Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Átírás

1 KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

2 Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Kecskemét Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Általános előzmények, jogi- szabályozási háttér Jogszabályi hivatkozások Fontosabb fogalmak A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése Települési helyzetelemzés Kecskemét, a Pályázó működési helye Demográfiai adatok A közszolgáltatások elérhetősége -szociális és egészségügyi ágazat Általános helyzetkép Pénzbeli és természetbeni ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szociális alapszolgáltatás Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek átmeneti gondozása Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban Alapfokú közoktatás ellátásának feltételei - Kecskemét Általános helyzetkép A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata - Kecskemét 3.6 Az oktatásban az esélyegyenlőség megteremtését akadályozó problémák azonosítása, és a szükséges önkormányzati szintű intézkedések és feladatok kijelölése A feltárt problémák megoldásának forrásigénye A pályázó intézményi alapadatai

3 3.8 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Ggyógypedagógiai nevelés, oktatás A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Továbbtanulási mutatók az intézményben Kompetencia mérések eredményei A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben. Infrastruktúra Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken Módszertani képzettség az intézményben Az Intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata 40 Összefoglalás

4 1. Bevezetés Az Európai Unió fontos alapelve és szociális alapjának elsőszámú támogatási területe az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek lényege, hogy az európai intézményeknek minden tevékenységükkel elő kell segíteniük a nemi, faji, etnikai, vallási, fogyatékosság, vagy életkor szerinti kirekesztés elleni küzdelmet: az esélyegyenlőség megvalósítását. A közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek / tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlősség biztosítása szükséges, mert a fokozódó társadalmi különbségek gyengítik a társadalmi kohéziót, ez rontja a szűkebb környezet esetünkben a Kecskeméti Kistérség, Bács-Kiskun Megye, Dél-alföldi Régió -, ezáltal Magyarország versenyképességét. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény értelmében és az esélyegyenlőség megvalósulását előremozdítandó, közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést végez, amelyet hasonló nevű dokumentumban rögzít, illetve e dokumentumban rögzített és feltárt hiányosságokra, problémákra, feladatokra megoldást kíván adni a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv dokumentációban. Az Európai Uniós elvárások alapján a Piarista Általános Iskola, Gimnázium és feladatának tekinti a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, jelen pályázati tevékenysége során különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. A dokumentum a pályázó által nyújtott adatok, Kecskemét Megyei Jogú Város Települési Esélyegyenlőségi Programja című dokumentum, valamint az Oktatási és Kulturális - 4 -

5 Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült. 2. Általános előzmények, jogi- szabályozási háttér 2.1 Jogszabályi hivatkozások ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez

6 (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, - 6 -

7 illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni

8 (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH , 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH , 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként - 8 -

9 kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak! Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH , 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen - 9 -

10 a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet

11 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő

12 2.2 Fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Közoktatási Esélyegyenlőségi Program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat települési esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket

13 Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 3. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 3.1 Települési helyzetelemzés Kecskemét, a Pályázó működési helye Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a főt. A megyeszékhely gazdasági szerepe és munkaerő felszívó ereje jelentős, szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A város összterülete 321 km 2, melyből a belterület 32 km 2, míg a külterület 257 km 2. A település szerkezetét tekintve láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek (Széchenyiváros, Árpádváros), bevásárló központok, áruházláncok (TESCO, AUCHAN, METRO, SKÁLA, UNIVER), de megtalálhatók a kertvárosi részek (Petőfiváros, Hollandfalu, Műkertváros, Rendőrfalu, Szeleifalu) és a csatolt településrészek is (Hetényegyháza, Katonatelep, Kadafalva, Méntelek). A város sajátossága a rendkívül nagy területű és helyenként sűrűn beépített (pl. Felsőszéktó, Máriahegy) külterület is. (A város külterületi részeinek lakosságszáma kb fő)

14 A városban mintegy lakás található. A közművesítés aránya a településen az alábbiak szerint alakul: Szennyvízhálózat + csapadékvíz 51 % Ivóvíz 95 % Elektromos áram belterület 95 % külterület 85 % Belterületi szilárd burkolatú utak 66 % Gáz belterület 75 % külterület 15 % Távfűtésbe bekapcsolt lakások db A város lakosságát 2108 kiskereskedelmi, 114 nagykereskedelmi és 569 vendéglátó egység szolgálja, ezen túlmenően 25 szálláshely, 14 idegenforgalmi egység, 39 kölcsönző és 48 javítóműhely található a városban. Kecskeméten elsődleges az élelmiszer-feldolgozó ipar, illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipari tevékenység. 3.2 Demográfiai adatok A város állandó népessége december 31-én fő, lakónépessége fő. Kecskemét összterülete 321 km 2, a népsűrűség viszonylag magas: 338 fő/km 2. A város belterületén fő él. A népesség legfontosabb adatai december 31-én: állandó népesség száma lakónépesség száma férfiak aránya 47,2 % nők aránya 52,8 % gyermekkorúak aránya (0-14 év) 16,1 % középkorúak (15-59 év) 65,3 % időskorúak (60 év felett) 18,1 % A három évvel ezelőtti állapothoz képest a város lakosságszáma kis mértékben növekedett. A gyermekkorúak és középkorúak aránya csökkent, az idősek aránya viszont ezzel szemben növekedett

15 A népesség kor szerinti megoszlása évenként (állandó népesség) éves korig éves korig éves korig éves korig év felett Összesen Az adatokból látható, hogy bár Kecskemét város lakossága az országos tendenciával ellentétben növekszik, viszont a gyermeklétszám folyamatosan csökken, az idősek száma pedig évről évre nagyobb lesz, mely a társadalom fokozatos elöregedését eredményezi. 3.3 A közszolgáltatások elérhetősége -szociális és egészségügyi ágazat Általános helyzetkép A munkaképes korúak, a munkanélküli ellátásokban részesülők, valamint a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga június regisztrált munkanélküli munkanélküli járad. jog rendszeres szoc. segély munkaképes korúak területi mutató* 5,20 % 5,47 % 4,73 % 4,83 % 4,85 % 5,03 % * Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek száma a munkavállalói korú népesség %-ában

16 átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga június regisztrált munkanélküli munkanélküli járad. jog rendszeres szoc. segély 5,60% 5,40% 5,20% 5,00% 4,80% területi mutató 4,60% 4,40% 4,20% átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga június A legnagyobb a munkanélküliség a év közötti nők esetében, míg 56 év felett ez az arány a férfiak javára fordul. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb, bár az országos tendenciához hasonlóan jelentős a friss diplomások munkanélkülisége is Pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegű segélyekre fizeti ki az önkormányzat, melyek közül kiemelkedik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, valamint legújabb tendenciaként az ápolási díj

17 Pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők arányának változása Év/fő Időskorúak járadéka Rendszeres szoc. segély Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Ápolási díj Rendszeres gyvéd. tám Rendkívüli gyvéd. támogatás Köztemetés Közgyógyellátás Eü. szolgált. való jogosultság Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását az ESZI önkormányzati bölcsőde működtetésével 600 férőhelyen biztosítja. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A bölcsődei ellátást igénybe vevők aránya folyamatosan növekszik. A zsúfoltságot tekintve egyre rosszabb a helyzet, a tendencia folytatódása bölcsődei kapacitás kimerülését eredményezheti Gyermekjóléti szolgáltatás Az ESZI működteti a gyermekjóléti szolgálatot, melynek elsődleges feladata a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése. A gyermekjóléti szolgálat sokrétű gondozási tevékenységét az alábbi táblázatok adatai is bizonyítják

18 Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2004-ben 1 Gondozási esetek Gyermekek száma Családjaik száma Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Utógondozás Összesen Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében az ESZI működteti a 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthonát, mely már az új jogszabályi előírások szerint decemberétől kezdődően működik jórészt teljes kapacitással. Az átmeneti otthonban az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Ellátási szerződés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti az általa létrehozott 21 férőhelyes családok átmeneti otthonát, ahol a gyermek és szülője együttesen helyezhető el, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőtől Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltatók tevékenysége. A városban az alábbi működési engedéllyel rendelkező nem önkormányzati intézmények működnek: Fenntartó Máltai Szeretetszolgálat Őszikék KHT Róna Line KHT Református egyház Evangélikus egyház Tevékenység népkonyhai étkeztetés, nappali melegedő (70 férőhely), utcai szociális munka, családok átmeneti otthona (21 férőhely) idősek otthona (14 férőhely), idősek nappali ellátása, támogató szolgálat, idősek otthona (20 férőhely) idősek klubja (160 férőhely), étkeztetés, házi segítségnyújtás idősek klubja (35 férőhely) 1 Forrás: KSH statisztika

19 Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány Hírös Diák Alapítvány Főplébániai Karitász Alapítvány házi segítségnyújtás, családsegítés hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye szenvedélybetegek nappali intézménye (25 férőhely), szenvedélybetegek közösségi ellát., alacsonyküszöbű szolg. Örömteli változás, hogy az elmúlt két évben majdnem megduplázódott a civil és egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások száma, mely az önkormányzat ellátási kötelezettsége, illetve a városi intézményi férőhelyek növekedése szempontjából is jelentős eredménynek számít. 3.4 Alapfokú közoktatás ellátásának feltételei - Kecskemét Általános helyzetkép A 300 éves iskolaváros büszke hagyományaira, a múlt értékeit megőrizve igyekszik fejleszteni oktatási rendszerét: Kecskemét területén közoktatási intézményeket Kecskemét város Önkormányzata, Bács-Kiskun megye Önkormányzata, az egyházak, alapítványok és magánszemélyek is tartanak fent. Óvodai nevelés Kecskeméten 20 óvoda 38 telephelyen működik. Az óvodások száma 3500 fő. Általános iskolai nevelés-oktatás A városban 25 általános iskola működik. Az intézményekben általános iskolás korú gyermek tanul - ez a szám tartalmazza a 6, 8 osztályos gimnáziumokban tanuló általános iskolás korú gyermekeket is. A bejáró tanulók száma az iskolákban 730. Középfokú nevelés-oktatás Kecskeméten 17 középiskola található. A 17 intézményből 8 gimnázium 9 szakképző iskola. A gimnáziumok között 4, 6, 8 évfolyamos képzést folytatók is megtalálhatók. Gimnáziumban 4000-en tanulnak, ebből 910 fő felnőttoktatás keretében. Szakképző évfolyamokon több mint 5000-en részesülnek képzésben, ebből 280 fő felnőtt oktatás, 360 fő párhuzamos művészeti oktatás keretében. Szakiskolai évfolyamokon 1900 fő, amelyből 100 fő speciális szakiskolában. A szakképző iskolák három kivételével szakközépiskola és szakiskola képzést is folytatnak. Valamennyi szakterületen folyik képzés a város iskoláiban. A nappali képzésen belül városi szinten a gimnáziumi képzés aránya 32%, a szakközépiskolai 49% és a szakképzésé 19 %. A középiskolai korosztályt tekintve az érettségit (is) adó képzésben résztvevők aránya 75 %

20 Kecskeméten a középiskolákban tanulók 50%-a nem kecskeméti lakos, a szakoktatásban résztvevők esetében ez az arány a 60%-hoz közelít. 3.5 A pályázó intézményi alapadatai Az iskolában 12 évfolyamon 652 gyermek tanul, ebből 213 fő gimnáziumi képzésben. Itt a HH tanulók száma 23 (10,8%), az SNI tanulóké 6 (2,82%) fő. (A gimnáziumba csak fiúkat vettek fel ez idáig, mely hagyománnyal a következő tanévtől szakít az intézmény). Az összlétszámon belül a magántanulók száma 4 fő (0,61%), a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az országos átlag alatti (3,99%), a 26 tanulót integráltan neveik. Az intézményben 103 fő HH (15,8%), 5 fő (0,77%) HHH gyermek tanul. A HHH gyermekek aránya alacsony, mely köszönhető az iskola városközpontbéli elhelyezkedésének. (Szegregált településrészek a város perifériáján találhtók). A fenntartó egyoldalú nyilatkozatban vállalta, hogy felveszi a HHH gyermekeket, az összlétszám 25 % - áig. Az alacsony HHH arány köszönhető vélhetően a nyilatkoztatás és nyilvántartás, valamint az adatok továbbítása hiányosságának. Beavatkozás tervezése szükséges a HHH gyermekek beazonosítására: jegyzővel/jegyzőkkel való kapcsolatfelvétel, az iskola közreműködése a nyilatkoztatásban. 3.6 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata Gyermekek, tanulók száma az egyes osztályokban Osztály[1] Osztály[1] osztály neve (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport neve évf. vagy óvodai csoport foka gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Normál (általános) tanterv Összesen HH HH% HHH HHH% SNI SNI % 1.a ,74% 1 4,35% 1 4,35% x 1.b ,00% 0 0,00% 3 12,00% x 1.c ,13% 1 4,35% 1 4,35% x 2.a ,81% 0 0,00% 1 3,70% x 2.b ,45% 1 4,55% 2 9,09% x 3.a ,33% 0 0,00% 1 4,17% x Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagó giai tagozat

21 3.b ,09% 0 0,00% 2 8,70% x 4.a ,38% 0 0,00% 0 0,00% x 4.b ,71% 1 3,57% 2 7,14% x 5.a ,92% 0 0,00% 1 3,85% x 5.b ,52% 0 0,00% 1 3,70% x 6.a ,50% 0 0,00% 1 3,13% x 6.b ,58% 0 0,00% 1 3,23% x 7.a ,85% 0 0,00% 2 7,69% x 7.b ,05% 1 5,26% 1 5,26% x 8.a ,50% 0 0,00% 0 0,00% x 8.b ,70% 0 0,00% 0 0,00% x 9.a ,69% 1 3,85% 9.b ,58% 1 3,23% 10.a ,00% 1 4,00% 10.b ,00% 11.a ,70% 2 8,70% 11.b ,11% 12.a ,45% 1 3,45% 12.b ,64% A HHH tanulók alacsony aránya miatt a HH gyermekek összetételét célszerű vizsgálni. Az azonos évfolyamon lévő osztályokban a HH tanulók arányát vizsgálva a 2. évfolyamon van 25 %- nál nagyobb eltérés, 30,64 %. Ráadásul a magasabb HH aránnyal rendelkező osztályban az SNI tanulók aránya is magasabb. Az osztályok szervezésekor figyelmet kell fordítani a HH gyermekek egyenletesebb elosztására. A pályázó intézményben emelt szintű oktatás, illetve gyógypedagógiai csoport, tagozat nem működik. A HH/ tanulók 75,8%-a az 1-8. osztályokban tanul, a gimnáziumi osztályokban mindössze 24,2%-uk. Az SNI gyermekek 84,2%-a tanul az 1-8. osztályokban, a gimnáziumi osztályokban már csak 15,8%-uk található meg. Látható, hogy az SNI tanulóknak csak kb. 16 százaléka folytat középfokú tanulmányokat

22 ebből ebből Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Az általános iskolás tanulók száma, bejáró Az alsó tagozatos tanulók 9 %-a más településről jár be, az arány a felső tagozatosok esetében; 3,92 %. A bejáró tanulók között HHH gyermek nincs Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 1 oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 1 értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 20 Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar 5 Súlyos magatartási, tanulási zavar 9 Egyéb 6 A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

23 A SNI tanulók integrált együttnevelése szerepel az intézmény alapító okiratában, mind az általános iskola, mind a gimnázium estében. Az iskola 1 fő gyógypedagógussal rendelkezik, valamint fejlesztőpedagógusokkal. A TÁMOP pályázat keretében 4 pedagógus végzett 60 órás, integrált neveléssel kapcsolatos képzést. 3.8 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben Évfolyamismétlők száma (fő) Magántanulók száma (fő) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) össz léts zám on belü l: HHtanul ók köré ben (fő) 2005/ / / / / HH aránya( %) HH Hta nul ók kör ébe n (fő) HH H arán ya( %) össz léts zám on belü l: HH - tanu lók kör ébe n (fő) HH arán ya( %) HH H- tanu lók kör ébe n (fő) 33,33% ,00% 0, % 0 100,00 0,00 % 2 0 % 0 33,33% 0,00 0 % ,00 % 0 0,00 % 3 0 0,00 % 0 HHH arán ya(% ) 0,00 % 0,00 % 0,00 % össz léts zám on belü l: HHtanul ók köré ben (fő) HH arán ya( %) HH H- tanu lók kör ébe n (fő) HHH aránya(%) országo s átlag 2008/2 009 A helyzetelemzés elkészítését segítő adattábla nem közöl országos adatokat, így ezzel az iskola átlaga nem vethető össze. A 2005/2006-os tanévben a 2,11 % az évfolyamismétlő gyermekek aránya országos viszonylatban. A 2009/2010-es tanévben az iskola arányait vizsgálva mind az összlétszámot (0,1%) tekintve, mind a HH gyermekek körében (0,9%) vélhetően alacsonyabb az országos átlagnál. Ha a lemorzsolódott HH gyermekek arányát az összesen lemorzsolódott gyermekek arányához viszonyítjuk, elmondható, hogy 33%-100% közötti az arány. Meg kell vizsgálni a lemorzsolódás okait, beavatkozás tervezése szükséges a HH gyermekek felzárkóztatása érdekében

24 3.8.2 Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) összléts HH / összlétsz HH / összlétsz HH / összlétsz HH / összlét HH / zámon HHH- ámon HHH- ámon HHH- ámon HHH- számo HHH- belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók n belül tanuló körében körében körében körében k körébe n 2006/ % 2007/ % ,5% % 1 2 3,5% % 52% 80% 42% 20% 6% / % 100% 22% 13 9% /2010 országos átlag 2008/ / ,6% 43,1% 19,0% 1,3% Az országos átlagot itt sem közöl az adatlap a vizsgált időszakra, viszonyítási pontként a 2005/2006-os átlag szolgálhat. Általánosságban elmondható, hogy rendkívül magas az érettségit adó képzésben továbbtanuló gyermekek aránya, vélhetően kétszerese az országos átlagnak. Az állítás a HH gyermekek körében is helytálló

25 3.8.3 Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés Iskola átlaga Országos Átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HH tanulók HHH tanulók Országos átlag Iskola átlaga HH tanulók HHH tanulók Országos átlag Iskola átlaga HH tanulók HHH tanulók Országos átlag eredménye átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga Szövegértés 6. évfolyam n.a n.a n.a 512 n.a n.a 516 n.a n.a n.a évfolyam n.a évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam évfolyam A kompetencia-mérés eredményei hiányosak. A közölt tanévek esetében az iskola átlaga rendre magasabb, mint az országos. A HH tanulók körében semmilyen adatot nem közöl a pályázó. Beavatkozás tervezése szükséges a kompetencia-mérési eremének feldolgozása, nyilvántartása érdekében

26 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 3.9 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban Létszám 2006/ / / /2010 Programok HH / HHH tanulók HH / HHH tanulók HH / HHH tanulók Összlétszámon Összlétszámon Összlétszámon Összlétszámon HH / HHH tanulók belül körében belül körében belül körében belül körében Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi / /4 Szakkör / /3 Iskolai nyári tábor Erdei iskola A pályázó intézmény három tanórán kívüli programot biztosít az iskolában tanuló diákjai számára. A 2009/2010-es tanévben a gyermekek közel 34 %-a veszi igénybe a napköziotthoni ellátást, a HH gyermekek körében ez az arány 49,5 %, a HHH ek esetében 80 %. Szakköri foglalkozásokon a gyermekek több mint 50 %-a vesz részt, a HH gyermekek 58, a HHH gyermekek 60 %-a. Erdei iskolában a tanulók 8 %-a vett részt a tanévben, a HH tanulók 12%-a. HHH tanuló nem vett részt erdei iskolában, vélhetően mert az adott évfolyamon nem volt HHH gyermek. Összességében kijelenthető, hogy a HH tanulók hozzáférése a tanórán kívüli foglalkozásokhoz biztosított. Iskolán kívüli segítő programok (Arany János, Útravaló) nem működnek az intézményben. Beavatkozás tervezése szükséges a segítőprogramok bevezetése érdekében.

27 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Piarista Általános Iskola, Gimnázium és 3.10 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben Infrastruktúra az eszközt / létesítményt használó sajátos HH / HHH nevelési gyermekek, eszköz/létesítmény darab gyermekek, igényű tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor - szükségtanterem 2 számítástechnikai szaktanterem /2 15 számítógép (min. P4 szintű) /2 15 ebből Internet hozzáféréssel /2 15 Tornaterem /5 26 Megállapítható, hogy az intézmény IKT eszköz ellátottsága nem éri el a 10 diákra jutó 1 PC arányt. Kétszer ennyi számítógépre lenne szükség a megfelelő lefedettség érdekében, amely várhatóan a TIOP 1.1.1/07/2 és a TIOP 1.1.1/09/2 pályázatok lebonyolítását követően elérhető lesz. 2 db szükségteremben tanulnak gyermekek. Elkészült az iskola bővítésének terve. A tornaterem kicsi, a tervek szerint a jelenlegi fölött kialakítható lenne egy elegendő méretű tornaterem. Az intézménynek otthont adó épületegyüttes 74 éve épült, ebből következően, az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelő fizikai akadálymentesítés elkerülhetetlen. Szükséges továbbá a használati melegvíz rendszer korszerűsítésére is, amely cél elérése esetén az intézmény energiahasznosítása javul, másrészt a mai kor igényeinek, komfortelvárásainak megfelelő környezet kerül kialakításra. 27

28 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Az iskola bővülésre szorul, az elmúlt évben is 3 elsős osztály indult az eddigi helyett. A termek mérete se mind megfelelő. Ezért a felújítási koncepció terv szerint A kollégium épülettömbjében tervez az iskola új alsó tagozatos részt kialakítani. Ennek következtében a felső tagozat és a gimnázium osztálytermeinek a méretét is növelni lehet és megfelelő szaktantermek és csoporttermek kialakítása lesz lehetséges. Az iskola tárgyi felszerelése is sok esetben cserére szorul. Cserélni kell a padokat és székeket egyrészt az ergonómiai szempontok érvényesítése miatt, másrészt a módszertani fejlesztések támogatásáért (pl. csoportmunka feltételei) Humánerőforrás A szakos ellátottság 100 %-ban megoldott. Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 1 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 1 Kooperativ tanulás 16 Projektpedagógia 1 Drámapedagógia 1 Egyéb 9 Az intézmény pedagógusai a TÁMOP pályázat keretében kompetencia-alapú oktatást vezet be, ennek keretében számos képzésen vettek részt. Ezen kívül TIOK intézményként részt vett az iskola a programcsomagok tesztelésében is. A TÁMOP pályázat keretében 2 fő alsós tanító fejlesztő pedagógus képzésére nyílik lehetőség, két tanár mentálhigiéniát fog tanulni. A TÁMOP pályázatban összesen 72 akkreditált képzésen vesznek részt az iskola tanárai. Ezek: Új tanulásszervezési eljárások 11 IKT 18 Kompetencia alapú programcsomag bevezetése 9 28

29 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Kooperatív tanulás 16 Hatékony tanuló megismerési technikák 2 Tanulói differenciálás 1 Tevékenységközpöntú pedagógiák 1 Változásmenedzsment 4 Oktatásszervezés 4 Egyéb 2 SNI 4 Az iskola egyetlen gyógypedagógusa a 12 évfolyam SNI gyermekeinek ellátására kevés. Szükség lenne plusz álláshely létesítésére, vagy utazó gyógypedagógusok alkalmazására. Szükséges továbbá, hogy a pedagógusok megismerjék az SNI gyermekek együttnevelésének jó gyakorlatát, intézménylátogatás, képzésen való részvétel segítségével Az Intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, intézmények Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat (gyakoriság) (jelölje X-szel) (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő havonta Gyermekjóléti szolgálat kéthavonta Védőnők hetente Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Magyar Cserkészszövetség X Diák Sport Egyesület X Piarista Öregdiák Szövetség X Gróf Koháry István X Alapítvány RÉV X Fiatalok az életért X Kábítószerügyi Egyeztető X Fórum 29

30 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Az intézmény széleskörű, jól működő kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkezik. 4. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A Piarista Tartományfőnökség célja az, hogy oktatási intézményeiben érvényesüljön a szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, az integráció biztosítása. Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai Az intézkedési terv készítésekor fontos figyelembe venni azt, hogy a problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes azok között prioritási sorrendet felállítani. Az intézkedési terv készítésekor az alábbi esetekben szükséges azonnali beavatkozást igénylő intézkedést tenni Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelel_ (különös tekintettel a évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő 30