A MOHÁCS KISTÉRSÉGI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI BESZÁMOLÓJA KÖLKED

Átírás

1 Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 7700 Mohács, Eötvös u. 6. Tel: 69/ Tel/Fax: 69/ A MOHÁCS KISTÉRSÉGI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI BESZÁMOLÓJA KÖLKED Kölked, március 17. Készítette: Némethné Pap Veronika Vajda Veronika

2 A Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik szakfeladata a családsegítés, amelyet a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szabályoz. Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi I. törvényben meghatározott feladatok alapján végezzük. A szolgáltatások egymás mellé rendelve, egymás szakmai munkáját segítve és kiegészítve működnek. A családsegítő- és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai között szoros együttműködés zajlik, egymás jelzőrendszereként működnek, és segítik egymás tevékenységét. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT A szolgáltatás célja, feladatai A családsegítés önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás, mely a szociális vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízis helyzetek miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújt szolgáltatást. A Szolgálat szakmai munkája során biztosítja: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, a munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A szolgáltatás célja az alapvető szociális gondokkal küzdő egyének és családok krízishelyzetének kezelése, a tartósan segítségre szorulók átfogó gondozása, szociális és mentális ellátás biztosítása, illetve prevenció. A családgondozás keretében segítséget nyújtunk a szociális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő személyeknek, családoknak. Feladatunk, hogy a településen élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességét megőrizzük, az ilyen élethelyzetekhez vezető okokat feltárjuk, megelőzzük, valamint a krízishelyzet megszüntetését elősegítsük. Az életvezetési képességek megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező problémák megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújtunk a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, a hozzájutás módjáról. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást biztosítunk. Segítséget nyújtunk az egyéneknek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében. Meghallgatjuk az egyén panaszát, és lehetőség szerint intézkedünk annak megoldása érdekében. Családgondozással elősegítjük a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. A családgondozás a családgondozó és az ügyfél együttes munkafolyamata, mely együttes megállapodáson alapul.

3 A családdal való kapcsolat felvétele után a családgondozó feladata, hogy információt szerezzen minden olyan lényeges tényről és körülményről, ami a családdal való további munkát befolyásolhatja. Fel kell mérnünk a családok szociális, és pszichológia háttértényezőit. Ha szükséges, a családgondozó környezettanulmányt készít. A családsegítés nyitott intézményként működik, szolgáltatásait a település ellátási területén élő, bármilyen problémával küzdő, segítségre szoruló igénybe veheti. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes kivéve a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyében részesülők, akik a részére az önkormányzat rendelete együttműködési kötelezettséget ír elő. A szolgáltatások igénybe vehetők személyes jelentkezéssel és kapcsolatfelvétellel, valamint a más intézmények és személyek javaslata, jelzése alapján felkutatott családok, egyének együttműködésével. A családsegítés célcsoportjai o ügyintézési nehézségekkel küzdő személyek, o az élethelyzetükben megrendült családok, o az alkalmi munkából élők és a munkanélkülivé válók, o aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők, o alkohol- és egyéb szenvedélybetegségben szenvedők és családjaik, o az alacsonyabb jövedelmű családok, o a krízishelyzetbe került személyek és családok, o a bántalmazottak, o a lakhatási problémákkal küzdők, o a fogyatékkal élők, a krónikus pszichiátriai betegek. A klienskör túlnyomó részét az idős és egyedülálló emberek, illetve a munkanélküliek teszik ki. Magas a csökkent munkaképességűek és a szenvedélybetegek aránya, illetve szinte a teljes klienskörre jellemzőek a rendkívül alacsony jövedelmi viszonyok. Az esetkezelések jellege A családsegítői tevékenység körébe tartozik az ügyintézési nehézségekkel küszködők részére nyújtott segítségnyújtás, amely egyszeri találkozás alkalmával is biztosítható (pl. nyugdíjazással, családtámogatási ellátások igénybevételével kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos ügyintézés, segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés, hozzátartozói ellátások igénylése, foglalkoztatással kapcsolatos problémák segítése, családi-kapcsolati problémák kezelése, iratszerkesztés, adományozás). A Családsegítő Szolgálat gondozási tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített megállapodás és gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi. Ha a kliens problémája helyi szinten nem kezelhető, illetve meghaladja a szociális szakember kompetenciáit, egyéb intézménybe, szakemberhez irányítjuk. A településeken a fogadóórák heti rendszerességgel kerülnek megtartásra, mind a gyermekjólét, mind a családsegítés részéről.

4 A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT HELYI ADATAI Forgalmi adatok 2014-ben a családsegítés forgalmi naplójának adatai szerint 252 esetben nyújtottunk segítséget a település lakosainak, amely főleg tanácsadásra, hivatalos ügyek intézésére, más szakemberekhez történő továbbirányításra, segítő beszélgetésekre terjedt ki. A családsegítő szolgáltatást 2014-ben 103 fő vette igénybe. Felvételüket a következő okok indokolták.: életviteli problémák, lelki- mentális okok, kapcsolati problémák, anyagi nehézségek, foglalkoztatással összefüggő gondok, ügyintézésben segítségkérés, információnyújtás. Együttműködési megállapodás keretében 41 főt gondoztunk. A szolgáltatást igénybe vevők Az ügyfelek 60 %-a volt nő, 40 %-a pedig férfi. Az életkori jellemzőkről elmondható, hogy legmagasabb arányban ( 58%-ban) az év közöttiek jelentek meg Szolgálatunknál. A gazdasági aktivitás tekintetében a foglalkoztatott ügyfelek aránya az összes ügyfélhez viszonyítva 12%, a munkanélkülieké közel 27%, míg az inaktív, de nem nyugdíjas ügyfeleké 36 %. Az összes megjelenő ügyfelek közül az inaktív nyugdíjasok aránya 18,5%. A családi összetétel tekintetében az ügyfelek 41 %-a él egyedül. Ezt követi a gyermekes családok kategória, amely közel 27%. Legkisebb arányban az eltartottak (3 fő) jelentek meg a családsegítő szolgálatnál. Az ügyfelek iskolázottsági adatait áttekintve látható, hogy a hozzánk forduló ügyfelek 80%-a általános iskola 8 osztályával rendelkezik. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 2 fő (az összes ügyfél 2%-a). Szakmunkásképző iskolát, szakiskolát befejezett ügyfelek száma 14 fő (az összes ügyfél 13.6%-a). Érettségivel rendelkezők aránya 3,9 %, diplomával rendelkezőké pedig 0%. A szolgáltatást igénybe vevők problémái A településekre jellemző a szociális, mentális problémák fokozott megjelenése. A nehéz gazdasági helyzet, a munkahelyek számának folyamatos csökkenése, a munkanélküliség miatt sok család kerül nehéz anyagi helyzetbe. A kilátástalanság mellé számos mentális probléma is társul, melyek negatívan hatnak a családok életvezetésére, a szülő-gyermek kapcsolatra, a családi összetartást erősítő, pihenést, regenerálódást segítő közös programok szervezésére. Az egyre nehezebb anyagi helyzettel kapcsolatos problémákat a klienseink közel 62%-a fogalmazott meg 2014-ben. Ezt követően a megváltozott munkaképességű klienseknek kellett a legtöbb segítséget nyújtani (30%). Az év folyamán rendszeresen kértek az ügyfelek ügyintézéshez segítséget, illetve információkérés céljából is több alkalommal jelentek meg szolgálatunknál. A problémák típus szerinti besorolása az adott probléma előfordulási gyakoriságát mutatja. A hozzánk forduló családok nagy részénél jellemző volt e problémák együttes, olykor halmozott megjelenése. A családgondozói munka során az ok-okozati összefüggések feltárása a cél. Ha megvan a probléma gyökere, akkor az ok felszámolására kell koncentrálni. Ehhez

5 természetesen elengedhetetlen a család maximális együttműködése. A napi munka során az ügyfelek figyelmének valódi gondjaikra történő irányítása, és a változtatás igényének felébresztése a legnehezebb feladat. A leggyakoribb problémák általában anyagi jellegűek, ami kapcsolódik a munkanélküliséghez. A megélhetési gondok gyakran családi konfliktushelyzetekhez vezetnek, amelyek rányomják bélyegüket a gyermekek viselkedésére. Egyes családoknál gyakran társul a már meglévő problémákhoz a szülők életvitele, a gyermekek elhanyagolása, esetenként szenvedélybetegség. Vannak olyan kliensek, családok, akik az elmúlt év során több alkalommal is kérték a szolgálat segítségét más-más problémával.

6 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A szolgáltatás célja, feladatai A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermek családban történő optimális nevelkedését segíti elő, és a már kialakult probléma esetén a veszélyeztetettség megszűntetésére törekszik. Feladata a településen élő valamennyi gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása. A segítségre szoruló családok gondozásánál a cél az, hogy egy meghatározott ideig tartó, folyamatos segítő kapcsolatot alakítsunk ki, illetve tartsunk fenn annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségei kialakíthatóvá váljanak. A problémamegoldás stratégiái, módjai az együttműködés folyamatában alakulnak ki. A családgondozás a segítő kapcsolatra épül. A család segítése, gondozása tervezett tevékenység. Hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem egy komplex, széles körű tevékenység, ahol a problémák megoldásában a kis lépések elve érvényesül. A komplex családgondozás során a szolgálat munkatársai - felkutatják a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett családokat, megismerik a családok belső szerkezetét és életük környezeti feltételeit, - felismerik a konfliktusokat és ezek okait, és ezekre a klienssel közösen dolgoznak ki lehetséges problémamegoldó stratégiát, - együttműködnek a családdal kapcsolatban álló nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális ellátó intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, s mindkét irányba közvetítő, kapcsolatfejlesztő szerepet vállalnak, - javaslatot tesznek a probléma megoldását segítő szakintézmények igénybevételére, támogatják őket jogaik érvényesítésében. A családgondozó a segítő kapcsolat keretében - támogatja a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük helyes irányú fejlődésében, - segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, - kezdeményezi és összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást.

7 A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT HELYI ADATAI A szolgálat gondozási tevékenysége Kölkeden a évben 30 család 37 gyermekével állt kapcsolatban a szolgálat. A Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe 10 új gondozott került. A gondozási esetek a kapcsolatfelvétel módja szerint többségében, 6 esetben a jelzőrendszer által kezdeményezettek, de 2014-ben 2 esetben a Gyemekjóléti Szolgálat kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, 1 esetben a Gyámhivatal, 1 esetben pedig a szülő és a gyermek közösen kereste fel a szolgálatot. A segítségre szoruló családok gondozása hosszú, sok esetben hat hónapon túli kapcsolatot jelent egy-egy családdal. Alapellátás keretein belül 2014-ben 11 gyermeket gondoztunk. Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó szükség szerint, havonta 1-2 alkalommal keresi fel a családot. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében, kérelmek megfogalmazásában nyújt segítséget. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel. Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, vagy az együttműködés hiányzik, kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek védelembe vételét. Védelembe vétel keretein belül 12 gyermeket gondoztunk a településen. A gyermekek védelembe vételére többek között az alapellátás sikertelensége, az együttműködés hiánya, illetve iskolai hiányzások miatt került sor. A gyermekek egy része már 2 éven túl áll hatósági intézkedés alatt. A védelembe vett gyermekekkel és családjukkal a családgondozó hetente - kéthetente tartja a kapcsolatot, figyelemmel kísérve a nevelési-gondozási tervben előírt feladatok megvalósulását. A veszélyeztetettség megszűntetése érdekében rendszeresen tájékozódik a gyermekkel kapcsolatban álló intézményeknél, a gyermek fejlődéséről, a család együttműködéséről szükség esetén esetkonferenciát szervez. A védelembe vétel felülvizsgálatára évente kerül sor, de szükség esetén rendkívüli felülvizsgálat is kezdeményezhető. Szakellátásba került gyermek nem volt. A nevelésbe vétellel a családgondozók e gyermekekkel kapcsolatos tevékenysége nem szűnik meg: a továbbiakban feladatuk a gyermek családba történő visszagondozásának segítése, az otthon maradt családtagokkal (szülőkkel, testvérekkel) való rendszeres kapcsolattartás. Szakellátásból hazakerült, utógondozás alatt álló gyermek sem volt az elmúlt évben. Utógondozás alatt álló gyermek esetében az illetékes gyámhivatal rendel ki családgondozót a gyermek családjába történő beilleszkedés segítése céljából. A családgondozó feladata a család és gyermek segítése a gyermek családban történő nevelkedése céljából. A fent felsorolt ellátási formákon kívül foglalkozunk olyan problémákkal is, melyek nem igénylik a gondozásba vételt: tanácsadással, információnyújtással, közvetítéssel segítjük a családot a gyermekvédelmi problémái megoldásában. Tanácsadás keretében történő egyszeri segítségnyújtásban 14 gyermek részesült, ami további 14 családdal bővítette a Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatba került családok számát.

8 A jelzőrendszer működése Intézményünk feladata a jelzőrendszer működtetése, koordinálása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése által biztosított a gyermekvédelemben dolgozó intézmények, szervezetek és szakemberek közötti információáramlás. Ez a szakmai kommunikáció a rendszer működésének alappillére. A családgondozói munka folyamatos együttműködést, együttgondolkodást igényel valamennyi feladat, valamennyi gondozott család, hozzánk forduló ügyfél vonatkozásában. A szolgálatunk folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában ben az együttműködő intézmények részéről 44 jelzés érkezett. Ezek túlnyomó része az önkormányzatoktól, jegyzőktől, gyámhivataltól (16), illetve a közoktatási intézményektől (18) érkezett, de a Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatban álló intézmények egyre nagyobb hányada él jelzési kötelezettségével (egészségügyi szolgáltatók 2, rendőrség 8 jelzést küldött). A problémák típusai, a veszélyeztetettség okai Jellemző, hogy a családokban a problémák egyre inkább halmozottan jelennek meg, a gondok eredete, oka az összetettségük miatt egyre nehezebben meghatározható, így a megoldás felé vezető hatékony feladatok megtalálása és megvalósítása sem könnyű feladat. Gyakori, hogy a családgondozás, az érintett családokkal való szoros kapcsolattartás ellenére hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a családokban pozitív irányú változások kezdődjenek. A kezelt problémák túlnyomó részének hátterében gyermeknevelési problémák állnak, illetve jelentős a magatartászavarban, teljesítményzavarban szenvedő gyermekek, fiatalok száma. Az elégtelen lakáskörülmények, a munkanélküliség, illetve az ebből fakadó anyagi problémák, a szülői elhanyagolás, a szülők, család életvitele, a családi konfliktusok is jelentős veszélyeztető tényezők, de a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézségek, a családon belül bántalmazások, a szenvedélybetegségek, illetve a fogyatékosság is helyet kapnak a megoldásra váró problémák sorában. Egyre növekszik a tankötelezettség elmulasztása miatt gondozásra szoruló, illetve a szabálysértést, bűncselekményt elkövetett gyermek- és fiatalkorúak száma. A gyermekek, fiatalkorúak körében leggyakrabban elkövetett szabálysértések, bűncselekmények a garázdaság és a lopás. Az általunk gondozott gyermekek 61%-ánál tapasztaltunk a családban gyermeknevelési problémát. A gyermeknevelési problémák gyakori kiváltói a családi konfliktusoknak: a nem megfelelő gyermeknevelési módszerek, melyek a gyermek korához, értelmi fejlődési szintjéhez nem igazodnak, gyakran eredményezik a szülők és gyermekük közti konfliktusokat. Családi konfliktust 8 gyermek családjában tapasztaltunk ez a gondozott gyermekek 35%-át jelenti. A fenti problémákhoz szorosan kapcsolódnak a szülők, vagy család életvitelében megjelenő nehézségek, mely a gondozott gyermekek 52%-át, 12 gyermeket érintettek. A család nem megfelelő életvitele magában hordozza a gyermek helytelen nevelésének problémáját. Leggyakoribb esetek: a gyermek számára veszélyeztető életkörülmények, lakáskörülmények, a gyermek korának nem megfelelő napirend, kötelező (iskolai) elfoglaltságaik figyelmen kívül hagyása.

9 Szülői elhanyagolást a gondozott gyermekek 65%-nál tapasztaltunk. Ennek megnyilvánulása lehet a gyermek gondozásában megjelenő elhanyagolás (higiénés, táplálás, magára hagyás), de lehet lelki elhanyagolás is. A gyermekveszélyeztetettség legsúlyosabb formája a családon belüli bántalmazás, mely a gondozott gyermekek közül tudomásunk szerint egy családban fordult elő 2014-ben. Itt a gyermekeket fizikailag bántalmazták, szexuális abúzusról nincs tudomásunk. A személyes kapcsolattartás során a fenti problémák formálására, megoldására hívjuk fel a figyelmet, és beszéljük meg az áthidaláshoz vezető lehetőségeket. A felülvizsgálatok során, ha nem tapasztalunk tartós javulást a probléma megszüntetésére vonatkozóan, további félévre meghosszabbodik az ellátás. A gyermekvédelmi prevenciós elképzelések megvalósításához azonban minden esetben szükség van a szülő együttműködésére is, melynek hiánya sok esetben az erőfeszítések ellenére is eredménytelenséghez vezet. Sajnos éppen azok a szülők nem együttműködők, akiknek a gyermekeikkel gondok vannak (pl. távolmaradás szülői értekezletről). A szolgálat szakmai tevékenysége Szakmai tevékenységünk szerteágazó. A családgondozók a szociális munka eszközeivel tudnak a családoknak segítséget nyújtani. Ezen belül segítő beszélgetésekkel próbáljuk a krízishelyzetben lévő családokat segíteni. Fontos feladatunk, hogy a gyermekekre vonatkozó jelzésekben leírt tüneti problémák mögött feltárjuk a családi rendszerben megtalálható valódi problémákat. A családgondozónak a családon belüli problémák beazonosítása után kell döntenie annak lehetséges megoldásairól vagyis arról, hogy milyen szolgáltatásba kell delegálnia a családtagokat, gyermeket (pszichológus, jogász, pedagógus, egészségügyi intézmény, stb.). Elengedhetetlenül fontos a különböző intézmények által nyújtott szolgáltatások ismerete, az ott dolgozókkal való szakmai kapcsolat. Intézményünk által az ügyfelek számára ingyenesen biztosítunk pszichológiai ellátást, jogi tanácsadást. A gondozott családokkal a kapcsolattartás leginkább családlátogatás formájában valósul meg. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó családgondozó a 2014-es évben 146 alkalommal tett látogatást a családok otthonában. Segítő beszélgetésekkel 214 tanácsadással és információnyújtással pedig alkalommal segítettük a családok problémáinak megoldását. A jelzőrendszer tagjaival 116 esetben került sor szakmaközi megbeszélésre. Hasonló célokat szolgált, de egyszerre valamennyi érintett fél részvételével a Gyermekjóléti Szolgálat 11 esetben hívott össze esetkonferenciát. A védelembe vételi eljárás során a Gyámhivatal tárgyalást hív össze a gyermekkel kapcsolatba álló segítő szakemberek közreműködésével, illetve ugyancsak tárgyalás keretében évente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét. Ezeken a gyermekjóléti szolgálat munkatársa meghívottként vesz részt ben 4 esetben került sor első védelembe vételi tárgyalásra, illetve 10 esetben a védelembe vétel felülvizsgálatára. A szakellátásba kerülés elrendeléséről, illetve fenntartásának szükségességéről ugyancsak tárgyalás összehívása nyomán dönt a Gyámhatóság. Elhelyezési értekezleten 2 alkalommal vettünk részt az elmúlt év során. A döntés értelmében mindkét esetben családba fogadás történt. Említést érdemelnek még a más szolgáltatásokba, a külső szolgáltató (nevelési tanácsadó, munkaügyi központ, stb.) felé történő problémajelzések, esetközvetítések (7), illetve az adományozás (3).

10 Hivatalos ügyekben 17 esetben működtek közre a családgondozók. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatköre 2014-ben tovább bővült. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi I. törvény, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (I.10.) Kormányrendelet az elmúlt évben egyes ellátási formák igényléséhez szükségessé tette a (halmozottan) hátrányos helyzet fennállásának megállapítását. Az eljárás során szükség lehet a gyermek lakókörnyezetének, lakáskörülményeinek feltérképezésére. A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot. Ügyfélfogadás A körzet minden településén tartunk ügyfélfogadást a települési önkormányzatok által biztosított helyiségben. Az ügyeleti időn kívül a családgondozó telefonon bármikor elérhető, a településeken kihelyezett plakátokon megtalálható az elérhetősége. A családgondozók rugalmas időbeosztásban dolgoznak, mert a munka jellege megkívánja a terepmunkát és a gondozott családokhoz történő alkalmazkodást. Az intézmény dokumentációja A segítő munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a már kialakított, rendelkezésünkre álló adatbázis, amely a gyermekek nyilvántartásba vételétől, a törzslapon, az adatlapokon át, a családgondozói tevékenység leírásáig mindent magában foglal. Ügyfeleinkről sorszám-, forgalmi- és gondozási esetnaplót vezetünk, melyeket családonként rendszerezünk. A szolgálatnál megjelentekről forgalmi naplót vezetünk. Ez tartalmazza, hogy milyen problémával keresett fel bennünket (anyagi, családi-kapcsolati, életviteli, egészségügyi, ügyintézés, információkérés, stb.) és milyen típusú segítséget (információközvetítés, ügyintézés, tanácsadás, segítő beszélgetés, továbbirányítás, stb.) tudtunk nyújtani. A családgondozásban részesülőkről a gyermekjóléti szolgálat ún. macis lapokat (egyéni törzslap, családi törzslap, egészségügyi lap, egyéni gondozási-nevelési terv védelembe vétel esetén, helyzetértékelés) vezet, melyek a szülő, esetenként a gyermek által is aláírásra kerülnek. Ezek naprakész vezetése fontos, mivel itt dokumentáljuk le a család állapotát, problémáját, a megtett intézkedéseket, a család vállalásait a helyzetük változtatása érdekében, a családdal kapcsolatot tartó szakemberek feladatait. Az alapellátásban részesülő gyermekek cselekvési tervét a környezettanulmány tartalmazza. A védelembe vett gyermekek gondozása az egyéni gondozási-nevelési tervben meghatározott együttműködési megállapodás, cselekvési terv alapján történik. A védelembe vett gyermekekkel végzett tevékenységükről havonta, az alapellátás keretein belül gondozottakról negyedévente készítünk értékelést.

11 A Családsegítő Szolgálat gondozásába kerülő kliensekkel kötött írásbeli megállapodás részei: adatlap, együttműködési megállapodás, esetnapló. Az együttműködési megállapodás tartalmazza: az ellátás kezdetének időpontját, az ellátás időtartamát, a kliens, illetve a kliens és a családgondozó által közösen megfogalmazott problémát, a célokat és a megvalósításra váró feladatokat, az együttműködés módját, a találkozások rendszerességét, az együttműködő szolgálatok, intézmények megnevezését, a kliens és a családgondozó vállalásait. A megállapodást mindkét fél aláírásával hitelesíti. A rendszeres szociális segélyezettek a beilleszkedési program keretében történő nyilvántartása tartalmazza a megállapító határozatot, kapcsolattartási lapot, egy egyéni élethelyzetet felmérő kérdőívet, a beilleszkedési tervet és az együttműködési megállapodást. Működési tapasztalatok A lakosság egyre nagyobb hányada fordul segítségért a családgondozóhoz, főként információilletve a hivatalos ügyek intézéséhez kért segítségnyújtásért. A szolgálat székhelyén, Mohácson tartott esetmegbeszéléseken szükség esetén szakemberek segítenek a területi munkában adódó problémák megoldásában. A családokkal történő találkozások helyszíne főként az otthonuk, de a szolgálat számára a települési önkormányzatok által biztosított helyiségekben is többször keresnek fel a kliensek. A kapcsolattartás főként a szülőkkel történik, heti-kétheti rendszerességgel. Gondozott családok esetében a családgondozó személyesen, családlátogatás keretében tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az egy ügyféllel való foglalkozás időtartama egyénenként, problémánként változó. Vannak, akik csak egyszeri problémával (információkérés, hivatalos ügyekben való segítségkérés, stb.) keresik fel a szolgálatot, míg egyes családokkal több éve kapcsolatban vagyunk. A velük való foglalkozás időtartama meglehetősen magas, ami a találkozások, látogatások számából, gyakoriságából, az ügy háttérmunkáiból (szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezése, esetkonferenciák, esetmegbeszélések a jelzőrendszer tagjaival, stb.) adódik. A családlátogatások gyakorisága az esetkezelés jellegétől függ, időtartama szintén az esettől függően 1-2 óra/alkalom. Az adott esettel történő munka sokszor több hónapot, sőt több évet is igénybe vehet. A szülőkkel és a gyermekekkel való együttműködés az esetek többségében pozitívnak mondható: lehetőségeikhez mérten igyekeznek eleget tenni a cselekvési tervben meghatározott feladataiknak. Mind az alapellátottak, mind a védelembe vettek között is akadnak azonban olyan szülők és/vagy gyermekek, akik ellenállást tanúsítanak: kifogások, magyarázatok segítségével megpróbálnak kibújni a feladatok teljesítése alól.

12 K Ö L K E D K Ö Z S É G P O L G Á R M E S T E R É T Ő L K ö l k e d, I I. L a j o s u T e l. : 6 9 / Beszámoló Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete részére március 23-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról jelentésem az alábbiak szerint teszem meg: 29/2015. (II. 12.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal évi költségvetését fogadta el. 30/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a két ülés közti eseményekről és a lejárt határidejű határozatokról szóló polgármesteri beszámolót az előterjesztés és szóbeli kiegészítéseivel elfogadta. 31/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Kölkedi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodást az előterjesztés szerint fogadta el. A szerződés aláírása megtörtént. 32/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Csorba Győző Megyei Könyvtár Kölked Könyvtári Információs és Közösségi Szolgáltató Tér évi tevékenységéről szóló beszámolóját az előterjesztés szerint elfogadja. Az önkormányzat elismerését tolmácsoltuk Vincze József-né könyvtáros részére, aki a település könyvtárában lelkiismeretes munkát végzett. 33/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a tanyagondnoki szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót nem fogadja el. A március 23-i ülésen ismételten tárgyaljuk a beszámolót március 12. napján kelt levelemben kértem, hogy a beszámolót állítsa össze, készítse el és juttassa el részemre legkésőbb án 14:00 óráig. Egyben felhívtam figyelmét, hogy a március 23-án 16:00 órakor kezdődő ülésen a beszámoló előterjesztője lesz, így azon megjelenésére feltétlenül számítok. Azonban a levél átvételét megtagadta. 34/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete felkérte a polgármestert, hogy a soron következő Képviselő-testületi ülésre készítse elő a közterületek használatáról szóló 8/2011. (.19.) rendeletének módosítását, felülvizsgálatát. Ezt külön napirendi pontként fogjuk tárgyalni.

13 35/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyta a Kölkedi Szolgáltató Nonprofit Kft. mai nappal hatályos módosított Alapító okiratát. A testület felhatalmazása alapján a módosított Alapító okirat aláírására került. 36/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyása alapján Dr. Juhász Gábor ügyvéd által az önkormányzat részére nyújtott jogi tanácsadásért december 1-től február 28-ig terjedő időszakra vonatkozóan Ft + ÁFA munkadíjat. A döntésről tájékoztattam, számláját a mai napig még nem nyújtotta be. 37/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta az Álhubál Kft. által kezdeményezett szerződés módosítást, miszerint az állati tetemek begyűjtésével, elszállításával foglalkozó szolgáltatásért havonta Ft+ÁFA/hó rendelkezésre állási díjat számláznak ki évtől. A módosított szerződést előkészítettük, de még nem írtam alá. Ennek okát az egyebek napirendi pontban ismertetem. 38/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazott, hogy a tanyagondnok közalkalmazotti jogviszonyának törvényes megszűntetésében a szükséges intézkedéseket tegyem meg, amennyiben munkavállalóval szemben továbbra is fennállnak a munkavégzésével kapcsolatos hiányosságok, munkavégzésre alkalmatlan állapotok március 11-én kelt levelemben felhívtam fenti alkalmazottat, hogy levelem kézhezvételét követően azonnal, legkésőbb az azt követő munkanapon jelenjen meg nálam jogviszonyának tisztázása miatt. A levél átvételét megtagadta. 39/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Képviselő-testülete egy kölkedi lakos kérelmét jóváhagyta és részére ,- Ft (tízezer forint) önkormányzati segélyt állapított meg, melynek kifizetéséről, illetve az alakszerű határozat meghozataláról, valamint kézbesítéséről gondoskodtunk. 40/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Képviselő-testülete egy kölkedi lakos kérelme ügyében az alábbi döntést hozta: a) Kérelmező részére ,- Ft (tízezer forint) összegű önkormányzati segélyt állapítottunk meg. b) Kérelmező részére ,- Ft (húszezer forint) összegű kamatmentes kölcsönt nyújtottunk, 10 hónapra, december 31-ig történő visszafizetési kötelezettséggel. A Testület megbízza a polgármestert, hogy kérelmezőt a döntésről írásban tájékoztattuk, a támogatás és a kölcsön kiutalásáról intézkedtünk. 41/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Képviselő-testülete egy kölkedi lakos kérelmét utasította el. Gondoskodtam az alakszerű határozat meghozataláról, valamint kézbesítéséről. 42/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Képviselő-testülete egy kölkedi lakos kérelmét jóváhagyta és részére 5.000,- Ft (ötezer forint) önkormányzati segélyt állapított meg, melynek kifizetéséről, illetve az alakszerű határozat meghozataláról, valamint kézbesítéséről gondoskodtunk.

14 43/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szekér István Kölked, Erdőfű pusztai lakos kérelmét utasította el. Kérelmező által bérelt Erdőfű, 0320 hrsz-ú területen lévő önkormányzati bérlakást nem kívánja eladni számára, mivel a bérlemény egy 100% tulajdoni hányadú Önkormányzati ingatlan része, melyet későbbi hasznosíthatóság miatt megosztani nem kíván. 44/2015. (II. 23.) számú határozat Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Meiszner László Pécs, Rákóczi u. 73/A. szám alatti lakos részére hó 23. napjától egy évre bérbe adja az Erdőfű 0341/20 hrsz-ú önkormányzati bérlakást. A testület megbízza a polgármestert, hogy nevezettel az erről szóló bérleti szerződést kösse meg. A szerződés aláírása a mai napon megtörtént. A február 23-i ülésen elfogadott alábbi rendeleteket kihirdettük, a honlapon történő elhelyezésükről gondoskodtunk. Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 27.) sz. önkormányzati rendelete. Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről szóló 3/2015. (II. 27.) sz. önkormányzati rendeletét. Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testületének az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 4/2015. (II. 27.) sz. önkormányzati rendeletét. Kölked, március 16. Csomor Tibor polgármester Határozati javaslat: Kölked Község Képviselő-testülete a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót jóváhagyja.

15 Kölked Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II. 27.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLI. törvény 13. (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja. 1. (1) Kölked Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a település közigazgatási területén keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére - átvételére, elszállítására, ártalmatlanítás céljából történő átadására közszolgáltatást szervez és tart fenn. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) Kölked község közigazgatási területén történő ellátására Benedek István, egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosult mindaddig, amíg a térségben más vállalkozó vagy szervezet szennyvíz begyűjtésére engedélyt, jogosultságot nem szerez. (3) Más jogosult megjelenése esetén amennyiben jogosult szennyvízszállítási tevékenységet kíván a közigazgatási területen folytatni -, amennyiben a szolgáltató vállalkozó igényli, úgy az Önkormányzat a tevékenység folytatására a jogot megadja. (4) Több jogosult vállalkozó esetén az ingatlan tulajdonos döntési joga, hogy kivel szállíttatja el a keletkező háztartási szennyvizet. (5) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átadási helye a Baranyavíz Zrt. kezelésében lévő mohácsi szennyvíztisztító telep. 2. (1) Az ingatlantulajdonos köteles a) az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet úgy gyűjteni és tárolni, hogy az mások életét, testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja; b) a közszolgáltatási díjat kiegyenlíteni. (2) Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, amennyiben a beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanán háztartási szennyvíz nincs, vagy nem keletkezik. 3. (1) A közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, az átadási helyre történő szállítása, és ártalmatlanításra történő átadása. (2) A közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos megrendelésétől számított 24 órán belül a közszolgáltatást elvégezni.

16 (3) A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve, ha arról érzékszervi megállapítás alapján feltételezhető, hogy nem tekinthető nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek. (4) A közszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt feltételezés alapján, annak igazolására laboratóriumi vizsgálat készíttetésére köteles. A laboratóriumi vizsgálat költségeit a közszolgáltató akkor háríthatja át az ingatlantulajdonosra, ha a vizsgálat eredménye igazolja, hogy a vizsgált anyag nem felel meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kritériumának. A közszolgáltató a vizsgálat eredménye alapján értesíti az illetékes hatóságot és a közszolgáltatást megtagadhatja. (5) A közszolgáltató köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz eredetét igazolni és az erre szolgáló iratokat 5 évig megőrizni. (6) A közszolgáltatás ingatlantulajdonosokat is érintő feltételeiben tervezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonosokat a változtatás előtt legalább 15 nappal az Önkormányzat útján köteles értesíteni. (7) A begyűjtésre használt eszközökön a közszolgáltató cégjelzését, nevét és címét az alapszíntől eltérő színű, jól olvasható felirattal fel kell tüntetni. 4. (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével, ártalmatlanításával kapcsolatos közszolgáltatási díj Ft + ÁFA/5m3. (2) Amennyiben a szolgáltatás biztosítása a megrendelő, vagy szolgáltatást igénylő hibájából meghiúsul, a közszolgáltató kiszállási díjra jogosult. (3) A közszolgáltatás díját a közszolgáltatás teljesítésekor kiállított számla ellenében, a számlán szereplő fizetési határidőn belül kell kiegyenlíteni. (4) A díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárási szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. 5. (1) A közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon jogosult a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség teljesítésének és a díjhátralék behajtásának ellenőrizhetősége érdekében a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek közszolgáltatással összefüggő személyes adatainak nyilvántartására és kezelésére. (2) A közszolgáltatási díjhátralékra vonatkozó követelés elévülését követően a díjhátralékot, valamint az annak kiegyenlítésére kötelezett személyes adatait a nyilvántartásból törölni kell. (3) Az Önkormányzat jogosult ellenőrizni, hogy az ingatlantulajdonos a keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításáról a rendeletnek megfelelően gondoskodik, a szállítást a rendeletben megjelölt közszolgáltatóval végezteti, valamint a közszolgáltató a rendeletben foglaltak alapján végzi a tevékenységét. 6. Ez a rendelet március 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik.

17 Kölked, február 23. Csomor Tibor polgármester Zimmermann-né dr. Kovács Anikó jegyző Záradék: A rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján kihirdetésre került. Kölked, február 27. Zimmermann-né dr. Kovács Anikó jegyző

18 Kölked Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2011. (.19.) önkormányzati rendelete a közterület-használat helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Kölked Község Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. -a, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LVIII. törvény 54. /6/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. /1/ A rendelet hatálya Kölked település közigazgatási területén az ingatlannyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre terjed ki. /2/ A rendelet rendelkezései a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel Kölked község területén tartózkodnak, vagy olyan tevékenységet folytatnak, melynek során a közterületet használják, igénybe veszik. Közterület-használati engedély 2. /1/ A közterületeket, azok építményeit, műtárgyait, berendezéseit és felszereléseit - rendeltetésüknek megfelelően - mindenki ingyenesen használhatja, kivétel az e rendeletben külön szabályozott eseteket. /2/ Közterület rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati engedély beszerzése szükséges. /3/ Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: a./ építési munkával kapcsolatos anyagok, állványok, valamint b./ árusító-és egyéb pavilon elhelyezéséhez, c./ közterületbe nyúló hirdetőtábla, -berendezés, cég- és címtábla, megállítótábla kihelyezéséhez, d./ alkalmi árusításra, mutatványos tevékenységhez, e./ tüzelőanyag, szálastakarmány és melléktermék, illetve f./ személygépjárműnek nem minősülő bármilyen jármű, gép és tartozékainak tárolásához, csak a kijelölt helyeken g./ forgalmi engedéllyel nem rendelkező, személygépjárműnek minősülő jármű tárolása esetén /4/ A közterület-használat csak ideiglenes jelleggel engedélyezhető, kivéve a kijelölt tároló területeket /5/ Légnemű és folyékony tüzelőanyag közterületen nem-, szilárd halmazállapotú csak ideiglenesen tárolható. Azon lakóingatlanok esetében, ahol a szilárd halmazállapotú

19 tüzelőanyag tárolására nincs lehetőség, egyedi elbírálás alapján tartósan is tárolható kijelölt területen tüzelőanyag a tűzvédelmi előírások betartása mellett. /6/ Szálastakarmány, alom, csak kijelölt területen tárolható azon igénylők számára, akik bizonyítottan nem rendelkeznek tárolásra alkalmas területtel, a tűzvédelmi előírások betartása mellett. /7/ Közterületen tüzelő, vagy más egyéb anyag feldolgozása (fa felvágás, aprítás, stb.) a közterületen történő elhelyezéstől számított egy héten belül engedélyezett, azzal, hogy egy héten belül köteles a használó a területet az eredeti állapotába visszaállítani. /8/ Tiszta, minden fajta szennyeződéstől mentes föld elhelyezése csak a kijelölt lerakóhelyen történhet. /9/ Almos- és hígtrágya közterületen nem tárolható /10/ Nem kell közterület-használati engedély: a./ közúti, nyílt- vagy fedett csatorna és járdaépítési munkához szükséges építőanyag elhelyezéséhez, b./ úttartozék és a közlekedés irányítását szolgáló berendezés elhelyezéséhez, c./ a közterületen, az alatta vagy felette elhelyezett műtárgy, közmű hibaelhárításához használt anyagok, berendezések elhelyezéséhez. /d./ virágágyások, virágtartó edények készítéséhez, elhelyezéséhez, azok Önkormányzattal történt előzetes egyeztetése alapján /e./ fák, bokrok, sövények ültetéséhez, de annak fajtáját és elhelyezését előzetesen az Önkormányzattal egyeztetni szükséges /f./ építési telek szélességében építőanyag tárolására, amennyiben az építkezés üteme folyamatos és az építőanyag az érintett telken egyéb módon nem tárolható /g./ tüzelőanyag és szálas termény melléktermék, amennyiben azt három napon belül a telken belülre raktározzák /h./ épületek építésével, felújításával kapcsolatos, közterületen felállított állványzatok esetén, amennyiben az építkezés folyamatos /11/ Építési, bontási törmelék, kerti hulladék közterületen semmilyen körülmények között nem helyezhető el. 3. /1/ Közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja. /2/ Az engedély iránti kérelemnek tartalmazni kell: a./ az engedélyt kérő nevét, címét (telephelyét), egyéb elérhetőségét, b./ a közterület-használat célját és időtartamát, c./ a közterület-használat helyszínrajzon csatolt helyét, méretét és a tervezett használati időt. Az engedély kiadása és érvényessége 4. A közterület-használati engedély kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntésről szóló alakszerű határozat meghozatalára a közigazgatási hatósági eljárás és

20 szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Az engedély kiadása során figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatot, a község rendezési tervét, ellenőrizni kell a feltételek, hatósági engedélyek meglétét. 6. /1/ Az engedélynek tartalmazni kell: a./ az engedélyes nevét és címét (telephelyét), b./ a közterület használat célját és időtartamát, c./ a közterület használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását, d./ az engedély lejárta vagy visszavonása esetén az eredeti állapot szerinti helyreállítási kötelezettséget. Amennyiben a közterület használat érvényességi idején belül terep- és műtárgy károsodások lépnek fel a használó tevékenysége során, úgy a helyreállítási munkálatokat folyamatában is elvégezni szükséges. e./ az engedélyes kötelezettségeit az igénybe vett terület és környezetének tisztántartására, (pl. úttestre való sárfelhordás eltakarítására) a hulladék és szemét elszállítására vonatkozóan, f./ közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és a fizetés módját. /2/ Az engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról hozott határozatot közölni kell: a./ a kérelmezővel, b./ a közterületek használatát ellenőrző hivatali dolgozóval. /3/ Az engedély kiadását közölni kell a közterület-használati díj beszedésével megbízott dolgozóval. 7. /1/ A közterület-használati engedély a meghatározott idő elteltéig vagy visszavonásig érvényes. /2/ A közterület-használati engedély a meghatározott idő lejártával, újabb engedély iránti kérelem benyújtásával meghosszabbítható Közterület-használati díjak 8. /1/ Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni, amelynek mértéke: a./ építési anyagok, állványok esetében, kivéve házilagos munkák 300,- Ft/m2/hó b./ árusító- és egyéb pavilon esetében 500,- Ft/m2/hó c./ alkalmi árusítás, mutatványos tevékenység esetében 100,- Ft/m2/nap d./ közterületbe nyúló hirdető-berendezés, cég- és címtábla, megállítótábla esetében 500,- Ft/db/hó e./ tüzelőanyag, szálas termény kijelölt helyen 300,-Ft/m2/év f./ mozgóárusítás 500,- Ft/m2/nap /2/ mozgóárusítás díjmentes, amennyiben élelmiszer hiánypótló szolgáltatást nyújt, ide értve fagylalt és egyéb mélyfagyasztott termékek árusítását is. /3/ a 8. /1/ bekezdésében nem szereplő közterület-használatért a díjat arányosítással kell megállapítani. /4/ Az engedélyes a díjat, tekintet nélkül a közterület igénybevételére, előre köteles megfizetni. Rövidebb idejű igénybevétel esetén a díj visszafizetésére nincs lehetőség.