netlab_ Partnerschaft für den arbeitsmarkt in der region Partnerség a munkaerőpiacért a régióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "netlab_ Partnerschaft für den arbeitsmarkt in der region Partnerség a munkaerőpiacért a régióban"

Átírás

1 CROSSING BORDERS network for Labourmarket cooperation in the Border region AT-HU netlab_ Partnerschaft für den arbeitsmarkt in der region Partnerség a munkaerőpiacért a régióban konferencia kiadvány 2. KÖtet a Munka világának JÖvőJe ÚJ KÖVeteLMÉnyeK egy ÚJ MunKaerŐPiacOn EUROPEAN UNION European Regional Development Fund

2 a Munka világának JÖvőJe ÚJ KÖVeteLMÉnyeK egy ÚJ MunKaerŐPiacOn tájékoztató impressum 04 PRoJektleitung, institutionen, PaRtneR 05 netlab_ Partnerschaft für den arbeitsmarkt in der region Partnerség a munkaerőpiacért a régióban köszöntők Franz rennhofer, tartományi parlamenti képviselő, polgármester az Industrievierteli regionális Fejlesztési Szövetség elnöke 06 László Fekete, Főosztályvezető-helyettes Szociális és Munkaügyi Minisztérium 07 Jörg Leitner, Bilaterális Munkaügyi Együttműködési Iroda Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Szövetségi Minisztérium 08 vitaindító előadások industrieviertel és BuRgenland aktuális gazdasági helyzete Johannes Schedlbauer, az Ipari Tagozat ügyvezetője Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara 09 a nyugat-dunántúli gazdaság aktuális helyzetének áttekintése Balázs Kiss, Hungarian Grant Agency szakelőadások az autóipar aktuális trendjei Philipp Brunner, Az Innováció és Hálózatosodás szekció vezetője Ipargazdaságtani Intézet (IWI), Bécs szolgáltatások az egészségügy és a Wellness területén. esélyek és kihívások a nyugat-dunántúli RégióBan Lados Mihály, Magyar Tudományos Akadémia, regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet PódiuMvita a Munka világának JÖvőJe, a vállalkozások szemszögéből PotenCiálok és FeJlődési esélyek MOdErATION: Ingrid Puschautz-Meidl, Geschäftsführerin, Industriellenvereinigung Burgenland 20 kitekintés a Munka világának JÖvőJe Andreas reiter, Jövőkutató, ZTB Zukunftsbüro KONFErENcIA KIAdváNy

3 a Munka világának JÖvőJe ÚJ KÖVeteLMÉnyeK egy ÚJ MunKaerŐPiacOn A szakmai konferencia a NetLab Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon az osztrák-magyar határ menti térségben projekt keretében került megrendezésre 2010.június 8-án. A projekt keretében 2012-ig évente kerül sor további szakmai konferenciák megrendezésére a közös, határon átnyúló foglalkoztatási térség aktuális és fontos kérdéseinek megvitatása céljából. a projektet tartalmilag és stratégiailag a következő partnerintézmények vezetik és támogatják: regionaler entwicklungsverband industrieviertel Projektmanagement Regionális Fejlesztési szövetség industrieviertel Projektmenedzsment Mag. dr. Ingeborg derkits Schlossstraße 1, A Katzelsdorf T: nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi központ Szatmári József Hollán E. u. 1., H Szombathely Tel.: Fordítás: dream bt. dr. Gyöngyi Ulla Mátyás grafika: nyomtatás: druckerei A Netlab projektet az Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési program keretében az Európai regionális Fejlesztési Alap, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és a Magyar Köztársaság támogatja. EUROPEAN UNION European Regional Development Fund KONFErENcIA KIAdváNy 2011 PaRtneR 05

4 köszöntők FRanz RennhoFeR tartományi ParLaMenti KÉPViSeLŐ, POLgÁrMeSter az industrievierteli regionális FeJLeSZtÉSi SZÖVetSÉg elnöke lászló Fekete FŐOSZtÁLyVeZetŐ-HeLyetteS SZOciÁLiS ÉS MunKaÜgyi MiniSZtÉriuM tisztelt hölgyeim és uraim! Nagyon sok szeretettel köszöntöm Önöket Alsó-Ausztriában, Industrieviertelben, a Bucklige Welt régióban, amely számos dombjáról ismert. A regionális Fejlesztési Szövetséget Industrieviertel önkormányzatai alkotják, a háttérben pedig ott van és támogat bennünket Alsó-Ausztria tartomány. Már csak ezért is szeretném tolmácsolni dr. Erwin Pröll tartományfőnök üdvözletét a mai rendezvény kapcsán. A regionális Fejlesztési Szövetség feladatai lényegében magukért beszélnek: a cél régiónk, az Industrieviertel fejlesztése, minden vonatkozásban: kulturális téren, infrastrukturális tekintetben, szociális szempontból, a megújuló energiák területén, és ami magától értetődő: Industrieviertel gazdaságának és ehhez kapcsolódóan természetesen a munka világának fejlesztése. A regionális fejlesztéssel foglalkozók azonban nem lehetnek szűklátókörűek. Fontos a környező világra való kitekintés, hogy ne csak önmagunk körül forogjunk, hanem a szomszédos régiókkal, a határ túloldalán fekvő területekkel is együttműködjünk. Ausztria és Magyarország, Magyarország és Ausztria akárhonnan nézzük, közös történelmünk igen hosszú múltra tekint vissza, akárcsak közös hagyományaink. Az utóbbi évtizedek során más-más politikai rendszerben működve eltérő volt a fejlődésünk. Az Európai Unión belüli összenövés révén most megvan a lehetőségünk arra, hogy újra fokozzuk az együttműködésünket, ami egyszerre szükségszerű és elvárt. Az Európai Unió lehetővé teszi számunkra, hogy jövőnket újra közösen alakítsuk, és én a mai ülésre is így tekintek: Hogyan néz ki a munka világának jövője a korábbi határ innenső és túloldalán? Hogy illeszkedik egymáshoz ez a két kép? Hogyan tudjuk mindezt közös nevezőre hozni, és úgymond mindenki számára érthetővé tenni? remélem, hogy a mai nap során jelentősen előrelépünk majd e kérdésekben, tovább javul a kölcsönös megértés, és a konferencia végére sok hasznos felismeréssel gazdagodunk. Sok szeretettel köszöntöm tehát Önöket, és eredményes ülésezést kívánok. hölgyeim és uraim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm Önöket a Minisztérium foglalkozási szakterülete nevében. Ha jól emlékszem 2 nap múlva lesz 1 éve az első NetLab szakmai konferenciának, amin volt szerencsém részt venni, és ugye az első konferencia a válsággal, a válság következményeivel, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról szólt. Azóta eltelt egy év, és mindkét ország elsősorban a válság kezelésre koncentrált, és a válság következményeivel foglalkozott. Súlyos hatása volt Magyarországon is a válságnak. Talán 15 évvel ezelőtt volt olyan magas szinten és olyan nagy létszámban a munkanélküliek száma, mint az elmúlt évben. Az intézkedésék hatására, amelyek azért nálunk is jelentős létszámot érintettek, közel munkahelyet sikerült megmenteni a különböző átmeneti támogatásokkal. Annak ellenére is nagyon nehéz helyzet alakult ki a foglalkoztatásban. És azért örülök ennek a mai konferenciának, hogy ez már egy következő állomását, egy következő lépését a foglalkoztatás szempontjából és a munkáltatók szempontjából egy következő szakaszt kíván megvilágítani. Hiszen ez az időszak fölvetette a kérdéseket: mi történik, hogyan, milyen úton fogunk ebből a válsából kilábalni, mikor áll helyre a gazdaság, lesz-e új szerkezetváltás a gazdaságban, amire ugye komoly törekvések vannak. valósak és előremutatók-e a jelek, mint például Magyarországon az április hónapban mért 9,7%-os ipari teljesítmény-növekedés értéke. Következtethető-e mindebből, hogy a munkavállalóknak egy új strukturára, egy új foglalkoztatásra, egy új szekezetre kell felkészülnie? Mire készüljön az a szolgáltató szervezet, aki segíteni akar ezeknek az álláskeresőknek. Mire készüljön az a szolgáltató, képzési rendszer, az a humán erőforrás-fejlesztési rendszer, aki megkísérli a lehető leggyorsabban, a lehető legpontosabban kiszolgálni a gazdaság igényeit. Önök előtt is ismert, hogy mintegy másfél hete alakult meg Magyarországon az új kormány. Egyik és kiemelten fontos célja, hogy a megfelelő gazdaságpolitikával, összehangolt és egységes támogatási rendszerrel, ehhez kapcsolódóan egy 06 köszöntők 2. KONFErENcIA KIAdváNy KONFErENcIA KIAdváNy 2011 köszöntők 07

5 megújuló humanerőforrás-képzési és fejlesztési rendszerrel 10 év alatt közel 1 millió új munkahely létrehozását tudja elősegíteni. Talán itt az országunk egyik lefejlettebb régiójában, amely a szomszédos Burgenlanddal és Ausztirával nagyon régóta szoros kapcsolatban áll, segíthet ez a projekt is, hogy ezen célok viszonylag gyorsan, minél kevesebb emberi sérüléssel és tényleg egy előremutató új típusú gazdasági szekezetváltás mellett egy új növekvő foglalkoztatás alapjait tudják megteremteni. Sok sikert kívánok a mai konferenciához és érdeklődéssel várom a szakmai előadásokat illetve a gazdaság szereplőinek álláspontjait. Köszönöm szépen, hogy itt lehetek! industrieviertel és BuRgenland aktuális gazdasági helyzete Johannes schedlbauer az ipari tagozat ÜgyVeZetŐJe alsó-ausztriai gazdasági KaMara sok szeretettel köszöntök én is Mindenkit a Mai Reggelen! Nevem Jörg Leitner, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium munkatársaként munkaerőpiac-politikai koordinációs feladatokat látok el, többek között Ausztria és Magyarország vonatkozásában. Más projektek mellett a NetLab projektért is én vagyok felelős. Hölgyeim és Uraim, épp a gazdasági válság időszakában, amikor sok ember elvesztette a munkahelyét, és számos cég csődhelyzetbe került, szükséges sok pozitív ötlet felvetése. remélem és hiszem hogy a mai napon igen sok hasznos input merül fel, és mindenkinek kellemes délelőttöt kívánok. Köszönöm a figyelmet. JÖRg leitner BiLaterÁLiS MunKaÜgyi együttműködési iroda MunKaÜgyi, SZOciÁLiS ÉS FOgyaSZtÓVÉDeLMi SZÖVetSÉgi MiniSZtÉriuM Előadásomban Burgenland és Industrieviertel, illetve Burgenland és Alsó-Ausztria adatait és tényeit fogom összehasonlítani. Kezdjük mindjárt a vállalkozások számával: Industrieviertel a maga tagvállalatával igen erős pozícióval rendelkezik a gazdasági kamarán belül, ugyanis ez a szám jelenleg az alsó-ausztriai vállalkozások 43%-át teszi ki. Ezzel szemben Burgenlandban cég működik. Érdekes azonban a cégalapítások kérdése is, hiszen sokszor az újonnan alakult cégek számából ismerhető fel, hogy egy régió mennyire gazdaságbarát. A cégalapítási mutató a lakosságszámra vetítve fejezi ki az új cégek létesülését. E tekintetben Alsó-Ausztria az 1000 lakóra eső 3,7 cégalapítással Ausztriában a 3. helyen áll, Burgenland pedig a maga 4,2-es mutatójával 2. helyen. Alsó-Ausztriában Bécs környékén, s ezen belül főként Mödling és Baden járásokban alapítanak sok új céget. Ami a fő ipari ágazatokat illeti, Alsó-Ausztriában kétségkívül a gépgyártást és a fémipart szükséges kiemelni, mert ezek a gazdasági élet 50 %-ában játszanak szerepet. E területeken Industrieviertel is nagyon erős, különösen ami Bécsújhely környékét illeti. Burgenlandban a villamosipar és az elektronika vezet, miközben a gyógyszeripar is viszonylag erős. Érdekes adat továbbá a regionális kutatási ráta, mely az ország további fejlődése szempontjából is jelentős. E tekintetben nem túl fényes sem Alsó-Ausztria, sem Burgenland helyzete. Alsó-Ausztriában a kutatási ráta 1,28%, ami osztrák összehasonlításban a 7. helyet jelenti, Burgenland pedig a maga 0,57% -val 9. helyen áll. Nem kérdés, hogy e terület az, amit a jövőben fejleszteni kell, miközben e körben is meg kell jegyezni, hogy Bécs mint tényező meghatározó szerepet játszik a két tartomány kutatási rátája tekintetében. Ha megnézzük a munkanélküliséget, akkor a 7,3% (Alsó-Ausztria) illetve a 8,4% (Burgenland) a középmezőnyben található. Az értékek 2009-ből valók. A K+F (kutatás-fejlesztés) szektorban foglalkoztatottak aránya 1500 fővel itt mindenféleképp magasabb, mint Alsó-Ausztria többi részén. Burgenlandban ez a szám 336. Alsó-Ausztria és Burgenland az utóbbi két évtized során óriási fejlődést vitt végbe az oktatásügyben, ami elsősorban a főiskolák területén mutatkozik meg. Időközben Alsó-Ausztriában található a legtöbb főiskola Ausztriában, ami pozitív hatással van a felsőoktatásba belépőkre: arányuk Alsó-Ausztriában 33%, Burgenlandban pedig 34%, ami osztrák összehasonlításban a 2. illetve a 4. helyet jelenti. Ma még nem lehet megmondani, hogy a gazdaság felkészült-e 08 BegRÜssungen 2. KONFErENcIA KIAdváNy KONFErENcIA KIAdváNy 2011 vitaindító előadások 09

6 főiskolák végzőseinek fogadására, hiszen az oktatási kínálat és a gazdasági fejlődés nem azonos ütemben halad. Ez a helyzet mindkét tartományt érinti. Szintén érdeklődésre tarthat számot a vásárlóerő alakulása. Két év óta Ausztria legnagyobb vásárlóereje Alsó- Ausztriában jelentkezik, miközben persze nagyok a regionális különbségek: a helyzet Baden és Mödling járásokban igen előnyös, és ugyanez a megállapítás igaz a bécsújhelyi járásra is. Ezzel szemben jelentősen alacsonyabb a vásárlóerő Waldviertelben. Egyébként Burgenland északi részén is sokkal nagyobb a vásárlóerő, mint a tartomány többi részében. Most pedig szeretnék a WIFO (Osztrák Gazdaságkutató Intézet) és az Ipargazdaságtani Intézet (Industriewissenschaftliches Institut) keretében gyűjtött tapasztalatainkról beszámolni. Szeretném bemutatni, hogy jelenleg milyen a gazdasági helyzet Ausztriában, a tartományok között ugyanis nincs olyan nagy különbség. Az elmúlt héten részt vettem Markus Beyrer, az Osztrák Iparszövetség főtitkárának sajtókonferenciáján, aki nagyon sarkallatosan fogalmazott: Az egész világot növekedés jellemzi, csak Európát nem. Ez az eltérés Európán belül még markánsabb, ha belegondolunk, hogy a közép- és kelet-európai országok az európai átlagot meghaladó módon növekednek, miközben Nyugat-Európában a gazdasági növekedés nagyon változó képet mutat. Az okok mindannyiunk előtt ismertek: egy kis ország számára az exportráta és az export alakulása döntő jelentőségű, az export pedig egyszerűen összeomlott. Az ipari szféra az olyan intézkedések ellenére, mint a rövidített munkaidő, a képzési szabadság, stb. kénytelen volt a válság óta munkavállalót elküldeni. Továbbra is küzdünk a beruházások csekély számával, az idén minden bizonnyal mínuszban is vagyunk a beruházásokkal, de a jövő évre + 4 %-kal már jobbak a kilátások. A WIFI intézet szerint a válság az építőipar területén -1 %-kal fennmarad, ami részben azzal is összefügg, hogy kevesebb az állami megrendelés. Az építőiparban az egyetlen konjunktúratényező, amely valóban egész Ausztriában pozitív hatást gyakorol, az épületek utólagos hőszigetelése, energetikai modernizálása. Ezért is nagy öröm számunkra, hogy a támogatások e a területen továbbra is fennmaradnak. A fogyasztási kereslet stabil marad, miközben most még nem lehet igazán felbecsülni a munkanélküliségi ráta tényleges kihatását a fogyasztásra a következő hónapok során. Ami a nagy ipari üzemek megkérdezéséből kiderül, és e tekintetben a nagy termelő cégek kétségkívül szignifikánsan eltérnek a kisipartól, kereskedelemtől, hogy az iparban a foglalkoztattok számának jelentős növekedésére nem lehet számítani. Személyes beszélgetésekből tudom, hogy nagyon sok vállalkozó próbál addig nyújtózkodni, ameddig a takarója ér, és igyekszik dolgozóit a kapacitáskiesések ellenére megtartani. A két tartomány helyzete igen hasonló egyrészt a kutatás és fejlesztés jelentőségének növekedése tekintetében, másrészt pedig a klaszterképzés körében. Amely területen Alsó-Ausztria már igen erős, Burgenlandban még akad fejlesztési potenciál. A technológiai centrumok bővítésén túl további feladatot képez az infrastruktúra kérdése, amely Burgenlandban és Alsó-Ausztriában is állandó kihívást jelent. Az utolsó kérdéskör, amelyet megemlítek, és azt hiszem ez Burgenlandra és Alsó-Ausztriára egyaránt vonatkozik, a fővárossal, Béccsel kapcsolatban szóba jövő lehetséges potenciálok. E körben természetesen fontos bizonyos politikai körülmények áthidalása, de azt gondolom, számos lehetőség rejtőzik itt, mint pl. képzési vagy kutatási szövetség alapítása, hogy Bécs kutatási területen jellemző aktivitását is jobban tudjuk hasznosítani. Sok fontos kérdésre rámutat a című gazdasági telephelyi programunk, amely a honlapunkon bármikor megtekinthető A Nyugat-dunántúli gazdaság aktuális helyzetének áttekintése Balázs Kiss Hungarian Grant Agency A Nyugat-Dunántúl helyzetét nyilván csak úgy lehet értékelni, ha az egész ország helyzetéről is beszélünk. Ùgy tudom, hogy tavaly már sok szó esett arról, hogy a válságnak milyen gazdasági hatásai, következményei vannak Magyarországon és hogy a válságkezelés miként kérülhető el, ebbe most nem fogok részletesen belemenni. Inkább csak néhány szemléletes adat arról, hogy Magyarország milyen fontosabb makrogazdasági mutatókkal rendelkezik. Talán a legfontosabb az, hogy relációinak vonatkozásában a GDP 6,9 %-kal nőtt, jóval nagyobb mértékben mint az Európai Unióé. A beruházások 8,6%-kal csökkentek, illetve ami még sokatmondó, hogy a versenyképességi rangsorban a 38. helyről a 45-re sikerült visszacsúsznunk, és a munkanélküliségi ráta 2010 első negyedévében 11,9 %ra kúszott fel. A grafikon az ország GDP-teljesítményét mutatja. Látszik, hogy két fontos szakadás történt. Az egyik a rendszerváltáskor, tehát környékén, a másik pedig most a gazdasági válság idején. Kérdés: Mik lehetnek a kitörési pontok ebből a helyzetből? Fenntartható gazdasági pályán kell maradni. Aztán a legfontosabb, hogy növelni kell az exportteljesítményt, bővíteni kell a belső piacot. Innovativitás és hatékonyság, valamint az EU-támogatasok rendszere lehet a kulcsszó. Mivel én az ország legnagyobb Európai Uniós pályázatokkal foglalkozó cégtől jöttem, ez számomra különösen fontos és érdekes terület. Amit fontos hangsúlyozni, hogy a válságnak pozitív hozadéka is van, mert megteremtette a kényszerű szerkezetátalakítás és a megújulás lehetőségét. A válságot nem folyamatos megszorításokkal, céltalanul a gazdaságba pumpált pénzzel lehet kezelni, hanem az innovativitás erősítésével, a hatékonyság ja- 10 vitaindító előadások 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 vitaindító előadások 11

7 vításával, és a termelékenység növelésével. Az exportteljesítménynek nagyon fontos szerepe van. Ami reményt adhat az ország számára a válságban, hogy a külső piaci feltételek javulnak, az export-versenyképesség javul, és mindezek következményeként beindulhat egy exportvezérelt gazdasági növekedés. Mi várható 2010-re? Az export és az ipari teljesítmény már az első negyedéveben nőtt, az infláció lassult, a külső és belső egyensúlyunk pedig javult. Felmerül a kérdés, hogy véget ért-e a recesszió hazánkban? Az Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint az idei év egészére 1 % körüli gazdasági növekedés várható, jövőre pedig már 3% feletti lesz. Mi a helyzet Nyugat-Dunántúlon? A Nyugat-Dunántúl az ország legfejlettebb, legiparosodottabb régiója. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján -Közép-Magyarország után- a 2. helyet foglalja el. A növekedés hajtóereje az export. Alacsony a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak száma, inkább a multinacionális cégek uralják a piacot, és bizony komoly kockázati tényezőt jelent ezek esetleges kivonulása a régióból. A Nyugat-dunántúli régiót éppen a fejlettsége miatt komolyan nagyobb nyomatékkal érintette a gazdasági visszaesés.az ipari teljesítmény 60%át adja ki a gépjárműgyártás, és ezen belül 30%os volt a visszaesés. Egy gondolat az innovációról: fontos mozgatórugója a régió gazdasági teljesítményének az, hogy a kutatás-fejlesztés terén milyen eredményeket is tudunk felmutatni és hát Nyugat-Dunántúl a régiók rangsorában csak a középső harmadban foglal helyet. Miként lehet kilábalni ebből a helyzetből: Legfontosabb a gazdaságfejlesztés, az export-teljesítmények növelése, illetve a munkanélküliség csökkentése. Az élénkülés jelei már mindenképpen tapasztalhatók, az év első két hónapjában 16 %-os a régió gazdasági növekedése. Miként hatott a munkaerőpiacra a gazdasági válság? Tudjuk, hogy a munkanélküliségi ráta jelentősen nőtt. Tavaly a foglalkoztatottak száma fővel csökkent, a munkanélküliek száma pedig fővel nőtt és így már a foglalkoztatottak száma csak 3,7 millió. Egyetlenegy jó hír van, hogy az aktivítási arány nem csökkent. Annak érdekében, hogy a gazdasági válság negatív hatásai ellensúlyozásra kerüljenek a kormány munkahely-megőrző programot indított. Az oktatásról is egy fontos gondolat: Óriási elmaradottsága van az országnak az oktatás terén és ezt a lemaradáunkat sajnos nem tudtuk az évek során pótolni. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarország azért versenyképes, azért vonzó külföld számára, mert annyira szakképzett lenne a munkaereje, tudósai vagy az oktatási rendszere annyira fejlett lenne. Túljutott-e a munkamunkaerőpiac a mélyponton? Örömteli hír, hogy a munkanélküliek számának növekedése, a munkanélküliségi rátának az emelkedése megállt. Amikor a válság beköszöntött, akkor a csoportos létszámleépítések koncentráltan történtek meg, de a dinamika már lelassult. Látszik, hogy mindhárom régióban ugyanaz a dinamika, tehát év elejéig növekedett a munkanélküliek száma utána pedig csökkenésnek indult. Néhány speciális tendencia a Nyugat-Dunántúlon: A válság első hullámában elbocsájtottak nagy tömegei szeretnének visszatérni a munka világába. Viszont minőségi munkalehetőségek nemigen vannak. A bejelentett álláshelyek 2/3-alkalmi munka vagy ügynöki munka. Ès a cégek egy részére jellemző hogy csak egy-egy termelési csúcs levezényléséhez szeretnének dolgozókat fölvenni. Márpedig a Nyugat-dunántúli munkavállalók erre még nemigazán hajlandóak. Több ezren ingáznak Ausztria illetve Szlovénia irányába, viszont ott is beszűkültek a lehetőségek. Folyamatosan nőtt a régióban a munkalehetőségeknek a száma, csökkent a munkanélküliek száma, áprilisban pedig tovább folytatódott ez a tendencia. A recesszió leginkább a szakképzetteket és a középkorúakat súlytotta, mert amikor kitört a válság akkor elsősorban őket érintette és most pontosan nem ennek ellenhatásaként inkább rájuk fókuszál a munkaerőpiac. Végül pedig arról hogy mi varható a jövőben. Jelenleg ugye egy mélygazdasági válságban vagyunk, állami beavatkozásokra volt szükség ahhoz, hogy munkahelyeket sikerüljön megtartani. Jelenleg a második szakaszt éljük, amikor rendeződnek az erőviszonyok, és kiderül, hogy ki marad a piacon, ki az a ki megrendelést kap, és ki nem. Arra egyenlőre nem számíthatunk, hogy a korábban állásokat vesztettek tömegeit egy az egyben fel fogja szívni a munkaerőpiac, hiszen említettem, hogy erre csak némi fáziskéséssel kerülhet majd csak sor. A harmadik szakasz lesz majd a legizgalmasabb, amikor megszületik egy új gazdaság, amikor új beruházások indulnak meg, új termékeket fognak előállítani, új szolgáltatásokkal jelennek meg a cégek és a hagyományos termékek lehet hogy értéküket veszítik, új cégek, új iparágak jönnek majd létre. A munkaadók igényei is nagyon sokat változtak Magyarországon, egyre inkább alapelvárássá lesz, hogy a szakemberek idegen nyelveket beszéljenek és komoly szakképzettséggel rendelkezzenek. 12 vitaindító előadások 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 vitaindító előadások 13

8 az autóipar aktuális trendjei PhiliPP BRunneR az innováció ÉS HÁLÓZatOSODÁS SZeKciÓ VeZetŐJe ipargazdaságtani intézet (iwi), BÉcS Az Ipartudományi Intézet (IWI) már több éve intenzíven foglalkozik az autóiparral. Ennek kiindulópontjául egy nagyszabású alaptanulmány szolgált 2008-ban, amelynek célja egy átfogó primer kutatás keretében az osztrák autóipari beszállítói ágazat összetételének és alakulásának vizsgálata volt. Ezt további három, elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság következményeire rávilágító felmérés, valamint egy olyan, vállalatokat értékelő tanulmány követte, amely a gazdaságpolitikai célkitűzéseket és a főbb nemzetközi tendenciákat tárta fel. Az autóipari beszállítók nem képeznek közgazdaságtanilag élesen lehatárolható szektort, és maga az automotív kifejezés is viszonylag új keletű gyűjtőfogalom, amely tulajdonképpen magában foglal minden, motor által hajtott járművet és közlekedési eszközt. Az automotív (autóipari) kifejezés nem egyezik meg az automobil (gépkocsi) szóval, még akkor sem, ha a kettőt gyakran rokon értelemben használják. Elemzéseink középpontjában a szűkebb értelemben vett autóipari vagy más néven automotív beszállítói ágazat áll. Szűkebb értelmezésben az autógyártó szektor ellátórendszeréről beszélünk (ide értve a tehergépjárműveket és az egy nyomvonalú járműveket is). Tágabb értelemben az automotív beszállítói ágazat vonatkoztatható a vasúti, légi járművek és űrhajók gyártására, valamint a hajógyártására is. Ausztriában az autóipari beszállítók száma 500 és 700 között mozog. E cégek körülbelül dolgozót foglalkoztatnak, éves forgalmuk pedig összességében 10 és 20 milliárd euró között van. Az IWI a szűkebb értelmezés szerint 670 autóipari beszállítót tart számon Ausztriában. Strukturális szempontból ezek a vállalatok nagyon heterogének, és a legkülönbözőbb ágazatokhoz tartoznak: a skála az osztrák termelőiparon keresztül az ehhez kapcsolódó kereskedelmen át egészen a szervomotor-gyártás számos területéig terjed. A beszállítók körülbelül negyede ipari vállalat, ezen belül a cégek több mint harmada a gépiparhoz és fémfeldolgozó-iparhoz, nagyjából egyötödük a villamosiparhoz és elektronikához, és valamivel több mint egytized részük a vegyiparhoz, illetve járműiparhoz sorolható. Ugyancsak autóipari beszállítónak minősül számos, a textilipar, az öntött fémalkatrész gyártás, a kőfeldolgozás, kerámiagyártás, üveggyártás, egyéb, nem vas fémgyártás, valamint bőrfeldolgozó ipar területén működő vállalat is. Összességében az osztrák autóipari beszállítók többnyire közepes és nagyvállalatok. A szektor erősen innovációfüggő, és a vállalatok nagy hányada, mégpedig közel 90%-a rendelkezik határon túli gazdasági kapcsolatokkal, illetve telephelyekkel. Mindenekelőtt a magas szintű technológiai szakértelem és az állandó (termék)minőség tette lehetővé az osztrák autóipari beszállítói ágazat számára a tartósan jó nemzetközi pozicionálást az elmúlt években. A beszállítók autóipari vonatkozásairól elmondható, hogy e vállalatok egyharmad része kizárólag (tehát 100%- ban) az autóiparban tevékenykedik, kétharmad részük pedig más jellegű gazdasági tevékenységet is folytat. Az autóipari ágazat Ausztriában rendkívül széles ügyfélkörrel bír. A beszállítók kb. 60%-a több mint 10 hazai vagy nemzetközi autógyártó cégnek dolgozik, és csak 5% rendelkezik kizárólag egyetlen megbízóval. A vállalkozások kétharmada esetében a fő autógyártó partnerek a beszállító székhelyétől több mint 250 km-re találhatók. Ez a tény rámutat az ügyfélkör nemzetközi, valamint exportorientált jellegére. A pénzügyi és gazdasági válság hatására az autóiparban végbemenő szerkezeti változások még inkább felgyorsultak. A történelmi csúcsokat döntő válságból ugyan lassan kijönnek az autóipar beszállítói, a győztesek és vesztesek közötti szakadék azonban továbbra is nagy marad. A szelekciós folyamat és a kiszorítási verseny az autóipar területén tovább folytatódik, és különösen az ún. low-tech ágazatot (pl. egyszerű, mechanikus alkatrészek gyártása) érinti majd érzékenyen. Jó esélyei azoknak a beszállítóknak vannak, amelyek már jelenleg is fejlesztési partnerek vagy technológiai szempontból vezető szerepet játszó vállalatok. Azonban még nekik is forszírozni kell a folyamat- és termékinnovációt, azaz a racionalizálás, az új folyamatok bevezetését, a K+F, illetve ipari együttműködéseken alapuló külső hálózatok hatékonyságának növelése, továbbá új piacok feltárása és kiépítése innovatív termékek segítségével. A technológiai és innovációs fejlesztések minden eddiginél fontosabbá válnak az ágazat számára. Ennek során az ún. megatrendekre épülnek a jövőbeni innovációs stratégiák. Az innováció folyamata során elsősorban az ügyfelek ismerete, a stratégiai illeszkedés, a stratégiai partnerségek, a kompetencia- és költségközpontúság lehetnek sikertényezők. Az elkövetkező években további jelentős eltolódások várhatók a szakképzés területén, főleg az iparban dolgozók vonatkozásában. A szakmunkás, valamint a kulcspozíciókra alkalmas munkaerő utánpótlása egyre problémásabbá válik. Az új technológiák alkalmazásának kérdése ezért közvetlen összefüggésben van azzal, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő képzettségű emberi erőforrás a K+F eredmények sikeres gyakorlati átültetésére. 14 szakelőadások 2. KONFErENcIA KIAdváNy KONFErENcIA KIAdváNy 2011 szakelőadások 15

9 A piaci kötelezettségvállalások miatt a hazai beszállítók termékstruktúrájának és szolgáltatási palettájának elsősorban az európai autógyártó cégek közép- és hosszú távú stratégiáihoz kell illeszkednie. Ez a hazai beszállítókra nézve az adott termékkategóriákban és termelési területen a K+F ráfordítások további növelését, valamint az innovációs képesség általános javítását jelenti a cég valamennyi működési területén. szolgáltatások az egészségügy és a Wellness területén. esélyek és kihívások a nyugat-dunántúli RégióBan Ma minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az autóipari szereplők (főként a beszállítók) aktívan formálják a jövőt, és a lehetséges megoldásokra koncentrálva reagáljanak a változásokra. A hazai vállalatok számára ennél fogva a fejlődőképesség, a szakképzettség, valamint a minőség és a költséghatékonyság jelentik a legfontosabb irányelveket. A versenyképesség megtartása és fejlesztése érdekében a fontos célcsoportrészekre kell koncentrálni, egyedi megoldásokat előtérbe helyezni, együttműködési lehetőségeket felkutatni, és a termékfejlesztés folyamatába minél inkább integrálódni. Az ágazat átalakulása során az aktív szerepvállalás és a vezető technológiai pozíció megszerzése a leglényegesebb tényező a munkahelyek megtartása és a munkahelyteremtés szempontjából. Ebben a tekintetben közép- és hosszú távon elsősorban az oktatás és képzés játszik döntő szerepet. 1 Demográfiai változás, az egyedi mobilitás iránti igény fennmaradása, urbanizálódás, globális kihívások, mint amilyen a klímaváltozás és az erőforrások szűkössége, a termékek sokszínűsége, új piaci szereplők, új szövetségek, stb. lados Mihály Magyar tudományos akadémia, regionális KutatÁSOK KÖZPOntJa, nyugat-magyarországi tudományos intézet Amikor elkezdtünk gondolkodni, hogy mi lehet egy olyan ágazat,ami folyamatosan ígényeket támaszt a foglalkozatatás iránt, kevésbbé van kitéve a konjunkturális ingadozásoknak, akkor az egészségiparra illetve a szociális ágazatra gondoltunk, hiszen egy elöregedő társadalom jellemző a határ mindkét oldalára, szociális ágon egyre több a fogyasztó. Ugyanakkor világtrend az, hogy egyre jobban törekszünk arra, hogy az egészségünket megőrizzük, tehát egy olyan iparág van világszerte feltörekvőben, amely fokozatosan igényt támaszt a foglalkoztatás iránt, keresletet generál. Ha definiálni szeretnénk azt az ágazatot,amivel foglalkozunk az előadás során, akkor azt mondhatjuk, hogy az egészségturizmus a turizmusnak olyan szegmense, ahol azert tesznek meg utat a turisták, az az útjuknak a fő motivációja, hogy javítsák az egészségi állapotukat, vagy megőrizzék azt, gyógyulni szeretnének, vagy szeretnék megelőzni a megbetegedést, miközben rengeteg olyan szolgáltatást vesznek igénybe, melyek az ágazathoz kapcsolódnak. Az ágazat alapvetően a gyógyturizmusra és a prevenciót segítő wellness-turizmusra tagozódik. Ès fölhívnám a figyelmet a Medical Wellness ágra, amely egy olyan ágazat, amely az elmúlt tíz évben kezdett kibontakozni Magyarországon, ahol a gyógyászat mellett, mind a gyógyturizmus oldalán kezdenek megjelenni a wellness szolgáltatások, mind a wellness szállodák oldalán jelennek meg gyógyászati szolgáltatások, tehát a kettőnek a szinergiája, egymással való együttműködése jelenik meg ebben az alágazatban. A gyógyturizmusnak tehát a célcsoportjai elsősorban a beteg emberek megromlott egészségügyi állapotnak a javítása, a wellness pedig az egészséges embereké, a testi-lelki kényeztetés, a tudatos életvitel, a bántalmak megelőzéséhez. Ès ha visszalépünk ide, akkor ennek egy közös metszete maga a SPA, az a közös környezet, ahol ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik. Miért kedvező a jövő szempontjából egy ilyen ágaztnak a fejlesztése, kihasználása? Gyakorlatilag minden korosztály élvezője, használója az egészségturisztikai ágazatnak. vannak az egészségtudatos 16 szakelőadások 2. KONFErENcIA KIAdváNy KONFErENcIA KIAdváNy 2011 szakelőadások 17

10 fiatalok és vannak a szórakozásra vágyó fiatalok. A középkorúak esetében a családosok a megcélzottak és az egészségmegörzőek. Az idősek esetében az egészségtudatosak illetve a gyógyulni vágyók. Ès van egy speciális csoport, akiket inkább a társadalombiztosítás, a gyógyászat küld be, a műtét után lábadozókat, rehabilitációra szorulókat. A kistelepüléseknél nagyon jelentős a településfejlesztő hatása a fürdőknek (Hegykő, Kehidakustány..stb). A kapacitás tekintetében az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a férőhelykapacitás, szálláskapacitás a Nyugat- Dunántúlon. A tartózkodás hosszát tekintve a gyógyszállókban átlag 4 napot tesz ki az eltöltött vendégéjszakák száma, a wellnessszállodák vendégéjszakáit tekintve ez 3 nap. Szeretnénk hogyha ez a tartózkodási idő bővülne. A foglalkoztatást tekintve, hogyha csak közvetlenül a szállóknak a munkaerőstrukturát nézzük ez is egy nagyon széles kört ölel fel a recepcióstól a pincérig, szakácsig. Ezek közül egyébként a szakács ami évek óta hiányszakma mind a magyar és osztrák oldalon. Nem véletlen, hogy 2010 januárjában régionálisan is bekerült azon 10 szakma közé, ahol ösztöndíjat kapnak ezt a szakmát választó hallgatók. A rekreációs szakemberek egyre többen vannak, akik elsősorban a wellness ágon jelentek meg, de most a Medical Wellness révén egyéb szállodákban is nőtt a létszámuk. A szépészeti szolgáltatások eddig is a szállodák standard szolgáltatási voltak, és itt jutunk el oda, ami korábban csak a tengerparti üdülőkre volt jellemző, hogy gyermekfelügyelet és animátorok is szükségesek ezekbe a szállodákba. Nagyon széles ez a szakmai kör és még a szállodai menedzsmentet, a gépészetet, a fürdőnek a gépészeti ellátását is említeni kell, ezek mind speciális szakismeretet igénylenek. Azt mondhatjuk, hogy közel 40%-ka a Nyugat-dunántúli turizmusnak a gyógy- és wellness szállodákban foglalkoztatott. jelenlegi stratégia azt célozza, hogy a magyar egészségturizmus a magyar piacon magasra értékelt termékké váljon, sőt szinte hogy 2015-ig az elsőkké emelkedjék Európában. Szükségesnek tartják itt az együttműködést, határon átnyúló együttműködéseket és a háttérturisztikai kapacitásoknak a kiépítését is, tehát hogy ki lehessen mozdulni a szállodából és látogassák a környezetet. Tehát a fő feladatoknak a szakemberek azt tartják, hogy szükséges erősíteni ennek a termékeknek a pozicióit, a tartózkodási idő hosszabbításában látjuk ez még fejleszthető lenne (az aktuálisan 3-4 nap). A fajlagos költés minőségfokozását tarjták szükségesnek. A kapcsolódó szolgáltatások erősítése szükséges, termékfejlesztési tevékenység fokozása, a felsoroltak eléggé összhangban vannak azokkal a hívószavakkal,a mely egyébként a nemzeti as egészségstratégiában is szerepelnek. Elérendő célként megfogalmazható hogy valóban egy Hungarikum legyen az egészségturizmus Magyarországon. Komplex gyógyhelyi fejlesztések szükségesek, jól menedzselt gyógytérségek és rendszerek. Megjelenik a szakképzett munkaerő igénye, a növekvő belső turizmus (itt kérdés, hogy újra ösztönzésre kerül-e az üdülési csekk).tehát latható ebből az áttekintésből, hogy a Nyugat- Dunántúlnak az egészségturizmus valóban egy vezérágazata, egy kialakulófélben lévő és fejlesztéseket igénylő ágazata a régiónak. Számos tényező szól amellett, hogy ezt az ágazatot központilag vagy regionálisan fejleszteni kell: A turizmus más szakterületeit nézve ez egy olyan ágazat, ami időjárástól független, tehát az év egészére kiterjeszthető. Ès főleg az üdülési csekk bevezetését követven egyre inkább kialakult egy bővülő réteg Magyarországon, hogy aki az év minden szakában, különösen az állami és egyházi ünnepek időszakában igénybe veszi ezeket a szolgáltatásokat egy hosszú hétvégére. Az átlagosnál magasabb az élőmunka-igénye ennek az ágazatnak, és speciálisan felkészült személyzetet igényel, amelynek az oktatási feltételei részben megvannak a régióban ben készült el erre a programidőszakra az a stratégia, amely kifejezetten az egészségturizmus fejlesztését célozta. A regió ra dolgozta ki az első regionális programját, amelyben a gazdagságfejlesztésben önálló ágat szánt a turizmusnak. Kilátó címmel hirdette meg a programot, de kifejezetten a termálturizmust helyezte fókuszba ben elindult a Széchenyi terv, amelynek hatására nagyon jelentős fejlesztések indultak ebben az ágazatban, és 40%-ka a Széchenyi terv egészségturizmusra fordítható forrásainak a Nyugat-Dunántúlra érkezett. Tehát a 18 Szakelőadások 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 Szakelőadások 19

11 PódiuMvita a Munka világának JÖvőJe, a vállalkozások szemszögéből PotenCiálok és FeJlődési esélyek jelentkezett- mint azt az előző előadásokból is hallottuk a Medical Wellnessre való igény, illetve olyan attrakciók, beruházása,megépítése, amelyek a fiatalokat is odavonzzák. Tehát ha a saját fürdőnkről beszélünk, ami bevétel és látogatottság tekintetében Magyarországon 2.vagy 3. helyen áll, attól függ, hogy melyik szegmensét vizsgáljuk, akkor a régi trendektől el kellett térni és tényleg olyan irányú fejlesztéseket kell végrehajtani, ami a családokat vonzza hozzánk. dr. ingrid Puschautz-Meidl: Sokat említi a beruházásokat, az ifjúság, a családok, a Medical Wellness érdekében megvalósuló projekteket. A gyógyturizmus viszont egyrészről csökken, mert a betegbiztosítóknak egyszerűen nincs pénzük. Mi a helyzet a költségekkel, pontosabban a létesítmény ráfordításaival, a személyzeti költségekkel? Mindez még egyensúlyban van a bevételekkel, a fürdővendégek számával? dr. ingrid Puschautz-Meidl, ügyvezető, Burgenlandi iparszövetség A konferencia második részében azzal foglalkozunk, hogy maguk a vállalkozók hogyan látják a munka világának jövőjét. Hegedüs Úr, Ön képviseli a Büki Gyógyfürdőt. Ön milyennek látja a fürdő esélyeit, merre visz az útjuk? Bük tulajdonképpen régóta neves fürdő, de milyen jövő várható? Továbbra is úgy lesz, hogy odautazom egyetlen napra pancsolni, vagy ahogy az előbb hallottuk - Magyarország azt szeretné, ha a vendégek több napot töltenének a fürdőkben? Abban viszont nem tudok 100%-ig hinni, hogy ez tényleg megvalósítható lesz, mivel az összes hotelben csökkennek a tartózkodási idők, sokan csak egy-egy éjszakát töltenek el, és ezt rövid nyaralásnak tekintik. Ön hogyan ítéli ezt meg? Hova vezet mindez a fürdőrégióban és konkréten Bükön? ernő hegedüs: a Büki gyógyfürdő zrt humánerőforrás szakbizottság elnöke: valóban, amit korábban elmondott, az az előző időszakra jellemző volt, hogy kicsit pancsolunk, elvagyunk és jól érezzük magunkat, azonban a turizmusban jelentkező új kihívások mindenképpen arra ösztönözték a magyarországi gyógyfürdőket is, hogy változtassanak a trendeken, melynek kapcsán, ahogy az előző előadásokban elhangzott (Lados úr és Kiss Balázs is célzott rá néhány mondatában) mindenképpen a Széchenyi-terves támogatások révén elinduljon az a trend,hogy most komplexebb szolgáltatásokat kell nyújtani a magyarországi gyógyfürdőknek is.hogy közelítsenek az európai trendekhez, ezekkel a komplexebb szolgáltatásokkal a vendégek igényeit kielégítsék. Manapság már a vendégek nem elégszenek meg a évvel ezelőtti igényekkel, sokkal több mindent várnak el. Ennek kapcsán jelentkezett Magyarországon az igény -amikor a Széchényi-terves beruházások megindultak-hogy több lábon álljanak a gyógyfürdők is. A Büki fürdő esetében az egyik kitörési pont a gyógyturizmus volt. Ma már az is kiderült, hogy a ma ez is kevés, tehát hogy önmagában csak a gyógyturizmusra fektetjük a fő irányt az egy lemaradást eredményezhet, hiszen komplex szolgáltatást várnak el a vendégek. Ahhoz, hogy meg lehessen nyerni a családokat, nem elég csak egy gyógyfürdőnek a közép vagy idősebb korosztályra koncentrálni, hanem a fiatalokat is oda kell vonzani. Azt pedig nem lehet csak egészségturizmussal, gyógyturizmussal megoldani. Èppen ezért ernő hegedüs: Hát azt kell mondanom, hogy nagyon jogos volt a kérdése a magyarországi gyógyfürdők vonatkozásában a válság jeleként jelentkeztek, hogy ezek a bizonyos egyensúlyok, amire célzott kicsit felborultak. Tehát az elmúlt 2 évben, de elsődlegesen a tavalyi évben, a magyarországi gyógyfürdők vendéglátogatottsági létszáma mintegy % közötti visszaesést mutatott. Mi valamivel szerencsésebbek voltunk e tekintetben, mert a tavalyi évben nemhogy visszaesés lett volna, hanem egy minimális növekedés indult meg (inkább stagnálásnak mondhatnám). Mi így valamelyest megúsztuk, aminek az oka, hogy a menedzsment már ésszerűsítésekkel, átszervezésekkel foglalkozott a megelőző években, tehát 2007-ben, amikor még a válság jelei nemigen mutatkoztak a világban vagy Európában, és ezzel a költséghatékonyabb működésre helyezte a hangsúlyt. Ezzel sikerült megelőznünk valamennyire a bajokat, másrészt pedig az előremenkülés miatt a szolgáltatásainkat bővítettük. Az egyik gyógyszolgáltatást egy kollégám vezette, és itt a szünetben vettük számba, hogy 4 évvel ezelőtt a gyógymasszázsok területén 2féle masszázs volt a gyógyfürdőben,. Ma már közel 25 féle masszázs létezik. Tehát a wellnesshez sokrétű masszázs köthető, mint különböző kényeztető és lazító-masszázs, amely sokszínűsíti a szolgáltatások palettáját. dr. ingrid Puschautz-Meidl: A szolgáltatás egyben munkavállalókat is jelent. Több munkavállaló, több szakképzettség? Hogyan ítéli meg a fürdők helyzetét e tekintetben, 5-10 éves időtávlatban? Milyen irányba fognak elmozdulni a dolgok szakképzési szempontból? Honnan szerzik a dolgozókat? Hogyan fogják őket képezni, és főként az a kérdés, hogy hol? És ez mennyiben járul hozzá a bérszínvonal fenntartásához? rendes 20 PódiuMvita 2. KONFErENcIA KIAdváNy KONFErENcIA KIAdváNy 2011 PódiuMvita 21

12 munkaviszonyban foglalkoztatják az embereket, vagy úgy lesz, mint eddig, amikor még szabadúszó vállalkozók és részmunkaidőben foglalkoztatottak voltak jellemzők ezen a területen? Merre mutat a trend? Ernő Hegedüs: Ebben a tekintetkben is a Büki gyógyfürdő valamelyest eltér a régiókban található fürdőktől, tulajdonképpen az elmúlt években, ahogy említettem a különböző szolgáltatások számának emelésén túlmenően arra is törekedtünk, hogy az idényfürdő jelleget minimálisra szorítsuk. Mi mindig is egész évben nyitva tartó fürdő voltunk, de azért korábban jellemző volt az óriási különbség egy nyári szezon és egy téli szezon között, ami a foglalkoztatásban is természetesen jelentkezett. Ès ez azt jelentette a korábbi időszakban hogy a nyári szezonba időszakos alkalmazottakat kellett felvennünk, amelyek közel sem jelentettek olyan stabil munkaerőt. Ugyanakkor azzal, hogy olyan irányba toltuk el a tevékenységünket, hogy az őszi-téli időszakot is próbáltuk kiterjeszteni, a vendégeknek megfelelő körülményeket teremteni, hogy fogadni tudjuk őket, tényleg jól érezzék magukat, ne legyen nagy a zsúfoltság.ezt részben pihenőtér-kapacitás növeléssel értük el-meg sokminden mással is-, és abba az irányba tendálunk, hogy stabil, hosszabb időre, akár állandó foglalkoztatottakat alkalmazzunk. Ezzel az idényi jellegét és azt kell hogy mondjam a részmunkaidő jelleget is minimális szinten tartjuk. Ugyanakkor kérdésével rátapintott nemcsak a mi fürdőnknek egy gyenge pontjára, hanem általánosan Magyarországon, hiszen képzettség tekintetében sajnos nem túl rózsás a helyzet. A szakmákhoz tartozó képzések, szakképesítések megszerzésének lehetősége nagyon nehézkes. Az oktatási rendszer ezt teljes mértékben elhanyagolta, mind alapszakmák tekintetében; kivéve az egészség-turisztikai szakmákat, de minden más ami a fürdőhöz tartozik, sajnos nagyon rossz helyzetben van. Èppen ezért a Magyar fürdőszövetséggel - amely a fürdők érdekképviseleti szerve és egyúttal a szakmai támogatója- folyik egy olyan munka, hogy ezeket a képzéseket más alapokra helyezzük, hogy megfelelő szakemberekkel legyünk ellátva. Most jelenleg ez olyan formában zajlik, hogy megfelelő képzőszervekkel saját hatáskörben szervezünk olyan képzéseket, szakképzéseket, tanfolyamokat, amelyek ezeket a képzett szakembereket a részünkre biztosítják. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Ez annyit jelent, hogy a képzést saját kezdeményezésükre, rugalmasan, a szükségleteknek megfelelően szervezik. Jól értettem? Ernő Hegedüs: Ìgy van, pontosan. Tehát ebben szeretnénk eredményt elérni, hogy ne hektikusan történjen ez, mert ezzel nem csak mi küzdünk igy, hanem minden magyarországi fürdő. Nem könnyű feladat, mert ehhez jogszabályokat kell változtatni és aki ismeri a magyarországi helyzetet, tudja hogy ez nem egy könnyüű és nem egy gyors folyamat. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Ez nem csak Magyarországon van így, hanem nálunk Ausztriában is. Köszönöm a hozzászólását. Maradjunk az egészségügynél. Dr. Rupp, Ön több publikációjában is foglalkozott a határon átnyúló egészségügyi ellátások témakörével. A helyzet viszont az, hogy a saját osztrák egészségügyi rendszerünkkel, főként a költségekkel sem igazán tudunk zöldágra vergődni. A szabadúszok például jelenleg szerződés nélküli fázisban vannak, ami nem igazán üdvözítő. Hogyan lehet a költségek tekintetében kézben tartani az egészségügyi rendszert, és mi a helyzet a szomszédokkal való együttműködéssel? A kérdéskör egy részéről már hallottunk a mai napon. Milyen további összefüggések ismerhetők fel, és hol lehet takarékoskodni? Dr. Bernhard Rupp: Természetesen nagyon nehéz a válasz arra a kérdésre, hogy hol is lehetne takarékoskodni. Van az Európai Bizottságnak egy nemrégiben készült tanulmánya, miszerint az egészségügyben a működési költség 70%-a személyzeti költség. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik elsőként a személyzeten elkezdeni a spórolást. Persze nagyon csábító lenne az egészségügynek azt mondani, hogy a termelés egy részét kihelyezzük olyan országokba, ahol a munkaerő képzettsége megfelelő, a bérszínvonal meg alacsonyabb. Most gyorsan köpönyeget kell fordítanom: a munkavállalók érdekképviselőjeként, egyben az osztrák munkaadók érdekképviselőivel együttműködésben természetesen masszívan ellenállunk a határon átnyúló együttműködések nagyobb fokú forszírozásának, mert a gyógyturizmusban sok vállalkozás a forgalom aggasztó mértékű megcsappanásától tart. Az e téren aktív politikusok és érdekképviselők akár a munkavállalói kamara vagy a szakszervezet oldalán, akár az iparszövetség és a gazdasági kamara részéről a másik oldalon az osztrák társadalombiztosítási szervezetrendszervben is fontos pozíciókat töltenek be. Tehát látható, hogy ez egy dilemma. Ma azonban történelmi jelentőségű nap van a szakpolitikusok a luxemburgi csúcstalálkozó keretében elhatározták, hogy be fogják nyújtani a parlamentnek a betegek Európán belüli mobilitásának fokozására vonatkozó irányelv harmonizált változatát. És ennek folytán az is várható, hogy fellendül a szolgáltatások határon átnyúló igénybe vétele a betegek részéről Természetesen ez az irányelv nem nyit virágzó aranykort Európa számára, és határtalan egészségügyi ipar sem fog létrejönni tudni, az egészségügyi miniszterek mai határozata révén mégis fontos lépést sikerült megtenni az európaisítás irányába, ami számos előnyt fog jelenteni nekünk. Két különösen fontos síkot külön is megemlítenék: az egyik szint a regionális rehabilitációs intézmények és a kórházak közötti, regionálisan korlátozott határon átnyúló együttműködés lesz, függetlenül attól, hogy ezek a határ melyik oldalán helyezkednek el... A másik sík, amit említésre méltónak tartok, az sokkal magasabban van, és rejlik benne költségcsökkentési és takarékossági potenciál is: ez a különösen költséges kezelésekkel vagy igen ritka betegségekkel kapcsolatos uniós szintű együttműködés lenne. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Lenne kedves vázolni, hogy milyen módon működhet egy ilyen együttműködés? Vegyük például a Medastron központot, hiszen itt található a közelben, Bécsújhelyen. A koncepció előirányozza a Magyarországgal való együttműködést, és hát ezek igencsak költségintenzív kezelések, hiszen részecskegyorsítót létesítenek a daganatos megbetegedések kezelésére 22 PÓDIUMvita 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 PÓDIUMvita 23

13 Dr. Bernhard Rupp: Ehhez nem kell sok magyarázatot fűzni, elég egyértelmű ugyanis a helyzet. A költségbeli különbségek fennállása tény, és úgyis épp ez az egyik legfőbb oka annak, hogy miért olyan olajozatlanul működik jelenleg a határon átnyúló együttműködés: azok az országok, amelyek ellátó rendszere kevéssé átfogó, természetesen kerülik a drága külföldi kezelések nagyobb mérvű igénybe vételét Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Nos, ez akkor a probléma, de mi a megoldás? Dr. Bernhard Rupp: A MedAustron központ jó példa arra, hogy hogyan is kell a határon átnyúló együttműködésnek kinéznie ahhoz, hogy gazdasági értelemben is ésszerű szolgáltatásokat lehessen nyújtani. Ami a dolgot igen pragmatikussá tenné, az a kétoldalú szerződések megkötése a MedAustron központ számára definiált sugarú körzeten belül. A második lépés, hogy el kellene gondolkodni a kölcsönösségen alapuló partnerrendszereken: én biztosítom számodra a sugárkezelést, cserébe te elvégzed a rehabilitációs kezeléseket mi a legmodernebb technológiát tudjuk biztosítani hol érhetők el olcsóbb rehabilitációs szolgáltatások, amelyeket cserébe igénybe veszünk? Ez a megoldás kölcsönös előnyökkel járna, azonban csak regionális szinten valósítható meg, a vonzáskörzet és az adott lehetőségek szerint. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Ez Büknek is előnyös lenne. Mi a helyzet egyébként a munkavállalók képzésével? Szóba jöhet vajon a közös képzés ezen a területen? Vagy ilyen már úgyis van? Dr. Bernhard Rupp: Tudomásom szerint van néhány projekt, amelyek azonban néhány igen lelkes iskolaigazgató kezdeményezésén alapulnak. Az általam ismert legjobb példa a karintiai képző intézmények Olaszországgal és Szlovéniával folytatott együttműködése. Sajnos e tekintetben Európában eléggé abszurd a helyzet Egy mentős például Ausztriában más feladatok elvégzésére jogosult, mint a Cseh Köztársaságban, ebből következően jelentős problémának bizonyult egy közvetlenül a határ túloldalán, Csehországban működő autóipari beszállító cég nagy gyárának az ellátása, a vészhelyzeti beavatkozás a gmündi kórház részéről, az érintetteket ugyanis osztrák mentő és mentősök hozták volna át. A jogi szabályozás sajnos túlzottan is eltérő az ilyesmihez....tehát köszöntenem kell mindenkit Abszurdisztánban, hiszen e körben 27 különféle jogi hátteret kell áthidalnunk. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Itt 27-féle helyzet van, ami rossz, de ha csak Ausztriát nézzük, itt is 9 különféle szabályozás (a tartományi szintű jogalkotás miatt), és már ennek a kezelése is elég problémás. Kedves Rita, Ön egy autóipari beszállító cég munkatársa, ahol a Schäffler cég egy régi-régi termékkörével, a kuplungokkal foglalkoznak. Hogy néz ki a kuplung jövője? Mennyire tér el egy mai kuplung az eredeti koncepciótól, és milyen további fejlődés várható? Rita V. Kenyeres, osztályvezető, LUK Savaria GmbH: Köszönöm szépen a meghívást. Pár gondolatot csak a vállalatunkról. Ugye említésre került az előbb, a Schäffler csoporton belül a LuK-Savaria kuplunkgok gyártásával foglalkozik. Hogy a kuplunkgok milyen irányban haladnak, azt nehéz megmondani. A vállalat múltja az elég impresszív volt ban kezdte meg a termelését, és egy rendkívül dinamikusan fejlödő vállaltról volt szó. Ami azt jelenti ha visszamegyek a termék oldalra, hogy előszőr csak a kuplung- szereléssel kezdett foglalkozni, vállalatunk, de az évek során több terméknek az összeszerelésével is foglalkozik. Aztán a gyártás is megjelent, ami azt jelenti hogy van forgácsolással foglalkozó részünk, van hőkezelés, van stancolással foglalkozó részünk, és egy teljesen új termék, ami 2008 végén-2009 év elején jelent meg, ez az ívrugóknak a gyártása. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy ez egy pillanatnyilag rövid időre kiszervezett tevékenység, hanem mint autóipari beszállító ezekkel a termékek összeszerelésével és gyártásával foglalkozunk. A délelőtti előadásra hivatkoznék, ami teljesen jó képet mutatott arról, hogy az autóipari beszállítók milyen irányban mozdulnak el, és itt megjelenik, hogy a mi tapasztalatunk szerint megváltoztak a vevői szokások. Kevésbbé a premium kategóriájú autók iránt érdeklődnek, sokkal inkább a gazdaságos, a kisebb típusú autókat keresik. Ès ehhez értelemszerűen alkalmazkodnia kell az autóiparnak, azon belül a kuplungyártással foglakozó cégnek is. Megint csak referálva a délelőtti előadásra, itt nagyon jól elhangzott, hogy váltani kell, és ez a váltás a mi esetünkben konkrétan azt jelenti, hogy egy termeléssel, produkcióval foglalkozó vállalat irányából, a technológiai gyár irányába kívánunk mozdulni. Ezt mondhatnám úgy is hogy egy stratégiai feladata a vállaltnak, ami megint csak az innovációt jelenti (már nagyon sokszor hallottuk a mai délelőtt során, hogy mennyire fontos ez). Két szinten kell ezt néznünk a jövő tekintetében, egyrészt a termék innováció oldaláról, a LuK-Savarianál termékfejlesztéssel is foglalkozunk, a másik pedig a technológiának a fejlesztése, optimalizálása, hatékonyabbá tétele, amely által sokkal gazdaságosabb lesz a kuplunggyártás a jövőben. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Hogy jutott túl a válságon a LuK Savaria Kft.? Hogy alakul a munkavállalók létszáma? Milyen végzettségű dolgozókra van szükségük? Saját maguk is foglalkoznak majd a dolgozók szakképzésével, vagy esetleg ez már ma is jellemző? Rita V. Kenyeres: Először, hogy hogy élte meg a vállalat a válságot: A válság jelei már 2008-ban jelentkeztek, és ekkor az ügyvezetés már nagyon megfontoltan mgelőző intézkedéseket tett. De azt gondolom hogy az igazán markáns lépések 2009-ben történtek. Egyrészt próbáltunk arra törekedni, hogy a jól képzett munkaerőt megtartsuk, a másik oldalon pedig a piaci mutatók figyelembe vételével olyan foglalkoztatási formákhoz kellett nyúlni, ami nem volt elterjedt, megszokott a múltban. Emlékeztetek arra, hogy ez egy dinamilusan fejlődő vállalat volt. Maga a válság jelenléte a szervezet számára is egy újdonság volt, szervezet-fejlesztési kérdéseket is vetett fel, hisz nem voltak felkészülve sem a vezetők, sem a dolgozók arra hogy válság van, gazdasági válság van, hogy változást kell megélnünk. Tehát ha munkaerő-létszám irányában nézem a dolgot, akkor bizony voltak olyan lépések, amelyek 24 PÓDIUMvita 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 PÓDIUMvita 25

14 a létszám csökkentését irányozták meg, itt azért elsősorban határozott munkaszerződéssel bírók voltak a célcsoport, fókuszáltunk viszont arra is, hogy bizonyos tevékenységek,amelyeket eddig külső partnerek végeztek el, azt behozzuk úgymond a szervezetbe, saját munkavállalóval oldjuk meg ezeknek a munkáknak a kivitelezését, illetve törekedtünk arra, hogy azért a jól képzett munkatársak megmaradjanak. Egy bizonyos minimális létszám leépítésére került sor, viszont melléje tettük azt, hogy próbáltuk a munkarendet, a munkaidőt alakítani, illetve bizonyos egyéb kompenzációkat hozzátenni, hogy azért a válság az ott maradt dolgozókat végül is ne érintse olyan mélyen, mint más területeken. Ez jellemezte az előző év első felét, viszont a második félévben tapasztaltuk azt, hogy amint a megrendeléseink növekedtek, ismételten munkaerő növelésére van, volt szükségünk. Ezt úgy tettük meg, hogy jobbára határozott idejű szerződéssel foglalkoztattunk munkatársakat, hiszen azért még a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság ott van a rendszerben. Bizonyos képzéseket saját magunknak kell megoldani, bizonyos a rendszerben jelenlévő képzések, ismeretek nem rosszak. Talán azt gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy ha az oktatási intézményekkel a vállalat megfelelően együtt tud dolgozni, tudják egymást kölcsönösen támogatni. Ezt két szinten teszi jelenleg a vállalatunk, egyrészt a szakközépiskolákkal vagyunk viszonylag szorosabb kapcsolatban, ennek van már egy történelmi múltja a vállalaton belül, hisz tanműhellyel rendelkezünk, ami azt jelenti hogy a városban lévő szakképző iskolával egy szoros, régi kapcsolat van. Ez kifejezetten a forgácsolás képzésére, a forgácsoló utánpótlásra fókuszál. Viszont az elmúlt évben nyitottunk más szakképző iskolák felé is, ugyanebben a szakmacsoportban, ugyanebben a képzési területben, tehát próbálunk egy kicsit több lábon állni a képzés tekintetében. Illetve azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a forgácsolás ami egy unikum, ha szabad talán így fogalmaznom, és jó forgácsolót nehéz találni a városban illetve környékén, hanem vannak még olyan területek is, amelyeknél ugyanezt elmondhatjuk. Ès ez a tapasztalatunk a karbantartó, különösen az elektromos karbantartó témakörben, tehát ebben az évben illetve a következő évben szeretnénk arra fókuszálni, hogy olyan szakképző iskolákkal vegyük fel a kapcsolatot, akiknél a képzés, az elméleti képzés ezen a téren megtörténik, amit mégegyszer mondom, nem lehet rossznak nevezni, viszont inkább a hozzápárosuló gyakorlati képzés, gyakorlat-orientált képzés az, ami hiányzik Magyarországon és erre tud lehetőséget biztosítani vállaltunk a tanműhelyen keresztül. A másik szint a képzésen belül, ez pedig a felsőoktatás, a mérnök-képzés. Ugye termelővállalat révén elsősorban és többnyire mérnököket keresünk. A mérnök-képzésnél úgyszintén törekszünk arra, hogy, nem csak a város és region környékén, hanem hogy a Nyugat-Magyarországon lévő felsőoktatási intézményekkel szoros együttműködést alakítsunk ki, amelyegy bizonyos szinten működik, együttműködési formák megtalálhatók, de ezeket sokkal jobban el lehetne mélyíteni, sokkal jobban tudnánk egymást támogatni. Itt elsősorban gondolok a képzési profil alakítására, a képzés tartalmának összeállítására, gyakorlati lehetőségek, gyakorlóhelyek, akár diplomamunka biztosítása a hallgatók számára. Az egyetem egyben egy tudásbázis, tudáscentrum is, mely tudás a meglévő oktatók és rajtuk keresztül a tanulók bevonásával a vállalton belül működő fejlesztő tevékenységnél kamatoztatható. A képzésnél még ami megemlítendő: itt elhangzott, hogy Ausztriában a vállaltok mit soroltak fel hiányosságként. Èn azt mondanám, hogyha azért a mérnök alap szakképzést nézve ezek adottak. Èrtelemszerűen a vállalatspecifikus dolgokat a vállaltnak kell hozzátenni. A számítástechnikai képzéssel, ismerettel nincsen gond. A szűk keresztmetszet a nyelvismeret. Nemcsak azért mert egy multinacionális vállalat vagyunk, és ezért speciálisan nekünk lenne erre szükségünk. Èn azt gondolom, hogy manapság már a szakirodalom idegen nyelven érhető el, tehát az angol vagy a német nyelvnek az ismerete elengedhetetlen. Ès itt az én véleményem, hogy a nyelv ismerete az egy dolog, de annak az aktív használata, a beszédkészség szinten tartása nagyon fontos, ami még pillanatnyilag nem jellemző a mérnök végzettségű hallgatók körében. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Milyennek látja az esélyeket május elsejét követően? Nehezebb lesz a dolguk, vagy ez nem annyira jellemző? A szabad munkaerő-áramlás a munkaerőpiacon krízist okoz, vagy esély? Rita V. Kenyeres: Az hogy május elsejével lehetővé válik a szabad munkaerőáramlás a munkaerőpiacon, már bizonyos mértékben jelentkezik vállalatunknál. Ebben az évben, sőt az előző év végén is volt kolléga, aki úgy gondolta, hogy inkább Ausztriában próbálja ki önmagát, vagy Németországban, Svájcban szeretne munkát vállalni. Ez mindig az egyén döntése. őneki kell mérlegelni azt, hogy abban az adott kultúrában, környezetben, ahol felnőtt, amiben ő tanult, abból ő milyen irányban szeretne továbbmenni. Ausztriát szűkebben anyagi szempontból nézve biztosan van különbség. Talán annyira nem szignifikáns ez a különbség, mint amire előszőr gondolnak az Ausztria iránt kacsintgató mérnökök. Viszont azt is mérlegelni kell, hogy itt van egyéb olyan költség, ami magyarországi dolgozónál nem jelentkezik: adott esetben egy utazási költség, vagy annak a tudata, hogy bizony korán kell indulni reggel és bizony elég későn este ér haza a távolságok miatt. Vagy ha úgy dönt, hogy a munkahelyéhez közel szeretne lakni, akkor annak vannak egyéb költségvonzatai, és azt azért elég jól lehet látni, hogy Ausztriában az élet sokkal többe kerül, mint jeleleg Magyarországon. Igen, biztos hogy lesz egyfajta megindulás, de én egy tömeges elvándorlásra, tömeges jelentős mozgásra nem számítok. Ès ez azt gondolom, hogy ez kétoldalú: egyrészt vannak az egyén motivációi, a másik oldalról pedig, hogy az adott vállalat milyen motivációs elemeket tud felmutatni, milyen munkakultúrát, munkakörnyezetet kínál és ez mennyire tartja vissza a munkatársat. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Manfred, te is a járműiparban dolgozol, fényelemeket gyártatok építőgépek, kvadok és hajók számára. Hallottuk már ma, hogy az autóipari beszállítók az innováció hordozói. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban a Hella cégnél? Manfred Gerger, MBA, a HELLA Austria Autóalkatrészgyártó Kft. ügyvezetője: Az ausztriai HELLA vállalat elhatározta, hogy a mezőgazdasági és építőipari gépgyártás terén található piaci 26 PODIUMSDISKUSSION PÓDIUMvita 2. Konferencia Kiadvány 2. KONFERENZBERICHT KONFERENZBERICHT Konferencia Kiadvány PODIUMSDISKUSSION PÓDIUMvita 27

15 résből szeretne profitálni. Az utóbbi években úgy alakult, hogy a motorsporttal is kapcsolatba kerültünk, tehát motorkerékpárokkal, quadokkal, motoros szánokkal stb. is foglalkozunk. A harmadik, viszonylag vékony pillért a tengeri járművek számára gyártott világítótestek előállítása jelenti. A megoszlás: kb. 60% mezőgazdasági gép, 20% építőipari gép, a többi a motorsport és a vízi járművek között oszlik meg ban már a válság kezdetén felismertük, hogy olyan folyamatok zajlanak, amelyek számunkra gondot jelenthetnek. Természetesen első lépésben mi is, mint sok más cég, az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat próbáltuk csökkenteni, ez a legegyszerűbb módja a költségtakarékosságnak. Ekkor a képzési célú fizetés nélküli szabadság mellett döntöttünk. A munkavállalóink ugyan nem dolgoztak, és kevesebb bért is kaptak, mert a Munkaerőpiaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice) fizette őket, munkahelyük viszont megmaradt, és olyan személyiségfejlesztő tréningeket és egyéb ismereteket nyújtottunk számukra, amelyeknek a beszállítói ágazatban hasznát veszik. A következő évek során is szeretnénk ezt a képzési tevékenységet folytatni. Dél-Burgenlandban, a stájer határ közelében kialakítottunk egy képzőhelyet, klaszterbe tömörültünk, és úgymond hazavittük az egyetemet. Ilyen úton-módon kínálunk felsőfokú képzéseket villamos- és gépészmérnökök számára az opto-elektronika és a fotovoltaika (napelem-technológia) területeken. Jelenleg 15 hallgató látogatja ezeket a képzéseket, és már megvannak a jelentkezőink a következő a téli szemeszterben induló következő képzésre: 20 fő a régióból. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Ez a magasan kvalifikált szakemberek képzése. De mi a helyzet a többi munkavállalóval? Másképpen: elég rugalmas-e az osztrák oktatási rendszer ahhoz, hogy a cégek képzési szükségleteinek eleget tegyen, vagy milyen megoldások állnak rendelkezésre a jövőben? Manfred Gerger: Nos, én úgy gondolom, hogy a jelenlegi oktatási rendszerünkben még sok a hiányosság, és nem tudjuk a gyermekeinknek, a tanulóinknak biztosítani azt, hogy az iskolapadból kilépve megfelelő gyakorlati ismeretekkel is rendelkezzenek. A folyamat részben már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik, majd folytatódik a felső tagozaton, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban... Azt, hogy milyen szakmák és foglalkozások lesznek a jövőben, milyen tartalommal, nehéz megmondani. Ha például megnézzük, mi volt a feladata régebben egy villanyszerelőnek, akkor azt mondhatjuk, hogy vezetékeket húzott A pontból B pontba, néhány helyen esetleg áramköröket kapcsolt össze. A cég lakatosa elkészítette a szükséges szerkezeteket, szerelőberendezéseket, előkészítette az asztalokat, majd ezeket még talán az szereléssel és a gyártással foglalkozó részleg rendelkezésére bocsátotta. Ha mármost ezt a két szakmát összeadjuk, új szakma születik: a mechatronika. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Honnan fogja toborozni munkatársait a jövőben a HELLA? Tehát május 1-jét követően? Manfred Gerger: Nagyon ügyelünk arra, hogy a munkavállalóinknak a lehető legkisebb távolságot kelljen megtenniük otthonuktól a munkahelyükig, és így természetesen megpróbáljuk helyben, Dél-Burgenlandban megtalálni a megfelelő munkatársakat. A régióban ezért is jutottunk arra, hogy egy egyetemmel együttműködve helyben biztosítjuk a munkaerő képzését. Ezt a jövőben is folytatni fogjuk. A fekvést illetően közel vagyunk a magyar határhoz, körülbelül 15 km-re. Jelenleg 1-2 magyar munkavállalót foglalkoztatunk. A jövőben természetesen a határon túlra is kinyújtjuk a csápjainkat, hirdetni fogjuk a betöltetlen állásainkat. Jól képzett szakembereket szívesen veszünk fel, sőt, továbbképzést is biztosítunk. Elsődleges célunk az, hogy a régióban terjeszkedjünk. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Köszönöm. Sokat hallottunk arról, hogy mi mindenre lesz szükség a jövőben, hogy milyen elvárásokra kell felkészülni a munkavállalóknak. Van még kérdésük az előadókhoz? Kovács Géza vagyok a foglalkoztatási hivatalból. Sokszor említésre került a délelőtt folyamán, hogy bizonyos szakmákban munkaerőhiány van. Ès azt is hallhattuk éppen most, hogy erre a képzés lehet a megoldás. Az egyik kolléga délelőtt említette, hogy a képzés az időigényes, a munkaerőre meg lehetőleg azonnal lenne szükség. Ez indított el bennem egy emléksorozatot: Talán Önök is emlékeznek arra, hogy pár évvel ezelőtt Németországban felismerték, hogy kevés az informatikus. Ès ugye az informatika a gazdaság motorja, mondták, és most informatikus kell, meghirdettek egy olyan programot, aminek a keretében ha jól emlékszem 2 menteben informatikust akartak felvenni. Két részletbe, tehát azt mondták, hogy felveszünk tízezret, aztán meglátjuk a helyzetet, aztán még felveszünk tízezret ha kell, ugyanis egy jó informatikus kiképzése kb.4-5 év. Most arra gondoltam, hogy nem lenne-e célszerű ezt a mi esetünkben is megpróbálni. Itt nehogy félreértsenek, én nem a magyarjaimat akarom eladni Ausztriába, hiszen mint hallhattuk a professzor úr előadásában, szakács sincs már sok Magyarországon, viszont a harmadik országban. Az Európai Unióban most van ez napirenden, hogy tudjuk hogy az Unió öregszik, tudjuk hogy 2015 körül már komoly munkaerő-hiány lesz, tehát gondolkoztunk rajta, illetve gondolkoznak rajta a bizottságban, hogy a harmadik ország számára megnyitnák a munkaerőpiacot. Csak ennyit szerettem volna hozzátenni. Köszönöm szépen. Dr. Bernhard Rupp: Szívesen hozzászólnék ehhez, de nem tudom, hogy Önt érdekli-e az egészségügyi képzés is, vagy inkább csak az iparról van-e szó. Az Európai Unió összes tagállamában hiány van az egészségügyben szakképzett munkaerőből. Ez ugyanúgy igaz az orvosokra, mint az összes egyéb egészségügyi szakmára. Már utaltak rá, hogy az orvosok hazai kiképzése hosszú időt vesz igénybe, akár 10 évet is, míg kijön egy szakorvos a rendszerből. Az ápolók esetében ez a ciklus valamivel rövidebb, itt körülbelül 3-4 évvel számolunk. Az egészségügyi szakmákat illetően Európában már létezik vonatkozó szabályozás, tehát a honosítás, valamint az elismerési eljárások segítségével 28 PODIUMSDISKUSSION PÓDIUMvita 2. Konferencia Kiadvány 2. KONFERENZBERICHT KONFERENZBERICHT Konferencia Kiadvány PODIUMSDISKUSSION PÓDIUMvita 29

16 lehetővé válik a határon átnyúló együttműködés. Ausztriában is jelentős a Cseh Köztársaságból, Szlovákiából, és Magyarországról, valamint időközben Romániából is érkező külföldi ápolók száma, akiknek a képzettségi szintje részint meglehetősen magas. A segítő szolgálatokhoz is importálunk külföldről munkaerőt, ami részben munkavállalókat jelent, részben pedig vállalkozókat. Elmondható tehát, hogy az egészségügyben már felismerésre kerültek az együttműködések, egyezmények előnyei, jóllehet ezek a magas bérszínvonalú régiókban jelentkeznek. Nézzük csak a fogászati ellátás esetét! Ismert, hogy a nyitott határok folytán Nyugat-Dunántúlon valószínűtlenül sűrű az osztrák keresletet is kiszolgáló fogászati rendelők előfordulása, ezzel szemben Magyarország keleti felében fogorvoshiány tapasztalható. Ezzel is magyarázható az Európai Bizottság különösen az egészségügyi szakmákra vonatkozó felhívása a tagállamok felé, miszerint az orvosok magas bérekkel történő elcsábítása más tagállamokból, és ezáltal ott egészségügyi ellátási zavarok előidézése jó erkölcsbe ütköző. Olyan mechanizmusok kialakítása válik egyre inkább szükségessé, amelyek lehetővé teszik határozott időtartamú csereprogramok megvalósulását annak érdekében, hogy Európa bizonyos részein ne ürüljön ki az egészségügyi ellátórendszer, illetve ne romoljon vészesen annak színvonala. Egyik ágazatban és így az egészségügyben sem működik olyan általános és az igényekkel párhuzamosan zajló továbbképzési rendszer, amely a piac szükségleteihez igazodik. Az ipari ágazatokról nem tudok mit mondani, azokban nem vagyok jártas. Dr. Bernhard Rupp: Ügyvezető asszony, egy észrevételem lenne az Ön által említett röghöz kötöttséghez. Az Európai Unióban sok különböző gondolkodásmód és kultúra van jelen. Születtek tanulmányok, sajnos nem hoztam őket magammal, amelyek arról szólnak, hogy teljesen más például a lengyel állampolgárok kötődése hazájukhoz, mint mondjuk a cseheké, és ugyanígy van különbség az osztrák és magyar emberek között is. A kérdés tehát az, hogy valójában mennyire mobilak a magyarok utazás és munkavállalás szempontjából Bizonyítani nem, de elmondani el tudom, amit az egészségügyben az ápolók és orvosok esetében tapasztalok: a csehek például szívesen vállalnak munkát külföldön néhány évre, de utána hazatérnek, ezzel szemben például a lengyelek számára az is elképzelhető, hogy akár egész hátralevő életüket, teszem azt, az Egyesült Királyságban töltik. Tehát léteznek nagy eltérések, akár még egy-egy magyarországi megyén belül is, azt gondolom, hogy e tekintetben nem lehet általánosítani. Dr. Ingrid Puschautz-Meidl: Talán egy gondolatot még ehhez. A legügyesebbekért és a legtehetségesebbekért már régen elkezdődött a verseny, és ez csak éleződni fog. Ennek oka, ahogy Ön is helyesen mondta, a megfelelően képzett munkaerő, a szakmunkások hiánya. Azt viszont nem gondolom, hogy ez a verseny kizárólag a határrégiókra szűkül le, mivel a legjobb, legkeresettebb szakemberek nemzetközi színtereken dolgoznak, és nem elsősorban az osztrák-magyar határtérségben keresendők. Úgy gondolom, ezt támasztják alá a kollégák által elmondottak is, ezen kívül az osztrák ember ugyanolyan röghöz kötött, mint a magyar, vagyis ha nagyjában-egészében elboldogul, inkább otthon marad. 30 PÓDIUMvita 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 PÓDIUMvita 31

17 a Munka világának JÖvőJe andreas ReiteR JÖVŐKutatÓ ztb zukunftsbüro Olyan időket élünk, amikor a gazdaság nagyon dinamikusan fejlődik, a gazdaság szerkezeti struktúrája nagyon törékeny, valamint nem csak egy nagy növekedési centrum a jellemző, mint például az USA, ázsia, Európa, hanem sok kisebb, nagyon dinamikusan fejlődő gazdasági gócpont. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a tehetséges emberek, a beruházások, és az emberi erőforrás abba az irányba mozdulnak el, ahol a fejlődés a legdinamikusabb. A jelenleg tapasztalható fejlődési kultúra egyértelműen azt mutatja, hogy lényegében két mondhatjuk úgy is fő erényről vagy kulcskompetenciáról van szó, nevezetesen egyrészt arról, hogy milyen rugalmasak vagyunk a stratégiaalkotásban, valamint hogy milyen rugalmasak vagyunk az átalakulási- és alkalmazkodási folyamatok során. Egy cég vagy szervezet annál sikeresebb, minél rugalmasabb, minél alkalmazkodóbb magatartást tanúsít a változásokkal szemben. Említhetném a fejlődéslélektanból származó reziliencia kifejezést is, amely a gazdasági életben jelenleg még nem igazán ismert. A reziliencia ellenálló képességet, krízishelyzetekben való boldogulást jelent. A biztonság és a bizalom kérdése, amely nem kizárólag a vásárlóerő, hanem nagy mértékben pszichológiai kritériumok függvénye, erőteljesen befolyásolja a cégek kommunikációs és sikerstratégiáit. A piacgazdaság működési mechanizmusa átalakul, aminek során le kell mondanunk a kizárólag mennyiségi jellegű növekedési spirálról, a gyorsabban, magasabbra, erősebben elvéről. Mik a változás mozgatórugói? Egyrészről természetesen az alkalmazkodóképesség növelése, amely vonatkozik a szakmákra, a munkavállalásra, a digitális hálózatokra, a globalizáció-lokalizáció témakörére. Korunkban egy átmenet tanúi vagyunk. A hagyományok helyébe individuális döntési lehetőségek lépnek, a körforgások időtartama, az életciklusok lerövidülnek. A különféle eltérő részekből összerakott, patchwork életmód következtében a ma még kevéssé jellemző vándorló, mobil létformák fognak egyre gyakoribbá válni. Ha megfigyelik saját életpályájukat, vagy éppen másokét, láthatják, hogy az elmúlt évben sok minden megváltozott. Korábban jellemző volt, hogy egy nagyon megszabott menetrend szerint éltünk: iskolába jártunk, végzettséget szereztünk, egész életünkben ugyanabban a szakmában dolgoztunk, végül nyugdíjba mentünk. Ez a kép manapság erősen felbomlóban van. Az ember elkezdi a pályáját, alkotói szabadságra megy, szünetelteti a munkavégzést, akár képzési, akár magánéleti okok miatt, újra munkába áll, időközönkénti pályát módosít, továbbá egyre inkább jellemző az idő előrehaladtával, évesen, az úgynevezett változó korban a munkából való kikerülés, vagy az, hogy munka mellett az idős szülők gondozását is el kell látni. Ebben viszont biztosan változás lesz, egyszerűen azért, mert kérdezem én, ki fogja a harmadik ex-anyósát ápolni? Az életstílus megváltozása, például a párkapcsolatok számának növekedése következtében ami természetesen nagyban befolyásolja a nők szakmai pályafutásának alakulását is a hagyományos családszerkezetek és magatartásminták eltűnnek. A gondozás finanszírozásának kérdése, és sok más hasonló tényező is hozzájárul az életpálya átalakulásához, átstrukturálódásához. Egy másik új jelenség, amely Amerikában már korábban elterjedt, az ún. részleges nyugdíjba vonulás (Semi-retirement), ami azt jelenti, hogy a munkavállalók éves korban nem mennek azonnal nyugdíjba, hanem tulajdonképpen lassan, fokozatosan válnak meg munkájuktól. A részleges nyugdíjazás során az érintettek négyórás munkarendben dolgoznak tovább, emellett pedig a cég projektjeiben működnek közre, és fokozatosan hagynak fel a munka végzésével, ezzel együtt ennek időpontja egyre inkább kitolódik. A várható változások következtében nem valószínű, hogy 65 évesen nyugdíjba lehet majd menni, sokaknak számolni kell azzal, hogy éves korukig dolgozni fognak. A másik tényező a globalizáció-lokalizáció kérdése, ami a régiók kiéleződő versenyéről szól. A verseny nemcsak azt jelenti, hogy a saját régiónkba vonzzuk a jó szakembereket, hanem főként azt, hogy a kompetenciaterületeinket, az együttműködési stratégiáinkat egyre inkább és kimondottan a regionális forrásokhoz igazodva alakítsuk ki, illetve hogy a képzés, kutatás és fejlesztés területét erősítsük, és a régió életszínvonalát emeljük. E körben nagyon lényeges a gazdasági, ökológiai és szociális életminőség összefonódása. Igaz, a deutsche Bank nem az ezoterika fellegvára, mégis foglalkozik adott térségek elégedettségi mutatóival, figyelembe veszi, melyek a magas boldogságindexszel rendelkező célterületek, államok és általában a skandináv országokban a legmagasabbak ezek az értékek. Kiderült, hogy egy adott térséget meghatározó puha és kemény tényezőkkel (úgy mint képzés, szakképzés, a munkavállalók képzettsége, a környezet minősége) kapcsolatban levezethető egy egyszerű következtetés: dollár éves jövedelem felett, tehát ami már nem a közvetlen megélhetést fedezi, a pénz már nem boldogítja tovább az embert. Ez azt jelenti, hogy az elégedettségünk fokozódása vagy csökkenése szempontjából lényegében mindegy, hogy 5 millió, vagy dollárt keresünk egy évben, azt más tényezők fogják előidézni... Manapság egyébként a városok, vállalatok és térségek a tehetség-index alapján versengenek: abban, hogy mekkora mértékben található meg nálunk ez a híres-neves kreatív társadalmi réteg... A kreatívak az életpályájuk, szellemi tőkéjük alapján tulajdonképpen a változások előremozdítói. Jó példa erre a berlini Petershaus. Időközben számos európai városban találunk olyan épületeket, irodákat, ahol fiatal vállalkozók helyet bérelnek maguknak egy napra, egy órára, öt napra, vagy igény szerint. Nem otthon ülnek egyedül az íróasztaluknál vagy a nappalijukban, hanem közösen élnek és dolgoznak ezekben a tágas irodahelyiségekben. Már Bécsben is léteznek ilyen intézmények. Ha azt kérdezzük, milyen keretek között fognak a jövőben az emberek dolgozni, akkor nagyjából a következő vállalati modellt vázolhatjuk fel: van egy központi mag, amelyet a képzett munkaerő alkot, e magot egy alvállalkozókból, 32 ausblick kitekintés 2. KONFErENcIA KIAdváNy 2. KONFErENZBErIcHT 2011 kitekintés 2. KONFErENcIA KIAdváNy

18 szakértőkből, szabadúszókból, stratégiai partnerekből, beszállítókból álló partneri hálózat veszi körül, és a szélén találjuk a bér- és idénymunkásokat, akik a megbízások jellegétől, és a gazdasági helyzettől függően erősíteni tudják a magot. Ha kitekintünk 2020-ra, 2025-re, akkor meglátásom szerint a munkavállalás szempontjából két lényeges aspektust kell figyelembe vennünk: a nyugdíjas korúak foglalkoztatását (Silver Work), illetve a nők helyzetét, hiszen ők óriási munkaerő-potenciált jelentenek, egyre magasabban képzettebbek, és a családban, társadalomban betöltött szerepük, a velük szemben támasztott elvárások alapján speciális munkahelyeket igényelnek, ehhez a társadalom, a közösségek és gazdaság közötti összhangra lenne szükség. Van sok pozitív példa arra, hogy az optimális öregedéssel kapcsolatos munkahelyi tanácsadás (Age Coaching) segítségével 55 évesen is fiatalosak, lendületesek maradnak, vagy azzá válnak az emberek. A termelési szektorban arra is találunk sok jó példát, hogy az idősebbek leleményes módon együtt dolgoznak a fiatalabbakkal. Tulajdonképpen az a cél, hogy az emberek a jövőben valóra tudják váltani az egész életen át tartó tanulás elvét, amelyet sokan fenyegetőnek éreznek, de amely nélkül elveszíthetik munkájukat. A jövő amúgy a nőké, először is mert egyre jobban képzettek, valamint a vásárlóerejük nő. A nők aránya a munkavállalók körében emelkedik, például Ausztriában 2020-ig akár még további 10%-kal is növekedhet. Tehát ebben nagy lehetőségek rejlenek, amire szükség is van, hiszen félő, hogy nem lesz elég fiatal munkaerő. A családpolitika tulajdonképpen területfejlesztési politika, ezt nem győzzük eleget hangsúlyozni. A közösségeknek, a régiónak, az iparnak, a gazdaságnak vállvetve együtt kell működnie annak érdekében, hogy biztosított legyen minden egyes kisgyerek ellátása, felügyelete. A család és a nők szerepe és helyzete óriási horderejű témakör, a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) nevű szervezet minden évben nyilvánosságra hoz egy, a nemek közti esélyegyenlőségről szóló statisztikát. Ausztria ebben a 47. helyen áll Lesotho után. Ez tény, nem vélemény, úgyhogy bőven van még mit tenni. 34 Kitekintés 2. Konferencia Kiadvány Konferencia Kiadvány 2011 Kitekintés 35

19 36 Kitekintés 2. Konferencia Kiadvány 2011

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Üdvözli Önt a QERDES.COM!

Üdvözli Önt a QERDES.COM! Üdvözli Önt a QERDES.COM! Automatizált érdeklődő-, ügyfél- és panaszkezelés, ügyfélelégedettség-mérés többfelhasználós, többnyelvű környezetben. Magyarországi szállodák helyzete és várakozása 2011 Piackutatás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK Tanítsunk, Tanuljunk határok nélkül Határon átnyúló együttm

ÜDVÖZÖLJÜK Tanítsunk, Tanuljunk határok nélkül Határon átnyúló együttm ÜDVÖZÖLJÜK Tanítsunk, Tanuljunk határok nélkül Határon átnyúló együttmőködési szeminárium Nyugatmagyarországi és industrievierteli iskolák számára 2010. november 24. szerda HLW Sta. Christiana, Frohsdorf

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben