Innovációs vezetők bemutatása a klaszterek és régiók alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Innovációs vezetők bemutatása a klaszterek és régiók alapján"

Átírás

1 Innovációs vezetők

2 tartalomjegyzék

3 04-05 Köszöntő Projekt leírás Projekt partnerek Partner 01 Partner 05 CNA Regionális Egyesület Emilia-Romagna Partner 02 Partner 06 Emilia-Romagna Régió Partner 03 Partner 07 IMU Intézet Berlin Kft. Partner 04 Partner 08 CAMPUS 02 Alkalmazott Tudományok Egyeteme Benchmarking Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Kutatási és Innovációs Központ Regionális Fejlesztési Ügynökség, Bielsko Biala Bielsko Biala Egyesület: Turizmus, Vállalkozási és Helyi Fejlesztési Központ Innovációs vezetők bemutatása a klaszterek és régiók alapján Régió 01 Emilia-Romagna Cipőipari Klaszter A vezető Castellani S.r.l. B vezető C.B.R. Tacstile S.n.c. c vezető Tacchificio Zanzani S.r.l. Régió 02 Val d Enza Csomagoló Klaszter A vezető Bottazzi S.r.l. B vezető Elettromeccanica F.LLI FICO c vezető FILIPPINI di FILIPPINI S. & C. S.r.l. Régió 03 Optika Szövetség Berlin Brandenburg A vezető OPTOTEC Optotechnischer Gerätebau GmbH B vezető Poschmann Design GmbH c vezető SOLIRA Sonderlinsen GmbH Régió 04 profil.metall A vezető ARCUS Planung + Beratung Bauplanungsgesellschaft mbh Cottbus B vezető micontrol GmbH c vezető Unitechnik Automatisierungs GmbH Eisenhüttenstadt Régió 05 Felső-Ausztriai Mechatronikai Klaszter A vezető Convergent Information Techn. GmbH B vezető FerRobotics Compliant Robot Techn. GmbH c vezető Geschützte Werkstätte St. Pölten Ges.m.b.H. Régió 06 Stájer Automatizációs Technológia Platform A vezető AUTFORCE Automations - GmbH B vezető M & R Automation GmbH c vezető PLS Automation GmbH Régió 07 Pannon Termál Klaszter A vezető Büki Gyógyfürdő Zrt. B vezető Gránit Gyógyfürdő c vezető Kehida Termál Gyógy és Élményfürdő D vezető Mesteri Termálfürdő E vezető Szentgotthárd Spa és Wellnessfürdő F vezető Gyógy és Wellnessfürdő Sárvár Régió 08 Cseh Bútorasztalos Klaszter A vezető DDL Dřevozpracující družstvo B vezető NADOP-VÝROBA NÁBYTKU, a.s. Régió 09 Hálózati Biztonság Felügyelet Klaszter A vezető AdvaICT, a.s. B vezető INVEA -TECH, a.s. c vezető SOVA NET, s.r.o. D vezető UNIS COMPUTERS, a.s. Régió 10 Első Lengyel Passzív és Energia hatékony Építőipari Klaszter A vezető Lengyel Energiahatékonysági Alapítvány (FEWE) B vezető HVAC Dizájn és Tanácsadó Iroda c vezető SPEC BAU Polska Sp. z o.o. Régió 11 Lengyel Faipari Klaszter A vezető MK Floor Miroslaw Kozlowski B vezető Suwalki Speciális Gazdasági Övezet (SS EZ) c vezető Tomasz Wiernek ügyvédi iroda Kapcsolatok Ez a program a CENTRAL EUROPE Programon keresztül, az ERFA társfinanszírozásában valósult meg.

4 Köszöntő

5 Paolo Govoni, a CNA Emilia-Romagna regionális igazgatójának köszöntője Sok oka van annak, hogy miért volt megtiszteltetés és élmény számomra a C-PLUS nemzetközi társulásának vezetése. Lehetőséget kaptam, hogy a közép-európai régió hét partnerének tapasztalataival kapcsolatba kerülhessek, értékelhessem készségüket az innovációra és láthassam a helyi menedzsment kiválóságát és módszereit. Ezek mellett új és értékes megközelítéseket sajátíthattunk el azzal kapcsolatban, hogy hogyan adhat választ a gazdasági válság kihívásaira a klaszterek és helyi hálózatok kiválósági modelljének felhasználása. A projekt lehetővé tette, hogy helyi cégeket vonjunk be és elemezhessük belső szerkezetüket és a köztük, valamint a régió közötti viszonyokat, mielőtt bekapcsolnánk őket a nemzetközi klaszterek vérkeringésébe. A C-PLUS kezdeményezésen keresztül 257 cég tette önként lehetővé azt, hogy tanulmányozzuk őket, megragadva az alkalmat arra, hogy a projekt egy számukra előnyös fejlődési pályára állíthassa őket. Ennek eredményeként leírhattuk a különböző klaszterek jellemzőit és tiszta képet kaptunk a lánc nyerteseiről és veszteseiről. Kiemeltük a kompetitív tényezőket és a szolgáltatási központokat és a közvetítők bevonásával összehasonlítottuk őket, támaszkodva tudásukra és arra, hogy képesek a cégek és intézmények által reprezentált menedzsment rendszert gazdasági, társadalmi és politikai szempontból támogatni. Kiemeltük a klaszter menedzsment szempontjából fontos konszolidálandó képességeket és olyan pilot tevékenységeket terveztünk, amelyek elősegítik, hogy a termelési rendszer alapjaiban képes legyen megfelelni a jövő kihívásainak. Végül pedig sikerült innovatív vezetőket is találnunk a klasztereken belül. Ebben a kiadványban olyan jó gyakorlatokat mutatunk be, amelyek helyi partnereinknek is jó példát mutathatnak.

6 Az erős európai klaszterek fontos szerepet játszanak a gazdasági fejlődés, növekedés és a versenyképesség javításának területén. Az intraregionális kihívások, a piacok széttöredezése, gyenge kapcsolatok ipar és a kutatás között valamint az EU-s innovációs szektoron belüli alacsony szintű kooperáció azonban oda vezetett, hogy az egyes klaszterek nem mindig rendelkeznek a szükséges erővel és innovációs kapacitással ahhoz, hogy megfeleljenek a globális verseny követelményeinek és hosszú távon is világszínvonalúak maradhassanak. A nemzetközi verseny erős nyomást gyakorol a KKV-kra és a tagállamok gazdaságára és ez különösen igaz az új tagállamokra, ahol a klaszterek még mindig multinacionális cégekhez kapcsolódnak és ahol az új vállalatoknak több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megfelelhessenek a globalizáció kihívásainak. Erős belső piac, kutatóközpontok és cégek közötti szoros együttműködés, az alkalmazottak mobilitása és hatékony klaszterstratégia kidolgozása és fejlesztése szükséges a nemzetközi porondon való aktív részvételhez. Bár bizonyos regionális intézmények és alapok esetében már bevezettünk specifikus célstratégiákat és programokat a helyi klaszterek támogatásának érdekében, ezek eddig elégtelennek bizonyultak. Az egyes EU klaszterek akkor tudják nemzetközi céljaikat elérni, ha erős kapcsolatokat alakítanak ki más, kompetenciáikat kiegészítő klaszterekkel és tanulnak egymás tapasztalataiból. A C-PLUS projekt legfőbb célja tagjainak világszínvonalra emelése eléréséhez szükséges a nemzetközi együttműködés, a tudás és piaci információk és a legjobb alkalmazottak átadása és szabad áramlása, valamint közös hozzáférés a kutatóés tesztközpontokhoz. Kiemelt fontossággal bír a BRO-k és szolgáltatási központok által nyújtott szolgáltatások bővítése és minőségének javítása is, egy közös európai kutatási és innovációs tér kialakításával együtt. Ez utóbbi két fontos tényezőn alapulhat csak: egyrészt a döntéshozóknak olyan sikeres stratégiákat és programokat kell meghatározniuk, amelyek támogatják a klaszterek fejlődését, a másik oldalon pedig a klasztereken belül a KKV-k és a klaszterek szintjén található innováción. Ezzel együtt olyan eszközöket kell a menedzsment rendszerek rendelkezésére bocsájtani, amik lehetővé teszik a stratégiák alkalmazását és az innovációk bevezetését a klaszterek rendszerébe. Ennek megfelelően tehát a projekt fő célja az, hogy meghatározza azokat a kulcselemeket, amelyek az adott klasztert világszínvonalra emelik, és hogy specifikus módszereket és javaslatokat adjon a kérdéses klasztereknek. A fentiek elvégzéséhez, a C-PLUS kezdeményezés fenntarthatóságának biztosításához illetve a világszínvonalú teljesítmény eléréséhez vezető út első lépése néhány közép-európai klaszter felmérése, különös tekintettel speciális jellemzőikre. A C-PLUS felmérések a közös EU-s módszertanon alapulnak. A benchmark folyamat következő lépése az egyes helyi termelési rendszerek és a klaszterek összetételének, valamint a helyi és nemzetközi érdekeltek közötti kapcsolatoknak az elemzése. A benchmarking megvalósítása olyan módszertani elemzéseken keresztül történik, amelyek segítségével azonosíthatóak és összehasonlíthatóak az egyes cégek kompetitív tényezői és azonosíthatóvá válnak a megosztandó jó gyakorlatok. A kimenetet webes platformon elérhető, az innovációs vezetőket láthatóvá tevő jelentések képezik. A klaszter viszonyok egyesített analízise a következőket érinti: KKV-k: hatásos és hatékony üzleti gyakorlatokat és teljesítményeket érthetővé tévő benchmarking eszközök segítségével terület: segítve a társadalmi részvételt a klaszterekben, olyan workshopok megrendezésével, amelyek a helyi rendszerek jellemzőit, hálózati viszonyait és helyi fejlesztési stratégiáit tanulmányozzák Ha feltételezzük, hogy a klaszterek versenyképessége javítható a helyileg már létező tudás összegyűjtésével és formalizálásával, az elemzésnek a következő pontokkal kapcsolatban kell információkat gyűjtenie: a helyi termelési rendszerek azon kulcsfolyamatainak az úgynevezett magnak a védettségi szintje, amelyek közelebb állnak az ipari tevékenységekhez, mint azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a stratégiai, emberi erőforrás- A Projekt BEMUTATÁSA DE - Brandenburg Fém és Optika AT - Felső-Ausztria Mechatronika AT - Stájerország Automatizálás, Engineering IT - Emilia-Romagna Ételcsomagolás és Lábbelik

7 menedzsment, régión belüli viszonyok kezelése, vevő és eladó közötti interakciós módszerek vagy tudásmenedzsment és különleges kompetencia témákat érintik a professzionális klaszter menedzsment hatása már létező, a klaszteren belül tudáskatalizátorként szolgáló szolgáltatási központok illetve újak létrehozásának szükségessége. Mivel biztosítani kívánjuk, hogy minden résztvevő tudatában legyen szerepének és a rá váró kihívásoknak, egy nemzetközileg tanúsított klaszter animációs módszertant (EASW European Scenario Workshop Methodology for Participatory Planning and Increased Awareness) használunk. Alulról felfelé irányuló megközelítése biztosítja azt, hogy minden érintett beleértve a klaszterek tagjait és a döntéshozókat is részt vegyen a folyamatban. Az intézkedések célját egy, a klasztereken belüli kapcsolatokra fókuszáló Klaszter Menedzsment Fórum határozza meg. A felmérési és benchmarking folyamatok eredményeire épülő workshopok megrendezése fogja a résztvevők számára lehetővé tenni véleményük, ötleteik és gondolataik átadását, amelyek meghatározzák a Nemzetközi Akciótervet (Transnational Action Plan, a továbbiakban TAP) alkotó intézkedéseit és céljait. Ezek a megbeszélések nemzetközi szinten is megvalósításra kerülnek, így keletkezik a Nemzetközi Akcióterv (TAP), azaz a C-PLUS fő kimenetele. Az utolsó fázis a TAP implementációját célozza az egyes országok klaszter menedzsereinek támogatásával, pilot projektek kezdeménye zésével és értékelésével. Mi a haszna ebből a vállalkozásoknak? igényhez alakított benchmarking jelentések nemzetközi szintű promóció: a kiválasztott innovációs vezetők megjelennek a katalógusban, az úgynevezett Többnyelvű Nemzetközi Regiszterben (Multilingual International Register) és a KKV-k a képernyőn program keretében elérhetőek videók a klasztertag cégek és érintettek jó gyakorlatairól pilot kezdeményezések Mi a haszna a klasztereknek? közvetlen hozzáférés publikus kutatásokhoz erősebb kapcsolatok az oktatáshoz láthatóság és a területi marketing fejlődése pilot kezdeményezések PL - Szilézia Fa és Építés CZ - Dél-Kelet Bútor és IT HU - Nyugat-Magyarország Textil és Termál

8 A CNA Emilia-Romagna a Kézműves, Mikro-, Kis- és Középvállalatok Szövetsége az Emilia-Romagna régióban. Magáncégek társulásaként fő szerepe tagjainak képviselete és érdekeik védelme. Ezek a tagok helyi szövetkezetek, cégek különböző szektorokból, köz- és magánintézmények valamint regionális politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek. A CNA Emilia-Romagna-i regionális része vállalatot és a régióban aktív 10 helyi szövetkezetet fedi le. A CNA vidéki irodáival és egyéb regionális ágaival együtt a Nemzeti CNA (Kézművesek és Kis és Középvállalatok Szövetkezete) részét alkotja. A Regionális CNA határozza meg a regionális pénzügyi stratégiát és fejleszti és menedzseli a regionális szektorok stratégiáit is, beleértve az egyes szektorok közötti megegyezések létrehozását is. Független struktúrával és a helyi igényekhez specifikusan alkalmazkodó regionális és vidéki irodáinak láncolatán keresztül a CNA Emilia-Romagna közvetlen kapcsolatban áll az egyes vállalatokkal. Fő előnyét integrált és széles körben elérhető szervezete adja. A régióban 226 CNA iroda több, mint 2500 képzett, hivatásos alkalmazottat foglalkoztat, így képes a vállalatokat információkkal támogatni és munkájukat minden tekintetben segíteni. A vállalkozói világnak a CNA megbízhatóságot, kompetenciát és gazdasági lehetőségeket tud felajánlani. A kutatást és technológiai innovációt a CNA Innovazione munkája és szolgáltatásai segítik elő. A CNA Innovazione, az Emilia-Romagna-i CNA rendszer egy szövetkezeti tagja az első a mikro-, kis- és középvállalatok felé innovációt továbbító és menedzselő központok között. Fő profilja a céganalízis benchmarking módszerek és eszközök segítségével, támogatja a szervezeti változásokat és innovatív menedzsment gyakorlatok bevezetését a különböző cégeknél. CNA Emilia-Romagna CNA Regional Association of Emilia Romagna Via Rimini Bologna Olaszország Tel.: Fax:

9 Az Emilia-Romagna régió Észak-Olaszországban található és 9 tartományt fed le. Európa egyik legfejlettebb régiója, a nem nagyvárosi régiók között az egyik legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel. Versenyképessége és innovációs készsége dinamikus vállalatoknak, hathatós klaszter mechanizmusoknak és regionális ipari stratégiának valamint a képzési, innováció és export területek kulcsszereplőinek jelenlétének köszönhető. A es ERDF program keretében az Emilia-Romagna régió komoly erőforrásokat fektetett be egy regionális technológiai hálózat és 10 technopole létrehozásába. Mindegyik kapcsolatban áll nemzetközi kutatási hálózatokkal és a helyi ipari klaszterekkel. Annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon az egymást kiegészítő kompetenciák és kutatási szinergiák kritikus tömege, a technológiai hálózat a következő tematikus platformokba szerveződik: mezőgazdasági termékek, építőipar, energia és környezet, IKT és design, gépészet és alapanyagok, élettudományok. A technopole-ok ipari kutatólaboratóriumokból, inkubátorokból, technológia transzfer-központokból és innovációs központokból állnak. Ezek az innovációs központok továbbá menedzsmentszolgáltatásokat is nyújtanak a helyi vállalatok felé és serkentik a KKV-k, KKV szövetkezetek, a technológiai hálózat, döntéshozók és más érintettek közötti kapcsolatépítést. A regionális technológiai hálózat fő célja az ipari kutatás során kifejlesztett technológiák átadása az egyes vállalatok felé versenyképességük javítása céljából, hogy így Emilia-Romagna dinamikus és vonzó régió legyen a külföldi befektetés számára. Fotó: Liviana Banzi A stratégia célja az Emilia-Romagna régió nemzetközi versenyképességét megalapozó klaszterek konszolidációja. A helyi hatóságok együttműködést erősítő gazdasági stratégiák és programok kifejlesztése érdekében szorosan együttműködnek a helyi KKV szövetkezetekkel is. Az Emilia-Romagna Régió Regione Emilia-Romagna Viale A. Moro Bologna Olaszország Tel.: Fax:

10 Az IMU Institut Berlin GmbH egy független, több szakterületet lefedő berlini székhelyű, Drezdában és Eisenhüttenstadtban helyi irodákkal, Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban pedig partnerintézményekkel rendelkező intézet. Az 1981-es müncheni alapítású IMU intézet harmincévnyi tapasztalattal rendelkezik a munka-orientált kutatás és konzultáció területén. Különleges hangsúlyt fektetve cégek, ipari szektorok és régiók független fejlődésére, olyan projekteket és hálózatokat vezet, amelyek a következőket célozzák meg: városokban és régiókban, a regionális kormányzattal, társadalmi partnerekkel és más érdekeltekkel karöltve a gazdaság és a foglakoztatás fenntartható fejlődését területek és munkahelyek biztosítását és megerősítését a regionális együttműködés javítását a hálózatok és klaszterek támogatásával és menedzselésével párhuzamosan a gazdaság- és munkaerő-politika facilitációs eszközei és finanszírozásának azonosítását és összekapcsolását munkaerőhöz, gazdasághoz és ipari szektorokhoz kapcsolódó programok, projektek és struktúrák értékelését Az IMU intézet cégek, kutatóközpontok és a régió további érdekeltjeinek hálózatait támogatja többek között konzultációkkal. A regionális hálózatok létrehozása és megerősítése létfontosságú stratégiai elem a szerkezeti gyengeségek leküzdésében és az erős pontok támogatásában. A klasztereken belüli együttműködés a munkahelyek és a KKV-k fenntartását, új befektetők és cégek bevonását, jövőbeni befektetések megalapozását és a társadalmi és ökológiai környezet javítását eredményező intézkedések meghozatalát célozza. Ezek mellett a klaszter szerkezet a regionális ipari stratégia alapvető elemét képezi. Ennek megfelelően gazdasági, tudományos és társadalmi partnereink szorosan integrálódnak a klaszterekbe és a hálózatokba. Az ipari szektorokon és régiókon átívelő együttműködés is egyre fontosabb, különös tekintettel az innovációs fejlesztésre. Ezeknek a szinergiáknak a felfedése és felhasználása nagy jelentőséggel bír a Németország keleti részében rejtőzködő kreatív, innovatív és növekedési lehetőségek kiaknázásának szempontjából. IMU Intézet Berlin Kft. IMU-Institut Berlin GmbH Alte Jakobstraße Berlin Németország Tel.: Fax:

11 A CAMPUS 02 Alkalmazott Tudományok Egyeteme ben alakult. Célja az volt, hogy a diplomás képzéseket kulcsfontosságú üzleti folyamatok felé irányítsa. Jelenleg 5 területen 1086 akkreditált férőhellyel rendelkezünk. Képzéseinket elvégző hallgatóink több iparágban képesek betölteni pozíciók széles skáláját bármilyen típusú cégben, a cég méretétől függetlenül. Jelenleg hét bachelor programunk folyik: három részidős technikai-tudományos program (Automatizálási Technológiák, Információs Technológiák & Üzleti Informatika, és Innováció menedzsment), és két üzleti program, amelyeket teljes és részidős képzésként kínálunk (Nemzetközi Marketing & Sales menedzsment, valamint pénzügyi számvitel & Menedzsment számvitel). Ezeken kívül hat részidős mesterképzési programot ajánlunk (Automatizálási Technológia-Business, Információs Technológiák és IT Marketing, Innováció Menedzsment, Nemzetközi Marketing, Sales Menedzsment és pénzügyi számvitel & Menedzsment számvitel). Szoros és magas szintű ipari kapcsolataink biztosítják a képzések aktív és piac-orientált jellegét. Ezen felül a CAMPUS specialistát és vezetőt alkalmaz oktatóként, így biztosítva a specialista tudás párhuzamos átadását a gyakorlati tapasztalatok és esettanulmányok mellett. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazott kutatás-fejlesztés is nagymértékben hozzájárul a CAMPUS 02 és az üzleti világ közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Alkalmazott Tudományok Egyeteme CAMPUS 02 CAMPUS 02 University of Applied Sciences Körblergasse Graz Ausztria Tel.: Fax:

12 A Pannon Gazdasági Hálózat (PBN) regionális vállalkozásfejlesztési szervezet 13 kollégával rendelkezik három irodában. Célja a nyugat-magyarországi kis- és középvállalatok gazdasági teljesítményének megerősítése. A regionális gazdasági és munkaügyi szervezetekkel együttműködve külföldi befektetőkkel alakít ki partneri kapcsolatokat. További fontos feladata az alapítók különös tekintettel az ipari parkokra és a klaszterekre lehetőségeinek fejlesztése és működésük megerősítése. Innovációs, emberi erőforrás, politikai döntéshozói és tőkevonzás-orientált nemzetközi hálózatával segíti a jó gyakorlatok helyi adaptációját is. Nemzetközi kapcsolatok erősítésével és nemzetközi gyakorlatok elemzésével elősegíti Nyugat-Magyarország gazdasági fejlődését is. A PBN 2006-os alapítása óta elköteleztük magunkat régiónk fejlesztése mellett. Minden tevékenységünk, projektünk és szolgáltatásunk regionális szinten segíti a nemzeti célok megvalósítását azaz a munkahelyteremtést és az életszínvonal növelését. Céljainkat professzionális, hatékony és vevő-orientált módon kívánjuk megvalósítani, munkatársaink érdekeit is figyelembe véve. Szerintünk egyének közössége több mint egyének halmaza. Ezt a megközelítést fényesen igazolták az elmúlt hat év teljesítménymutatói és ügyfeleink visszajelzései. A PBN szociális jellegét tagsági szerkezete és működési modellje adja. Minden működési profitot az egyesület céljainak elérésére fordítunk és mindig üzlet-központú eredményekre törekszünk. A következő szolgáltatásokat nyújtjuk: üzleti koncepció fejlesztése megvalósíthatósági tanulmányok üzleti [inkubátorok] számára klaszter akkreditáció minősítési rendszer klaszterek részére innováció-transzfer intézmények akkreditációja üzleti innováció benchmarking regionális gazdasági felmérések Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Gesztenyefa u Győr Magyarország Tel.: Fax:

13 A Kutatási és Innovációs Központ (CVVI) célja, hogy vezető kutatóintézetté válhasson az innováció és az elsődleges kutatások és a létező gyakorlat összekötése terén. Vezető szerepet kíván vállalni az innovációs technológiák terjesztésében működési régiójában. A CVVI tagjainak és partnereinek tevékenységi fókuszát a következő területek képezik: megújuló erőforrások, csökkentett energiaigény, gépipar, szállítás, IKT, biztonság a sporttechnológiákban, ill. a biotechnológiákban és regionális fejlesztés. Általánosságban elmondható, hogy a CVVI különös hangsúlyt fektet a regionális KKV-k támogatására és a régió egésze versenyképességének és innovációs kapacitásának növelésére. Nagy tapasztalata van a klaszterek létrehozásában regionális klaszter szolgáltatások fejlesztésével és a több régióban elhelyezkedő klaszterek közötti kooperáció kialakításával. Ennek a legjobb példája az Energoklaszter, amelynek létrehozásában segített a CVVI és támogatta a klasztertagok törekvését új szolgáltatások létrehozására. Ezenfelül a Központ más projekteket is támogat, mint pl. a Milovice Tudományos-Technikai Park és a Vysočina-i Technológia Transzfer Központ. A Központ jelenleg a klaszterekkel kapcsolatos projektekben (C-PLUS, Klaszters-Cord), orvosbiológiai technológiai transzfer projektekben (InTraMED C2C) és fiatal innovátorok támogatásával kapcsolatos projektekben (InoPlaCE) vállalt aktív szerepet. A Központ legfontosabb céljainak egyike az, hogy összekösse az egyetemi kutatás világát az adott ipari szektor vezető cégeivel. Ez a kapcsolat teszi lehetővé a kutatás alkalmazását a gyakorlatban. Ezért rendezi meg idén a CVVI a második Technológia Kupát, amelynek célja fiatal kutatók és innovátorok támogatása és ösztönzése. Kutatási és Innovációs Központ Centre for Research and Innovation U Mlýna Slavkov u Brna Cseh Köztársaság Tel.: Fax:

14 A Regionális Fejlesztési Ügynökség (RDA BB) célja a délsziléziai tartomány fejlesztésének megszervezése és támogatása, valamint promóciója Lengyelországban és külföldön egyaránt. Céljaink elérésének pénzügyi alapját tagjaink anyagi támogatása, üzleti vállalkozásaink profitja és más pénzügyi pl. Európai Uniós források adják. Az Ügynökség egyik kiemelkedő eredménye a Beskidy Technológiai Inkubátor létrehozása volt Bielsko-Bialában, 2005-ben. Szervezetünk tevékenységének nemzetközi elismerését akkorra tesszük, amikor az EURADA (Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetsége) meghívta ügynökségünket tagnak. Ezen felül 2011-ben elnökünket, Stanislaw Gindát 2011-ben a szervezet alelnökévé választották. Az Ügynökség emellett NARDA (Regionális Fejlesztési Ügynökségek Nemzeti Szövetsége) tagsággal is rendelkezik és több díjat kapott, pl ban a Készségek és kompetenciák arany babérkoszorúját, 2005-ben pedig az Év befektetője kategóriában az Év cégének választották. A regionális döntéshozásban való aktív szerepvállalásának köszönhetően az RDA Bielsko-Biala széleskörű tapasztalatokkal és kiterjedt partneri hálózattal rendelkezik, amelyben nemzetközi, nemzeti és regionális szervezetek, hatóságok, ipari parkok és klaszterek is megtalálhatóak. Szolgáltatásaink a következők: Képzési programok fejlesztése és megvalósítása Inkubáció és cégek betanítása Üzleti környezet kialakítása és támogatása KKV-k támogatása és fejlesztési tevékenységek Projektfejlesztés és menedzsment Új illetve létező vállalatról leváló cégekkel kapcsolatos szolgáltatások Regionális stratégiák fejlesztése Felkészítés nemzetközi piacon való részvételre Klaszterszolgáltatások Konzultáció Regionális Fejlesztési Ügynökség Bielsko-Biala Regional Development Agency of Bielsko-Biala Ul. Cieszynska Bielsko-Biala Lengyelország Tel.:

15 A TA Bielsko-Bialai Szövetség: Turizmus, Vállalkozás és Helyi Fejlesztési Központ (továbbiakban Szövetség) 2001-ben alakult meg. A Szövetség magáncégekből áll és az alapszabálynak megfelelően non-profit tevékenységet folytat. A Szövetség fő céljai a következők: A turizmus fejlesztése a helyi vállalkozások és üzleti környezet bátorításával Kis- és középvállalatok támogatása Professzionális és szakmai képzések szervezése Az utóbbi időben a Szövetség komoly részt vállalt EU által társfinanszírozott, országok közötti és nemzetközi együttműködést támogató programok megvalósításában. Komoly tapasztalatokat szerzett EU projektek bevezetésében a régióba, továbbá széleskörű kapcsolati hálózatot alakított ki, ami segíti a projektek eredményeinek regionális terjesztésében. Jelenleg a Szövetség kis- és középvállalatok nemzetközi támoga tását célzó programokban aktív, amely a következő tevékenységeket foglalja magába: lengyel és szlovák vállalkozások közötti gazdasági együttműködés támogatása, üzleti információk cseréje külföldi partnerekkel, regionális klaszter kezdeményezések fejlesztésének támogatása, közös lengyel-szlovák turisztikai szolgáltatások fejlesztésének elősegítése, illetve egyéb nemzetközi együttműködési kezdeményezések. A Szövetség emellett napi szinten foglalkozik törvényileg meghatározott tevékenységi körével is: A turisztikai munkaerőpiac foglalkoztatási igényeit kielégítő projektek tervezése és megvalósítása Ökológiai és környezetvédelmi tevékenységek A dél-sziléziai lengyel altartomány turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló tevékenységek megvalósítása A régió lakosságának turizmusban történő foglalkoztatását segítő hivatásos tanácsadói tevékenységek a turisztikai cégek és induló cégek számára Bielsko Biala Egyesület: Turizmus, Vállalkozási és Helyi Fejlesztési Központ The Bielsko-Biała Association: Tourism, Enterprise and Local Development Centre ul. Browarna Bielsko-Biala Lengyelország Tel.: ,

16 A globalizáció megváltoztatta a világgazdaság rendjét, új lehetőségeket és kihívásokat hozva létre. A hosszú távú versenyképesség érdekében szükséges az innováció fokozása és az ügyfelek igényeinek jobb kielégítése. A klaszterek megerősítése fontos stratégiai szerepet tölt be az innováció elősegítésében. A klaszter-benchmarking eljárások segítenek a klaszterek és a KKV-k innovációs képességének felmérésében. A benchmarking elősegíti, hogy a résztvevő cégek az új módszerek, ötletek és folyamatok iránt nyitottabbá váljanak és így javítani tudják hatékonyságukat és teljesítményüket. A legfontosabb előnyt az eredmények értékelése és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések kidolgozása nyújtja. A benchmark folyamatban résztvevő cégek számára az átlagértékekkel való összehasonlítás jobb képet nyújthat a saját versenyképességük felmérésében és folyamatos javulásra is serkenti őket. A felmérés célja új, jobb eszközök létrehozása az üzleti klaszterekben működő cégek támogatására. Az innováció meghatározó tényezői és az ideális keretfeltételek azonosítása alapján lehetőség nyílik mind cégek, mind klaszterek esetében a fejlesztendő tevékenységi területek vagy rejtett lehetőségek feltárására. Ez a keretrendszer lehetővé teszi az egyes cégek számára azt is, hogy kiegyensúlyozzák esetleges gyengeségeiket és folyamatosan fejlődjenek. Bench Marking

17 A C-PLUS célja 12 klaszter felmérése volt 6 közép-európai országban. Klaszterenként több cég került felmérésre (a legnagyobb szám 25 volt). Összességében 257 cégről gyűjtöttünk információkat a további elemzésekhez. 3 év alatt 3 9 év év év 40 év felett Ország Tevékenységi kör N % Ausztria Automatizációs technológiák (AT01) Mechatronika (AT02) Cseh Köztársaság Bútor (CZ01) Információtechnológia Németország Fém (DE01) Optika Magyarország Textil (HU01) Termálfürdő (HU02) Olaszország Élelmiszer-csomagolás (IT01) Lábbeli (IT02) Lengyelország Építőipar (PL01) Fa (PL02) Összesen ábra: Cégek megoszlása életkoruk alapján Mikró Kis Közép Nagy 1. táblázat: A minta megoszlása ország és klaszter szerint A cégek életkoráról az 1. és 2. ábra ad áttekintést. Csak a cégek 5%-ról mondható el az, hogy nemrég alakultak. A legnagyobb csoport a évvel ezelőtt alakult cégeké, a résztvevő cégek egyharmadát adja ez a csoport. A cégek 14%-a legalább 40 éves. Átlagéletkor szerint a cégek nagyjából 1991 közepén alakultak meg (szórás = 18,39). Méretüket tekintve a cégeket az alkalmazottak száma szerint csoportosítottuk. A mikro- és kisvállalkozások százalékaránya megegyezik (35%) és a résztvevő cégek többségét alkotják. A cégek alkalmazottai számának középértéke 103,49 (szórás = 323,08). 2. ábra: Cégek megoszlása méret alapján A minta

18 A kutatással keresztmetszeti képet kívántunk kapni a jelenlegi helyzetről. Gondos munkával kifejlesztettünk egy kérdőívet az adatgyűjtéshez. 257 cégtől gyűjtöttünk helyi interjúkkal adatokat. A mérési modell rejtett változóit több elemmel operacionalizáltuk. Minden elem esetében kidolgoztunk egy állítást, a kérdőívben ezeket egy 7 pontos Likert skálán mértük meg. A tanulmány egyes részeinek értékét a hozzájuk tartozó elemek egyenlően súlyozott átlagának kiszámításával határoztuk meg. Tudás megszerzése és asszimilációja: Ez határozza meg a tudásfelszívási képesség első dimenzióját. Innováció kifejlesztéséhez minden cégnek szüksége van arra, alternatív információforrásokat keressen, azonosítson és értékeljen. Tudás átalakítása és kiaknázása: Az a tudásfelszívási képesség második dimenziója. A cégnek képesnek kell lennie tudás felvételére külső forrásból és a cég számára feldolgozható formába történő adaptálására. Ezután követ kezik a tulajdonképpeni innovációt képviselő konkrét termékek tervezése. Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: a klasztermenedzsment az a szervezet, amely koordinálja a klaszterek tevékenységét és kezeli a belső és külső hálózatépítést. A régióba vetett bizalom: A bizalom alapvetően társadalmi folyamat és képes a cégek közötti környezetben az innováció serkentésére. Kiaknázó innováció: Inkrementális, a létező ügyfelek és cégek igényeit kielégíteni szándékozó innovációk. Kitágítják a létező tudás és készségek spektrumát, javítják a bevett konstrukciókat, tágítják a termékek és szolgáltatások palettáját és növelik a már létező terjesztési csatornák hatékonyságát. A kiaknázó jellegű innováció a már létező tudásra épül és a már létező készségeket, folyamatokat és szerkezeteket javítja. Felfedező innováció: Olyan radikális innovációk, amelyek új potenciális üzletfelek és piacok igényeinek felelnek meg. Új elgondolásokat tartalmaznak, új piacokat teremtenek és új terjesztési csatornákat nyitnak meg. A felfedező jellegű innováció új tudáson vagy már bevett tudástól való eltávolodáson alapul. Folyamat innováció: Új vagy jelentősen javított termelési vagy terjesztési mód bevezetése, mindig jelentős technikai, felszerelési és/vagy szoftverbeli változásokon alapul. Cégteljesítmény: A cég átlagos profitrátája, eszközök megtérülése és eladásainak növekedése az elmúlt három évben az ipari átlaghoz viszonyítva. Regionális együttműködés: 0 és 1 közötti index; azt jelzi, hogy a cég 5 legfontosabb ügyfele, partnere és beszállítója az adott régión belüli, az adott országon belüli vagy külföldi-e. Üzleti stratégia és terv: Az üzleti stratégia a cég hosszú távú céljait határozza meg, az üzleti terv pedig a konkrét terveket részletezi, a rövidtávú (nagyjából egy éves távlatú) üzleti célokat és stratégiákat határozza meg, a finanszírozási és marketingtervekkel együtt. Verseny az üzleti környezetben: Mennyire jellemzi intenzív verseny a külső üzleti környezetet Dinamikus üzleti környezet: Milyen gyorsan változik és mennyire instabil a cég üzleti környezete A módszertan

19 Ez a szakasz a cégszintű adatokra összpontosít. A kutatás tárgya tehát az egyedi cég, attól függetlenül, hogy melyik klaszterben van. A következő szakasz a tanulmány egyes részei között megállapított korrelációk elemzését tárgyalja részletesebben. A súlypont a függő változókon, azaz a különböző típusú innovációkon (kiaknázó, felfedező, folyamat) és a cégteljesítményen van. Csak a szignifikáns (pozitív) korrelációkat soroljuk fel és címkézzük. + a p < 0,05 értéket jelzi, ++ a p < 0,01 értékeket, a +++ pedig a p < 0,001 értéket. Kizsákmányoló innováció 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 R 2 hosszirány= 0,531 A következő változók kapcsolhatóak a kiaknázó innovációhoz: 1,00 A régióba vetett bizalom: ++ Dinamikus üzleti környezet: +++ Verseny az üzleti környezetben: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: +++ 7,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 A tudás átalakítása és kihasználása 3. ábra : Kapcsolat a tudás átalakítása és kihasználása és a kizsákmányoló innováció között 6,00 7,00 R 2 hosszirány = 0,305 A legerősebb viszonyt a 3. ábrán ábrázoltuk, ezt a kiaknázó jellegű innováció és a tudás átalakításának és kiaknázásának képessége között találtuk. A felfedező innovációhoz a következő változók kapcsolódtak: Dinamikus üzleti környezet: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: +++ Kizsákmányoló innováció 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 Seite 1 Ebben a kontextusban a felfedező jellegű innovációhoz a legközelebbi viszonyban a tudás megszerzése és asszimilá ciója változó áll. Ezt a viszonyt a 4. ábrán ábrázoltuk. 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 A tudás megszerzése és felhasználása 4. ábra: Kapcsolat a tudás megszerzése és felhasználása, valamint a kizsákmányoló innováció között 7,00 Cég szintű adat analízis Seite 2

20 A folyamat innovációval a következő változók állnak kapcsolatban: 7,00 R 2 hosszirány = 0,251 A régióba vetett bizalom: ++ Dinamikus üzleti környezet: +++ Tudás megszerzése és asszimilációja: +++ Tudás átalakítása és kiaknázása: +++ Üzleti stratégia: +++ Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: ++ Folyamat innováció 6,00 5,00 4,00 3,00 A Tudás megszerzése és asszimilációja változó itt is a legerősebb komponens. A folyamat innováció kapcsolatát ezzel a változóval az 5. ábra szemlélteti. 2,00 1,00 A cég gazdasági teljesítményével a következő változók állnak kapcsolatban: Dinamikus üzleti környezet: + Felfedező jellegű innováció: + Együttműködés a klaszterek menedzsmentjével: + 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 A tudás megszerzése és felhasználása 5. ábra: kapcsolat a tudás megszerzése és felhasználása, valamint a folyamat innováció között 7,00 A tudás megszerzése és asszimilációja illetve a tudás átalakítása és kiaknázása komponensekből összeálló általános tudásfelszívási képesség viszonyát az üzleti környezet által befolyásolt innovációs teljesítménnyel megvizsgáltuk közelebbről is. Az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a tudásfelszívási képesség és a környezet dinamizmusa pozitívan befolyásolja a felfedező és kiaknázó jellegű innovációt. A nagyon versenyző üzleti környezet viszont visszatartó erővel bír a felfedező innovációra. Ezeken felül további befolyásoló tényezőket is felfedtünk. Seite 3 Először is, a tudásfelszívási képesség hatása a felfedező innovációra az üzleti környezet dinamizmusától és a verseny intenzitásától függ. Minél dinamikusabb és versenyzőbb a környezet, annál erősebb a tudásfelszívási képesség hatása erre az innováció típus ra. Ha a klaszterre az erős verseny és a piaci környezet insta bilitása jellemző és az új, a régitől eltérő tudás rendelkezésére áll a cég környezetében és a cég képes ezt a saját igényei szerint átalakítani és felszívni, akkor a felfedező jellegű innováció megerősödik. Ez azt jelenti, hogy erősen versenyző és instabil piaci környezetben működő klaszterek esetében a tudásfelszívási képességbe való befektetés a felfedező innováció fejlődésében hoz hasznot. Másodszor, a környezet dinamizmusa és az erős versenyhelyzet a tudásfelszívási képesség és a kiaknázó innováció közötti viszonyt is befolyásolja. Minél kevésbé dinamikus és kompetitív az adott piaci környezet, annál erősebb a tudásfelszívási képesség hatása az ilyen típusú innovációra. Ennek oka az, hogy a verseny nem intenzív és a technológiai változások, az üzletfelek igényeinek és a termékek iránti kereslet változásai nem gyakoriak stabil környezetben. Az új tudás létrehozásának üteme az ilyen környezetben tehát alacsony és az új tudás általában a régire épül. Ennek következménye az, hogy a stabil piaci környezetű klasztereken belül a tudásfelszívási képesség javulása a kiaknázó jellegű innovációban tükröződik.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft. Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás OTP Hungaro-Projekt Kft. Vállalati célok, problémák Elég versenyképesek a termékeink? Hogyan javítsuk versenyképességünket? Hogyan növeljük az árbevételünket

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Innovációtranszfer az egészségügyben, a kórház/klinika és a vállalkozás között

Innovációtranszfer az egészségügyben, a kórház/klinika és a vállalkozás között Innovációtranszfer az egészségügyben, a kórház/klinika és a vállalkozás között Nemzetközi regionális projekt a Közép-Európa Program támogatásával dr. Hanák Péter, dr. Valovics István {hanak,valovics}@emt.bme.hu

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Megújuló energia elemzések

Megújuló energia elemzések Egyesület Megújuló energia elemzések Egyesület Üzletember-találkozó a szilárd energetikai biomasszával foglalkozó cégek üzleti lehetőségének fejlesztésére Szombathely, 2012. március 21. Egyesület a PBN

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER BEMUTATKOZÁS 2007. június 05. 1 2 Milyen céllal jött létre az alapítvány 2005-ben? A nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlődésének elősegítése a kutatás-fejlesztés helyzetének

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft.

Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Szerepük a hazai ipar hatékonyságának növelésében Dr. Grasselli Norbert ügyvezető igazgató A Bay Zoltán Nonprofit Kft. állami tulajdonú nonprofit kutatóintézet. Alapítás

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben