KÜRTÖS MEGHÍVÓ XIV. ŐSZIRÓZSA

Átírás

1 k W r t s Q KÜRTÖS XI. évfolyam 9. szám Közéleti havilap szeptember Ára 0,40 EUR 150,- Ft Érték és mérték Mint az a sajtóból kiderült, e mottóval tartotta ünnepi tanévnyitóját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Tornalján. Jelen volt itt mindenki, aki számít, aki az iskolaügy terén tehet valamit. Elhangzottak optimista és pesszimista értékelések a jövõképpel kapcsolatban, mint a múltban sokszor. A mottót is lehet többféleképen értelmezni, aszerint, hogy ki és milyen szemszögbõl értékeli. Az elmúlt több mint húsz év alatt talán nem volt egy nyugodt tanévnyitó, amikor elõre lehetett tudni, hogy a tanév végéig semmi komolyabb változás nem lesz, elsõsorban ami a tanrendet illeti. Sajnos a kormányváltásokkal és még gyakrabban ezen belül is az oktatásügyi minisztérium élén történt cserék által, a posztokra került felelõsek mind-mind a saját elképzeléseiket igyekeztek átültetni. Ezáltal olyan kiszámíthatatlan pályára állították az iskolaügyet, mint az idõjárás. A természetben változó évszakoknak megvan a maguk rendeltetése és jelentõsége, az iskolaügyben a hasonló megnyilvánulások csak bizonytalanságot és leépülést okoznak. Ez a macska-egér harc kimerít mindenkit, de fõleg eltereli a figyelmet egy közös, össztársadalmi érdeken alapuló koncepció kialakulásáról. A változások, a változtatások elsõsorban a tanulókat és szüleiket sújtják, mert egy bizonytalan jövõkép elé állítják õket. Sajnos amíg egy társadalom és elsõsorban az aktuális vezetõ gárdája idegen érdekek és értékek alapján alakítja belsõ rendjét, addig sem az oktatásügyben sem más ágazatokban megnyugtató rend nem lesz. Ehhez a politikának kellene változnia, legyen az bármilyen oldali, mégpedig úgy, hogy megreformálja az emberi gondolkodásmódot, az értékrendjüket. A jelenlegi pártpalettát tekintve erre belátható idõn belül nem kerül sor, ezért marad a mindennapos küzdelem a megmaradásért és a túlélésért. Belátva, hogy a megosztottság gyengíti a küzdelmünket azonos célok eléréséhez az MKP, a Híd és Kerekasztal civil szervezetei még 2012 szeptemberében elfogadtak egy dokumentumot, amely kötelezi is az aláírókat a közös fellépésre minden jogsértés, ill. az elfogadott pontok érdekvédelmének szükségessége esetében. A dokumentumot tavaly októberben teljes egészében közöltük. Az új tanév közeledtével az oktatási minisztérium újabb eljárásai újra közös asztalhoz ültették érdekképviseleti szerveinket. Tanácskozásuk eredménye az a nyilatkozat, amelyet lapunk 2. oldalán olvashatnak. MEGHÍVÓ A CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghív minden érdeklődőt a XIV. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyére. Október 5-én, szombaton Ipolykeszin a hazai versenyzők részére elődöntőt tartunk órai kezdettel. Október 6-án, vasárnap Ipolynyéken 9.00 órakor kezdődik a magyarországi versenyzők megmérettetése. A nótaverseny döntője október 6-án, vasárnap órakor kezdődik az ipolynyéki kultúrházban. Mindkét nap a kürti Balogh Béla és cigányzenekara kíséri az énekeseket. A rendezvény a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának támogatásával valósul meg. Hiszem, hogy az emberi nem oly haladásra képes, melyről még fogalmunk sincs, és a jólétnek és szellemi hatalomnak oly fokára emelkedhetik, mely legvérmesebb reményeinket is felülmúlja. Csakhogy az emberek nagy része jelenleg még nem emelkedett intelligens lénnyé, és hogy mielőtt társadalmi és politicus helyzetünk ben a nagy haladást remélhetjük, nagy haladást kell tennünk a civilisatióban. Ennek emelése a fő dolog. A többi játék.

2 2 Kürtös K ö z é l e t szeptember Nyilatkozat - folytatás az elsõ oldalról Mi, a kisiskolák helyzetérõl folytatott tanácskozás résztvevõi egybehangzóan elutasítjuk az oktatási minisztérium képviselõinek eljárását, amely során megpróbálnak nyomást gyakorolni az alacsonyabb tanulólétszámuk miatt többlettámogatást igénylõ iskolák fenntartóira és igazgatóira, hogy kezdjék meg intézményeik leépítését. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a demokratikus rendszer fontos vívmányát, az önkormányzatiság elvét felrúgva, a helyi társadalom igényeit figyelmen kívül hagyva igyekeznek utat törni egy nem rendszerszintû technokrata döntésnek, amely súlyos következményekkel járhat. Tudatosítjuk, hogy egy iskola megszûnése nem csupán azt vonja maga után, hogy a tanulók ingázni kényszerülnek. Az iskolától megfosztott falvak lassú leépülésre vannak ítélve. Ezért nyomatékosan kérjük, hogy a helyi választott képviselõk dönthessenek egy-egy iskola fenntartásáról, hiszen meggyõzõdésünk, hogy az ilyen jellegû problémákat nem központilag, hanem helyben kell megoldani, a kistérségi sajátosságok és érdekek figyelembe vételével. Felszólítjuk a kormány tagjait és a parlamenti képviselõket, hogy ennek biztosítása érdekében vonják vissza a minimális osztálylétszámokra vonatkozó indítványt, amely az eredeti tervezetben nem szerepelt, csupán a tárcaközi egyeztetés során került a törvényjavaslatba. Egyúttal kérjük az oktatási minisztert, hogy ne másfél ezer tanító elbocsátása árán próbálja biztosítani a pedagógusbérek emeléséhez szükséges pénzeszközöket. Tisztában vagyunk vele, hogy össztársadalmi problémáról van szó, az iskolák megszûnése mégis nagyobb arányban érintené a vegyes lakosságú területek oktatási intézményeit. Megítélésünk szerint mindaddig nem múlnak el a kisebbségi iskolákat Érték és mérték fenyegetõ veszélyforrások, amíg az érintettek nem dönthetnek saját ügyeikrõl. Ezért A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlõdésének alapfeltételei címû dokumentum értelmében egyértelmûen kiállunk a kulturális és oktatási önrendelkezés létrehozásának eszméje mellett. Károsnak tartjuk, hogy az indítvány benyújtására a változások által fokozottan érintett társadalmi csoportokkal való egyeztetés nélkül került sor. Felszólítjuk a minisztériumot, hogy a kisebbségek képviselõivel is egyeztessen az iskolai reform végleges formájáról. Az oktatásirányítás átalakításának bárminemû változtatása az iskolák minõségi munkájának javulása érdekében kell hogy történjen. Úgy érezzük, ebben a közösségünk jövõjét nagymértékben érintõ kényes kérdésben kizárólag a közös fellépés hozhatja meg szándékaink sikerét, nem pedig az egyéni vagy pártérdekek szülte kezdeményezések. Ennélfogva felhívunk minden józan gondolkodású egyént, a politikai pártok képviselõit, a szakmai és civil szervezetek tagjait, az iskolafenntartókat, a pedagógusokat és nem utolsó sorban a szülõket, hogy egymást erõsítve tegyenek meg minden tõlük telhetõ lépést a szlovákiai kisiskolák megmentéséért. Ezért támogatjuk mindkét, korábban elindított aláírásgyûjtést is. Végezetül egyhangúlag megegyeztünk abban, hogy a tiltakozás mellett szükséges konkrét megoldási javaslatokkal is elõállni, melyeket további szakmai tárgyalások eredményeként kívánunk a minisztérium elé tárni. Csemadok, MKP, Most-Híd párt, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége augusztus 22., Pozsony A nyilatkozat alátámasztására az SZMPSZ kidolgozott egy anyagot, melyben elemzi a történéseket, és megoldási javaslatokat is tesz. Ezt az anyagot és a kultúra támogatása terén észlelt hiányosságokat megtárgyalták azon tanácskozás résztvevõi, amelyek aug. 27-én Diószegen az alábbi nyilatkozatot fogadták el augusztus 29-én a diószegi Tevel szállóban tanácskozásra gyûltek össze a szlovákiai magyar civil társadalom jelentõs szervezetei, a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége, hogy kiutat keressenek abból a nehéz helyzetbõl, amelybe az utóbbi hónapok, évek kisebbség- és civil társadalom ellenes politikája sodort benünnket. Mi, a tanácskozás résztevõi, a szlovákiai magyarság jelentõs civil szervezeteinek vezetõi jogot formálunk arra, hogy a bennünket érintõ kérdésekben, létünket befolyásoló döntések kapcsán állást foglaljunk, elmondjuk véleményünket. Egy népcsoport megmaradásának záloga az anyanyelv, az anyanyelvi oktatás. Éppen ezért elutasítjuk az oktatási minisztériumnak kisiskoláink fenntartóira gyakorolt nyomását, amely arra irányul, hogy az intézmények gazdasági szempontok miatt leépüljenek, s végül felszámolásra kerüljenek. A települések intézményeinek létérõl a települések választott képviselõi és a szülõk illetékesek és jogosultak dönteni. Minden más, ezzel ellentétes, felülrõl érkezõ kezdeményezést közösségünk életébe történõ durva beavatkozásként értékelünk. Bízunk abban, hogy a kormány és a parlament tagjai, miután megismerkednek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kidolgozott szakmai indoklással, visszavonják a minimális osztálylétszámokra vonatkozó indítványt. Valamely nemzeti közösség más kulturális környezetben való megmaradásának fontos tartópillére a kisebbség kultúrájának a többség általi (törvény garantálta) támogatása. Fontosnak tartjuk tehát a kisebbségi kultúrák támogatását biztosító törvény mielõbbi beterjesztését és elfogadását. E törvények hiányát csak fokozzák és érezhetõbbé teszik a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása körül tapasztalható visszásságok. A pályázatok kései kiírása, a bizottságok munkája, a támogatások kései eljuttatása a nyertesekhez mind-mind a kisebbségi kultúrák ellehetetlenítését eredményezik, és azok fokozatos elsorvadásához vezetnek. Ragaszkodunk továbbá a támogatásnak a nemzeti kisebbségek létszámával arányos elosztásához. Az Európai Parlamentben és a közösség országaiban jelentõs visszhangra talált az õshonos nemzeti kisebbségek jogállásáról évekkel ezelõtt indított kezdeményezés. Reménykedünk e kérdés megnyugtató megoldásában, hiszen térségünk, Közép-Európa a kisebbségi jogok hiányából eredeztethetõ gondokkal terhes. Ezért a magunk részérõl mindent megteszünk azért, hogy a kérdést az Európai Parlament tanácskozásának napirendjére kerüljön. A fenti kérdések megnyugtató megoldása érdekében készek vagyunk mozgósítani szervezeteink tagságát és hazai, valamint európai partnereinket. A közösségi fórum résztvevõi A felvetett problémákra az oktatásügyi miniszter a közoktatási törvény módosítása kapcsán válaszolt, amelyben cáfolni igyekszik azokat a következményeket, amelyek jogosan vetõdtek fel ennek kapcsán. Örvendetes tény azonban, hogy a szlovákiai magyar politika, a szakmai és a civil szervezetek egységesen utasítják el a minisztérium javaslatait. Hogy magyar nyelvû iskolahálózatunk változatlanul megmaradhasson, mindannyiunk felelõssége, beleértve a gazdasági élet szereplõit is. Közösségünk életrendje és megmaradásának esélyei már a közeljövõben próbák elé lesznek állítva, ezért nem árt, ha már lélekben erre minél jobban felkészülünk. Balogh Gábor

3 2013. szeptember Kultúra Kürtös 3 Ülésezett az Elnökök Tanácsa A Csemadok legutóbbi országos közgyûlésén egy új testület alakult, az Elnökök Tanácsa, melyet a területi választmányok elnökei és titkárai, az országos elnök és titkár és a Csemadokhoz tartozó intézmények, szervezetek vezetõi alkotják. Az ET második ülését augusztus 29-én Diószegen tartotta. A tanácskozás elején a megjelentek egyperces néma csenddel adóztak a testület legutóbbi ülése óta eltelt idõszakban közülünk eltávozott Sidó Zoltán és Duka Zólyomi Árpád emlékének. Köteles László megnyitója után Bárdos Gyula elnök adott kimerítõ tájékoztatást a szövetség mindennapjait befolyásoló politikai, kulturális és társadalmi történésekrõl. Kitért a problémákra, és kritikusan szólt azokról a hiányosságokról, amelyek munkánk, feladataink megvalósítása, végzése során elõfordultak. Görföl Jenõ országos titkár vezette fel a következõ napirendi pontot, amely során a területi választmányok jelen lévõ elnökei és titkárai beszámoltak eredményeikrõl, gondjaikról. Szóltak a tagdíjrendezésrõl, a tagnyilvántartásról, a támogatásokról, a regionális és jelentõsebb helyi, valamint a régióban szervezett országos rendezvényekrõl. A felszólalók a régiójukban megrendezett országos rendezvények értékelése mellett érintették beszámolójukban a fontosabb helyi és regionális rendezvényeket is. A jelenlévõk megbeszélték a támogatási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataikat, és egyetértettek abban, hogy a kevés nyertes pályázat mellett az elnyert támogatások kései átutalása is a munka ellehetetlenedéséhez és a kultúra elsorvadásához vezet. Elõzõ este, a Csemadok Országos Elnökségének ülésén döntés született arról, hogy a Szövetség megalakulása 65. évfordulója tiszteletére rendezett tanácskozás Diószegen lesz március 7-8-án. Délután a tanácskozás résztvevõi a Szlovákiai Magyar Szülõk, a Pedagógusszövetség és a Kerekasztal képviselõivel kiegészülve folytatták a tanácskozást, melynek témája a továbbiakban az oktatás, a kisiskolák helyzete és a kultúra támogatása volt. BG Egy síremlék felújítása 2013 januárjában kaptunk egy levelet, melyben Kubányi Lajos festõ dédunokája örömét fejezi ki, amiért tavaly a Kürtös júniusi számában Farkas Sándor csalári helytörténész megemlékezett a festõ halálának századik évfordulójáról. Mint írja, Magyarországon a festõnek öt dédunokája él, akik egy kicsit megfeledkeztek a festõrõl, mint ahogyan mi is. Tervezi, hogy ezeket a leszármazottakat levélben felkeresi, hogy közösen tegyenek valamit a festõ sírhelyének rendbetétele érdekében. Ez a helyzet rávilágított a mi hiányosságunkra is, hogy jobban odafigyeljünk emlékhelyeink ápolására fõleg olyan településeken, ahol már nem él magyarság, nincsenek ismert elszármazottak, vagy nem tudnak tenni semmit ennek érdekében. Farkas Sándor közvetítésével, a dédunokák képviselete jelenlétében két találkozó is megvalósult a helyszínen. Alsóesztergály polgármestere, Miloš Beòov és a helység helytörténésze, Ján Labát igen barátságosan és készségesen fogadtak, felajánlották segítségüket a sírhely rendbehozatala érdekében. A helyszíni szemlén kiderült, hogy az obeliszket le kell teljesen tisztítani, lekenni olyan anyaggal, ami megszünteti a mohásodást, az obeliszket új alapokra helyezni, mert inog, a betonkeretet pedig megújítani. Az obeliszkrõl levették az eredeti réztáblát, hogy megelõzzék a korábban is elõfordult lopásokat. Mivel ezt visszatenni stabilan körülményes és a lopás veszélye továbbra is fennáll, a leszármazottak felajánlották egy új márványtábla elhelyezését, kétnyelvûen és bõvített felirattal. Területi választmányunk vállalta a sírköves, a siraki Oroszlány János biztosítását, az obeliszk megtisztításának és megerõsítésének költségeit, az önkormányzat pedig a betonszegély felújítását. Az emlékhely felújítását október közepéig tervezzük, hogy mindenszentek ünnepére ünnepélyes keretek közt átadhassuk a leszármazottak, a községbeliek és a festõ tisztelõi jelenlétében. Az átadás idõpontjáról lapunk októberi számából értesülhetnek az érdeklõdõk. Balogh Gábor

4 4 Kürtös Közélet szeptember Meghirdették a szüretet Ipolynyéken, és még a páva is leszállt Szinte maratoni, háromnapos fesztivál keretén belül kóstolták a jó bort és a kiváló kultúrmûsorokat Ipolynyéken az augusztus utolsó elõtti hétvégéjén megrendezett pincefesztiválon és szüreti ünnepségeken. A már pénteken este, a helyi tájház udvarán elkezdõdött esten fergeteges mûsorral lépett színpadra a zselízi Kincsõ néptáncegyüttes a Gereben zenekar kíséretében, majd õket követte Zsikó Zoltán alsónyéki énekes, a Repülj Páva népzenei vetélkedõ elõdöntõse, aki úgy harsogtatta meg a hangját, hogy az Õrhegy is megrázkódott bele. A szinte zsúfolásig megtelt udvaron a Csemadok helyi szervezete tájjellegû ételekkel és borkóstolóval kedveskedett a vendégeknek. A kiváló hangulat másnap csak fokozódott, amikor a rimóci rezesbanda a helyi fürdõtõl zenés felvonulással vezette ki a hagyományos szabadtéri mise színhelyére, a Szent Orbán-szoborhoz a szép számú vendégsereget. Már évek hosszú sora óta nem vett ennyi ember részt a szentmisén, mint ebben az évben, mely után közvetlenül meg is nyitották a helyi szervezõk a Pacso dûlõben az idei pincefesztivált, ahol az elõzõ évektõl kicsit eltérõen fogadták az ide érkezõ borturistákat. A helyi pincészeteken kívül az Õrhegy lábánál gazdálkodó helyi pincészetek is kínálták a jobbnál jobb borokat, de vendégborászok is érkeztek, hogy megmérettessék boraikat a helyiekkel. A jó hangulatról a Gereben zenekar, Klátyik Szörény és Mészáros Erzsébet gondoskodott. A hajnalig tartó vigasságnak csak a kakasszó vetett véget, de egyben meg is nyitotta a szüreti ünnepségeket, mely hagyományos módon vasárnap délután, a Hõsök terén koszorúzással vette kezdetét. A szüreti felvonulás az elõzõ évektõl eltérõen nem a fõúton, hanem a nemrégiben átadott vadonatúj Kápolna utca aszfaltján menetelt, menettáncokkal megszakítva, melynek keretén belül a Kincsõ táncosai megtáncoltatták a szép számú nézõsereget, majd együtt vonultak be a helyi sportpálya melletti sokadalom területére. A szüreti fesztivált Hrubík Béla polgármester nyitotta meg, majd prof. Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselõje és Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakcióvezetõje köszöntötte az egybegyûlteket. A fergeteges délutáni kultúrmûsort a helyi óvoda növendékei nyitották meg, és hatalmas vastapssal jutalmazta õket a hálás közönség. Mind humorban, mind folklórban, mind néptáncban sem volt hiány a délután folyamán. A helyi civil szervezetek képviselõi gondoskodtak a vendéglátásról, mert volt itt vadétel, báránypörkölt, halászlé és hagyományos gulyásleves is, de arcfestés, kézmûves-foglalkozás és kirakodóvásár is tarkította a XVII. szüreti ünnepségek forgatagát. A hagyományos esti koncerteken elõször az ipolyfödémesi Hippolit zenekar aratott hatalmas sikert, majd õket az Apostol együttes követte. Az idõjárás is kegyes volt a helyiekhez, hiszen csak vasárnap este kerekedett egy kis hûsítõ csepergés. Mind a rendezés, mind a mûsorválasztás kiváló volt a három nap folyamán Ipolynyék község vezetõi részérõl és ehhez csak hozzátettek a társszervezõk, a Nekvinum Polgári Társulás, valamint a Csemadok-alapszervezet lelkes tagjai. Köszönet érte mindenkinek. Jövõre ugyanígy, még jobban! Hrubík Béla Testvértelepülések találkozója Apátújfaluban a Testvértelepülések találkozója és Európa polgárainak napja az Európa a polgárokért címet viselõ projekt programjának keretében valósult meg. Az augusztus 15-tõl 18-ig tartó rendezvényen a szlovákiai, magyarországi és romániai testvértelepülések képviselõi találkoztak azzal a céllal, hogy köztudatba kerüljenek az európai identitást, egymásrautaltságot erõsítõ társadalmi, történelmi és kulturális értékek. Az augusztus 17-i, szombati falunapi ünnepséget megelõzõ napokban a testvértelepülések képviselõi - Brozsó Edit polgármester asszony Terénybõl, Farkas Attila Jobbágyi és Barabás Károly az Eger melletti Cserépfalu polgármestere - és a romániai küldöttség tagjai Besztercebánya megye természeti szépségeivel ismerkedtek, és fogadta õket Vladimír Maòka megyeelnök, aki egy személyben az Európai Unió képviselõje is. Ami pedig a szombati napot illeti, hagyományosan a szabadtéri színpadon zajlottak a délutáni szórakoztató programok Bodzsár Gyula konferálásával. Elsõként a Csemadok helyi alapszervezetének Labdarózsa vegyeskara lépett színpadra Janko Ïuriš harmonikás kíséretében. Szólót énekelt Csáki Éva, Nemèok Franciska és Alaksa János, de az éneklõcsoport legfiatalabb tagjai, Krekáè Dominika és Za ko Natália alapiskolai tanulók is szólóztak. Mint minden évben, Terény testvértelepülés Kalácska Hagyományõrzõ Csoportja ezúttal is nagy sikert aratott a repertoárjukban található magyar és szlovák dalokkal. A mûsorfolyam közepén, két mûsorszám között Jámbor László polgármester rövid ünnepi köszöntõjében bemutatta a vendégeket, szólt a testvértelepülések találkozójának fontosságáról. Ezt követõen nem kis büszkeséggel bemutatta a közönségnek a helybéli Tóth Terikét, a nyár elején Inámban tartott XIV. Mézfesztiválon megválasztott mézkirálynõt. A komáromi Selye János Gimnázium jó hangú harmadikos diáklánya egy szép dal elõadásával örvendeztette meg a nézõket. Szeredy Krisztina, a budapesti Operettszínház primadonnája és Ocsko Aladár, a kassai Állami Színház szólóénekese örökzöld operettmelódiákkal aratott nagy sikert, de az ABBA Sisters formáció és a tájainkon is jól ismert kettõs, az MC Hawer és Tekknõ fellépése is közönségsiker volt. A kora estében nyúló szórakoztató mûsor végén több mint negyven tomboladíj várt kisorsolásra. Ezt követõen került sor a hajnalig tartó utcabálra. A rendezvény zárónapján, vasárnap a testvértelepülések képviselõi kiértékelték a négynapos rendezvényt lehetõvé tevõ projekt eredményeit, és az együttmûködés folytatásában egyeztek meg. -bgyé-

5 2013. szeptember Kultúra - Közélet Kürtös 5 N y á r i m ű v é s z t e l e p N a g y c s a l o m j á n Az útról csak annyit lehetett látni, hogy néhány ember sürög-forog a helyi szabadtéri színpad fedett nézõterén. Közelebb érve a helyszínhez hamar kiderült, hogy a jókra farönköket láncfûrésszel, vésõvel, kalapáccsal, csiszolóval és egyéb kéziszerszámokkal alakító, formáló emberek fafaragók. Kik ezek, honnét és milyen céllal jöttek ide? Kérdéseimre készségesen válaszolt Ungvári Mihály, a maroknyi csapat vezetõje. - Békés megyébõl, a Gyulától mintegy 25 km-re fekvõ Kötegyánból érkeztünk, az ottani Baráti Kör Egyesület /KörösArt Mûvészeti Társaság/ tagjai vagyunk. A helyben élõ mûvészek, alkotók, kreatív értelmiségiek kezdeményezésére hoztuk létre a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületet. Dédelgetett álmunk volt egy kulturális értékteremtõ nemzetközi mûvésztelep létrehozása. Az azóta eltelt közel másfél évtized alatt mintegy 100 mûvész fordult meg a nyári mûvésztelepeinken, többek közt a felvidéki Nagyölveden is, ahol már hét alkalommal csináltunk nyári mûvésztelepet, szobrokkal gazdagítottuk a települést. Az eltelt idõszakban megváltozott egyesületünk arculata is, hiszen a helybeliekhez csatlakoztak Romániából, Szlovákiából és Szerbiából érkezett alkotók, képzõ- és iparmûvészek, egyetemi és fõiskolai tanárok, hallgatók, építészek és kalotaszegi népmûvészek, fafaragók, ácsok, akik az egyesület tagjai lettek. - Hogyan kerültek Nagycsalomjára? - Örömmel fogadtuk el Nagy Mihálynak, a falu polgármesterének szíves invitálását, hogy Nagycsalomján is létesítsünk a nagyölvedihez hasonló nyári mûvésztelepet. Rajtam kívül Szõke Sándor szobrászmûvész, Ungváriné Spiesel Júlia festõmûvész és az erdélyi Gál Potyó István fafaragó látott munkához, hogy elkészítsük a helyiek önkéntes segítségével a nyolc elembõl álló köztéri szobrokat. - Gondolom, a fafaragás komoly fizikai megterhelést is jelent. - Igen, valóban így van. Ugyanakkor azt vallom, az alkotás valahol gyönyörûség: ami napi óra kemény munka, hõségben, akár esõben, de mégis minden ütéssel új erõ költözik az ember lelkébe, még ha sajog is a teste - válaszolta kérdésemre Ungvári Mihály, aki maga festõ és mûvészeti szervezõ, és önálló tárlatain kívül több mint 180 alkalommal szerepelt csoportos kiállításon nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Szlovákiában is. Kép és szöveg: -bégyé- Jubileumi falunap Tizedik alkalommal tartottak idén falunapi ünnepséget Kóváron. Augusztus 18-án, vasárnap délután Gresina Erzsébet polgármester asszony köszöntötte az ünnepség vendégeit és résztvevõit. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy bizony már tíz év telt el az évente ismétlõdõ elsõ falunapi rendezvényüktõl, amely mindig jó alkalmat kínál, hogy a faluból elszármazottak hazalátogassanak, találkozzanak és együtt ünnepeljenek, szórakozzanak az itthon maradottakkal, rokonokkal, barátokkal. Az ünnepi köszöntõ után Dervadelin Lili 2. osztályos tanuló Csontos Vilmos Egy szem búzácska, Ivanics Nikolett pedig egy Ady-vers elõadásával indította a négy éve épült szabadtéri színpadon a gazdag programmal összeállított szórakoztató mûsort. Folytatásként két helybeli iskolás lány, Karin is Izu zumbázott, majd Becske testvértelepülés Kék szivárvány Hagyományõrzõ Csoportja szebbnél szebb nótákkal szórakoztatta a közönséget. Kedves színfoltja volt a programnak a balassagyarmati Koleszár Gábor zenés mûsora, továbbá a Zumba Angels formáció fergeteges produkciója. A zene, a tánc és a nóták után a humor kapott szerepet a lukanényei színjátszó csoport három szereplõjének köszönhetõen, akik nagy sikerrel mutatkoztak be egy saskabarés jelenettel. Mulatós dalokkal lépett színpadra a népszerû magyarországi Magyar Rózsa dalénekes, esti sztárvendégként pedig a kéttagú Sramli Kings zárta a rendezvény szórakoztató mûsorát. Az utcabálon Szõlõssy Sanci, a Muzsika TV-Mega Fredy show felfedezettje és együttese zenélt. A rendezvény ideje alatt a kultúrházban Jablonsky Dávid olajfestményeibõl készült kiállítás volt látható. B.Gy. Veterán autók felvonulása Régi idõk megkímélt, jó karban levõ személyautói sorakoztak fel augusztus 24-én, szombaton Dacsókesziben a községi hivatal elõtti utcában. Gyurász Lajos helyi vállalkozó, a Veteráncar klub tagja kezdeményezte és szervezte meg a veterán autók seregszemléjét, amelyen 47 autó és 19 kerékpár volt látható. Az automobilok között az 1931-ben gyártott Praga Alfa számított rangidõsnek, amelybõl mindössze kettõ található Szlovákiában. A szépen csillogó, kifényezett autók között háborús veteránok is felbukkantak a fõszervezõ, Gyurász Lajos gyûjteményébõl, aki kedvtelésbõl gyûjti a régi katonai gépjármûveket. /-ár/

6 6 Kürtös K ö z é l e t szeptember Falunap Ipolyszécsénykén Ipolyszécsénykén augusztus 24-én falunapi rendezvényre került sor a helyi önkormányzat szervezésében. A programok délelõtt kezdõdtek a helyi futballpályán gyerekjátékokkal, majd ezt követte a nagykürtösi rendõrség kutyás bemutatója, amely mindenki számára nagyon érdekes volt. Röplabda- és futballmérkõzés után a programok a kultúrházban folytatódtak. A kultúrmûsorban fellépett az ilinyi néptánccsoport, az ipolysági Napsugár gyermekcsoport, a nagycsalomjai citerások, valamint helyi fellépõk. Az esti órákban a Hippolit koncert fantasztikus élményt nyújtott a rajongók részére. A koncert után még következett a hastáncosok fellépése, amely nagy sikert aratott. Diszkóval zárult az ipolyszécsénykei falunap. F.A. Kéry János emlékünnep Ipolykérben A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség a térség gazdasági fejlõdésének elõsegítése mellett nagy hangsúlyt fektet a térség kulturális életének felpezsdítésére is. Munkánk során szeretnénk felkutatni és bemutatni azokat az eddig nem, vagy csak kevésbé ismert kulturális értékeket, amelyek az Ipoly mentét jellemzik. A Kéry János-emlékünnep célja a színvonalas szórakozáson és az igényesen együtt töltött délutánon túl a hagyományos falusi közösség erõsítése, az ismeretterjesztés és az értékõrzés volt. Mindnyájunk számára a gyökeret történelmünk, nyelvünk, hagyományaink, apáink öröksége jelenti. Tudjuk, az örökséget csak kölcsönkapjuk elõdeinktõl azért, hogy azt megõrizve, gyarapítva adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak, ezért fontos, hogy jó gazdaként bánjunk vele. Ennek a meggyõzõdésnek jegyében zajlott Ipolykérben szeptember 8-án a Kéry Jánosemlékünnep. A kulturális programot az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulói - Velebni Noémi, Suchánska Veronika, Pohánka Alexandra és Molnár Dániel nyitották verses-zenés elõadásukkal. Bár az iskola alacsony lélekszámmal mûködik, nincsenek hiányában a tehetséges gyerekeknek, akik Chudy Erszébet igazgató asszony vezetésével mutatták be színvonalas mûsorukat. Ezután Jusztin Péter Rimócról tartott elõadást Kéry János ( ) életértõl és munkásságáról, amit a közönség nagy érdeklõdéssel követett annál is inkább, mivel nemcsak magáról, a csanádi és váci püspökrõl szólt, hanem az egész Kéry família életútjába nyerhettek betekintést. Jusztin elõadásában kiemelte a bátorság, a hazaszeretet és a tenni akarás jelentõségét, ami végigkísérte Kéry János példamutató életét. A bemutatót a balassagyarmati Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társulás igényes programja követte. Összeállításuk középpontjában a szülõföld szeretete és az Ipoly folyó, mint összekötõ kapocs volt. Sokak szemébe csalt könnyet, amikor dalukkal megemlékeztek Molnár Katalinról - László Péter szavait idézve a Hídaszszonyról. Az elõadás során több szívet melengetõ költemény hangzott el a társulás tagjainak csodálatos énekével kísérve. A közönség percekig tapsolva köszönte meg az élményt - az összetartozás élményét, amivel a társulás megajándékozta a jelenlevõket. Ezután Németh Bozó Andrea Fülekrõl hozott egy csokor csodálatos népdalt, illetve vallásos népi énekeket, himnuszokat énekelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvészek és néprajzkutatók kutatásai szerint a palóc nyelvjárásunk egy különleges és régi változata a magyar nyelvnek, ezért méltán lehetünk büszkék palóc mivoltunkra. Mûsorát a vándorlás és az hazatérés témája, mint az élet és az elmúlás szinonimája kísérte végig, szembeállítva a hagyományokat napjaink értékszegény világával. A gazdag kulturális élményt a mûvelõdési ház falán elhelyezett Kéry János-emléktábla megkoszorúzása zárta. A koszorúzási ünnepség az õrhalmi Menyhárt Éva messze hangzó énekével indult. Nagyon jó érzés volt ezen a verõfényes vasárnap délutánon megismerkedni az Ipoly mente rejtett kincseivel, annál is inkább, mivel a rendezvény nemcsak a helyiek figyelmét keltette fel, hanem nagy örömünkre más közelebbi-távolabbi település lakosai is megtiszteltek jelenlétükkel. Reményeink szerint a rendezvény nem marad folytatás nélkül. Azon dolgozunk, hogy Kéry János életútját és munkásságát kiadvány formájában is megjelentessük, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon e nagyszerû ember példamutató élete. Lõrincz Mária, Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség A rendezvény a Középsõ-Ipoly mente rejtett kincsei c. pályázat keretén belül az SZK Kormányhivatala és Besztercebánya megye anyagi támogatásával valósult meg.

7 2013. szeptember K ö z é l e t Kürtös 7 TESTVÉR TELEPÜLÉSI TALÁLKOZÓ ÉS UNIÓS POLGÁRI NAP APÁTÚJFALUBAN Apátújfalu minden évben hagyományosan Szent István napjához kapcsolódóan tartja falunapi ünnepségét. Ez alkalommal egy szélesebb összefogáson alapuló nagyszabású rendezvénynek adott otthont a falu - a testvérfalvak részvételével ünnepeltek együtt. A négynapos rendezvény célja a testvértelepülési kapcsolatok szélesítése és ápolása és a közös európai értékek megbecsülése volt. A programsorozatba a helyieken kívül bekapcsolódott Terény, Jobbágy, Cserépfalu és Oklánd település. A rendezvény témái szorosan kapcsolódtak az uniós Polgárok Európai Évéhez. Az elsõ napon a résztvevõk megtekintették a környék turisztikai nevezetességeit. Ellátogattak a szklabonyai Mikszáth Kálmán-emlékházba, a Kékkõi Vármúzeumba és az alsósztregovai Madáchkastélyba. Emellett megismerkedtek a helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttmûködésével, feltárva a közös munka további lehetõségeit. Másnap a szélesebb régióval ismerkedhettek meg a delegációk, amikor is Besztercebánya, Selmecbánya és környéke történelmi és kulturális értékeit tekintették meg, és bepillantást nyertek a megyei hivatal és az EP-képviselõk munkájába is a tanulmányút keretén belül. Az esti órákban a résztvevõk mûhelymunkába kapcsolódtak be, melynek témája a települések és régiók szerepe az EU döntéshozatalában volt. A következõ napon a házigazda és testvérközségek hagyományõrzõ csoportjai mutatkoztak be, ahol mind a vendégmûvészek, mind pedig a hazaiak fellépését nagy tapssal jutalmazta a lelkes közönség. A kulturális programok mellett a nap folyamán a projektpartnerek eszmecserét folytattak a turizmusfejlesztés terén, kicserélték tapasztalatikat, és felvázolták fejlesztési javaslataikat is. A rendezvénysorozat alatt a szervezõk nagy figyelmet fordítottak az esélyegyenlõségi és a társadalmi befogadás kérdéseire. Ennek keretén belül meglátogatták a helyi menekülttábort, és vitát folytattak az európai uniós jogokról és lehetõségekrõl. Tekintettel az államalapítás ünnepének közelségére, a vendégekkel X V. N Y Á R I M U L A T S Á G O K Ipolyvarbó és Õrhalom ifjúságának 2003-ban volt elõször lehetõsége megismerkedni egymással a NYÁRI MULATSÁGOK cím alatt futó rendezvényen belül, majd ezt követõen barátságos keretek között összemérni erejüket különféle sportjátékokban és vetélkedõkben. együtt közösen megkoszorúzták a község központjában levõ Szent István-szobrot. Az ünnepség alatt Jámbor László polgármester méltatta a testvértelepülések hatékony együttmûködését, és köszönetet mondott a falu lakosainak, az önkormányzat alkalmazottainak, a helyi civil szervezeteknek és mindazoknak, akik munkájukkal segítették a rendezvény sikerét. A közösen eltöltött idõ alatt lehetõség nyílt a nézetek kicserélésére az aktuális uniós témákban. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények nemcsak közelebb hozzák az egyes falvak lakóit, a népeket és nemzeteket, hanem az itt született baráti kapcsolatok és hosszú távú jó együttmûködés alapját képezik. Mivel európai polgárként tudjuk, hogy az EU döntéshozatala hatással van a polgárok mindennapi életére, elengedhetetlenül fontos, hogy teret biztosítsunk az eszmecserésre és a közös jövõnk formálására. Lõrincz Mária, a projekt menedzsere E rendhagyó ifjúsági találkozó augusztus 24-én, XV. alkalommal került megrendezésre Ipolyvarbón, ahol a kultúrház melletti szabad téren a Cserhát Mentõkutyás Egyesület nagysikerû bemutatója fogadta elsõként a találkozó résztvevõit. Érdekesnek bizonyultak a gyermek- és ifjúsági programok, mint a kerékpáros ügyességi verseny és a célba dobás, valamint a lövészet. A zsákban ugrálás és a kötélhúzás percei szinte minden résztvevõ és nézõ ajkára mosolyt csaltak. A kapura rúgásban és az asztaliteniszben versengõk számára a helyi iskola tornaterme adott lehetõséget, majd a vacsorát követõen még rajzverseny, vetélkedõ és csocsóverseny várt a fiatalokra. A nap kiértékelését követõen a különbözõ versenyszámok gyõztesei már izgatottan várták a díjátadás perceit, és az esti tábortûz fényeinél megvitathatták az elmúlt órák eseményeit, a még mindig fáradhatatlan fiatalságra pedig a mûvelõdési házban hangulatos diszkózene várt. A rendezvény többek közt a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és a helyi magánvállalkozók, valamint az ipolyvarbói önkormányzat támogatásával és Ipolyvarbó polgármesterének, Csernyík Tibornak a fõvédnöksége alatt került megrendezésre. KSz

8 8 Kürtös Oktatás szeptember Csábi alapiskolások az Erzsébet-táborban A csábi alapiskola hat tanulója, név szerint Balga Tamás, Danko Zsófia, György Adrián, György Veronika, Híves Bálint és Zatyko Dóra Zatyko Szilvia tanító néni vezetésével augusztus 18-tól 24-ig Zánkán nyaralt ezer magyar gyerekkel együtt, akik a környezõ országokból érkeztek a Határtalan túra táborba. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt Határtalan túra pályázatban együttmûködõ szakmai partner a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. A 8-15 év közötti gyerekek Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szerbiából és Szlovéniából érkeztek táborozni három turnusban egy-egy hétre Zánkára. Az Erzsébet-program korszerû zánkai épületei nagyon ötletesen Lázár Ervin A négyszögletû Kerek erdõ címû meséjébõl ismert szereplõkrõl lettek elnevezve. Mi a Szörnyeteg Lajos nevû pavilonban laktunk. Teljes ellátásban volt részünk, finom ételeket ettünk ötször naponta, akinek ez sem volt elég, pótvacsorát is kapott. A hét folyamán a strandolás és hajókirándulás mellett sokat versenyeztünk. Az Élményparkban különbözõ ügyességi próbákon vettünk részt, kipróbáltuk a mászófalat is. Voltunk Tihanyban, megnéztük a nevezetességeket, sok élménnyel gazdagodtunk. Minden csoport bemutatta saját lakóhelyét, annak nevezetes szülötteit, kultúráját, iskoláját. Voltak zenéstáncos elõadások és diszkó is volt. Valóban nagyon-nagyon jól éreztük magunkat, ismerkedtünk, új barátokat szereztünk, és szívesen maradtunk volna még, de letelt a hét, és sajnos véget ért a zánkai Erzsébet-tábor. /a csábi táborlakók/ Nagy sikerrel zárult a Rákóczi Szövetség Jubileumi XXV. Szentendrei Fõiskolás Tábora Idén, augusztus 26. és 31. között huszonötödik alkalommal került sor a Szentendrei Fõiskolás Táborra, melyen Prága és Bukarest közötti egyetemi városok magyar diákszervezeteinek vezetõi és képviselõi vettek részt. A résztvevõ huszonkét egyetemi szervezet 110 képviselõje az alábbi nyilatkozatot fogadta el. A 25. Szentendrei Fõiskolás Tábor résztvevõinek nyilatkozata A 25. Szentendrei Fõiskolás Tábor résztvevõi az alábbi pontokat tartják kiemelten fontosnak a Kárpát-medencei magyarság jövõjére nézve: 1. A Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának, illetve a szülõföldön való anyanyelvi oktatásnak a támogatása 2. Az anyanyelvû oktatási intézmények fennmaradásának és mûködésének a támogatása 3. A magyar orvosképzés védelme, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen való anyanyelvû oktatás megmaradása 4. Egy ifjúságpolitikai stratégia kidolgozása, mely elõsegíti a tanulmányaikat befejezõ fiatalok szülõföldön való érvényesülését 5. A határokon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok létrehozása és elmélyítése, különös tekintettel a Kárpát-medencében kisebbségben élõ magyar közösségek megismerésére 6. A nemzetek és nemzetiségek önrendelkezési jogának védelme 7. A Kárpát-medencei magyar emlékmûvek és intézmények védelme 8. Közös nemzeti értékeink - úgymint történelmünk, anyanyelvünk, hagyományaink - megismerésében való segítségnyújtás. Kelt: Szentendrén, augusztus 29-én A 25. Szentendrei Fõiskolás Táborban résztvevõ ifjúsági szervezetek képviselõi. Több mint 3500 felvidéki, közel 1400 partiumi és mintegy 350 délvidéki magyar iskolakezdõ részesül a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíjában Szeptember 3-án Kassán, a Márai Sándor Alapiskolában veszi kezdetét a Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programjának keretében a magyar iskolakezdõk ösztöndíjainak átadása. Az ösztöndíjakat szeptember és december között több mint 100 felvidéki, 50 partiumi és 30 délvidéki magyar településen tervezi átadni ünnepélyes keretek között a Szövetség. Az elõzetes beiratkozási adatok szerint megállapítható, hogy nem csökken a magyar iskolakezdõ gyermekek száma az elõzõ évekhez képest Szlovákiában. A Rákóczi Szövetség 2004-ben kezdõdött beiratkozási programja keretében minden felvidéki magyar iskolakezdõt ösztöndíjban kíván részesíteni. A felvidéki tapasztalatokra alapozva a Rákóczi Szövetség programját az idei évben kiterjesztette a partiumi Bihar megye mintegy 1400 magyar iskolakezdõjére, illetve a Délvidék 31 szórványtelepülésének közel 350 magyar iskolakezdõjére, tekintettel a térségekben tapasztalható asszimilációs folyamatokra. Az ösztöndíj értéke 10 ezer forint, amit támogatási szerzõdés keretében vehetnek át az iskolakezdõk szülei. A program célja, hogy ráirányítsa a magyar családok figyelmét a magyar iskolaválasztás fontosságára és helyességére. A Beiratkozási Program minden év decemberében veszi kezdetét az óvodások megajándékozásával, illetve a szülõk levél útján történõ megszólításával, amiben a magyar iskola elõnyeire, az ott megszerezhetõ többlettudás lehetõségére, valamint a magyar közösség megmaradása és a magyar iskolaválasztás közötti összefüggésre hívják fel a szülõk figyelmét. A Beiratkozási Program mögött nagyszabású társadalmi összefogás jött létre. A támogatók között több száz magyarországi önkormányzat, civilek, közéleti személyiségek és alapítványok sorakoztak fel. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy az egyes ösztöndíj-átadási ünnepségeken a program támogatói is jelen legyenek, és ebben a formában is kifejezzék szolidaritásukat és bátorításukat a gyermeküket magyar iskolába írató családokkal. Az ösztöndíjátadások idõpontjai folyamatosan alakulnak, ami a Szövetség honlapján követhetõ. Rákóczi Szövetség, Budapest

9 2013. szeptember Oktatás Kürtös 9 Amolyan hétköznapi ünnep a tanévnyitó az iskolákban pedagógusoknak, diákoknak és a megszeppent kis elsõsöket elsõ nap iskolába elkísérõ szülõknek is. Szokássá vált, hogy az új tanév elsõ napja a tanintézmények vezetõinek és a meghívott vendégeknek ünnepi köszöntõjével veszi kezdetét, a nagyobb gyerekek pedig rövid ünnepi mûsorral kedveskednek új és legfiatalabb társaiknak, az elsõseknek. Némileg beárnyékolta az idei tanévnyitót oktatásügyi miniszterünknek az iskolahálózat ésszerûsítésével és az iskolatörvény módosításával kapcsolatos elképzelései, a többlettámogatások megvonására irányuló fenyegetõzései. Egy biztos, igaza van Nobel-díjas tudósunknak, Szent-Györgyi Albertnek: Olyan lesz a jövõ, mint amilyen a ma iskolája. Járásunk magyar tanítási nyelvû alapiskoláiban, ahogy alábbi tudósításainkból is kiderül, viszonylag zökkenõmentesen kezdõdött el a es tanév. Csábon a vegyes igazgatású iskola magyar tagozatán húsz tanulóval indult a tanév, az alsó tagozat 1-4. évfolyamában az öt elsõssel együtt kilencen tanulnak, a maradék tizenegy pedig a felsõ tagozaton. Becsöngettek az iskolákban szeptember 2-án nyitották meg Szlovákia-szerte a tanintézmények kapuikat, hogy kezdetét vegye a 2013/2014-es tanév. Az Ipolyi Arnold Alapiskolában 143 tanuló kezdi meg az iskolai évet az egyes évfolyamokban. Nagy örömünkre az elsõ osztályba szép számmal érkeztek gyermekek, 16-an kezdik meg alapiskolai tanulmányaikat Ipolybalogon. A tanévnyitó a már megszokott hagyományok szerint zajlott, reggel nyolc órakor ünnepi istentiszteleten vettek részt a diákok, tanítóik, ill. a - fõként a kis elsõsöket elkísérõ - szülõk. A lelkiatya útmutatásával kezdõdött meg tehát a tanév, majd az iskola udvarán folytatódott, ahol Hlavács Réka szavalatával vette kezdetét az ünnepélyes tanévnyitó. Molnár Barnabás iskolaigazgató köszöntõ szavai és beszéde után az iskola igazgatóhelyettese, Hrenák Aranka ismertette a tanévvel kapcsolatos szervezési tudnivalókat. Ezután még rövid osztályfõnöki órákra is sor került, majd a diákok immáron még feladatok és lecke nélkül hazamentek, hogy élvezzék a még napsütéses, de már kissé hûvös, szeles, kora õszi délutánt. -ná- A Lukanényei Alapiskola évnyitója hagyományosan szentmisével kezdõdött, melyet Dobos Péter pápai káplán, plébános celebrált. A diákokhoz intézett beszédében rámutatott a diák és tanár viszonyára, felvázolta az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet fontosságát. A lelkiatya biztató szavai után a diákok, szülõk és vendégek meghallgatták az igazgatónõ, Za ko Ágnes évnyitó beszédét, majd polgármesterünk, Kuzma Zoltán szólt a jelenlévõkhöz, aki megosztotta velünk a gondolatait az iskolakezdéssel kapcsolatban, Elmondta, hogy mindent megtesz majd - karöltve a képviselõ-testülettel - annak érdekében, hogy ez az iskolai év is zökkenõmentesen, problémamentesen záruljon. A tanévnyitót Híves Bianka és Násaly Sofia szavalata tette bensõségesebbé. A Lukanényei Alapiskola magyar tagozatára ebben az évben négy kis elsõs iratkozott be. -mt- Halkan útra kél a nyár, és beköszönt az õsz, a szeptember, s vele az új tanév. Szomorúság van szívünkben a nyári szünet vége miatt, derû, mosoly, hogy ismét együtt lehetünk. Az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolában 121 tanulót, sok-sok szülõt és hozzátartozót köszöntött Jusztin Imre igazgató szeptember 2-án az évnyitón, ahol jelen volt még Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere és Parák József lelkiatya is. Az alsó és felsõ tagozatos tanulók rövid kultúrmûsorral köszöntötték az egybegyûlteket, majd tanévnyitó szentmisére hívott a harangszó. A Inámban található járásunk legrégebbi magyar kisiskolája. Az 1-3. osztályos tanintézményben öt - négy harmadikos és egy elsõs - gyerekkel kezdõdött meg a tanítás a es tanévben. Felvételünkön az iskola tanulói láthatók. Balról jobbra: Nagy Evelyn, Bolgár Balázs, Minervini Ludvica, Malo Szabina, Balázs Benjámin. Ipolyhídvégen a Szent Rita Egyházi Alapiskola 1-4. évfolyamában a három elsõssel együtt tíz tanulóval kezdõdött az új iskolai év. Óvárban az 1-4. osztályos Szent Erzsébet Egyházi Alapiskolában két elsõsön kívül egy harmadikos és három negyedikes tanuló fogalt helyet az iskolapadokban. /Br/ Szilvaszedés... Szõlõ-szüret! Kigyúltak a pásztortüzek. Nyit a Tudás Kapuja: kezdõdik az iskola! szeptember 2-án az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola is kinyitotta kapuit, hogy az új tanévben ismét fogadhassa a tudásra szomjas gyerekeket. Mint minden évben, most is a tanévnyitó gondolatok után az iskola diákjai, tanárai tanévnyitó szentmisén vettek részt, melyet Zolcer György atya szolgáltatott. A mise után a gyerekek újra elfoglalták a jól ismert tantermeket, és megbeszélték a nyári élményeiket. Ebben a tanévben három kiselsõs kezdi meg tanulmányait az iskolánkban, akiket a szülõi szövetség jóvoltából gazdag ajándékcsomag várt az elsõ napon. -che- 2013/2014-es tanévben az iskola 1. osztályában 9 tanuló ismerkedik a betûvetés tudományával, a búcsúzó 9. osztályban 23 tanuló tanul. Kívánunk minden diáknak, pedagógusnak, szülõnek eredményes munkát, örömöket, jó egészséget, a gyermekekben rejlõ lehetõségek birodalmának felfedezését, megért sikereket és kitartást az új tanévben. -nt-

10 10 Kürtös Oktatás szeptember Beiratkozási ösztöndíjak átadása A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programjának keretében szeptember 11-én került sor a magyar iskolakezdõk ösztöndíjainak átadására a Nagykürtösi járásban. Az átadóünnepségek sora Ipolybalogon kezdõdött, ahol a helyi alapiskolában kapták meg az elsõ osztályosok szülei a 10 ezer forint értékû ösztöndíjat. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Csáky Csongor, a Szövetség fõtitkára, Urbán Aladár, a Nagykürtös és Vidéke Célalap vezetõje, Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, aki egyben Ipolybalog díszpolgára és a Beiratkozási Program támogatóinak egyike, valamint Ipolybalog polgármestere, Cseri Lajos és az alapiskola igazgatója, Molnár Barnabás. A rövid kultúrmûsor után Halzl József és Pásztor Béla köszöntötték a megjelenteket, majd a támogatási szerzõdések aláírása után a szülõk megkapták az ösztöndíjat. Ezt követõen járásunkban még Ipolynyéken, Csábon és Lukanényén került sor ösztöndíjátadó ünnepségre. A Beiratkozási Program azzal a céllal jött létre, hogy minél több magyar család vállalja gyermeke magyar iskolába íratását, ill. hogy ráirányítsa a magyar családok figyelmét a magyar iskolaválasztás fontosságára és helyességére. Ehhez egy nagyszabású társadalmi összefogás szükségeltetett. A támogatók között magyarországi önkormányzatok, civilek, közéleti személyiségek és alapítványok is megtalálhatók. -ná- Elhunyt Lakatos István Életének 95. évében Kõkesziben elhunyt Lakatos István nyugalmazott pedagógus. Lakatos István augusztus 21-én született Kóváron. Pedagógusi pályafutását Kõkesziben kezdte az akkori magyar tannyelvû nyolcéves középiskolában, melynek késõbb igazgatója lett. Az iskola felsõ tagozatának megszüntetése után a múlt század hatvanas éveinek elején Ipolynyékre került, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig 1979 júniusáig tanított a helyi magyar alapiskolában. Lakatos István falujának köztiszteletben álló személyisége volt, aki fiatal kora óta tevékenyen kivette részét a helyi társadalmi, politikai és kulturális életbõl. Oszlopos tagja volt a Csemadok helyi alapszervezetének, a rendszerváltást követõen pedig a magyar elõdpártok közül az Együttélés Politikai Mozgalomban kezdett aktívan politizálni, az elõdpártok egyesülése után pedig a MKP helyi szervezetének volt agilis tagja. A Nagykürtösi járásban, de talán országos viszonylatban is Lakatos István személyében a Magyar Közösség Pártja legidõsebb tagja távozott az élõk sorából. Tisztelet emlékének! -br- Az alábbiakban a temetésen elhangzott gyászbeszéddel emlékezünk Lakatos István nyugalmazott pedagógusra. Tisztelt gyászoló család, végtisztességet adó gyülekezet! Pár nappal ezelõtt egy idõs házaspár fájdalmas állomáshoz érkezett. Hétfõn Lakatos tanító úr elhagyta e földi világot, és elment, hogy lelke megnyugvást találjon Istennél, teste pedig megpihenhessen az anyaföldben. A legegyszerûbb adat, amit itt koporsója mellett állva megjegyezhetünk, hogy élt 94 évet. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak a legegyszerûbb jellemzõje az elhunytnak, hanem a legkevesebb is, amit róla elmondhatunk. Azért a legkevesebb, mert egy emberrõl nem élete hossza vagy halálának milyensége árul el a legtöbbet, hanem a megélt élet tartalma, a szeretet és tisztelet, amely összekapcsolta hozzátartozóival, embertársaival ben született. Akik ismerték, azt mondják, a Jóisten átlagon felüli értelmi képességekkel, tanulékonysággal és életrevalósággal áldotta meg. Ezekkel élve végezte el iskoláit, majd tanítóként kezdett dolgozni, így került Kõkeszibe is. Amikor Kõkesziben megszûnt a teljes szervezettségû iskola, Ipolynyékre került dolgozni. Földrajzot, történelmet tanított, de úgy is volt, hogy matematikát is. A tantestületben nagy tiszteletnek örvendett. Mindenki figyelembe vette véleményét, ami mindig az iskola színvonalának emelésére irányult. Õ is szerette a kollektívát. A nyári szakszervezeti kirándulásokon mindig részt vett. Ott volt Fiuméban, Bulgáriában, Krakkóban. Egy ideig volt szakszervezeti elnök is, így maga is szervezett társasutazást Fiuméba. A diákok is szerették kimértségéért és reális állásfoglalásáért, fanyar humoráért. Korán, már 60 évesen nyugdíjba kellett vonulnia - abban az idõben nem lehetett tovább munkaviszonyban maradni. Nyugdíjas évei alatt sem volt tétlen. Hivatását, amelyet elkötelezetten gyakorolt, átmentette nyugdíjas éveibe is. Oszlopos tagja volt az MKP-nak, valamint a Csemadoknak, amelyen belül már addig is oly sokat tett a magyar kultúráért, annak õrzéséért, továbbadásáért. Számos esztrádmûsort, színi elõadást, megemlékezést, íróolvasó találkozót szervezett. Sosem szûnt meg érdeklõdõ lenni. Viszont nemcsak tanár volt, nemcsak kultúrember, hanem szeretõ férj, apa, nagyszülõ és dédszülõ is. Nyugdíjas évei teltével egyre inkább egymásra utaltan éltek feleségével. Házastársi összetartozásuk a mindenkori fiatal feleségek és férjek számára is példaadó lehet. Egy ember életében nem az élet hossza, hanem a tartalma a lényeges. Az a szeretet, amely összekapcsolja szeretteivel, embertársaival. Ennek a szeretetnek van egy olyan tulajdonsága, hogy épp a búcsú pillanatában tûnik a legerõsebbnek, ilyenkor érezteti legfájdalmasabban annak a hiányát, aki eltávozott közülünk. Dsida Jenõ soraival búcsúzunk Lakatos tanító úrtól: Megtettem mindent, amit megtehettem. Kinek tartoztam, mindent megfizettem. Elengedem mindenki tartozását. Felejtsd el arcom földi mását. Cservócs Sándor és Doncs Bojtos Katalin

11 2013. szeptember Közélet Kürtös 11 a a - s - i Életének 85. évében elhunyt Ág Tibor szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerzõ, zenepedagógus. A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedõ, vezetõ-irányító alakja volt. Ág Tibor április 13-án született Pozsonyban. Zenével otthon kezdett foglalkozni. Édesapja és bátyja példáját követve tízéves korában hegedülni kezdett, majd egy évvel késõbb beiratkozott a városi zeneiskolába, ahol Bartók Béla barátja, Albrecht Sándor tanítványaként zongorázni tanult. Évekig csellózott és klarinétozott is. Kitûnõ alapot adott ez egy késõbbi kórus- és zenekarvezetõ, népzenekutató muzsikus számára. Életútja elég tekervényesen vezetett tovább májusában Pozsonyból Ligetfaluba, a magyarok gyûjtõtáborába deportálták a családot, majd a hontalanság évei következtek; így tanulmányait nem folytathatta. Miután megkapta a csehszlovák állampolgárságot, augusztus elsején a Csemadok Központi Bizottsága Kulturális Osztályának lett hivatalos dolgozója. Leérettségizett, majd a Pedagógiai Fõiskola hallgatója volt és 1953 között a Komenský Egyetem Bölcsészkarát látogatta zenetudomány-néprajz szakon. De 1953-ban, amikor egy hivatásos magyar dal és táncegyüttes, a NÉPES szervezésére került sor, választania kellett az iskola és az együttes között. Errõl így vall: Én az utóbbit választottam. Nem bántam meg, mert amit ott tapasztalati úton elsajátítottam, többet ért egy diplománál. Így lett a Népes mûvészeti vezetõje. Katonaévei alatt nagyhírû énekkart szervezett alakulatánál ban Galántára került, elvállalta az akkor alapított Kodály Zoltán Daloskör vezetését, melynek hosszú éveken keresztül volt karnagya; közben tanított is ben Takács András néptáncossal kezdte el a szlovákiai magyarság folklórhagyományát gyûjteni és rendszerezni. Az elsõ gyûjtõút Nyitragerencsérre, Kolonba, majd Martosra vezetett. Ez az elsõ út közel 100 dallam lejegyzését eredményezte. A NÉPES feloszlatása után 1957-ben az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes karnagya, majd igazgatója 1962-ig. Ág Tibor gyûjtési eredménye csodálatra méltó: 164 kottás füzet és 202 magnetofontekercs telt már meg, amelyek összesen több mint gyûjtési egységet (fõleg vokális népzenei felvételt) tartalmaznak a Csallóköztõl a Bodrogközig elnyúló hatalmas területen ben a Dunaszerdahelyi Járási Mûvelõdési Központba került. Egy évvel késõbb Nagymegyeren kapott lakást; azóta itt él családjával ig sikeresen vezette a késõbbiekben Bárdos Lajosról elnevezett vegyeskart szeptember 12-én az esztergomi érsek rendeletére, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel az óvári római katolikus templomot. Erre emlékezve, ezen örvendezve gyûlt össze szép számú vendégsereg a délutáni istentiszteletre. A környék plébánosain kívül jelen volt a falu szülötte Vízi Gábor, András atya és a nagyszombati, újonnan beiktatott érsek úr követeként Tóth László helynök úr, aki megáldotta az új gyóntatószéket és az emberi korban már aggastyánnak számító, de ez esetben még fiatal templomot. Homíliájában a kõtemplom fontosságát, de leginkább a lélek templomának jelentõségét, karbantartása Elhunyt Ág Tibor Közben számos elõadást tartott a Csehszlovák Rádió magyar adásában. A hetvenes években a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Magyar Tagozatán intonációt és karvezetést oktatott, s karnagya volt a Magyar Tagozat vegyeskarának. A hatvanas években sorra alakultak a kórusok. Ág Tibor 15 kórusnak lett a vezetõje. Jó néhánynak õ volt az alapítója is. Ott volt a CSMTKÉ bölcsõjénél, és egy bõ évtizeden keresztül vezényelte is a tanítókórust. Életének javarészét azonban a népzenei gyûjtõmunkának szentelte. Csodálatra méltó, kitartó tevékenységének eredménye a már említett több mint tizenhatezer gyûjtési egység, amelynek közreadása folyamatban van. Ág Tibor szervezõje és tanácsadója volt az 1968-ban indított Tavaszi szél vizet áraszt népzenei mozgalomnak. Sokáig volt a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedõ szakmai irányítója. Megannyi népzenei tárgyú publikációja jelent meg. Pedagógusok, népzenészek, karnagyok, néprajzosok, népdalkórusok egyaránt nagy érdeklõdéssel forgatják népdalgyûjteményeit. Számos tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.1989 óta a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke; 1993-tól a Társaság Népzenei Munkaközösségének vezetõje, 1983-tól a Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja, 2005-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja volt. Pályáját több rangos elismeréssel méltatták. Kodály-emlékérem (1982); Pro Probitate-díj (Szlovákia, 1998); Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Komárom város díszpolgára (1998); Pro Urbe, Nagymegyer (2001); A Szlovák Köztársaság ¼udovít Štúr-díja (2002); Posonium Irodalmi Életmû-díj (Szlovákia, 2000); Kóta Díj, Életmû kategória (Budapest, 2006); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008); a Nagyszombati kerület Elnöki Díja (2008); Vass Lajos-emlékplakett (Komárom, 2009); Csodaszarvas-díj (Szlovákia, 2012). Idén februárban, Dunaszerdahelyen õt tüntették ki Harmóniaéletmûdíjjal. A Csemadok OT 2009-ben a Csemadok Életmû Díjjal tüntette ki. Nyugodj békében Tibor bácsi, emlékedet, munkásságodat megõrizzük! forrás: Csemadok.hu 130. születésnapot ültek Óvárban fontosságát taglalta András atya. A szentmise fõcelebránsa Zolczer György, ipolyvarbói plébános volt. Az ünnep fényét nagyban emelte a szép számban megjelent vendégek jelenléte, valamint a helybéli világi vezetés, tehát a képviselõtestület, illetve a határon innen és túlról érkezett polgármesterek. Dicséretet érdemel az a sok áldozatot követelõ munka, mellyel e kicsi falu 25 tagú egyházi kórusa Istent dicsérõ, embert meglepõ szintû énekeivel készült. Megemlékeztünk minden jó szándékú, tenni akaró papról és lakosról, akik mind a múltban, mind a jelenben odaadóan szolgálták a Jóisten eme hajlékát. Az ünnepség végi köszöntõben, melyben a mostani plébániai adminisztrátornak, Jókay Lukácsnak is megköszönte a polgármester, tolmácsolva a hívek jókívánságait, kifejtette, menynyire fontos õseink hagyatékát ápolni és fenntartani. A 10 ministráns a tisztaság virágaival mondott köszönetet a megjelent lelki atyáknak. A templomi ünnepély után ünnepi estebéd várta a vendégeket a helyi kultúrházban, melyet Nemèok Barbi elõadásában a palóc himnusz hangjai indítottak. Reméljük lesz még 140., 150. és még sokadik születésnapja templomunknak. -vj- -

12 12 Kürtös Hitélet szeptember A régiből is lehet korszerű Egyre több helyen hallani, hogy a templomi orgona elöregedett, lecserélése elengedhetetlen, csak sajnos nagyon drága. Fõleg ez a kis falvak esetében okoz nagy gondot, hiszen a hívek adakozásából nem igazán futja ilyen költséges beruházásra. Más út is van, errõl kérdeztem Molnár Lászlót, aki temérdek elfoglaltsága mellett Ipolyszécsényke kántora is. A szécsénykei templom egy régi, a 70-es években gyártott elektromosanalóg-kétmanuális orgonája meghibásodott. A szakértõ orgonajavító nem ajánlotta az orgona javítását, mert az elavult technológiát csak igen költségesen lehetett volna rendbe hozni. Az orgona türelmesen várt a sorsára a Human International segélyszervezet ipolysági raktárában. Ebbe a raktárba sokan járnak az egész országból, de Magyarországról is. Egy alkalommal egy Budapestrõl érkezett barátunk - aki szintén egy segélyszervezetet vezet - rákérdezett, hogy mi van ezzel az orgonával. Amikor elmondtam, hogy nem tudjuk megjavítani, azonnal felajánlott két szakembert Budapestrõl, akik régi orgonák átalakításával foglalkoznak. Kurucz Róbert és Rieth József, akik mindketten csodálatosan játszanak orgonán, az utóbbi a Budapesti Mátyásföldi Szt. József-templom kántora is, kifejlesztették saját találmányukat: a régi elektromos analóg orgonák digitalizálását. Az orgona teste, váza megmarad, amibe beleépítik a digitális rendszert, amit tulajdonképpen egy számítógép szoftver mûködtet. Ha szükséges, akkor a regisztereket és ezzel együtt a regiszterkapcsolókat is kibõvítik az igényeknek megfelelõen. Így tehát az eredeti kétmanuális játszóasztal 2x5 oktávosra való kibõvítése illetve 32 hangos pedál, valamit további 32 regiszter beépítése után az orgona bármelyik modern többmilliós digitális orgona hangjával felveszi a versenyt. Ezzel a megoldással bármilyen orgonahangzás elérhetõ, mert az egyes orgonahangok külön-külön vannak feljátszva és beépítve. Ez azt jelenti, hogy az egyes regisztereket az eredeti sípos orgonához hasonlóan fokozatosan tudjuk megszólaltatni, ami csodálatos élmény. Igen fontos, és nem elhanyagolandó tény, hogy ez a megoldás a lehetõ legolcsóbb, amelyet anyagi gondokkal küszködõ kis faluk templomai is fel tudnak vállalni. Sokan azon a véleményen vannak, hogy templomba sípos orgona való. Ez így igaz, de mivel az épített sípos orgonák ára nagyon magas, kis falvak templomaiba a jelen idõk nehéz gazdasági helyzete miatt erre nincs lehetõség. A szécsénykei átépítés Ft-ba, azaz euróba került. Ezt az összeget egyrészt a Human International segélyszervezet, valamint a szécsénykei hívek gyûjtötték össze. Az orgona elkészült, és július elejétõl gyönyörû hangjával járul hozzá a szentmisék felemelõ értékéhez, és szolgálja, dicsõíti Istent a szécsénykei hívek javára és örömére. -ké- M i t h i s z e k? Amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön? (Lk 18,8). Jobban mondva, milyen hitet talál majd? Mi hívõknek, keresztényeknek tartjuk magunkat, de valóban hiszünk-e? Amit mi hitnek tartunk, igazán élõ, eleven hit-e? Vagy csak egy szép szokás, önáltatás, pszichológiai álarc? Az igazi keresztény hit az ember mélyérõl feltörõ alapelhatározás, egy életre szóló döntés, amelyet újra meg újra meg kell erõsítenünk! Mindennek ez az alapja! Ilyen-e a mi hitünk? A mélységekbõl feltörõ forrás-e? Ezeket a kérdéséket csak személyesen, Istenben való elmélyülés által tudjuk megválaszolni. Sík Sándor Hiszek c. versében így vall hitérõl: Hallják meg hívõk és hitetlenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bõsége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztust vallanom Isten nevében vallomást teszek: Hiszek. Hiszek, és hitem súlyos és kemény. Nem tünde tan, nem pille vélemény. Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán: Igen és nem, kereken, magyarán. Semmi csûrés és semmi csavarás, Ínyeskedés és köntörfalazás: Hiszem és vallom, szeretem és élem, Amit az Egyház hinni ád elébem. Ebben a hitben élek és halok: Katolikus vagyok. A papköltõ a hit melletti radikális kiállása számunkra is erõforrás lehet. Babits Mihály Örökkék ég a felhõk mögött (Vallomás helyett hitvallás) c. írásában így vall hitet: Én katolikus vagyok, azaz hiszek a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló, katolikus igazságban! Más szóval: hiszek igazságban, mely túl van a politikán, életünk helyi és pillanatnyi szükségletein: az én egyházam nem nemzeti egyház! Nem vagyok puritán: az én üdvösségemnek nem elégséges az, ami szükséges: ami itt és most szükséges. Tehát nem elég elfogadni, hogy bizonyos tételek, az egyes hitágazatok igazak, hanem elõször is teljes bizalommal el kell fogadnunk az Isten személyes létét, irántunk tanúsított szeretetét. Így kell hinnünk! Isten szeretetét kell megéreznünk a hit évében, ez a mi utunk a léthez, a hithez. A hit nem azonos az egyházhoz tartozással, de akiben megvan az Istenhez irányuló bizalom, az már nem akar egyházon kívül maradni, és aki hisz Istenben, az igazodni fog a többiekhez, akik szintén hisznek benne. A hit nem azt jelenti, hogy a hívõ ember mindent elhisz. De aki hisz Jézusban, a Szentháromság második személyében, az már törekedni fog arra, hogy embertársaival Jézus szellemében viselkedjen. És aki e bibliai értelemben hisz Istenben, az már tudja, hogy mit hisz, és bizonysága van arról, hogy tud valamit, amit a hitetlen emberek még csak nem is sejtenek. A hit nem vak, de nem csupán a látásra támaszkodik. A hit nem logikátlan elképzelés, hanem a logika fölötti valóság. Hisszük ezt? A hit éve legyen olyan kegyelmi idõszak, amikor felfedezzük hitünk tartalmát, amikor meg tudjuk fogalmazni, mit is hiszek! Balga Zoltán, ipolyviski plébános

13 2013. szeptember Évfordulónaptár Kürtös 13 * 200 éve, szeptember 3- án született báró Eötvös József író, költõ, reformpolitikus, az 1848-as elsõ felelõs magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, az MTA és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. ( 1871) * 95 éve, szeptember 4-én született Urbán Ernõ József Attila-díjas (1971) magyar költõ, író, újságíró. ( 1974) * 145 éve, szeptember 6- án halt meg Szendrey Júlia költõ, író; elõbb Petõfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége. (*1828) * 125 éve, szeptember 12- én született Tersánszky Józsi Jenõ Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedõ alakja. ( 1969) * 35 éve, szeptember 13- án hunyt el Réz Ádám mûfordító, író, mûkritikus, kiadói szerkesztõ, publicista. (*1926) * 85 éve, szeptember 13- án született Bernáth István magyar irodalomtörténész, mûfordító. ( 2012) * 30 éve, szeptember 13- án hunyt el Palotai Boris József Attila-díjas magyar író, költõ, Bacsó Péter filmrendezõ édesanyja. (*1904). * 100 éve, szeptember 15- én hunyt el Vámbéry Ármin, magyar utazó, orientalista, az MTA tagja. (*1832) * 150 éve, szeptember 22- án született Herczeg Ferenc író, színmûíró, újságíró, az MTA tagja. ( 1954) * szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin (eredeti nevén Schlesinger Sámuel Ármin) társadalomtudós, könyvtáros, könyvtárigazgató. (*1877) Vámbéry Ármin Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot a Pozsony vármegyei Szentgyörgyön. Édesapja röviddel az õ születése után kolerában meghalt, huszonkét éves édesanyja szegénységben nevelte, és hamarosan újra férjhez ment, a család Dunaszerdahelyre költözött. A helyi népiskolába járt 12 éves koráig. Azután szabóinas volt egy rövid ideig, majd a falusi kocsmáros gyerekének lett a házitanítója. Ismerõsei támogatásával tanult tovább Szentgyörgyön, Sopronban, Pozsonyban majd Pesten. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. Megismerkedett a török irodalommal, majd megtanulta a nyelvet is ben Eötvös József báró támogatásával Konstantinápolyba utazott, ahol elõször nyelvtanító lett, közben megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait ban az MTA levelezõ tagja lett ben viszszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok õshazáját. Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult el Konstantinápolyból. Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérõ zarándokcsoporthoz. Velük átutazta Közép-Ázsia sivatagjait, majd Buharán keresztül Szamarkandba érkeztek ben tért vissza Magyarországra, majd egy évvel késõbb Londonba utazott, ahol kalandjai és páratlan tudása miatt nagy elismeréssel fogadták. Az Európa-szerte elismert orientalista 1865-tõl a Pesti Tudományegyetemen kapott állást, a keleti nyelvek oktatása közben pedig számos mûvet jelentetett meg a törökök és a közép-ázsiai népek életérõl, az iszlám vallásról, a magyar õstörténetrõl és nyelvünk eredetérõl. Vámbéry Ármin volt az egyik legjelentõsebb pártolója azon teóriának, miszerint a magyar nyelv nem a finnugor, hanem a török családból származik. A kiváló orientalista 1905-ben visszavonult a katedráról, majd nyolc esztendõvel késõbb, 1913-ban befejezte kalandos életét. Eötvös József Budán született arisztokrata család gyermekeként. Házitanítója Pruzsinszky József volt, akitõl a francia felvilágosodás szellemiségét ismerte meg. Apja a kor fõnemesi szokásait felrúgva nyilvános gimnáziumba járatta fiát Budán, majd felsõfokú tanulmányait a jogi egyetemen végezte. Az egyetem befejezése után hosszabb utazást tett Nyugat- Európában, és tanulmányozta a politikai eszmeáramlatokat. Hazatérte után írta meg elsõ politikai mûvét a hazai elmaradott börtönviszonyok megreformálásáról, Fogházjavítás címen. Az 1834-es országgyûlés ideje alatt sokat tartózkodott Pozsonyban, Kölcsey naplójában sokat írt az ifjúról, Eötvös pedig élete végéig példaképének tekintette a Himnusz szerzõjét ben Fejér megye aljegyzõje, majd egy évvel késõbb kancelláriai fogalmazó lett. Az 1839-es országgyûlésen már többször felszólalt, szónoki tehetsége ekkor mutatkozott meg elõször, egyik beszédét a zsidók emancipációja érdekében tartotta. Elsõ regényét, A karthausi címû mûvét is ebben az idõszakban írta. A reformkorban a centralista párt egyik vezéregyénisége, a politikai élet aktív szereplõje volt, a Batthyánykormány kultuszminisztere szeptember 11-én a miniszterelnök lemondásakor elmenekült az országból, Münchenben telepedett le. Ezekben az években írta államtudományi munkáit. Hazatérte után, az ötvenes évek végéig nem vett részt a közéletben, visszavonulva élt, idejét a családjának szentelte. Fia, Eötvös Loránd fizikus volt. Az es országgyûlésen Deák híveként vett részt. A kiegyezés után õ volt az egyetlen olyan miniszter, aki mind a Batthyány-kormánynak, mind az Andrássy-kormánynak is tagja volt Mûvei több nyelven, köztük japánul és héberül is megjelentek. Szerk. Nem bánom én, beszéljenek bármit rólam, támadjanak meg bármiként; tartsanak obscurusnak, bigotnak, reakczionáriusnak: érzem, hogy a kultúra magjai után, melyeket az országban elhintek, egykor majd az aratás ideje megérkezik, akkor ez idõvel az én nevem is össze lesz kapcsolva. De ha csak néhány száz az én szegény iskolamestereim közül fogja is áldani emlékemet, az is gazdag elégtétel lesz nekem. Eötvös József (

14 14 Kürtös Közélet szeptember A csalári falumúzeum A csalári falumúzeumot 2009 augusztusában nyitottuk meg. Az épületet Chrtiansky Istvánnak köszönhetjük. A következõkben szeretnék még errõl a családról - amelynek meghatározó szerepe van Csalár és késõbb Kiszellõ községek történetében - megemlékezni. Elsõsorban az említett Chrtiansky Pista bácsit szeretném bemutatni, aki jelenleg Kiszellõben él, és 82 éves. Csalárban született, és a falu sportéletének egyik meghatározó személyisége volt. Fiatal korában, mivel még Csalárban nem volt szervezett bajnokság, a kékkõi ificsapatban, késõbb a bussai felnõttcsapatban futballozott. Ezenkívül másik nagy szenvedélye a postagalambászat volt, amelyben komoly eredményeket ért el országos viszonylatban is. Az édesapja, akit ugyanúgy hívtak, mint õt, a háború után, 1945-ben az elsõ HNB (Helyi Nemzeti Bizottság) elnök volt. Sajnos az es években már a kulákok közé akarták sorolni, mivel volt neki 13! ha földje, és elzárással fenyegették. Csalárban élte le az életét. Pista bácsi és családja az 1960-as évek elején elköltöztek Kiszellõbe. Született két gyermekük - egy lányuk és egy fiuk, aki szintén az apja nevét viseli, és a sportteljesítménye túltett az édesapjáén. Igaz, hogy õ nem a futballt választotta, hanem a röplabdát, amivel még a mai napig is foglalkozik, nem is akármilyen szinten. A nyolcvanas években a csehszlovák röplabda-válogatott alaptagja volt, sõt az egyik Japánban zajló világkupán a torna legjobb sáncolójának választották. Késõbb Szlovákia válogatott csapatában is játszott. Miután pályafutását befejezte, edzõ lett klubcsapatoknál - külföldön is ben, amikor a falumúzeumot megnyitottuk, az ausztriai Hypo Tirol röplabdacsapatának edzõje volt. Ezt az eseményt nem véletlenül említem, mert a falumúzeum megnyitása egybeesett a falunappal, amelyen részt vett egy országos parlamenti képviselõ is. Az ünnepséget megelõzõ napon rendezgettük az új múzeumunkban a képeket, dokumentumokat és egyéb kiállítási tárgyakat, amikor beállított a házigazda Pista bácsi egy nagyméretû plakáttal (falragasszal), amelyen az osztrák Hypo Tirol röplabdacsapat csoportképe volt, és köztük a fia mint edzõ és unokája mint játékos szerepel. A plakátnak kénytelenek voltunk helyet szorítani. Sok kritika ért bennünket a plakát miatt (mert hogy az nem múzeumba való), de a legnagyobb meglepetés másnap ért bennünket. Eljött megtekinteni a falumúzeumunkat a magasrangú vendég is. Az elsõ tekintete a plakátra esett, és megkérdezte: Nem Chrtiansky Pista van itt a szélen?, és mikor igent mondtunk elmondta, hogy valamikor együtt laktak a kollégiumban, ahol sokat futballoztak és röplabdáztak. Ez történt 2009-ben. Chrtiansky Štefan - jelenleg Szlovákia röplabda-válogatottjának edzõje és a fia (akit szintén Chrtiansky Štefannak hívnak) a válogatott csapat oszlopos tagja. Egy fontos megjegyzés: az édesapjának nemcsak a múzeumunkat köszönhetjük, hanem nekünk ajándékozott egy régi babakocsit, melyben a fiát, a híres játékost s remélhetõleg továbbra is sikeres edzõt ringatták. Farkas Sándor A kétnyelvûség érvényesítése Örömmel tapasztaljuk, hogy járásunk túlnyomórészt magyarok lakta településein a kétnyelvû név- és üdvözlõtáblák mellett több helyen megjelent az autóbusz-megállókon is a címerrel együtt a község magyar megnevezése. Ezt láttuk például Apátújfaluban, Ipolynyéken, Ipolyvarbón, Nagycsalomján és Sirakon. Elképzelhetõ, hogy hiányos az iménti felsorolás, éppen azért szívesen vesszük, ha felhívják figyelmünket, hogy hol találkozni még kétnyelvû buszmegálló-feliratokkal. /Br/ Pillanatkép Falvaink többségében pályázati forrásokból kerülnek felújításra a közterek. Ezek egyikével találkoztunk Ipolyvarbón. Kép és szöveg: -bgy-

15 2013. szeptember Kerti munkák õsszel Szabadidõ Szeptemberben a talaj még meleg. A hónap elsõ felében ültethetünk galambbegysalátát és néhány sorba spenótot. Ezekbõl a kései vetésekbõl viszont már csak tavasszal szedhetünk. Vethetünk korai sárgarépát is a következõ tavaszra. A fiatal növényeket télire fenyõágakkal kell betakarni. Most kedvezõ az idõ fokhagyma szabadföldi ültetésére. Ne csak a veteményeskertbe ültessünk, dugjunk néhány gerezdet a rózsák közé és a szamócaágyásokba. Kora õsszel kell az új rebarbarát is telepíteni, hogy következõ év tavaszán kihajtson. A zöldségágyakon ebben a hónapban többféle termést takaríthatunk be. Amíg meleg az idõ, addig paradicsom, paprika, az uborka, a cukkini és a tök még folyamatosan terem. A hónap végén az elsõ hideg éjszakák beköszöntével fedjük be fóliával az érzékeny délszaki zöldségféléket. Szeptember elején érnek be a kései hagymafélék. A fokhagymát is legfõbb ideje felszedni. Napos idõben végezzünk betakarítást, hogy a termények szárazon kerüljenek a téli tárolóhelyre. Nyári salátaféléket, hónapos retket, karalábét és spenótot utoljára szedhetünk a konyhába. Most jött el a nagy káposztafélék érési szezonja. Ha nagy mennyiségben ültettünk fehér káposztát, akkor savanyítsunk agyagedényben ebbõl az egészséges növénybõl. A brokkolit ne szedjük ki a földbõl. Ez az ízletes káposztaféle, amely a korai fagyokat is átvészeli, hoz még zsenge virágkezdeményeket. Szeptemberben van a burgonya betakarításának fõ szezonja. A középkorai és a kései fajtákat most kell felszedni. A munkát lehetõleg száraz idõben végezzük, így nem tapad a gumókra olyan sok föld, és egy kicsit megszáríthatjuk õket, mielõtt a pincébe hordanánk. A gyökérzöldségeket, pl. a kései sárgarépát, a zellert és a céklát, addig hagyjuk az ágyásokban, ameddig csak lehet. Innen szedjünk mindig frisset. Csak az erõs fagyok beállta elõtt szedjük fel és hordjuk be õket a téli tárolóhelyre. A póréhagymát is csak akkor ássuk ki, ha beköszönt a hideg, így maradhat a helyén. Amíg nem fagy meg a talaj, addig folyamatosan szedhetünk belõle. A bimbós kel és a leveles kel a télálló káposztafélékhez tartozik, amelyek a helyükön maradnak. Szeptemberben ezek még tovább fejlõdnek, törjük ki a bimbós kel csúcsát, hogy a kis kelbimbók kellõen megerõsödjenek. A meleg szeptemberi napokon még bõségesen gyûjthetünk fûszernövényeket. A borsmenta és a citromfû hajtásai az elsõ visszanyesés után mostanra megerõsödtek, így ezekbõl is száríthatunk még télire, akárcsak a zellerlevelekbõl. Most kell gyûjtenünk magot az édesköménybõl és a kaporról. Hónap elején még vethetünk télálló fûszernövényeket, mint pl. a sima vagy fodros levelû petrezselymet. Gyümölcsöskert Ez a legkésõbbi idõpont, hogy levágjuk a letermett málnavesszõket, növényenként 8-12 új hajtást hagyjunk. Az erõteljesen növekedõ szederbokron csak 4-6 friss hajtást hagyjunk meg. Szeptember elején még kialakíthatunk új szamócaágyásokat. Mind az új, mind a régi ágyásokba szórjunk komposztot, trágyázzuk meg, és terítsünk rájuk komposztréteget. Már most készítsük elõ azokat a helyeket, ahová késõbb majd a bogyós gyümölcsûeket vagy a gyümölcsfákat szeretnénk ültetni. Szeptemberben ássuk ki a gödröket, és töltsük meg komposzt és szerves trágya laza keverékével. Ebben, a tápanyagban gazdag földben könnyebben meggyökeresednek majd a fiatal növények. Díszkert Szeptember második felében elkezdhetjük a hagymás virágok telepítését - persze csak ha idejében megrendeltük vagy megvásároltuk a hagymákat. A korán elültetett hagymák jövõ tavasszal elsõként bontanak virágot. A tavasz apró hírnökeit most ültessük el a cserjék alá és a talajtakaró növények közé. A tavaszi vadon élõ hagymások ültetésével (hóvirág, szellõrózsa, csillagvirág, fürtös gyöngyike, téltemetõ) tavaszra vadvirágos hangulatot adhatunk kertünknek. Az ágyásokban szépen mutat a tulipán, a nagyvirágú jácint és a pompás nárcisz a többi évelõ közt. Ahol sok a pocok, tulipán helyett inkább nárciszt ültessünk. Mérgezõ hagymájukat a pockok nem károsítják. Szeptember végén már elõfordulhat hirtelen éjszakai lehûlés. Fõleg a szobanövényeket vigyük vissza idõben a lakásba. A hidegre érzékeny dézsás növényeket, pl. az angyaltrombitát is hordjuk védett helyre. A leander, a babér és a kamélia viszont az enyhe fagyot is átvészeli. Szeptemberben azonban többnyire még elég, ha a dézsás növényeinket a hideg éjszakákon fóliával borítjuk. Ha késõbb még melegszik az idõ, maradhatnak egy darabig. -ber- Életünk gyökeres megváltoztatása Kürtös 15 Folytatás az augusztusi számból. Nem feltétlenül a stressz mennyisége okoz betegséget, inkább a stresszelõ eseményekhez való hozzáállás és ezen helyzetek kezelési módja az, ami igazán számít. Sok embert túlterhelnek a stresszelõ események. A szívós egyéniségek ennek ellenére következetesen saját javukra fordítják a stresszelõ körülményeket, és fejlõdnek tapasztalataik által. Mindezt tehetik azért, mert rendelkeznek azokkal az általános személyiségjegyekkel, amik a stresszálló emberekre jellemzõek: elkötelezettség, kontroll és kihívás. Elkötelezettség: Azok az emberek, akik egyfajta erõs elkötelezettséggel bírnak, úgy gondolják, nagyon is képesek saját világuk kézben tartására. Az elkötelezett emberek bele tudják vetni magukat a teendõibe, bármi legyen is az. Szembenézve megbirkóznak az élettel, mintsem hogy mindenen kívül helyezkedve, elidegenedve várakoznának tétlenül a perifériákon. Minden helyzetben mindig találnak valami érdekeset, valamit, ami elég fontosnak tûnik és érdemesnek arra, hogy ez irányba tett erõfeszítéseiket igazolja. Ritkán tengõdnek tennivaló hiányában. Az elkötelezett emberek láthatóan mindig derûsen, szívvel-lélekkel tesznek maximális erõfeszítéseket. Az elkötelezettség ellentéte az elkülönülés. Az elkülönült emberek a dolgaikat unalmasnak, értelmetlennek találják, és húzódoznak attól, hogy belemélyedjenek tennivalójukba. Gyakran szabadidejükkel sem tudnak mit kezdeni. Mégis meglehetõsen ironikus módon, minden komolyabb ténykedés hiányában is gyakran megterheltnek tûnnek. A kevés tennivaló sebezhetõvé tesz a stresszel szemben. Ha tevékenyebbé, elkötelezettekké válunk, megnövekszik stressztûrõ képességünk. Kontroll: Akik erõsen kezükben tartják életük irányítását, azok befolyásolni is tudják a körülöttük folyó eseményeket. Erõsek, küzdenek, ha kell, változtatnak, hogy a problémát kellõ módon megoldják. Ezek az emberek életvidám, optimisták, A képes vagyok rá hozzáállásukkal õk azok, akik a citromból limonádét csinálnak. Az õ ellentétjük az életük uralására kevésbé képes emberek, õk tehetetlennek érzik magukat. Úgy élnek és viselkednek, mintha rajtuk kívülálló erõk passzív áldozatai lennének. Tehetetlenül hánykolódnak a nyomasztó gondok tengerén. Feladják, mielõtt megpróbálkoznának valamivel. Nem jellemzõ rájuk a leleményesség vagy a kezdeményezõkészség, és mindig a legrosszabbra gondolnak. Folyt. köv. Molnár Judit

16 16 Kürtös Hirdetés - Ajánló szeptember Kőkesziben szeptember 22-én, vasárnap órakor kezdõdik a Hegyaljai Õsznyitó gazdag programmal a helyi kultúrházban. Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk. Bussán szeptember 28-án, szombaton szüreti ünnepséget tartanak. A rendezvény 14 órakor kezdõdik szentmisével a helyi római katolikus templomban, utána a kultúrházban folytatódik a színes szüreti program. /br/ Könyvespolc Fohászok Isten árnyékából Olvasóink elõtt sem ismeretlen a Kelenyén született és Ipolyságon élõ Csáky Károly magyar-angol-néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész neve, akinek elsõsorban gazdag néprajzi és kiváló helytörténeti munkásságát ismerjük közelebbrõl. Holott a szlovákiai magyar irodalom költõként is számon tartja, a múlt század hetvenes éveitõl jelentek meg versei hazai és magyarországi lapokban, irodalmi folyóiratokban. Eddig két verseskötete látott napvilágot, idén a szerzõ magánkiadásában Fohászok Isten árnyékból címmel jelent meg legújabb versgyûjteménye. A kötethez Karaffa Gyula írt elõszót. Ebben olvashatjuk: A versek, akár a Biblia zsoltárai, fohászai, egységes egészet alkotnak. Ám a lehetõséget is megadják ahhoz, hogy továbbéljük, továbbfohászkodjuk õket. Hogy mi magunk is felismerjük, ha elhív az Isten valamilyen feladatra. Hogy mi magunk is odaálljunk a vártára, a végekre, a feladat elvégzésére. A Csáky-verseket ezen jelentésük miatt tartom nagyra, s a költõt ezért /is/ igen nagyra becsülöm. A verseskötet a szerzõnél vásárolható és rendelhetõ meg. Ára: 4,- EUR./BGy/ KÖSZÖNTÕ Házasságuk 70. évfordulóját ünnepelték augusztus 26-án Bacsa István és felesége, Ilonka Ipolyvarbón. Drága szüleink! Kevés embernek adatik meg, hogy egymás mellett megéljék házasságuk 70. évfordulóját. Mi nagyon örülünk, hogy éppen Ti ünnepelhetitek meg ezt a jelentõs jubileumot. Szeretnénk és reméljük, hogy még sokáig köztünk maradtok, hogy szeretettel, jó szívvel megörvendeztethessük egymást és mindannyiunkat, akik nagyon szeretnek benneteket. Kívánunk jó egészséget, boldogságot és sok-sok szeretetet! Lányaitok: Magdi és Ica családjaikkal, unokáitok: Erika, Károly, Norbert, Iveta, dédunokáitok: Karcsika, Krisztinka, Viktória, Alexander, Norbert, Vivien és Sofi. Következõ számunkban beszélgetést közlünk a jubilánsokkal. E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. Realizované s finanènou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostných menšín Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh KÜRTÖS Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/ Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: Vinica, Cesta slobody csemadokntv@gmail.com.telefon: 0905/ Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN IÈO Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.