I. Fejezet Általános elvek

Átírás

1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK.../20.(...) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjérıl, valamint a vagyonkimutatási rendszer mőködésérıl Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 6. pontjában, 6. (5) bekezdésében, 6. (6) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXIX. törvény ában, 109. (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. (2) bekezdés, valamint 1. melléklet pontjában biztosított véleményezi jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános elvek 1. A rendelet célja és hatálya 1. (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatására és vagyongazdálkodására. (3) Ezen rendelet szabályait a) a helyiségek bérletérıl szóló önkormányzati rendeletben, b) a lakások bérletérıl szóló önkormányzati rendeletben, c) a fizetı parkolási rendszerrıl szóló önkormányzati rendeletben, d) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló önkormányzati rendeletben,

2 e) az Önkormányzat tulajdonában lévı lakás- és nem lakás célú helyiség bérlemények elidegenítésérıl szóló önkormányzati rendeletben, foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmezı rendelkezések E rendelet alkalmazásában: Becsült érték: a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú módszerrel megállapított érték, forgalmi értékkel nem bíró vagyonelemeknél az eszmei érték. 2. Befektetett pénzügyi eszköz: tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, tartósan adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét. 3. Erdı: az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló törvényben erdıként meghatározott terület. 4. Értékhatárok: a rendeletben megfogalmazott értékhatárok az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, kivéve a 21. (2) bekezdésben meghatározott értékhatárt. 5. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút, villamos, a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkezı, helyi forgalmat ellátó vasút. 6. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapír: a tıkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta. 7. Immateriális javak: a számvitelrıl szóló törvény szerint meghatározott javak. 8. Ingatlan: a föld, a maga eredeti formájában, a föld és a felépítmények, a föld ingatlannyilvántartásban önálló egységként kezelt részlete, annak minden alkotórészével és tartozékával együtt. 9. Ingó vagyontárgy: ingatlannak nem minısülı vagyontárgy, amely állagának sérelme nélkül egy helyrıl egy másik helyre áttehetı, elmozdítható. 10. Intézményi kezelés: önkormányzati intézménynek a feladata ellátásához rábízott vagyonként kapott vagyon feletti rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége. 11. Kedvezményes átruházás: a vagyon forgalmi érték alatt történı átruházása. 12. Kezelés: önkormányzati vagyon feletti megbízási, üzemeltetési, nem vagyonkezelési szerzıdés alapján természetes vagy jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek fennálló rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége. 13. Kezelı: az önkormányzati vagyon felett megbízási, üzemeltetési szerzıdés alapján rendelkezési joggal rendelkezı természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet.

3 14. Köztemetı: a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló törvény szerint meghatározott temetı. 15. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló törvény szerint meghatározott terület. 16. Kulturális javak: a kulturális örökség védelmérıl szóló törvényben meghatározott javak. 17. Levéltári anyag: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló törvény szerint meghatározott irat. 18. Mőemlék épület, építmény: az egyes állami tulajdonba lévı vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXIII. törvény 52. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott épület, építmény. 19. Önkormányzati intézmény:az Önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szerv. 20. Sportlétesítmény: a sportról szóló törvényben meghatározott létesítmény. 21. Tagsági jogot megtestesítı értékpapír:a tıkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta. 22. Üzletrész: gazdasági társaságban a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítı, a tagot a társaság vagyonából megilletı eszmei hányad. 23. Vagyonszerzés: a vagyon tulajdonjogának, a használatának, vagyonkezelıi jogának megszerzése. 24. Vagyonnal való rendelkezés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon elidegenítése, hasznosítása, megterhelése, valamint az Önkormányzatot illetı jog vagy kötelezettség, megváltoztatása, megszüntetése. 25. Védett természeti terület: a természet védelmérıl szóló törvény szerint meghatározott természeti terület. II. Fejezet Az Önkormányzat vagyona 3. A vagyon meghatározása, elemei 3. (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévı ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

4 (2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevıdik össze. A törzsvagyon a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyonból, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonból tevıdik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amely törvény, vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe. (3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg. Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartozik a) mindaz, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény annak nyilvánít, b) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú ingatlanok, valamint c) mindaz a vagyon, melyet a Közgyőlés rendeletével annak nyilvánít Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyoni körbe tartoznak a levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai. 6. Korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak a) mindazon vagyontárgyak, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény annak nyilvánít, b) mőemlék épületek, építmények, c) védett természeti területek, d) kulturális javak, e) sportpályák és sportlétesítmények, f) köztemetık, g) erdık, h) hulladéklerakó és létesítményei, i) helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai, és j) mindazon vagyontárgyak, melyet a Közgyőlés rendeletével korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

5 4. A vagyon nyilvántartása, a vagyonkimutatás, a vagyonnyilvántartási célok meghatározása 7. (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl szóló kormányrendeletben meghatározott módon kialakított és vezetett ingatlanvagyonkataszterben tartja nyilván. (3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejőleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülı vagyont a megszerzéssel egyidejőleg, minısíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra. (4) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévı, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban Közgyőlés) dönt a kezelı személyérıl, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelı módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából. (5) Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminısítésérıl, ingatlan esetében a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban, kizárólagosan a Közgyőlés dönt. (6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelıen a változást követı 30 napon belül. 8. (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévı vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. (2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelı kötelezettségeket, valamint a kezességgel és garanciavállalással kapcsolatos függı kötelezettségeket is.

6 (3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül: a) az immateriális javakat mérleg szerinti értéken, b) az ingatlanokat mérleg szerinti, bruttó és becsült értéken, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokat tételesen, mérleg szerinti értéken, c) az ingó vagyontárgyakat kezelınként összesített mérleg szerinti értéken, d) a tagsági jogot, vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt kezelınként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken, e) a követeléseket, aktív pénzügyi elszámolásokat kezelınként összesített mérleg szerinti értéken, f) a "0"-ra leírt használatban lévı, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát intézményenként természetes mértékegységben veszi számba. (4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyőlésnek kell bemutatni. (5) A vagyonkimutatás két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat, mint aktívákat, valamint a kötelezettségeket, mint passzívákat. (6) Az ingatlanokat, a jellemzı ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve, ha az ingatlan üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott vagy más önkormányzati vagy állami szerv használatába átadott. (7) A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni. (8) A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévı vagyontárgyak vehetık fel. Az önkormányzati tulajdonból kikerült vagyonnal kapcsolatban fennmaradt jogosultságokat, vagy kötelezettségeket külön kell szerepeltetni. (9) Az idegen tulajdonban lévı ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni. (10) A vagyonkimutatás megjegyzés rovatában kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékesítésénél, hasznosításánál kiemelt jelentıséggel bír, így különösen az adott ingatlanra bejegyzett terheket. (11) Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásának megfeleltethetı ingatlanokat a kataszterrel összhangban kell szerepeltetni a vagyonkimutatásban. Amennyiben egy helyrajzi szám alatt föld, telek, épület, építmény is szerepel a vagyonkimutatásban, egy ingatlanként kell kezelni az értékadatok összesítése mellett. (12) A vagyonkimutatás szerkesztési követelményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7 (13) A vagyonkimutatás alapját képezı nyilvántartás állományának felfektetésérıl és folyamatos vezetésérıl a Jegyzı, a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplı megfeleltethetı adatok egyezıségérıl, közzétételérıl a Polgármester gondoskodik. (14) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelık a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplı ingatlanok adataival való egyezısége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidıig. III. Fejezet A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai 5. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályai 9. (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint: a) a Közgyőlés, b) az e rendeletben valamint az Önkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlására kijelölt, átruházott hatáskörben eljáró bizottság vagy c) a Polgármester gyakorolja. (2) A Polgármester és az (1) bekezdés b) pontja szerinti bizottság az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseirıl minden év utolsó közgyőlési ülésen köteles utólag tájékoztatni a Közgyőlést. 10. (1) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelızıen az adott vagyontárgy forgalmi értékét: a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

8 b) tızsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tızsdén kívüli árjegyzıs értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzıi ár, tızsdén kívüli árjegyzı nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján, c) vagyonértékő jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértıi értékelés alapján, d) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni. (2) Megfelelı üzleti értékelésnek tekinthetı, ha a tızsdén kívüli, árjegyzı nélküli értékpapírok, üzletrészek forgalmi (piaci) értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tıke/jegyzett tıke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képezı részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra. A saját tıke/jegyzett tıke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzıvel közölni. (3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll, az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelızıen ennek aktualizált változata is elfogadható. Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tıke/jegyzett tıke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét. (4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy teljes értéke alapján kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a megszerzés, elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik. (5) Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra és ennek alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (6) Egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévı önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévı önkormányzati részesedések egy szerzıdés keretében történı értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történı felajánlását. (7) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendı, ha a vagyontárgyak elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

9 11. (1) A Közgyőlés képviseletében a Polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelıen átruházhatja. (2) Gazdasági társaság, és egyéb szervezet legfıbb szerve ülésén eseti meghatalmazással is képviseltetheti magát a tulajdonos. 12. (1) A Közgyőlés egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített vagyonkezelık részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelıi jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerzıdést köthet, mely szerzıdést a Közgyőlés hagy jóvá. (2) A vagyonkezelıi jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd), és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelık kötelesek a vagyonkezelıi szerzıdés idıtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének...%-a. (3) A vagyonkezelıi jog ingyenes átengedése a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelık esetében lehetséges. (4) A vagyonkezelı köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték és állagmegırzésérıl folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegırzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról. (5) A vagyonkezelés ellenırzésének keretében a vagyonkezelı köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban elıírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik. (6) A vagyonkezelı tulajdonosi ellenırzése a Közgyőlés által elfogadott éves ellenırzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenırzéssel valósul meg. 13. (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

10 (2) Önkormányzati vagyon ingyenesen, csak önkormányzati közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható. (3) Önkormányzati vagyont kedvezményesen átruházni csak közfeladat, vagy kiemelt közösségi cél érdekében lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a vagyontárgy forgalmi értékének 50%-a. (4) Önkormányzati vagyont kedvezményesen hasznosítani csak közfeladat, vagy kiemelt közösségi cél érdekében lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, a piaci használati díj 50%-ánál. (5) A vagyontárgy kedvezményes elidegenítésérıl, vagy ingyenes, kedvezményes hasznosításáról kizárólag Közgyőlés dönt. (6) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes. (7) Amennyiben az intézmény javára történt a lemondás, a tulajdonszerzési, használatba vételi nyilatkozatra a (9) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, vagy a Közgyőlés jogosult, az ingatlant az intézmény kezelésébe kell adni. Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni a tulajdonba vett és az intézmény kezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az intézmény költségvetésén kívüli bevételét képezi. (8) Kizárólagos Közgyőlés hatáskörébe tartozik olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás elfogadása, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. (9) Bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használatának ingyenes vagy kedvezményes megszerzésérıl, 10 millió forintot meg nem haladó értékő vagyon esetében Polgármester, 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedı értékő vagyon esetében a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint, vagy annál magasabb értékő vagyon esetén Közgyőlés dönt. 14. Vagyontárgyak tulajdonjogának elıvásárlási jog gyakorlásával történı megszerzésérıl dönteni, valamint az elıvásárlási jog gyakorlásáról lemondani értékhatártól függetlenül a Polgármester jogosult azzal, hogy ebben az átruházott határkörében hozott döntéseirıl évente egyszer a Közgyőlésnek köteles beszámolni.

11 15. (1) Az Önkormányzat követeléseirıl lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kisösszegő követelés értékének figyelembevételével lehet. (2) Az Önkormányzat követeléseirıl való lemondásról a Polgármester határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegő követelés értékének ötszörösét nem haladja meg. (3) Az Önkormányzat követeléseirıl való lemondásról a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegő követelés értékének ötszörösét meghaladja, de nem éri el annak tízszeresét. (4) Az Önkormányzat követeléseirıl való lemondásról a Közgyőlés határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegő követelés tízszeresét meghaladja. (5) Az elismert, vagy bizonyított követelésrıl méltányosságból abban az esetben lehet lemondani, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a) a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy ráfordítással érvényesíthetı, vagy b) a követelés részbeni elengedése biztosítja a fennálló további követelés megtérülését. (6) A követelések behajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármester látja el. (7) A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élı közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Súlyos veszélyeztetésnek minısül, ha a kötelezett személy családjának egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülményei is tükrözik, és a követelés az egy fıre jutó jövedelem 50%-át meghaladja. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlı körülmény a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. A méltánylás elbírálásánál vizsgálni kell a fennálló követelés keletkezésének idıpontját, a fennállás alatt a kötelezett fizetési szándékát, a tényeket, hogy a társaság fizetett-e a követelés fennállása óta osztalékot, átadott-e ingyenesen vagyont harmadik személynek, a tartozás megfizetése fizetésképtelenséget és felszámolási eljárás megindítását eredményezné-e. (8) Az (1) bekezdésben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. (8) E alkalmazásában követelés egyedi értékének kell tekinteni az egy személlyel szemben fennálló összes követelés értékét.

12 16. Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintı egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, illetve teher esetén az egyezség során felajánlott összeg nem éri el az Ft-ot, a Polgármester, Ft és Ft közötti érték esetében a Városgazdálkodási és -üzemeltetési és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság együttesen, Ft felett a Közgyőlés dönt. 17. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló törvény rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékérıl, a kisajátításról szóló törvény alapján kisajátítási ügyekben a kisajátítási igény jogosságáról, a kisajátítást helyettesítı adásvételi eljárás keretében a felajánlandó vételár nagyságáról 10 millió forintot meg nem haladó értékő vagyon esetében Polgármester, 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedı értékő vagyon esetében a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint, vagy annál magasabb értékő vagyon esetén Közgyőlés dönt. 18. A Közgyőlés az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel: a) a Közgyőlés, vagy a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság által szövegszerően elfogadott szerzıdések aláírása, b) a Közgyőlés, vagy a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság szerzıdésrıl szóló döntése alapján, amennyiben a Közgyőlés, vagy a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság a szerzıdést nem szövegszerően fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerzıdés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerzıdés aláírása, c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekének védelme céljából szerzıdés felbontása, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása, d) az önkormányzat igényének érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása, e) önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanon közmővek, valamint nyomvonalas jellegő létesítmények, építmények, egyéb al- és felépítmények létesítéséhez, bıvítéséhez, vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadása, f) közmőszolgáltatók javára, közmővezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekő használati jogot biztosító szerzıdések, önkormányzati tulajdon korlátozása miatti kártalanítási megállapodások megkötése, g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi-és használati jogot biztosító szerzıdések megkötése, h) tulajdonosi hozzájárulások kiadása önkormányzati tulajdonú ingatlanok alkalomszerő igénybevétele esetében, amely az ingatlan funkcióját tartósan nem változtatja meg. i) hatósági határozatok határidı lejárta elıtt jogerıre emelkedése érdekében saját jogon, vagy szomszéd jogon a fellebbezési jogról történı lemondásra vonatkozó nyilatkozat megtétele.

13 19. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanon közmővek, valamint nyomvonal jellegő építmények, egyéb al- és felépítmények létesítése, bıvítése vagy áthelyezése miatt az Önkormányzatot kártalanítás illeti meg. (3) Az Önkormányzat tulajdonjog korlátozása miatt kártalanítási igényt nem érvényesít közterület megterhelése esetén, amennyiben a tulajdonosi jognyilatkozat kiadására törvény, valamint egyéb jogszabály alapján nem köteles és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) az ingatlan megterhelése nem jár a közterület funkciójának közvetlen akadályoztatásával, b) a közterület igénybevétele ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı közérdekő használati jogot nem keletkeztet és c) amennyiben közterületen a közmő áthelyezése önkormányzati érdekkörben válik szükségessé, a közmő tulajdonosa azt térítésmentesen, a telepítéstıl, vagy rekonstrukciótól számított 10 éven belül elvégzi és erre szerzıdésben vállal kötelezettséget. (4) Övezeti besorolástól függetlenül az Önkormányzat tulajdonjog korlátozása miatti kártalanítási igényt abban az esetben nem érvényesít, a) ha a létesülı közmő az önkormányzat tulajdonába, vagy olyan gazdasági társaság tulajdonába kerül, amelyben az önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) a közmő elhelyezése az Önkormányzat által megrendelt munka, vagy beruházás miatt válik szükségessé, c) ha a közmő elhelyezésével önkormányzati tulajdonba álló ingatlan térítésmentes felújítása, kialakítása, közmővesítése valósul meg vagy d) ha a közmő elhelyezése munkahelyteremtı beruházással összefüggésben valósul meg és a Közgyőlés egyedi döntést hoz. (5) A kártalanítás összegében szakértı által készített szakvélemény alapján az Önkormányzat és az adott közmő tulajdonosa állapodik meg. (6) A korlátozási kártalanítás fizetési kötelezettje az adott közmő tulajdonosa. 20. (1) Kizárólagos közgyőlési döntést igénylı vagyoni kötelezettségnek minısül a) a kötvénykibocsátás, b) a kezességvállalás c) a társadalmi szervezetekhez való csatlakozás, d) a köztestületekhez való csatlakozás, e) az alapítványok támogatása, f) a gazdasági társaságok létrehozása, gazdasági társaságba történı belépés,

14 g) az önkormányzati vagyon társulásba vitele, h) az önkormányzati vagyon zálogjoggal történı megterhelése, i) az önkormányzati költségvetési intézmény alapítása, megszüntetése, összevonása, j) az üzletrész- vagy részvényvásárlás, k) a tartozásátvállalás, amennyiben a tartozás teljes összege a 25 millió forintot meghaladja, l) az engedményezés ellenérték nélkül, illetve kedvezménnyel, amennyiben a követelés teljes értéke meghaladja a 25 millió forintot. (2) Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottsági döntést igénylı vagyoni kötelezettségnek minısül a tartozásátvállalás, amennyiben a tartozás teljes összege a 10 millió forintot meghaladja, de nem éri el az 25 millió forintot és az ellenérték nélküli, vagy kedvezményes engedményezés, amennyiben a követelés teljes értéke meghaladja a 10 millió forintot, de nem éri el a 25 millió forintot. (3) Polgármesteri döntést igénylı vagyoni kötelezettségnek minısül a tartozásátvállalás, amennyiben a tartozás teljes összege a 10 millió forintot nem haladja meg és az ellenérték nélküli, vagy kedvezményes engedményezés, amennyiben a követelés teljes értéke a 10 millió forintot nem haladja meg. 21. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelınyösebb ajánlattevı részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. (2) Az önkormányzati tulajdont értékesíteni, hasznosítani versenyeztetési eljárás nélkül akkor lehet a) ha a vagyontárgy értéke nem éri el ab) ingatlan esetén a 25 millió forintot, ab) ingó esetén az 5 millió forintot és ac) gazdasági társaságban lévı üzletrész, részvény esetén a 25 millió forintot, b) ha az értékesítés kedvezményesen, a hasznosítás ingyenesen, vagy kedvezményesen történik a 13. -ban meghatározottak szerint, c) ha a hasznosítás a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek részére történik, vagy d) ha az önkormányzati vagyont gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre. (3) A versenyeztetési eljárás fıszabály szerint nyilvános, csak kivételesen kerülhet sor zártkörő eljárás kiírására. Zártkörő eljárásra akkor írható ki, ha az eljárás tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével,

15 hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása elıre meghatározott ajánlatot tevık részvételét teszi szükségessé. A versenyeztetés szabályait a 2. melléklet tartalmazza. 6. Törzsvagyon elemeire vonatkozó szabályok 22. (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelezı önkormányzati feladatok ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. (2) A törzsvagyont érintı koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról kizárólag a Közgyőlés dönt. (3) Forgalomképtelen vagyonon vagyonkezelıi jog a 13. -ban meghatározott feltételekkel és módon, valamint jogszabályon alapuló, továbbá ingatlanra közérdekbıl jogszabályban feljogosított szervek javára használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból szolgalom alapítható. 23. (1) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, csak a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 5. (7) bekezdésében meghatározott személyek részére idegeníthetı el. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül akkor van lehetıség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszőnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a joggyakorló a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapította és a Közgyőlés döntött a vagyonelem forgalomképtelen vagyoni körbıl üzleti vagyoni körbe történı átsorolásáról. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzésérıl, elidegenítésérıl, megterhelésérıl vagy hasznosításáról, ha e rendelet eltérıen nem rendelkezik 10 millió forintot el nem érı egyedi értékhatárig a Polgármester, 10 millió és 25 millió forint közötti egyedi értékhatár esetében a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság 25 millió forint egyedi értékhatár felett, valamint gazdasági társaságba történı bevitelrıl - értékhatártól függetlenül - a Közgyőlés dönt. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésének és hasznosításának bevételét a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására kell fordítani.

16 24. (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Közgyőlés a mőködéshez szükséges vagyon használatát rábízott vagyonként a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz főzıdı közterhek viselésére és a használatukban lévı vagyon számviteli elıírások szerinti nyilvántartására. (3) Az Önkormányzat intézményeitıl a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyőlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. (4) Az intézmény vezetıje felelıs a vagyon rendeltetésszerő használatáért és a gazdaságos mőködtetéséért. (5) Az intézmény a használatában lévı, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait bérbeadás útján hasznosíthatja. (6) Az intézmény a használatában lévı feleslegessé váló ingó vagyontárgyait a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint hasznosíthatja. (7) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait az értékesítés megkísérlése elıtt, csak az önkormányzat által fenntartott másik intézménynek, illetve közhasznú szervezetnek adhatja át térítésmentesen. E bekezdés alapján átadott vagyontárgyak összesített, nyilvántartás szerinti bruttó értéke adott költségvetési évben nem haladhatja meg az 1 millió forintot. (8) Az önkormányzati intézmény vezetıje az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt ingatlan, ingatlanrész ellenérték fejében történı bérbe-, illetve használatba adásáról legfeljebb egyévi idıtartamra. Az intézmény vezetıje ilyen tárgyú tárgyévben hozott döntéseirıl minden év utolsó bizottsági ülésén köteles tájékoztatni a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottságot. (9) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezetnek történı, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi idıtartamra történı bérbe-, illetve használatba adásához a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság elızetes jóváhagyása szükséges. (10) Ingatlan, ingatlanrész 5 éven túli, vagy határozatlan idıtartamra történı bérbe-, illetve használatba adásához a Közgyőlés elızetes jóváhagyása szükséges. (11) Az önkormányzati intézmény vezetıje a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság elızetes hozzájárulásával dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendı önkormányzati vagyont érintı olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejőleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére

17 történı székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is. (12) Kizárólag a Közgyőlés elızetes jóváhagyásával, a 13. -ban foglaltak alapján, köthet az intézmény ingyenes, vagy kedvezményes hasznosításra vonatkozó szerzıdést. 7. Gazdasági társaságokra vonatkozó speciális szabályok 25. Gazdasági társaság alapítására kizárólagosan a Közgyőlés jogosult, társasági részesedés elidegenítésének jóváhagyása a jelen rendelet korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon elidegenítésére vonatkozó elıírásai alapján történik. 26. (1) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja, az adott társaság legfıbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogait társasági formánként, illetve átruházott hatáskör szerint megkülönböztetve a Közgyőlés, a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja. (2) A Közgyőlés hatáskörébe tartozik: a) Korlátolt felelısségő társaság (a továbbiakban: Kft.) esetén: aa) a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) 141. (2) bekezdés b)-i), m)-o), q), s)-x) pontjában meghatározott döntések meghozatala, ab) a Gt (2) bekezdés j)-l) pontjában meghatározott döntések meghozatala, a díjazás kivételével, ac) az alapító okirat elfogadása, a Gt (2) bekezdés r) pontja szerinti döntés meghozatala, kivéve jelen rendelet 26. (4) bekezdésének e) pontja szerinti, valamint a Gt. 18. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapuló módosítást, ad) a Gt (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés meghozatala, beleértve az összevont, konszolidált beszámoló jóváhagyását is, ae) a Gt (2) bekezdés p) pontjában meghatározott döntés meghozatala, ideértve az uralmi jogviszony létesítésében érdekelt társaságok ezzel összefüggésben álló társasági szerzıdésének módosítását, af) a társaság javadalmazási szabályzatának jóváhagyása, ag) a társaság üzleti tervének jóváhagyása, ah) a Felügyelıbizottság mőködését szabályozó ügyrend jóváhagyása, ai) aj) döntés a csıd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárás kezdeményezésérıl, bármely olyan kérdésben való döntés, melyet a társaság Felügyelıbizottsága vagy könyvvizsgálója a Közgyőlés elé terjeszt,

18 ak) olyan szerzıdés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelıs szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirıl, al) a közhasznúsági jelentés elfogadása, am) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság által társaság alapítása, társaságban részesedés szerzése vagy annak átruházása, valamint társaság jogutód nélküli megszüntetésérıl való döntéshozatal, an) a társaság 1 MFt-ot meghaladó értékő ingyenes szolgáltatásnyújtásának vagy vagyonátadásának a jóváhagyása és ao) döntés minden olyan ügylet vagy kötelezettségvállalás elızetes jóváhagyásáról, amelynek ügyleti értéke ugyanazon ügyfél esetében tárgyéven belül összevontan is értve, a 25 MFt-ot meghaladja. b) Részvénytársaság (a továbbiakban: Rt.) esetén: ba) a Gt (2) bekezdés b)-c), f)-m) pontjában meghatározott döntések meghozatala, bb) a Gt (2) bekezdés a) pontjában meghatározott döntés meghozatala, kivéve jelen rendelet 32. (4) bekezdés e) pontja szerinti, valamint a Gt. 18. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapuló módosítást, bc) a Gt (2) bekezdés d) pontjában meghatározott döntések meghozatala a díjazás kivételével, bd) a Gt (2) bekezdés e) pontjában meghatározott döntések meghozatala, beleértve az összevont, konszolidált beszámoló jóváhagyását is, be) bármely olyan kérdésben való döntés, melyet a társaság Felügyelıbizottsága vagy könyvvizsgálója a Közgyőlés elé terjeszt, bf) a társaság javadalmazási szabályzatának jóváhagyása, bg) a társaság üzleti tervének jóváhagyása, bh) az elismert vállalatcsoport létrehozásának elıkészítésérıl és az uralmi szerzıdés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerzıdés tervezetének jóváhagyása, ideértve az uralmi jogviszony létesítésében érdekelt társaságok ezzel összefüggésben álló társasági szerzıdésének módosítását, bi) az Igazgatóság és a Felügyelıbizottság mőködését szabályozó ügyrendek jóváhagyása, bj) döntés a csıd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárás kezdeményezésérıl, bl) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság által társaság alapítása, társaságban részesedés szerzése vagy annak átruházása, valamint társaság jogutód nélküli megszüntetésérıl való döntéshozatal, bl) a társaság 1 MFt-ot meghaladó mértékő ingyenes szolgáltatásnyújtásának vagy vagyonátadásának a jóváhagyása, bm) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történı megvizsgálásának elrendelése és bn) döntés minden olyan ügylet vagy kötelezettségvállalás elızetes jóváhagyásáról, amelynek ügyleti értéke ugyanazon ügyfél esetében tárgyéven belül összevontan is értve, a 25 MFt-ot meghaladja.

19 (3) A Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik: a) Kft. esetén: aa) döntés minden olyan ügylet vagy kötelezettségvállalás elızetes jóváhagyásáról, amelynek ügyleti értéke ugyanazon ügyfél esetében tárgyéven belüli összevontan is értve, a 10 MFt-ot eléri, de a 25 MFt-ot nem haladja meg, ab) ügyleti értéktıl függetlenül minden olyan jogügylet megkötésének a jóváhagyása, amelyet a társaság olyan harmadik személlyel köt, vagy olyan harmadik személyre vonatkozik, amelyben a társaság ügyvezetıje, bármely Felügyelı bizottsági tagja, bármely vezetıállású dolgozója, vagy ezek közvetlen hozzátartozója tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, operatív irányító vagy ellenırzı testületében tisztséggel rendelkezik, illetve a harmadik személy szerzıdéskötı fél maga a társaság ügyvezetıje, Felügyelı bizottsági tagja, bármely vezetıállású dolgozója, vagy ezek közvetlen hozzátartozója, ac) ügyleti értéktıl függetlenül bármely, a társaság tevékenységével összefüggésben elhatározott tevékenység kiszervezésének elızetes jóváhagyása, és ad) b) Rt. esetén: bármely olyan kérdésben való döntés, melyet a társaság Felügyelıbizottsága vagy könyvvizsgálója a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság elé terjeszt. ba) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történı megvizsgálásának elrendelése, bb) döntés minden olyan ügylet vagy kötelezettségvállalás elızetes jóváhagyásáról, amelynek ügyleti értéke ugyanazon ügyfél esetében tárgyéven belüli összevontan is értve a 10 MFt-ot eléri, de a 25 MFt-ot nem haladja meg, bc) ügyleti értéktıl függetlenül minden olyan jogügylet megkötésének a jóváhagyása, amelyet a társaság olyan harmadik személlyel köt, vagy olyan harmadik személyre vonatkozik, amelyben a társaság vezérigazgatója, bármely Felügyelı bizottsági tagja, bármely vezetıállású dolgozója vagy ezek közvetlen hozzátartozója tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, operatív irányító vagy ellenırzı testületében tisztséggel rendelkezik, illetve a harmadik személy szerzıdéskötı fél maga a társaság vezérigazgatója, Felügyelı bizottsági tagja, bármely vezetıállású dolgozója vagy ezek közvetlen hozzátartozója, bd) ügyleti értéktıl függetlenül bármely, a társaság tevékenységével összefüggésben elhatározott tevékenység kiszervezésének elızetes jóváhagyása, és be) bármely olyan kérdésben való döntés, melyet a társaság Felügyelıbizottsága vagy könyvvizsgálója a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság elé

20 terjeszt. (4) Polgármester hatáskörébe tartozik Kft. és Rt. esetén: a) vezetı tisztségviselık, felügyelıbizottsági tagok díjazása, premizálása, jutalmazása a Javadalmazási Szabályzat szerint, könyvvizsgálók díjazása, b) a társaság szervezeti és mőködési szabályzatának az elfogadása, c) vezetı tisztségviselık személyének a jelölése a Közgyőlés döntéséhez, e) alapító okirat módosítása, amennyiben arra bejegyezési vagy változásbejegyzési eljárásban kerül sor a cégbíróság által elrendelt hiánypótlás teljesítése érdekében, feltéve, hogy a módosítás a Gt. kötelezı elıírásainak való megfelelésre irányul, és nem eredményezi az Önkormányzat vagyoni hozzájárulási kötelezettségének növekedését és f) minden más - Gt. vagy alapító okirat által legfıbb szerv hatáskörébe utalt - kérdésben, amely a jelen rendeletben foglaltak szerint nem tartozik a Közgyőlés vagy a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság kizárólagos hatáskörébe. (5) E -ban szabályozott, halaszthatatlan döntést igénylı esetekben a Polgármestert megilleti az a jog, hogy a rendelet szerint egyébként a Közgyőlés vagy a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hozzon. Amennyiben a Polgármester halaszthatatlan döntést igénylı kérdésben gyakorolja hatáskörét, úgy az e tárgyban született döntését és annak megalapozottságát köteles a rendelet szerinti hatáskörrel rendelkezı szerv legközelebbi ülésén ismertetni. (6) Halaszthatatlan döntést igénylı esetnek minısül, ha a hatáskör gyakorlása akár az önkormányzatot, akár az érintett gazdasági társaságot nyilvánvaló és olyan károsodástól óvja meg a) amely az azonnali döntés meghozatala nélkül bekövetkezne, vagy b) amelynek a bekövetkezése alappal valószínősíthetı. (7) E (2) bekezdés a) pont ao) alpontjának b) pont bn) alpontjának, valamint (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának, valamint b) pont bb) alpontjának alkalmazása esetén, a beszerzések ügyleti értékét határozott idejő szerzıdés esetén teljes értéken, határozatlan idejő szerzıdés esetében 1 év idıtartam figyelembevételével kell meghatározni, valamint elidegenítés esetén, amennyiben az ügylet tárgyára vonatkoztatott ügyleti érték és a társaság könyveiben szereplı ún. nyilvántartási érték eltér egymástól, úgy a hatáskör megállapításánál a magasabb érték az irányadó. 27. (1) Többszemélyes gazdasági társaságok esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megilletı minden tulajdonosi jogot a Polgármester gyakorol.