Pénzügyi piacok A pénzügyi szektor közvetítő szerepe

Átírás

1 Befektetési és értékpapírpiaci ismeretek Katona Ferenc

2 Pénzügyi piacok A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. Elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz.

3 Pénzügyi piacok A pénzügyi szektor közvetítő szerepe A közvetítőrendszer szerepét illetően a tőkeáramlás két formáját különböztetjük meg: Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeli pénzével, azaz az ő fizetési ígéretével, például valamely értékpapírral. Ezt segíthetik elő az értékpapír-piaci közvetítők, az ügynökök (dealerek, brókerek). Közvetett tőkeáramlás: a megtakarításokat először egy közbeeső intézménynek összegyűjti, majd azokat a végső felhasználóknak továbbadja nagyságrendre, kockázatra, lejáratra és likviditásra vonatkozó igényei szerint átalakítva.

4 Pénzügyi piacok Közvetítő intézmények Kereskedelmi bankok Betéti intézetek (pl. lakásépítést finanszírozó takarékpénztárak). Biztosítók, nyugdíjalapok: fő funkciójuk, hogy az általuk összegyűjtött pénzalapjukból kártérítéseket fizessenek, illetve nyugdíjat folyósítsanak ügyfeleiknek. Befektetési társaságok és alapok: arra specializálódnak, hogy az értékpapírt vásárolni szándékozók sok kis tőkéjét összegyűjtsék abból a célból, hogy az így összegyűlt megtakarításokat nagy szakértelemmel, pontos információkkal, kis tranzakciós költségek mellett, jövedelmezően befektessék. Finanszírozási társaságok: forrásaik értékpapírkibocsátásból és kölcsöntőkéből származnak, amit rövidlejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hitelek nyújtására fordítanak. Egyéb közvetítő pénzintézetek: brókercégek, jelzálogbankok, lízingtársaságok.

5 Pénzügyi piacok Pénzügyi piacok formái Időbeliség szempontjából: pénzpiac és tőkepiac. A kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac. A piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac. Előbbinél a pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, utóbbinál már közvetítéssel, azaz másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. Az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac. Előbbinél a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. Utóbbinál a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés (amely valamely jövőbeli időpontban válik esedékessé). A pénzügyi eszköz jellege alapján: kiemelhető az értékpapírpiac.

6 Pénzügyi piacok A pénzügyi piacok szabályozása A hazai pénzügyi piacot, s így az értékpapírpiacot szabályozó legfontosabb törvények: tőkepiaci törvény, hitelintézeti törvény, törvény a gazdasági társaságokról. A pénzügyi, valamint az értékpapírpiaci felügyeleti szerepet hazánkban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tölti be. Főbb feladatai: A pénz- és tőkepiaci tevékenységek folytatásának engedélyezése. A törvényi előírások betartásának ellenőrzése. A hiányosságok és szabálytalanságok szankcionálása: intézkedések, bírságok.

7 Értékpapírok Az értékpapírok jellemzői Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat. Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul. A benne foglalt jogokat megtestesíti, így nélküle azok nem bizonyíthatók, s nem is érvényesíthetők. Forgalomképes okirat, azaz a benne foglalt jogok másra átruházhatók.

8 Értékpapírok Az értékpapírok csoportosítása Az értékpapírban foglalt jog szerint: Hitelviszonyt testesít meg (kötvény, váltó). Részesedést vagy tagsági jogokat testesít meg (részvény). Árura szóló tulajdonjogot testesít meg (közraktárjegy). Hozam szerint: Formailag nem kamatozó (váltó, diszkont papírok). Fix kamatozású (klasszikus kötvény). Változó hozamú (részvény). Lejárat szerint: Rövid lejáratú egy éven belül (váltó, kincstárjegy). Közép lejáratú 1-5 év (kötvény, letéti jegy). Hosszú lejáratú 5 éven túl (kötvény, záloglevél). Lejárat nélküli (részvény).

9 Értékpapírok Az értékpapírok csoportosítása Forgalomképesség szerint: a) Bemutatóra szóló korlátlanul átruházható. b) Névre szóló írásban, engedményezéssel ruházható át (névre szóló részvény). c) Rendeletre szóló írásban, forgatmány útján ruházható át (váltó). 5) A forgalmazás köre alapján: a) Belföldre szánt. b) Nemzetközi forgalomba szánt. 6) A forgalom koncentráltsága szerint: a) A tőzsdén forgalmazott. i) Jegyzett. ii) Nem jegyzett. b) A tőzsdén nem forgalmazott.

10 Értékpapírok Az értékpapírok csoportosítása A kibocsátó szerint: Állampapírok: Költségvetési papírok (államkötvény, kincstárjegy). Központi szervek papírjai (kötvények). Önkormányzati papírok (kötvények). Pénzintézeti papírok (letéti jegy). Vállalati papírok (kötvény, részvény). Megjelenési forma szerint: Fizikai papír, okirat. Dematerializált értékpapír

11 Értékpapírok Dematerializált értékpapír Dematerializált értékpapír: nyilvántartásokban létező, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, a jogszabályban meghatározott valamennyi kelléket tartalmazó adat. Kibocsátáskor egyetlenegy értékpapír készül, amely összevontan tartalmazza az alapvető fontosságú adatokat. E papírt a központi értéktárban Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) kell letétbe helyezni. Erről az alapdokumentumról tulajdonosonként részletező nyilvántartás készül, amely tulajdonképpen az értékpapírszámla. Ezeket a számlákat a forgalmazó vezeti. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról a központi elszámolóház vezet számlát.

12 Értékpapírok A váltó Váltó - olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg. A kereskedelemben játszik szerepet, és az eladó kockázatát hivatott csökkenteni. Saját váltó: a kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget, a váltó lejáratának időpontjában, a megjelölt helyen a váltó tulajdonosának megfizeti. Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet (kötelezett) egy jövőbeni időpontban történő fizetésre a rendelvényes, mint kedvezményes javára.

13 Értékpapírok Váltóleszámítolás A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását váltóleszámítolásnak nevezzük. A bank úgy vásárolja meg a váltót, hogy a leszámítolás napjától a váltó lejártáig tartó időszakra kamatot számol, s azt levonja a váltó névértékéből. A kamat nagyságát: a lejáratig hátra levő napok száma és a leszámítolási kamatláb befolyásolja. A leszámítolási kamat diszkontkamat, tehát olyan, amelyet levonnak a kölcsön összegéből, s csak az így maradt részt fizetik ki. A diszkontkamatot a bank azonnal megkapja, míg a normál kölcsön kamatához csak később (a törlesztés során) jut hozzá. Ha a váltót más pénzintézetnek (rendszerint a jegybanknak) adják tovább azt viszontleszámítolásnak nevezzük.

14 Értékpapírok A csekk azonnali fizetésre szóló, fizetési megbízás. mindig a kibocsátó számlavezető bankjára szól. szabványosított formájú, rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a benne szereplő követelést. szigorú alakisághoz kötött a végső kedvezményezett váltja be a vevő bankjánál és jut hozzá a követeléshez

15 Értékpapírok A csekk fajtái elszámol molócsekk: alkalmazásakor a kibocsátó utasítja bankját, hogy az utalványos bankszámlájára vezesse át a csekken feltüntetett összeget számlakövetelése terhére. Feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen bankszámlával és a pénzügyi / banki együttműködés zavartalan legyen keresztezett csekk: a csekket két párhuzamos vonallal áthúzzák és üresen hagyják, vagy megjelölik azt a bankot, ahol a csekk beváltható uticsekk: fix címletű csekk, a külföldi tartózkodás időszakában a valutát helyettesíti. A kibocsátó és utalványozott egy bank, a kedvezményezett pedig az utas okmányos csekk: valamely más fizetési módozathoz kapcsolódik, és a csekkbeváltás feltétele, hogy a kedvezményezett az alapügylet teljesítését igazoló okmányokat mellékelje

16 Értékpapírok A csekk forgatása üres forgatás: az eladó a csekket a hátoldalán cégszerűen aláírja, így bemutatóra szóló és bárki hozzájuthat az ellenértékéhez névre szóló forgatás: a kedvezményezett (eladó) cégszerűen aláírja és megjelöli az új kedvezményezett nevét. Csak az új kedvezményezett válthatja be

17 Értékpapírok A csekk kötelező kellékei csekk kifejezés a szövegben; címzett megnevezése; összeg megjelölése számmal és betűvel; határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; fizetési hely megjelölése; kibocsátó aláírása.

18 Értékpapírok A kötvény - Törlesztés A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön: a kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb lejáratkor köteles visszafizetni (kivéve az örökjáradék kötvényt). A törlesztés főbb módozatai: lejáratkor egy összegben; a futamidő alatt azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; bizonyos türelmi idő után azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; sorsolással (nyereménykötvény).

19 Értékpapírok A kötvény - Kamatozás A fix kamatozású kötvényeknél az előre megállapított kamatláb az egész futamidő alatt változatlan. A változó kamatozású kötvények esetén a kamatszintet valamilyen gazdasági változóhoz kötik. Speciális kamatozású kötvényfajták: kamatos kamatozású; progresszív kamatozású: előre megállapított, de évente progresszíven emelkedő mértékű kamatokat alkalmaz, degresszív kamatozású; kamatszelvény nélküli (zéró kupon): a kamattal csökkentett diszkont árfolyamon vásárolható meg, a lejáratkor a névértéket fizeti.

20 Értékpapírok A kötvény - Kibocsátás A kötvénykibocsátásra jogosult szervek: állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, pénzintézetek, jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek.

21 Értékpapírok A kötvény - Összehasonlítás A kötvénykibocsátás és más finanszírozási formák összehasonlításának szempontjai: a folyósítás ütemezése; lejárati idő; a törlesztés kezdete, ütemezése; a kölcsönforrás ára; járulékos költségek, stb. Általában a kötvénykibocsátás kedvezőbb az azonos kondíciójú bankhitelnél.

22 Értékpapírok A kötvény - Kötvényfajták Előállítása, megjelenése alapján: nyomdai úton előállított, dematerializált. Forgalomképesség alapján: névre, bemutatóra szóló. Kamatozás szerint: fix, progresszív, degresszív, változó, kamatos kamatozású, zéró kupon, nyereménykötvény.

23 Értékpapírok A kötvény - Kötvényfajták Futamidő szerint: lejárattal rendelkező, örökjáradék kötvény. Kibocsátója alapján: állami, önkormányzati, pénzintézeti, vállalati.

24 Értékpapírok A kötvény A kötvényhozamok fajtái Névleges hozam (coupon rate): a kötvény névleges kamatát jelenti. Egyszerű (folyó) hozam (courrent yield): esetében a kötvény névleges hozamát (kamatjövedelmét) az árfolyamhoz viszonyítjuk. Az egyszerű hozam magasabb, mint a névleges hozam, ha a kötvényt névérték alatt vásárolták. Tartási időre számított hozam (tényleges hozam): Ez esetben a kötvény lejáratát nem várja meg a kötvény tulajdonosa, hanem a kötvény futamideje alatt a kötvényt értékesíti.

25 Értékpapírok Kincstárjegy A kincstárjegy állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje maximum egy év lehet. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású. Formailag a kötvényhez áll közel. Formái: Kamatozó kincstárjegy: az állam a névérték, és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban. Diszkont kincstárjegy: az állam a névérték alatti (diszkont) áron bocsátja ki, s a megjelölt időpontban a névértéket (a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a tulajdonosnak.

26 Értékpapírok Kincstárjegy tulajdonságai A költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál. Kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik. A kincstárjegy biztonságos és likvid befektetési forma. Az állam garanciát jelent a visszafizetésre. Rövid futamideje miatt pedig a kamatlábak változásából eredő kockázat elenyésző. Hozama megmutatja, hogy mennyit hajlandó fizetni a piac a kockázat nélküli befektetésekért. Velük nyíltpiaci műveletek végezhetők.

27 Értékpapírok Záloglevél A záloglevél olyan kamatozó értékpapír, amely hosszúlejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitellel van fedezve. Zálogleveleket csak erre feljogosított pénzintézetek (jelzálog-hitelintézetek, földhitelintézetek) bocsáthatnak ki. A folyamat lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak; e kölcsön fedezete valamely ingatlan; a pénzintézet hogy a jelzáloghitelek nyújtásához szükséges forrást megszerezze záloglevelet bocsát ki, ezáltal maga is adóssá válik. Végső soron közvetítéssel a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan tulajdonosának.

28 Értékpapírok Részvény A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott a névértékének megfelelő hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A kibocsátás időpontjában a kibocsátási árfolyam nem lehet névérték alatt, lehet vele egyenlő, vagy a névérték feletti. A működés során az árfolyamérték lesüllyedhet a névérték alá. Az árfolyamérték a mindenkori tényleges piaci érték, ezzel mérhető össze az elméleti/becsült árfolyam. A könyv szerinti érték a saját tőke és a törzsrészvények számának a hányadosaként határozható meg.

29 Értékpapírok Részvény A részvényben levő jogok A részvényes vagyoni jogai: A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog, más néven osztalékra való jog: a részvénytársaság fennállása alatt a részvényeseket részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg (osztalék). A részvénytársaság felszámolásakor a részvényest likvidációs árbevételi jog illeti meg: a tartozások kifizetése utáni vagyon (likvidációs árbevétel) részvények arányában történő felosztása. Elővételi jog: tőkeemelés esetén a részvényes a birtokában álló részvények arányában elsőbbséget élvez az újabb részvények vásárlásánál.

30 Értékpapírok Részvény A részvényben levő jogok A részvényes tagsági jogai: 1. Alapjogok: Részvétel a közgyűlésen, ahol részvényei arányában választói és szavazati jog illeti meg. Ellenőrzési jog: felvilágosítás kérése, beleszólás az üzletmenetbe. Óvási, megtámadási jog a közgyűlés határozataival szemben törvény-, vagy alapszabálysértő intézkedések esetén. 2. Mellékjogok: adminisztrációs tevékenységek. 3. Kisebbségi jogok (érdekvédelmi funkciójuk van): Az igazgatótanács bizonyos döntéseinek felülvizsgálata. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése. A közgyűlés napirendjének meghatározása, stb.

31 Értékpapírok Részvény Részvényfajták Kibocsátási idő szerint a.) részvényutalvány: névre szóló okirat (nem értékpapír), a részvénytársaság bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állítható ki, az alakuló közgyűlésen való részvételre jogosít, nem forgalomképes, csak a befektetés igazolására szolgál. b.)ideiglenes részvény: cégbejegyzést követően az alaptőke már befizetett részéről szól (még nincs a teljes alaptőke befizetve), forgalomképes, névre szóló értékpapír szabályai szerint lehet átruházni, és bejegyzik a részvénykönyvbe, de a részvény kibocsátásakor megsemmisítik. c.) részvény: a részvénytársaság bejegyzését követően, a teljes alaptőke befizetése után kerül forgalomba.

32 Értékpapírok Részvény Részvényfajták Forgalomképesség alapján: Bemutatóra szóló: szabadon átruházható. Névre szóló: tulajdonosa ismert, be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe. Akkor alkalmazzák, ha biztosítani akarják, hogy a papírok ne kerüljenek nemkívánatos befektetők kezébe. Tagsági jogok alapján: Törzsrészvény: tulajdonosai részére azonos tagsági jogokat testesít meg. Elsőbbségi részvény: tulajdonosa valamiben (osztalék, likvidációs hányad, szavazati jog, elővásárlási jog, stb.) elsőbbséget élvez a törzsrészvényesekkel szemben.

33 Értékpapírok Részvény Részvényfajták Sajátos részvényfajták: Dolgozói részvény: kizárólag a társaság dolgozói, illetve nyugdíjasai vásárolhatják. Névre szól, átruházása csak a dolgozók, illetve nyugdíjasok között lehetséges. Kilépéskor, illetve örökléskor kötelező felajánlani a vállalatnak, amely viszont nem köteles azt átvenni. Saját részvény: a részvénytársaság saját részvényeit birtokolja. Hozzá részvényesi jogok nem kapcsolódnak, csak az alaptőke meghatározott része lehet ilyen, csak bizonyos ideig birtokolhatók.

34 Értékpapírok Részvény A részvények kibocsátása Zártkörű alapításnál az alapítók a részvénytársaság összes kibocsátott részvényét átveszik. Erről, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapító okiratban rendelkeznek. Nyilvánosan működő részvénytársaságok nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát befizetni (a többit egy éven belül).

35 Értékpapírok Részvény A részvények árfolyama A részvény árfolyama előre nehezen kiszámítható, hiszen sok tényezőtől függ. Az elméleti árfolyam meghatározásakor megpróbáljuk számszerűsíteni a várható pénzáramokat, majd azok ismeretében a jelenértékszámítás módszerét alkalmazzuk. A jövőbeli pénzáramokat egyrészt az osztalékok, másrészt pedig az eladási részvényárfolyam képviselik. A vállalati tervezés, valamint a piac nyilvánossága részben becsülhetővé teszi a cash-flow adatokat.

36 Értékpapírok Részvény A részvények árfolyama A végtelen ideig tartó, állandó ütemben növekvő pénzáramok jelenértékének a meghatározására a növekvő örökjáradék jelenértékének a meghatározására alkalmazott formulát tudjuk felhasználni.

37 Értékpapírok Részvény A részvények hozama Az egyszerű hozam azt mutatja meg, hogy az osztalék, hogyan viszonyul a részvény vételárához, vagyis egységnyi ráfordításra, hány egységnyi osztalékjövedelem jut.

38 Értékpapírok Kockázatvállalás Kockázatvállalás szempontjából a befektetőket a következő csoportokba sorolhatjuk: kockázat elutasítónak mondjuk azt a befektetői magatartást, amikor a befektető csak akkor vállal magasabb kockázatot, ha ennek megfelelően többlethozamban részesül. Ezért a többletkockázatért elvárt vagy fizetett hozam a kockázati prémium. Kockázatsemleges az a befektető, aki csak a várható hozam alapján dönt. Kockázat kedvelő: tisztában van a kockázattal, a kockázat élvezetéért vállalja azt.

39 Értékpapírok Kockázatvállalás Spekuláció esetén jelentős a befektetési kockázatvállalás, ennek megfelelően magas hozam vagy veszteség érhető el. A hazardírozás olyan bizonytalan kimenetelű fogadás, melynek célja a kockázat élvezet, a kockázatarányos hozamszint nem lényeges szempont (lottó). A kettő közti különbség az arányos hozamelvárásban, a kockázati prémiumban van, amit a spekuláns minden esetben elvár, a hazárdőr nem.

40 Értékpapírok Hatékony piacok elmélete A hatékony piacok elmélete szerint a mindenkori részvényárak tartalmazzák az összes rendelkezésre álló, valamennyire is jelentős nyilvános információt. Az új információk megjelenésével egyidejűleg az árfolyamok is változnak, vagyis ez esetben egyetlen befektetőnek sem lehet előnye a többiekkel szemben. A hatékony piacon az árak hűen tükrözik a valódi értéket, vagyis ami adott áron forog, az annyit is ér, ezért extrahozamot nem lehet elérni jelentős mértékben eltérően a piaci átlagtól hosszú távon. Hatékony piacon a piaci érték egyenlő a belső értékekkel.

41 Értékpapírok Hatékony piacok elmélete A hatékony piacok három szintje: Gyengén hatékony piac: amikor az árak (árfolyamok) az elmúlt időszaki árak teljes információit tükrözik. Közepes hatékonyságú piac: az árak nemcsak a múltbeli, hanem más közzétett információkat is tükröznek. Erős hatékonyságú piac: az árfolyamokba minden múlt, jelen és jövőbeni információ beépül.

42 Értékpapírok Hatékony portfoliók elmélete A hatékony portfoliók elmélete azt vizsgálja, hogyan kell megválasztani a rendelkezésre álló végtelen számú lehetőségből, a befektetők számára a lehető legjobbat. Hatékony portfolió az a portfolió, ami adott piaci körülmények között egy adott kockázati szint mellett a legnagyobb hozamot, ill. adott hozamszint esetén a lehető legkisebb kockázatot biztosítja.

43 Értékpapírok Banki papírok Letéti jegy A letéti jegy bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, melyben a hitelintézet arra kötelezi magát, hogy a megjelölt időben és módon a mindenkori tulajdonosnak megfizeti az értékpapíron meghatározott összeget, és annak előre meghatározott kamatát. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl meg kell kezdeni, s három éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. Szabadon átruházható. A követelés a beváltásra előírt határidő lejáratát követő tíz év alatt évül el.

44 Értékpapírok Banki papírok Pénztárjegy A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló értékpapírforma, néhány eltéréssel: rövidlejáratú, csak bemutatóra szóló lehet, csak fixcímletekben váltható, így a megtakarításhoz hozzátenni, vagy abból elvenni nem lehet.

45 Értékpapírok Befektetési jegy Befektetési jegy - törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést testesít meg. Tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, kizárólag hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, az alap működésébe nem szólhat bele.

46 Értékpapírok Befektetési jegy - Letétkezelés Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos feladatok elvégzésével saját szervezetétől elkülönült, független letétkezelőt köteles megbízni. Ezt olyan bank vagy szakosított pénzintézet végezheti, amelynek e tevékenység végzésére engedélye van. A letétkezelő feladatai: az alap tulajdonában álló értékpapírok őrzése, kezelése; a befektetési alap bankszámlájának, és értékpapírszámlájának vezetése; a befektetési jegyek eladásával, vételével, a hozamok kifizetésével kapcsolatos technikai teendők ellátása; ellenőrzés, a jogszabályok betartatása.

47 Értékpapírok Befektetési jegy Tartalmi elemek A befektetési jegy szigorú formai előírásokhoz kötött okirat. Fontosabb tartalmi kellékei: az alapkezelő és a letétkezelő társaság neve, székhelye, az alap neve, időtartama, nyílt- vagy zártvégű az alap, névérték, sorszám, bemutatóra vagy névre szóló a jegy, a tulajdonos neve (névre szólónál), jogok, a kibocsátás időpontja, aláírás.

48 Értékpapírok Befektetési jegy Befektetési alap futamideje A meghatározatlan ideig működő alapok a nyíltvégű befektetési alapok. Ezen alapok jegyeit a kibocsátó bármikor köteles visszavásárolni, ami biztonságosabb a befektető szempontjából. A napi árfolyam alapját az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték képezi, amelyet csak a technikai költségek csökkenthetnek. A nyíltvégű alapok jegyei rendkívül forgalomképesek. A zártvégű befektetési alap határozott futamidejű. Az ilyen jegyeket az alapkezelő a futamidő alatt nem vásárolhatja vissza, visszafizetésük csak lejáratkor esedékes, az akkori nettó eszközérték alapján. A zártvégű befektetési jegyek likviditása miatt különösen fontos a szervezett piac, pl. a tőzsdei bevezetés.

49 Értékpapírok Közraktárjegy A közraktári jegy a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg. Az áru közraktárban való elhelyezésekor kerül kiállításra. Két részből áll: 1. Árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja. 2. Zálogjegy: az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során.

50 Értékpapírok Közraktári jegy - Közraktár A közraktári jegy kibocsátója a közraktár. Ez olyan szervezet, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján letétbe helyezhetnek. Működése szigorú törvényi szabályokhoz kötött. Tevékenységei: a befogadott áru tárolása, őrzése; kiegészítő szolgáltatások végzése; közraktári jegy kibocsátása; az áru kiszolgáltatása; hitelnyújtás, garanciavállalás.

51 Értékpapírok Közraktári jegy - Közraktári jegy jellemzői A közraktári jegy két része egymástól függetlenül is átruházható, ennek ellenére az áru csak mindkét rész együttes birtokolása esetén adható ki. A közraktárban elhelyezett áru tulajdonosa árufedezet mellett nyújtott, kedvező kondíciójú ún. lombard hitelhez juthat a zálogjegy bankra történő forgatásával. Az árufedezet mellett a közraktár az ügyfélért garanciát is vállal. Miután a zálogjegy ellenében nyújtott hitel az átlagosnál kisebb kockázattal jár, kamatozása is kedvezőbb. A szabályozás szerint maga a közraktár is nyújthat hitelt; ekkor a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni a kölcsön biztosításához.

52 Értékpapírok Értékpapírpiacok Az értékpapírpiac az értékpapírok adásvételének, a kereslet és a kínálat összetalálkozásának a helyszíne.

53 Értékpapírok Értékpapírpiacok - Értékpapírpiacok fajtái Az adásvétel tárgya szerint: részvénypiac, kötvénypiac, állampapírpiac, stb. A kibocsátók szerint: vállalati, állami, önkormányzati, magán kibocsátású papírok piaca, stb.

54 Értékpapírok Értékpapírpiacok - Értékpapírpiacok fajtái Az ügyletek esedékessége alapján: Azonnali vagy prompt piac: a partnerek az eszköz azonnali szállítására szerződnek, a szerződéskötés és az eszköz szállítása egyidőben történik, nincs mód spekulatív ügyletekre Határidős vagy terminpiac: a partnerek a szerződésben egy későbbi szállítási időpontban állapodnak meg. Egyaránt előfordulnak a valós és spekulatív ügyletek A piac funkciói / feladatai szerint: Elsődleges piac: az eddig még nem forgalmazott értékpapírok kerülnek forgalomba, és a megtakarítások átalakulnak működő tőkévé Másodlagos piac: a korábban már kibocsátott értékpapírok cserélnek gazdát.

55 Értékpapírok Értékpapírpiacok - Értékpapírpiacok fajtái A piac szervezettsége alapján: decentralizált, tőzsdén kívüli piac; pulton keresztüli, OTC piac; koncentrált piac.

56 Értékpapírok Értékpapírpiacok Decentralizált értékpapírpiac Decentralizált vagy tőzsdén kívüli értékpapírpiac esetén az adásvétel földrajzilag szétszórt helyen történik. Itt nincsenek szigorú bekerülési szabályok, s a résztvevők maguk állapítják meg a szerződés feltételeit. A szervezettség hiánya miatt a tranzakciós költségek alacsonyabbak, viszont kevésbé állnak rendelkezésre információk is. Elsősorban az intézményi befektetők vannak jelen e piacokon, akik saját szervezeti háttérrel rendelkezve kevésbé igénylik a közvetítést, s vonzza őket az alacsony jutalék.

57 Értékpapírok Értékpapírpiacok OTC piac A pulton keresztüli vagy OTC piac a szervezettségnek már egy magasabb fokát képviseli. Bankközi, számítógépes hálózatokon keresztül működő piacot jelent. A befektetők ezen a piacon közvetítőkön keresztül tudnak részt venni, a megbízást a piac közvetlen résztvevői (a közvetítők) a pulton keresztül az ügyfelektől kapják. A megbízást az értékpapír-piaci közvetítő cég számítógép és telefon segítségével hajtja végre. A közvetítők on-line számítógépes kapcsolatban állnak egymással, s egy erre a célra kifejlesztett rendszer segítségével üzletelnek. Ezt a piacot bár nem szabályozott csak a rendszerbe belépő, a kereskedés feltételeivel rendelkező szereplők vehetik közvetlenül igénybe. Az árfolyamok a kereskedők alkujában alakulnak ki, pillanatról-pillanatra.

58 Értékpapírok Értékpapírpiacok Koncentrált piac A koncentrált piac lényege, hogy földrajzilag egy helyre vonja össze a kereskedést, a piac szereplőit. Változatai: Aukció vagy árverés: kizárólag a keresletet koncentrálja, a vevőket hívja össze. Formái: francia aukció egy minimumárral kezdik a licitálást, holland aukció egy maximum árat határoznak meg, és lefelé licitálnak. Tender: ez csak a kínálatot koncentrálja. Egy vevő fordul pályázat kiírása útján a potenciális eladókhoz, hogy a számára lehető legkedvezőbb feltételekkel valósulhasson meg a tranzakció. Tőzsde: koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot. Utóbbi koncentrációjára persze csak olyan áru esetén valósulhat meg, amiből több egyforma létezik: a tőzsde egynemű, homogén tömegáruk piaca. Likvid piacot biztosít a tőzsdei áru számára, s eközben tökéletes (sok piaci szereplő értékítéletén alapuló) piaci árat képes kialakítani.

59 Értékpapírok Fundamentális elemzés - Makrogazdasági elemzés A fundamentális elemzést a piac közvetlen környezeténél kezdjük. Az ok az, hogy egyes értékpapírok árfolyamát nem lehet elválasztani a főbb világgazdasági folyamatok értékelésétől. A főbb világgazdasági tényezők, melyekre az elemzésnek irányulnia kell: A vezető világgazdasági szereplők, a globális, a regionális és a lokális övezetek, ezek gazdasági ciklusainak dinamikája. Főbb valuták és árfolyamuk várható alakulása A domináns fejlett piacokon a megtakarítási kedv alakulása. Adott piac nemzeti sajátosságainak makrogazdasági jellemzői.

60 Értékpapírok Fundamentális elemzés - Ágazati elemzés A gazdaság egészétől az egyes ágazati eredmények gyakran eltérnek. Az ágazati adatok trendjében követik a makrogazdasági folyamatokat. Az ágazati elemzések jelentőségét az adja, hogy összehasonlítási alapot szolgáltat az egyedi vállalt értékeléséhez, valamint itt kerülhet sor az alternatív befektetési lehetőségek feltérképezésére, vizsgálatára. Az ágazati elemzés főbb tényezői: az ágazatok piacait jellemző főbb mutatók átlagos jövedelmezőség ágazati osztalékpolitika ágazati beruházást jellemző mutatók tőkeszerkezet, finanszírozási szerkezetek és mutatók ágazati hatékonyság eszközfelhasználás

61 Értékpapírok Fundamentális elemzés - Vállalati elemzés A vállalati teljesítmény megítélésének a célja a gazdasági lehetőségeken alapuló jövedelemtermelő képesség előrejelzése. Az elemzés a vállalt pénzügyi beszámolóin, piaci környezetéből fakadó jövőbeli lehetőségein és az egyéb nem számszerűsíthető vállalati tényezőin alapul. Értékelési módszerek típusai: várható jövedelem előrejelzése várható kockázat vizsgálata a jövőbeni jövedelemáramlás jelenértékének vizsgálata