Vállalatok a felsőoktatásban

Átírás

1 Vállalatok a felsőoktatásban Heti Válasz Utolsó módosítás: :57 Létrehozás: :00 Melyik tudományterület kapja a legtöbb támogatást? A Studiorum Consulting Kft. kutatása úttörő módon tárta fel a vállalati szféra és az egyetemi világ kapcsolatrendszerét Miért fontos a felsőoktatási és gazdasági szféra együttműködése? Az oktatás és a kutatás mellett a felsőoktatásnak van egy harmadik, manapság egyre fontosabb missziója: a társadalmi-kulturális és gazdasági szerepvállalás. Ez utóbbit világszerte Third Mission vagy Third Stream activities terminusokkal jelölik meg. Jelen esettanulmányunk a felsőoktatási és gazdasági szféra együttműködéséről szól és így ehhez a jelentős harmadik küldetéshez kapcsolódik. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a terület nem elkülönül, hanem szorosan kapcsolódik az oktatáshoz-kutatáshoz és ennek köszönhetően fontossá válik minden érintett szereplő számára: a hallgatók, az intézmények, a fenntartó állam és a gazdasági szféra számára. Az esettanulmány elsődleges célja megmutatni, hogy a Magyarországon tevékenykedő cégek miképpen járulnak hozzá a hazai felsőoktatás fejlesztéséhez és ennek az információnak a segítségével újabb érveket biztosítani a hallgatóknak a tanulmányaik tervezéséhez. Ennek megfelelően az információgyűjtés elsődleges forrásai a hazánkban működő cégek. A szereplők mindegyike profitál abból, ha a felsőoktatás és a gazdasági világ szorosabbra fűzik a kapcsolataikat. Általában azt említik először, hogy ez a kapcsolat jó az intézményeknek, mert újabb saját bevételeket teremtheti elő és természetesen hasznos a fenntartó államnak is (hazánkban például 2002 óta a mindenkori kormányzat Kármán Tódordíjjal ismeri el azokat a gazdasági szereplőket, akik sokat tesznek a hazai felsőoktatásért), hiszen a magánforrások mértékének növekedése a felsőoktatás finanszírozásban csökkentheti a fenntartóra nehezedő terheket (olyan államokban, mint az USA vagy Japán a felsőoktatás magánfinanszírozása a többszöröse az európai átlagnak). Ugyanakkor a napi szoros közös munka azt is lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény közvetlenül megismerje a munkaerő-piaci szereplők elvárásait és ne a közvetítő kutatásokra alapozza a fejlesztő munkáját. (Annak ellenére, hogy az utóbbi területen is sok hasznos kezdeményezés született az elmúlt időszakban, pl. a Tempus Közalapítvány Mit díjazna a munkáltató?" című kezdeményezése.) E kapcsolat nyilvánvalóan hasznos a gazdaság szereplőinek is, amelyek újabb ismeretekre alapozhatják a termékeiket és eljárásaikat. Végül, de nem utolsó sorban - jó a társadalom egésze számára, mert a felsőoktatás és a gazdaság jól működő kapcsolata azt jelenti, hogy a tudás egésze jobban szétterül a társadalom egészében és ezzel növeli az egyének jólétét. Azonban talán elsődlegesen a hallgatók számára fontos ez a kapcsolat. Mostanában már közmegegyezés tárgya lett az a vélemény, mely szerint az igazán jó felsőoktatási intézmények azzal növelik a kiadott diplomáik értékét, hogy képesek nemcsak tudást és annak hasznosításához tartozó kompetenciákat átadni, hanem olyan szakmai kapcsolati tőkét (ismeretségeket, kapcsolatokat, barátságokat stb.) is, mely elengedhetetlen az egyéni karrier 1

2 tervezéséhez és felépítéséhez. Ezt az intézményi kompetenciát (produktív kapcsolatápolás a gazdasági világ szereplőivel, kapcsolati tőke, szakmai hálózat átadásának képességét/kompetenciáját) pedig fejlesztik az intézmény különböző cégekkel való kapcsolatai és közös tevékenységei. Egy hallgatónak tehát informálódnia kell arról is, hogy milyen gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik egy-egy felsőoktatási intézmény. Létezik azonban még egy fontos pozitív érv, mely a tárgyalt kapcsolathoz tartozik: az a tény, mely szerint minél több közös munkája van a felsőoktatási intézménynek a cégekkel annál több hallgatónak van lehetősége arra, hogy ezekbe a munkákba bekapcsolódjon. Miért fontos, hogy a hallgató már a tanulmányai alatt is valódi projektek kivitelezésében vegyen részt? A választ az egyre népszerűbb oktatási-tanulási forma a learning by developing, azaz a valódi fejlesztéseken alapuló tanulás adja. A modellt nemrégiben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is bemutatta egyik kifejlesztője Katariina Raij, a finn Laurea University of Applied Sciences kutatási igazgatója. Lényegében olyan új felsőoktatáspedagógiai megközelítésről van szó, mely döntően a munkaerő-piac irányában való nyitásról és a tudás alkalmazhatóvá tételéről szól decemberében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közreműködésével egy olyan on-line gyorsfelmérést végeztünk, mely teljes egészében alátámasztja a vázolt megközelítés hallgatói elfogadottságát és támogatását. A kutatás a pénzügyi és vállalkozói ismeretek felsőoktatási szerepével foglalkozott. Elmondható, hogy a kitöltő személyek 38% tartja rendkívül fontosnak a pénzügyi és vállalkozói ismeretek közvetítését a felsőoktatásban, 32%-uk nagyon fontosnak tartja azt és további 22% fontosnak tartja, csupán 8% nem tartja relevánsnak ezeket az ismereteket. Az eredmény azt mutatja, hogy a hallgatók igénylik a munkaerő-piac irányában való közeledést. Kutatásra vonatkozó információk, kontextus Az intézmények társadalmi-kulturális és gazdasági szerepét, közelebbről pedig az intézmények együttműködését a gazdasági szereplőkkel már évek óta tanulmányozzák több országban. Elsőként meg kell említeni, hogy egyik úttörőként a brit kormány kezdeményezett egy átfogó országos kutatást a témában, melynek eredményei decemberében jelentek meg Lambert Review of Business-University Collaboration címmel[1]. Az eredmények nemcsak bemutatják a kapcsolatok szerkezetét és számszerűsítik az azokból származó hasznokat, hanem sok konkrét példát is tartalmaznak. Azóta a kutatást rendszeresen elvégeztetik, a legutóbbi például a februárjában közzétett Wilson Review of Business- University Collaboration[2]. Foglalkoznak a témával, a feltörekvő gazdasággal rendelkező országok is, mint például Orosz Föderáció, ahol az Orosz Rektorok Szövetsége (Российский Союз ректоров (PCP)) immáron harmadik alkalommal tette közzé a vonatkozó és évente lefolytatott vizsgálati eredményeket. Az Európai Unió és az Európai Bizottság pedig ban elindította el Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma című programját, és 2011-ben folytatta le az első egész EU-ra kiterjedő vizsgálatot (The State of European University Business Cooperation. Part of the DG Education and Culture Study on the Cooperation between Higher Education Institutions and Public and Private Organisations in Europe címmel.[3]). Lényegében minden említett vizsgálat folyományaként megtervezésre kerültek a Third Mission-hez kapcsolódó fejlesztési programok. Magyarországon a rendszerváltást követően 1999-ben került lebonyolításra először egy a fentiekhez hasonló vizsgálat, melynek címe: Gazdaság és Felsőoktatás[4]. A projekt a 2

3 TEMPUS Syncron háttéranyagaként született meg és egyaránt elérhető magyar és angol nyelven. Továbbá 2011 folyamán a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban" című TÁMOP / azonosító számú projekt megvalósítása során az OFI megbízásából az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék közreműködésével (Prof. Dr. Polónyi István és munkatársai) vizsgálta a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködéseket. Ehhez a körhöz illeszkedik saját esettanulmányunk is. Kutatásunk során felvettük a kapcsolatot Sir Richard Lamberttel, akinek a munkája révén jött létre az egyik legjelentősebb brit kutatás a felsőoktatás és gazdaság viszonyrendszeréről (lásd fent). Sir Lambert alapító igazgatója volt a CBI-nak (Confederation of British Industry), főszerkesztője volt a Financial Times-nak és kinevezett tagja volt a Bank of England's Monetáris Tanácsának stb óta a University of Warwick kancellárja, mely fiatal feltörekvő intézményként idén a Times Higher Education top 100 universities under 50 listáján a 13. helyen végzett, 6-ikként az európai intézmények között. Levelében, arra hívta fel a figyelmünket, hogy: There were two main lessons for me from this work. One was that this is not a linear process, where you pour money in at one end of the line and new products and services come out at the other. Instead, there are all kinds of feedbacks and surprising loops, and often quite unxepected results. The other follows from this, which is the importance of networks, formal and informal, betweem academics from different disciplines and business people from all kinds of different backgrounds." ( Két fontos dolgot tanultam meg ebből az általam vezetett kutatásból. Az első az, hogy ez (felsőoktatási-vállalati kapcsolat) nem egy lineáris folyamat, aminek az egyik végén beöntöd a pénzt, a másik végén pedig kijön a kész termék vagy szolgáltatás. Ezzel szemben a rendszer inkább sokféle visszacsatolást ad, számos meglepő fordulatot látunk, és sokszor váratlan eredmények jönnek ki. Ebből következik a második tanulság is, ami a formális és informális tartalmú, az akadémiai és az üzleti szférából érkező különböző hátterű emberek sokaságaiból álló hálózatok fontossága.") Ez az információ erőteljes módon irányította a figyelmünket a kutatás folyamán. A kutatás kezdeményezője, irányítója és lebonyolítója a Studiorum Consulting Kft. (innovatív szolgáltatásai köre kiterjed az intézményközi együttműködésekre és a felsőoktatással határos szférákkal (pl.: vállalati stb.) való közös célok elérésére.), melynek felkérésére a kutatás egyes szakaszaiban részt vettek: az ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. végezte az on-line és a telefonos adatfelvételt beleértve minden szükséges technikai fejlesztést, továbbá létrehozta a közösen megállapított elvekre támaszkodó kutatási mintákat. A SZENZOR Nonprofit Kft. 3

4 kialakította a vonatkozó kérdőívek végleges formáját, és a begyűjtött adatok alapján elemezte valamint kiértékelte a felsőoktatási intézmények és a piaci szereplők együttműködéseinek adatait. A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. - nemzetközi értelemben is - egyedülálló kutatási feladatot oldott meg, amikor a felkérésünk alapján a hálózatkutatás módszereivel vizsgálta a felsőoktatási intézmények és a piaci szereplők együttműködései kapcsán gyűjtött adatokat (A Maven7 a hálózatkutatás és az adatbányászat legújabb eredményeit építi be szervezeti-, üzletiés média elemzéseibe). Az esettanulmány módszertana Gazdasági szféra adatairól A gazdasági szereplők lekérdezése kérdőíves formában történt on-line és telefonos módon is. A kiküldött 1500 megkeresés alapján 51 cég töltötte ki az online kérdőívet. Az 51 kitöltő 86 százaléka volt magán, 14 százaléka állami intézmény. A második szakaszban lekérdezett 150 cég összetétele némiképp eltér az online kérdőívekre válaszoló cégekétől. Az 500 főnél nagyobb cégek aránya 40 százalék feletti, és további 11 százalék a főt alkalmazó vállalatok aránya. Az adatok tisztítását követően 191 cég került az adatbázisba. A 191 cég 92 százaléka magán, 18 százaléka állami tulajdonú. Valamivel több, mint 40 százaléka 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, míg a mikrovállalkozások száma 6 százalék. Felsőoktatási szféra adatairól Szeptember elején, a 2011/2012-es tanév kezdetén 70 darab államilag akkreditált felsőfokú intézménynek lett kiküldve egy online kérdőív, amelynek a kérdéseit nemzetközi standardok alapján állítottuk össze. A 70 megkeresett intézményből mindösszesen 19 válaszolt, ami 27 százalékos visszaküldési aránynak felel meg. Látható, hogy a piaci szereplők aktívabbak voltak a kutatásunkban való részvételt illetően, ami akár úgy is értelmezhető, hogy számukra rendkívül fontosak a kapcsolatok a képző helyekkel/a felsőoktatási intézményekkel. Felsőoktatási-vállalati kapcsolatok típusai Táblázat 1. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS GAZDASÁGI SZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FŐBB TÍPUSAI A felsőoktatási intézmények és cégek kapcsolatai nagyon sokszínűek és tartalmukat tekintve is nagyon eltérőek lehetnek, ezért nem könnyű azokat rendszerezni. Ugyanakkor létezik egy fajta szakmai egyetértés, hogy milyen típusú kapcsolatokat mindenképpen figyelembe kell venni, amikor vizsgálódunk a területen. A kutatásunkban az alábbi kapcsolatokra összpontosítattunk: I. Pénzügyi vagy természetbeni támogatás (adomány) 1. Pénzügyi adományok a) intézményi alapítványok támogatása 4

5 b) közvetlen támogatás (adomány) c) kutatási és oktatási tevékenység eseti támogatása d) intézményi sport illetve kulturális rendezvények támogatása 2. Természetbeni adományok a) szoftver és egyéb kutatási eszköz átadása, használatba adása, adományozása b) közvetlen támogatás (adomány) c) intézményi sport vagy kulturális rendezvények támogatása II. Szakmai együttműködés (piaci jellegű kutatási-innovációs-szakértői és munkaerőforrás-fejlesztési kapcsolat, disszemináció) 1. Anyagi vonzattal járó projektek a) szakképzési hozzájárulás b) innovációs járulék (K+F szolgáltatások rendelése, szakértői tevékenységek stb.) c) kutatási, oktatási, szakértői, illetve egyéb szolgáltatás megrendelése d) kutatási és oktatási tevékenység eseti támogatása (Ösztöndíjak alapítása, bizonyos témakörökhöz kapcsolódó szakdolgozatok és disszertációk létrejöttének a támogatása, mobilitási programok támogatása.) e) diplomások képzésével és foglalkoztatásával kapcsolatos támogatások (Közös képzési programok, gyakorlati helyek biztosítása, egy-egy területhez kapcsolódó ösztöndíjas és egyéb foglalkoztatási szerződések, duális képzések stb.) f) egyetemhez kapcsolódó start-up és spin-off vállalkozások és inkubátorházak, valamint egyéb innovatív vállalkozások létrehozása és működtetése (Junior tanácsadó vállalatok, egyetemi innovációs klaszterek is.) g) szabadalmak megvásárlása h) közös finanszírozású projektek indítása 2. Tudásmegosztás, eszmecsere, közös szakmai rendezvények (kifejezhető munkaórában) a) vállalati és egyetemi szakemberek nem formalizált (szerződés nélküli) szakmai együttműködései (Közös konferenciák, szakmai műhelyek stb.) b) köztes szervezetek vagy üzleti szövetségek c) gyakornoki programok működtetése d) céggel munka- vagy tulajdonosi (és egyéb) viszonyban álló személy tagja a FI Gazdasági Tanácsának A felsorolt kapcsolati típusok és viszonyrendszerük annyira összetett és fontos, hogy a menedzsment-kutatás területén is nagyon sok tudományos műhely foglalkozik vele. Kiemelten rikai MIT (Massachusetts Institute of Technology), mely nemzetközileg első számú intézménynek van elkönyvelve, ami a gazdasági szereplőkkel való együttműködést illeti. A világhírű MIT Sloan Management Review című szakkiadványban például rendszeresen megjelennek cikkek a témában, különösen a kutatás-fejlesztési együttműködési formák kapcsán. (Táblázat 2.) A FELSŐOKTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS NÉGY MODELLJE Az alább bemutatott modellek mindegyike rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal. Az Ön cége számára a legjobb választást befolyásolják egyfelől a cég céljai és kapacitásai, másfelől az akadémiai-felsőoktatási partner céljai és kapacitásai. Meghosszabbított ÖtletLab Nagy kihívás Mély kutatás munkaterület Melyek az Bevonzani új Innovációs Rövid távú Alapvető problémák 5

6 elérendő célok? partnereket Kapcsolatokat építeni Lehetőségeket teremteni Egyszerű és szabványosított szerződések Nyílt pályázati felhívások Miképpen Előnyben strukturálható az részesített együttműködés? Példák kutatási területek meghatározása Belső kiválasztás HP Labs Innovation Research Program IBM Faculty Awards ökoszisztéma problémák kialakítása megoldása Kutatási Javaslatok és menetrend támogatások kifejlesztése megszerzése Társadalmi problémák megoldása Megszerezni a tehetséges frissdiplomásokat Specifikus rendeltetésű eszközök Magas tőkéjű ipari konzorciumok Egyetemi alapítványok vagy központok Structural Genomics Consortium Shell Grand Challenge Egyéni kutatói megállapodások a kutatókkal Kutatási szerződések az egyetemekkel Hallgatói projektek megoldása Új szakterületek megnyitása Hozzáférés a várható felfedezésekhez Megszerezni a tehetséges frissdiplomásokat Egyetemi központok szponzorálása Keretmegállapodások a döntési jogok eloszlásáról a keletkezett szellemi tulajdon kapcsán Nokia alkalmazott kutatási szerződései Pfizer-Scripps Gyakran partnership Rollsalkalmazzák Royce University nagyobb Technology Centers együttműködések keretein belül Markus Perkmann - Ammon Salter: How to Create Productive Partnerships With Universities. In: MIT Sloan Management Review, Summer 2012, Vol. 53. No. 4. pp.: Kutatásunk eredményei A kutatásunk 2011-es év folyamán zajlott le és a 2010-es pénzügyi évre vonatkozott. A kutatásunkban részt vevő gazdasági szervezetek kétharmada tartott fenn kapcsolatot magyar felsőoktatási intézménnyel, további 4 százaléka pedig hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel egyaránt. Mindez azt jelenti, hogy hozzávetőleg minden harmadik vállalkozásnak nem volt kapcsolata egyetlen felsőoktatási intézménnyel sem. A 2010-es évre vonatkozó, kísérleti kutatásunk egyik legfontosabb eredménye, hogy hipotézisünknek megfelelően bizonyítható, a magyar gazdasági szervezetek létszám kategóriától függően eltérő mértékben tartanak fenn kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel. Generálisan kijelenthető, hogy minél nagyobb egy cég, vállalat, annál valószínűbb, hogy rendelkezik felsőoktatási intézményhez köthető kapcsolattal, és fordítva is igaz az állítás, minél kisebb egy cég, annál valószínűbb, hogy nincs kapcsolata főiskolával és/vagy 6

7 egyetemmel. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknak kevesebb, mint egyötöde tart fenn kontaktust felsőoktatási intézménnyel, míg a kifejezetten nagy vállalkozásoknál, azaz az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél éppen fordított a helyzet: csak elvétve fordul elő olyan cég, amelynek nincs kapcsolata valamely magyarországi és/vagy külföldi székhelyű főiskolával, egyetemmel. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a kérdőívre válaszoló, minden nyilvánosan működő részvénytársaságnak (Nyrt) van felsőoktatási partnere, míg a Kft.-k több mint 40 százalékának semmiféle kapcsolata sincs a felsőoktatási szférával. Ezt az információt talán az egyik fejlesztendő stratégiai területként érdemes kiemelni. Hazai illetve hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplők megoszlása az alkalmazottak száma szerint, százalék A százalékos eredmények kerekítettek! A kérdőívre válaszolt gazdasági szereplők közel egyharmadának nincs sem intézményesített, sem informális kapcsolata főiskolákkal vagy egyetemekkel. A felsőoktatási intézmények számára kevésbé biztató hír, hogy túlnyomó többségük nem is tervezi ilyen jellegű kontaktus kiépítését. A válaszok alapján feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők alapvetően preferálják, hogy őket keressék meg, azaz a felsőoktatási intézmény kezdeményezzen, ami talán azzal magyarázható, hogy egy összetett felsőoktatási intézmény nehezebben átlátható egy cég számára, sokszor nem egyértelmű, hogy az őket érdeklő problémákra hol tudják megfelelő válaszokat megkapni stb. Tekintet nélkül arra, hogy van-e vagy nincs kontaktus az üzleti szféra és a felsőoktatás között megállapítható, hogy a vizsgált vállalkozások döntő módon a műszaki tudományok iránt érdeklődnek. A műszaki tudományokhoz képest a második leggyakoribb említés - a gazdaságtudományok, azonban több mint kétszeres ezen tudományág lemaradása", tehát 7

8 feleannyian említették a gazdasági képzést, mint potenciális érdeklődési területet. További kiemelt terület az agrártudományok és informatikai tudományok. A többi tudományterületnek további erőfeszítésekre volna szüksége ahhoz, hogy jobban kapcsolódjanak a gazdasági szereplőkhöz. Hipotézisünk szerint a felsőoktatási intézmények számára a partnerkeresés kapcsán a legnagyobb potenciál az fős középvállalkozásokban lehet, hiszen úgy tűnik, hogy a nagyobb cégek már jórészt jelenleg is rendelkeznek felsőoktatási kapcsolatrendszerrel. A kérdőívet kitöltő, legfeljebb 50 főt foglalkoztatót vállalkozások közül a legtöbb, szám szerint 5 felsőoktatási intézménnyel a Bringóhintó Kkt. áll kapcsolatban. A kontaktus száma szerint az fős vállalkozások sorrendjét a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezeti (5-nél több intézmény), a második helyen a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. áll (4). A harmadik helyen pedig 4 vállalat holtversenyben" helyezkedik el 3-3 intézményi kapcsolattal. A fős vállalkozások közül a legtöbb, 6 vagy annál is több felsőoktatási kapcsolattal - névsor szerint - a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Bunge Növényolajipari Zrt., a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., az Evopro Informatikai és Automatizálási Kft. rendelkezik. Végül a legnagyobb cégek sorrendjét nehéz megállapítani, mert 12-nek is 6 vagy annál több kontaktusa van, ezért itt külön közöljük a kft-ket, a Zrt.-ket és a Nyrt.-ket: Ötnél több felsőoktatási kapcsolattal rendelkező, legalább 500 főt foglalkoztató vállalkozások névsor szerinti megoszlása Korlátolt felelősségű társaság AXIÁL Javító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ContinentalTeves Magyarország Kft. IBM Magyarországi Kft. METRO Kereskedelmi Kft. Zárt működésű részvénytársaság Állami Autópálya Kezelő Zrt. BKV Zrt. Magyar Államvasutak Zrt. Magyar Posta Zrt. Nyilvánosan működésű részvénytársaság Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Robert Bosch Kft. Magyar Suzuki Zrt. Az eddigi elemzések alapján nem meglepő, hogy a kérdőívre válaszoló gazdasági szereplők között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a legnépszerűbb partner, a támogatott intézmények rangsorát a BME vezeti 68 említéssel, vagyis minden második vállalat a műszaki tudományok hazai fellegvárával tart fenn valamiféle kapcsolatot. A vállalkozások számára az abszolút sorrendben a második legnépszerűbb intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 29 említéssel. Három felsőoktatási intézmény közel 8

9 azonos (17-19 említést kapott), ezek sorrendben a Budapesti Gazdasági Főiskola, Óbudai Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem (nem sokkal maradnak le az SZE, DE, SZIE). Melyik felsőoktatási intézménnyel van kapcsolata - 5 említés alapján említések száma esetek százalékában 1. említés* 1. említés (%) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest Óbudai Egyetem, Budapest Miskolci Egyetem, Miskolc Az eredmények kerekítettek! A felsőoktatási intézmények által kitöltött 19 kérdőívből mindössze 5 olyan volt, amelyben egy adott intézmény jelezte, hogy rendelkezik az intézmény gazdasági szereplőkkel való kapcsolat gondozására létrehozott, esetleg megbízott szervezeti egységgel. Ezek az intézmények a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szent István Egyetem (érdekes, hogy SZIE-n a legtöbb vállalati partnert a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar vonzotta) és Budapesti Corvinus Egyetem. Vállalatok által megjelölt intézményi kapcsolatok (Ábra 1.) Az ábrát Maven7 Hálózatkutató Zrt. készítette el. 9

10 A felsőoktatás és a piaci szféra kapcsolatainak elemzése alapján összeállított kiemelt támogatói sorrend A kutatás eredményeinek összesítése és átgondolása egy kiemelten fontos felismerésre is vezetett minket. Mégpedig azon szükségre, hogy a vizsgált felsőoktatási és vállalati együttműködések fontosságát kihangsúlyozzuk azzal is, hogy az ezekben kiemelt szerepet játszó vállalatokat is kiemeljük. A következő rangsor célja, hogy a felsőoktatáshoz közel álló cégeknek a nyilvánosság előtt is köszönetet mondjunk a szerepvállalásukért, nem megfeledkezve a korábban bemutatott ábrákon szereplő társaikról (pl.: Robert Bosch Kft., mely a legtöbb frissdiplomást alkalmazó vállalat vagy ebben az időszakban a munkáját csak megkezdő Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. stb.). A kutatás végén, kísérleti jelleggel a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő sorrendet készítettünk oly módon, hogy minden szempontot egy ig vagy egy ig terjedő skálára transzformáltuk át (standardizáltunk). Standardizált szempontok: a megvalósított együttműködések típusainak száma, az együttműködések anyagi értéke, a cégek által foglalkoztatott frissdiplomások száma. Természetesen tisztában vagyunk az abszolút sorrend hiányosságaival, gyermekbetegségeivel. Így például azok a vállalkozások, amelyek nem szolgáltattak adatot egyes kérdések esetében eleve esélyhátrányba kerülnek. (Ez a probléma más országokban is felmerült a kutatások megkezdése idején, hiszen sok cég és intézmény például nem egységesen tárolja az általunk bekért adatokat, nincsen egy felelőse a területnek stb.) Vállalkozások, amelyek kiemelkednek a felsőoktatással való együttműködés terén[5] - 3 standardizált szempont alapján készített indexszámítás, átlagpontok cégméret (fő) 1-49 N= N= N= N=73 helyezés cégnév pontszám 1. Bringóhintó Kkt P. A. M. INVEST 2000 Ingatlanforgalmazó és Építőipari Kft GRUNDFOS Hungária Kft Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt Magyar Villamos Művek Zrt Partium 7 Zrt Duna-Dráva Cement Kft Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft Evopro Informatikai és Automatizálási Kft Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt Audi Hungaria Motor Kft BKV Zrt. 203 Az eredmények kerekítettek! Az elkészített modellszámítás alapján - cégnagyságtól függetlenül - a leginkább felsőoktatás barát vállalkozás a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., amelyet kevéssel lemaradva az Audi Hungaria Motor Kft.[6], és harmadikként a BKV Zrt. követ. E három cég között kicsi a különbség, mindhárom egyenletesen jól teljesített az egyes elemzett szempontoknál, sőt e három cég egy vagy két szempontnál is maximális, 100 pontot teljesített. A 4. helyen 10

11 mindössze három ponttal lemaradva a Robert Bosch Kft., az 5. helyen pedig a Magyar Suzuki Zrt. helyezkedik el (200, ill. 182 ponttal). Nyilvánvalóan érdemes a sorrendet cégméret szerint is bemutatni, hiszen - ahogy az elemzés során erre többször utaltunk - nem azonosak az egyes cégek feltételei, és adott esetben egy kisebb értékű együttműködés is nagy erőfeszítést jelent az adott gazdálkodó egység számára. A legkisebb vállalkozások számított sorrendjét a Bringóhintó Kkt., a fős vállalkozásokét a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., a főt foglalkoztató cégekét Duna-Dráva Cement Kft., végül pedig a nagyvállalkozásokét, az abszolút első Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezeti. Ezenfelül a felsőoktatás és a frissdiplomások irányában megmutatkozó nyitottság egy további jele lehet a cégek és más szervezetek részvétele a különböző egyetemi állásbörzéken - lásd az alábbi ábrát. (Ábra 2. ) Az ábrát Maven7 Hálózatkutató Zrt. készítette el. A kutatásunkban szereplő cégek megbízható és konstruktív, jelenlegi vagy potenciális partnerei a hazai felsőoktatásnak. A kutatás eredményeiről Összességében elmondható, hogy a gazdaság szereplői aktívabban és nyitottabban vettek részt a kutatásban, mint a felsőoktatási intézmények. Az adatfelvétel során világossá vált, hogy a gazdaság-felsőoktatás kapcsolatrendszerére vonatkozó információk a szereplőknél az eddigiek során többnyire elaprózottan kerültek nyilvántartásra eltérő szervezeti egységeknél (ezen a területen a cégek voltak szervezettebbek, különösen azok, ahol megbízott vezetője is van a területnek, pl. Audi Hungaria Motor Kft.). A fenti gyakorlat sajnos nehezíti a kapcsolatok fejlesztését. Fontos következtetés, hogy a gazdasági és a felsőoktatási intézmények kapcsolatrendszerében többnyire domináns szerepet töltenek be a nagy állami és multinacionális vállalatok és így a 11

12 kapcsolatfejlesztés számára nyitottabb terület a fős középvállalkozások és kisvállalkozások csoportja. (Ezzel szemben külföldön többnyire a KKV szektor kutatásfejlesztéssel foglalkozó szereplői erőteljesen jelennek meg ebben a kapcsolatrendszerben). Fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a gazdasági szereplők értékelik, ha az intézmények keresik fel őket. A külföldi tapasztalatok is ezt a tendenciát támasztják alá, különösen annak okán, hogy a felsőoktatási intézmények többnyire nagyon összetett és külső szereplő számára szinte átláthatatlan szervezettel rendelkeznek. Minden országban a gazdaság-felsőoktatás együttműködésének fejlesztése is többnyire ezen a ponton kezdődik: egységesített kommunikáció és kapcsolatfelvétel, az együttműködés kialakításának felhasználóbaráttá való átalakítása. Mint már többször is kiemeltünk a legtöbb esetben az államok komoly, saját vagy közösségi forrás segítségével, átfogó fejlesztési programokkal segítik ezen kapcsolatrendszer kiteljesedését. Például az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) évente megközelítőleg 7,5 milliárd eurót fordít a felsőoktatásra: az oktatásra kb. 4,5 milliárd eurót és kutatásra kb. 3 milliárd eurót, további a 280 millió eurót a Third Stream-tevékenységekre (döntően a felsőoktatási-gazdasági kapcsolatok fejlesztésére). Lényeges kiemelni azt a kutatási eredmény is, hogy az általunk áttekintett nemzetközi példákban a gazdasági és felsőoktatási szférák kapcsolatrendszerében viszonylag kiegyensúlyozottan szerepelnek az eltérő tudományterületek (mindegyik a megfelelő ágazathoz illeszkedve); a hazai kép pedig arról tanúskodik, hogy 2-3 tudományterület olyan szintű túlsúlyban van, hogy az már aggodalomra adhat okot. Talán érdemes lenne a kevésbé reprezentált területeket (társadalom-, bölcsészet- és művészettudományok) is ilyen irányban fejleszteni és jobban beilleszteni a gazdaságunk egészébe. Általánosságban elmondható, hogy a hazai cégek az adózott eredményük kevesebb mint fél százalékát (0,5%) költik a felsőoktatással való közös munkára, közös projektekre. (Az Egyesült Királyságban csak a nagy vállalatok kapcsolatából a felsőoktatással évente befolyó összeg megközelíti 600 millió fontot.) Ez a szám azt jelzi, hogy egy olyan területről van szó, amely potenciálisan fontos része a hazai felsőoktatás működésének, mert a vállalatok készek tenni a hazai felsőoktatásért. 12