Innovációs vezetők bemutatása a klaszterek és régiók alapján

Átírás

1 Innovációs vezetők

2 tartalomjegyzék

3 04-05 Köszöntő Projekt leírás Projekt partnerek Partner 01 Partner 05 CNA Regionális Egyesület Emilia-Romagna Partner 02 Partner 06 Emilia-Romagna Régió Partner 03 Partner 07 IMU Intézet Berlin Kft. Partner 04 Partner 08 CAMPUS 02 Alkalmazott Tudományok Egyeteme Benchmarking Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Kutatási és Innovációs Központ Regionális Fejlesztési Ügynökség, Bielsko Biala Bielsko Biala Egyesület: Turizmus, Vállalkozási és Helyi Fejlesztési Központ Innovációs vezetők bemutatása a klaszterek és régiók alapján Régió 01 Emilia-Romagna Cipőipari Klaszter A vezető Castellani S.r.l. B vezető C.B.R. Tacstile S.n.c. c vezető Tacchificio Zanzani S.r.l. Régió 02 Val d Enza Csomagoló Klaszter A vezető Bottazzi S.r.l. B vezető Elettromeccanica F.LLI FICO c vezető FILIPPINI di FILIPPINI S. & C. S.r.l. Régió 03 Optika Szövetség Berlin Brandenburg A vezető OPTOTEC Optotechnischer Gerätebau GmbH B vezető Poschmann Design GmbH c vezető SOLIRA Sonderlinsen GmbH Régió 04 profil.metall A vezető ARCUS Planung + Beratung Bauplanungsgesellschaft mbh Cottbus B vezető micontrol GmbH c vezető Unitechnik Automatisierungs GmbH Eisenhüttenstadt Régió 05 Felső-Ausztriai Mechatronikai Klaszter A vezető Convergent Information Techn. GmbH B vezető FerRobotics Compliant Robot Techn. GmbH c vezető Geschützte Werkstätte St. Pölten Ges.m.b.H. Régió 06 Stájer Automatizációs Technológia Platform A vezető AUTFORCE Automations - GmbH B vezető M & R Automation GmbH c vezető PLS Automation GmbH Régió 07 Pannon Termál Klaszter A vezető Büki Gyógyfürdő Zrt. B vezető Gránit Gyógyfürdő c vezető Kehida Termál Gyógy és Élményfürdő D vezető Mesteri Termálfürdő E vezető Szentgotthárd Spa és Wellnessfürdő F vezető Gyógy és Wellnessfürdő Sárvár Régió 08 Cseh Bútorasztalos Klaszter A vezető DDL Dřevozpracující družstvo B vezető NADOP-VÝROBA NÁBYTKU, a.s. Régió 09 Hálózati Biztonság Felügyelet Klaszter A vezető AdvaICT, a.s. B vezető INVEA -TECH, a.s. c vezető SOVA NET, s.r.o. D vezető UNIS COMPUTERS, a.s. Régió 10 Első Lengyel Passzív és Energia hatékony Építőipari Klaszter A vezető Lengyel Energiahatékonysági Alapítvány (FEWE) B vezető HVAC Dizájn és Tanácsadó Iroda c vezető SPEC BAU Polska Sp. z o.o. Régió 11 Lengyel Faipari Klaszter A vezető MK Floor Miroslaw Kozlowski B vezető Suwalki Speciális Gazdasági Övezet (SS EZ) c vezető Tomasz Wiernek ügyvédi iroda Kapcsolatok Ez a program a CENTRAL EUROPE Programon keresztül, az ERFA társfinanszírozásában valósult meg.

4 Köszöntő

5 Paolo Govoni, a CNA Emilia-Romagna regionális igazgatójának köszöntője Sok oka van annak, hogy miért volt megtiszteltetés és élmény számomra a C-PLUS nemzetközi társulásának vezetése. Lehetőséget kaptam, hogy a közép-európai régió hét partnerének tapasztalataival kapcsolatba kerülhessek, értékelhessem készségüket az innovációra és láthassam a helyi menedzsment kiválóságát és módszereit. Ezek mellett új és értékes megközelítéseket sajátíthattunk el azzal kapcsolatban, hogy hogyan adhat választ a gazdasági válság kihívásaira a klaszterek és helyi hálózatok kiválósági modelljének felhasználása. A projekt lehetővé tette, hogy helyi cégeket vonjunk be és elemezhessük belső szerkezetüket és a köztük, valamint a régió közötti viszonyokat, mielőtt bekapcsolnánk őket a nemzetközi klaszterek vérkeringésébe. A C-PLUS kezdeményezésen keresztül 257 cég tette önként lehetővé azt, hogy tanulmányozzuk őket, megragadva az alkalmat arra, hogy a projekt egy számukra előnyös fejlődési pályára állíthassa őket. Ennek eredményeként leírhattuk a különböző klaszterek jellemzőit és tiszta képet kaptunk a lánc nyerteseiről és veszteseiről. Kiemeltük a kompetitív tényezőket és a szolgáltatási központokat és a közvetítők bevonásával összehasonlítottuk őket, támaszkodva tudásukra és arra, hogy képesek a cégek és intézmények által reprezentált menedzsment rendszert gazdasági, társadalmi és politikai szempontból támogatni. Kiemeltük a klaszter menedzsment szempontjából fontos konszolidálandó képességeket és olyan pilot tevékenységeket terveztünk, amelyek elősegítik, hogy a termelési rendszer alapjaiban képes legyen megfelelni a jövő kihívásainak. Végül pedig sikerült innovatív vezetőket is találnunk a klasztereken belül. Ebben a kiadványban olyan jó gyakorlatokat mutatunk be, amelyek helyi partnereinknek is jó példát mutathatnak.

6 Az erős európai klaszterek fontos szerepet játszanak a gazdasági fejlődés, növekedés és a versenyképesség javításának területén. Az intraregionális kihívások, a piacok széttöredezése, gyenge kapcsolatok ipar és a kutatás között valamint az EU-s innovációs szektoron belüli alacsony szintű kooperáció azonban oda vezetett, hogy az egyes klaszterek nem mindig rendelkeznek a szükséges erővel és innovációs kapacitással ahhoz, hogy megfeleljenek a globális verseny követelményeinek és hosszú távon is világszínvonalúak maradhassanak. A nemzetközi verseny erős nyomást gyakorol a KKV-kra és a tagállamok gazdaságára és ez különösen igaz az új tagállamokra, ahol a klaszterek még mindig multinacionális cégekhez kapcsolódnak és ahol az új vállalatoknak több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megfelelhessenek a globalizáció kihívásainak. Erős belső piac, kutatóközpontok és cégek közötti szoros együttműködés, az alkalmazottak mobilitása és hatékony klaszterstratégia kidolgozása és fejlesztése szükséges a nemzetközi porondon való aktív részvételhez. Bár bizonyos regionális intézmények és alapok esetében már bevezettünk specifikus célstratégiákat és programokat a helyi klaszterek támogatásának érdekében, ezek eddig elégtelennek bizonyultak. Az egyes EU klaszterek akkor tudják nemzetközi céljaikat elérni, ha erős kapcsolatokat alakítanak ki más, kompetenciáikat kiegészítő klaszterekkel és tanulnak egymás tapasztalataiból. A C-PLUS projekt legfőbb célja tagjainak világszínvonalra emelése eléréséhez szükséges a nemzetközi együttműködés, a tudás és piaci információk és a legjobb alkalmazottak átadása és szabad áramlása, valamint közös hozzáférés a kutatóés tesztközpontokhoz. Kiemelt fontossággal bír a BRO-k és szolgáltatási központok által nyújtott szolgáltatások bővítése és minőségének javítása is, egy közös európai kutatási és innovációs tér kialakításával együtt. Ez utóbbi két fontos tényezőn alapulhat csak: egyrészt a döntéshozóknak olyan sikeres stratégiákat és programokat kell meghatározniuk, amelyek támogatják a klaszterek fejlődését, a másik oldalon pedig a klasztereken belül a KKV-k és a klaszterek szintjén található innováción. Ezzel együtt olyan eszközöket kell a menedzsment rendszerek rendelkezésére bocsájtani, amik lehetővé teszik a stratégiák alkalmazását és az innovációk bevezetését a klaszterek rendszerébe. Ennek megfelelően tehát a projekt fő célja az, hogy meghatározza azokat a kulcselemeket, amelyek az adott klasztert világszínvonalra emelik, és hogy specifikus módszereket és javaslatokat adjon a kérdéses klasztereknek. A fentiek elvégzéséhez, a C-PLUS kezdeményezés fenntarthatóságának biztosításához illetve a világszínvonalú teljesítmény eléréséhez vezető út első lépése néhány közép-európai klaszter felmérése, különös tekintettel speciális jellemzőikre. A C-PLUS felmérések a közös EU-s módszertanon alapulnak. A benchmark folyamat következő lépése az egyes helyi termelési rendszerek és a klaszterek összetételének, valamint a helyi és nemzetközi érdekeltek közötti kapcsolatoknak az elemzése. A benchmarking megvalósítása olyan módszertani elemzéseken keresztül történik, amelyek segítségével azonosíthatóak és összehasonlíthatóak az egyes cégek kompetitív tényezői és azonosíthatóvá válnak a megosztandó jó gyakorlatok. A kimenetet webes platformon elérhető, az innovációs vezetőket láthatóvá tevő jelentések képezik. A klaszter viszonyok egyesített analízise a következőket érinti: KKV-k: hatásos és hatékony üzleti gyakorlatokat és teljesítményeket érthetővé tévő benchmarking eszközök segítségével terület: segítve a társadalmi részvételt a klaszterekben, olyan workshopok megrendezésével, amelyek a helyi rendszerek jellemzőit, hálózati viszonyait és helyi fejlesztési stratégiáit tanulmányozzák Ha feltételezzük, hogy a klaszterek versenyképessége javítható a helyileg már létező tudás összegyűjtésével és formalizálásával, az elemzésnek a következő pontokkal kapcsolatban kell információkat gyűjtenie: a helyi termelési rendszerek azon kulcsfolyamatainak az úgynevezett magnak a védettségi szintje, amelyek közelebb állnak az ipari tevékenységekhez, mint azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a stratégiai, emberi erőforrás- A Projekt BEMUTATÁSA DE - Brandenburg Fém és Optika AT - Felső-Ausztria Mechatronika AT - Stájerország Automatizálás, Engineering IT - Emilia-Romagna Ételcsomagolás és Lábbelik

7 menedzsment, régión belüli viszonyok kezelése, vevő és eladó közötti interakciós módszerek vagy tudásmenedzsment és különleges kompetencia témákat érintik a professzionális klaszter menedzsment hatása már létező, a klaszteren belül tudáskatalizátorként szolgáló szolgáltatási központok illetve újak létrehozásának szükségessége. Mivel biztosítani kívánjuk, hogy minden résztvevő tudatában legyen szerepének és a rá váró kihívásoknak, egy nemzetközileg tanúsított klaszter animációs módszertant (EASW European Scenario Workshop Methodology for Participatory Planning and Increased Awareness) használunk. Alulról felfelé irányuló megközelítése biztosítja azt, hogy minden érintett beleértve a klaszterek tagjait és a döntéshozókat is részt vegyen a folyamatban. Az intézkedések célját egy, a klasztereken belüli kapcsolatokra fókuszáló Klaszter Menedzsment Fórum határozza meg. A felmérési és benchmarking folyamatok eredményeire épülő workshopok megrendezése fogja a résztvevők számára lehetővé tenni véleményük, ötleteik és gondolataik átadását, amelyek meghatározzák a Nemzetközi Akciótervet (Transnational Action Plan, a továbbiakban TAP) alkotó intézkedéseit és céljait. Ezek a megbeszélések nemzetközi szinten is megvalósításra kerülnek, így keletkezik a Nemzetközi Akcióterv (TAP), azaz a C-PLUS fő kimenetele. Az utolsó fázis a TAP implementációját célozza az egyes országok klaszter menedzsereinek támogatásával, pilot projektek kezdeménye zésével és értékelésével. Mi a haszna ebből a vállalkozásoknak? igényhez alakított benchmarking jelentések nemzetközi szintű promóció: a kiválasztott innovációs vezetők megjelennek a katalógusban, az úgynevezett Többnyelvű Nemzetközi Regiszterben (Multilingual International Register) és a KKV-k a képernyőn program keretében elérhetőek videók a klasztertag cégek és érintettek jó gyakorlatairól pilot kezdeményezések Mi a haszna a klasztereknek? közvetlen hozzáférés publikus kutatásokhoz erősebb kapcsolatok az oktatáshoz láthatóság és a területi marketing fejlődése pilot kezdeményezések PL - Szilézia Fa és Építés CZ - Dél-Kelet Bútor és IT HU - Nyugat-Magyarország Textil és Termál

8 A CNA Emilia-Romagna a Kézműves, Mikro-, Kis- és Középvállalatok Szövetsége az Emilia-Romagna régióban. Magáncégek társulásaként fő szerepe tagjainak képviselete és érdekeik védelme. Ezek a tagok helyi szövetkezetek, cégek különböző szektorokból, köz- és magánintézmények valamint regionális politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek. A CNA Emilia-Romagna-i regionális része vállalatot és a régióban aktív 10 helyi szövetkezetet fedi le. A CNA vidéki irodáival és egyéb regionális ágaival együtt a Nemzeti CNA (Kézművesek és Kis és Középvállalatok Szövetkezete) részét alkotja. A Regionális CNA határozza meg a regionális pénzügyi stratégiát és fejleszti és menedzseli a regionális szektorok stratégiáit is, beleértve az egyes szektorok közötti megegyezések létrehozását is. Független struktúrával és a helyi igényekhez specifikusan alkalmazkodó regionális és vidéki irodáinak láncolatán keresztül a CNA Emilia-Romagna közvetlen kapcsolatban áll az egyes vállalatokkal. Fő előnyét integrált és széles körben elérhető szervezete adja. A régióban 226 CNA iroda több, mint 2500 képzett, hivatásos alkalmazottat foglalkoztat, így képes a vállalatokat információkkal támogatni és munkájukat minden tekintetben segíteni. A vállalkozói világnak a CNA megbízhatóságot, kompetenciát és gazdasági lehetőségeket tud felajánlani. A kutatást és technológiai innovációt a CNA Innovazione munkája és szolgáltatásai segítik elő. A CNA Innovazione, az Emilia-Romagna-i CNA rendszer egy szövetkezeti tagja az első a mikro-, kis- és középvállalatok felé innovációt továbbító és menedzselő központok között. Fő profilja a céganalízis benchmarking módszerek és eszközök segítségével, támogatja a szervezeti változásokat és innovatív menedzsment gyakorlatok bevezetését a különböző cégeknél. CNA Emilia-Romagna CNA Regional Association of Emilia Romagna Via Rimini Bologna Olaszország Tel.: Fax: magni@cnaemiliaromagna.it

9 Az Emilia-Romagna régió Észak-Olaszországban található és 9 tartományt fed le. Európa egyik legfejlettebb régiója, a nem nagyvárosi régiók között az egyik legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel. Versenyképessége és innovációs készsége dinamikus vállalatoknak, hathatós klaszter mechanizmusoknak és regionális ipari stratégiának valamint a képzési, innováció és export területek kulcsszereplőinek jelenlétének köszönhető. A es ERDF program keretében az Emilia-Romagna régió komoly erőforrásokat fektetett be egy regionális technológiai hálózat és 10 technopole létrehozásába. Mindegyik kapcsolatban áll nemzetközi kutatási hálózatokkal és a helyi ipari klaszterekkel. Annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon az egymást kiegészítő kompetenciák és kutatási szinergiák kritikus tömege, a technológiai hálózat a következő tematikus platformokba szerveződik: mezőgazdasági termékek, építőipar, energia és környezet, IKT és design, gépészet és alapanyagok, élettudományok. A technopole-ok ipari kutatólaboratóriumokból, inkubátorokból, technológia transzfer-központokból és innovációs központokból állnak. Ezek az innovációs központok továbbá menedzsmentszolgáltatásokat is nyújtanak a helyi vállalatok felé és serkentik a KKV-k, KKV szövetkezetek, a technológiai hálózat, döntéshozók és más érintettek közötti kapcsolatépítést. A regionális technológiai hálózat fő célja az ipari kutatás során kifejlesztett technológiák átadása az egyes vállalatok felé versenyképességük javítása céljából, hogy így Emilia-Romagna dinamikus és vonzó régió legyen a külföldi befektetés számára. Fotó: Liviana Banzi A stratégia célja az Emilia-Romagna régió nemzetközi versenyképességét megalapozó klaszterek konszolidációja. A helyi hatóságok együttműködést erősítő gazdasági stratégiák és programok kifejlesztése érdekében szorosan együttműködnek a helyi KKV szövetkezetekkel is. Az Emilia-Romagna Régió Regione Emilia-Romagna Viale A. Moro Bologna Olaszország Tel.: Fax:

10 Az IMU Institut Berlin GmbH egy független, több szakterületet lefedő berlini székhelyű, Drezdában és Eisenhüttenstadtban helyi irodákkal, Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban pedig partnerintézményekkel rendelkező intézet. Az 1981-es müncheni alapítású IMU intézet harmincévnyi tapasztalattal rendelkezik a munka-orientált kutatás és konzultáció területén. Különleges hangsúlyt fektetve cégek, ipari szektorok és régiók független fejlődésére, olyan projekteket és hálózatokat vezet, amelyek a következőket célozzák meg: városokban és régiókban, a regionális kormányzattal, társadalmi partnerekkel és más érdekeltekkel karöltve a gazdaság és a foglakoztatás fenntartható fejlődését területek és munkahelyek biztosítását és megerősítését a regionális együttműködés javítását a hálózatok és klaszterek támogatásával és menedzselésével párhuzamosan a gazdaság- és munkaerő-politika facilitációs eszközei és finanszírozásának azonosítását és összekapcsolását munkaerőhöz, gazdasághoz és ipari szektorokhoz kapcsolódó programok, projektek és struktúrák értékelését Az IMU intézet cégek, kutatóközpontok és a régió további érdekeltjeinek hálózatait támogatja többek között konzultációkkal. A regionális hálózatok létrehozása és megerősítése létfontosságú stratégiai elem a szerkezeti gyengeségek leküzdésében és az erős pontok támogatásában. A klasztereken belüli együttműködés a munkahelyek és a KKV-k fenntartását, új befektetők és cégek bevonását, jövőbeni befektetések megalapozását és a társadalmi és ökológiai környezet javítását eredményező intézkedések meghozatalát célozza. Ezek mellett a klaszter szerkezet a regionális ipari stratégia alapvető elemét képezi. Ennek megfelelően gazdasági, tudományos és társadalmi partnereink szorosan integrálódnak a klaszterekbe és a hálózatokba. Az ipari szektorokon és régiókon átívelő együttműködés is egyre fontosabb, különös tekintettel az innovációs fejlesztésre. Ezeknek a szinergiáknak a felfedése és felhasználása nagy jelentőséggel bír a Németország keleti részében rejtőzködő kreatív, innovatív és növekedési lehetőségek kiaknázásának szempontjából. IMU Intézet Berlin Kft. IMU-Institut Berlin GmbH Alte Jakobstraße Berlin Németország Tel.: Fax: imu-institut@imu-berlin.de

11 A CAMPUS 02 Alkalmazott Tudományok Egyeteme ben alakult. Célja az volt, hogy a diplomás képzéseket kulcsfontosságú üzleti folyamatok felé irányítsa. Jelenleg 5 területen 1086 akkreditált férőhellyel rendelkezünk. Képzéseinket elvégző hallgatóink több iparágban képesek betölteni pozíciók széles skáláját bármilyen típusú cégben, a cég méretétől függetlenül. Jelenleg hét bachelor programunk folyik: három részidős technikai-tudományos program (Automatizálási Technológiák, Információs Technológiák & Üzleti Informatika, és Innováció menedzsment), és két üzleti program, amelyeket teljes és részidős képzésként kínálunk (Nemzetközi Marketing & Sales menedzsment, valamint pénzügyi számvitel & Menedzsment számvitel). Ezeken kívül hat részidős mesterképzési programot ajánlunk (Automatizálási Technológia-Business, Információs Technológiák és IT Marketing, Innováció Menedzsment, Nemzetközi Marketing, Sales Menedzsment és pénzügyi számvitel & Menedzsment számvitel). Szoros és magas szintű ipari kapcsolataink biztosítják a képzések aktív és piac-orientált jellegét. Ezen felül a CAMPUS specialistát és vezetőt alkalmaz oktatóként, így biztosítva a specialista tudás párhuzamos átadását a gyakorlati tapasztalatok és esettanulmányok mellett. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazott kutatás-fejlesztés is nagymértékben hozzájárul a CAMPUS 02 és az üzleti világ közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Alkalmazott Tudományok Egyeteme CAMPUS 02 CAMPUS 02 University of Applied Sciences Körblergasse Graz Ausztria Tel.: Fax: iwi@campus02.at

12 A Pannon Gazdasági Hálózat (PBN) regionális vállalkozásfejlesztési szervezet 13 kollégával rendelkezik három irodában. Célja a nyugat-magyarországi kis- és középvállalatok gazdasági teljesítményének megerősítése. A regionális gazdasági és munkaügyi szervezetekkel együttműködve külföldi befektetőkkel alakít ki partneri kapcsolatokat. További fontos feladata az alapítók különös tekintettel az ipari parkokra és a klaszterekre lehetőségeinek fejlesztése és működésük megerősítése. Innovációs, emberi erőforrás, politikai döntéshozói és tőkevonzás-orientált nemzetközi hálózatával segíti a jó gyakorlatok helyi adaptációját is. Nemzetközi kapcsolatok erősítésével és nemzetközi gyakorlatok elemzésével elősegíti Nyugat-Magyarország gazdasági fejlődését is. A PBN 2006-os alapítása óta elköteleztük magunkat régiónk fejlesztése mellett. Minden tevékenységünk, projektünk és szolgáltatásunk regionális szinten segíti a nemzeti célok megvalósítását azaz a munkahelyteremtést és az életszínvonal növelését. Céljainkat professzionális, hatékony és vevő-orientált módon kívánjuk megvalósítani, munkatársaink érdekeit is figyelembe véve. Szerintünk egyének közössége több mint egyének halmaza. Ezt a megközelítést fényesen igazolták az elmúlt hat év teljesítménymutatói és ügyfeleink visszajelzései. A PBN szociális jellegét tagsági szerkezete és működési modellje adja. Minden működési profitot az egyesület céljainak elérésére fordítunk és mindig üzlet-központú eredményekre törekszünk. A következő szolgáltatásokat nyújtjuk: üzleti koncepció fejlesztése megvalósíthatósági tanulmányok üzleti [inkubátorok] számára klaszter akkreditáció minősítési rendszer klaszterek részére innováció-transzfer intézmények akkreditációja üzleti innováció benchmarking regionális gazdasági felmérések Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Gesztenyefa u Győr Magyarország Tel.: Fax: info@pbn.hu

13 A Kutatási és Innovációs Központ (CVVI) célja, hogy vezető kutatóintézetté válhasson az innováció és az elsődleges kutatások és a létező gyakorlat összekötése terén. Vezető szerepet kíván vállalni az innovációs technológiák terjesztésében működési régiójában. A CVVI tagjainak és partnereinek tevékenységi fókuszát a következő területek képezik: megújuló erőforrások, csökkentett energiaigény, gépipar, szállítás, IKT, biztonság a sporttechnológiákban, ill. a biotechnológiákban és regionális fejlesztés. Általánosságban elmondható, hogy a CVVI különös hangsúlyt fektet a regionális KKV-k támogatására és a régió egésze versenyképességének és innovációs kapacitásának növelésére. Nagy tapasztalata van a klaszterek létrehozásában regionális klaszter szolgáltatások fejlesztésével és a több régióban elhelyezkedő klaszterek közötti kooperáció kialakításával. Ennek a legjobb példája az Energoklaszter, amelynek létrehozásában segített a CVVI és támogatta a klasztertagok törekvését új szolgáltatások létrehozására. Ezenfelül a Központ más projekteket is támogat, mint pl. a Milovice Tudományos-Technikai Park és a Vysočina-i Technológia Transzfer Központ. A Központ jelenleg a klaszterekkel kapcsolatos projektekben (C-PLUS, Klaszters-Cord), orvosbiológiai technológiai transzfer projektekben (InTraMED C2C) és fiatal innovátorok támogatásával kapcsolatos projektekben (InoPlaCE) vállalt aktív szerepet. A Központ legfontosabb céljainak egyike az, hogy összekösse az egyetemi kutatás világát az adott ipari szektor vezető cégeivel. Ez a kapcsolat teszi lehetővé a kutatás alkalmazását a gyakorlatban. Ezért rendezi meg idén a CVVI a második Technológia Kupát, amelynek célja fiatal kutatók és innovátorok támogatása és ösztönzése. Kutatási és Innovációs Központ Centre for Research and Innovation U Mlýna Slavkov u Brna Cseh Köztársaság Tel.: Fax: info@cvvi.eu

14 A Regionális Fejlesztési Ügynökség (RDA BB) célja a délsziléziai tartomány fejlesztésének megszervezése és támogatása, valamint promóciója Lengyelországban és külföldön egyaránt. Céljaink elérésének pénzügyi alapját tagjaink anyagi támogatása, üzleti vállalkozásaink profitja és más pénzügyi pl. Európai Uniós források adják. Az Ügynökség egyik kiemelkedő eredménye a Beskidy Technológiai Inkubátor létrehozása volt Bielsko-Bialában, 2005-ben. Szervezetünk tevékenységének nemzetközi elismerését akkorra tesszük, amikor az EURADA (Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetsége) meghívta ügynökségünket tagnak. Ezen felül 2011-ben elnökünket, Stanislaw Gindát 2011-ben a szervezet alelnökévé választották. Az Ügynökség emellett NARDA (Regionális Fejlesztési Ügynökségek Nemzeti Szövetsége) tagsággal is rendelkezik és több díjat kapott, pl ban a Készségek és kompetenciák arany babérkoszorúját, 2005-ben pedig az Év befektetője kategóriában az Év cégének választották. A regionális döntéshozásban való aktív szerepvállalásának köszönhetően az RDA Bielsko-Biala széleskörű tapasztalatokkal és kiterjedt partneri hálózattal rendelkezik, amelyben nemzetközi, nemzeti és regionális szervezetek, hatóságok, ipari parkok és klaszterek is megtalálhatóak. Szolgáltatásaink a következők: Képzési programok fejlesztése és megvalósítása Inkubáció és cégek betanítása Üzleti környezet kialakítása és támogatása KKV-k támogatása és fejlesztési tevékenységek Projektfejlesztés és menedzsment Új illetve létező vállalatról leváló cégekkel kapcsolatos szolgáltatások Regionális stratégiák fejlesztése Felkészítés nemzetközi piacon való részvételre Klaszterszolgáltatások Konzultáció Regionális Fejlesztési Ügynökség Bielsko-Biala Regional Development Agency of Bielsko-Biala Ul. Cieszynska Bielsko-Biala Lengyelország Tel.: biuro@arrsa.pl

15 A TA Bielsko-Bialai Szövetség: Turizmus, Vállalkozás és Helyi Fejlesztési Központ (továbbiakban Szövetség) 2001-ben alakult meg. A Szövetség magáncégekből áll és az alapszabálynak megfelelően non-profit tevékenységet folytat. A Szövetség fő céljai a következők: A turizmus fejlesztése a helyi vállalkozások és üzleti környezet bátorításával Kis- és középvállalatok támogatása Professzionális és szakmai képzések szervezése Az utóbbi időben a Szövetség komoly részt vállalt EU által társfinanszírozott, országok közötti és nemzetközi együttműködést támogató programok megvalósításában. Komoly tapasztalatokat szerzett EU projektek bevezetésében a régióba, továbbá széleskörű kapcsolati hálózatot alakított ki, ami segíti a projektek eredményeinek regionális terjesztésében. Jelenleg a Szövetség kis- és középvállalatok nemzetközi támoga tását célzó programokban aktív, amely a következő tevékenységeket foglalja magába: lengyel és szlovák vállalkozások közötti gazdasági együttműködés támogatása, üzleti információk cseréje külföldi partnerekkel, regionális klaszter kezdeményezések fejlesztésének támogatása, közös lengyel-szlovák turisztikai szolgáltatások fejlesztésének elősegítése, illetve egyéb nemzetközi együttműködési kezdeményezések. A Szövetség emellett napi szinten foglalkozik törvényileg meghatározott tevékenységi körével is: A turisztikai munkaerőpiac foglalkoztatási igényeit kielégítő projektek tervezése és megvalósítása Ökológiai és környezetvédelmi tevékenységek A dél-sziléziai lengyel altartomány turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló tevékenységek megvalósítása A régió lakosságának turizmusban történő foglalkoztatását segítő hivatásos tanácsadói tevékenységek a turisztikai cégek és induló cégek számára Bielsko Biala Egyesület: Turizmus, Vállalkozási és Helyi Fejlesztési Központ The Bielsko-Biała Association: Tourism, Enterprise and Local Development Centre ul. Browarna Bielsko-Biala Lengyelország Tel.: , stowarzyszenie.bb@gmail.com sowt-bielsko@o2.pl

16 A globalizáció megváltoztatta a világgazdaság rendjét, új lehetőségeket és kihívásokat hozva létre. A hosszú távú versenyképesség érdekében szükséges az innováció fokozása és az ügyfelek igényeinek jobb kielégítése. A klaszterek megerősítése fontos stratégiai szerepet tölt be az innováció elősegítésében. A klaszter-benchmarking eljárások segítenek a klaszterek és a KKV-k innovációs képességének felmérésében. A benchmarking elősegíti, hogy a résztvevő cégek az új módszerek, ötletek és folyamatok iránt nyitottabbá váljanak és így javítani tudják hatékonyságukat és teljesítményüket. A legfontosabb előnyt az eredmények értékelése és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések kidolgozása nyújtja. A benchmark folyamatban résztvevő cégek számára az átlagértékekkel való összehasonlítás jobb képet nyújthat a saját versenyképességük felmérésében és folyamatos javulásra is serkenti őket. A felmérés célja új, jobb eszközök létrehozása az üzleti klaszterekben működő cégek támogatására. Az innováció meghatározó tényezői és az ideális keretfeltételek azonosítása alapján lehetőség nyílik mind cégek, mind klaszterek esetében a fejlesztendő tevékenységi területek vagy rejtett lehetőségek feltárására. Ez a keretrendszer lehetővé teszi az egyes cégek számára azt is, hogy kiegyensúlyozzák esetleges gyengeségeiket és folyamatosan fejlődjenek. Bench Marking

17 A C-PLUS célja 12 klaszter felmérése volt 6 közép-európai országban. Klaszterenként több cég került felmérésre (a legnagyobb szám 25 volt). Összességében 257 cégről gyűjtöttünk információkat a további elemzésekhez. 3 év alatt 3 9 év év év 40 év felett Ország Tevékenységi kör N % Ausztria Automatizációs technológiák (AT01) Mechatronika (AT02) Cseh Köztársaság Bútor (CZ01) Információtechnológia Németország Fém (DE01) Optika Magyarország Textil (HU01) Termálfürdő (HU02) Olaszország Élelmiszer-csomagolás (IT01) Lábbeli (IT02) Lengyelország Építőipar (PL01) Fa (PL02) Összesen ábra: Cégek megoszlása életkoruk alapján Mikró Kis Közép Nagy 1. táblázat: A minta megoszlása ország és klaszter szerint A cégek életkoráról az 1. és 2. ábra ad áttekintést. Csak a cégek 5%-ról mondható el az, hogy nemrég alakultak. A legnagyobb csoport a évvel ezelőtt alakult cégeké, a résztvevő cégek egyharmadát adja ez a csoport. A cégek 14%-a legalább 40 éves. Átlagéletkor szerint a cégek nagyjából 1991 közepén alakultak meg (szórás = 18,39). Méretüket tekintve a cégeket az alkalmazottak száma szerint csoportosítottuk. A mikro- és kisvállalkozások százalékaránya megegyezik (35%) és a résztvevő cégek többségét alkotják. A cégek alkalmazottai számának középértéke 103,49 (szórás = 323,08). 2. ábra: Cégek megoszlása méret alapján A minta

18 A kutatással keresztmetszeti képet kívántunk kapni a jelenlegi helyzetről. Gondos munkával kifejlesztettünk egy kérdőívet az adatgyűjtéshez. 257 cégtől gyűjtöttünk helyi interjúkkal adatokat. A mérési modell rejtett változóit több elemmel operacionalizáltuk. Minden elem esetében kidolgoztunk egy állítást, a kérdőívben ezeket egy 7 pontos Likert skálán mértük meg. A tanulmány egyes részeinek értékét a hozzájuk tartozó elemek egyenlően súlyozott átlagának kiszámításával határoztuk meg. Tudás megszerzése és asszimilációja: Ez határozza meg a tudásfelszívási képesség első dimenzióját. Innováció kifejlesztéséhez minden cégnek szüksége van arra, alternatív információforrásokat keressen, azonosítson és értékeljen. Tudás átalakítása és kiaknázása: Az a tudásfelszívási képesség második dimenziója. A cégnek képesnek kell lennie tudás felvételére külső forrásból és a cég számára feldolgozható formába történő adaptálására. Ezután követ kezik a tulajdonképpeni innovációt képviselő konkrét termékek tervezése. Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: a klasztermenedzsment az a szervezet, amely koordinálja a klaszterek tevékenységét és kezeli a belső és külső hálózatépítést. A régióba vetett bizalom: A bizalom alapvetően társadalmi folyamat és képes a cégek közötti környezetben az innováció serkentésére. Kiaknázó innováció: Inkrementális, a létező ügyfelek és cégek igényeit kielégíteni szándékozó innovációk. Kitágítják a létező tudás és készségek spektrumát, javítják a bevett konstrukciókat, tágítják a termékek és szolgáltatások palettáját és növelik a már létező terjesztési csatornák hatékonyságát. A kiaknázó jellegű innováció a már létező tudásra épül és a már létező készségeket, folyamatokat és szerkezeteket javítja. Felfedező innováció: Olyan radikális innovációk, amelyek új potenciális üzletfelek és piacok igényeinek felelnek meg. Új elgondolásokat tartalmaznak, új piacokat teremtenek és új terjesztési csatornákat nyitnak meg. A felfedező jellegű innováció új tudáson vagy már bevett tudástól való eltávolodáson alapul. Folyamat innováció: Új vagy jelentősen javított termelési vagy terjesztési mód bevezetése, mindig jelentős technikai, felszerelési és/vagy szoftverbeli változásokon alapul. Cégteljesítmény: A cég átlagos profitrátája, eszközök megtérülése és eladásainak növekedése az elmúlt három évben az ipari átlaghoz viszonyítva. Regionális együttműködés: 0 és 1 közötti index; azt jelzi, hogy a cég 5 legfontosabb ügyfele, partnere és beszállítója az adott régión belüli, az adott országon belüli vagy külföldi-e. Üzleti stratégia és terv: Az üzleti stratégia a cég hosszú távú céljait határozza meg, az üzleti terv pedig a konkrét terveket részletezi, a rövidtávú (nagyjából egy éves távlatú) üzleti célokat és stratégiákat határozza meg, a finanszírozási és marketingtervekkel együtt. Verseny az üzleti környezetben: Mennyire jellemzi intenzív verseny a külső üzleti környezetet Dinamikus üzleti környezet: Milyen gyorsan változik és mennyire instabil a cég üzleti környezete A módszertan

19 Ez a szakasz a cégszintű adatokra összpontosít. A kutatás tárgya tehát az egyedi cég, attól függetlenül, hogy melyik klaszterben van. A következő szakasz a tanulmány egyes részei között megállapított korrelációk elemzését tárgyalja részletesebben. A súlypont a függő változókon, azaz a különböző típusú innovációkon (kiaknázó, felfedező, folyamat) és a cégteljesítményen van. Csak a szignifikáns (pozitív) korrelációkat soroljuk fel és címkézzük. + a p < 0,05 értéket jelzi, ++ a p < 0,01 értékeket, a +++ pedig a p < 0,001 értéket. Kizsákmányoló innováció 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 R 2 hosszirány= 0,531 A következő változók kapcsolhatóak a kiaknázó innovációhoz: 1,00 A régióba vetett bizalom: ++ Dinamikus üzleti környezet: +++ Verseny az üzleti környezetben: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: +++ 7,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 A tudás átalakítása és kihasználása 3. ábra : Kapcsolat a tudás átalakítása és kihasználása és a kizsákmányoló innováció között 6,00 7,00 R 2 hosszirány = 0,305 A legerősebb viszonyt a 3. ábrán ábrázoltuk, ezt a kiaknázó jellegű innováció és a tudás átalakításának és kiaknázásának képessége között találtuk. A felfedező innovációhoz a következő változók kapcsolódtak: Dinamikus üzleti környezet: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: +++ Kizsákmányoló innováció 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 Seite 1 Ebben a kontextusban a felfedező jellegű innovációhoz a legközelebbi viszonyban a tudás megszerzése és asszimilá ciója változó áll. Ezt a viszonyt a 4. ábrán ábrázoltuk. 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 A tudás megszerzése és felhasználása 4. ábra: Kapcsolat a tudás megszerzése és felhasználása, valamint a kizsákmányoló innováció között 7,00 Cég szintű adat analízis Seite 2

20 A folyamat innovációval a következő változók állnak kapcsolatban: 7,00 R 2 hosszirány = 0,251 A régióba vetett bizalom: ++ Dinamikus üzleti környezet: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: ++ Folyamat innováció 6,00 5,00 4,00 3,00 A Tudás megszerzése és asszimilációja változó itt is a legerősebb komponens. A folyamat innováció kapcsolatát ezzel a változóval az 5. ábra szemlélteti. 2,00 1,00 A cég gazdasági teljesítményével a következő változók állnak kapcsolatban: Dinamikus üzleti környezet: + Felfedező jellegű innováció: + Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: + 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 A tudás megszerzése és felhasználása 5. ábra: kapcsolat a tudás megszerzése és felhasználása, valamint a folyamat innováció között 7,00 A tudás megszerzése és asszimilációja illetve a tudás átalakítása és kiaknázása komponensekből összeálló általános tudásfelszívási képesség viszonyát az üzleti környezet által befolyásolt innovációs teljesítménnyel megvizsgáltuk közelebbről is. Az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a tudásfelszívási képesség és a környezet dinamizmusa pozitívan befolyásolja a felfedező és kiaknázó jellegű innovációt. A nagyon versenyző üzleti környezet viszont visszatartó erővel bír a felfedező innovációra. Ezeken felül további befolyásoló tényezőket is felfedtünk. Seite 3 Először is, a tudásfelszívási képesség hatása a felfedező innovációra az üzleti környezet dinamizmusától és a verseny intenzitásától függ. Minél dinamikusabb és versenyzőbb a környezet, annál erősebb a tudásfelszívási képesség hatása erre az innováció típus ra. Ha a klaszterre az erős verseny és a piaci környezet insta bilitása jellemző és az új, a régitől eltérő tudás rendelkezésére áll a cég környezetében és a cég képes ezt a saját igényei szerint átalakítani és felszívni, akkor a felfedező jellegű innováció megerősödik. Ez azt jelenti, hogy erősen versenyző és instabil piaci környezetben működő klaszterek esetében a tudásfelszívási képességbe való befektetés a felfedező innováció fejlődésében hoz hasznot. Másodszor, a környezet dinamizmusa és az erős versenyhelyzet a tudásfelszívási képesség és a kiaknázó innováció közötti viszonyt is befolyásolja. Minél kevésbé dinamikus és kompetitív az adott piaci környezet, annál erősebb a tudásfelszívási képesség hatása az ilyen típusú innovációra. Ennek oka az, hogy a verseny nem intenzív és a technológiai változások, az üzletfelek igényeinek és a termékek iránti kereslet változásai nem gyakoriak stabil környezetben. Az új tudás létrehozásának üteme az ilyen környezetben tehát alacsony és az új tudás általában a régire épül. Ennek következménye az, hogy a stabil piaci környezetű klasztereken belül a tudásfelszívási képesség javulása a kiaknázó jellegű innovációban tükröződik.