Tetszőleges tájolású felületre érkező sugárzási nyereség számítása nappályamodell alapján
|
|
- Zsófia Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MEÚJULÓK Horváth Miklós, Dr. Csoknyai Tamás, Dr. Szánthó Zoltán Tetszőleges tájolású felületre érkező sugárzási nyereség számítása nappályamodell alapján A korszerű szigetelésű új épületek tervezésekor elengedhetetlen a szoláris nyereségek becslése, azonban erre jelenleg csak közelítő számítások állnak rendelkezésre. Hazánkban a beérkező napenergia mennyiségének meghatározása az MSZ es szabványcsalád alapján történik. Sajnálatos módon ezek a szabványok már közel 35 évesek, és a számítás során több, ma már nem feltétlenül megengedhető elnagyolást tesznek. A szabványok egyik legnagyobb hibája, hogy a napenergia-hozamot mindössze nyolcféle tájolásra és kétféle dőlésszögre, és csak statikus módon lehet meghatározni, így nem felelnek meg a mai kor követelményeinek (Horváth, 2013). Az épületek esetében lehet beszélni passzív és aktív napenergiahasznosításról. A passzív napenergia-hasznosítással az épületek fűtési energiaigényét lehet csökkenteni, előrelátó építészeti tervezéssel pedig a nyári sugárzási nyereség minimalizálására is lehetőség van. Aktív napenergia-hasznosításról beszélhetünk napelemek és napkollektorok esetében. Az ezeket energiaforrásként alkalmazó rendszerek tervezésénél alapvető szerepet kap a várható hő- és villamosenergiatermelés becslése, amihez elengedhetetlen a kollektor vagy napelem felületére várhatóan beérkező energiahozam meghatározása. Az aktív napenergia-hasznosító berendezések esetében nem csak a tervezésnél, hanem üzem közben is fontos az aktuálisan beérkező energia mennyiségének ismerete. A statikus tervezési módszer nem felel meg a kis energiafelhasználású, akár közel nulla energiaigényű épületek tervezéséhez sem, ezekben ugyanis megnő a nyereségáramok jelentősége a hagyományos, kevésbé jól szigetelt épületekhez képest. Mindenképpen dinamikus, részletesebb számítási módszerre van szükség. Épületgépészeti szempontból rendkívül fontos tehát a napból származó energiahozamnak a jelenleg alkalmazottnál pontosabb meghatározása és előrejelzése. Általánosan elmondható azonban, hogy ehhez a tervezéshez nemcsak a szabvány nem tud segítséget nyújtani, hanem a megfelelő adatok sem állnak rendelkezésre, és nincsen általánosan elfogadott méretezési eljárás sem. A cikkben ezért a beérkező napenergia mennyiségének becslésére egy olyan módszert mutatunk be, amely két, a meteorológiában általánosan mért mennyiséget használ fel. A két szükséges érték a vízszintes felületre érkező globális sugárzás intenzitása, illetve a napi napfénytartam. Ezen két mennyiség segítségével már becsülhető a vízszintes felületre érkező sugárzás várható értéke. A módszer alkalmazásához a mért mennyiségeken kívül szükséges azonban még a csillagászatilag lehetséges, vízszintes felületre érkező sugárzás meghatározása is, ez azonban a nappálya geometriájából és a nap sugárzási karakterisztikájából tisztán elméleti úton meghatározható. A vízszintes felületre érkező sugárzásból a tetszőleges felületre érkező sugárzás már számítható (Horváth, Csoknyai T., 2014). A sugárzásszámító modell megalkotásához felhasznált számítási összefüggések A nappálya leírása A nappályamodellt Microsoft Excel programban készítettük el. A nap helyzetét egész évre vonatkozóan 15 perces bontásban modelleztük. A nap állásából és a sugárzás intenzitásából számítható az éves energiahozam. A nap állását az égbolton a napmagasság és az azimut értékekkel lehet leírni. A napmagasság megegyezik a nap horizontsíkra vetített beesési szögével, az azimut pedig a nap horizontsíkra vetített helyzetének egy adott iránytól való eltérését jelenti. Ebben az esetben a modell szempontjából előnyös déli irányt vettük 0 -nak. A napmagasság és azimut értékek meghatározásához szükséges a deklináció értékének meghatározása. A deklináció éves periódussal ismétlődik, a Föld Nap körüli pályája és az egyenlítő által meghatározott síkok eltéréséből adódik. A napmagasság és az azimut értékek ismeretében meghatározható az egyes napok nappali időtartamának a hossza is. A napsugárzás intenzitásának számítása A Föld felszínén a napsugárzás-intenzitás meghatározásához meg kell határozni az atmoszféra sugárzáscsökkentő hatását is. A modell megalkotása során a napos órák felhasználásával vesszük figyelembe az atmoszféra csökkentő hatását. A sugárzás csökkenésének meghatározásához első lépés a vízszintes felületre érkező, csillagászatilag lehetséges globális sugárzás meghatározása. Ezt a sugárzásmennyiséget a 2.1. egyenlet alapján határoztuk meg (Duffie, Beckman, 2013). (2.1.) o a csillagászatilag lehetséges beérkező globális sugárzás intenzitása sc a szoláris konstans, értéke 1,367 n a vizsgált nap sorszáma ( január 1. = 1) [-] α s a napmagasság [ ] Az atmoszféra csökkentő hatásának figyelembevételére az úgynevezett égbolttisztasági tényezők szolgálnak. Ezen két faktor értelmezését a 2.2.a és 2.2.b egyenletek írják le. n o= sc 1 + 0,033 cos 360 sinα s 365 K = glob (2.2.a) (2.2.b) K glob a globális sugárzásra vonatkozó égbolttisztasági tényező [kw/kw] o D K diff = 2 MAYAR ENERETIKA 2014/5
2 MEÚJULÓK EOTERMIA K diff a diffúz sugárzásra vonatkozó égbolttisztasági tényező [kw/kw] o a csillagászatilag lehetséges beérkező globális sugárzás intenzitása a vízszintes felületre beérkező globális sugárzás intenzitása D a vízszintes felületre beérkező diffúz sugárzás intenzitása Ezek a tényezők közvetlenül még nem számíthatók, mivel tetszőleges időpontban nem áll rendelkezésünkre a mért globális, illetve diffúz sugárzás értéke. A globális sugárzásra vonatkozó égbolttisztasági tényező meghatározható azonban a mért napos órák száma alapján az úgynevezett Angström konstansok segítségével. A módszer lényege, hogy egy adott területen mérik a vízszintes felületre érkező globális sugárzás értékét és a napos órákat, majd a mért adatokra a 2.3. egyenlet szerint lináris közelítést fektetnek. A későbbiekben a meghatározott a és b, az úgynevezett Angström konstansok ismeretében a napos órák és nap hossza alapján számítható a globális sugárzásra vonatkozó égbolttisztasági faktor (Salima, Chavula, 2012). σ = a+ b o N (2.3.) a vízszintes felületre beérkező globális sugárzás intenzitása o a csillagászatilag lehetséges beérkező globális sugárzás intenzitása σ a napos órák [óra] N a nappal hossza [óra] a, b az Angström konstansok A modellel végzett számítások során az OMSZ által közzétett, közötti napfénytartam-adatokat használtuk fel. A napfénytartamot az OMSZ a mérések 1912-es megkezdése óta ugyanazzal a technikával regisztrálja. A megfigyelő hálózatában már a kezdetektől a Campbell-Stokes rendszerű napfénytartam-mérő használatos, mely a napsugárzás hőhatását használja ki. A műszer lényegében egy fémállványra szerelt, 96 mm átmérőjű üveggömb, amely a napsugarakat gyűjtőlencseként egy ún. napszalagra irányítja. Az óraskálával rendelkező napszalagot az üveggömb gyújtótávolságában elhelyezkedő, gömbhéj alakú mélyedésben kell elhelyezni. Ahová az összegyűjtött napsugarak esnek, a papír megpörkölődik vagy kiég. A Nap, amint az égbolton látszólagos mozgása közben továbbhalad, pályájának ívét a sugárzás erőssége szerint erősebben vagy gyengébben a szalagra égeti. A nappálya évszakonként változó magasságú ívének megfelelően 3-féle napszalag használatos: nyári, téli és tavaszi-őszi. A szalagot minden este cserélni kell. A napi napfénytartamot a napszalagokon lévő égetési nyomok öszszegzése útján nyerjük tizedóra pontossággal. Az 1. ábra egy a napfénytartam mérésére alkalmazott, Campbell- Stokes rendszerű napfénytartam-mérőt ábrázol. Fontos megjegyezni azonban, hogy a Campbell-Stokes napfénytartam-mérőnek négy fő hibája van, amelyek növelik az ezzel az eszközzel mért és rögzített adatok bizonytalanságát: a regisztráló papír túlégetése: erősen változékony idő esetén a gyors változásokat nem képes lekövetni, így felülbecsli a valódi napfénytartamot ebben az időszakban; a mérőműszer mérési határa 120 W/m 2 sugárzásintenzitás, 1. ábra. Campbell - Stokes rendszerű napfénytartam mérő (OMSZ honlap) amelynek eredményeképpen bizonyos esetekben alulbecsli a napos órák számát; az adatok rögzítése manuálisan történik, ami magában hordozza a hibás rögzítés lehetőségét; az üveggömb teljesítménye az időjárás sajátosságainak függvényében romolhat (pl. pára, dér), ami megfelelő felügyelet nélkül a napos órák számának alulméréséhez vezet. Az előzőkben ismertetett számítási módszerrel a globális sugárzáshoz tartozó égbolttisztasági faktor meghatározható, ezen faktor ismeretében pedig a diffúz sugárzáshoz tartozó égbolttisztasági faktor is meghatározható. A meghatározott K glob és K diff faktorok segítségével egy vízszintes felületre érkező globális sugárzás meghatározható, annak komponenseivel (direkt, diffúz és visszavert) együtt. Számos nemzetközi cikk foglalkozik az adott tájolású és dőlésszögű felületre érkező globális sugárzás meghatározásával. Általános probléma, hogy míg a direkt és a visszavert sugárzás mennyisége viszonylag pontosan meghatározható, addig a diffúz sugárzási komponens meghatározása csak különböző modellek alapján lehetséges, amelyek közül mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. A számítások során az úgynevezett Hay-modellt használtuk. A modellben a diffúz sugárzás számítása során két részre kell bontani az égboltot. A felbontás alapja a Nap égbolton elfoglalt helye alapján történik: a Nap irányából a direkt sugárzáshoz hasonló diffúz sugárzást vesz figyelembe a modell, ez az úgynevezett cirkumszoláris sugárzás, míg az égbolt többi részéről érkező diffúz sugárzást izotrópnak feltételezi. A sugárzási komponenseket a 2. ábra szemlélteti. A Hay-modell alapján számított diffúz sugárzás értéke borult égbolt esetén közelít a tisztán izotróp égboltra történő számítási eredményhez, azonban derült idő esetén az úgynevezett cirkumszoláris rész kap nagyobb jelentőséget, amely magasabb, a direkt sugárzáshoz hasonló diffúz sugárzást vesz figyelembe. A Hay-modellt számos helyen alkalmazták déli tájolású felületek esetén. A napsugárzásból származó energiahozam számítása Az előző számítási módszer alapján meghatározható tehát egy adott felületre érkező globális sugárzás értéke. Az elkészített számító program 15 perces bontásban számítja a globális sugárzást. A bemutatott MAYAR ENERETIKA 2014/5 3
3 MEÚJULÓK Épület Szoláris hőterhelés [kw] Csúcsterhelés időpontja [óra:perc] Dátum A 159,717 16:00 augusztus 10. A1 108,383 7:30 augusztus 20. A2 164,535 10:00 augusztus 20. B 193,119 8:00 augusztus 10. B1 102,874 19:45 július 8. B2 159,715 13:30 augusztus 20. C 202,750 15:30 augusztus 20. C1 112,382 9:45 augusztus 20. C2 188,881 10:15 augusztus 20. D 195,193 8:00 augusztus 10. D1 113,455 13:45 augusztus 20. D2 177,585 13:30 augusztus 20. E1 153,867 10:45 augusztus 20. I. 21,724 9:00 július 8. II. 29,893 15:30 augusztus 10. III. 25,451 14:30 augusztus 10. Komplexum 1749,865 10:15 augusztus táblázat. Az irodakomplexum épületeinél jelentkező szoláris energianyereség az ismertetett modell alapján értékei 2. ábra. Direkt és diffúz sugárzáskomponensek modell lehetővé teszi, hogy tetszőleges tájolású és dőlésszögű felületre tetszőleges időpontban meghatározzuk a várható sugárzási nyereséget. Ez a módszer alkalmas arra is, hogy a méretezési számítások alapjául szolgáljon. A következőkben egy tervezett irodakomplexum példáján kerül bemutatásra a modell használata. A kapott méretezési eredményeket az MSZ :1991-es szabvány szerint számított eredményekkel hasonlítottuk össze. Sugárzási nyereség számítása egy irodaközpontra Az irodaközpont alapadatai Az irodaközpont tervezett építési helyszíne Budapest. Az épületek fő funkciója üzleti hasznosítású irodaterület, azonban a földszinten üzletek, illetve éttermek is helyet kapnának. A komplexum épületeinek elhelyezkedését és tájolását a 3. ábra mutatja be. Az A1, A2, B1, B2, C1, C2, D1, D2, E1 épületek hét emeleti és egy nyolcadik gépészeti szintből állnak. A gépészeti szint az A2, B2, C2, D2 épületek esetében részben fedett, a többi épületen a szabadban vannak a berendezések. Az irodaépületek földszintjén üzlethelyiségek kaptak helyet, illetve az A2 épületben étterem. Az 1-7. szinteken kisterű irodák kerültek kialakításra. Az irodaépületeket kétfajta építmény köti össze. Az A, B, C épületek biztosítják az átjárást az irodaépületek között minden szinten, illetve ezekben találhatók a liftek is. Az I., II., III. jelzésű épü- 3. ábra. Az irodakomplexum épületeinek elhelyezkedése letek csak a földszinten kötik össze az irodaépületeket. Az I. épületben étterem kapott helyet, míg a másik kettőben üzlethelyiség (Horváth, 2012). A napenergia-nyereség szempontjából meghatározó az üvegfelületek tájolása és nagysága. Az üvegszerkezetek megoszlása a komplexumon közel egyenletes, azonban a különböző épületrészek esetében jelentős egyenetlenség tapasztalható. A teljes komplexumra vonatkozóan északi és déli tájolású üvegszerkezetből kb m 2 van, míg keleti és nyugati tájolásúból kb m 2. Az üvegszerkezetek a tervek szerint U w=1,1 W/m 2 K hőátbocsátási tényezővel és 0,6-es g értékkel rendelkeznek. Az üvegszerkezeteken külön árnyékoló szerkezet nem került kialakításra. Az épületek elhelyezkedését a 3. ábra szemlélteti. A bemutatott számítási modell alapján készített méretezés eredménye Az irodakomplexum egyes épületeinek, illetve a teljes komplexum szoláris nyereségének számítását a cikkben bemutatott Hay-modell szerint végeztük. A számítás során a különböző felületekre számítottuk az egész év során a különböző napokra adódó szoláris nyereség mértékét 15 perces bontásban. A különböző tájolásokra kapott 15 perces értékeket minden épület esetében felszoroztuk az adott tájolású felületek méretével, majd ezeket összegeztük. Az így kapott, 15 perces bontásban rendelkezésre álló eredményeket összegeztük az egész napra, és megkerestük ezek közül a legmagasabb értékeket. A kapott maximumértékeket és időpontjukat az 1. táblázatban foglaltuk össze (Horváth, 2013). A táblázatban közölt adatok alapján a modell által a teljes komplexumra számított maximális sugárzási nyereség értéke 1750 kw, melynek időpontja augusztus 20-án 10:15-re adódott. 4 MAYAR ENERETIKA 2014/5
4 MEÚJULÓK EOTERMIA Épület Éves szoláris nyereség Szoláris nyereség (okt ápr. 16.) Szoláris nyereség (jún aug. 31.) A 250,55 63,27 108,22 A1 60,37 15,94 25,55 A2 46,62 14,44 17,67 B 243,59 62,41 104,19 B1 41,10 12,23 16,18 B2 44,47 14,08 16,51 C 251,23 65,18 106,54 C1 41,43 12,43 16,22 C2 44,61 13,91 16,82 D 236,43 60,53 101,18 D1 42,88 12,96 16,59 D2 46,06 14,51 17,19 E1 42,54 13,30 16,10 I. 72,76 18,38 31,43 II. 87,91 22,33 37,83 III. 57,95 15,03 24,62 Komplexum 63,05 18,10 25,23 2. táblázat. Az irodakomplexum épületeinél jelentkező szoláris energianyereség éves, fűtési idénybeli és nyári időszakban jelentkező értékei A Hay-modell eredményei alapján becslést tettünk a várható éves napenergia-hozamra, illetve megbecsültük a fűtési idényben és a nyáron beáramló sugárzási energianyereség mennyiségét is. A becsléseket a modellel végzett számítás során a kapott 15 perces értékek összegzése alapján tettük meg. Az egyes épületekre, illetve a komplexumra becsült értékeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A különböző módon elvégzett méretezési eredmények összehasonlítása A beérkező sugárzási nyereséget meghatároztuk az MSZ :1991 szabvány alapján is. A szabvány a táblázatokban 12 különböző tájolású függőleges és a vízszintes felületre adja meg órai bontásban a beérkező napsugárzás intenzitását. A 14. táblázat vízszintes felületre tartalmazza a felületre érkező direkt, diffúz és globális sugárzási értékeket, illetve a referencia üvegszerkezeten bejutó sugárzás értékét. A táblázatok ugyanezeket az adatokat adják 4. ábra. Az A épület méretezési diagramja 5. ábra. Az A1 épület méretezési diagramja meg 30 -onként elforgatott függőleges felületekre. Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló szabványpéldány táblázatai hibásak, adatok hiányoznak, illetve elírásokat is tartalmaznak. A számítások előtt a hiányzó és elírt adatokat felülvizsgáltuk, és megfelelően korrigáltuk. A méretezési eredmények összehasonlítását órás bontásban végeztük el, mivel a szabványban csak ezen értékek állnak rendelkezésünkre. A vizsgálatokhoz diagramot készítettünk az egyes épületekről, így grafikus formában van lehetőség az adatok összehasonlítására. A cikk terjedelmi korlátai miatt azonban csak három jellegzetes épület eredményeit mutatjuk be. Az első épület az A átjáró épület. Az épület jellemzője, hogy üvegfelületei keleti és nyugati tájolásúak, azonban a nyugati tájolású üvegfelületek aránya több mint kétszerese a keletiekének. Az épületek tetőszerkezete is üvegszerkezet, így itt is jelentkezik szoláris nyereség. Az A épületre készített napi méretezési diagramot a 4. ábra szemlélteti. A cikkben bemutatott modell és az MSZ :1991-es szabvány alapján elvégzett számítások eredményei jellegre hasonlók, azonban a szabványban közölt sugárzási értékekkel számított sugárzási energiahozam lényegesen magasabb. Az A1 épület üvegfelületei is jellemzően kelet-nyugati tájolásúak, azonban ennél az épületnél már megjelennek az északi és keleti tájolású üvegszerkezetek is. Az épület méretezési diagramját a 5. ábra szemlélteti. A bemutatott Hay-modell alapján elvégzett méretezés eredménye azt mutatja, hogy a keleti, illetve nyugati tájolású felületeken jelentős terhelés érkezik, amikor a Nap éppen kel, illetve nyugszik; napközben pedig kisebb terhelés jelentkezik az északi és déli tájolású felületeken. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a reggeli és esti csúcs között csak kis eltérés van, annak ellenére, hogy a keleti és a nyugati tájolású üvegszerkezetek között közel 30%-os különbség van. A Haymodellen alapuló számítás eredményei jellemzően alacsonyabbak, mint az 1991-es szabványban ismertetett sugárzási értékek alapján számítottak. Az MSZ :1991-es szabvány alapján számított délelőtti és délutáni csúcs között már jelentősebb különbség van, az eltérés 22,3%. A következő bemutatott épület az A2 jelű. Ezen épület esetében az üvegfelületek jellemzően északi és déli irányban vannak tájolva. Ezen tájolású üvegszerkezetek mellett jelentős még a keleti tájo- MAYAR ENERETIKA 2014/5 5
5 MEÚJULÓK 6. ábra. Az A2 épület méretezési diagramja 7. ábra. A komplexum méretezési diagramja lású üvegszerkezetek mérete is, azonban ezek aránya közelítőleg csak 20%-a az északi és déli tájolásúakénak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a felületek tájolása nem pontosan északi, keleti stb., hanem azoktól 10 -kal el vannak forgatva. Ezt az eltérést a szabvány szerinti méretezésnél nem volt lehetőségünk figyelembe venni, a Hay-modellel végzett számítások azonban ezt a 10 -os eltérést figyelembe vették. Az épület méretezési diagramjait a 6. ábra szemlélteti. A Hay-modellel végzett méretezési eredmény szerint az épület keleti tájolású üvegszerkezetei miatt a méretezési csúcs időpontja reggel 10:00 órára adódott. A modell által számított eredményeknél is szembetűnő, hogy 18:00-kor egy alacsonyabb délutáni csúcs is megjelenik, melynek oka az északi oldalt érő napsugárzás megjelenése. Az MSZ :1991-es szabványban lévő sugárzási adatokon nyugvó méretezés ebben az esetben is a bemutatott modellhez hasonló eredményt hozott, azonban itt ismét magasabb méretezési értéket adott. A csúcs időpontja ebben az esetben a szemlélettel egyezően 11:00 órára adódott. Ezen számítás eredményeiben is megjelenik 18:00-kor egy lokális maximum a sugárzási nyereségben. Az utolsó elemzett egység maga a teljes komplexum. A komplexum üvegszerkezetei közül kb m 2 az észak-déli tájolású, míg keleti és nyugati irányban az üvegfelületeknek teljes mérete kb m 2. A komplexumon elvégzett méretezés eredményeit a 7. ábra szemlélteti. A cikkben ismertetett Hay-modell szerint számított méretezési eredményeknél megfigyelhető, hogy a délelőtti és délutáni órákban is van egy-egy kisebb kicsúcsosodás, azonban a valamivel nagyobb keleti tájolású üvegszerkezetek miatt a csúcs időpontja délelőttre adódik. Az MSZ :1991 sugárzási adatai alapján készített méretezésnél megfigyelhető, hogy ez a számítási módszer magasabb méretezési eredményt ad, mint a Hay-modell szerint számított. Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a csúcs időpontja a délutáni órákra tolódott. Köszönetnyilvánítás A publikáció elkészítését a TÁMOP A-11/1/KONV számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A különböző méretezési eljárásokból levonható következtetések összefoglalása A cikkben bemutattunk egy sugárzási energiahozam-számító modellt, amely a Nap égbolton leírt pályája és a napfénytartam-adatok alapján számítja egy tetszőleges tájolású felületre tetszőleges időpontban érkező napsugárzás várható energiahozamát. A sugárzási energiahozam számítására korábban általánosan alkalmazott MSZ :1991 szabvány ezt csak meghatározott tájolású és egy közelebbről nem ismert, fiktív napra tette lehetővé. A modell alkalmazását egy irodakomplexum példáján szemléltettük. A szoláris nyereségre kapott eredményeket összehasonlítottuk a szabvány felhasználásával nyert méretezési eredményekkel. A szabvány szerint számított sugárzási nyereségek magasabbak a bemutatott modell által számítottnál. Ez összhangban van azzal az általános tapasztalattal, hogy a szabvány szerinti számítás túlméretezést okoz. Az általunk kidolgozott számítási modell további előnye, hogy míg a szabvány alapján számított értékek egy meghatározott napra vonatkoznak, addig a modell segítségével tetszőleges naptári napra elvégezhető a számítás. Irodalomjegyzék [1] Duffie J. A., Beckman W.A. (2013): Solar Engineering of Thermal Processes, Fourth Edition 2013., John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, New Jersey, ISBN [2] Horváth M. (2012): Irodaépület egyik szintjének gépészeti tervezése és energetikai értékelése. Szakdolgozat, BME Épületgépészeti és épészeti Eljárástechnika Tanszék, 2012 [3] Horváth M. (2013): Üvegfelületeken beérkező sugárzási nyereség számítása; Diplomaterv, BME Épületgépészeti és épészeti Eljárástechnika Tanszék, 2013 [4] Horváth M., Dr. Csoknyai T. (2014): lobális sugárzás és napfénytartam mérési eredmények korreláció-analízise; Környezettudatos energiatermelés és -felhasználás: III. Környezet és Energia Konferencia, Debrecen ISBN: [5] OMSZ, (2014) URL: adatsorok/bp/navig/index2.htm (letöltés: szeptember 14.) [6] Salimal., Chavula. M.S. (2012): Determining Angstrom constants for estimating solar radiation in Malawi. International Journal of eosciences, 2012, 3. szám. pp MAYAR ENERETIKA 2014/5
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenAz ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október
Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai
RészletesebbenFotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése
Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenAmit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes. Számítási módszerek - Benapozás
Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes Számítási módszerek - Benapozás Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereség meghatározása a főtési idényre: [kwh/a] Q sd =
RészletesebbenNapkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági
. Számítógépes programok alkalmazása Orosz Imre ügyvezető Digisolar Kft. Fülöp István tervező Naplopó Kft. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági jellemzők optimumát.
RészletesebbenEnergiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon
Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia
RészletesebbenBenapozás vizsgálata VARGA ÁDÁM. Budapest, április 7. ÉMI Nonprofit Kft.
Benapozás vizsgálata VARGA ÁDÁM Budapest, 2011. április 7. ÉMI Nonprofit Kft. A napsugárzás hatása A Nap által a Föld felszínére érkező energiának csak elenyészően kis észét hasznosítjuk épületeink szükségletinek
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenKOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051
KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 A Mályiban székhellyel rendelkező, 2012-ben alakult Roligenergo Kft. műszaki kutatással,
RészletesebbenA napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak
A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenHÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenA napenergia felhasználása Vecsési Oktatási Konferencia Nemzetközi Szeminárium
A napenergia felhasználása Vecsési Oktatási onferencia Nemzetközi Szeminárium József Attila Gimnázium és özgazdasági Szakközépiskola Monor Vecsési Oktatási onferencia Nemzetközi Szeminárium Az előadás
RészletesebbenBevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai
Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenÉpületek energiatudatos gépészeti tervezése Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Épületek energiatudatos gépészeti tervezése Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2011. A napsugárzás intenzitása 6 5 4
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenKülönböző komfortkategóriájú irodaépületek energetikai vizsgálata
Különböző komfortkategóriájú irodaépületek energetikai vizsgálata Készítette: Létesítménymérnök szak 2. Évfolyam (DE MK) A+ A B C D E F G H I Konzulens: Dr. Kalmár Ferenc Főiskolai tanár XXXII. OTDK Műszaki
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenSzoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén
Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés
RészletesebbenSOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783
30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát
RészletesebbenKözel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt)
Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt) Pollack Expo 2016 2016. február 25. dr. Magyar Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenNapelemes rendszer a háztartásban
Napelemes rendszer a háztartásban Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu 1 Vázlat Szigetüzem Hálózati termelés ÓE KVK VEI laboratórium 2 Típusmegoldások Kategória jelleg tipikus költség összkapacitás
RészletesebbenEnergiahatékonyság és megújuló erőforrások PIME S CONCERTO projekt tapasztalatai
Energiahatékonyság és megújuló erőforrások PIME S CONCERTO projekt tapasztalatai Dr. Matolcsy Károly Zajáros Anett 2014. június 12. Székesfehérvár ÉMSZ Regionális Szakmai Nap Konferencia PIME S receives
Részletesebben1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal
Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,
RészletesebbenÖsszefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok fűtési energiaigény: 10205,0 kwh/év
Összefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw (lásd a részletes, helyiségenkénti hőigényszámítást, csatolva) a temperálási időszak hőigénye 321,78 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok (szükség
RészletesebbenLÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3.
LÉGKÖR 51. évfolyam 2006. 3. szám A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN Országos Meteorológiai Társaság Budapest, 2006 Bartók Blanka Csákberényi-Nagy Gergely A napenergia-hasznosítás
RészletesebbenA.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és
RészletesebbenPiri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata
Piri Dávid Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Feladat ismertetése Mozgásvizsgálat robot mérőállomásokkal Automatikus irányzás Célkövetés Pozíció folyamatos rögzítése Célkövető üzemmód
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenA..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenKÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV
KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenNapenergia hasznosítás
Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat
RészletesebbenEnergiahatékonyság és megújuló erőforrások PIME S CONCERTO projekt tapasztalatai Szentendrén
Energiahatékonyság és megújuló erőforrások PIME S CONCERTO projekt tapasztalatai Dr. Matolcsy Károly Dr. Csirszka Gábor 2014. május 28. Mórahalom GEOCOM WP 2-3-4 Training Workshop PIME S receives funding
RészletesebbenNapenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók
Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nevelős Gábor okleveles gépészmérnök Naplopó Kft. Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Zöldül
RészletesebbenMonitoring adatelemzés. Dr. Csoknyai Tamás
Monitoring adatelemzés Dr. Csoknyai Tamás Tartalom Audit és fogyasztási adatok Fogyasztói számlák értékelésének korlátai Idősoros elemzések Statisztikai elemzések 2 Energiaaudit során alkalmazott módszerek
RészletesebbenVII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei Fanger féle komfort diagramok Fanger hőegyensúlyi egyenletek, PMV-PPD értékek figyelembe vételével dolgozta ki az ún. komfort diagramokat, melyek közvetlenül
RészletesebbenIV. Számpéldák. 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor
A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga IV. Számpéldák 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor 2017. 2.1 Mérés, elszámolás,
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenXELLA MAGYARORSZÁG Kft. 1. oldal HŐHÍDMENTES CSOMÓPONTOK YTONG SZERKEZETEK ESETÉBEN
XELLA MAGYARORSZÁG Kft. 1. oldal HŐHÍDMENTES CSOMÓPONTOK YTONG SZERKEZETEK ESETÉBEN Juhász Gábor okl.építőmérnök, magasépítő szakmérnök Vitruvius Kft. juhasz.gabor @ vitruvius.hu Rt: 06-30-278-2010 HŐHIDAK
RészletesebbenTÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP Június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2014. Június 27. A munkacsoport tagjai: az éves hőveszteségek-hőterhelések elemzése
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenAz épületek monitoringjával elérhető energiamegtakarítás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu Az épületek monitoringjával
RészletesebbenBalatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenBenapozás vizsgálat dr. Szalay Zsuzsa és a Naplopó anyagainak felhasználásával
Benapozás vizsgálat dr. Szalay Zsuzsa és a Naplopó anyagainak felhasználásával 1. A Föld pályája a Nap körül 2. A szoláris idő 3. Nappályadiagramok 4. Árnyékszögek élleképző görbék 5. Napóra vetületek
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenGalambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.
NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Galambos Erik Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék Páter K. u. 1., H-2103 Gödöllő
RészletesebbenÉpületgépészeti rendszerek benchmarking -ja
Épületgépészeti rendszerek benchmarking -ja Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013. november 22. Épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata folyamatos monitoring és adatgyűjtés
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenÍrta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44
A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv
Részletesebben3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél
3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél A cikk két olyan eljárást mutat be, amely a függõleges napórák elkészítésében nyújt segítséget. A fal tájolásának
RészletesebbenA napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében
A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Könnyű, vagy nehéz feladat
RészletesebbenTARTÓS REZSICSÖKKENTÉS: FÓKUSZBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKA. Vidóczi Árpád építészmérnök
TARTÓS REZSICSÖKKENTÉS: FÓKUSZBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKA Vidóczi Árpád építészmérnök 4/15/2014 KUTATÁSI TERÜLET : CSALÁDI HÁZ 130-140 m 2 lakóterület 4 tagú család részére optimalizált alaprajz Kitűzött energiaigény
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenBUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,
Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenProf. Dr. Farkas István
NAPENERGIÁS KUTATÁSOK A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Prof. Dr. Farkas István Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. SÍK FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSA Sík felületek (SF) legtöbbször körrel vagy egyenes alakzatokkal határolt felületként fordulnak elő. A SF-ek legáltalánosabb megmunkálási lehetőségeit a 3.. ábra szemlélteti.
RészletesebbenKörnyezeti hatások a tetőre telepített gépészeti berendezésekre
2013 Környezeti hatások a tetőre telepített gépészeti berendezésekre Napkollektorok, égéstermék elvezetések hatásvizsgálata szélsőséges éghajla8 viszonyok (szél- terhelés) melle> Előadó: Versits Tamás
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenVeszteségfeltárás kis- és középfeszültségű hálózaton
Veszteségfeltárás kis- és középfeszültségű hálózaton Kiss József III. Mechwart András Ifjúsági Találkozó Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport A modell áttekintése Az elosztók
RészletesebbenPécsvárad Kft Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/ Szerzők:
BAUSFT Pécsvárad Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/465-266 http://www.bausoft.hu WinWatt Sun modul napelem és napkollektor számítások Szerzők: dr. Baumann József okl. villamosmérnök 2211 Vasad,
RészletesebbenMegújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer
Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság
RészletesebbenJÖVŐ OTTHONA PÁLYÁZAT_ KONCEPCIÓ: HELYSZÍNRAJZ M.1:1000 MEGNYITÁSOK A KILÁTÁSRA TÁJOLVA SZINTVONALAKKAL PÁRHUZAMOS TELEPÍTÉS
JÖVŐ OTTHONA PÁLYÁZAT_ 01 KONCEPCIÓ: MEGNYITÁSOK A KILÁTÁSRA TÁJOLVA SZINTVONALAKKAL PÁRHUZAMOS TELEPÍTÉS HELYSZÍNRAJZ M.1:1000 KOMPAKT TÖMEG, KICSI LEHŰLŐ FELÜLET ÁTSZELLŐZTETHETŐSÉG SZOLÁRIS NYERESÉG
RészletesebbenA napfénygyûjtés új dimenziói
A napfénygyûjtés új dimenziói ÚJRAÉRTELMEZETT TELJESÍTMÉNY Egy fénycsatorna teljesítményét ezidáig az összegyûjtött fény mennyisége alapján ítéltük meg. A Solatube International Inc. fejlesztésekbe kezdett
RészletesebbenNagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai
Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai Napenergia-hasznosítás
RészletesebbenA fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
Részletesebben1. A Nap, mint energiaforrás:
A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától
RészletesebbenPélda: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben
Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 14. Határozzuk meg a nyírásból adódó csúsztatófeszültség
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenGÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése
MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.
MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon
RészletesebbenMegoldás falazatra 2
Megoldás falazatra 2 Mitől okos a tégla? Az okostéglák olyan új fejlesztésű termékek, melyek hőszigetelő képessége 40-50 %-kal jobb, mint az ugyanolyan falvastagságban kapható hagyományos, nútféderes falazóelemeké.
RészletesebbenA napenergia aktív hőhasznosítása - hazai és nemzetközi helyzetkép
2017. 05. 09. A napenergia aktív hőhasznosítása - hazai és nemzetközi helyzetkép Varga Pál, elnök Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622
RészletesebbenA szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.
MESZ, Energetikai alapismeretek Feladatok Árvai Zita KGFNUK részére A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenGyakorlat. Tóth Péter ÉMI Nonprofit Kft. Épületszerkezeti Tudományos Osztály
Gyakorlat Tóth Péter ÉMI Nonprofit Kft. Épületszerkezeti Tudományos Osztály 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása,
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenLOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN
LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN Juni Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BSc IV. évfolyam Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs MFTT 29. Vándorgyűlés,
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy
RészletesebbenMérést végezte: Varga Bonbien. Állvány melyen plexi lapok vannak rögzítve. digitális Stopper
Mérést végezte: Varga Bonbien Mérőtárs neve: Megyeri Balázs Mérés időpontja: 2008.04.22 Jegyzőkönyv Leadásának időpontja: 2008.04.29 A Mérés célja: Hooke Törvény Vizsgálata Hooke törvényének igazolása,
RészletesebbenA PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása
A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása Készítette: Kapocs György PM Kft TSO szeminárium, 2017.május
RészletesebbenEgyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
RészletesebbenÉpületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok
Épületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok 2018. Április 9. okl. építészmérnök, tudományos munkatárs BME Épületszerkezettani Tanszék 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai
Részletesebben