MGSZH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság
|
|
- Dezső Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MGSZH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Takarmánybiztonsági és -minőségellenőrzési Osztály Tájékoztató: Olasz szerbtövis (Xanthium italicum) okozta, elhullással járó mérgezés lovakban Magyarországon* Budapest november 19. Szerkesztette: Kolozsvári Tímea Jóváhagyta: Holló-Szabó Péter dr. *A felhasznált szakirodalom és a képek forrásanyaga a szerkesztőnél elérhető.
2 2 I. Bevezetés (Rövid esetleírás) Egy gyomnövényben található toxikus anyag okozta tíz ló elhullását egy Miskolc melletti tanyán (miskolci Pacsirta utca végén fekvő Csattos Tanya) október közepén, október 13-án éjszaka. A borsodi megyeszékhely melletti gazdaságban összesen 23 (hobby-, illetve munka-) lovat tartottak, és a tulajdonos október 14-én reggel találta meg 10 állat tetemét. A kihívott jogosult állatorvos mérgezésre gyanakodott, érkezésekor megállapította, hogy 10 állat elpusztult, 2 beteg állatot talált, ezek kezelését azonnal megkezdte, és egyidejűleg értesítette a területileg illetékes hatósági állatorvost. A 2 beteg állatból egy a kezelés ideje alatt elhullott, így összesen 11 állat pusztult el. A helyszíni vizsgálat során az alábbi tüneteket tapasztalták: erős remegés, izzadás, fejrázás, nehezített légzés, tág orrcimpa, tág pupilla, görcskészség fokozódása. A helyszínre érkező hatósági állatorvos - a szándékos mérgezés gyanúja miatt, illetve a fertőző, járványos betegségek kizárása érdekében - diagnosztikai vizsgálat céljára több mintát is vett az állatokból és azok környezetéből (itatóvíz-, és takarmányminta). A szándékos mérgezés gyanúja, illetve annak kizárása miatt az ügyben értesítettek a rendőrséget is. A tulajdonos a gazdaságban tartott állatokat október 13-án megetetette, valamennyi ló azonos takarmányt (abrak, gabonaipari melléktermék) kapott. A lovak egész nap a legelőn tartózkodtak, a legelőt villanypásztorral több részre osztották, és az állatok is több elkülönített csoportot képeztek. Az összes elhullás és megbetegedés egy csoportra korlátozódott, itt 18 ló volt és ebből 6 tünetmentes. A vett minták vizsgálata alapján az MgSzH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatósága elkészítette laboratóriumi vizsgálati jelentését a területileg illetékes MgSzH Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság részére, a tömeges lóelhullás ügyében. A hatósági helyszíni szemlén tett észrevételek, valamint a laboratóriumi, az állatetetési kísérletek és a kórbonctani vizsgálati eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy a borsodi megyeszékhely melletti telephelyen a lovak halálát a xanthium italicum (magyarul: olasz szerbtövis) elnevezésű gyomnövényben található toxikus anyag okozta. A takarmányminta botanikai elemzése során megállapítást nyert, hogy a minta 6,9 %-ban olasz szerbtövis termését tartalmazta, egyéb mérgező gyomnövényt nem találtak, nem azonosítottak. Szerves foszforsav-észter, inszekticid karbamát, továbbá klórozott szénhidrogén típusú növény-védőszer hatóanyagok nem voltak kimutathatóak laboratóriumi analitikai vizsgálatokkal. Ezzel megdőlt az a feltevés, ami a szándékos mérgezést, a lovak idegenkezű elpusztítását valószínűsítette. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást ismeretlen elkövető ellen. Egyébként az idegenkezűség, bűncselekmény gyanúja az adatgyűjtéskor, a tanúvallomások során sem vetődött fel. Az állategészségügyi hatóság nyomatékosan felhívta az állattartó figyelmét a nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok tartása esetén is alkalmazandó helyes állattartási és etetési gyakorlat alapelveire és azok jelentőségére, az állattartó mint jó gazda felelősségére.
3 3 II. - Általánosságban a mérgezések hátteréről röviden Az adott eset kapcsán sajtóban megjelent hírek, a médiában az olvasók, internetezők által tett észrevételek áttanulmányozása alapján a félreértések és tévhitek tisztázása miatt mindenkeppen indokolt az alábbi rövid összefoglalás a mérgezésekről. A mérgek olyan szervetlen vagy szerves élettelen anyagok, melyek már kis mennyiségben az élő szervezetekbe vagy a testfelületre jutva, azok károsodását idézik elő. A mérgezések kapcsán gyakran találkozunk pl. a méreganyagok hatáserősségére utaló, illetve egyéb kifejezésekkel, az érthetőség érdekében ezek közül a tájékoztató anyagban említett letális dózis fogalmát tisztázni szükséges; - LD 50 dózis ( lethal dose - letális dózis 50 %-a): az adott anyag azon mennyisége, amelynek hatására megadott időn belül a kísérleti állatok 50 %-a elpusztul [mg/ttkg-ban kifejezve] a megfigyelési időszakban (ez az időszak általában 7-14 nap). Az LD 50 értéket egy adott állatfajra és adott applikációs módra (pl. szájon át, stb.) határozzák meg. Emellett gyakran találkozhatunk a becsült letális dózis definíciójával; - ALD ( approximate lethal dose human - becsült humán letális dózis): az adott méreganyag vonatkozásában egy becsült érték, mivel kísérlet nem végezhető és letális toxicitás esetén a dózis Dioxinok csak becsülhető. méregerőssége Az ALD egyre gyakrabban 2/7. használt állatok esetén is, állatvédelmi és gazdaságossági okok miatt. Néhány vegyület mérgezőségének összehasonlítása Néhány toxikus anyag toxicitásának összehasonlítása Dr. Lehel József UNIVET (2006) VEGYÜLET Etanol DDT Nikotin Tetrodotoxin Dioxin Botulinusztoxin ÁLLATFAJ Egér Patkány Patkány Patkány Tengerimalac Patkány LD 50 (mg/ttkg) ,1 0,001 0,00001 A különböző anyagok csak bizonyos Szipola meghatározott I. Dioxinok körülmények (pl. mennyiség, 29 idő, alkalmazásmód) között válnak méreggé, illetve okoznak mérgezést. A toxicitást befolyásoló tényezők közül még érdemes megemlíteni az alábbiakat: - a béltraktus üres, illetve telt állapota, az egyéb anyagok jelenléte a felszívódást befolyásolhatja, - a takarmányfelvételt és így az esetleg azt tartalmazó méreganyag felvételét bizonyos tényezők, pl. hőmérséklet, fényviszonyok, stb. szintén befolyásolják, - a faj, fajta, nem, életkor, mint ún. biológiai tényezők (pl. egyes enzimek aktivitása fiatal korban alacsonyabb) is meghatározóak lehetnek, - a méreganyag oldhatósága, vagy a szemcse-, illetve cseppméret, mint kémiai tényezők is befolyásoló tényezőként jelentkeznek.
4 4 A mérgezés lehet véletlen, vagy szándékos. A leggyakrabban a gondatlanság, a szakmai tájékozatlanság állnak a mérgezés hátterében, illetve játszanak fontos szerepet annak kialakulásában. A véletlen mérgezéseket leggyakrabban természetes eredetű (pl. ásványi anyagok, mérgező növények, stb.) és az emberi tevékenység eredményeként létrejött faktorok (pl. növényvédőszerek, ipari szennyezések, gyógyszerek, stb.) okozzák. A szándékos mérgezések viszonylag ritkán, bár egyre gyakrabban fordulnak elő. Azonban a házi állatokban megállapított mérgezések túlnyomó többsége az emberi hanyagság, gondatlanság következménye, ezért ezek megelőzhetőek, elkerülhetőek (lennének) kellő odafigyeléssel. Ebben legnagyobb felelőssége magának az állattartónak, az állat tulajdonosának van. Rendszerint a helyszíni körülmények ismerete (pl. a takarmány érzékszervi vizsgálata, állattartó kikérdezése, fertőző betegségek kizárása, méreganyagok jelenléte az állatok környezetében, stb.) tereli a gyanút a mérgezésre. Mérgezésre kell gyanakodni, ha rövid időn belül egyszerre több állat betegszik meg (esetleg hullik el) egy - azonos helyen tartott, legeltetett, azonos takarmánnyal etetett, azonos itatóvízzel itatott - állományban, megközelítően hasonló tünetek mellett. A kórbonctani lelet is gyakran utalhat mérgezésre, annak gyanújára. Hangsúlyozandó, hogy a kórelőzmény, a klinikai tünetek és a kórbonctani kép csak a mérgezés feltételezésére elég. A mérgezések tényének megállapítása, megerősítése legtöbb esetben csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Toxikózist bizonyítani csak az állat, állatok szervezetéből megfelelő mennyiségben kimutatott méreganyag alapján, a fertőző betegségek egyidejű kizárása mellett lehetséges. Fentieket erősítheti, illetve erősíti meg a takarmányban, esetleg itatóvízben kimutatott azonos méreganyag jelenléte és a helyszínen tapasztaltak (pl. ténylegesen kapcsolatba került, kerülhetett-e a méreggel vagy az azt tartalmazó anyaggal az állat, stb.). Továbbá, körültekintően kell értékelni a laboratóriumi vizsgálat eredményét is (pl. milyen méreganyag, milyen mennyiségben került kimutatásra, milyen állatfaj, korcsoport érintett, a szervezetben gyorsan lebomló anyagról van-e szó, stb.). Szintén hasznos információkhoz juthatunk a feltételezetten méreganyagot tartalmazó minta (pl. takarmány) toxikus hatásáról - ellenőrzött és az állatvédelmi előírásoknak megfelelő módon kivitelezett - laboratóriumi állatetetési kísérlettel. A vett minták laboratóriumi vizsgálata, az esetlegesen alkalmazott állatetetési kísérlet időigényes folyamat. Fentieket figyelembe véve válik érthetővé, hogy az illetékes hatóság a helyszínen miért nem állapíthatja meg minden kétséget kizáróan azonnal a mérgezést, illetve a megbetegedés, elhullás okát. Ezt felelősségteljesen csak a laboratóriumi eredmények kézhezvételét követően teheti meg.
5 5 III. Rövid áttekintés az olasz szerbtövisről (Xanthium italicum) III. 1) Általánosságban Az ember állandó mezőgazdasági tevékenysége a civilizáció fejlődésével és az emberiség szaporodásával mind nagyobb és sokoldalúbb lesz. Mindezek következtében a természetes élővilág egyre kisebb területre szorul vissza. Európa szerte az iparszerű mezőgazdasági termelés eltüntette a korábban kialakult sokszínű gyomvegetációt és fajokban rendkívül szegény, de invidiumokban gazdag gyom-társulások keletkeztek. Egy ilyen nagyon elterjedőben levő gyomnövény az olasz szerbtövis (Xanthium italicum). Az olasz szerbtövis (ld. 1. és 2. kép) intenzíven terjedő, veszélyes gyomnövény, amely szántóföldi kultúrákban (pl. kukorica, napraforgó, cukorrépa stb.) és természetes növénytársulásokban, mint inváziós faj jelentős problémát okoz. 1. kép: Olasz szerbtövis Az olasz szerbtövis őshazája az amerikai kontinens. Európában a XVII. században jelent meg, ahol intenzív terjeszkedésbe kezdett. Hazánkban az 1920-as években a Tisza mentén találták meg, a folyó menti árterek tipikus gyomfajaként ma már jelentős szántóföldi gyom. A fejlődő szerbtövis egyedek kezdeti térfoglalása igen gyors, a más fajhoz tartozó növényegyedeket könnyen leárnyékolják. Az olasz szerbtövis tulajdonságai (gyors életciklus, nagy terméságazat-tömeg, hatékony csírázás és propagulum terjesztési mód) biztosítják a sikeres inváziót. Veszélyességük egyik oka lehet az ún. allelopátia, ez a magasabb rendű növények közötti olyan kölcsönhatás, amelyben a növények kémiai anyagok - az általuk kibocsátott másodlagos anyag-cseretermékek (ún. allelo-kemikáliák) - segítségével befolyásolják egymás fejlődését.
6 6 III. 2) Rendszertani besorolás Az olasz szerbtövis a Fészkesvirágzatúak családjába tartozik. A Fészkesvirágzatúak ismertebb növényei: A fészkesvirágzatúak első maradványai a középső oligocén rétegekben tűnnek fel, így alig harmincmillió éve terjedtek el a Földön. A rend ökológiailag rendkívül alkalmazkodóképes, és változatos élőhelyeket népesítenek be. A fészkesvirágzatúak családja a növényvilág egyik legnagyobb családja. Nemzetségeinek száma a legtöbb (kb. 920), fajszáma re becsülhető. Virágaik felépítése alapján két alcsaládjukat különböztetik meg. A csövesvirágúak alcsaládjában a virágzatot vagy csak csöves, vagy a fészek közepén csöves, szélén pedig nyelves virágok alkotják. Tejnedvet nem tartalmaznak. Az alcsalád gazdaságilag legjelentősebb és egyben ismert faja az olajnövényként termesztett közönséges napraforgó (Helianthus annuus). A csicsóka (H. tuberosus) ággumóit takarmányozásra, illetve az élelmiszeriparban és a szeszgyártásban is felhasználják. A szintén mindenki által ismert tárkony (Artemisia dracunculus) fűszernövény. A fehér üröm (A. absinthium) fűszer- és gyógynövényként is jelentős. A körömvirágot (Calendula officinalis) gyógy- és dísznövényként is használják. Ide tartozik a jól ismert orvosi székfű/kamilla (Matricaria recutita) gyógynövény is. Természetes flóránk ismertebb fajai a teljesség igénye nélkül pl. a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea), a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. Pannonicum), a mezei cickafark (Achillea collina). Védett fajok többek között a Teleki-virág (Telekia speciosa), a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a mecseki zergevirág (D. orientale), a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus). Az alcsalád ismertebb hazai gyomnövényei pl. az ebszékfű (Matricaria maritima ssp. Inodora), a fekete üröm (Artemisia vulgaris), az allergén ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a közönséges aggófű (Senecio vulgaris), az útszéli bogáncs (Carduus nutans), az olasz szerbtövis (Xanthium italicum). Rendszertani besorolás: Növények országa Edényes növények alországa Zárvatermők törzse Kétszikűek osztálya Fészkesvirágúak rendje Fészkesvirágzatúak családja Csövesvirágúak alcsaládja Xanthium nemzetség
7 7 III. 3) Morfológia és élőhely Morfológia: Az olasz szerbtövis erős orsógyökerű, cm magas, egyéves, felálló szárú, erős szagú (eris) lágyszárú növény. Júliustól októberig virágzik, kúp alakú, zöld porzós virágai fészekvirágzatba tömörülnek, a termős virágok a levelek hónaljában foglalnak helyet. A levelek hosszú nyelűek, ovális-háromszög kerületűek, háromkaréjúak, színi oldalon aprón pelyhesek, fonákjukon zöld színűek. A magok terméságazatban (kettőskaszat) találhatók, egyegy kaszat 2 magot tartalmaz, az alsó mag jobban csírázik, mint a felső. Horgas terméseivel nagyon könnyen terjed. Fészekvirágzatukban csak csöves virágok találhatók, az egyes fészkecskék, illetve a bennük lévő virágok egyivarúak, a növény egylaki. A fészkeket a horgas tüskékkel borított fészekpikkelyek teljesen körülzárják, a tüskék a termések zoochóriával való terjesztésében vesznek részt. Az egész virágzatot murvalevelek, ún. fészekpikkelyek veszik körül. Döntő többségük rovarmegporzású. Termésük kaszat. A rend jellemző anyagcseretermékei a poliacetilének, a szeszkviterpén-laktonok és az alkaloidok. Tartalék tápanyagaik fruktánok (inulin és rokon vegyületei), amelyeket elsősorban föld alatti szervekben tárolnak. Magvaikban nincs táplálószövet, de a sziklevelek nagy mennyiségű olajat és fehérjét raktároznak. 2. kép: Olasz szerbtövis Élőhely: Változatos körülmények hatására létrejövő, de elsősorban jó vízellátottságú termőhelyeken, legtöbbször a réteknek megfelelő körülmények között alakul ki, állományai gyakoriak az ártéri erdők szegélyében. Az élőhely azonban ezektől függetlenül, önállóan is megjelenik. Talaja réties jellegű, de hullámtéri körülmények között akár nyers öntés is lehet. Kialakulása csaknem mindig visszavezethető a rendszeres kaszálás elmaradására. Ártéri, mocsári és gyomtársulásokban terjedő növény.
8 8 III. 4) Kártétel, a mérgezés főbb tünetei Csírázó magvai és hajtásai egy még nem pontosan ismert alkaloidot és ún. xantosztrumarin glikozidot tartalmaznak, illetve ezeken kívül még több ún. allelo-kemikália is található a növényben, pl. klorogénsav, p-kumarinsav, kumarin, transz-fahéjsav. Az alkaloidok nitrogéntartalmú heterociklusos (aromás) vegyületek, amelyek speciális anyagcsereúton, aminosavakból jönnek létre. Gyenge bázikus tulajdonságuk miatt alkáli szerűek, nevük emiatt alkaloid. Általában erős élettani hatásuk miatt rendszerint állatokra és az emberre viszonylag kis töménységben is toxikusak. Az alkaloidok mérgező hatása legtöbbször szerepet játszik abban, hogy távol tartsa a legelő állatokat (ízük rendszerint számukra is keserű) vagy a rovarokat. A glikozidok olyan szerves vegyületek, amelyekben egy cukormentes molekulához egy vagy több cukorkomponens (pl. glukóz) kapcsolódik. Az olasz szerbtövis okozta megbetegedés gyors lefolyású, jellegzetes tünetei: bágyadtság, étvágytalanság, hányás, izomgyengeség, imbolygó, botladozó, bizonytalan járás, vérkeringési zavarok, görcsök, nehezített légzés, elfekvés, kúszó mozgás. Boncoláskor jellemző kórbonctani kép: máj-, vese-, szív- és vázizomzatelfajulás, vérömléses gyomor- és bélgyulladás. Eddigi tapasztalatok alapján, elsősorban a sertések betegedhetnek meg, de pl. szarvasmarhákban, juhokban, baromfiakban és lovakban is okozhat mérgezést a takarmányba kerülő szerbtövis. A termés, illetve a csíranövény letális adagja: kb. 10g/ttkg sertés. A lovak általában a keményebb szárú füveket (pl. angol perje, magyar rozsnok) kedvelik, de a buja, magas füvet nem szívesen legelik és viszonylag válogatós állatfaj, pl. a szarvasmarhánál jobban válogat a legelőn. Amennyiben a mérgező gyomnövény a takarmányozási célra szánt ipari (pl. kukoricából, vagy napraforgóból nyert) melléktermékhez keveredik és aprításra kerül, a ló nem tudja már válogatással elkerülni ezt a veszélyforrást, egyidejűleg a mérgező növény relatíve feldúsulhat a dercés állagú abrak -ban és olyan mennyiséget vehet fel belőle az állat, amely már kiválthatja a mérgezést, illetve akár elhulláshoz is vezethet. Szinergista hatásként jelentkezhet pl. a mikotoxinok jelenléte, a hirtelen takarmányváltás, ha nem csak e gyomnövénnyel szennyezett a takarmány, hanem egyidejűleg nem megfelelő minőségű is, stb. Főbb tünetek: Kórbonctani kép: Érzékeny állatfajok: összefoglalva: - étvágytalanság, hányás - keringési zavar, nehezített légzés - bizonytalan járás, elfekvés, úszó-kúszó mozgás - vérömléses gyomor- bélgyulladás - máj-, vese-, szív- és vázizomelfajulás - sertés, szarvasmarha, juh, baromfi, ló
9 9 IV. Néhány gondolat az állattartó felelősségéről 1) Hazánk nemzeti szabályozása kimondja, többek között, hogy: - az állatok etetésére (és itatására) csak olyan takarmányt (és itató vizet) szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti, - az állatra és/vagy emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött takarmányt állatokkal feletetni tilos, - a takarmány-termő területek használata, a takarmány-előállító, -tároló és -forgalmazó helyek üzemeltetése, valamint a takarmány forgalmazása során biztosítani kell, hogy a takarmány mentes maradjon az állatra, valamint az emberre veszélyes anyagoktól, - Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. [jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)] 2) Az élelmiszertermelő állatok takarmányozását (etetés, itatás, legeltetés) előírásszerűen, az Európai Parlament és a Tanács január 12-én kiadott, a takarmány-higiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet III. számú mellékletében foglaltak szerint kell végezni. Kiemelve a helyes állatetetési gyakorlatból néhány előírást, a lóelhullással járó eset kapcsán: LEGELTETÉS A réteken és szántókon való legeltetés során az állati eredetű élelmiszerek fizikai, biológiai vagy kémiai eredetű fertőződését a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Szükség esetén megfelelő pihentetési időszakot kell tartani, mielőtt az állatállományt legelőre, szántóföldre, vagy learatott szántóföldre engednék ki legelni, valamint a legelői rotációk között is annak érdekében, hogy a trágyából származó biológiai átfertőződés veszélyét amennyiben egy ilyen probléma felmerülhet minimálisra csökkentsék, és annak biztosítása érdekében is, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák lebomlási időszakát betartsák. 1. Tárolás ETETÉS A takarmányt a kemikáliáktól és az állati etetés céljából tiltott egyéb termékektől elkülönítetten kell tárolni. A tárolóhelyeket és konténereket tisztán és szárazon kell tartani és szükség esetén megfelelően fel kell lépni a kártevők ellen. A tárolóhelyeket és konténereket rendszeresen tisztítani kell a szükségtelen átfertőződés elkerülése érdekében. A vetőmagot rendeltetésszerűen és az állatoktól elzártan kell tárolni. Az állatok különböző kategóriáinak vagy különböző fajtáinak etetésére szánt gyógyszeres takarmányt és gyógyszernélküli takarmányt oly módon kell tárolni, hogy csökkentsék annak veszélyét, hogy nem azokkal az állatokkal etetik azt meg, amelyeknek a takarmányt szánták.
10 10 2. Elosztás A mezőgazdasági egységen belüli takarmányelosztási rendszer segítségével kell biztosítani, hogy a megfelelő takarmány a megfelelő rendeltetési helyre eljusson. A takarmányt az elosztás és etetés során oly módon kell kezelni, hogy biztosítani lehessen azt, hogy ne forduljon elő fertőződés fertőzött tárolási helyről és berendezésről. A gyógyszer nélküli takarmányt a gyógyszeres takarmánytól elkülönítetten kell kezelni a fertőzés veszélyének megelőzése érdekében. A létesítményen belüli takarmányszállító járműveket és etetőberendezéseket rendszeresen tisztítani kell, különösen amikor gyógyszeres takarmány szállítására és elosztására használják őket. TAKARMÁNY ÉS VÍZ Az itatáshoz és a haltenyésztéshez használt víznek a tenyésztett állatok számára megfelelő minőségűnek kell lennie. Amikor fennáll annak a veszélye, hogy az állatok vagy az állati termékek a víz által fertőződhetnek, intézkedéseket kell hozni a veszélyek értékelése és minimálisra csökkentése érdekében. Az etető- és itatóberendezéseket oly módon kell megtervezni, megépíteni és elhelyezni, hogy a takarmány és a víz fertőződésének veszélye minimális legyen. Az itatórendszereket lehetőség szerint rendszeresen kell tisztítani és karbantartani. SZEMÉLYZET Az állatok etetéséért és gondozásáért felelős személyeknek rendelkezniük kell a szükséges adottságokkal, tudással és képzettséggel. A fentebb említett EK rendelet III. mellékletében általánosan megfogalmazott, az élelmiszertermelő állatok takarmányozására vonatkozó előírásokat nem kell kötelezően alkalmazni a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatok takarmánnyal történő etetésére. Járvány- és állatvédelmi, állategészségügyi szempontok miatt azonban érdemes lehet az itt leírtakat átgondolni és alkalmazni a nem élelmiszertermelő állatok takarmányozásánál is, ezzel is csökkentve, megelőzve az emberi gondatlanságból adódó takarmányszennyezések, mérgezések számát. V. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet az MgSzH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság munkatársainak az anyag összeállításában nyújtott segítségért.
A parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenMÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenEllenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
RészletesebbenJOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN
JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19. Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
RészletesebbenÁllattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt
Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?
RészletesebbenMikotoxinok jelenléte a takarmányokban
Mikotoxinok jelenléte a takarmányokban 23-21 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Európai Élelmiszerlánc Parlament FOODLAWMENT Kiemelten Közhasznú
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Állattartás
ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó szervezet által bejelentett, az ellenőrző szervezet által nyilvántartott termelési helyszínek adataival együtt érvényes
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenParacelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő,
Paracelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő, természettudós, alkimista és vezető okkultista. Paracelsust
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenAJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)
2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.
RészletesebbenASTERACEAE Fészkesek * vagy K (5) [C (5) A (5) ]G (2)
ASTERACEAE Fészkesek * vagy K (5) [C (5) A (5) ]G (2) SZÁR: - lágyszárúak, LEVÉL: VIRÁG: - szórtak, - egyszerű, tagolatlan v. egyszerű tagolt - kétivarú, egyivarú, vagy meddő - fészek szélén űlők gyakran
RészletesebbenNagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról
Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete az állattartásról a módosításokkal egységes szerkezetben A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenAbony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól
Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.), 19/2012. (V.21.), 31/2012. (XI.05.) és 1/2013.(I.31.)
RészletesebbenCsólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól
Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos
RészletesebbenMezőgazdasági munkás moduljai
Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenLébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól
Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenMadárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás
Madárinfluenza miatt korlátozás alatti területekről történő ki- és beszállítás Magyarországon az utóbbi időben több madárinfluenza kitörés történt. Járványügyi intézkedésként védő- és megfigyelési körzetek
RészletesebbenA jelentősen allergizáló virágporral rendelkező növényeink közül a csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása érte el a magas szintet.
2012. július 30 augusztus 5. (31. hét) A 31. héten igen volt a levegő pollenterheltsége. A jelentősen allergizáló virágporral rendelkező növényeink közül a csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása érte el
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
RészletesebbenA SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA
A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség
RészletesebbenCSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról
CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Termék neve (gyártó megnevezése) BETEGTÁJÉKOZTTÓ Mielőtt elkezdené gyógyszerét
RészletesebbenVeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat
VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat
RészletesebbenA malacok fontosabb felnevelési betegségei
A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!
RészletesebbenA gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
RészletesebbenVonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Az állati eredetű élelmiszerekre,
RészletesebbenGyógynövények babáknak és mamáknak. Ánizs 1 / 7
Gyógynövények babáknak és mamáknak Ánizs A Közép-Keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő szigeteken őshonos köz 1 / 7 Napjaink fitoterápiája a növény termését és annak illóolaját használja,
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenTejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények
Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény
RészletesebbenA növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása
A növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása Dr. Keve Tibor Gradiens Kft. 2074 Perbál, Levendula u. 1. Postacím: 2074 Perbál, Pf.: 15. Tel: 1-460-0804
RészletesebbenVITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.
VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenNÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A Ismertesse a gazdasági állataink tartásánál alkalmazott etetési módszereket és itatási módokat! Az etetés néhány
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenNEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ
Ismét kaptunk egy olvasói levelet. Nem névtelenül, névvel és címmel. A levelet elolvasva nem biztos, hogy bárki is szeretne ilyen helyen lakni. Kicsit jobban körbejárva a problémát, rögtön közelebb jutottunk
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM
FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM Dr. Professzor emeritus Szent István (korábban Budapesti Corvinus)Egyetem Élelmiszertudományi Kar 2016.szeptember 14 II. Big Food Konferencia, Budapest
RészletesebbenZsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról
Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete A parlagfű irtásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. MUSKILL kenhető légyirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE:
BIZTONSÁGI ADATLAP MUSKILL kenhető légyirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: A készítmény típusa: légyirtószer A készítmény megnevezése: MUSKILL kenhető légyirtószer Gyártó és forgalmazó: METATOX Peszticid Gyártó
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Ismertesse a gazdasági állataink tartásánál alkalmazott etetési módszereket és itatási módokat! Vázolja
RészletesebbenNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenÖkrök takarmányozása
Ökrök takarmányozása Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Száraz, hűvös
RészletesebbenNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenAz élelmiszerlánc hatósági felügyelete
Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete dr. Reiterer Zoltán Ózd, 2013. szeptember 27. Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve Alapelv: a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított
RészletesebbenSERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.
Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora
RészletesebbenÁllítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.
Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenGYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti
RészletesebbenA kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra
A kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra BIACS Péter Ákos ny. egyetemi tanár, prof. emeritus Szent István Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenTörzs Zárvatermők. Osztály. Kétszikűek 3.
Törzs Zárvatermők Osztály Kétszikűek 3. Család Ibolyafélék Illatos ibolya Illatos ibolya Illatos ibolya Kerti árvácska Kerti árvácska Család Fűzfélék Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete
Részletesebben143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások
143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenBábolna. Takarmányozási Program. Húsmarha / Tehén Kiegészítő takarmányok
Bábolna Takarmányozási Program Húsmarha / Tehén Kiegészítő takarmányok 1 Tisztelt Partnerünk! Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy röviden bemutassuk szarvasmarha takarmányozási programunkat. Takarmány
RészletesebbenA mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter
A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal
RészletesebbenMadárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető
Madárinfluenza 2016 Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető 2017.02.02. 1 Madárinfluenza 2016 Az influenza elnevezés
RészletesebbenKeszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól. Általános rendelkezések
Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv.
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. LANIRAT rágcsálóirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE:
BIZTONSÁGI ADATLAP LANIRAT rágcsálóirtószer 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: A készítmény típusa: rágcsálóirtó csalétek A készítmény megnevezése: LANIRAT rágcsálóirtószer Gyártó és forgalmazó: METATOX Peszticid Gyártó
RészletesebbenKölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre
MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI
RészletesebbenOrganikus szőlő növényvédelme
Organikus szőlő növényvédelme Rész 1: Növényvédelmi stratégiák Az Európai Unió Lifelong Learning Programme ja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány
RészletesebbenPartnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal
Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal A takarmány önmagában nem elegendő a magas színvonalú termeléshez. Termelést befolyásoló tényezők Takarmány Genetika Egyéb tényezők (menedzsment,
RészletesebbenA vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály
A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran
Részletesebben(telefon, e-mail, stb.)
I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,
RészletesebbenMIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)
MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenASP a Cseh Köztársaságban
ASP a Cseh Köztársaságban Topigs Norsvin Danubia Workshop 2017 Simon Amstutz Sertéshús termelés Csehországban Egy főre jutó sertéshús fogyasztás 40 kg évente Önellátottság ~40% 1998-2011 kocaállomány csökkenés
Részletesebbena helyi állattartás szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2009. október 2.)
BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10./ 2004. (IX.16.) rendelete a helyi állattartás szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2009. október 2.) Bakonypölöske Község
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Semicillin 250 mg kapszula BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
Részletesebben31/2010. (XI. 18.) VM rendelet
31/2010. (XI. 18.) VM rendelet az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról Állatjóléti felelősök ügyelnek az állatvédelmi szabályok betartására Az EU előírása szerint kötelező lesz minden közepes
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenBizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez
I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenÖnkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.
Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat
RészletesebbenA SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA SERTÉSEKRE MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK
A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA SERTÉSEKRE MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŹWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN,
RészletesebbenTéli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés 2017 zárójelentés időszak: december 1-31.
Téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés 2017 zárójelentés időszak: 2017. december 1-31. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által koordinált téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés
RészletesebbenBRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu
BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán
RészletesebbenÁLLATI MELLÉKTERMÉKET TARTALMAZÓ SZERVES TRÁGYA ÉS TALAJJAVÍTÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND
ÁLLATI MELLÉKTERMÉKET TARTALMAZÓ SZERVES TRÁGYA ÉS TALAJJAVÍTÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND Kiadás dátuma: 2011. december Utolsó módosítás dátuma: - ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenA hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában
A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2018. március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában Dr. Nemes Imre elnökhelyettes, NÉBIH Afriai sertéspestis (ASP, ASF)
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez
RészletesebbenAzonosítási és nyilvántartási rendszerek
Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenÚTMUTATÓ A SZIKVÍZ-, SZÓDAVÍZGYÁRTÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Federation of Hungarian Food Industries ÚTMUTATÓ A SZIKVÍZ-, SZÓDAVÍZGYÁRTÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Részletesebben