A Szentírás és a hagyomány viszonya (Fabiny tanulmányának kivonata) 1 (13. tétel)
|
|
- Ákos Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Szentírás és a hagyomány viszonya (Fabiny tanulmányának kivonata) 1 (13. tétel) A kereszténység a zsidósághoz és az iszlámhoz hasonlóan a kinyilatkoztatás vallása. A katolikus teológia szerint a kinyilatkoztatásnak két forrása van: a Szentírás és a hagyomány, sőt a hagyománynak logikai elsőbbsége van a Szentíráshoz képest, hiszen a kereszténység is Jézus Krisztus tanításából és az őróla szóló igehirdetésből indult ki. Rahner Vorgrimler féle Teológiai kisszótár: Az eredeti hagyomány még az Egyház első nemzedékében lecsapódott és létrejött a Szentírás, de a Szentírás terjedelmén (kánon) és értelmén ezután is az Egyház hittudata őrködött, amelyet a hagyomány útján adtak tovább, és amelyet a tanítóhivatal tekintéllyel ruházott fel. Ebben az értelemben a hagyomány még mindig formális normája a Szentírásnak. (Rahner Vorglimler, 245) Akár a Szentírás elv (protestáns), akár a hagyomány elv (katolikus) abszolutizálása, az egyik kizárólagos érvényesítése a másik rovására komoly teológiai veszélyeket hordozhat magában. A kereszténység egyetemes hitvallásainak értelmében a hívő ember nem a Szentírásban, nem is a hagyományban, hanem az Atya, Fiú, Szentháromság Istenben hisz, és vallja, hogy a Szentírás és a hagyomány is erről a Szentháromság egy Istenről tanúskodik. N. S. Lane hat klasszikus modellt vázol fel a Szentírás, a hagyomány és az egyház viszonyáról. Először röviden interpretáljuk a hat klasszikus modellt, majd egy újszerű hetediket kívánunk részletesebben is bemutatni egy önmagát evangelikál katolikus orthodoxnak nevező amerikai presbiteriánus teológus, Kevin J. Vanhoozer (1957 ) munkássága kapcsán. I. A klasszikus modellek 1. Egybeesés elmélet ( Tradíció I ) Alapvető harmónia van a Szentírás, az apostoli hagyomány és az egyház tanítása között. Irenaeus és Tertullianus a gnosztikusokkal szemben fogalmazták meg a hitüket, akik azt állították, hogy titkos, szóbeli kinyilatkoztatást kaptak valamelyik apostoltól. Irenaeus és Tertullianus szerint azonban az apostoli tanítást a Szentírás őrzi. Az Ó és Újszövetség egységet képez, s ez Isten üdvtervében jut kifejezésre (oikonomia). Az apostoli hagyomány nem a Szentíráshoz való hozzáadást, kiegészítést jelent, hanem azt mutatja meg, hogy miképpen kell az írásokat értelmezni. Heiko Oberman koinherenciánk nevezi azt a szemléletet, ami szerint a Szentlélek által életre hívott Egyház, a Szentírás és a Hagyomány egymásra mutat, s szerinte annyira szerves ez a hagyomány, hogy a Tradíciót akár kinyilatkoztatásnak is lehetne fordítani. Ebben a modellben szóba sem jöhet a Szentíráson kívüli hagyomány gondolata. 2. A kiegészitő nézet és a két forrás elmélet ( Tradicó II ) 1 Akinek van ideje, olvassa végig a teljes tanulmányt, akinek nincs, azt megmentheti ez a kivonat, amelyet még tovább lehet természetesen redukálni 1
2 Viszonylag korán, a liturgia kapcsán jelentkezett az a nézet, hogy a hagyomány kiegészíti a Szentírást. Keleten Nagy Szent Baszileosz kappadókiai atyánál ( ), a Szentlélekről írt művében jelentik meg a gondolat, hogy a liturgia szempontjából az írott és a szóbeli hagyomány egyformán jelentős: Az egyházban őrzött rendelkezések és igehirdetések közül némelyik írott hagyományból, mások a misztériumban hagyományozódtak ránk az apostoli igehirdetésből, ezek mind egyforma érvényűek az istentisztelet szempontjából. A lex orandi lex credendi elv érvényesült, vagyis az istentiszteleti liturgia határozza meg a tanítást. A középkorban azonban még megvolt a Tradició I, s csak A 15. században, főleg a kánonjogászok kezdeményezésére (pl. Gabriel Biel, 1495) már az íratlan hagyományra kezdenek úgy hivatkozni, mint a Szentírással egyenértékű tekintélyre. A kánonjogászok ennek alapján fogalmazzák meg a két forrás elméletet: (Szentírás és hagyomány). Obermann szerint csak ekkor jelentkezett az a hagyományfogalom, amit úgy kezdetek emlegetni, mint a kinyilatkoztatásnak a Szentíráson kívüli, külön forrása. Ezt a másik forrást jelentő hagyományt, amit majd a Trentói Zsinat fog megerősíteni, nevezi Obermann Tradíció II nek (Obermann, ). Később a reformátorok azért bírálták ezt a nézetet, mert szerintük az egyház már nem csupán többet, hanem lényegileg mást tanít mint a Szentírás. 3. A reformáció modellje: a Tradíció I a Szentírás szolgálatában Közismert, hogy a reformáció számára a Szentírás a mértékadó norma ( norma normans ), a hitvallások és a hagyomány csak a Szentírás mérlegén megmért norma ( norma normata ). Ám a reformáció képviselői elsősorban nem a Szentírást és a hagyományt állítják szembe egymással, hanem a Tradíció I et a Tradíció II vel! A kánonjogászok elleni harc azonban a reformáció utáni évszázadban biblicizmussá merevedik. A reformáció nagy vitája Isten igéje és az egyház kapcsolatáról szól. Luther a katolikus nézettel szemben (egyház anya: a Szentírás a gyermek) azt képviseli, hogy Isten igéje nemzi az egyházat (Luther, 1959,107). Ugyanakkor az anabaptistákkal való vitájában Luther határozottan elveti azt, hogy a Szentlélek közvetítés nélkül szólna az emberhez: [A] mi rajongóink [ ] Isten Igéjének hirdetését elítélik, és ők maguk mégsem hallgatnak, hanem elárasztják szóval és írással az egész világot, mintha bizony az Istennek lelke az apostolok írásaiból és élőszóbeli igéjéből nem származhatnék, hanem az ő írásukból és beszédjükből kellene annak erednie. Miért nem dobják félre hát saját beszédeiket és írásaikat is, hogy a Lélek írásaik nélkül s előtt szállhatna be a népek szívébe, úgy, amiként ők hirdetik nagy kérkedve, hogy a Lélek az írás hirdetése nélkül szállt vala lelkükbe (Idézi Ittzés, 51). A reformátorok nem a hagyományt ellenezték, hanem a római katolikus egyház tekintélyelvű tanítását, mert az szerintük a középkorban felül kerekedett a Szentírás tiszta tanításán. A skolasztikával szemben ők a korai egyházra, s különösen is Ágostonra hivatkoztak. Tehát nem vetették el sem a hagyományt, sem az egyház tanítását, hanem azt alárendelték a Szentírás tekintélyének: a hagyomány a Szentírás szolgálóleánya. Isten beszéde, a Szentírás állandóan korrigálja az emberi tanítást. McGrath Obermann Tradício II jéhez hozzáteszi a Tradíció 0 át, amely a radikális reformációra volt csak jellemző. Ők ugyanis minden olyan tanítást (gyermekkeresztség, Szentháromság, Krisztus istensége) elvetettek, amely szerintük közvetlenül nem található meg a Szentírásban, s ezért az egyházatyákat is megtagadták. A rajongók egyik vezére Sebastian Frank 1530 ban odáig ment, hogy ezt állította: Augustinus, Jeromos és Gergely nem az Isten küldöttei, hanem az Antikrisztus apostolai (McGrath, 108). Luther szemében azonban a sola 2
3 scriptura nem formális elv volt, hanem azt tartalommal töltötte meg, s ez a tartalom egy dogmatikai szűrő, a solus Christus elv volt (Reuss 34). Gerhard Ebeling mutat rá, hogy a reformáció Biblia alapján állította szembe a verbum deit a traditiones humanae val, hiszen Jézus a farizeusok hagyományát tartotta akadálynak Isten igéjének megértésében és elfogadásában. Az evangélium nemcsak a hagyománytól való szabadságot, hanem a hagyománnyal való helyes élés szabadságát is jelenti. Luther már az 1522 es Mi az evangélium? című írásában elutasítja azt a középkori, többek között Jeromosra jellemző felfogást, hogy az evangéliumot törvénykönyvnek tekintsük, amely Krisztus tetteit példaképpen állítja elénk. Az evangéliumot mindenek előtt élő hang (viva vox evangelii), amit hirdetni kell. Ezt a hangot nem csak négy evangélium jegyzi fel, hanem Pál és Péter levelei is. Az evangélium valójában történés, mint írja: nem más ez, mint egy krónika, történet, elbeszélés Krisztusról, hogy ki ő, mit tett, mit mondott és mi történt vele (Luther 1995, 8). Luther szerint tulajdonképpen elég lenne az Ószövetséget Szentírásnak nevezni, s az Evangélium nem Szentírás, hanem a szóbeli ige, amely ugyanúgy magyarázza az Írásokat amint Krisztus és az apostolok. A tanúságtétel, az ige hirdetése, a szentségek mind a hit hagyományát jelentik, s mindezeket átfogja a Szentlélek Tradíciója. A protestantizmus ezt az elvet nevezi analogia fidei nek (hit analógiája) szemben a skolasztika analogia entis ével (a létezés analógiája). A keresztény hagyomány mindig ki van téve annak a veszélynek, hogy megmerevedjék, legalizmussá, emberi hagyománnyá torzuljon. A sola scriptura elve a hagyomány helyes használatát szolgálja. Walter Mostert Luther hermeneutikájáról szóló Scriptura sacra sui ipsius interpres című tanulmányában mutat rá, Luther esetében az önmagát értelmező Szentírás elve azt jelenti, hogy az Írásnak le kell rombolnia az ember által képzett autoritást, a sensus proprius t, amit az ember önmaga és az Isten közé állít. Ilyen sensus proprius lehet az egyházi struktúra elve (Róma), a tárgyiasított Lélek fogalom (Münzerék), az objektívként előadott Írás princípium is (zsidóság) és a humanista racionalizmus. Ezzel szemben a sensus proprius t leromboló önmagát értelmező Szentírás közvetlen kapcsolatban hoz Istennel, megteremti a relációt coram Deo. Mostert szerint mind a négy téves értelmezés egy tőről fakad, ugyanis mindegyik a saját lelkét (spiritus proprius t) akarja ráerőltetni a szövegre, az önmagát értelmező Szentírás viszont lerombol minden ilyen külső tekintélyt, s azok helyett élő viszonyt hoz létre az ember és Isten között. A teológia, s azon belül az írásmagyarázat feladata, hogy szavába vágjon az igazság szavába vágóknak (Róma, zsidóság, rajongók, humanisták), s ahhoz, hogy megszólaljon az evangélium, el kell hallgatnia minden külsődleges törvénynek, saját értelemnek. 4. Solizmus a protestáns ortodoxiában Anthony Lane mutat rá, hogy amíg a sola fide (egyedül hit által) gondolata már az 1530 as években megjelenik, de a sola scriptura (csak a Szentírás) elve igazán csak a reformáció utáni évszázadban, a protestáns ortodoxia idején vált meghatározó szemponttá. A protestáns ortodoxia az autoritást csak a Szentírás számára biztosítja. Ez a nézet vezetett a verbálinspiráció, illetve a Biblia tévedhetetlenségének (inerrantia) tanításához, a megmerevedett konfesszionalizmushoz (fundamentalizmus). Ebeling helyesen észleli, hogy a protestáns orthodoxia nem aknázta ki a verbum dei non scriptum történelmi elsődlegességét a verbum dei scriptum megértése érdekében. A lutheránus orthodoxia képviselői Johann Gerhard ( ), Abraham Calov ( ), Johann Quenstedt ( ), David Hollaz ( ) sokszor arisztotelészi kategóriákat alkalmaztak a Szentírás isteni eredetének igazolására. Quenstedt, a diktálás elmélet képviselője így ír: A Szentlélek 3
4 nemcsak a szavak jelentését inspirálta, hanem egyenesen maga diktálta a szavakat a szent íróknak A Szentírás eredeti kánona csalatkozhatatlanul igaz, mentes minden tévedéstől.a Szentlélek ugyanis nem engedhetett meg hanyagságot vagy feledékenységet azok részéről, akik lejegyezték az ő szavait A solizmus ilyen radikális és merev felfogásában természetesen semmilyen szerep nem juthat a hagyománynak. 5. Római katolikus tanítás (Trento és a II. Vatikáni Zsinat) Amíg a reformáció a Szentírás és az egyház koinherenciáját hangsúlyozta a Tradició I szellemében, addig a Trentói Zsinat nyolcadik ülésszaka a Szentírás és az egyház koinherenciáját a Tradicio II szellemében fogalmazta meg. A Szentíráson kívüli hagyományt ugyanolyan tisztelettel és áhítattal kell fogadni mint a Szentírást. A Trentói Zsinat a protestantizmussal szemben állást foglalt a kinyilatkoztatás két forrása, nevezetesen a Szentírás és a Szent Hagyomány mellett. Senki sem értelmezheti a Szentírást az egyház tanításával ellentétesen. A Szentírástól független hagyomány felfogás vezetett el szeplőtelen fogantatás (1854), a pápai csalatkozhatatlanság (1870) illetve Mária menybemeneteletének dogmájához (1950). A konfesszionalizmus századaiban ( század első fele) megmerevedtek és egymással kibékíthetetlennek tűntek az egymástól eltérő álláspontok: a protestáns orthodoxia sola scriptura elve és a római katolicizmus kettős forrás elmélete. Változást a 20. század hatvanas éveiben a II. Vatikáni Zsinat hozott. Érdemes közelebbről szemügyre venni a II. Vatikáni Zsinat Dei verbum című dogmatikus konstitúcióját. A dokumentum II. fejezete szól Az isteni kinyilatkoztatás továbbadásáról. Ha figyelmesen összehasonlítjuk a 2.9. pontot és a pontot, érdekes árnyalatnyi különbségre figyelhetünk fel. A Szentírás és a Szent hagyomány viszonya címet viseli az előző, s A Szent Hagyomány, a Szentírás és a Tanítóhivatal címet az utóbbi szakasz. A Szent hagyomány és a Szentírás tehát szorosan összefonódik és átjárja egymást. Ugyanabból az isteni forrásból fakadván mindkettő, egyesülnek és azonos cél felé tartanak. A Szentírás ugyanis Istennek a Szentlélek sugalmazására írásba foglalt szava; a Szent Hagyomány pedig Isten szavát, melyet Krisztus Urunk és a Szentlélek bízott az apostolokra, sértetlenül származtatja át ezek utódaira, hogy igehirdetésükkel az igazság Lelkének fényének hűségesen őrizzék, kifejtsék és terjesszék; ennek következtében az Egyház a kinyilatkoztatottakra vonatkozó bizonyosságát nem egyedül a Szentírásból meríti. Mindkettőt egyforma áhítattal és megbecsüléssel kell tehát elfogadni és tisztelni. (Diós, ) Az utóbbiban pedig ezt olvassuk: A Szent Hagyomány és a Szentírás Isten szavának az Egyházra bízott egyetlen szent letéteménye. Hozzá ragaszkodik Isten szent népe, amikor pásztora köré összegyűlve állhatatosan kitart az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban (vö. görögben ApCsel 2,42). Innét van a pásztorok és a hívek páratlan egyetértése a hagyományos hit megtartásában, gyakorlásában és megvallásában. A feladat pedig, hogy hitelesen magyarázza Isten írott vagy áthagyományozott igéjét, kizárólag az Egyház eleven Tanítóhivatalára van bízva, mely tekintélyét Jézus Krisztus nevében gyakorolja. Ez a Tanítóhivatal nem Isten szava fölött, hanem annak szolgálatában áll, csak az áthagyományozottat tanítja, amennyiben azt a Hagyományt isteni parancs alapján, a Szentlélek vezetésével áhítatosan hallgatja, szentül őrzi, hűségesen kifejti, és a hitnek ebből az egyetlen letéteményéből meríti azt, amit Isten kinyilatkoztatásként, hogy higgyünk, elénk ad. Világos tehát, hogy Isten bölcs rendelkezése szerint annyira összetartozik és egymásra van utalva a Szent Hagyomány, a Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal, hogy egyikük sem lehet meg a 4
5 másik kettő nélkül. Mind a három együttesen, de mindegyikük a saját módján a Szentlélek tevékenységének hatására eredményesen szolgálja a lelkek üdvösségét (Diós, 432). Megfigyelésünk a következő: a 9. pont inkább Trentónak igyekszik megfelelni (Mindkettőt egyforma áhítattal és megbecsüléssel kell tehát elfogadni és tisztelni. ) A 10. pontban viszont felbukkan a reformáció alárendelő elve: Ez a Tanítóhivatal nem Isten szava fölött, hanem annak szolgálatában áll. E szófordulat protestáns füleknek ismerősnek hangzik ( minister verbi domini ). A megfogalmazás tehát összességében cizellált, s közel áll az első pontban bemutatott Tradició I koncepciójához, amelyet mint láttuk az első századok kereszténysége képviselt, s amelyre igent mondott a reformáció klasszikus vonulata is, s amelyre fogadókészséget mutathat az egy egyház apostoliságát és katolicitását valló huszonegyedik századi protestantizmus is. 6. A katolikus protestáns konvergecia modell Gerhard Ebeling Sola Scriptura és a hagyomány c. tanulmány (1964): a katolikus és protestáns álláspontok közötti különbségek tulajdonképpen csak a Trentói Zsinat után merevedtek meg. A 20. század második felében sajátos közeledést figyelhetünk meg. Katolikus: Írás princípiumról protestánsoknál: szövegek áthagyományozásának, a kanonizálásnak a történetisége Már Luthernél megjelenik a kánon a kánonban elv, ami a katolicizmus tradíció fogalmához rendkívül hasonló dogmatikai szerepet tölt be. Mindehhez hozzájárul a lutheri hermeneutika a (viva vox evangelii) felismerése (amelyet éppen az Ebeling által képviselt Új hermeneutika fedezett ismét fel, miszerint a hirdetett ige, a verbum dei non scriptum legalább annyira fontos, mint a verbum dei scriptum. Ebeling Új hermeneutikája szerint a textualitás csak átmeneti állapot, a lényeg a szótörténés (Wortgeschehen), vagyis az esemény, mivel a hit is hallásból van. ) Az oralitás, a szóbeliség elsődlegességének kérdését már Morus Tamás ( ) is felvetette a William Tyndale lel ( ) folytatott vitájában az unwritten verities (íratlan igazságok) szerepét, utalva arra, hogy a szóbeliség az Ószövetségben és az Újszövetségben is megelőzte az írásbeliséget (Fabiny, 19 26). E konvergencia elméletet jól tükrözik az amerikai lutheránus teológusnak, Carl E. Braatennek, Pro Ecclesia című folyóirat egyik alapítójának szavai: A Szentírás principium csak az egyház hátterén és az egyház érdekében létezik. A reformáció teológiájának Szentírás elve és annak hermeneutikai következményei csak az egyházon belül nyerik el értelmüket. A Szentírás tekintélye nem az egyháztól függetlenül, hanem csak a Szentlélek által gyümölcsöket termő egyház életében: az egyház hitének apostoli megvallásában és annak életet teremtő szentségeivel, a keresztséggel és a feloldozást nyújtó úrvacsorával összefüggésében működik. II. Vanhoozer újszerű megközelítése: a hagyomány mint performancia Vanhoozer szerint sokat merítve Hans Urs von Balthasar Theo Drama című könyvéből a teológiának a theoria helyett a theatrum felé kell közelítenie, hiszen a keresztény hit alapvetően drámai természetű: a szó és a cselekedet drámai egysége nemcsak Jézusra, hanem a kereszténységre is jellemző. A hit tárgya, a hit és a megértés viszonya, illetve a biblia értelmezése is lényegében egy drámai folyamat. 5
6 Vanhoozernál a színházi metaforák revitalizálják a rendszeres teológia élettelenné vált nyelvezetét. Így a teológia dramaturgia, a Szentírás szövegkönyv, a megértés performancia, az egyház színtársulat, a lelkipásztor rendező lesz. A Szentírás ebben az esetben olyan kanonikus szövegkönyv, ami állandóan előadásra, performanciára vár. Obermannt idézve így fogalmaz: az egyház hagyománya az engedelmes interpretáció története. Maga a kánon is performancia: Jézus Krisztus múltbeli tevékenységének előadása. A sola sciptura elve állandó korrektívum, a hitnek az egyházban történő performanciáját hivatott állandóan ellenőrzni. Vanhoozer rámutat, hogy bár igaz a refromáció felismerése, mely szerint a Szentírás önmagát értelmezi (sacra scriptura sui ipsius interpres), ám arra nem képes, hogy önmagát performálja, vagyis előadja. A Szentírásnak közönségre, publikumra, azaz egyházra van szüksége, aki végrehajtja a szövegkönyv ( Script ) által igényelt performanciát. A szerző által képviselt kánoni nyelvi megközelítés egyszerre vallja a sola sciptura elvét és igenli a hagyomány szükségszerűségét, sőt elkerülhetetlenségét, hiszen a kánon maga is az a folyamat, amelyben az egyház saját épülése érdekében használja a Szentírást. Vanhoozer szerint két szélsőséges álláspont között kell csapást vágnia: az egyik a biblicista pozitivizmus, amelyik a solo (sic!) sciptura elvet képviseli, a másik az ekkléziológiai pozitivizmus, amely szerint csak a performancia, vagyis az egyházi hagyomány létezik. A solo Scriptura elve tagadja a katolicitást, amíg e másik nézet pedig mellőzi a kanonicitást azáltal, hogy szerinte az újabb kinyilatkoztatás, vagy annak magasabb szintű megértése felülírhatja, kiegészítheti a kánont. Mi is a hagyomány? A hagyomány egyszerre időbeli és egyszerre térbeli fogalom: az átadás nemzedékről nemzedékre illetve/és az egyik helyről a másikra történik. A hagyomány biblikus fogalom. Az Ószövetségben olvassuk: Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszélünk a jövő nemzedéknek az Úr dicső tetteit és erejét (Zsolt 78,2 4). Bár az Újszövetségben mind az evangélisták mind Pál különbséget tesznek Isten törvénye és a vének illetve az emberek hagyománya (Mk 7,3; ApCsel 22,3; Kol 2,8) között, a paradosis alapvetően újszövetségi fogalom: Pál 1Kor 11,23 ban arról szól, hogy az Úrtól vett úrvacsora hagyományát ő át is adta. A feltámadásról pedig ezt írja. Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint (1Kor 15,3). Vanhoozer számos egyháztörténeti, filozófiai, kultúrhistóriai érvet sorakoztat fel a hagyomány védelmében. Legfontosabb azonban ezek közül a spirituális szempont: az egyház élete és gyakorlata ugyanis a Szentlélek munkája. Reinhard Hütter szerint az egyház a Szentlélek közönsége (publikuma), a hagyomány pedig a Szentlélek hatástörténete. Felvetődik a kérdés: biztos e, hogy csak a Szentlélek munkája a hagyomány; nem lehetséges, hogy a hagyomány éppen a Szentlélek munkája ellen dolgozik? A hagyomány esendő, írja Vanhoozer. Legjobb esetben a hagyomány az ige előrehaladásának és az egyén lelki formálódásának eszköze. Legrosszabb esetben a hagyomány a büszkeség, az öndicsőítés, a bűn testületi szentesítése is lehet. Amikor a hagyomány önmagáról túl sokat kezd gondolni, a színház bálványává válik. Van bűn a hagyományban, van bűn az egyházban: Hiszek az egyházban. Isten magáénak választott egy népet, Krisztus testét, a Szentlélek teremtményét és templomát. A kérdés, hogy vajon az egyház mennyiben azonos az egyházi szervekkel és azok történeti formáival. Hiszem, hogy az egyház egy, bár ezt nem látom. Hiszem, hogy az egyház szent, bár a látható egyház nem így jelenik meg. Vanhoozer szerint nem akkor járunk helyes úton, ha az egyházi hagyomány iránti konformitás mozgat bennünket, hanem akkor, ha arra a Lélekre figyelünk, aki az Írásokon keresztül Jézus 6
7 Krisztusról szól. A korai egyháznak még egészséges, realista hagyományfelfogása volt: akkor azért lehetett az egyház interpretációját követni, mert az összhangban volt a Szentírással (Tradició I). A posztmodern kontextusban viszont a hagyományt összekeverik az olvasóközpontú hermeneutikával. A Szentírás egyszerre befejezett és befejezetlen, hiszen Isten szó tettei Izrael történetében és Jézus Krisztusban befejeződtek. A megváltás drámájának csúcspontján (kereszt és feltámadás) túl vagyunk. Ám ezt valakinek elő kell adnia, be kell fejeznie. A tradíció, az egyház feladata az előadás beteljesítése. Vanhoozer Performance II nek nevezi azt, amint a közösség (az egyház vagy a tudományos közösség) sajátítja el a szövegkönyv jelentését, Performance I nek pedig az szerzői kánoni isteni szöveghasználatot. A posztmodernitás az olvasói befogadásra, a Performance II re helyezi a hangsúlyt. Ez a szemlélet kétségbe vonja, hogy a szövegkönyvnek van egy megragadható jelentése. Eszerint az olvasó befogadó nem rekreálja, hanem kreálja a szöveget, tehát maga az előadás az alkotás, a performancia az a hely, ahol a szerző megvalósul. Vanhoozer modelljének, a kulturális nyelvi teológiának nagy kérdése, hogy végső soron mi vagy ki is konstruálja a keresztény identitást: a befogadó közösség (az egyház) vagy az apostoli hagyomány, amelyet a Szentírás közvetít. A Szentírás nem bármilyen, hanem első renden isteni performanciát igényel. Isten ugyanis a végső szerző, aki különféle emberi hangokat alkalmaz szerzőként theodrámája érdekében. A kánon isteni/emberi performancia, amely további performanciát eredményez. A theodráma válasz a szerző forgatókönyvére. A Performancia II elhanyagolta a szerzői beszédaktust, mert a magyarázók performanciáját részesítette előnyben, s egyre többen ezt a performanciát kezdték szöveg értelmének tekinteni. Pedig a kánon az a szövegkönyv, amely a megváltás drámájának kulcspillanatait feljegyzi, s egyúttal fel is szólít bennünket, hogy vegyünk részt ebben a drámában. Vanhoozer szerint a hívő performancia nem az emberi teljesítmények hagyománya, hanem annak a hatása, ahogyan a Szentlélek az egyházat elvezeti az igazságra. A Performance I elismeri azt, amit a szövegkönyv Szerzője a Szentírás különféle hangjain keresztül cselekszik, és egyúttal válaszol is erre a cselekedetre. A Performance I és a Performance II között ugyanaz a különbség, amit C. S. Lewis a szövegek befogadtatása és használata között lát: Amikor egy műalkotás szövegét befogadjuk, akkor érzékeinket, képzeletünket és minden más erőnket azokra a mintákra fordítjuk, amelyeket a szerző talált ki. Amikor használjuk a szöveget, akkor csupán saját aktivitásunk szolgálatába állítjuk azt. (Lewis, 88). Az igazi hagyomány tehát nem a szöveg használata, hanem a befogadása. A 4. században Leréni Vince mondta: Nem szerzőnek kell lenned, hanem őrzőnek, nem kezdőnek, hanem követőnek, nem vezérnek, hanem oltalmazónak. Tartsd meg a hitletéteményt 7
The Holy See AD TUENDAM FIDEM
The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus
RészletesebbenA püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban felolvastak.
Magyar honlap a Hit éve eseményeivel A püspöki kar körlevele a hit évének megnyitójára A püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban
RészletesebbenA keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia
Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
RészletesebbenA javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.
Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek
RészletesebbenKoronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
RészletesebbenPinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.
Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
RészletesebbenE L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!
E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,
RészletesebbenAZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI
AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával
Részletesebben22. Bibliai történetek Újszövetség Jézus önmagáról (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2)
7. évfolyam 1. Önismeret a Biblia fényében 2. A Szentírásban Isten szava (2Tim 3,16) 3. Megtérés és hit 4. Emberi kapcsolatok a Biblia fényében 5. Hitvallók a történelemben (gályarabok, hitvalló őseink)
RészletesebbenTeológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.
SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak
RészletesebbenMEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
RészletesebbenVI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK
VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt
RészletesebbenTARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14
TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 1. Az újszövetségi tudományról 24 2. A szinoptikus evangéliumok 76 3. Máté evangéliuma 134 4. Márk evangéliuma 168 5. Lukács evangéliuma 197
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL
1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte
RészletesebbenOsztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia
Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám
RészletesebbenBibliai szemléletű szervezetfejlesztés
Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia
RészletesebbenE/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei
E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei 2000 éves probléma az Egyháznak az Ószövetség bizonyságtételéhez fűződő kapcsolata, Marciontól kezdve a mai napig vissza-visszatérő jelleggel vetődik fel
RészletesebbenHittan tanmenet 4. osztály
Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar. Tézisfüzet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Mária-tisztelet Boldog John Henry Newman tanításában Című doktori értekezéshez Készítette: Kálmán Antal Konzulens: dr. Kránitz Mihály Budapest, 2012 Mária-tisztelet
RészletesebbenISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG
Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette
RészletesebbenSOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 2051 Biatorbágy, Patak u. 34/A. Web: / Intézményi azonosító: FI70788
SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 2051 Biatorbágy, Patak u. 34/A. E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
RészletesebbenNagyböjti elmélkedések. Olvass! Elmélkedj! Cselekedj! 1 / 31
Nagyböjt Pontosan így (XVI. Bene Olvass! Elmélkedj! Cselekedj! 1 / 31 február 22. Hamvaz ószerda Joel 2,12-18; 2Kor 5,20-6,2; Mt 6,1-6.16-18 A legveszedelmesebb kísértés Részt veszek az első nagy február
RészletesebbenÉszrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]
Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk
Részletesebben6.1 Teológia alapképzési szak
6.1 Teológia alapképzési szak Szakfelelős: Dr. Vankó Zsuzsanna (vanko.zsuzsa@sola.hu) tanszékvezető, főiskolai tanár. 6.1.1 Képzési és kimeneti követelmények Teológia szak (alapképzés) 1. Az alapképzési
RészletesebbenPál származása és elhívása
11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:
RészletesebbenMindszenty József bíboros engedelmességének kérdése
Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt
RészletesebbenA vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze
A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A
Részletesebben"A Krisztusban nincs zsidó és görög"
"A Krisztusban nincs zsidó és görög" Evangélium kontra nacionalizmus és újpogányság Gyöngyösi Csilla református lelkész, phd hallgató ELTE BTK, Filozófiai Intézet, Budapest A probléma - világhoz való viszony
RészletesebbenHÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*
Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség
Részletesebben3. FELNŐTT-KERESZTELÉS FELÉPÍTÉS
3. FELNŐTT-KERESZTELÉS FELÉPÍTÉS KÖSZÖNTÉS MISSZIÓI PARANCS KERESZTELÉSI IGE, IGEHIRDETÉS APOSTOLI HITVALLÁS KERESZTELÉSI KÉRDÉSEK KERESZTELÉS (MIATYÁNK) KÖSZÖNTÉS A GYÜLEKEZETBEN 31 KÖSZÖNTÉS Felnőtt
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK
Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,
RészletesebbenVAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!
1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő
RészletesebbenA konfirmációi vizsga felépítése GYÜLEKEZETI ÉNEK BEVEZETÉS VIZSGA ZÁRÓSZÓ BEFEJEZÉS MIATYÁNK ÁLDÁS
Konfirmáció A konfirmációi vizsga felépítése BEVEZETÉS VIZSGA ZÁRÓSZÓ BEFEJEZÉS MIATYÁNK ÁLDÁS 644 33. Konfirmációi vizsga A konfirmációi vizsga alábbi rendje általános útmutatásul szolgál. A vizsga a
RészletesebbenAz osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam
Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Református hittanból a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak.
RészletesebbenJézus, a misszió Mestere
7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd
RészletesebbenHasználatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.
Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt
RészletesebbenAzonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Katolikus hittan emelt
RészletesebbenA II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve
RészletesebbenMessiási jövendölések IV.évf./2.félév. A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések
I.Igehelyek Messiási jövendölések IV.évf./2.félév A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések a.) Nagyobb, egybefüggő szakaszok - 22. Zsoltár - 69. Zsoltár - Ézsa. 52:13-53:12 b.) Rövidebb
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli
RészletesebbenA hit átadása a mûvészet segítségével
HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
Részletesebben33. GYÜLEKEZETI TISZTSÉGVISELŐ IKTATÁSA
33. GYÜLEKEZETI TISZTSÉGVISELŐ IKTATÁSA Liturgikus szín: az egyházi esztendő szerint vagy piros Gyülekezeti felügyelő, presbiter, gyülekezeti munkatárs, gondnok, pénztáros, jegyző, kántor és egyházfi iktatása
RészletesebbenEgy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai
1 Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai Várnai Jakab OFM Hogyan evangelizáljunk? Mi az evangelizációs megújulások spirituális háttere? Mit tudunk ebből levonni a mai helyzetre nézve? Bármennyire
RészletesebbenBata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119
Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27
RészletesebbenMert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa
RészletesebbenA keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Bevezető rész
Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. június 22. A szentmise Bevezető rész I.A liturgia = Az Egyház istentisztelete Kettős célja:
RészletesebbenJézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.
10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok
RészletesebbenHittan érettségi tételek. A-tételek
Hittan érettségi tételek Magyarországi Evangélikus Egyház 2018. február A-tételek Ószövetség 1. Mutassa be a teremtéstörténeteket, mint hitvallásokat! 2. Ismertesse a bűneset, Káin és Ábel, Nóé, valamint
RészletesebbenTARTALOM. Előszó a magyar kiadáshoz 5
TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz 5 Í.MÁTÉ EVANGÉLISTA-KI IS VOLT Ő? 13 1.1 A meghaladott életrajzi portré 13 1.2Az evangélium az evangélista nélkül 16 1.3 A teológiai portré 19 1.4Előzetes módszertani
RészletesebbenHARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN
HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves
RészletesebbenA Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.
3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a
RészletesebbenAz ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com
RészletesebbenA MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
Részletesebben1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete.
1. osztály Külső jegyek alapján a református templom sajátosságainak felismerése. A bibliai teremtéstörténetének korosztályi szintű ismerete. Noé és a vízözön történetének ismerete. Az elveszett bárány
RészletesebbenNemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005
1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.
RészletesebbenVIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra
Felnőtt Katekézis VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. május 04. Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra
RészletesebbenA Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint
RészletesebbenAz aratás és az aratók
12. tanulmány Az aratás és az aratók március 15 21. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36-38; Lukács 15; 24:4-53; János 1:40-46; 4:28-30; Apostolok cselekedeti 1:6-8 Abban dicsőíttetik meg az
RészletesebbenAz Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
RészletesebbenKérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
RészletesebbenOsztályozó vizsga követelmények a Baár-Madas Református Gimnáziumban Református hit-és erkölcstanból
Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Református hit-és erkölcstan tantárgyból 7-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe
RészletesebbenELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7
Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)
Részletesebben24. GYÜLEKEZETEM TÖRTÉNETE Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.
24. GYÜLEKEZETEM TÖRTÉNETE Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: http://www.reformatus.hu/mutat/6957/; http://www.majus22.org/cikk.php?id_cikk=60
RészletesebbenKI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21
KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 13 2. Néhány elıfeltétel 16 3. A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 29 5. Isten
RészletesebbenBiblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?
Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek
RészletesebbenISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János
RészletesebbenTÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR TÉZISFÜZET Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Kulcsár Sándor Konzulens:
RészletesebbenJézus órája János evangéliumában
MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,
RészletesebbenMit keresitek az élőt a holtak között
Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni
RészletesebbenMiért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.
Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:
RészletesebbenA helyes istentiszteletről 1
A helyes istentiszteletről 1 Textus: Róm. 12,1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
RészletesebbenTANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG
TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.
RészletesebbenLétezik-e Antikrisztus?
Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:
RészletesebbenA REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat?
A REFORMÁCIÓ 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? Ok: a papság életmódja ellentétes a Biblia előírásaival a pénz kerül a középpontba
RészletesebbenBiblia és teológia A Szentírás mint a teológia lelke
Biblia és teológia A Szentírás mint a teológia lelke XIII.Leó pápa írta Providentisimus Deus kezdetű, 1891-ben kiadott enciklikájában a következő mondatot: A Szentírás tanulmányozása legyen a teológia
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület
RészletesebbenKrisztus és a mózesi törvény
április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 13:2, 12; 5Mózes 22:23-24; Máté 17:24-27; Lukács 2:21-24, 41-52; János 8:1-11 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is
RészletesebbenIsten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL
MBS051 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETÉS I. ISTEN ATYASÁGA A. A Messiás Atyja 1. Az Atya
RészletesebbenKétszakos osztatlan tanári mesterképzés
Kétszakos osztatlan tanári mesterképzés I. Tanári szakpárok: 1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös képzés keretében hittanár-nevelő tanár közismereti tanár szakpáros
RészletesebbenKERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56
Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és
RészletesebbenHERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT INTÉZET Budapest, Reviczky u. 4.
HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT INTÉZET 1088 Budapest, Reviczky u. 4. ALAPÍTÁS 2010. ÁPRILIS 28. ALAPÍTÁS 2010. ÁPRILIS 28. Előzmények HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÁS ALAPÍTÁS ALAPÍTÓK ALAPÍTÓK
RészletesebbenA test teológiájától a TESTTEO projektig
TESTTEO' 1/20. A test teológiájától a TESTTEO projektig TESTTEO' 2/20. A TEST TEOLÓGIÁJA II. János Pál pápa összegyűjtött audiencia beszédei 1979. szeptember 5. - 1984. november 28. 129 beszéd szexuális
RészletesebbenA Biblia, mint az igazság abszolút alapja és a római katolikus tekintély
A Biblia, mint az igazság abszolút alapja és a római katolikus tekintély Egyedül a Szentírás ihletett és mérvadó Az Isten által ihletett Biblia, írott formában megjelenő kijelentés. (2Tim 3,15-16) A Biblia
RészletesebbenA Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról
A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület
RészletesebbenKatekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés
I. Tudnivalók a szakról: Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés Szaknév: Szint/ Képzési idő/ kreditek: Megszerezhető szakképzettség: Tagozat: A képzés célja: Finanszírozási forma: Önköltség mértéke:
RészletesebbenEstomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6.
Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6. A vasárnapról: a Húsvét előtti ötvenedik nap (a latin nyelvhez igazodva) Quinquagesima lenne, de ezt már általában Estomihi vasárnapnak hívják. Tehát ez az
RészletesebbenReformáció, katolikus megújulás
Reformáció, katolikus megújulás üldözések, keresztes hadjáratok albigensek, valdensek, bogumilok Wycliff tagadta a pápaság vezető szerepét az egyházon belül, tagadta az egyház világi hatalmát és gazdagságát,
RészletesebbenVajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?
Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
RészletesebbenCornelius Van Til Apologetika
Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14
Részletesebben