Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 EURÓPA ÉGHAJLATA II. Az éghajlati elemek alakulása Európa területén Napsugárzás Intenzitása: Európa területén a földrajzi szélességhez igazodik, alapvetően É-ról D-felé növekszik értéke. A sarkkörön túli területeken a napsugarak kis beesési szögének köszönhetően 2500 MJ m -2 -t ér csak el. A Skócián, a Skandináv-hg. gerincén át az Északi Ural felé tartó vonal mentén 3000 MJ m -2 -t ér el. Közép Európán 4000 MJ m -2. Dél Európán az 5000 MJ m -2 vonal húzódik keresztül. A kontinens legdélebbi részén éri el a 6000 MJ m -2 es értéket. K-felé szintén kismértékű növekedés mutatkozik, mivel az óceántól távolodva, csökken a felhőzöttség és a köd időtartama. A földfelszínen mért besugárzás évi összege (MJ m -2 ). A napsütés időtartama: Két komponens mentén változik: Nemcsak É-ról D-re, hanem Ny-ról K-re is növekszik. A napfénytartam nem Észak-Európában a legkevesebb, hanem Nyugat-Skóciában, ahol évente alig 900 órát süt a nap, s az egész Brit-szigetcsoporton is mindössze órára emelkedik. K felé csak Berlin-Prága vonalán éri el az 1600 órát, míg Skandináviában 1600-ról D felé 2000 órára nő.

2 Tehát Skandinávia központi kontinentális részén kb. annyi a napfénytartam, mint közismerten napsugaras Alföldünkön. Kelet-Európában 2400 órára, Európa D-i szegélyén pedig 2800, sőt az Ibériai-félsziget D-i partján 3400 órára emelkedik az évi napfénytartam. Természetesen gyakorlatilag nemcsak a napfénytartam, hanem a beesési szög is éppolyan fontos:a kettő együttesen határozza felszínre beérkező energia mennyiségét. Ezért a skandináviai és az alföldi 2000 órás napfénytartam gyakorlatilag távolról sem egyenértékű. (Az Alföldön 4600 MJ m -2 Norvégiában 3000 MJ m -2 intenzitás tartozik a közel azonos napfénytartamhoz). A napsugárzás mennyiségét a beesési szögek mellett szintén lényegesen befolyásolja a légkör átlátszósága. Ny-on, az óceán közelében a gyakori felhőzöttség, köd és pára jelentősen csökkenti a besugárzást. A hőmérséklet A hőmérsékletjárás a normális (v. európai) típusba tartozik: Jan. közepétől júl. közepéig emelkedik, majd ismét csökken a hőmérséklet. Kialakításában a napsugárzáshoz hasonlóan az óceántól és az Egyenlítőtől való távolság (földrajzi szélesség) szerepe emelkedik ki. Az évi középhőmérséklet ( C) Európa területén. Az évi középhőmérséklet Európában keveset mond, mert a nyári és a téli hőmérséklet nagy különbségei alakítják ki.

3 Így a hűvös nyár és az enyhe tél éppolyan évi középhőmérsékletet eredményezhet, mint a meleg nyár és a hideg tél. Pl. az Ír-, az Angol- és a Magyar-alföld É-i részén egyaránt 10 C az évi középhőmérséklet. Az évi izotermák elsősorban az É-ról D-re növekvő hőmérsékletet juttatják kifejezésre. Földrészünk É-i szegélyét, a Kola-félszigetet a -2 -os izoterma súrolja, ÉK-i szögletén pedig a -6 -os halad át; viszont legdélebbre a Kréta szigetét érintő 20 -os izoterma már szubtrópusi hőmérsékletet jelöl. A kontinens derekán, az Ír-alföldtől a Magyar-alföld, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó É-i szegélyén át a 10 -os évi izoterma fut. Télen, az Észak-atlanti-áramlat nagy erejű fűtőhatása következtében az óceántól való távolság a döntőbb. Ezt tükrözi az izoterma vonalak futása is. A kontinens Ny-i részén ugyanis óceáni hatásra "rendellenesen" a hosszúsági körökkel haladnak párhuzamosan, Dél-Európában pedig a Földközi-tenger hatására K felé fordulnak. Európa igen kedvező hőmérsékleti viszonyait juttatja kifejezésre, hogy a 0 -os izoterma a sarkkörön túlról a norvég partokon és Jylland-félszigeten át egyenesen D-re tart a Boden-tóig, azután K-re fordul, s a Drávától, majd a Dunától D-re a Krím-félszigeten és a Kaszpi-tengeren keresztül hagyja el Európát. A jan. és júl. középhőmérséklet alakulása Európában

4

5 Ettől Ny-ra és D-re - Európa kisebbik felén - még a leghidegebb hónap középhőmérséklete is a fagypont fölé emelkedik. Ugyanez az izoterma Ázsiában Észak-Kínán és a Sárga-tengeren át halad, vagyis Szicíliának megfelelő szélességen. Szicíliának viszont már az É-i partjait is a 10 -os izoterma kíséri. A két szélsőséges izoterma Európában januárban ÉK-en az Észak-Urál vidékén a -24 -os, D- en viszont a három nagy félsziget D-i partjain a 10 -os vonal. Utóbbi a félszigeteken D-re domborodik, míg közben a tengeren a Földközi-tenger melegítő hatására É-ra ível. Télen tehát az É és D közötti különbség 34. Az évi közepes hőmérséklet-ingadozást ábrázoló térképek, amelyek a leghidegebb és legmelegebb hónap közötti különbséget tüntetik fel jobban mutatják az egyes területek közti különbségeket. A hőmérséklet évi közepes ingása Európában Ezek a vonalak is É-D-i irányúak, és csak a Földközi-tenger közelében térnek le K felé.

6 Minél jobban távolodunk az óceántól, annál nagyobb, a hőmérsékleti különbség a nyár és a tél között, Az Ír-sziget DNy-i sarkát még a 8 -os vonal súrolja., Ilyen kis különbséggel csak szubtrópusi vidékeken találkozunk. Az óceán és az Észak-atlanti-áramlat mérséklő hatásának eredménye. Földrészünk középén a Visztula torkolatától, a Kisalföld peremén át, a Szaloniki-öbölig már 20 az ingadozás, K-i szegélyén, az Urál folyó felső folyása mentén pedig 38 -ra növekszik. Tehát Európa K-i határán csaknem ötszöröse, mint Ny-i peremén. Fagymentes- és vegetációs periódus A 0 C feletti napi középhőmérsékletű periódus tartama Oroszország európai területén legváltozékonyabb: É-on 75 nap, a Krímben 200 nap körül. Ny és DNy-felé egyre változatosabb: Elzászban 160 nap, a Vizcayai-öböl partvidékén 240 nap körül. A Spanyol Mezeta középső részén 250 nap, ezzel szemben Malaga környékén az év egésze fagymentes. A magassággal szintén erősen változik a fagymentes időszak hossza: Az osztrák Alpokban 800m magasan 155 nap, 1600m-en 104 nap, 2500m felett még nyáron is lehetnek fagyok. A 10 C feletti középhőmérsékletű periódus a Krímben április 21-től október 15-ig tart hasonlóan Közép Európához, míg a Barents-tenger partvidékén július elejétől augusztus közepéig. A kontinens nagyrészén a vegetációs periódus hossza 28 nappal növekedett a 20. század folyamán (főképpen közt)! Hőmérsékleti extrémumok A legalacsonyabb hőm. változatosabb képet mutat mint a maximumok. Eu. Absz. Min.: Sziktyivkar (É Oroszorsz. Ész. 62, Kh. 52 ), Finn- és Oroszországban C alatt, Iasi: -47 C, Szófia:-27,5 C, Trákia: -26 C, Madrid -10,1 C, Róma: -7,4 C, Brit szk partvidékén: -10 C körül, a szk. belső részein -25 C körül, Kréta 0 C felett. A legmagasabb hőmérsékletek változatossága kisebb: Palermo 45 C, Malaga 47 C; az Ész. 42 -tól É-ra csak elvétve fordulnak elő 40 C feletti maximumok (pl:alföld, Békéscsaba, : 41,7 C); Közép- és K-Eu: C, Ny-Eu.: 30 C körüli absz. max. A Csapadék Területi kép Mérsékeltövi ciklonok szállítják a csapadék döntő hányadát a kontinensre az óceán felől. Ezért a csapadék Ny-ról K felé csökken. Másrészt az uralkodó szélirányra merőleges hg.-ek luv oldali lejtői az orografikus csapadékképződésnek köszönhetően +, míg lee oldali lejtői és belső medencéi csapadék anomáliában részesednek. Tehát a domborzathoz igazodva is erősen változik a csapadék eloszlása. A kontinens Ny-i peremén, a Skót-felvidék és a Skandináv-hegyvidék Ny-i oldalaira mm, a Mezeta Ny-i lejtőire, beljebb pedig az Alpok és az Appenninek peremeire mm csapadék esik. D-en a legtöbb csapadékot a Dinaridák Ny-i lejtői fogják fel ( mm), a Kotori-öblöt környező hegyek oldalaira pedig már valóságos trópusi csapadékmennyiség, évi 5000 mm zúdul (Crkvica faluban 4930 mm).

7 Az éves csapadékmennyiség Európában A hegységektől eltekintve, a csapadék az Északi-tengertől a Kaszpi-medencéig lassan, fokozatosan csökken. Az Északi-tenger mentén még 1000 mm-ig emelkedik. A Közép-európai-síkvidéken át nagyon lassan csökken 700 mm-ről 600 mm alá, a Keleteurópai-síkvidéken pedig Nyízsnyij Novgorodtól DK-re 500 mm alá. Európa legszárazabb részei Kelet-Európa ÉK-i része, a jeges-tengeri szigetei. A Ferenc-József föld É-i szigetein, Novaja Zemlján már 300 mm alá csökken a csapadék. Sőt a legkevesebbet, 200 mm alatti mennyiséget (169 mm), a Vajgács-sziget partjainál mérték. Ezenkívül még a magasabb hegységek mögött, esőárnyékban, szintén száraz medencék húzódnak meg, ahol a csapadék mindössze mm között ingadozik, mint az Ibériaifélszigeten Új-Kasztíliában és az Ebro-medencében, a Magyar- és a Román-alföld közepén, a Balkán-félszigeten pedig a macedóniai és a thesszáliai magashegységekkel körülzárt kis medencékben.

8 Egy-két helyen még a csapadékos Alpok belső esőárnyékos völgymedencéiben sem éri el az 500 mm-t (Rhône-, Brenta-völgy). Ugyanilyen kevés a csapadék a sarkkörön túl is, de ott elegendő, minthogy a párolgás is nagyon csekély! A csapadék időbeli megoszlási típusai Nedves légtömegek beáramlása kontinensre az izlandi minimum aktivitásához kapcsolódik, leggyakoribb koratélen, leggyengébb késő tavasszal és koraősszel, amikor az azori maximum erős. E szerint a kontinens döntő részén téli csapadék maximum lenne valószínű. Abban, hogy ez mégsem teljesen így alakul, számos egyéb tényező hatása játszik közre. A kontinentális területeken nyár elején a felszín erős felmelegedéséhez kapcsolódó konvektív zápor csapadékképződés. A zápor csapadékok kialakulása lehet random kis bárikus gradiens esetén (helyi konvekció), v. hideg frontok mentén beáramló instabil, arktikus tengeri légtömegekhez kapcsolódó. A csapadék megoszlása Európa Ny-i részén a legegyenletesebb; a legtöbb mégis az őszi-téli hónapokban esik a Portugáliától Norvégiáig tartó sávban. Ilyenkor az óceán hőtartaléka miatt erősen párolog nagyobb nedvességtartalmat biztosítva a felette kialakuló mérsékeltövi ciklonok légtömegeinek. Az óceántól távolodva K felé, egyre hosszabb a száraz időszak, s a csapadéknak egyre nagyobb hányada a nyár elején hullik le, míg a nyár utója, s különösen a tél mind szárazabb. K-angliától Közép és K- és É-Európa felé tartó sávra jellemző ez az eloszlás. A Földközi-tenger mentén a nyári magas légnyomás és a száraz etéziás szelek következtében a nyár nagyon száraz, ősztől tavaszig azonban gyakoriak az esőzések. A Ny és É-Mediterráneumban ősszel, míg a K- és D- Mediterráneumban télen hullik a csapadék zöme. Spanyolországban kettős, őszi és tavaszi maximum figyelhető meg, különösen amikor erős a nyugatias alapáramlás. A téli csapadék Európában K felé a csapadéknak egyre jelentősebb hányada hó formájában hullik le, s a hótakaró egyre tartósabban megmarad. Ny-Európában 7 napnál hosszabb hótakaró csak a leghidegebb teleken fordul elő. A havi középhőmérséklet +1 C alatt kell maradjon a tartós hótakaró kialakulásához. A hótakarós napok száma 5 az angliai Midlandsben, 40 felett a Lengyel-síkságon, 135 Moszkva környékén és eléri a 200-at a Sarkkör környékén. A hótakaró átlagos maximális vastagsága D-É-i tendencia szerint nő 20 cm-ről (DNy- Oroszország) 75 cm-re (Ny-Ural). A hegyvidékeken orografikus okokból több száz cm-t is elérthet. Az örök hó határa is DK felé fokozatosan emelkedik, D-re a nagyobb meleg, K-re pedig a kevesebb havazás következtében. Észak-Skandináviában 700 m, Dél- Skandináviában már 2000m, az Alpok É-i oldalán 2400, D-i oldalán 2700, az Ibériai-félsziget D-i peremláncában, a Sierra Nevadában 3400 m. Aszály A nyári csapadékhiány normális jelenség a Földközi medence területén, mivel a terület ilyenkor a szubtrópusi leszálló légmozgású területhez tartozik. Az aszály tartama és területi kiterjedése az azori maximum fejlődésétől függ. Erős kifejlődése idején 4 hónapos aszály áll be a Pireneusi-fsz.-től a Kazah-sztyeppig. A csapadékhiány különösen veszélyes a talajvíz visszatöltődés téli időszakában.

9 D-Oroszország területén a 20 században az évek kb. 40%-a volt aszályos, ami komoly kockázat a gabonatermelés számára. Szélviszonyok Európa a Nyugati szelek uralma alatt áll, amit a domborzat hatása jelentősen módosít. Az eltérő felszínek határán (hegy-völgy; szf.-tenger) különféle szabályosan jelentkező helyi szelek alakulnak ki. Az erős és hirtelen légnyomáskülönbségeket rendszerint a domborzat okozza. Ha a hegység két oldalán nagy a légnyomáskülönbség, akkor az alacsony légnyomás szívó hatására a magas légnyomású oldalon felszáll a levegő, s ezért esik az eső, míg az ellenkező oldalon lebukó, száraz szél jelentkezik. A száraz-meleg, lebukó szeleket főnnek nevezzük. Legszebben az Alpok É-i oldalán fejlődött ki (rätoromán neve is - meleg nyugati szelet jelent - Svájcból származik) a Felső-Rajna- Reuss-, és Aar-völgyben. Ezeken a területeken évente akár 50 napon is előfordul. A Főn kialakulása Hideg lebukó szelek viszont akkor jönnek létre, ha az egyik oldalon, vagy a hegytetőn a nagy hideg hozza létre a magas légnyomást. Ilyenkor a hideg légtömeg a másik oldalon leereszkedése során sem tud eléggé felmelegedni. Ilyen a Dalmáciában a Dinaridákból az Adria partjára lecsapó heves (néha 160km/h feletti sebességű) hideg bóra (azonos nevet egy a Finn-öbölben,ill. az Orosz-távolkeleten fújó szél is visel). Hasonló szelek a Francia Központi-hegyvidékről a Rhône völgyébe és egész Provence-ra lezúduló mistral, a francia és a svájci Alpokban fújó bise, az Ebro-medencére lecsapó cierco, Katalóniában, Korzikán és Szárdínián pedig a maestral, vagy a Skandináv-hg. hideg bukószele a sno. A Keleti-Kárpátokban a nemere, a kelet-európai puszták hideg levegőjét hozza télen és tavasszal a belső-kárpáti medencékbe.

10 A mistral kialakulásának szinoptikus feltételei A szélcsatornaként működő völgyek sajátos szelekt hoznaklétre. Ezek közé tartozik a bornan a Genfi-tónál, A breva a Comoi-tó völgyében, a bruscha a Besgell-völgyben (Svájc), a wisper a Rajna-völgyben, vagy a vardarak a Vardar völgyében, a Balkánon. A domborzattól függetlenül, elsősorban a ciklonok előtt vagy után is kifejlődnek erős, de rövid életű helyi szelek. Ilyen nyugatias a criador É-Spanyolországban, vagy a heves zivatarokkal kísért borasco a mediterráneumban. A magasnyomású légköri képződményekből kiáramló erős, télen hideg szelek nagy területeket érintenek, ezért ezekre már nem is igazán megfeleő a helyi szél kifejezés. Ezek közé tartozik a délorosz sztyeppék rettegett heves havazásokkal kísért erős ÉK.-i téli szele a buran; a hasonló mjatel É-Oroszországban; az Alduna ÉK-i hideg téli szele a krivec; a hasonló, Szerbiában kosavának nevezett szél; vagy a nyugatias hideg-száraz ausztru az Aldunánál. Ilyenek a Földközi-tenger menti száraz D-i szelek (sirokkó, solano, leveche, gharbi, marin). Az előbbi Észak-Afrikában még száraz-meleg, poros szél, de a Földközi-tengeren áthaladva az Appennini-félszigetre, s főleg az Adrián átkelve Dalmáciára már, mint tikkasztó, melegnedves szél esőt is hoz. Vöröses vagy sárgás pora néha még az esőt is megfesti, s így keletkeznek a sok babonára okot adó ún. véresők. A sirokkónak Ny-i, még erősebben fejlett változata a solano és a leveche, a dél-spanyol partokon. Ez a heves forró szél a Murciai-síkságon néha még az olaj- és szőlőtermést is tönkreteszi. Az Égei-tenger mentén gharbinak, az Oroszlán öbölben marinnak is nevezik e szeleket.

11 A száraz északias szelek viszont állandóbb jellegűek, hónapokon át kitartanak, mert a tartósabb magas és alacsony légnyomású magok hozzák létre (etéziás szél, gregale, nortes). Máltán és a Jón-szigetek körül a gregale, az Ibériai-félszigeten pedig a nortes még határozottabban fejlődik ki. Nyári északias szele a Földközi-tenger K-i medencéjének, különösen az Égei-tengernek az etéziás szél, amiről az ókori görögök a mediterrán éghajlatot etéziás klímának nevezték. A szf./vízfelszín eltérő fajhője is számos parti szél kialakulásához vezet. Ilyenek pl.: vento de baixo a portugál tengerparton, vagy a ponente és a tramontana Olaszország Ny-i tengerpartján. Európa éghajlati területei A kévéssé tagolt, mozaikos felszínű földrészeken - legszebben Afrikában és Dél-Amerikában transzkontinentális, párhuzamos éghajlati övek alakultak ki. Európában az éghajlati elemeknek megismert kettős komponense, a kontinens Ny-i felének erős vízszintes és függőleges tagoltságával együtt, ilyen szabályos övezetek létrehozását meggátolta. Ehelyett egyrészt az É-D-i változások, másrészt az óceántól való távolság szerint jelölhetők ki az éghajlati területek kontinensünkön, amelyekben a legfontosabb éghajlati elemek lényegesen különböznek egymástól. Szabályos éghajlati övezetekkel Európában pedig csak a tagolatlanabb és az óceáni hatástól távol eső Kelet-európai-síkvidéken találkozunk. Európa klímaterületei

12 Óceáni terület Ny-on az óceáni vagy más néven atlanti klímaterület éghajlata teljesen az óceán kiegyenlítő hatása alatt áll. Nyara hűvös (júl C), tele viszont enyhe (jan. 1-8 C), ezért az évi közepes hőmérsékletingadozás mindössze 8-16 C. A pozitív anomália az egész Földön itt a legnagyobb (5-12 C). A lassú felmelegedés, ill. lehűlés miatt a tavasz és az ősz hosszú. A csapadék bőséges ( mm), eloszlása pedig egyenletes; minden hónapban elegendő az eső, a legtöbb csapadék mégis télen esik, amikor az izlandi minimum megerősödésével a ciklonjárás a leggyakoribb. A levegő állandóan párás, gyakori a felhőzöttség és a köd, s ezért legkevesebb a napsütés ( óra). Nyugat-Európa és Norvégia tartozik ebbe a tartományba. A kontinentális klímaterület Az óceáninak pontosan ellentéte a szárazföldi vagy kontinentális éghajlati terület. Itt érvényesül legkevésbé az Európa éghajlatára annyira jellemző óceáni hatás. A legerősebb szárazföldi hatás következtében a tél itt a leghidegebb (jan. -4 és -20 C között), s csak D-i szegélyén, már alacsony földrajzi szélességen enyhül a tél zordsága (jan. 0 C körül). A nyár ellenben viszonylag meleg (júl C), s csak É-on, a 60. szélességen túl hűvös (10-16 C). A terület erős kontinentalitását mutatja, hogy itt a legnagyobb a hőmérséklet-évi közepes ingása. Ide tartozik Európának az Atlanti-óceántól legtávolabbi K-i fele, a Kárpátoktól K-re egész Kelet-Európa, DK-re pedig az Alsó-Duna-medencevidék, valamint Észak-Európa K-i fele, a Balti-pajzs, amelyet a Skandináv-hegyvidék zár el az óceán hatásától. Ez az éghajlati terület a legnagyobb kiterjedésű, az óceáninak mintegy ötszöröse.

13 Az évi közepes ingadozás 22 C-ról K felé 38 C-ra emelkedik, az abszolút ingadozás pedig meghaladja a 80 C-ot! Így itt a legtartósabb a fagy is (5-8 hónap). Nemcsak a leghidegebb, de a legszárazabb éghajlati terület is. A Ny-i részén még mm-es csapadék DK-i szegélyéig, a Kaszpi-medence pereméig fokozatosan 300 mm alá csökken. Ez Európa legszárazabb, legaszályosabb vidéke. É-on a 60. szélességi fok táján is 500 mm, majd kb. a sarkkörtől 400 mm alá csökken az évi csapadék. Itt azonban a hűvös éghajlat alatt olyan kicsi a párolgás, hogy ez is elegendő. A téli hónapokban az esőt havazás váltja fel, s a hótakaró itt marad meg legtovább (3-7 hónap). A csapadék jelentős hányada, kb. 1/3-a a nyár eleji esőzések alkalmával hull le, míg a nyár vége, s különösen a tél száraz. A felhőzöttség kicsi. Ezért a napfénytartam D felé kétszeresére, 1200-ról 2400 órára emelkedik. A mediterrán klímaterület A földközi-tengeri vagy mediterrán éghajlati terület Európa D-i részén, a Földközi-tenger mentén húzódik. Kiterjedése aránylag kicsi, mert a dél-európai félszigetek peremein húzódó hegyláncok csak keskeny partszegélyekre korlátozzák. A nyár itt a legmelegebb, ami nemcsak legdélibb fekvésének, hanem a nyáron itt elhelyezkedő magas légnyomásnak is köszönhető. Ez az oka a nyári szárazságnak is. A mediterrán éghajlati tartomány D-i övezetében a nyári három hónap folyamán általában csak 5 napon esik az eső, s alig néhány mm a csapadékátlag (1-10 mm). Az állandóan derült napsütéses nyár és a legdélibb fekvés magyarázza, hogy Európában kiugróan itt a legtöbb a napsütéses órák száma; 2000 órától D felé általában 2800 órára emelkedik (Szicília, Calabria, Peloponnészosz), az Ibériai-félsziget D-i felében pedig 3000 óra fölé, sőt a Murciai-síkságon 3400 órára szökik fel. Napsugárzás intenzitása eléri az MJm 2 -t.

14 Itt tehát már annyi a napsütés, mint az állandóan napfényárban sütkérező Szahara sivatag Ny-i részén, vagyis Földünk legnaposabb területeivel versenyzik. Ősszel viszont, ahogy felszabadul a magas nyomás alól, a ciklonok sűrűn járt útvonalává válik. Ezért a kiadós esőzések tavaszig tartanak, amíg újra meg nem üli a magas légnyomás. Így Európa legdélibb szegélyén az évi csapadék mennyiségének fele a három téli hónapban esik, s csak 1-5%-a a három nyári hónapban. A téli félévben viszont bőséges a csapadék. A magas hegyláncok Ny-i oldalai Európa legcsapadékosabb vidékei ( mm), míg hegyekkel körülvett medencéi a legszárazabb területek közé tartoznak ( mm). Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger enyhe légtömegei, a D-i fekvéssel párosulva, kellemes enyhe telet biztosítanak. D-i szegélyén a legmelegebb a tél Európában (jan C). A földközi-tengeri éghajlatot tehát - röviden összefoglalva - a száraz-forró nyár és az enyheesős tél jellemzi. Az átmeneti éghajlat területe A három nagy jellegzetes európai éghajlati terület közé a közép-európai átmeneti klímaterület ékelődik. Európában itt a legváltozékonyabb, a legszeszélyesebb az időjárás, mert mindhárom környező klímaterület hatása alatt áll, s hol az egyik, hol a másik erősebb. Változatos éghajlatát és szeszélyes időjárását főleg az óceáni és a szárazföldi éghajlati hatások szabják meg. Ha az óceáni hatás bizonyul erősebbnek, akkor hűvös és csapadékos a nyár, és enyhe a tél.

15 Amikor viszont a szárazföldi magas légnyomás uralkodik, akkor meleg, száraz a nyár, ill. hideg, zord a tél. A szárazföldi vonások a területen belül is fokozatosan, de jól észrevehetően DK-i irányban növekszenek, így DK felé nő a nyári meleg, a téli hideg és a hőmérséklet-ingadozás (18-24 C), s csökken a csapadék ( mm). A szárazföldi vonások fokozódása már a kontinentális éghajlati területre vezet át. Ezért a közép-európai átmeneti éghajlatot találóan mérsékelten kontinentális klímának is nevezik. Az évi hőmérséklet járására jellemző a hideg sarki légtömegek betörése következtében, május közepe táján az erős lehűlés, amelyet nálunk "fagyosszentek" néven emlegetnek. Kedvező vonása viszont a szeptember végi kellemes, száraz-meleg idő. Nálunk "vénasszonyok nyarának", Lengyelországban "arany ősznek" nevezik. Hegyvidéki klímaterület A négy klímaterület mellett meg kell különböztetnünk a hegységi éghajlat régióját (1000 m fölött). Európának alig 6%-a tartozik ide, nagyrészt Dél-Európában és Közép-Európa D-i részén. Itt az éghajlati elemek elsősorban a magassággal változnak. A hőmérséklet felfelé haladva, általában 100 m-enként 0,5 C-kal csökken, de hasonló magasságban a délies lejtők természetesen sokkal melegebbek, mint az északiak. Télen és tavasszal a hegyek lejtőin a nehezebb, hidegebb levegő gyakran szinte leömlik a medencékbe és a völgyekbe, s azokat tartósabban megüli. Ilyenkor fordított hőmérsékleti rétegződés (hőmérsékleti inverzió) alakul ki. A derült hegytetőkön ugyanis melegebb a levegő, mint a környező ködös, hideg medencékben. Ez különösen Közép-Európa és a Balkán-félsziget röghegységekkel és fiatal magashegységekkel körülzárt, változatos medencesorainak környezetében jellemző.

16 A hegységek Ny-i lejtői több csapadékban részesülnek, mégpedig a legtöbbet középmagasságban (többnyire 1000 m fölött) kapják, nyáron magasabban, télen alacsonyabban. Ezzel szemben a keleties esőárnyékos oldalak sokkal szárazabbak. A hegységek által felszállásra kényszerített szelek bő csapadékot hoznak, míg a leszállás oldalán száraz főn jellegűek. A napi hőmérsékleti eltérések hatására keletkezik a hegyi-völgyi szél. Nappal a völgyi szél felfelé, éjjel a hegyi szél a völgy felé fúj.

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele

Részletesebben

Ázsia éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Ázsia éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Ázsia éghajlata Dr. Lakotár Katalin Fekvése, helyzete -É-D-i kiterjedése: Dsz. 10 (Timor), Ész. 81 Szevernaja Zemlja, ~10.000km -K-Ny-i kiterjedése: Kh. 26 (Baba-fok Törökorsz.), Kh. 171 Gyezsnyov-fok

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz. 45

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Klimatológia gyakorlat ıszi félév

Magyarország éghajlata. Klimatológia gyakorlat ıszi félév Magyarország éghajlata Klimatológia gyakorlat 2016. ıszi félév Vázlat Napfénytartam Hımérséklet Csapadék Relatív nedvesség Légnyomás Szél Éghajlati osztályozás Bevezetés Földrajzi szélesség különbség:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

SZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból

SZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból SZKA_106_21 Utazás a világ körül Tudósítások a világból szka106_01_d.indd 127 2007.10.16. 21:51:19 szka106_01_d.indd 128 2007.10.16. 21:51:19 tanulói utazás a világ körül 6. évfolyam 129 21/1 A kontinensek

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Készítette: RADOCHAY

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4.

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Magyarország makroszinoptikus helyzetei A mérsékelt övben a változékony idıjárás oka, hogy itt zajlik le az alacsony és magas szélességek közötti

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben