Mentálhigiéné. sajnos az egészség minden javak között az, melyre az ember a legkevesebb figyelmet fordítja Mercier

Átírás

1 Mentálhigiéné sajnos az egészség minden javak között az, melyre az ember a legkevesebb figyelmet fordítja Mercier A mentálhigiéne szó a köznyelvben a lelki egészséget jelenti. A fogalomnak két nagy értelmezési lehetősége van. Egyrészt létezik egy szűkebb, egészségügyi megközelítés, mely szerint lelkileg valaki egészséges vagy nem. Ebbe az értelmezésbe beletartozik a lelki egészség előmozdítása, védelme. Másrészt a mentálhigiénének létezik egy tágabb felfogása. Az újabb kutatások szerint az egészség, mint állapot korántsem csak az egészségügyön belül értelmezendő. Sokkal összetettebb tényezők eredményeként kialakuló, fenntartható állapot. Ebben a megközelítésben a lelki egészség gondozásának része minden lelki érték, kapcsolati kultúra fejlesztése. A mentálhigiénén ezért a lelki, kapcsolati kultúrát, valamint az önmagunk elfogadását, az önismeretet, a másik, illetve a másság elfogadását, a szociális, kulturális különbözés tolerálását is értjük (Schuttler 2001, Itzes et al. 2006). 1

2 A mentális egészség fogalma A mentális egészség és a mentális egészség megrendülése nemcsak az egyén, hanem a társadalom és a gazdaság szempontjából is fontos ügy. A társadalmi és gazdasági működőképesség szintjét meghatározó egyéni produktivitás, az élet kihívásaival, a változásokkal való megküzdési képesség, a társas kapcsolatok alakulása nagyon szorosan összefügg a mentális egészséggel. Fontos leszögezni, hogy a mentális egészség nem azonos csupán a mentális betegségek, tünetek hiányával. A WHO Zöld könyvében a mentális egészséget úgy definiálják, mint a jóllét állapotát, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni a közösségének életéhez. Ezt a meghatározást jól kiegészíti az Amerikai Egyesült Államokban használt megközelítés, miszerint a mentális egészség a mentális funkciók jó működésének állapota, amely produktív tevékenységeket, az emberekkel való kapcsolatok kiteljesedését, a változásokhoz való alkalmazkodást és a nehézségekkel való megküzdés képességét eredményezi. A fentiek alapján meg kell különböztetni a pozitív mentális egészséget a mentális betegségek hiányának állapotától. A pozitív mentális egészség fogalma olyan személyiségműködési folyamatra, illetve olyan készségek, képességek meglétére utal, amelyek a személy egyéni képességeinek és társas kapcsolatainak kibontakozásával kiteljesedését biztosítják. Éppen ezért a mentális betegségek kezelése önmagában nem feltétlenül eredményezi a személyes és társas jóllét és az alkotóképesség kiteljesedését, bár a mentális betegségek felismerése és kezelése a mentális egészség fejlesztésének fontos feltétele. A mentális egészség számos készséget és képességet foglal magában, ezek közül a legfontosabbak: a pszichés, az érzelmi, intellektuális és spirituális fejlődés képessége és jóllét fenntartása, kölcsönösen kielégítő társas és közösségi kapcsolatok kialakítása és fenntartása, az élettel együtt járó stresszel való megküzdés képessége és a kihívásoknak a személyes fejlődés szempontjából való hasznosítására való tendencia. A mentális egészség meghatározása mellett azt is fontos felvázolni, hogy amelyek azok a tényezők, amelyek elősegítik, és amelyek romboljak a mentális egészséget. Az egyik legátfogóbb rendszert MacDonald és O Hara (1998), valamint MacDonald (2006) javasolja, amely szerint elkülöníthetők a mentális egészséget elősegítő vagy romboló tényezők módszertani füzet A WHO Zöld könyvében a mentális egészséget úgy definiálják, mint a jóllét állapotát, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni a közösségének életéhez. 2

3 Meg kell különböztetni a pozitív mentális egészséget a mentális betegségek hiányának állapotától. A pozitív mentális egészség olyan készségek, képességek meglétére utal, amelyek az egyén teljesítő képességének és társas kapcsolatainak kiteljesedését biztosítja. Ilyen képességek, készségek például a pszichés, az érzelmi, intellektuális és spirituális fejlődés képessége és jóllét fenntartása. Szükséges még a kölcsönösen kielégítő társas és közösségi kapcsolatok megléte és fenntartása, valamint a mindennapi stressz leküzdésére való képesség. A mentális egészséget befolyásoló tényezők MacDonald és O Hara (1998) modellje alapján: A mentális egészséget építő tényezők Minőségi környezet: Jó lakókörnyezet és közlekedés. Esztétikus és kezelhető környezet és kilátás. A természet közelsége. Biztonságos környezet. Önértékelés: Saját értékességünkkel és fontosságunkkal kapcsolatos hiedelem, ami a személyes kompetencia és a siker átéléséhez vezet. Érzelmi feldolgozás: Saját érzelmeink ismerete és feldolgozása Megfelelő érzelmi szótár használata Érzelmi intelligencia Önmenedzselési és megküzdési készségek: Asszertivitási készségek. Stresszkezelési készségek. Problémamegoldási készségek. Társas problémamegoldási készségek. Társas részvétel: Kölcsönösen kielégítő társas kapcsolatok megléte, a társas integráció gazdagítja a mindennapi életet. A mentális egészséget romboló tényezők Deprivált környezet: Kedvezőtlen, nem kielégítő lakhatási lehetőségek. Kevés vagy egyáltalán nincs biztonságos játszótér. A környezet erőszakos és nem biztonságos. A tömegközlekedés szegényes. Szegénység és eladósodás. Érzelmi abúzus: Az önértékelés aláásása közvetlen fizikai vagy szexuális abúzus miatt, vagy közvetve, folyamatos kritika, az egyéniség és a személy fontosságának tagadása révén. Ez rendszerint a szülők, kortársak, tanárok, partnerek és a főnökök hatalmukkal való visszaélése következtében áll elő. Érzelmi közöny: Az érzelmi élet személyes vagy intézményes negligálása Stressz: A stressz az életünk alapvető része, ugyanakkor szélsőséges mértékben a mentális egészséget veszélyezteti Társas kirekesztés: Az elmagányosodás és a társas kirekesztés a mentális egészséget komolyan veszélyezteti. 3

4 Magyarországon a mentálhigiéné szó a 80-as évek végén, a 90-es évek elején jelent meg és került be a köztudatba. A mentálhigiéné fogalma már ekkora függetlenedett, különvált a pszichiátriai, eleme orvosi kontextustól. Egyre inkább a humán szolgáltatások körében helyezkedik el. A humán segítő szakmákat is magukba foglalják ezek a szolgáltatások. Mentálhigiénié: lelki egészségvédelem Ez a fogalom a rendszerváltás környékén jelent meg Magyarországon. Ekkor a mentálhigiénié fogalma függetlenedett az elmeorvosi, pszichiátriai kontextustól, és egyre inkább a humán szolgáltatások jelenségmezejében helyezkedik el. mentálhigiéné fogalma:.nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartás zavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszi. (Buda, Vér) Mentálhigiéné = egészség fogalmán belül a lelki egészséget jelenti. 4

5 Egészség fogalma 1. WHO: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, nem azonos a betegség hiányával. 2. Freud: Állapot. Olyan állapot, ha az ember tud dolgozni és tudomány és képes szeretni. 3. Az egészség nem tekinthető pusztán magánügynek, hanem társadalmi vetületei (vonatkozásai) is vannak. Az egészséget több tényező együttesen határozza meg. Ilyen értelemben meghatározó az életkor, nem, genetikai tényezők, anyagi helyzet, munkanélküliség, életmód (testmozgás, táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás), oktatás (fontos, hogy a gyerekek életkornak megfelelő szinten az iskolában kötelezően biztosított formában jussanak egészségvédelmi ismeretekhez), szociális ellátás, egészségügyi ellátás, gazdasági környezet. Az egészség nem pusztán kiadási tételként jelenik meg akár az állam, akár a család költségvetésében, hanem sokkal inkább egyfajta befektetésnek minősül. Az egyszer már elvesztett egészségi állapotnak az eredeti szintre való visszaállítása meglehetősen nagy költségekkel jár és nem biztos, hogy tökéletesen visszaállítható. Az egészség lehetőséget teremt a teljes értékű életre, a munkavégzésre és a munkavégzés révén a társa-dalomban betöltött hasznosság érzésének a megélésére. Dr. Tamasi József (OENI ) szerint egészséges az akinek: van örömet nyújtó életcélja, életfilozófiája és nem túlzottan aggódik a jövőjétől egészségét érintő jelentős panaszai nincsenek akinek nincs életét korlátozó kimutatott betegsége, aki testileg, lelkileg harmóniában él nem éhezik, és nem fázik, nem fenyegetett az élete, aki biztonságban érzi magát a természettel harmóniában él tudja, hogy az életben állandóság nincs, folyamatosan képes alkalmazkodni a környezete változásaihoz és megtalálni benne az újabb harmóniát gyakran játékos, vidám tud lenni, aki képes pozitívan gondolkodni aki elégedett adottságaival és minden körülmények között kreatív módon ki tudja bontakoztatni képességeit, meg tudja oldani a rá váró nehézségeket A fentiekből is látszik, hogy az egészség és ezen belül is a lelki egészség, a mentálhigiéne milyen nehezen körülírható, meghatározható fogalom. Rendkívül sok összetevője van. Külföldön a mentálhigiéné helyett a mental health használatos, vagy a healthpromotion (egészségfejlesztés). Az elnevezés Clifford Bears nevéhez fűződik, az ő tevékenysége nyomán indult el egy mozgalom, mely céljául tűzte ki az alkoholizmus felszámolását (XX. századi Amerikában), eredménye a szesztilalom elfogadtatása volt. Célja volt még a drogok és nemi betegségek elterjedése elleni küzdelem. Ez főleg az alacsony képzettségű, rossz körülmények között élő emberekre volt jellemző, akik embertelen körülmények között dolgoztak. 5

6 A lelki egészség feltételei: Jó minőségű környezet: jó minőség relatív fogalom, élhető, az apavető komfortigényeket kielégítő, esztétikus, elegendő, lakóteret biztosító környezet. Az egyénnek elegendő élettere van a személynek (például egy gyereknek ahhoz, hogy gyerek lehessen: ha nincs önálló szobája, legyen egy önálló sarka, ágya); komfortos környezet, ahol adottak az alapvető szolgáltatások, esztétikus környezet. Önbecsülés: tisztában van, ismeri saját tudását, képességeit. Kellő önbizalommal rendelkezik. A saját erősségeit, gyengeségeit reálisan ismeri. Kóros, ha túlzott, vagy ha alacsony az önértékelése. Érzelmi érettség: az egyén tisztában van, ismeri önnön érzelmeit, és tudja kezelni és kontrollálni ezeket, képes felnőttként viselkedni, adekvát érzelmi válaszokra képes. Önmagunkkal való bánni tudás képessége: nemcsak az érzelmeivel, hanem a gondolataival is tud bánni, irányítani tudja a cselekedeteit. Az érzelmekre jellemző, hogy elragadja az embert, uralkodik a gondolkodáson és a logikán. Nem mind-egy, hogy milyen gondolkodást engedünk meg magunknak Társadalmi támogatottság: Nem mindegy, hol élünk: demokrácia vagy diktatúra. (Maslawpiramis csúcsa az önmegvalósítás. A társadalom függvénye, hogy mennyi lehetőségem van az önmegvalósításra). Bagdy Emőke Mentálhigiéné fogalma (1993) úgy fogalmaz: A mentálhigiéné egy mindent átható elv, szemlélet és gyakorlat, ami segít megőrizni az egészséges biológiai és pszichológiai állapotot a kóros környezeti ártalmak elhárításával és a deviáns viselkedési formák helyreállításával. 6

7 Miért fontos a lelki egészségvédelem? Napjainkban a társadalom, illetve az emberiség figyelme is a lélek egészségének védelme felé fordul. Indokolt ez az odafigyelés és sürgető is, mert: - világszerte növekszik a krónikus, nem fertőző betegségek aránya; - nő a torzulás az idegi és a pszichés állapotot tekintve; - életmódváltás figyelhető meg, de ez sajnos negatív irányú. Lelki okai lehetnek pl. a gyomorfekélynek, magas vérnyomásnak (de stressz, genetika is okozhatja!). A betegségek kb. 50%-a mögött lelki bajok húzódnak meg. A lelki egészségvédelem fő feladatai 1. A lelki egészség megőrzése, fenntartása 2. A lelki probléma létrejöttének megelőzése (prevenció) A megelőzés elsősorban a pszichikus ellenálló képesség fokozását jelenti, ezt követően a betegség oki hát-terének feltárását, majd azok elhárítását. Ha valakinek a pszichés ellenálló képessége nagyobb, akkor a betegségekkel szembenálló képessége is nagyobb. 3. A megbomlott lelki harmónia és egyensúly helyreállítása (rehabilitáció) Ahhoz, hogy ezek megvalósíthatók legyenek, különböző feltételek szükségesek. 3 előfeltétel: 1. anyagi és szociális biztonság; 2. társadalmi szabadság, ami lehetőséget teremt az önmegvalósításhoz; 3. társadalmi mértékű empátia és érzelmi nevelés. A mentálhigiéné speciális feladataként jelölik meg: l Az önpusztító, öndestruktív megnyilvánulások megelőzését, l A mortalitási viszonyok megváltoztatását, l A fertilitási helyzet befolyásolását, l A társadalom értékorientációjának, interperszonális kultúrájának fejlesztését is (altruizmus, tolerancia, kölcsönös tisztelet és megbecsülés,stb.) 7

8 l A kizárólagos fogyasztói mentalitás, az anyagi teljesítménykényszer, a túlzott ingerkeresés negatív értékeinek gyengítését. Az embernek figyelnie kell arra, hogy milyen gondolatokat engedünk be a saját szféránkba, milyen érzelmeket élünk meg. Az érzelmek testi változásokat idéznek elő, a negatív érzelmek rombolják a pszichénket. A mentális nevelést már óvodáskorban el kell kezdeni. 3-6 éves korra az alapvető személyiség kialakul. A lelki egészségvédelem a személyiséget akarja védeni, fejleszteni. Ennek megfelelően a mentálhigiéne úgy fogalmazódik meg, mint a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek tanítása és gyakoroltatása, továbbá a lelki egészséghez nélkülözhetetlen ingerek, külső hatások biztosítása, és az ártalmas külső hatások kiküszöbölése. Azonban a mentálhigiénének nemcsak egyénlélektani, hanem társas lélektani és szociológiai vetületei is vannak. E szerint a megelőző, fejlesztő, kapcsolat-hálózat-, és közösségépítő viszonyulás a mentálhigiéne lényege, és ez minden társadalmi területen megnyilvánulhat, a politikától kezdve a gyógyításig. Hogyan valósítsuk meg a lelki egészséget ebben a stresszes világban? Mi is a stressz? Selye János alkotta meg a stresszre adott általános adaptációs válasz elméletet, amely a válasz reakció alapvető fokozatait ismerteti. 1.) Riasztási reakció: a test az általános izgalmi válasz állapotában van, de az egyes szervrendszerek még nem érintettek. 2.) Alkalmazkodás vagy ellenállás: ha a stressz elég sokáig fen áll, a szervezet hozzászokik és az alkalmazkodás vagy ellenállás szintjére lép. Ezen a szinten a szervezet úgy állítja be anyagcseréjét, hogy bizonyos ideig meg tudjon birkózni a stresszel. A válasz reakció levezetése ahhoz a szervrendszerhez vagy folyamathoz kerül, amelyik a stresszt a legjobban tudja kezelni vagy elnyomni. 8

9 3.) Kimerülés: az energia, ami az alkalmazkodáshoz szükséges véges, így ha a stressz folytatódik a szervezet végül a kimerülés állapotába kerül. Ebben a fázisban a stresszt kezelő szervrendszer összeomlik vagy folyamatai meghibásodnak. A stressz komplex folyamat, amely magában foglalja a tudat és a test kapcsolatát. A környezetből érkező információkat két alapvető úton dolgozzuk fel. 1.) A tudatalatti út (autonóm idegrendszer): ez az út fizikai és érzelmi reflexekből áll, amelyek a szervezet bármely olyan lehetséges reakcióra felkészítik, amelyre szükség lehet. Ez a felkészítés független a végső akciótól. 2.) A tudatos út: ez az érzékelésből, értékelésből és döntéshozásból álló akarati út dönti el, hogy az izgalmi állapot szükséges és hasznos, vagy nem megfelelő és káros. A tettek a válaszok tudatosak, és csak akkor következhetnek be, ha érzékeltük és értékeltük a helyzetet. A stressz hatásai: Az immunrendszer: az immunrendszer felerősödik, amikor először találkozik a stresszel. Csak akkor gyengül le, ha a stressz túl sokáig fennáll. Hosszan elnyúló stressz során a sejtes és a humorális (antitestfüggő) immunválasz egyaránt meggyengül. A stressz és az immunrendszer kapcsolatának következményei messzire mutatnak, és magyarázzák a stressz azon általános 9

10 hatását, amellyel sokféle rendellenességet befolyásol- az egyszerű megfázástól egészen a rákos megbetegedésekig. szimpatomimetikus szerek: ezek olyan kémiai anyagok, amelyek stresszreakciót indítanak, és így a szimpatikus stresszválaszt utánozzák. Ezen kémiai anyagok közül a leggyakoribb a koffein, amely a kávéban, a teában, a kólában, a csokoládéban és a kakaóban egyaránt megtalálható. só: a só nátriumionja vízvisszatartást eredményez a szervezetben. A túlzott vízvisszatartás ödémák kialakulása révén növeli az idegi feszültséget. A nagymértékű vízvisszatartás magas vérnyomáshoz is vezet: ez a stresszreakció gyakori megnyilvánulása. Ha a vérnyomás már eleve magas a vízvisszatartás miatt, a stressz során kialakuló nyomásemelkedés elég lesz ahhoz, hogy növelje az akut agyi katasztrófák, a szívinfarktus és a krónikus magas vérnyomás kockázatát. elhízás: a stresszreakció növeli a metabolizmust, és ez súlyvesztéshez vezet. Sok stresszes ember azonban nem csak túl sokat eszik, hanem az étrendje is kiegyenlítetlen. A kövérség nem csak tünete lehet a stressznek, hanem forrása is. Az elhízott emberek gyakran elveszítik önbecsülésüket, önértékelésüket, önbizalmuk csökken, ezáltal kiszolgáltatottabbakká válnak a stresszel szemben. Táplálkozási hibák: Stressz terhelést jelentenek a nem megfelelő étkezési szokások is. Bizonyos ételek fogyasztása vagy úgy fokozza a mindennapos stresszt, hogy közvetlenül stimulálja a szimpatikus stresszválaszt (pl.: kávé, alkohol), vagy pedig úgy, hogy ehhez a stimulációhoz kimerültség és megnövekedett idegi ingerlékenység létrehozásával járul hozzá (nehéz, zsírok ételek, cukor). Alkoholizmus: A modern élet stresszének feldolgozási képtelensége az az ok, ami miatt sokan az alkohol felé fordulnak. Ezzel próbálják enyhíteni kimerültségüket, aggódásukat és a rájuk nehezedő nyomást. Az alkohol kezdeti hatásai a szervezetre a stressz hatásaihoz hasonlítanak. Ezek a hatások csak átmenetiek, és elfedik azt a tényt, hogy az alkohol depresszív hatással bír. Az alkohol csökkenti az agy gátló pályáinak aktivitását, azokét is, amelyek noradrenalinnal és gamma-amino-vajsavval működnek. Az alkohol e tulajdonsága magyarázza általános ingerlő hatását és a viselkedési gátlások megszűnését. Bár az alkohol járhat rövid ideig tartó földobottság érzéssel, amely mintha segítene a feszültség enyhítésében, könnyen önmaga válhat problémává. Rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz vezet, és ugyanannak a hatásnak az eléréséhez állandó növekvő adagra van szükség. Az alkoholizmus az egyén szociális és hivatali életére is romboló hatással van, és a stresszel való küzdelemben egyenesen gyengít. Dohányzás: A dohányzás gyakori és káros válasz a stresszre. Lehetséges, hogy a dohányzásnak pszichológiailag van ugyan átmeneti nyugtató hatása, de fizikailag a nikotin hatásai a stresszt utánozzák: ACTH-t (adenokortikotrop hormon) szabadítanak fel, növelik a szív frekvenciát, csökkentik a bőr hőmérsékletét, valamint növelik a központi idegrendszeri átvivő anyagok, a szerotonin, a noradrenalin és az adrenalin aktivitását. A nikotin a 10

11 kortizolszintet is emeli. A függőségre a nikotin- és a- jóérzés és az eufória érzetéért felelősbéta-endorfin-felszabadulás között fennálló kapcsolat ad alapot. Mentális zavarok: A stressz befolyásolja az érzékelést, az izomműködésért és a viselkedésért felelős idegi folyamatokat szabályozó idegi átvivőanyagok egyensúlyát. A stressz így számos mentális rendellenességgel társul. Az egyik leggyakoribb kórkép a depresszió, amely a szerotonin- és a noradrenalin- rendszer zavarához kapcsolódik. A stressz bizonyos embereket nemcsak fogékonyabbá tesz a pszichiátriai megbetegedésekre, de meglévő állapotok fellángolását is okozhatja. Munkahelyi stressz: A munkahelyi stressz komolyan befolyásolja a teljesítményt, és követett költségek révén csökkenti a termelékenységet és versenyképességet. A munkahelyi stressz jellemzői elemei, amelyek mind növelik a gyakoribb mentális problémák esélyét: munkamegterhelés döntésben való részvétel hiánya alacsony társas támogatás magas pszichológiai követelmények erőfeszítés-jutalom kiegyensúlyozatlansága magas munkahelyi bizonytalanság A krónikus munkahelyi stressz számos egészségkárosodással jár együtt, olyanokkal, mint a depresszió, a szorongás, az érzelmi kimerültség, a kardiovaszkuláris betegségek. A munkahelyi stressz kezelése három szinten történhet: 11

12 az egyéni szintű közbeavatkozás, amikor a munkavállalókat olyan ismeretekkel, készségekkel ruházzák fel (például: relaxációs technikák, időkezelés, kognitív és viselkedéses megküzdési technikák), amelyek segítséget nyújtanak a munkahelyi stressz leküzdésében. a második szint az egyén és a szervezet közötti kapcsolatot építése, ami magába foglalja a szerepek tisztázását, a munkatársak közti kommunikáció fejlesztését és a munkatársak bevonását a döntéshozatalba. a harmadik szint a munkahelyek azon fizikai, szervezeti és társas környezeti jellemzőit érintik, amelyek hozzájárulnak a stressz növekedéséhez. 12

13 IRODALOM Országos Egészségfejlesztési Intézet: Egészségfejlesztési Módszertani Füzetek: Mentális egészségfejlesztési stratégia (2007) Kricsfalvi Péter: Stressz a lelke mindennek (Dimenzió Biztosító Egyesület, 2006) Buda Béla: A lélek egészsége- a mentálhigiéné alapkérdései, (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003) Buda Béla: Mentálhigiéné, (Animula Kiadó, 1994) Buda, Bela: "Mentálhigiéné." A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei.(on mental health. Social, organizational, psychocultural and practical approaches) Tanulmánygy jtemény. (Animula: Budapest (1994) Buda, Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései: újabb tanulmányok.( Animula, 2002) Összeállította: Kovács Gábor Szász Dóra 13