.edu.sk Feladatok gyakorlásra a 8 osztályos gimnáziumba
RészletesebbenBeszámoló a finnországi gyakorlatról
Leonardo pályázat Beszámoló a finnországi gyakorlatról 2013. január 19 - február 16-ig Készítette: Mészáros Eszter Küldő intézmény: SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Szeged
RészletesebbenKedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204
Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első
RészletesebbenSIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN
RészletesebbenHét este, hét reggel. Kiscsoport. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! És lett este, és lett reggel,
Kiscsoport Hét este, hét reggel 1. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! az első nap ezzel telt el. 5. Égben madár, vízben halak, röpködjenek, pancsoljanak! ötödik nap ezzel telt el. 2. Hát
RészletesebbenFinnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7.
Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7. 2011.10.24. hétfő Ma reggel 9:00-kor a Kőbánya-Kispest 200E buszmegállójában találkoztuk. Felszálltunk a buszra és elindultunk a Liszt Ferenc (Ferihegy) reptér
RészletesebbenSZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK
MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL
RészletesebbenElső nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk.
Első nap Reggel 6-kor indultunk a Cseresnyés Kollégium elől. A határ átlépése után az első megállónk Nagyszalonta volt. Megnéztük a város főterét ahol Erdély egyetlen Kossuth Lajos szobor található. Ellátogattunk
Részletesebben1. Nap. 2. Nap. 3. Nap
1. Nap Életem első repülése volt, nagyon élveztem. Este érkeztünk meg a szállásra, ami nagyon szép helyen van. Aztán elmentünk vacsorázni egy étterembe. 2. Nap Reggeliztünk a szállón. Reggelire zsömle
RészletesebbenHúsvét a Bruderhofban
Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6
RészletesebbenFrank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
RészletesebbenRÓLUNK SZÓL V.év. 5.szám
VVILONYA RÓLUNK SZÓL 2009 V.év. 5.szám Kiadja: 8194 Vilonya, Hétvezér u.22. http://www.vilonya.eu e-mail: vilonyaert@vilonya.eu Testvértelepülésünk Nyitracsehi EGY KÖZSÉG A TÉRKÉPEN: VILONYA, DE NEKÜNK
RészletesebbenA róka és a farkas. Ahogy ment-mendegélt a két kis báránynyal, eccer csak eleibe állott egy farkas.
A róka és a farkas Vót, hol nem vót, heted hét országon is túl, de még az operenciás tengeren is túl, hol a kis kurta farkú malac túr, vót eccer egy róka. Vót ennek a rókának két báránnyó. Csált 1 magánok
RészletesebbenSzékelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
RészletesebbenA népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas
A kosárfonásról híres település központjából vezet az út a világ elől elrejtett faluba. Nagymedeséren nem könnyű a megélhetés, a helyi kis üzlet sem tart egész nap nyitva, kevés a vásárló. A helyiek a
RészletesebbenA mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,
A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és
RészletesebbenKovács Teréz PARASZTI GAZDÁLKODÁS ÉS ÉLETMÓDVÁLTOZÁS SZENTMIHÁLYON*
Original scientific paper Kovács Teréz PARASZTI GAZDÁLKODÁS ÉS ÉLETMÓDVÁLTOZÁS SZENTMIHÁLYON* A bánáti Szentmihály (Mihajlovo) benépesedése Bálint Sándor szerint 1796- ban, Kis Izsák birtokos idejében
Részletesebben* fiókos szekrény. ** asztalos. *** szánkó.
BETYÁRBÓL LETT KIRÁLY Hát egyször vót egy szögény embör mög egy szögény asszony. Volt neki három fia. Mikor má(r) fölnyőtek nagyra, nem tudott velük már mi(t) csinálni. Király azt izente neki, a szögény
RészletesebbenHollandia (2010. márc máj. 03.)
Hollandia (2010. márc.29-2010. máj. 03.) Az első napunk utazással telt. Hajnal ötkor találkoztunk és indultunk útnak. Este kilenc és tíz között érkeztünk és foglaltuk el a szállást. Cees, aki kinti dolgainkat
RészletesebbenLİRINTE A HOFFMANN CSALÁD
A HOFFMANN CSALÁD HÁTSÓ SORBAN ÁLLNAK: JÁNOS (szül: 1935), ROZÁLIA (1931), MÁRIA (1926), ILONA (1923), LAJOS (1929) KÖZÉPEN: HOFFMANN LAJOSNÉ- MÁRTON MÁRIA (1898), ELİTTE A GYEREKEK: IRÉN (1938), ERZSÉBET
Részletesebben3. nap 2014. 05. 08.
3. nap 2014. 05. 08. Újra korán kellett ébredni 6.00 órakor, ami Magyarországon 5 órának felel meg az időeltolódás miatt. Ma is sok érdekes hely vár ránk. Reggeli után Fehéregyházára vezetett az út. Szép
RészletesebbenAztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget
Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat
RészletesebbenHon-és népismeret. Régi idők története
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus
RészletesebbenA brilliánskakas legendája
T. Igor Csaba A brilliánskakas legendája Különös történetek három család életéből Előjáték Ezerkilencszáz-tizenhatot írtak, Krisztus után. Egy szép áprilisi délutánon, (ritka volt abban az évben az ilyen
RészletesebbenHegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március
Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március LOCSOLÓVERSEK Húsvéthétfőn szokásosnál ragyogóbban kelt a nap; Kiugrottam az ágyamból egyetlenegy perc alatt. Kölnivízzel a zsebemben míg eljöttem
RészletesebbenArányossággal kapcsolatos feladatok
Arányossággal kapcsolatos feladatok 1. Egy régi óra 4 óra alatt 8 percet késik. Mennyivel kell elrevidd az órát este 10 órakor, ha reggel pontosan 7-kor akarsz ébredni?. 6 munkás egy munkát 1 nap alatt
RészletesebbenBeszámoló. Szakmai gyakorlatról. Lengyelország május. Készítette: Nedreu Flórián
Beszámoló Szakmai gyakorlatról Lengyelország 2018. május Készítette: Nedreu Flórián Első hét Reggel 5-kor indultam Kétegyházáról, nagyon szép tájakon vezetett az utunk. Az első megálló egy benzinkútnál
RészletesebbenHangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére. Pirosmalac. Hangos mese
Varázsbetű Mesetár Hangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére http://varazsbetu.hu/mesetar Pirosmalac Hangos mese (A hanganyag itt található: http://varazsbetu.hu/mesetar/pirosmalac)
RészletesebbenAki az interjút készítette: Farkasfalvi Dominik, Fehér Krisztián, Murányi Márk
Aki az interjút készítette: Farkasfalvi Dominik, Fehér Krisztián, Murányi Márk Aki válaszolt: Mika Ági néni 1. Mikor járt a sulinkba? 1976-tól 1984-ig. 2. Melyik teremben volt az osztálya? Az info. 3.
RészletesebbenTOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY
TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Levelezési cím: Felkészítő tanár neve: BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 009. DECEMBER 7. 1 CÍM: FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS
RészletesebbenEZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám
A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály
RészletesebbenVERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
RészletesebbenÓvodai Búcsúalbum ONLINE SCRAPBOOK TANFOLYAM
Első lépésként elkészítjük magát, az album alapot. 40 db 15 x 20 cm-es alapkartont kaptatok, ebből 15 db-ot használunk fel az album alapjához, 10 pedig megmarad fotóalátétnek illetve a díszítőelemek elkészítéséhez.
RészletesebbenAkinek élénk a képzelete, és maga elé idéz egy boldog pillanatot, és majdnem jó neki, nos, ő arra is képes, hogy eget építsen pokolra.
II. A KÉPZELET Akinek élénk a képzelete, maga elé idézhet egy-egy boldog pillanatot, és ha éppen itt áll mellettem, és az útvesztőkbe kémlel, nem lát mást, csak kupoláról kupolára szálló galambokat. De
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.) A kazári piacon Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2
Tartalom A debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.)... 2 A kazári piacon... 2 Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2 Búbb bújj zöld ág (magyar népdal)... 2 Elfogyott a krumplileves... 3 Elvesztettem
RészletesebbenFORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)
FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő
RészletesebbenErasmus Albiban (Franciaország)
Erasmus Albiban (Franciaország) Prunariu Andrea PPKE-JÁK 2012 Előzmények Tavaly, 2011 szeptemberében az iskola meghirdetett egy pótjelentkezést a tavaszi félévre az Erasmus keretein belül. Mivel már egy
RészletesebbenEgészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak
2009. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja IX. évf. 2. szám Kalendárium - Farsang Mese - A sziú indiánok és a feketelábúak Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Egészség-ábécé - A
RészletesebbenA DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2007/09. Kit keresnek. a Sátoraljaújhelyen táborozó 336 fő közül a Hóseás ifisek?
A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2007/09 Kit keresnek a Sátoraljaújhelyen táborozó 336 fő közül a Hóseás ifisek? Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet
RészletesebbenERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra
RészletesebbenGÖRÖG ILONA BALLADÁJA Színpadra állította Magerusan Katalin tanítónő, 1981-ben Besztercén.
GÖRÖG ILONA BALLADÁJA Színpadra állította Magerusan Katalin tanítónő, 1981-ben Besztercén. A színpad közepén lányok, fiúk körben állnak, arccal a kör közepe felé. Elől, a színpad bal oldalán, Bertalaki
RészletesebbenA Gyönki Baráti Kör Egyesület havilapja HIRDETMÉNY
A Gyönki Baráti Kör Egyesület havilapja IV. évfolyam 8. szám Megjelenik 350 példányban 2010. augusztus Kiadó: Gyönki Baráti Kör Egyesület Bankszámlaszám: 70600119-11105666 Kiadásért felel: Guttmann Henrik
RészletesebbenXII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER. Havilapja. . Októ
XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER Pusztaföldvári Önkormányzat Hivatalos Havilapja VÁR ÁLLOTT S MOST FÖLDHALOM 2013. Októ ber XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2 2013. OKTÓBER MEGHÍVÓ Egy kicsit el kell menni világot
RészletesebbenBoldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek
A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek
RészletesebbenHanukka és Karácsony
Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger
RészletesebbenKiss Ottó. A nagypapa távcsöve
Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint
RészletesebbenBarossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)
Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenÖrökkévaló 8. Rész. Gerilla! Tiszperger József. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva!
Örökkévaló 8. Rész Gerilla! Tiszperger József Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Dani és kis csapata kaptak némi fegyvert, megkapták az utasításokat, beültek a buszba, és visszamentek oda, ahonnan
RészletesebbenIndulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI
Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel
RészletesebbenBANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK
Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,
RészletesebbenEresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.
Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
RészletesebbenHíres metodisták 3. Metodisták a misszióban
Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor
Részletesebben2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít?
1. t e j e s k u k o r i c a ( S ) g y e n g e t e n g e r i ( D ) g y e n g e m á l é ( D ) Mi a neve annak a még nem érett kukoricának, amit nyáron le szoktak szedni, hogy csövestől megfőzzék vízben?
RészletesebbenCsöngettek az ajtón. Katus támolyogva
Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak
RészletesebbenHallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,
Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,
RészletesebbenÍgy aztán a nagy tölgyfák alatt, egy pokrócon nekiálltunk ultizni. Ferkó, a figyelő pufajka kabátját szép vánkos alakúra tűrte, és az egyik sínre
A KISVASÚT Leérettségiztem. Az Erdőmérnöki Egyetemre fél pont híján nem vettek fel. Bölcs nagybátyám tanácsára az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaságnál helyezkedtem el fizikai munkára, bizakodva, hogy igyekezetemet
RészletesebbenBenedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA
Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a
RészletesebbenA legszebb magyar állatmesék
A legszebb magyar állatmesék Roland Tartalomjegyzék A lompos medve...4 A mezei nyúl és a sündisznó...8 A kakas és a pipe... 12 Sündisznócska lovagol... 14 A kolbász, a béka és az egér... 18 A tréfás farkas...
RészletesebbenAz Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma
Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Magyar népmese Illusztrációk: Szabó Enikő Egy királynak volt három leánya, akik már nagyra felnőttek, és mégsem eresztette őket atyjuk a napvilágra. Egyszer a legöregebbik
RészletesebbenMeg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra,
Csalóka Péter Vót egyszer egy dologkerülő ember, kiment az erdőbe, nekidőt egy fának, a fa görbe vót, oszt úgy tett, mintha támasztotta vóna, hogy le ne dőjjön. Arra megyen két katona lóháton, osztan odaköszönnek
Részletesebben3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló
Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február
RészletesebbenAz alatt folyik egy, az alatt folyik egy csendes patakocska, csendes patakocska.
Májusfaállítás A fiúk bejönnek, fektetve hozzák a feldíszített májfát, felállítják, táncolnak. Két oldalról jöjjenek, két oldalra állítsák a májfákat! 1. fiú: Hallottátok-e már hírét, Pintér Sanyi legénységét?
RészletesebbenIII. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló
III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138
RészletesebbenVETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA
VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék
RészletesebbenKIHALT, CSENDES UTCA
KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját
RészletesebbenTANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília
Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)
RészletesebbenKészülődés a húsvétra
SZKb_102_14 Ahány ház, annyi szokás Készülődés a húsvétra É N É S A M Á S I K Készítette: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS 127
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői
RészletesebbenA cigánysoron se felejtenek 2008. October 10.
A cigánysoron se felejtenek 2008. October 10. A minap fekete csuklyások sorozatot lõttek és Molotov-koktélokat dobtak a tarnabodi faluszélen négy házra. Az idõs lakók nem sérültek meg. Még aznap délelõtt
RészletesebbenA MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak
RészletesebbenA SZÁZEGYEDIK ASSZONY
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában
RészletesebbenIV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!
IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén IV. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 37 párost tudtunk egymás
RészletesebbenMi lesz veled. A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan
Mi lesz veled *» * A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan evangélikusok, a gyerekek közül sokan most is a városi evangélikus iskolákba járnak. A fiatalok viszont már a közeli megyeszékhelyen
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. május 27-én a Kaszinó Tükörtermében megtartott ünnepi testületi üléséről
1 Jegyzőkönyv Készült Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. május 27-én a Kaszinó Tükörtermében megtartott ünnepi testületi üléséről Jelen vannak: Riz Gábor országgyűlési képviselő, Benedek
Részletesebbenoral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN
oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával
RészletesebbenA CSONOPLYAI NÉMETEK HÁZASSÁGKÖTÉSI SZOKÁSAI
Szlávics Károly A CSONOPLYAI NÉMETEK HÁZASSÁGKÖTÉSI SZOKÁSAI Csonoplyát 1747-ben telepítették újra leszerelt bunyevác határőrök. A magyarok szervezett betelepítése 1752-ben, a németeké pedig 1786-ban volt,
RészletesebbenNagykároly után, vesekő szülő utakon keresztül jutottunk el Sződemeterbe. A templomkertben álló Kölcsey szobor körül énekeltük nemzeti imádságunkat.
Kirándulás! Ha nyár, akkor utazás! Ha utazás, akkor közösen! Így gondoltuk ezt gyülekezetünkben is, és aug. 18-án reggel felkerekedtünk, és elindultunk Máramarosszigetre, összesen 48-an. Szeretett, jól
RészletesebbenA Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.
A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte
RészletesebbenA CSALÁD. Következzen tehát a család:
A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket
Részletesebben