Viperák Földjén. A Kárpát-medence kincseinek nyomában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Viperák Földjén. A Kárpát-medence kincseinek nyomában"

Átírás

1 Viperák Földjén A Kárpát-medence kincseinek nyomában

2 A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Sir David Attenborough KÖSZÖNTŐ Kedves Támogatónk! Nem csupán a távoli, egzotikus tájakon, hazánkban is találunk számos egyedülállóan értékes, mégis veszélyeztetett élőhelyet. Magazinunk ezen élőhelyek kulcsfontosságú szerepére és védelmére hívja fel a figyelmet. Bemutatjuk a WWF Magyarország közreműködésével zajló élőhely-helyreállítási munkát a Turjánvidéken, ezen az Alföldünk rejtett kincsének is nevezett tájon. Betekintést engedünk ebbe a zárt, titokzatos és változatos világba, amely számos védett és veszélyeztetett faj otthona. Bepillantást nyerhetsz a Kárpátok sűrű erdeiben élő barnamedvék mindennapjaiba, hogy megértsd, nem is olyan félelmetesek ezek a nagy ragadozók. Nem titkon azt reméljük, hogy erdeinket, mezeinket vagy vizeinket látogatva lépteid egyre óvatosabban érintik majd a talajt, hiszen értékeinken, Földünk élő kincsein lépdelünk. Hazánkban lehetőség van arra, hogy egyének civil szervezetre hagyják vagyonukat. A WWF-nél szüntelenül azon dolgozunk, hogy Földünk értékeit megőrizzük a jövő generációi számára. Hiszünk abban, hogy közös összefogással megmenthetjük a veszélyeztetett fajokat és élőhelyeket! Segítse munkánkat és gondoskodjon a bolygónk jövőjéről! Bővebben: wwf.hu/orokhagyas Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója TARTALOM Védekezés az agresszív özönnövény-fajok ellen...4. Bemutatkozik a rákosi vipera Újra áramlásban...5. Kárpáti medvéink Turjánvidék: az Alföld rejtett kincse...6. Interjú Hazai tájak végveszélyben Karkötő a természet védelmében Impresszum: Szerkesztő: Molnár-Baji Éva; Közreműködik: Bajomi Bálint, Csóka Annamária, Gálhidy László, Gyovai-Balogh Rita, Kerpely Klára, Kézdy Pál, Siposs Viktória, Szabó Dóra, Tar Emese; Címlapfotó: Csonka Péter: Gyurgyalagok A kiadvány az Európai Unió LIFE+ alapjának a támogatásával készült. További információ: wwf.hu, facebook.com/wwfhungary 3 Fotó: Csonka Péter: Ürge

3 Fotó: Csóka Annamária: Selyemkóró HÍREK VÉDEKEZÉS AZ AGRESSZÍV ÖZÖNNÖVÉNY- FAJOK ELLEN További információ: Kézdy Pál Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Mik azok az agresszív özönnövények? vetődik fel sok olvasónkban azonnal a kérdés. Olyan, nem őshonos fajokról van szó, melyek gyorsan terjednek, átalakítják a természetes élőhelyeket, és kiszorítják az őshonos, ritka, védett fajokat. Az emberre is veszélyes, allergiát okozó parlagfüvet mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy rajta kívül még olyan növény van, amelyek napjainkban az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik természeti értékeinkre. A településeken még a betonrepedésekből is kinövő bálványfa vagy ecetfa, a finom mézet adó selyemkóró és a kanadai aranyvessző barátságos növénynek tűnhet, de a védett területeken katasztrófát okoznak. Az özönfajok értékes természeti területeinkről történő visszaszorításában sok önkéntes segítségére is szükség van, ezt mutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak tapasztalata. Ez év októberében nemzeti parki szakem- berek, erdőgazdaságok, természetvédelmi civil szervezetek és növényvédelmi vállalkozások több mint száz képviselője sereglett össze, hogy az özönnövény-visszaszorítás témakörében összegyűlt bőséges tapasztalatot megossza egymással. A szakmai szemináriumot két uniós pályázat is támogatta: a Turjánvidék LIFE+ és a HUSK Invazív projekt. Fotó: Verő György: Bálványfák irtása HÍREK ÚJRA ÁRAMLÁSBAN Öt éves élőhelyhelyreállítás zárult sikerrel a mohácsi Szabadság-szigeten A Mohács melletti Dunaszakaszon több nagyobb sziget is található, de a folyószabályozás következtében megváltozott viszonyok miatt a mellékágaik egyre feltöltődnek. Ezeket az értékes élőhelyeket az eltűnés veszélyezteti. A Szabadságszigetnél a helyzetet rontotta, hogy a mellékágban egy keresztgáttal elzárták a víz útját, így a feltöltődés erősen felgyorsult, az élővilág pusztulásnak indult. Partnereinkkel összefogtunk a terület érdekében. A munka célja a mellékág felélesztése, az egykori víziparadicsom helyreállítása volt, a szigeten pedig az ártéri erdő megtisztítása az ültetvényektől és az őshonos erdőt kiszorító, gyorsan terjeszkedő erdei özönnövényektől. Civil, vállalati és állami szervezetek szoros együttműködésének és egy Európai Uniós LIFE pályázatnak köszönhetően 5 év alatt sikerült célba érnünk. A szigeten visszaszorítottuk az idegenhonos fafajokat, és 5 hektáron telepítettünk őshonos ártéri erdőt. A mellékágból m 3 üledéket távolítottunk el, és m 3 követ bontottunk el a kőgát megnyitásakor. Elvégeztük a kőgátban futó, nagykapacitású ivóvízvezetékek kiváltását is úgy, hogy a meder alá helyeztük át őket. Így ma már újra szabadon folyhat a víz a mohácsi mellékágban. Visszatértek a hódok, újra fészkel a szigeten a barna kánya, és reméljük, az egykori víziparadicsom visszanyeri régi varázsát! További információ: Siposs Viktória WWF Magyarország Fotó: Sztellik Endre Fotó:Fáth Péter: Eurázsiai hód 4 5

4 FÓKUSZBAN Turjánvidék: az Alföld rejtett kincse Mi fán terem a turján? Az alföldi nép turjánosnak nevezi a vizenyős, lápos, süppedékes vidéket. A Turjánvidék mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. Ennek a területnek a gazdag természeti értékeit szeretnénk megőrizni öt éven át tartó LIFE+ Természet pályázatunk keretében, melyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország dolgozik együtt. Honvédelem és természetvédelem Programunk hektárt ölel fel: a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér nagy részét és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. Az 1876-ban alapított honvédségi terület mely fokozatosan bővült Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségében terül el. Ez ma a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon: változatos fegyvernemekkel zajló, hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne. Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet és persze speciális veszélyeket is jelentett a természetes élőhelyek fennmaradására. Mivel elzárt területről van szó, nagyrészt sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb, összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte. Fotó: Novák Adrián: Homokpuszta-gyep A Turjánvidék természeti csodái A pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló és ritka faj él itt. Ilyen például a bennszülött homoki kikerics, mely ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Megtalálható a fokozottan védett, nyitvatermők közé tartozó csikófark is a területen. Nőivarú egyedeinek látványos, pirosló tobozbogyói vannak. Az akár 120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés, ismert hazai állományából kettő szintén a lőtéren található. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület rendkívül gazdag orchideafajokban. Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt, harangvirágokkal rokon csengettyűvirág is, mely nevét virágjából csengő nyelveként kilógó bibeszáláról kapta. A terület állatvilágáról kevesebbet tudunk, de az már most bizonyos, hogy a lőtér kincsestár a rovartani szakemberek számára. Homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Ma már ritkán, de láthatjuk a homoki legelőkön a védett óriás galacsinhajtót, ahogy fejpajzsa és lábszárai előreálló nagy fogaival alakítja a diónyi galacsint. Miután elhelyezi benne petéjét, elgörgeti, majd alkalmas helyen a talajba ássa: ezt fogyasztja a későbbiekben a lárva. Pályázatunk legfontosabb faja a rákosi vipera, amely Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Ez a nagyon ritka mérges kígyó projektterületünk olyan részén él, ahol homokpuszta gyepek és kiszáradó láprétek alkotnak mozaikot. Sok védett madárfaj talál háborítatlan lakhelyet a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén. Fotó: Bérces Sándor: Magyar futrinka Fotó: Verő György: Nyáras-borókás 6 7

5 Közülük ketten színpompás tollazatukkal a trópusi madárvilágra emlékeztetnek. A gyurgyalag homokfalakba ill. földutak rézsűjébe vájja költőüregét. Jellegzetes, bugyborékoló hangját mindenütt hallani a lőtéren. Méhekkel, darazsakkal táplálkozik, melyeket fordulékonyságának köszönhetően röptében kap el ban ez a faj az év madara! A másik a zöldeskék színezetű szalakóta. Magas pontokra kiülve lesi táplálékát, és rendszerint zöld küllő vagy fekete harkály által készített fehérnyár odút foglal el. Egyedszáma sajnos csökken. Projektterületünk nagy, viszonylag háborítatlan vadászterületet jelent a ragadozó madaraknak. Fészkel itt a rétisas is, amelynek épp erre van szüksége! A Turjánvidék Natura 2000 terület alkalmanként a fokozottan védett túzok költőterülete is, ahova a közeli, kiterjedt szikes pusztákról húzódik be. Milyen veszélyek fenyegetik a Turjánvidék élővilágát? A terület kiszáradása: A melegedő éghajlat, kevesebb csapadék és a mesterséges lecsapolások miatt a vízigényes élőhelyek és élőlények fokozatosan visszaszorulnak. Özönnövények terjedése: Az agresszív idegenhonos növények (elsősorban az akác, bálványfa, ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket. Helytelen gyepkezelés: Az intenzív kaszálás egyhangúvá teszi a rétek szerkezetét, ezáltal csökkenti az ott előforduló fajok változatosságát és kedvezőtlen életfeltételeket teremt a rákosi vipera számára is. Információhiány: Ha nem vagyunk tudatában a természeti értékek létezésének, nehéz megóvnunk ezeket, a kevés ismeret pedig sokszor illegális területhasználatot eredményez. Fotó: Vajda Zoltánr: Túzok MIT TESZÜNK A TURJÁNVIDÉK MEGŐRZÉSÉÉRT? Vízvisszatartás, vízkormányzás: A csatornákon vízügyi műtárgyakat építünk, hogy visszatartsuk a tavaszi időszakban bőséges vizet a száraz nyári hónapokra, és megakadályozzuk a vizes élőhelyek további kiszáradását. Idegenhonos fajok eltávolítása, őshonosok telepítése: Az özönnövényeket eltávolítjuk, helyükre ahol szükséges őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természetessége javuljon. Kedvező élőhely létrehozása a rákosi vipera és sok más faj számára: Területvásárlással, szarvasmarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával hozunk létre számukra nagyméretű, jó életteret. Információátadás: Segítséget nyújtunk a katonai használóknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzék. Tudj meg még többet a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének természeti értékeiről, és kövesd figyelemmel programunk eredményeit a honlapon! Csóka Annamária Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fotó: Halpern Bálint: Égeres láperdő Fotó: Csonka Péter: Ürge 8 9

6 AJÁNLÓ BETYÁR-DOMBI TANÖSVÉNY Hazai tájak végveszélyben Nem csak az Amazonas vidékén találunk veszélyben lévő növényeket, hanem a mi házunk táján is. Magyarországon a síkvidéki tölgyesek, a füves és fás legelők is a kipusztulás közelébe kerültek az emberi tevékenység hatására. A Betyár-dombi Tanösvény Táborfalván egy m hosszú körsétaút. Végigjárása kényelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. Utunk során borókás-nyáras és erdeifenyves erdők, valamint cserjések váltják egymást, és megtalálhatóak kocsányos tölgyek magoncai is a nagy fák alatt. A tanösvénytáblák a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző faés cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajokat mutatják be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő. A Betyár-dombi Tanösvény az 1% az erdőkért pályázat támogatásával a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kivitelezésében 2009-ben készült el. Kerpely Klára WWF Magyarország Fotó: Kerpely Klára: Tanösvény tábla Ha a fajok kihalására gondolunk, elsőként a pandák, a tigrisek és az őserdők jutnak eszünkbe. Természetesen ezeket a fajokat, élőhelyeket is fontos megvédeni, és a WWF nemzetközi szinten sokat is tesz értük. Ugyanakkor a hazánkban előforduló, kevésbé egzotikus élőlények és élőhelyek is megérdemlik az odafigyelést. Magyarországon is például sok olyan növényzeti típus található, amely nagyon megritkult az utóbbi évszázadok során. De honnan tudjuk, hogy mi számít ritkának? A 2000-es években egy országos felmérés során 200 botanikus járta be az országot, és mindenütt feljegyezték, hogy milyen növényzetet találtak. Ennek eredményeképp derült ki, hogy mely társulások vannak végveszélyben Fotó: Bajomi Bálint: Turjánvidék

7 Nézzünk néhány példát ezekre a kipusztulóban lévő növényközösségekre! Veszélyben vannak az alföldi zárt tölgyesek, a homoki- és lösz erdőssztyepp tölgyesek és a láperdők. Ezek fennmaradását és helyreállását leginkább a hagyományos erdőgazdálkodás veszélyezteti. Ennek során tarvágással újítják fel az erdőket, azaz nagy területeken termelik le egyszerre az erdőt, majd újat telepítenek a helyére, sok esetben nem őshonos fafajokból. Az akácmézet valószínűleg mindenki szereti. Ezt az akácfák virágjáról gyűjtik össze a méhek. Ilyen szempontból hasznos, hogy az ország számos területén főként az Alföldön nagy kiterjedésű akácosokat telepítettek, sőt még ma is ültetnek. Az akác ugyanakkor egy Észak-Amerikából származó növény, amelyet 1601-ben honosítottak meg Európában. Természetvédelmi szempontból gondot okoz, hogy sok helyen az értékes, őshonos erdők helyett akácerdőt ültetnek, aminek következtében eltűnik az adott területre jellemző természetes növényzet. A láperdőket a vizenyős területek lecsapolása és felszántása sodorta veszélybe. Az utóbbi kétszáz évben a folyószabályozások miatt jelentős mennyiségű vizesélőhely szűnt meg hazánkban, emellett a területek mezőgazdasági hasznosítása érdekében is sok mocsarat és lápot csapoltak le. Ma már minden láp automatikusan védett a természetvédelmi törvény szerint. Fotó: Szelényi Gábor: Pusztai tölgyes Fotó: Szekeres Zoltán:Égeres láperdő Ejtsünk néhány szót a veszélyeztetett gyepekről is! A gyep kifejezés nem csak a kertekben található, gondozott és locsolt pázsitot takarja, hanem a természetben előforduló olyan társulásokat, amelyeken a fák és bokrok helyett a fűfélék vannak többségében. A hegyi rétek és a félszáraz gyepek számos védett és ritka lepkének és virágnak adnak otthont: ilyenek a kisméretű, szürkéskék színű boglárkalepkék és a kosborok. Ez utóbbiak az orchideák közé tartoznak, hiszen hazánkban is élnek ezek a csodaszép növények, nem csak a trópusokon! A füves területek csak akkor maradnak fent, ha rendszeresen kaszálják vagy legeltetik őket, különben megjelennek rajtuk előbb a cserjék, később a fák, végül pedig erdővé alakul át az egykori gyepszőnyeg. A gond azonban az, hogy a hagyományos, kisparaszti gazdálkodás leáldozása miatt manapság már futószalagon, nagyüzemi gyárakban termelik húsukért a háziállatokat, és nem a legelőn tartják őket. Így a gyepek fennmaradása is megkérdőjeleződik. De ne feledkezzünk meg az ember által létrehozott társulásokról sem! Védett és veszélyeztetett fajok ugyanis nem csak a vadon burjánzó őstermészetben fordulnak elő, hanem bizony ember által létrehozott élőhelyeken is: a régi fajtájú, hagyományos gyümölcsösökben és a fás legelőkön, kaszálókon. Sajnos azonban a gépesített, vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása miatt a hagyományos gyümölcsösök területe is csökken. Bajomi Bálint 12 13

8 Bemutatkozik a rákosi vipera Fotó: Bérces Sándor: Rákosi vipera Nagyon óvatos állat. Ha közeledünk hozzá, villámgyorsan rágcsálójáratokba húzódik. A természetben elvétve találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora tavasszal megpillantani, mikor nászidőszakuk van, és ezért többet mozognak. Elevenszülő állat. A nőstények nyár végén 6-14, alig 2 gramm súlyú kisviperát hoznak világra.a rákosi vipera a legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes, méhcsípésszerű. Nem tudunk róla, hogy valaha halált okozott volna. Eltűnésének oka elsősorban az élőhelyvesztés, de a szándékos pusztítás és a kereskedelmi célú gyűjtés is hozzájárult a faj vészes megfogyatkozásához. A veszélyeztetett hüllőfajjal foglalkozó szakemberek Az 1990-es években a Táborfalvai lőtéren található élőhely a vipera egyik legstabilabb állományának adott otthont. Mivel a kisméretű populációk mindig nagyon sérülékenyek, több helyi katasztrófa összeadódó hatása itt is elegendő volt a teljes összeomlásához. Turjánvidék LIFE+ programunkban azon dolgozunk, hogy a megfelelő természetvédelmi kevégül utolsó szalmaszálként létrehozták a Rákosi vipera-védelmi Központot, ahol mesterséges szaporítási programot kezdtek meg. Szerencsére a próbálkozást várakozáson felüli siker koronázta: a kunadacsi komplexumban 1700-nál több rákosi vipera született már, és megkezdődött a viszszatelepítésük is természetes élőhelyeikre. zeléssel a pályázati célterületünkön fekvő viperaélőhelyet újra kedvezővé tegyük e ritka és veszélyeztetett kígyófaj számára. Miről ismerhetjük fel a rákosi viperát? Hossza: max. 60 cm Szeme: pupillája függőleges állású Farka: rövid, hirtelen elkeskenyedő Mintázata: tarkóján pillangó alakú folt van hátán szürkésbarna alapon cikk-cakk mintázat fut végig hasa szürke, piszkosfehér foltokkal Csóka Annamária Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A rákosi vipera az egyetlen bennszülött (csak a Kárpát-medencében őshonos), gerinces alfaj Magyarországon és egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Mi lesz a sorsa, ha egyik fontos élőhelye éppen egy intenzíven használt katonai lőtéren található? A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren a rákosi vipera és más természeti értékek megmentésére fogtak össze természetvédelmi, honvédségi és erdészeti szakemberek, és nyerték el az Európai Unió LIFE+ alapjának támogatását. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) fokozottan védett, egyedenként egymillió forint az eszmei értéke. Elterjedési területe jelentősen összeszűkült, napjainkban csak a Duna Tisza köze néhány pontján, a Hanságban és Erdélyben él. Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze akkora ez a szép állat, mint egy gyerektenyér. A nedves és száraz gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja, mert ez biztosít számára kedvező mikrodomborzati és mikroklimatikus adottságokat. A hideg tél átvészelését a magasabb, száraz dombhátak teszik lehetővé számára, ahol rágcsálójáratokba bújva alussza téli álmát. A fiatal viperák szöcskét, sáskát, tücsköt esznek, a kifejlett egyedek gyíkokat, madárfiókákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak Fotó: Szelényi Gábor: Rákosi vipera

9 Kárpáti medvéink Bár Magyarországra csak áttévednek időnként a kíváncsi medvék, a környező országokban nem is olyan ritka a velük való találkozás. A medvék jelenléte nagyon fontos az erdők egészsége szempontjából, ezért a WWF kiemelten fontosnak tartja a faj védelmét, és azt többféle módon segíti, különösen Romániában és Ukrajnában. Fotó: Leonardo Bereczky-WWF Canon: Barnamedve A medve nem játék tartja az erdélyi szólás, és látva a medve hatalmas karomnyomait egy-egy fa törzsén, erről könnyen meggyőzhetők vagyunk. Mégsem érezzük magunkat veszélyben, amint a Szent Anna-tó feletti magaslatokat másszuk kollégáimmal, egy WWF munkaértekezlet után. A sötét őserdőben egyre-másra találjuk meg a medve ürülékét, ami arra utal, hogy itt vannak körülöttünk. Nappal, csoportban közlekedő embereket azonban nem támad meg a medve és bőven van módja elkerülni bennünket, hiszen remek szaglása révén jó előre megérzi a közeledésünket. Egy szlovák kollégám szerint náluk sem történt halálos medvetámadás az elmúlt harminc évben, jóllehet egy-két gombász azért pórul járhat, ha egyedül bóklászva a szürkületben anyamedve és a bocsa közelébe téved... A barnamedve Európa legnagyobb termetű ragadozója. A hímek tömege elérheti a kilogrammot is. Bár alapvetően húsevő, étlapja meglehetősen hosszú, így megtalálható rajta a szarvastól, őztől kezdve a pockokon át a csigákig, rovarlárvákig minden, ami mozog, de gyökereket, füvet (sőt málnát) is fogyaszt. Fotó: Tim Irvin-WWF Canon: Barnamedve Fotó: Staffan Widstrand: Barnamedve 16 17

10 A medve világszerte nem veszélyeztetett hiszen Eurázsia és Észak-Amerika sok táján gyakori. Akkor miért kell törődnünk vele? Európa nagy részéről a medvét kipusztították a vadászatok során. Hiányoznak az erdőkből, ahol a természetes életközösségek egészséges működéséhez elengedhetetlen a nagyragadozók jelenléte. A medvék, farkasok, hiúzok selejtezik a növényevő vadat, ezáltal megakadályozzák a járványok terjedését, és segítenek egészségesen tartani a patásokat. Jelenlétük nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmaradtak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy ugyanis terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere. A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, így egyre gyakrabban bukkannak fel a falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Sajnos az esetek többségében a településekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. Legrosszabb eset, amikor az egybefüggő erdőterületeket autópályákkal, új létesítményekkel szétdarabolják, így a medvék nem tudnak közlekedni megszokott vadászterületeiken. Fotó: Staffan Widstrand: Barnamedve A WWF szemléletformáló kampányt folytat a medvék védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, elsősorban Romániában. A szakemberek négy egyedet egy nőstényt és három hímet - láttak el speciális, nyomkövető nyakörvvel az elmúlt két év során. Így követik nyomon a legfontosabb vándorlási útvonalaikat Máramaros erdőségeiben, Románia és Ukrajna határvidékén, annak felderítésére, hogy melyek azok az ún. ökológiai folyosók amelyeket a medvék a vadászterületeik bejárásakor használnak. Ezek az erdős területek a fejlesztésekkor mindenképpen érintetlenül hagyandók, vagy olyan felüljárókat, alagutakat kell építeni, amelyek biztosítják, hogy a medvék továbbra is szabadon közlekedjenek. Gálhidy László WWF Magyarország Fotó: Gálhidy László: Kárpáti őserdő

11 INTERJÚ Interjú Gyovai-Balogh Rita osztályvezető-helyettessel, HM Védelemgazdasági Hivatal, Infrastrukturális Igazgatóság, Ingatlanfejlesztési és Környezetvédelmi Osztály Mióta működik a táborfalvi terület aktív lőtérként? A terület jellemzően mindig is kiképzési feladatok végrehajtását szolgálta után néhány hektáron alakítottak ki lőteret, 1878-ban az Örkényhez tartozó Várady-család 6 kataszteri hold homokbuckás pusztát ajándékozott saját birtokából az akkori Honvédelmi Minisztériumnak. Később folyamatosan bővült a lőtér területe ben már kísérleti lövészetek is folytak ban honvédtiszti lovas oktatóiskola, a II. világháború alatt huszárkiképző központ alakult meg a bázison. A háborút követően jellemzően tüzérségi alakulatok használták a területet. Jelenleg az MH Bakony Harckiképző Központ kiképző bázisaként működik. 20 A lő- gyakorlótér mekkora része természetvédelmi terület? A teljes terület a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Egy része (pl. a dabasi vagy a kunpeszéri láprétek) ex-lege védettséget is élvez. A lőtér a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként is szolgálja a természeti értékek védelmét. A NATURA 2000 területek egyébként is nagy számban érintenek katonai lő- gyakorlótereket, amely azt mutatja, hogy az eddigi katonai használat mellett számos - esetenként máshol alig vagy egyáltalán fel nem lelhető - érték maradt fenn. Ezt elősegítette a zártság és a gyakorló- és lőterek zonalitását figyelembe vevő használati rend. Hogyan lehet a honvédelem, a katonai gyakorlatok mellett odafigyelni a természeti értékek védelmére? A honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. A hon védelme nem jelenti a környezet rombolását. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai feladatainkat ökológiai lábnyom hagyása nélkül végezzük, csapataink mind nemzeti, mind nemzetközi alkalmazása során. Hosszú évek gyakorlata alapján beigazolódott, hogy a kiképzési és a természetvédelmi előírások/elvárások összeegyeztethetőek. Mindezek a HM vagyonkezelésű területeken a természetvédelmi és a katonai használat optimális összekapcsolásának megteremtésével, az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal folyamatosan élő, kompromisszumon alapuló, védelmi-természetvédelmi párbeszédet jelent, így együttműködésben valósítható meg a természeti értékek védelme. A katonák mit tesznek a természeti értékek megóvásáért? Részesülnek valamilyen képzésben? Katonáink feladat-végrehajtásának alapvető jellemzője, hogy a vonatkozó szabályzók, utasítások szerves részét képezi a környezet- és természetvédelmi feladatrendszer. A mindennapi munkavégzés mellett a katonai gyakorlatok és a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása során is kiemelt szempontként szerepelnek ezek a kérdések. Az ehhez szükséges tudásanyagot és annak frissítését a személyi állomány folyamatos oktatása révén biztosítjuk. Az Európai Bizottság által támogatott LIFE+ projektjeink végrehajtása során is kiemelt feladatként szerepel, hogy az adott terület természetvédelmi értékeiről oktatásban részesítsük - évente több alkalommal - a terület használóit és a vezetői állományt. 21 Fotó: Verő György: Hadgyakorlat

12 AJÁNLÓ WWF KÖVETEKET KERES A WWF MAGYARORSZÁG! Karkötő a természet védelmében - A Cruciani C ezúttal a WWF-et támogatja Fotó: WWF Canon Az olasz Cruciani C divatmárka évről évre indít országhatárokon átívelő, jótékony célú projekteket. Így lett idén Magyarország a helyszíne a legújabb nagyszerű kezdeményezésnek, amely a Cruciani Hungary és a WWF Magyarország együttműködéséből született. A 2013 augusztusától jövő év márciusáig tartó kampány egyik főszereplője a bájos és stílusos panda mintájú makramékarkötő, amely minden Cruciani viszonteladónál megvásárolható, Budapesten és vidéken egyaránt, kiskereskedelmi ára pedig 2990 Ft. A karkötők értékesítéséből befolyó összeg 20 %-ával a Cruciani Hungary a WWF Magyarország Hiúzvédelmi Programját támogatja. A Cruciani C karkötők viselésével mostantól nemcsak a saját stílusosságunk, de természeti kincseink megőrzése mellett is kiállhatunk JELENTKEZZ! 06 30/ tamogatotoborzo@wwf.hu 23

13 Tudtad, hogy a Kárpátokban él az európai barnamedvék jelentős százaléka? Számuk azonban folyamatosan csökken! A TE SEGÍTSÉGEDRE VAN SZÜKSÉGÜK! Támogasd örökbefogadásoddal a WWF Barnamedve-védelmi Programját és megajándékozunk egy névre szóló oklevéllel és egy élethű plüssel! Barnamedve örökbefogadás:

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára. Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III. 11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön

Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,

Részletesebben

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben

Részletesebben

A TURJÁNVIDÉK NATURA 2000 TERÜLET DÉLI RÉSZÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE+ PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL

A TURJÁNVIDÉK NATURA 2000 TERÜLET DÉLI RÉSZÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE+ PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 11 16. A TURJÁNVIDÉK NATURA 2000 TERÜLET DÉLI RÉSZÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE+ PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL Csóka Annamária

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink,

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A vasalt utak és a természetvédelem. Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató

A vasalt utak és a természetvédelem. Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató A vasalt utak és a természetvédelem Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató 2019.05.24 Fotó: Varga Mária A természetvédelem célja A földi létközösségek állapotának, működőképességének, biológiai

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

és helyreáll Eastern Bakony projekt és s fajainak megóvása II. Eastern Bakony projekt

és helyreáll Eastern Bakony projekt és s fajainak megóvása II. Eastern Bakony projekt A Keleti-Bakony közössk sségi jelentőségű élőhelyeinek és s fajainak megóvása és helyreáll llítása Eastern Bakony projekt LIFE07 NAT/H/000321 I. Honvédelem környezetvédelem természetv szetvédelem II. Eastern

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Mezőgazdasági területek

Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági területek A WWF az extenzíven művelt területek fenntartható hasznosítása, biológiai értékeik megőrzése érdekében tevékenykedik. Elsősorban a füves területek, a Tisza hullámtere és a halastavak

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő

Részletesebben

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem

Részletesebben

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.

A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű

Részletesebben

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket.

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Vadátkelők az utakon A forgalmas országutak gyakran áthághatatlan akadályt jelentenek az állatok számára. A megfelelő átkelési rendszer magába foglalja mindazokat a létesítményeket,

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály III. Természetvédelmi tréning,

Részletesebben

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról,

Részletesebben