ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének szeptember 24-i ülésére

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének szeptember 24-i ülésére Tárgy:A Napközi Otthonos Óvoda nevelési programjának módosítása (kiegészítése ) Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester Véleményezésre és tárgyalásra megkapta: A Képviselő-testület Bizottságai Törvényességi véleményezésre megkapta: Vincze Miklós jegyző

2 2. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 24-i ülésére Tárgy:A Napközi Otthonos Óvoda Nevelési programjának módosítása Tisztelt Képviselőtestület! A T. Képviselőtestület a 127/2008(V.29. ) sz Kth.-ban döntött arról hogy a Napközi Otthonos Óvodában a tanévben 1 fő szakképzett személyt foglalkoztat teljes munkaidőben fejlesztő pedagógus munkakörben, valamint a 14/2008.(VI ) KTH.-ban a Napköziotthonos Óvoda alapító okiratában az óvoda alaptevékenységét az alábbi szakfeladattal egészítette ki: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Az óvodában 1 fő fejlesztő pedagógus státusz betöltésre is került gyógypedagógus szakképzettséggel rendelkező pályázó személyében szeptember 1-től. Mivel az alaptevékenység új szakfeladattal egészült ki, az óvoda pedagógiai programjának módosítása (kiegészítése ) is szükségszerűvé vált. Az óvoda pedagógiai programjának kiegészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséről szóló fejezettel már a fejlesztő pedagógus szakmai közreműködésével készült. Jelen előterjesztés melléklete a pedagógiai program kiegészítését tartalmazza, melynek elfogadásáról a Képviselőtestületnek döntenie kell. A kiegészítésben rögzítésre kerültek a nevelési alapelvek, a fejlesztő pedagógus feladatai a fejlesztő munka során, munkarendje, az elérendő cél (sikerkritérium), valamint azon folyamat leírása, hogyan történik a fejlesztés hatékonyságának, eredményességének értékelése. Az 1. sz. melléklet, mely a gyógypedagógiai felmérés során a gyermekek vizsgálatának, megfigyelésének szempontjait tartalmazza a szülők részére is közérthetővé és láthatóvá teszi - hiszen a gyermekére vonatkozóan ezt a szülő megkapja - hogy a gyermek milyen készségszinten áll a fejlesztés megkezdésekor és milyen mértékben fejlődött egy félév illetve év alatt. A 2. sz. melléklet - amelyet az érintett gyermekek szülei szintén megkaphatnak - tartalmazza a pedagógiai munkatervet, mely alapján a szülő látja a fejlesztés folyamatát, a vizsgálatok időpontját, a kiértékelés idejét. A 3. sz. melléklet tartalmazza a fejlesztés szigorúan szakmai és nem pénzügyi szempontok alapján összeállított minimális eszközigényét.

3 3. A mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésének hozzávetőleges költségeit az intézményvezető az alábbiakban adta meg megnevezés darabszám Ár gyermek asztal gyermeklétszámtól függően gyermekszék gyermeklétszámtól függően szőnyeg 1db polcos szekrény 2db tornaszőnyeg 2 db bordásfal 2-4 db karikák 10db botok 10db különböző méretű labdák 4-4 db 8000 gördeszka 1 db pad 1db zsámoly 2db babzsákok 10db 5000 papír téglák tükör 1db ugrálókötél 5db Ft Beszédfejlesztés és környezetismeret I. feladatlapok /Nemzeti tankönyvkiadó ISBN / Én is tudok beszélni(foglalkoztató könyv ) 4000Ft*2 csomag 2300Ft A fejlesztő játékok eszközigénye kb ,-Ft, mint ahogy az a mellékletben látható. A közoktatásról szóló évi LXXIX. Tv. (továbbiakban Otv. )103. (2), (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza. (2) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek; b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott. (3) A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés)

4 4. hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik. A fejlesztő felkészítés költségeire a szülőtől térítési díj nem kérhető, ezt az Otv ának (3) bekezdése tartalmazza (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. ) igénybevétele. A Képviselőtestület szeptember 10-i testületi ülésén a fejlesztő pedagógus bérköltsége az önkormányzat költségvetési rendeletébe beépítésre került. A tárgyi eszközök kb. 450 eft összegű költsége egy maximált költség és részben finanszírozható abból a Ft összegű, kötött felhasználású, szakmai és informatikai eszköz beszerzésére fordítható központi költségvetésből származó támogatásból, amelyre évben az óvoda a 23/2008. (VIII:6. ) OKM rendelet alapján pályázott, s mivel az előírt pályázati feltételekkel rendelkezett, ezen összegre jogosult. A pedagógiai program kiegészítése (tartalma ) a jogszabályi követelményeknek megfelel. Amennyiben a Képviselőtestület a Pedagógiai Program módosításával jelentkező többletfeladatok ellátásának feltételeit (személyi, tárgyi ) biztosítani kívánja és tudja a fentieket figyelembe véve, úgy javaslom elfogadásra a Pedagógiai Program módosítását (kiegészítését ) szeptember 18. Dr. Kelemen Márk polgármester

5 5. Az előterjesztés I. számú melléklete Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programjának kiegészítése

6 6. Kiegészítés a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséről Nevelőtestületünk felvállalta a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-vagy más területen sérült gyermekek integrált nevelését, valamint a tanulási, magatartási nehézségek kialakulásának prevencióját. Tudjuk, hogy minden gyermek egyszeri megismételhetetlen személyiség, másmás érési ütemmel, vérmérséklettel, szülői mintával érkezik hozzánk. Fontos, hogy a gyermeket olyannak tudjuk elfogadni amilyen. Egyéniségükhöz alkalmazkodva kell őket segíteni helyük, szerepük megtalálásában, az iskolában való sikeres tanulás feltételeit kialakítani. A gyógypedagógus végzettségű kollégánk révén a törvényben leírtak alapján ellátjuk az SNI b) típusú gyermekek fejlesztését valamint az SNI a) értelmében akadályozott gyermekek ellátását. A beszédfogyatékos gyermekek ellátására logopédus segítségét vesszük igénybe. A további SNI a) kategóriába tartozó gyermekek fejlesztéséhez a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121 (29)pontja szerint Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,dyscalculis, mutizmus,kóros hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavar) c) A speciális nevelést igénylő gyermekeknek az integrálása, szocializálása, fejlesztésüknek az elősegítése.

7 7. Alapelvek: A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított óvodai életrendhez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek megfelelő neveléshez. A szükséges segítséget minden gyermek meg kell, hogy kapja, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, a szociális különbségektől. A fejlesztés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek számukra elérhető szintje. Ennek érdekében csak mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, állapotának súlyossága határozza meg. Cél: A másság elfogadtatása, mind a gyermeknél, mind a felnőtteknél. Személyre szabott nevelés által az esélyegyenlőséget megteremtő, speciális nevelési szükséglet biztosítása minden olyan gyermeknél, akinek szüksége van rá. Feladat: Elfogadó, szeretetteljes légkörben a gyerekek minél teljesebb megismerése. Egyéni, nevelési, fejlesztési terv alapján biztosítani a gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődését, segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel (őszinte, mindennapos), szakemberekkel (orvos, pszichológus, logopédus stb.). A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota határozza meg. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése, gondozása. A speciális nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés célkitűzéseinek megvalósítására kell törekednünk. Törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevéssé jól működő funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat javaslatira, előírásaira kell építeni. A fejlesztő terápiák az intézmény programjának tartalmi elemeivé vállnak.

8 8. Sikerkritérium: Nevelés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek a számukra is elérhető szintje. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Felmérések: A Szakértői Bizottság vagy Nevelési Tanácsadó komplex vizsgálatára, az általuk felállított diagnózisra és a javaslatra építve, valamint a gyógypedagógus, szeptemberi felmérés eredményeire támaszkodva írja meg a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. /1.melléklet/ Azok a gyermekek, akik már rendelkeznek a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslatával, ők az előírt óraszámban és fejlesztési területen kapják a megsegítést. A többi nagycsoportos óvodás szűrése szeptemberben történik. A felmérést követően a problémás gyermekeknek időpontot kérünk a Nevelési Tanácsadótól. A Tanácsadóhoz irányított gyermekekről pedagógiai vélemény készül, a többiekről szóbeli tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusok és az érdeklődő szülők. A középső csoportos gyermekek felmérése május végétől június elejéig tart, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekeknek június 15-ig meg tudjuk kérni a vizsgálati időpontot, mely a következő tanévet készíti elő. Bemenet-kimenet szabályozása: A gyermekeknek Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Bizottság javaslatával kell ahhoz rendelkezni, hogy gyógypedagógiai fejlesztésen vehessenek részt.

9 9. Az iskolatípus kijelölésére és a további fejlesztésekre való jogosultság megállapítása a fent említett két szerv javaslata és a vizsgálat eredménye alapján történik. A gyógypedagógus feladata: Elvégzi a felméréseket, dokumentálja, összegzi a gyermek teljesítményét, és fejlesztési tervet készít. Gondot fordít arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. A fejlesztések a gyermekek számára megfelelő területen valósuljanak meg. Segíti a diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. Kapcsolatot tart a szülővel a fejlesztés sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Kapcsolatot alakít ki és tart fenn az iskola gyógypedagógusával és tanítóival. Figyelemmel kíséri a kontroll időpontját. Fejlesztés helye, ideje: A nagycsoportos gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása helyileg az általános iskola által biztosított- eredetileg orvosi rendelőnek kialakított - szobában történik. A gyermekek átkísérése a gyógypedagógus feladata, de a szülők segítségére is számítunk.

10 10. Jelenleg tíz kisgyermek rendelkezik szakvéleménnyel, kettő gyermeknek a vizsgálati időpont kérése folyamatban van. Minden gyermeknek heti 2 fejlesztő óra van előírva. Amennyiben a gyógypedagógus szükségesnek látja, úgy kiscsoportos fejlesztésre /3-4 fő/ az előírtnál magasabb óraszámban fejleszti a gyermekeket. / A fejlesztés minimális eszközigény 3.melléklet/ időpont hétfő kedd szerda csütörtök péntek egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni csoportos csoportos csoportos csoportos csoportos egyéni egyéni egyéni fejlesztés /45 perc/ a gyermekek oda-visszakísérése az óvodába csoportos fejlesztés /90perc/ egyéni fejlesztés 17 óra fejlesztéssel töltött idő. 2 óra a dokumentációk megírása 2 óra kapcsolattartás az óvónőkkel 21 óra

11 szmelléklet Gyógypedagógiai felmérés

12 12. A gyermek szociális fejlettsége 1. vizsgálat, megfigyelés időpontja: év eleje félév év vége kezdeményező kapcsolatteremtés felnőttekkel elfogadó visszahúzódó elutasító kapcsolatteremtés társakkal beilleszkedése a tevékenységekbe feladatmegértése feladattartása érzelmi élete kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító szemlélődő magányosan tevékenykedő társakhoz sodródó bekapcsolódó alkalmazkodó együttműködő kezdeményező irányító megérti elfogadja teljesíti nem érti érti, de nem teljesíti részben teljesíti irányítással, segítséggel elvégzi önállóan teljesíti elmélyült, kitartó kapkodó, szétszórt kiegyensúlyozott nyugtalan erőszakos változó hangulatú zárkózott, szorongó

13 13. A gyermek szociális érettsége 2. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: év eleje félév év vége a gyermek önállósága a gyermek feladatvégzése a gyermek munkatempója egyéb: személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel motivált, törekszik a jó megoldásra a motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes gyors, dinamikus átlagos lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységre nehezen áll át más tevékenységre A gyermek értelmi fejlettsége 3. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: év eleje félév év vége tárgyak csoportosítása időbeli relációk figyelem jellemzői szín szerint forma szerint méret szerint időrendiség képi szint időrendiség beszéd szint ok-okozati viszony összpontosításra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen

14 14. A gyermek, nyelvi kifejezőképességének fejlettsége 4. szókincs beszédritmus képolvasás gazdag, árnyaltan kifejező átlagos hiányos, szegényes folyamatos akadozó gyors lassú felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggéseket felismer év eleje félév év évge Mozgásfejlettség és laterális dominancia 5. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: év eleje félév év vége a gyermek mozgásfejlettsége mozgásutánzás képessége ujjak ritmikus ökölbe zárása ujjak széttárása fűzés/nagylyukú gyöngy-kicsi/ pároslábon szökdelés/veréb/ majd egylábon labdaelkapás l a t e r á l i s d. kézdominancia lábdominancia szem -dominanci a egy lábon egyensúlyozás 15 mp-i ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat a megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása Melyik kezével rajzol? Melyik kezével dob? Melyik kezével fog? Melyik lábával lép fel a padra? Melyik lábával rúg bele a labdába? Melyik lábán szökdel tovább? Melyik szemével néz bele a papírhengerbe?

15 15. Testséma ismerete-tájékozódás saját testen 6. 3 éves kortól Mutasd meg, hol van a fejed! Mutasd meg, hol van a kezed! Mutasd meg, hol van a lábad! Mutasd meg, hol van a hasad! Mutasd meg, hol van a hátad! Mutasd meg, hol van a nyakad! Mutasd meg, hol van a füled! Mutasd meg, hol van a szemed! Mutasd meg, hol van az orrod! Mutasd meg, hol van a szád! Mutasd meg, hol van a térded! Mutasd meg, hol van az arcod! Mutasd meg, hol van a talpad! Mutasd meg, hol van a tenyered! átlag feletti % átlagos 50-90% átlag alatti 10-50% képtelen a testrészek megmutatására 0-10% pont 1-2 pont

16 16. Testséma ismerete éves kortól Mutasd meg, hol van a homlokod! Mutasd meg, hol van a könyököd! Mutasd meg, hol vannak a lábujjaid! Mutasd meg, hol van a vállad! Mutasd meg, hol vannak az ujjaid! Mutasd meg, hol van a combod! Mutasd meg, hol van a szemöldököd! Mutasd meg, hol van a cicid! Mutasd meg, hol van a sarkad! Mutasd meg, hol van a csuklód! Mutasd meg, hol van a feneked! átlag feletti % átlagos 50-90% átlag alatti 10-50% képtelen a testrészek 0-10% pont pont 1 pont megmutatására Testséma ismerete 6.

17 éves kortól Mutasd meg, hol van a hüvelykujjad! Mutasd meg, hol van a kis ujjad! Mutasd meg, hol van a mutatóujjad! Mutasd meg, hol van a lábfejed! Mutasd meg, hol van az állad! Mutasd meg, hol van a csípőd! Mutasd meg, hol van a köldököd! Mutasd meg, hol van a szemhéjad! Mutasd meg, hol van az ajkad! Mutasd meg, hol van a fülcimpád! átlag feletti % átlagos 50-90% átlag alatti 10-50% képtelen a testrészek 0-10% 9-10 pont 5-9 pont 1-5 pont 1 pont megmutatására

18 18. Tájékozódás térben éves korban Dobd fel a babzsákot! Dobd le a babzsákot! Tedd a fejedre a babzsákot! Tedd magad mögé a babzsákot! 4-5 éves korban Tedd a cipődre a babzsákot! Tedd a cipőd elé a babzsákot! Tedd a cipőd mögé a babzsákot! Tedd a cipőd alá a babzsákot! 5-6 éves korban Leteszem a babát, mondd meg hol van! Szék alatt Széken Szék mögött Szék előtt /tartom/ fölötte Szék mellett Fordulj jobbra! Fordulj balra! Tájékozódás időben-sorrendiség felismerése 8.

19 19. 3 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. 4 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. A hét napjait segítség nélkül helyesen felsorolja. A hét napjait keverve sorolja fel. Nem tudja felsorolni. Látási emlékezet vizsgálata 9. 3 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 4 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 5 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 6 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. Megjegyzés: Analizáló-szintetizáló képesség vizsgálata részből álló képet kirak- önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 3 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 4 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni

20 20. Matematikai képességek vizsgálata 1. Számlálás egyesével növekvő sorrendben: 2. Számemlékezet: Mondd utánam! o 2, 3, 5 o 4, 6, 8, 9 o 10, 4, 7, 1 3. Globális darabszám felismerése-saját testen: Mutasd az ujjadon, amennyit mondok! o 2, 5,4,7,10, - Mennyiség felismerés tárgyakon: Vegyél ki a dobozból korongot! Mennyiség felismerése..-ig kialakult. 4. Több-kevesebb reláció: Hol van több/ kevesebb? Ismeri a fogalmat, helyesen alkalmazza a relációt. Nem ismeri a fogalmat. 5. Mennyiségállandóság vizsgálata. 6. Matematikai szabályok felismerése /pálcikával ritmusos sor kirakása/.

21 21. Családrajz 12. írásnyomaték ceruzafogás kezesség színek megnevezése megfigyelés: Értékelés, összegzés:

22 22. Egyéni fejlesztési terv 1. Gyermek neve: 2008/2009-es tanév I.félév Csoportja: Vizsgálat időpontja: /ikt.szám: Vizsgáló bizottság megnevezése: Anamnézis, status, javaslat a szakértői javaslaton. 2. Fejlesztési területek és célkitűzések: Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók Szociobilitás

23 A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, gyógypedagógus

24 Első félév eredményei/ változásai Egyéni fejlesztési terv 2008/2009-es tanév II. félév 2.Fejlesztési területek és célkitűzések: Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók Szociobilitás

25 25. 3.A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, gyógypedagógus

26 melléklet Gyógypedagógiai munkaterv Szeptember Az összes nagycsoportos gyermek gyógypedagógiai felmérése, a felmérés értékelése, a kiszűrt gyermekek részére időpont kérése a Nevelési Tanácsadótól. Fejlesztési terv készítése - a gyógypedagógiai vizsgálat során megállapított hiányosságok és a Nevelési Tanácsadó javaslata ismeretében- a javaslattal már rendelkező gyermekek részére. Csoportbeosztás elkészítése. Rendszeres konzultáció és kapcsolattartás az óvónőkkel. Kapcsolattartás a szülőkkel, fogadóóra biztosítása a szülők részére. December Felülvizsgálat kérése a Nevelési tanácsadó felé december 15-ig az iskolába induló óvodásoknak. Január Az első félév értékelése a szülők és az óvónők felé. Fogadóóra a szülők részére. Csoportbeosztás felülvizsgálata. Február- Március Kapcsolatfelvétel a választott iskolával, gyógypedagógussal. Fogadóóra a szülők részére, az iskolaválasztás segítése. Május Év végi vizsgálatok elkészítése, kiértékelése / május 10-ig/. Május vége-június eleje: a középsősök felmérése, kiszűrése, időpont kérése június 15-ig.

27 melléklet A fejlesztés minimális eszközigénye Egyéni és csoportos fejlesztéshez / mozgásfejlesztés/ megnevezés gyermek asztal gyermekszék szőnyeg polcos szekrény tornaszőnyeg bordásfal karikák botok különböző méretű labdák gördeszka pad zsámoly babzsákok papír téglák tükör ugrálókötél darabszám gyermeklétszámtól függően gyermeklétszámtól függően 1db 2db 2 db 2-4 db 10db 10db 4-4 db 1 db 1db 2db 10db 1db 5db Dosszié /a gyermeke személyi anyagához/ Irattartó papucs Színes ceruza/vékony +vastag/ Zsírkréta /vékony+ vastag/ Rajzlap Olló Színes papír Ragasztó Írólap Gyurma festék+ ecsetek ceruzafogó /háromszögletű és műanyag/ vázlatok füzet / nagy/ 10-15db 4db 1-1 cs 1-1 cs 50db 4db 4cs 4 tubus 4 cs 2dz 2dz 4db 1db/gyerek

28 28. Beszédfejlesztés és környezetismeret I. feladatlapok /Nemzeti tankönyvkiadó ISBN / Én is tudok beszélni Fejlesztő játékok /Fakopáncs / termék cikkszám ár memóriakártya-ellentétpárok memóriakártya-foglalkozások memóriakártya-háziállatok memóriakártya-népmesék készségfejlesztő-alma fűzőcske cipős fűzőcske fűzőcske autós db-os gyöngy öltöztethető maci család golyóvezető golyós ritmussor mozaik képkereső járműves képkereső gyümölcsös összesen

29 29. Az előterjesztés II. számú melléklete A Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programja ( az előterjesztett módosítással egységes szerkezetben )

30 30. KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2008 KÉSZÍTETTE: A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

31 31. TARTALOM AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Az óvoda szerkezetének bemutatása AZ ÓVODA ÁTFOGÓ GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE Az óvoda nevelési céljai Az óvoda nevelési feladata, személyiségfejlesztés terén Érzelmi nevelés Értelmi nevelés Az óvodai élet tevékenységformái A program célja, feladata ALAPVETŐ NEVELÉSI KERETEK Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Az iskolára való alkalmasság fejlesztése Testileg Lelkileg Szociálisan Beszédkézség, anyanyelvi nevelés AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék Mese Vers Ének Zene Énekesjáték Rajzolás Mintázás Kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Környezeti nevelés Gyermekvédelem Munka jellegű tevékenységek Tanulás Kiegészítés a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről

32 32. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Családdal Iskolával Közművelődési intézményekkel Helyi egyházakkal Helyi cigányszervezettel A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERÜNK Tárgyi és személyi feltételek Értékelés Felhasznált irodalom Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KEREKEGYHÁZA Az óvoda pontos címe: NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 6041 KEREKEGYHÁZA Rákóczi u. 70. Tel.: Gyermeklétszám 2008/09 -ben 3 csoport kb. 86 gyermek Andrássy u. 89. Tel.: csoport kb. 53 gyermek Fő u. 74 Tel.: * 4 csoport kb. 108 gyermek Összesen: 9 csoport kb. 247 gyermek Az óvoda fenntartója, pontos címe, telefonszáma: VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 6041 KEREKEGYHÁZA

33 33. Fő u. 47/a Tel.: * Az óvoda alapító okiratának a száma: 74 /1995./ V.17. / sz. Kth.

34 34. Az óvoda bemutatása Kerekegyházán 1929-ben alapítottak óvodát. Az akkori körülmények között, egy csoporttal is korszerű igénynek számító óvoda, az új iskola elkészülése miatt megüresedő öreg épületben kapott helyet. Az óvoda az 50-es években 2, a 60-as években 3, a 70-es években, a hirtelen megnövekvő igények miatt 5, majd hamarosan 9 csoportosra növekedett. Sajnos, az újonnan megnyíló csoportok mindig valami más célra épült, régi épületekben kaptak elhelyezést, mely - (a későbbiekben bővebben kifejtésre kerülő / - tárgyi feltételeket hátrányosan befolyásolja. A személyi ellátottság a csoportszám arányával növekedett. Az álláshelyeket szakképzett óvodapedagógusok és dajkák töltik be. Az óvoda már az ötvenes évektől önálló konyhával rendelkezett melyet 1997 júliusától a gazdasági megszorítások miatt, kellett megszüntetni. Azóta a gyermekek étkeztetése a helyi iskola konyhájáról történik. A megszorítások miatt meg kellett válni két dajkai állástól is, így a csoportok ellátása a 4 különálló épületben sokkal nagyobb feladat. Az ételszállítás önkormányzati kocsival megoldott, de az ételek kiadagolása, a csoportok közötti elosztása, az edények mosogatása, a tálaló konyha rendben tartása, az udvarok, és az épületek takarítása, a csoportokban végzett gondozási teendők mellett, mind a dajkákra hárul. Ezen objektív nehézségek ellenére az óvoda működésének külső megítélése a községben jó, minden csoportban érvényesül a gyermekközpontú szemlélet, az elhivatottság és a gyermekszeretet. A nevelőmunkában figyelembe vesszük a felhasználók (szülők) igényeit a fenntartó elvárásait és a helyi adottságokat. Így a község hagyományaihoz igazodva szülői igény alapján 1990-től, először minisztériumi engedéllyel, majd egyházi és önkormányzati megállapodás alapján évfolyamonként egyegy csoportban keresztényszellemű nevelés is biztosított. A fenti szempontokat figyelembe véve tanulmányoztuk a felkínált kész nevelési programokat. Mivel teljesen egy sem alkalmazható a helyi körülmények között, arra az elhatározásra jutott a nevelőtestületünk, hogy a számunkra elfogadható, szimpatikus motívumokat beépítve, közösen dolgozzuk ki nevelési programunkat. A leginkább alkalmazható e programok közül az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével c., a Tevékenységközpontú és az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programok. Ezekből, és a mellékelten felsorolt irodalomból merítve, Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építve állítottuk össze helyi nevelési elképzelésünket.

35 35. A csoportokban folyó tevékenységek, foglalkozási formák megszervezéséhez biztosítja programunk az óvónők módszertani szabadságát. Mindenki egyéniségének megfelelő módszerrel közelítsen a rábízottakkal a közösen kialakított, a szülők és a jövő társadalom elvárásainak, megfelelő emberképhez. Jelenleg minden óvodába jelentkező gyermeket fel tudunk venni, bár a csoportok férőhelyeinek kihasználtsága majdnem mindenütt meghaladja a maximálist. Gondot a beíratott gyermekek rendszertelen óvodába járása okoz, vannak indokolatlanul huzamosan hiányzók, akik néha hónapokat mulasztanak, máskor pedig ugyanezek a gyermekek a nyári ügyeletet is igénybe veszik. Ezek főleg a hátrányos, vagy veszélyeztetett családi háttérrel rendelkező gyermekek, akiknél az óvodai nevelés különösen fontos, lehetőleg három éves kortól. Nálunk ez a lehetőség biztosított, csak a szülők meggyőzése ennek szükségességéről, a következő évek feladata.

36 36. Gyermekképünk Az óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ez a kissé merev, száraz megfogalmazás meghatározza, mire kell figyelni az embernevelő pedagógusnak. Figyelni kell: A személyiség kibontakoztatására, melyet meghatároznak a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán, és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. A gyermeket szociálisan alkalmassá kell tenni, az őt körülvevő társadalmi környezetbe való beilleszkedésre, ahol jól érzi magát, és kifejlődnek az együttműködési és érintkezési képességei. Alkalmassá válik a kooperációra és a kommunikációra. A személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi feltételeknek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja, spontán módon valósítja meg a társadalomba bevezetés feladatait. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Óvodaképünk Mivel az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a 3. életévtől az iskolába lépésig, fontosnak tartjuk a gyermekközpontú óvodai nevelést, ahol a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődik, ami azt jelenti, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, jó szokásokra, életritmusra, korához illő fegyelemre szoktatjuk. Ehhez a következő szükségleteit kell kielégíteni: testi szükségletek, védelem, biztonság- és felnőtt-igény mozgás, cselekvés játék, képzelődés, mese, beszéd, együttlét a társakkal, és a kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulás.

37 37. Az óvoda szerkezetének bemutatása A Kerekegyházi Napköziotthonos Óvoda a Nagyközség Önkormányzata által fenntartott gazdaságilag részben önálló intézmény. A három egymástól távol eső más utcában levő épületben folyó nevelőmunka irányítását egy vezető látja el, munkáját egy általános helyettes, és egy óvodatitkár segíti. Felnőtt létszám, az épületekre elosztva: Óvoda neve, címe Csoportszám Óvodapedagógus Dajkák Óvodatitkár Napköziotthonos Óvoda Kerekegyháza Rákóczi u.70 Kerekegyháza Fő u. 74 Kerekegyháza Andrássy u. 89 Össz. dolg Összesen: Iskolai végzettség 8 ált.+ dajkaképző szak. tanf. Érettségi+ Óvodatitkár képző tanf. Óvódaped. képz. Főiskola Felsőfokú Óvóképző Az óvoda speciális szolgáltatásaihoz elvégzett iskolák Hittudományi 2 akadémia Speciálisan 1 fejlesztő tanf Spec. óvónői nyelv 3 tanf Hitoktatói tanf

38 38. Az óvoda csoportszerkezete: Az azonos életkor szerint szerveződő csoportok nyújtanak a legkedvezőbb fejlődési környezetet a gyermekek szociális fejlesztéséhez. Ebben a szerkezeti formában van nagyobb lehetőség az életkori sajátosságok figyelembe vételére, a megfelelő napirend kialakítására és fejlesztési feltételek megteremtésére. Ezért minden csoportunkat eddig sikerült tiszta, azonos életkorú csoportnak szervezni, mivel a létszám csoportonként a között mozgott, ez az előre jelzések szerint az elkövetkező években sem változik sokat. Mivel az 5 éves kor előtt a gyermekek szociális kapcsolata, kötődése igényli, hogy lehetőleg ugyanaz a két óvónő nevelje, a változást / pl.: korcsoport - ismétlést / lehetőleg csak 5 éves kor után javasoljuk. Az óvónők 1-2 hetes váltásban, lehetőleg a három óvodai évben " felmenő rendszerben " foglalkoznak a csoportokban. A gyermekek beszédét évente szakképzett logopédus vizsgálja, és a korrekcióra szorulókkal szükség szerinti rendszerességgel, óvodán belül, másodállásban foglalkozik. Ugyanilyen módon foglalkozik a gyógytornász a hanyag testtartású, gerincferdülésre, vagy lúdtalpra hajlamos gyermekekkel. A részképességek fejlődésében kissé elmaradottabb gyermekek felzárkóztatását a csoport óvónői a gyógypedagógus végzettségű fejlesztő pedagógus segítségével, az ott kapott tanácsok alapján, csoporton belül végzik.

39 39. Az óvoda átfogó globális nevelési terve Az óvoda nevelési céljai Harmonikusan fejlett gyermeki személyiség kibontakoztatása, figyelembe véve az életkori sajátságokat, az eltérő fejlődési ütemet, a különböző családi háttér miatt kialakult egyéni adottságait. A nyugodt, biztonságérzetet adó, élmény és érzelemgazdag óvodai élet megteremtése, melyben jól érzi magát a gyermek, lehetőséget kap a gazdag, változatos tevékenységre Az eltérő szociális környezetből óvodába kerülő gyermekek fejlődéséhez, a családokkal szorosan együttműködve, a gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett, a mentálhigénés szokások, szabályok kialakítása, testi és lelki szükségleteik kielégítése. Teljesítse a helyi igény szerint kialakított speciális célt: / melyet a szülők kérése alapján 8 éve működtet, / évfolyamonként egy keresztény szellemben nevelő csoporttal. A családi és óvodai nevelés eredményeként az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése, az óvodáskor végére. Az óvoda nevelési feladata személyiségfejlesztés terén Érzelmi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy magatartását érzelmei motiválják, ezért a család érzelmi biztonsága kell, hogy folytatódjék az óvodában is. A gyermeket az óvodában otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. A felnőtthöz való kötődés megfelelő kielégítést nyerjen. /Személyes gyengédséggel, tapintatos kivárással lehet leginkább közel kerülni a gyermekhez/ A gyermek tudjon rácsodálkozni az ember környezetében megmutatkozó jóra, szépre.

40 40. A közös élményekre épülő óvodai élet megszervezése, közös tevékenységek gyakorlása közben fejlődjenek erkölcsi tulajdonságai / mint például: az együttérzés, segítőkézség, az önzetlenség, a figyelmesség. / Az óvodai élet megszervezése, következetes folyamatossága fejlessze akaratát, / ezen belül: önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát, szabálytudatát. Engedjen teret énérvényesítő törekvéseinek, ezzel segítse éntudatának alakulását, de egyben szociális érzékenységét is ébressze fel, ismerje meg, és fogadja el a másságot. A nevelő személyes példáján keresztül segítse a szociális erkölcsi normák, értékek beépítését: A jó, rossz felismerését, az őszinteséget, igazmondást, igasságosságot, felelősségvállalást, a gyengébb védelmét. A saját élethelyzetben való megtapasztalást, érzelmi átélés mellett - megfelelő értelmezéssel párosítsa a nevelő. Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, speciális fejlesztést igénylő gyermekeket szükség esetén szakember közreműködésével kell fejleszteni. / pszichológus, logopédus, stb. / Értelmi nevelés Feladatunk: a jó családi bánásmódhoz hasonló nevelői légkörben, játék, mese-vers, mozgás óvodai nevelési módszereinek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendezése, célirányos bővítése, hogy ezen keresztül fejlődjenek értelmi képességei / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, / és kreativitása. Biztosítani kell a változatos tevékenységi formákat, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről, építve a gyermek életkori sajátosságából adódó érdeklődésére, kíváncsiságára. Kiemelt jelentőségű feladatunk az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, a gyermek meghallgatása, a beszédkedv fenntartása. Érvényesüljenek a gyermeki kérdések, igényeljék, és kapjanak rá válaszokat.

41 41. Az óvodai élet tevékenységformái. Az óvodai élet minden egyes tevékenység formájához más cél és feladatrendszer társul, ami a gyermekekben különböző ismeretet, kézséget alakít ki. Ezekben a tevékenységekben a gyermekek eltérő ismerete, kézsége képessége, motiváltsága a nevelőtestület igénye, a tevékenységi forma és eszköztár jó megválasztása befolyásolja a minőséget. A PROGRAM CÉLJA, FELADATA Az egészséges életmód alakítás A tevékenységi formák megszervezése Érzelmi nevelés és társaskapcsolatok JÁTÉK Mese, vers Ének-zene Mozgás Vizuális nevelés A külső világ megismerése Munka jellegű tevékenység

42 42. Alapvető nevelési keretek Az egészséges életmód alakítása Az egészség megőrzésére nevelés nem csak a személyi és környezet higiénét de a pszihohiginénét is magába foglalja Az egészséges életvitel ebben a korban / melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez / kiemelt jelentőségű A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a lehetőségeken belül A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása / logopédus, gyógytornász, fejlesztő-felzárkóztató pedagógus / a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós feladatok ellátására. Érzelmi nevelés és szocializáció Vonzóvá kell tenni az óvodai közösséget. Elő kell segíteni a derűs, nyugodt óvodai élethez szükséges szokások kialakulását. Segíteni kell az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulását. / barátkozás, figyelmesség, segítőkézség. / Most kell megalapozni a feladattudatot, a feladattartást, az önállóságot, és a szociálisan elfogadható önérvényesítő képesség kialakulását. Az életkori sajátosságaiknak megfelelő, változatos, tevékenységeken keresztül közösségi élmények és tapasztalatok gyűjtésének a lehetőségének megteremtése. Ennek feltétele a tartalmas, következetes napirend megszervezése. Az egyéni ráfigyeléssel a gyermek személyiségjegyeinek megismerésével a tehetségek felismerése, értelmi képességeik kibontakoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatási lehetőségeinek megvalósítása az adott körülmények között a legoptimálisabban. Hassa át pedagógiai munkánkat a gyermek szeretete, az odafigyelés, a meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása,

43 43. elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa és ezáltal kiegyensúlyozott személyisége fejlődhessen Segítsük a gyermekeket abban, hogy természetesen fogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Itt az óvónő viselkedése modell értékű. Az iskolára való alkalmasság fejlesztése Az iskolaérettségnek, az iskolára való felkészültségnek testi-lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el. Szeretnénk, hogy gyermekeink a teljes személyiségfejlesztés folyamatában - mind testileg, mind lelkileg mind pedig szociálisan alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére. Mindkettő egyformán szükséges a sikeres tanuláshoz, az életükben bekövetkező változáshoz. Testileg Rendszeres testneveléssel, egészséges életmódra neveléssel, a mozgáskultúra fejlesztésével, segítjük gyermekeink csont, és izomrendszerének fejlődését, az esetleges defektusokat /például: lúdtalp, gerincferdülést megelőző hanyag tartás / időben kiszűrve, gyógytornász korrigálja. Az immunrendszer érősítését szolgálja a folyamatos testedzés, a megfelelő ruházatban szabad levegőn töltött mozgás, tevékenység. Nagy figyelmet fordítunk a finommotorika fejlesztésére. Lelkileg Óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen álljanak az iskolába lépésre, mert az óvodáskorban minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Az emberi élet minden szakaszát és megnyilvánulását önértékében tekintjük, tiszteljük és becsüljük. Ebben az értelemben a jelen nem áldozható fel a jövő kétséges kimenetelű eredményeiért. A játék- és meseélmények jó alapot adnak a következő érési fok, az iskoláskor építéséhez. Törekszünk: az adott életkor testi- lelki- szellemi harmónia megteremtésére. Szociálisan Éretté kell válniuk szociálisan arra, hogy készen álljanak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Tudjanak alkalmazkodni a szabályokhoz, késleltetni szükségleteik kielégítését. Kitartásukat, önállóságukat önfegyelmük kialakulása biztosítja.

44 44. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekeket időben speciális szakemberhez irányítjuk korrekcióra, hogy fejlődésüket elősegítse. Anyanyelvi nevelés, beszédkézség Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással az óvodai nevelő tevékenység egészében, kiemelt jelentőségű. Feladataink: A példamutató szeretetteljes beszéd, a fejlesztés leghatékonyabb eszköze. A gyermek anyanyelvi fejlődésének és egyéni beszédsajátosságainak a figyelemmel kisérése is elengedhetetlen, az óvodába lépéstől, iskolakezdésig. Különös figyelmet kell fordítani azokra a gyermekekre, akik beszédhibával, beszédbeli lemaradással küzdenek. Folyamatosan kell bővíteni a gyermekek szókincsét, beszédmegértését. Türelmes meghallgatással tudjuk ébrentartani, a gyermek beszédkedvét, mindig kapjon választ kérdéseire. A mások meghallgatásával, ráfigyelésével alakítsuk ki beszédfegyelmét. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Használják a szófajokat, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. Tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat / a fogváltás okozhat nagy egyéni eltéréseket / Végig tudják hallgatni, és megértik mások beszédét. Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más területekkel, határtalan. Átszövi a nevelés egész folyamatát, a lehetőségek végtelen tárháza az óvoda. A játék, az irodalom, az ének zene, a környezeti nevelés, a testnevelés, de még a vizuális nevelés és a munkajellegű tevékenységek is mind számtalan alkalom a beszédfejlesztésre.

45 45. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze A játékban az a legfontosabb hogy örömszínezetű. Mert: Önkéntes, és szabad. Szabad akarattal, külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet létre. Nem a végeredmény, a produkció a fontos. Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményekért tesszük, indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom és a kielégülés is. Elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Valóságszerű, de nem valóságos. A gyermek tudja hogy játszik, mégis összemossa a valóságost és elképzelhetőt. A játék valóságos tárgyak, eszközök, felhasználásával folyik egy "feltételezett térben", nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba. A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai, bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszható. Megfelel az életkori sajátságnak, az érzelmek, indulatok uralják, az egészből a számára fontos részt emeli az egész fölé. Ez képessé teszi az analitikus látásmódra, mely elengedhetetlen feltétele lesz például az olvasástanulásnak. Célok, feladatok Elsődlegesen a gyermekek komfortérzésének feltételeit kell megteremtenünk. Ezután lehet rávezetni őket arra, hogyan lehet egyéni és társas játékokat sikerre vinni. Az óvodai csoportszoba tárgyai, berendezése, a játékszerek, a belső indítékból létrejövő játék, külső feltételei. A tárgyak csak akkor ösztönzik játékra a gyermekeket, ha közük van hozzájuk, ha elérhető - ismerősek, egyéni történetük van, részei lehetnek életüknek, cselekedeteiknek. Tudják a kisebb - nagyobb akadályokat legyőzni, a szabályokat megtartani. A játék folyamata, módja teljes egész, a differenciálódás csak lassan halad, és nem is válik szét tiszta játékfajtákra. Maga a játék módjának változása nagyvonalakban jellemző az életkorokra.

46 46. A gyakorlójáték indítéka a funkcióöröm és " én csinálom " diadalmas érzése. Ebben a játékfajtában a gyermek alkot. Megalkotja, kipróbálja az egyes mozdulatokat, funkciókat. Mindez örömet jelent neki. A szimbolikus játékoknál a behelyettesítés, a tettetés a kitalálás dominál. A szimbolikus sémák kialakítása ismerkedés, próbálgatás, ismétlés, változatos benyomások és érzelmek erősítése és osztályozása során történik. A kisgyermek elraktároz, rögzít, és újraértelmez. A konstrukciós és szabályjátékok éves korban jelennek meg. Ehhez már a társak elfogadása, a " másik " szempontjainak tudomásul vétele kell. A csoportos játékok az óvoda egyik vonzó kínálata. A társas, dramatikus jellegű és szimbolikus tartalmú játékokhoz elengedhetetlen a " másik ". A gyermek a játék során leginkább önmagát tanulja. Próbálja feszültségét oldani, vágyait kielégíteni. Utánoz, kipróbál, kitalál. Egyre nagyobb hatékonyságra és önállóságra törekszik önmaga és a környezete felett. Az óvónők felkészültsége, attitűdje A jó családi bánásmódhoz hasonló nevelői légkörben, megértő, együtt érző nevelői magatartást tanúsítson. Így a szabadság és a szabályozás kellő arányával, biztonságot és bizalmat, - elfogadást és védelmet tud nyújtani a gyermekek számára. Az óvónő vezető szerepe a játékban fontos, ő teheti azt érdekessé és biztonságossá, nyugodttá. Leleményes, kíváncsiságot keltő tevékenységével, egyszerű, utánozható minták nyújtásával vezesse rá a gyermekeket a folyamatosan bővülő játék motívumkészletének összerakására, variálására. Állandóan ő maga is tanulgassa a gyermekektől, hogyan lehet adott körülmények között jó játékot csinálni. Jelenlétével, szóbeli és kézügyességével, a játék célja szerint segítse sikerre vinni a gyermekek kezdeményezéseit. Tanítgassa a társas alkalmazkodás szokásait. Jelenléte alakítsa ki a kisgyermekekben azt az érzést: jó az óvó néni közelében lenni. Tervezzen olyan napirendet, mely a fentiek kialakítását segíti, melyben kiemelkedő jelentőséget kap a játék.

47 47. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik harmonikusan. Minden fejlődés értéknövekedés, amely az ember megismerő és teljesítőképességének gyarapodását foglalja magában. Az önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése, a fejlődés biztos jele. A nevelőmunkánk élő visszaigazolása a játékban ötletadó, és mások ötleteit alkalmanként átvevő, a játék szabályait megtartó, sőt igénylő, - az örvendezni tudó, kíváncsi gyermek.

48 48. Mese, vers " A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese " / Esztétikai nevelés az óvodában Bp.1996 / A játék és mese természetes kapcsolatát érdemes kiaknázni. A mese a valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, mely az élőbeszéd fordulataiból épül fel. A mese: örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan, nagy belső energiákat mozgósít. A mese célja: amit mesélünk, mindig konkrét, érzéki és mégis térben és időben hatalmasan kitágított. Elvigye a gyermeket képzeletén keresztül a legelérhetetlenebb vágyak világába. Ezt a tágítottságot a mese kerete adja: hol volt, hol nem volt. A igazi mese választ ad a lét alapkérdéseire: Ki vagyok? Honnan kerültem ide? Mi az, hogy élek? Stb. A mesehallgatás elmélyíti a gyermek létélményét. A mesehallgatáskor a befogadó, odahallgató sokkal mélyebbre hatol a nyelv birtoklásának, használatának lényegébe, mint amikor ő beszél. A mesélés a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze. A mesék erkölcsi nevelő hatása: A mesei cél, életcél. Az egyetlen cél és jutalom, a másik emberrel kötött szövetség, vagy szeretetkapcsolat. A holtig hűséges társ megtalálása, az emberhez méltó életfeltételek megteremtése, az igazság győzelemre segítése. A népmesék erkölcsi nevelő hatása mélyen átjárja a személyiséget. A mesében az adott szót meg kell tartani, az ígéretet be kell váltani. A küzdelem szemtől szemben folyik, az aljasul támadó rendre pórul jár. A gyengét, a kicsit védelmezni kell. Mindez beépül a kicsik erkölcsi érzelmeibe és szabálytudatába. A mese oldja szorongásaikat. A mindennapos mesélés hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet az óvónő bábjátéka fokoz. Ez azért jó, mert a szorongásos visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásba. A vers: Játék a nyelvvel, és az érdekesen szép, hangzó beszéddel. A vers, csak úgy, mint a mese emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményéket közvetít. Mindvégig az átélés, és nem a cselevés fonalán halad. A verset mondani kell, és nem tanítani! A mese és a vers az anyanyelv zenéje, észjárása a kicsinyek tanuló iskolája.

49 49. Az óvónő feladata a mesélésben, verselésben: Az előadásmód fő szabályai. 1. A beszéd elemeinek érvényesítése. 2. Az óvónő és a gyermek kapcsolata akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvónő tartja a gyermekekkel a szemkontaktust. Láthatóvá teszi a mese, vers mimikai megjelenését az arcán. 3. A meséhez tilos feladatokat adni, visszakérdezni, vagy hatásáról faggatni a gyermeket. 4. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző mesét. Az irodalmi nevelés akkor éri el a hatását, ha a befogadóból maga is előadóvá válik, s az élmény a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében, és esztétikai területeken is fejlődés tapasztalható. 5. A mesén, versen keresztül alapozhatjuk meg későbbi tanulási folyamatait. 6. A mesélésen verselésen való részvétel mindig önkéntes legyen. Ők döntsék el, hogy mikor akarják távolról játék közben hallgatni, és mikor akarnak közvetlen részese lenni. 7. Igazi mese az óvodában is csak fejből mondható. A mesélés általában játékidőn belül és lefekvéskor történik. A gyermekeknek ismerniük kell a mesélés alatti szabályokat, szokásrendszert. / például: nem lehet kiabálni, a játékeszközökkel finoman bánjanak, stb. / Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. A mesék, versek komplexen / hangulati témakörben / kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitáshoz. A szöveghűen, szemléltetőeszköz nélkül mesélő óvónő, a televízióhoz szokott, képet passzívan szemlélő gyermeket képessé teszi a belső képalakításra, mely a szó segítségével elevenedik meg. A fejlődés várható jellemzői: Kezdetben dal, mondókajáték, állathangutánzó és mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd az igazi mégis a csodás elemekkel átszőtt tündérmesék. A gyermekek játék közben is szívesen mondogatnak oda illő ritmusokat, szövegeket. Kérik maguktól is az ismert mondókákat, verseket. Társak az óvónő mozgásos improvizációiban. Várják és kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesélés feltételeinek megteremtésében. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása, kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesékben elhangzottakról beszélgetnek, a széphangzású neveket megjegyzik.