I. fejezet A törvény hatálya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. fejezet A törvény hatálya"

Átírás

1 A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYTANÁCSÁNAK A Tpvt.-vel 1 KAPCSOLATOS ELVI JELENTŐSÉGŰ DÖNTÉSEI (egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel) 3 I. fejezet A törvény hatálya Két külföldön honos vállalkozás összefonódásának hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ha mindkét vállalkozás rendelkezik irányítási joggal magyarországi vállalkozás felett. (Vj-27/1997.) 1.2. Magyar pénzintézet külföldi pénzintézet feletti irányításszerzésére alkalmazható a Tpvt., mivel a külföldi vállalkozás a többi külföldön bejegyzett pénzintézethez hasonlóan jogosult Magyarországon fiókot nyitni, illetve magyar ügyfeleket is érintően folytatni tevékenységét. (Vj-17/2002.) 1.3. A piaci magatartás tanúsításának nem szükséges feltétele az, hogy annak eredményeként a vállalkozás nyereséghez (profithoz) jusson. (Vj-83/1998.) 1.4. A hatósági jogkör gyakorlása piaci hatású lehet ugyan, de ettől még nem minősül piaci magatartásnak, ezért versenyfelügyeleti eljárásban nem szankcionálható. (Vj-164/1998.) 1.5. Mivel a Tpvt. 1. -ban foglalt, amennyiben törvény eltérően rendelkezik fordulat főszabály alóli kivétel, azt alapelvi jelleggel szűken kell értelmezni. Ez felel meg annak a jogalkotói szándéknak, amely a Tpvt.-t minden gazdasági szektorban irányadó viselkedési kódexnek szánta. A versenyellenes magatartásra vonatkozó felhatalmazásnak törvényben kell testet öltenie (vagy arra egyértelműen visszavezethetőnek lennie), továbbá kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak a kivételes jogalkotói szándéknak, mely a versenytörvény főszabályként való érvényesülésének az adott gazdasági ágazatban gátat kíván szabni. Így a hírközlési törvényben található, a verseny elősegítésére vonatkozó általános hivatkozások, cél-szabályok, nem járhatnak a kifejezetten a gazdasági verseny védelmével megbízott közigazgatási szerv hatáskörének elvonásával. (Vj-100/2002.) 1.6. A Tpvt.-ben foglalt tilalmakat nem lehet érvényesíteni, ha adott magatartás állami intézkedés egyenes következménye, vagyis alapvetően hiányzik a magatartás piaci, gazdasági jellegéhez szükséges autonómia. Amennyiben az állami intézkedés befolyással van ugyan a piaci magatartásra, de hagy mozgásteret a vállalati szabad döntésnek, akkor alkalmazható az azt tiltó Tpvt. rendelkezés, legfeljebb a kiszabható bírság összegének megállapításakor veendő figyelembe az állami közrehatás enyhítő tényezőként. (Vj- 100/2002.) 1.7. Valamely más jogszabály megsértése nem eredményezi automatikusan a Tpvt. megsértését az esetben sem, ha annak hatása érvényesül a piacon, másoldalról viszont az a körülmény, hogy adott magatartás valamely más jogszabályt is sérthet, nem képezi akadályát a magatartás Tpvt. alapján történő megítélhetőségének. (Vj-66/1997.) 1.8. A versenyeztetés során közös ajánlat benyújtása nem valósít meg automatikusan a Tpvt ba ütköző jogsértést. A [közbeszerzési törvény konzorciumok alapítására 1 A III. fejezettel kapcsolatos elvi állásfoglalások kivételével 2 A december 31-ig meghozott döntések alapján 3 Az új elvi jelentőségű döntések szövege dőlt betűvel szedve jelenik meg. 1

2 vonatkozó felhatalmazása] azonban a Tpvt. 1. -ának körében nem értékelhető a törvény eltérő rendelkezésének. Ennek megfelelően konzorcium alapítása, illetve közös ajánlat benyújtása a Tpvt. által meghatározott versenyjogi keretek között értékelhető magatartás. (Vj-149/2003.) 1.9. A más jogszabály megsértése miatt a más hatóság által lefolytatott eljárás a versenyfelügyeleti döntés megalapozottságát erősítheti. A versenyfelügyeleti eljárással párhuzamosan lefolytatott más eljárás a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának nem akadálya. A más hatóság eljárása miatt végrehajtott piaci változtatások, mint tények, nem hagyhatók figyelmen kívül. (Vj-17/2006.) [ ] a kórházak olyan tevékenysége, amely teljes mértékben az Egészségbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra, nem minősül piaci magatartásnak, mert - a kórház szempontjából (kínálati oldalról) tekintve egyrészt kapacitás- és kibocsátás korlátozás, másrészt szolgáltatási kötelezettség fennállása miatt nem piaci jellegű döntés eredménye az, hogy az adott tevékenységet elvégzi-e vagy sem a teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételért; - a beteg, mint fogyasztó (keresleti oldalról) szintén nem piaci döntést hoz a kórház választásakor, mert speciális eseteket leszámítva csak a körzetébe tartozó szolgáltatást veheti igénybe, mégpedig (közvetlen) fizetési kötelezettség nélkül, oly módon, hogy a finanszírozást szolgáló járulékok nem valós biztosítási viszonyt tükröznek, hanem adójellegűek. (Vj-73/2008.) Közömbös, hogy a Tpvt. 11. (1) bekezdése szerinti döntést hozó vállalkozások társadalmi szervezete non-profit módon működik-e: a tagjai érdekében tevékenykedő, őket képviselő vállalkozások társadalmi szervezetének ugyanis magának nem kell piaci magatartást tanúsítania ahhoz, hogy magatartása versenyjogilag értékelhető legyen. (Vj- 1/2008.) A [Tőkealap) a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény [ ] pontjára figyelemmel jogi személy, és mint ilyen a Tpvt. 1. (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősül, így a Tpvt. VI. fejezete a [Tőkealapra] is irányadó. (Vj-93/2012.) IV. fejezet A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma Egy magatartás megítélése nem függ attól, hogy az megállapodás vagy összehangolt magatartás, vagy mindkettő eredményeként alakult-e ki. (Vj-145/2001.) A jogsértésnek nem feltétele a megegyezésnek megfelelő magatartást kikényszerítő szankciórendszer kidolgozása. (Vj-145/2001.) Versenyjogi szempontból akkor is létrejön egy megállapodás, ha az a polgári jog vagy társasági jog előírásai alapján érvénytelennek bizonyulna. A vállalkozás megállapodásban való részvétele megállapítható, ha a megbeszélésen jelenlevő személy aláírásra nem volt jogosult, de a többi jelenlevő joggal feltételezte, hogy ennek alapján a vállalkozás a megállapodásnak megfelelően fog eljárni. (Vj-145/2001.) A Tpvt ba ütköző összehangolt magatartásról van szó akkor, ha egy vállalkozás egy vállalkozások közötti megbeszélésen kinyilvánítja a közeljövőben követni kívánt, verseny szempontból releváns üzletpolitikáját. Ilyenkor, kifejezett elzárkózás bizonyítottsága hiányában mindazon vállalkozások részesei esetlegesen különböző mértékben a 2

3 versenyellenes összejátszásnak, akik részt vesznek az ülésen, illetve akiknek tudomására jutott versenytársuk bejelentése. (Vj-13/2002.) A terméktanács döntésének versenyjogi értékelése kapcsán közömbös az, hogy az kormány által elismert szervezet, közfeladatot is ellát és nem folytat nyereségorientált tevékenységet, illetve üléseire minisztériumi tisztviselők részvételével kerül sor. (Vj-13/2002.) A Tpvt. 11. alá nemcsak a formális határozat vagy ajánlás formáját öltő érdekképviseleti aktusok tartoznak, hanem minden olyan magatartás, döntés, ami a tagvállalkozások versenymagatartását korlátozhatja, torzíthatja. (Vj-73/2001.) A vállalkozások társadalmi szervezetének ülésén létrejött megállapodás (összehangolt magatartás) értékelésekor minden esetben vizsgálni kell azt, hogy abban milyen szerepet játszottak a résztvevő tagvállalkozások, illetve maga a szervezet. Az a körülmény azonban, hogy a tagvállalkozások terhére megállapítható a versenyjogsértés, nem zárja ki automatikusan a szervezet versenyjogi felelősségét. (Vj-34/2003.) A Tpvt. 11. (1) bekezdése a vállalkozások közös akaratát érvényre juttató, ugyanakkor a vállalkozásokat kötelezni is tudó társadalmi szervezet, köztestület, egyesülés és más hasonló szervezet döntésének versenyjogi marasztalására módot ad, nem feltétlenül szükséges a döntés kialakításában résztvevő vállalkozások egyenkénti eljárás alá vonása. (Vj-75/2001.) A vállalkozások társadalmi szervezetei esetében a döntés kifejezés jelentése éppen az értelmezés határait tágító, a Tpvt ában foglalt versenykorlátozó magatartás, megállapodás fogalmának rögzítése folytán nem szűkülhet alakszerűen meghozott, formális határozatra, hanem az a formailag nem is kötelező, de a tényleges magatartást befolyásolni képes ajánlásra is vonatkozik. (Vj-75/2001.) Összehangolt magatartásról akkor van szó, ha két vagy több vállalkozás egymással tudatosan együttműködik anélkül, hogy egymással megállapodást kötnének annak érdekében vagy azzal a hatással, hogy a verseny kényszerítő nyomásától megszabaduljanak, illetve azt enyhítsék. Az összehangolt magatartásnak nem feltétele közös cselekvési terv részletes kidolgozása. Elegendő a versenytársak közötti olyan tudatos együttműködés, kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a versenytársak jövőbeli magatartásának befolyásolása, akár oly módon, hogy előttük egy vállalkozás felfedi jövőbeli piaci magtartását. Ezzel a magatartással a megállapodáshoz hasonlóan kizárják, vagy legalábbis jelentősen csökkentik a versenyfolyamatban benne rejlő, a szereplők egymástól független cselekvése esetén meglévő bizonytalansági tényezőt, mint a hatásos verseny mozgatórugóját. (Vj-114/2002.) Nem vehető figyelembe a vállalkozások terhére az a bizonyíték, amiből ugyan következhet a versenyellenes összejátszás, de a magatartás tanúsítására van más ésszerű magyarázat. (Vj-138/2002.) Míg a megállapodás (Tpvt. 11. (1) bekezdés) valamely versenykorlátozó magatartás formája, addig annak példálódzóan felsorolt tiltott tartalmát a (2) bekezdés rögzíti. A törvényben nevesített tilalmazott magatartás esetén (Tpvt. 11. (2) bekezdés a) h) pont) a törvényi nevesítésből az következik, hogy a törvény eleve feltételezte hátrányos versenykövetkezmények bekövetkezhetőségét. (Vj-89/2003.) A versenytársak közötti versenykorlátozó megállapodást kizárja a magatartásuktól függetlenül keletkezett versenyhelyzet hiánya. (Vj-100/1998.) 3

4 Minimum árat meghatározó megállapodásra nem lehet mentség az árháború elkerülése. Az árháború a stabil piaci körülmények mellett meglevő árversenyhez képest időszakos jelenség, amely akár költség alatti árakat is eredményezhet. Amennyiben ezt nem gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazza, akkor az éles verseny pozitív jelének tekinthető. A versenyjognak nem feladata az akár romboló jelleget is öltő versenytől megvédenie a versenytársakat. A versenyjog rendeltetése a verseny folyamatának védelmén keresztül a fogyasztói érdekek védelme, nem pedig a piacon maradás alanyi jogként való garantálása minden vállalkozás számára. (Vj-145/2001.) Egy minimális árakat rögzítő megállapodás megvalósításához nem feltétlen szükséges árat emelni, ahhoz elegendő a már létező és a küszöbárak megállapításánál nyilvánvalóan tekintetbe vett árak fenntartása is. (Vj-145/2001.) A versenyszabályozás egyik alapvető célja az, hogy a piaci szereplők szabadon és önállóan hozzák meg üzleti döntéseiket. [ ] Ellentétesek a versenyszabályozási céllal azok az információcsere rendszerek, melyeknek az a célja vagy hatása, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék. Az információkartellek versenyellenes hatásainak megítélésénél a következő szempontokat tekinti a Versenytanács meghatározónak: - az adatok jellege (mire vonatkozik), részletezettsége, - az adatok kora (múltbeli, közelmúlt, jövőbeni), - az adatáramlás időbeli gyakorisága, és - a piac struktúrája (elsősorban a szereplők száma). (Vj-56/2004.) A Tpvt t sértőnek minősül, ha a piacon levő vállalkozások a belépővel szemben egymással egyeztetve lépnek fel. Ez egyrészt alkalmas az újonnan belépő által támasztott nagyobb verseny semlegesítésére, másrészt a piacon levők közötti versenyfolyamatban is torzulásokat okozhat, azáltal, hogy a közöttük lévő verseny intenzitásának csökkenését eredményezheti. (Vj-97/2002.) A Tpvt. 11. (2) bekezdés e) pontja 4 szerinti tiltott összejátszás valósulhat meg a versenytársak között az egyazon megbízáshoz kapcsolódó ún. (al)vállalkozói tükörszerződések révén. E tükörszerződésekben a megbízó helyet cserélt a megbízottal ugyanazon tevékenység végzésére, lényegében ugyanakkora szerződési értékért, ugyanolyan műszaki és egyéb feltételek meghatározása mellett. Az ilyen tükör formában készült szerződéstervezeteknek célja egymásnak kölcsönös garanciák nyújtásával csökkenteni a vesztés kockázatát a pályázat ajánlattétele során. (Vj-154/2002.) A horizontális árajánlásokat szigorúbban kell megítélni, mint a továbbeladási árra vonatkozó vertikális árajánlatot. A horizontális árajánlatok alkalmasak arra, hogy a piac különböző, egymással versenytársi viszonyban lévő szereplői azt megismerve, egyedi döntésüknél figyelembe vegyék versenytársaik jövőbeni árpolitikáját, és így az ajánlott árak következtében más árak érvényesülhetnek a piacon, mint annak hiányában. (Vj-56/2003.) A versenyjogi tilalomba ütközhet, ha olyan vállalkozások hoznak létre objektív gazdasági indokok nélkül konzorciumot, amelyek önállóan is képesek lennének a siker esélyével indulni a közbeszerzési eljárásban, és ezáltal számottevően csökken az egymással versenyző ajánlatoktól várható versenynyomás. (Vj-149/2003.) A Tpvt a alapján vizsgálhatók a vállalkozások konzorcium létrehozatala tárgyában született és a vállalkozások társulásának létrejöttét eredményező 4 Korábbi elvi állásfoglalás korrigálása: A Tpvt. 11. (2) bekezdés e) pontját a évi LXVIII. törvény november 1-től hatályon kívül helyezte. 4

5 megállapodások, ha azok a verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozzák, vagy ilyen hatást fejthetnek illetve fejtenek ki. (Vj-149/2003.) A vállalkozások társadalmi szervezete által ajánlott ár önmagában is versenykorlátozó hatást fejthet ki, mert annak révén a piac egymással versenytársi viszonyban lévő szereplői megismerhetik és egyedi döntéseiknél figyelembe vehetik versenytársaik jövőbeni várható árpolitikáját. (Vj-176/2003.) A Tpvt. élesen elkülöníti egymástól a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat (IV. fejezet) és az összefonódásokat (VI. fejezet). A Tpvt a alapján összefonódásnak minősülő tranzakciók ugyan jellemzően valamely megállapodáson alapulnak, továbbá azok szükségszerűen korlátozzák a gazdasági versenyt (ti. csökken az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások száma). Tekintettel arra azonban, hogy a VI. fejezet külön szabályokat ad a piaci struktúra tartós változását jelentő, összefonódásnak minősülő versenykorlátozó megállapodások -ra, azok akkor sem vonhatók a IV. fejezet rendelkezései alá, ha a Tpvt. 24. szerinti nettó árbevételi küszöbszámok alapján létrejöttükhöz nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye. (Vj-58/2003.) A Tpvt. a 30. (5) bekezdése szerinti az összefonódás megvalósításához szükséges (ún. kapcsolódó) versenykorlátozásokat az összefonódás szerves részeként kezeli. Ezért az összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozások akkor sem esnek a Tpvt. IV. fejezete alá, ha az összefonódás a Tpvt. 24. alapján nem engedélyköteles. (Vj-58/2003.) A vevő-eladó kapcsolatokban létrejövő (vertikális) versenyt korlátozó megállapodásban szereplő, a versenyt korlátozó kikötéseken túlmenő, a felek közötti jogviszonyt szabályozó kikötéseket csak akkor lehet értékelni, a Tpvt. IV. fejezete alapján, ha azok összefüggésben lehetnek a megállapodás versenyt korlátozó hatásával. Ennek hiányában e kikötések esetleges visszaélésszerűsége a Tpvt. V. fejezetében foglaltak alkalmazásával ítélhető meg, ha valamelyik fél gazdasági erőfölényben van. (Vj-30/1997.) A franchise megállapodásban szereplő kikötések, melyek indokolatlanul szűk keretek közé szorítják az üzemeltetők áralakítási szabadságát és azon döntését, hogy honnan szerezzék be a franchise tárgyát képező árukat, korlátozzák a márkán belüli versenyt. Különösen fontos a márkán belüli verseny védelme azon a piacon, ahol kevés szereplő tevékenykedik, s közülük a legnagyobb részesedésű vállalkozás szerződését kell megítélni. (Vj-171/2002.) [Főszabályként] nem terheli versenykorlátozó megállapodásért felelősség az üzletágat átvevő vállalkozást, ha az üzletág eladója továbbra is létező (és így önállóan eljárás alá vonható) vállalkozás maradt. (Vj-186/2004.) Piaci magatartásáért nem csak annak a vállalkozásnak kell felelnie, amely tevékenyen részt vett a megállapodás létrehozásában, hanem annak (a leányvállalatnak) is, amely a megállapodás megvalósításában szerepet játszott. (Vj-101/2004.) Arra a kérdésre, hogy a magatartás állami, vagy a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képező piaci magatartásnak, döntésnek minősül-e, valamennyi releváns kritérium a tagokat ki delegálja, azok mennyire tekinthetőek függetlennek az őket delegáló, vagy jelölő magán szereplőktől, a közérdekre mennyire kell tekintettel lenni, a döntésnél mennyire és hogyan érvényesül az állami ellenőrzés együttes hatásának eredményeként adható válasz. (Vj-180/2004.) Az a magatartás, amely természeténél fogva magában hordozza a versenykorlátozás lehetőségét, versenykorlátozó célúnak minősül. A döntés célja levezethető annak szövegéből, objektív törekvéseiből, a döntés jogi és gazdasági környezetéből, valamint a 5

6 felek magatartásából, a versenykorlátozó cél nem függ a felek szubjektív akaratától. A döntés végrehajtásának módja is felfedheti a versenykorlátozó célt, még ha a döntés nem is tartalmaz erre utaló kifejezett rendelkezést. (Vj-180/2004.) Abban az esetben, ha a versenykorlátozó cél nem állapítható meg, vizsgálni kell, hogy a magatartásnak van-e tényleges vagy lehetséges versenykorlátozó hatása. Egy döntés akkor versenykorlátozó hatású, ha a tényleges vagy lehetséges versenyre gyakorolt hatásaként ésszerű valószínűséggel várható, hogy az érintett piacon negatív hatást fog gyakorolni az árakra, a kibocsátásra, az innovációra, vagy az áruk és szolgáltatások kínálatára, minőségére. (Vj-180/2004.) A Tpvt. 11. (2) bekezdés b) pontjába ütköző reklámkorlátozás megnehezíti, hogy a fogyasztók beazonosítsák a piacon még rendelkezésükre álló megfelelő árukat, szolgáltatásokat, miáltal nőnek keresési költségeik is. A reklámot megengedő szabályok jellemzően megkönnyítik és erősítik a versenyt, növelve ezáltal a fogyasztók ellátottságának reális esélyét. Az így kialakult verseny alacsonyabb árakat, jobb minőséget és ezáltal nagyobb hatékonyságot vált ki és eredményez. A reklámkorlátozás fentiek miatt jellemzően korlátozza a verseny szabályainak érvényesülését. (Vj-180/2004.) A vállalkozások testületének (pl. egy kamara) versenyjogi felelősségét kizáró állami döntésről van szó, ha valamely állami szervnek korlátozás nélküli joga van a vállalkozások testülete által hozott döntés visszavonására, megváltoztatására, illetve más döntéssel való helyettesítésre, vagyis az állam a döntéshozatali folyamat végeredményét oly módon ellenőrzi, hogy amennyiben az nem felel meg az állami elvárásnak, akkor annak helyébe az állami akaratnak megfelelő tartalmú döntés lép. Az illetékes miniszter törvényességi felügyeleti joga nem minősül ilyen jellegű állami döntésnek. (Vj 60/2006.) A vállalkozások testülete (pl. Kamara) által kiadott magatartási szabályok (mint döntés) megsértésével kapcsolatos egyedi határozatokra nem alkalmazható a Tpvt. az egyes rendelkezések ezekben tükröződő alkalmazási (végrehajtási) módja azonban segítséget nyújthat az adott rendelkezés valós tartalmának feltárásában, mert a) egyrészt felfedheti a versenyt korlátozó célt, még abban az esetben is, ha az adott rendelkezés megfogalmazásából az nem vezethető le teljes bizonyossággal; b) másrészt az adott gyakorlatra alapot adó nem teljesen egyértelmű megfogalmazások elbizonytalaníthatják a döntés kötelezettjét abban a tekintetben, hogy tevékenysége sérti-e az adott rendelkezést vagy sem, ami önmagában versenyt korlátozó hatással járhat (Vj 60/2006.) A megállapodás fogalma kapcsán közömbös, hogy a szerződés a kérdéses kikötés megsértése esetére tartalmaz-e szankciót, azt ténylegesen betartották-e illetve, hogy véletlenül (máshonnan származó szerződésminta), vagy hosszas tárgyalás eredményeként foglalták-e szerződésbe. (Vj-26/2006.) Nem tekinthető jogszerű ajánlott árnak az a szerződéses rendelkezés, amely ugyan az ajánlott ár fordulatot használja, de attól eltérő árak alkalmazását csak az importőr írásbeli beleegyezése esetén teszi lehetővé. (Vj-26/2006.) A vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönző kockázatok egyik fontos eleme, hogy nem ismerik a tényleges és lehetséges piaci szereplők szándékait, terveit. A potenciális versenytársak közötti, arra irányuló egyeztetés, hogy mikortól, vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, piacfelosztó megállapodásnak minősülve a spontán piaci folyamatok versenyjog-ellenes önérdekű szabályozását jelenti. (Vj-140/2006.) Nincs helye versenyjogsértés megállapításának, ha két vállalkozás közötti szerződéstervezet tárgyalásakor rögzítődik ugyan versenykorlátozóként is értelmezhető 6

7 kijelentés, de utóbb sem a szerződés szövege, sem annak tényleges alkalmazása nem támasztja alá a verseny korlátozását. (Vj-65/2006.) A verseny jog által védett alapelveivel ellentétes, versenyjogot sértő a vállalkozások társadalmi szervezetének minden olyan magatartása, amelynek célja, illetve (tényleges vagy lehetséges) hatása a versenytársak közötti szabad verseny, a fogyasztók vállalkozások közötti választása lehetőségének indokolatlan korlátozása, vagy kizárása, valamint azok a magatartások is, amelyek azt célozzák vagy azzal a hatással jár(hat)nak, hogy a társadalmi szervezet e magatartása verseny alakulását befolyásoló tényezővé lépjen elő, például a piacon alkalmazott árak alakulásának vonatkozásában. Az ilyen jellegű, jogszabályi felhatalmazás nélkül tanúsított magatartásokat nem teszi jogszerűvé a tagok érdekei védelmének célja sem, így például az arra történő törekvés, hogy az érintettek egzisztenciális helyzete javuljon. (Vj-36/2008.) Az ajánlott árak vállalkozások társadalmi szervezete általi közzététele kikényszeríthetőség hiányában is a Tpvt.-be ütközik, mivel az ajánlott árak következtében más árak érvényesülhetnek a piacon, mint az ajánlás hiányában. Az ajánlott árak valamennyi érintett számára a bizonyosság egy megfelelő fokát biztosítja a vonatkozásban, hogy a piacon milyen árak érvényesülnek, illetve előreláthatóan miként fog alakulni a piaci szereplők árazási politikája. Az ajánlott árak orientáló hatása következtében a vállalkozások egyéni költségeitől, teljesítményétől, szolgáltatásuk minőségétől függetlenül, indokolatlanul egységesülhetnek az árak. (Vj-36/2008.) A vállalkozások a versenynyomás erősödése esetén költségeiket racionalizálva akár a piacon korábban érvényre jutó árszint alatt is képesek működni. Azt, hogy a piacon érvényre jutó árak milyen szinten lesznek, csak a kereslet és kínálat által determinált piac tudja eldönteni. Ezért főszabályként, a magasabb piaci árak ily módon történő, versenykorlátozó fenntartásán kívül nincs más közgazdaságilag reális magyarázat az ajánlott minimum szolgáltatási díjtételek megalkotására. (Vj-1/2008) Egy vállalkozások szakmai szövetsége által közzétett, a piacon érvényesítendő árakra vonatkozó ajánlás a szolgáltatást igénybe vevők irányába is negatív hatást fejthet ki: a) A díjtételek alkalmasak arra, hogy azt sugallják az ügyfeleknek, hogy az ajánlott árak a piacon érvényesülő indokolt árakat tükrözik, s hogy a szolgáltatás önköltsége és szellemi értéke az ajánlott ár közelében van. b) Ezenkívül a fogyasztók körében ismertté váló ajánlott díjak azt a képzetet kelthetik a fogyasztókban, hogy nem érdemes más szakembert keresni a mindenütt azonos vagy hasonló mértékű díjakra tekintettel, vagy azt eredményezhetik, hogy annak a szakembernek a munkáját, aki esetleg mégis alacsonyabb díjat érvényesít mint olcsóbb szolgáltatást szakmailag nem megfelelőnek vélik. (Vj-1/2008.) Összehangolt magatartás esetében a vállalkozások kifejezett megállapodás nélkül működnek egymással együtt. Az összehangolt magatartás megállapításához elegendő a vállalkozások közötti olyan kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a vállalkozások jövőbeni piaci magatartásának befolyásolása oly módon, hogy a vállalkozások közül egyesek vagy valamennyi vállalkozás felfedi(k) a jövőben követendő piaci magatartásukat, csökkentve ezáltal a versenyfolyamatban rejlő bizonytalanságot, ami a hatékony verseny egyik meghatározó mozgatórugója. Összehangolt magatartásnak minősül különösen a vállalkozás olyan összejövetelen való részvétele, amelyen a résztvevő vállalkozások jövőbeni piaci magatartásukra vonatkozó bizalmas információkat közölnek, cserélnek ki egymással, mivel a versenytársak tudomására hozott információkat azok szükségszerűen figyelembe veszik piaci magatartásuk meghatározásakor. A múltbéli adatok cseréje is bírhat ilyen hatással, ha azok nem minősülnek történelminek, ha közelmúltbeli adatok cseréjére 7

8 kerül sor. A piacot jól ismerő szakemberek ezekből az adatokból meglehetősen nagy pontossággal meg tudják jósolni a többi piaci szereplő viselkedését. (Vj-57/2007.) A jogsértés Tpvt a alapján történő megállapításához nem szükséges a jogsértő magatartás hatásának bekövetkezése, ehhez amint azt maga a Tpvt ának (1) bekezdése is egyértelműen megfogalmazza elegendő a cél vagy az alkalmasság bizonyítása. A vállalkozások közötti versenykorlátozó megállapodás, az összehangolt magatartás és a vállalkozások társulásának döntése olyan súlyos jogsértés, hogy ezeket a Tpvt. nemcsak tényleges hatás, hanem már a célzat, illetve a lehetséges hatás esetében is versenyjogi eszközökkel üldözni rendeli. (Vj-57/2007.) A bizományosi szerződés jogi természete értelmében a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára köt a továbbiakban szerződést, ezért a termékek árának meghatározására irányuló rendelkezések a megbízó jogos érdekérvényesítésének részét képezik. Az ügylet teljesítése során a bizományos nem minősül a megbízótól teljes mértékben független piaci szereplőnek, ezért a bizományosi megállapodás keretében megfogalmazott ártartási követelmény nem képes a gazdasági verseny káros befolyásolására vagy torzítására. A bizományosi megállapodás keretében megfogalmazott ártartási követelmény elvben sem alkalmas a Tpvt ában szereplő tilalom megsértésére. (Vj-166/2006) Tekintettel arra, hogy a Tpvt. 11. (1) bekezdése szerint már azon megállapodás is a versenyjogi tilalomba ütközik, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki, a kifogásolt szerződések pusztán azon az alapon, hogy azok betartását az eljárás alá vont nem ellenőrizte, nem elegendő indok a versenytorzítás kizárására. Az a körülmény, hogy az eljárás alá vont nem presszionálta az egyes üzemeltetőket, nem jelenti azt, hogy a vonatkozó szerződéses rendelkezés, megállapodás ne lett volna érvényben. (Vj-7/2008.) Az EU és magyar gyakorlat szerint a versenykorlátozó célzat keretén belül a megállapodás természetét, szokásos -tipikus következményeit kell vizsgálni, nem pedig a vállalkozások szubjektív szándékait bizonyítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szándékok ismertsége esetén ne lehetne azokat a célzat kapcsán bizonyítékként felhasználni. A gazdasági kontextus feltárásának egyik eleme lehet a felek motiváltságának tisztázása. Különösen igaz ez a Tpvt. szövegezése esetén (célzat, hatással lehet, hatás). Továbbá az EU Bíróság ítélkezésének elismert tétele szerint az, hogy egy megállapodásnak a versenykorlátozó célzaton túl más, legitim célja is van, nem jelenti azt, hogy a jogsértés célzat alapon ne lenne megállapítható. (Vj-18/2008.) Az egységes és folyamatos jogsértésben, jellegénél fogva, nem minden mozzanat tekintetében vesznek részt ugyanolyan módon és mértékben a szereplők. Egy vállalkozást a versenyre hatást gyakorolni képes megállapodás vagy összehangolt megállapodás résztvevőjének lehet tekinteni, ha a résztvevő vállalkozások egészének magatartása erre az eredményre vezethet, függetlenül az adott vállalkozás egyéni részvételének hatásától. Az egységes jogsértés megállapítását az sem zárja ki, hogy az érintett vállalkozások szerepe abban eltérő, illetőleg a vállalkozások közötti a jogsértés közös tanúsítását, a vállalkozások valamely közös, jogsértéssel megvalósítani kívánt, illetve megvalósított érdekét, közös akaratát kétségbe nem vonó esetleges érdekkonfliktus léte sem kizáró ok. A jogsértés egységességének megállapításakor a legfontosabb körülmények - átfogó terv megléte (ami azonban nem foglalja magában annak szükségességét, hogy valamilyen keretmegállapodást ténylegesen meg is kötöttek), - a résztvevők körének nagymértékű azonossága. Az egységes és folyamatos megállapodás létét támaszthatja alá - az érintett termékek közelisége, és - az alkalmazott eszközök és mechanizmusok hasonlósága is. (Vj-69/2008.) 8

9 A joggyakorlat alapján versenykorlátozás a célja az olyan magatartásnak, amely természeténél fogva magában hordozza a versenykorlátozás lehetőségét. Ilyen magatartásnak minősül például az árrögzítés, a piacfelosztás vagy a kibocsátás korlátozása, hiszen ezen magatartások az erőforrások nem megfelelő elosztását eredményezik és csökkentik a fogyasztói jólétet. Számos tényezőtől függ, hogy egy megállapodásnak célja volt-e a verseny korlátozása. A döntés célja levezethető annak szövegéből, objektív törekvéseiből, a döntés jogi és gazdasági környezetéből, valamint a felek magatartásából, nem a felek szubjektív akaratát kell figyelembe venni. A megállapodás végrehajtásának módja is felfedheti a versenykorlátozó célt, még ha a megállapodás nem is tartalmaz erre utaló kifejezett rendelkezést. [ ] Az európai uniós és magyar joggyakorlat szerint a versenykorlátozó cél keretén belül elsősorban a megállapodás természetét kell vizsgálni, nem pedig a vállalkozások szubjektív szándékait bizonyítani. A gazdasági kontextus feltárásának egyik eleme lehet a felek motiváltságának tisztázása. Különösen igaz ez a Tpvt. szövegezése esetén (cél, hatással lehet, hatás). Továbbá az Európai Unió Bírósága ítélkezésének elismert tétele szerint az, hogy egy megállapodásnak a versenykorlátozó célon túl más, legitim célja is van, nem jelenti azt, hogy a jogsértés cél alapon ne lenne megállapítható. (Vj-3/2008.) Egy versenykorlátozó céllal rendelkező megállapodás akkor is tiltott, ha a megállapodásban részes felek vagy azok egyike soha nem szándékozott azt betartani, vagy azt végrehajtani. (Vj-3/2008.) A megbízó-ügynök viszony olyan (vertikális) kapcsolat, melyben az érintettek versenyjogi szempontból egy gazdasági egységet alkotnak akkor is, ha egyébként a Tpvt a szerinti független vállalkozások. A versenyjog a (valódi) ügynök-megbízó kapcsolatot szabályozó szerződés ügynök szerepét betöltő tagját nem tekinti gazdaságilag autonóm piaci szereplőnek, megbízójától az adott termékek forgalmazása (vagy beszerzése) tekintetében gazdasági döntéseire nézve független vállalkozásnak. A valódi ügynöki megállapodástól a versenyjog megkülönbözteti ugyanakkor a nem valódi ügynöki megállapodást: a felek között fennálló szerződéses kapcsolatra formailag ugyan ráillik az ügynöki jelző, azonban tartalmilag inkább a megbízótól független mozgástérrel rendelkező, a vertikum önálló piaci szereplőjeként eljáró viszonteladó-értékesítőről van szó. A nem valódi ügynöki megállapodások a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alá esnek. (Vj-96/2009.) A vállalkozások közötti együttműködésnek, összejátszásnak, magatartásaik összehangolásának számtalan formája és intenzitása lehetséges. [...] A vállalkozások közötti megállapodások (összehangolt magatartások) versenyjogi megítélésének kiindulópontja azon követelmény, hogy a vállalkozások piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársaikkal akarategységben tanúsított piaci magatartást. A piaci szereplőknek saját maguknak, önállóan kell kialakítaniuk a piacon általuk alkalmazott politikát, követett magatartást, s ez az elvárás meggátol minden közvetlen vagy közvetett kapcsolatot az egymástól független piaci szereplők között. (Vj-74/2011.) Ha egy vállalkozás versenytársai előtt felfedi az általa a piacon a jövőben tanúsítandó magatartást (pl. alkalmazni kívánt árait, felmerült költségeit, kapacitásait, ügyfélállományára vonatkozó egyéb adatokat stb.) és versenytársait jövőbeni magatartásuk befolyásolása céljából ugyanezen magatartásra buzdítja, ésszerűen feltételezheti, hogy versenytársai az általa közölt információknak megfelelő magatartást fognak tanúsítani, vagy legalábbis figyelembe fogják venni azokat a piacon követett magatartásuk meghatározásakor. Mindez azt eredményezi, hogy az érintett vállalkozások a verseny kockázatai helyébe a köztük lévő kooperációt léptetik. (Vj-74/2011.) 9

10 A kartellben résztvevő vállalkozások mind közös elkövetői a jogsértésnek, bár a részvételük eltérő formát ölthet az érintett piac sajátosságai, az egyes vállalkozások piaci pozíciója, a kitűzött cél és az implementáció választott vagy előirányzott módja alapján. Mindezek alapján a Tpvt ának és az EUMSz cikkének sérelmét egy elkülönült cselekedet, tettek sora vagy egy folytatólagosan tanúsított magatartás is előidézheti, amely interpretáció nem kifogásolható azon az alapon, hogy a kifogásolt cselekménysor vagy folyamatos magatartás egy vagy több eleme önmagában is sérti a Tpvt át és az EUMSz cikk (1) bekezdését. Önmagában az a tény tehát, hogy minden vállalkozás a saját módján részese a jogsértésnek, nem elegendő ahhoz, hogy kizárja a felelősségét a teljes jogsértésért, amelybe olyan magatartások is beletartoznak, amelyek más résztvevő vállalkozásokhoz köthetők, de ugyanazt a versenyellenes célt vagy hatást szolgálják. Ezt a körülményt ugyanakkor mégis számításba kell venni a jogsértés súlyosságának mérlegelésekor, amennyiben megállapításra került, hogy a jogsértést elkövették a felek. A joggyakorlat alapján az egységes és folyamatos jogsértés keretében a vállalkozás felelősségre vonható más kartelltagok cselekedeteiért, vagyis az egységes és folyamatos jogsértésért, amennyiben a más vállalkozások tervezett magatartásáról tudomással bírt illetve azt ésszerűen előre láthatta és kész volt ennek a kockázatát vállalni. (Vj-74/2011.) Tekintettel arra, hogy a [felek belső működési rendjével, ügyfélkörével, üzletpolitikájával és üzleti partnereivel kapcsolatos információk] normál körülmények között nem lennének megismerhetők a független versenytársak által, önmagában aggályos, ha az egymással versenytársi kapcsolatban álló vállalkozások ilyen információk cseréjét határozzák el. A jogsértés megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy a megállapodásban résztvevő felek utóbb ténylegesen megosztották-e egymással, illetve kicserélték-e egymás között a fenti körbe tartozó információkat. (Vj-43/2011.) A joggyakorlat világosan megkülönbözteti egymástól a versenykorlátozó megállapodás megkötését és annak végrehajtását. A versenykorlátozó megállapodás végrehajtásának hiánya nem eredményezi a megállapodás megkötése miatti felelősség kizárását. A kartellnek, azon belül is az átfogó tervnek megfelelő piaci stratégiával ellentétes versenyző magatartás tanúsítása a felelősség alól nem mentesít, azonban az eljáró versenytanács ezen körülményt az érintett eljárás alá vont vállalkozások javára veszi figyelembe a bírságkiszabás során. (Vj-74/2011.) Az információk jogtalan felhasználása révén kikötött szigorú kártérítés-fizetési kötelezettség szintén arra utal, hogy ezen információcsere-megállapodás tárgyát olyan információk, adatok képezték, amelyek egyediek voltak, éppen ezért képesek voltak a másik félnek komoly piaci hátrány okozására. (Vj-43/2011.) A felettes szükségszerű és életszerű tájékoztatása, illetve a felettes jóváhagyása mellett vagy tudtával történő tevékenység nem azonos azzal, hogy a találkozón résztvevő személy ténylegesen, szervezeti és hierarchikus értelemben jogosult-e stratégiai döntés meghozatalára. Ezzel ellentétes értelmezés arra vezetne, hogy versenyjogi értelemben vett megállapodást kizárólag a vállalkozás törvényes képviselője köthet, amely egyrészt ellentétes a versenyjogi gyakorlattal, másrészt könnyű szerrel lehetővé tenné a versenyjogi tilalmak kijátszását, mindazonáltal életszerűtlen is. (Vj-74/2011.) A keresztajánlatok készítése önmagában magában hordozza a versenykorlátozást. Ennek oka, hogy egymással versenyben álló vállalkozások számára a Tpvt a alapján tiltott keresztajánlatok készítése, mivel velük szemben az a törvényi elvárás, hogy önállóan, a többi versenytárs ajánlatától függetlenül dolgozzák ki ajánlatukat. (Vj-43/2011.) Amennyiben egy [vállalkozás] nem vett részt az egységes, komplex, folytatólagos kartell adott elemében, azonban attól nem határolódott el, az ilyen típusú passzivitás a jogsértés hiányának megállapítására nem alkalmas. Az eljáró versenytanács a passzív 10

11 részvétel esetében kizárólag abban az esetben tartja megállapíthatónak a további felelősség hiányát, amennyiben a kartell működése megszakad, és az érintettnek bizonyíthatóan nincs tudomása a többi résztvevő köztes időszakban létrejött kapcsolatfelvételéről. (Vj-74/2011.) Önmagában az elhatárolódási szándék, amennyiben az nem társul kifejezett nyilatkozattal, nem alkalmas a versenyjogi felelősség alól történő mentesülésre, hiszen a kartell többi résztvevője alappal hihette, hogy a találkozóról történő távolmaradás oka nem az egyetértés hiánya. (Vj-74/2011.) A nagykereskedő-eladóként és kiskereskedő-vevőként (viszonteladóként) megállapodást kötő felek a Tpvt. 13. (2) bekezdése szempontjából nem minősülnek egymás versenytársainak, akkor sem, ha a nagykereskedő közvetlenül is értékesít végfelhasználóknak. (Vj-81/2003.) Az azonos jellegű áruk (pl. személygépkocsik) teljes választékának forgalmazására vonatkozó vertikális megállapodások esetében a csekély jelentőség szempontjából az egyes választékokból való átlagos részesedésnek van jelentősége, függetlenül attól, hogy az egyes választékok a végső fogyasztó szempontjából azonos árupiachoz tartozónak minősülnek-e vagy sem. (Vj 81/2003.) A Tpvt. 13. (2) bekezdés a) pontja az olyan megállapodásokra alkalmazandó, amelyek pusztán az árak meghatározására irányulnak, és így céljukban és hatásukban bármiféle előny nélkül kizárólag versenykorlátozást érvényesítenek. A közös beszerzésre vonatkozó megállapodás jóllehet egységesülő vételi árakat eredményezhet nem ilyen jellegű, ezért azt a Tpvt. 13. (2) bekezdés a) pontja nem zárja ki a csekély jelentőségű megállapodások közül. (Vj-176/2003.) A jogsértés megállapítása szempontjából a Tpvt. 13. (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti azaz az ármeghatározó, illetve piacfelosztó - versenykorlátozó megállapodás esetén sem a piaci részesedés meghatározásának, sem magának az érintett piacnak a meghatározása nem szükséges. (Vj-195/2007.) Bár a jelen eljárásban a kiskereskedelmi viszonteladási ár rögzítését célzó szerződési elemekről van szó, a vizsgált megállapodások nem versenytársak, hanem egymással vertikális viszonyban álló kiadók és terjesztők között születtek, így az európai versenyjogi rendelkezésekkel ellentétben esetükben a csekély jelentőségű megállapodásokra vonatkozó mentesülés elvi lehetősége fennáll. Ebben az esetben is tilalom alá eshet azonban a megállapodása Tpvt ának (4) bekezdése szerint, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. (Vj-96/2009.) Ha az eladó és viszonteladó között létrejött (vertikális) versenyt korlátozó megállapodás a viszonteladót korlátozza piaci tevékenységében, akkor a két résztvevő együttes piaci részesedését kifejező hányados - nevezője azon földrajzi terület (Tpvt. 14. (3) bekezdés a) pont) teljes forgalma, amelyen a viszonteladó tevékenykedik; 11

12 - számlálója pedig az eladónak az adott földrajzi területre irányuló teljes, viszonteladói áron számított forgalma, növelve a viszonteladó által más eladóktól beszerzett helyettesítő áruk forgalmával. (Vj-57/1998.) Az érintett piac meghatározása eszközül szolgál ahhoz, hogy a vizsgált cselekményt megvalósító vállalkozás(ok) versenytársai beazonosíthatóvá váljanak. Közbeszerzési eljárásokkal vagy más versenytárgyalásokkal kapcsolatos jogsértések esetén a piac meghatározása során csak azokat a vállalkozásokat kell figyelembe venni, amelyek képesek egy ajánlattevő magatartását ténylegesen befolyásolni. A közbeszerzési eljárásokon, illetve egyéb versenytárgyalásokon részt vevő vállalkozás befolyása az eljárás kimenetelére (azaz a piaci hatalma) azzal arányos, hogy hány olyan másik vállalkozás van jelen, amelyik önálló ajánlattételre jogosult. Az ebből eredő piaci hatalmat kielégítően jelzi a piaci részesedésnek az önálló ajánlattételre jogosult vállalatok száma alapján kiszámított nagysága, azaz két vállalkozás esetén %, három vállalkozás esetén egyaránt 33,3 %, négy vállalkozás esetén egyenként 25 %, és így tovább. (Vj-154/2002.) A megállapodással érintett piacot maguk a megállapodásban részes vállalkozások határolják be azzal, hogy versenyellenes magatartásukat tudatosan terjesztik ki a termékek, illetve szolgáltatások meghatározott körére. (Vj-3/2008.) Egymástól függetlennek kell tekinteni azokat az állami irányítású vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek. Egy állami irányítású vállalkozás versenyjogi értelemben akkor rendelkezik önálló döntési joggal, ha egy konkrét piaci magatartás vagy döntés tekintetében autonóm piaci szereplőnek számít, mert e magatartás kialakításában, illetve a döntés meghozatalában nem az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása jelent meg. Versenyjogi értelemben nem függetlenek azok az állami irányítású vállalkozások, amelyek egy konkrét piaci magatartás kialakítása vagy az erre irányuló döntés meghozatalakor az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása szerint jártak el. (Vj- 45/2002.) A Tpvt. 15. (3) bekezdése a többségi állami tulajdonban lévő vállalkozások függetlenségére speciális szabályt ad. A fenti törvényhely szerinti önálló döntési jog fogalmát a Tpvt. nem definiálja, azonban az nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy az állam képviseletében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nem él meglévő irányítás jogával, így a többségi tulajdonában lévő vállalkozás tőle (és így értelemszerűen a többi többségi állami tulajdonú vállalkozástól is) függetlenné válik. Az állami többségi tulajdonú vállalkozások egymástól való függetlenségének másik esete [figyelembe véve a Tpvt.-nek a 15. (3) bekezdése által hivatkozott 27. (3) bekezdését is] az, amikor két vállalkozás nem azonos az előzőek szerinti értelemben önálló döntési joggal rendelkező gazdasági egységhez tartozik. A gazdasági egység fogalmát szintén nem határozza meg a Tpvt. A Tpvt. 27. (3) bekezdés alkalmazásában az ugyanazon állami holding vagy más irányítási centrum alá tartozó vállalkozások együttese értendő. (Vj-55/2009.) [Az irányításszerző társaság] és [a céltársaság] (a jelen tranzakciót megelőzően) egymástól független vállalkozáscsoportoknak minősülnek. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a két vállalkozáscsoport ugyanazon magánszemélyek (közvetett) tulajdonában van, hiszen [az irányításszerző társaság] felett ezen magánszemélyek [X, Y, Z] közös irányítást gyakorolnak, míg [a céltársaság egyedüli irányítójának] ugyanezen magánszemélyek nem irányítói.[az irányításszerző társaság] közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshez 85%+1 szavazat szükséges, azaz mindhárom 12

13 részvényes egyetértése szükséges. [Az irányításszerző társaság] alapszabálya szerint mindhárom részvényes 1-1 igazgatósági tag jelölésére jogosult a háromtagú igazgatóságba, az igazgatósági tagok választásához pedig a fentieknek megfelelően 85%+1 szavazat szükséges. A igazgatóság határozatait mindhárom tag jelenlétében, egyhangúlag hozza. Mindezekre tekintettel [az irányításszerző társaság] [három részvényesének] közös irányítása alatt áll. [ ] A [céltársaság egyedüli irányítójának] részvényesei [X magánszemély] (részvények és szavazati jog 41%-a), [Y magánszemély] (részvények és szavazati jog 29,5%-a) és [Z magánszemély] (részvények és szavazati jog 29,5%-a). A [céltársaság egyedüli irányítója] azonban nem áll ezen magánszemélyek (egyedüli vagy közös) irányítása alatt ugyanis: (i) a [céltársaság egyedüli irányítójának] alapszabálya szerint a döntéshozatalra a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szabályai vonatkoznak (azaz a döntéshozatal jellemzően egyszerű többséget igényel), továbbá (ii) a [céltársaság egyedüli irányítójának] részvényesei a társaság közgyűlésén önállóan szavaznak, köztük a szavazati joguk gyakorlásáról megállapodás nincsen. Minderre figyelemmel a vállalkozásnak nincs irányítója, a [céltársaság egyedüli irányítójának] döntéshozatala alkalmi koalíciók mentén alakul. (Vj- 69/2010.) A Tpvt. 15. (3) bekezdés szerinti, a piaci magatartás meghatározásában való önálló döntési jog nem a vállalkozás egy-egy konkrét magatartásához kapcsolódó fogalom, hanem olyan tartós állapot, amelyben az állam nem él többségi tulajdonán alapuló irányítási jogával. Az önálló döntési jog esetről esetre bírálható el. Az ennek során értékelendő döntések, három fő csoportba sorolhatók: a) a vállalkozás működési módjához, alapvető szabályaihoz (pl. alapító okirat módosítása, tőkeemelés vagy csökkentés), felszámolásához, eladásához kapcsolódó döntések; b) a vállalkozás üzletpolitikájához kapcsolódó stratégiai jellegű döntések (üzleti terv); c) a vállalkozás napi működéséhez kapcsolódó döntések. A vállalkozás versenyjogi függetlensége szempontjából azon döntéseknek van jelentősége, melyek kifejezetten az érintett vállalkozás versenystratégiai (piaci) magatartásával vannak közvetlen összefüggésben (lsd. Tpvt. 15. (3) bekezdése). Az a) pont alatti döntések nem ilyen jellegűek, hiszen azok elsősorban nem az érintett vállalkozás versenyjogi szempontból kizárólagosan releváns versenystratégiai (piaci) viselkedésével kapcsolatosak. Az a) pont szerinti döntések alapvetően társasági jogi szempontból relevánsak. Ezzel összhangban nem jelenti a versenyjogi értelmű önálló döntési jog hiányát, ha az a) pont szerinti döntéseket az állami tulajdonosi jogok gyakorlója megtartja saját magának. A b)-c) pontok szerinti döntések egyaránt közvetlen hatással lehetnek az érintett vállalkozás versenystratégiai (piaci) magatartására, ezen belül azonban meghatározó jelentőségük a b) pont alatti döntéseknek van, mindenekelőtt a vállalkozás üzleti terve jóváhagyásának. Ezért főszabályként az rögzíthető, hogy ha az üzleti terv elfogadásához az állam többségi tulajdonosi jogai gyakorlójának jóváhagyása szükséges, akkor a vállalkozásnak nincs önálló döntési joga. Ez alól kivételt képezhet, ha az üzleti terv csak általános célkitűzéseket rögzít. Ebben az esetben a vállalkozás működése egészének értékelésével dönthető el az, hogy rendelkezik-e önálló döntési joggal vagy sem. (Vj-17/2012.) A gazdasági egység a Tpvt. vállalkozás-csoport fogalmán [Tpvt. 15. (2) bekezdés] belül értelmezhető. Az állami többségi tulajdonban lévő vállalkozások a Tpvt. 15. (2) bekezdés szerinti vállalkozás-csoportot alkotnak ugyan, azon belül azonban az önálló döntési joggal rendelkező vállalkozások (vállalkozás-csoportok) elkülönülnek és ún. gazdasági egységeket képeznek. (Vj-17/2012.) Mind a Bizottság közleményének 1.7 fejezete, mind a Tpvt ának (3) bekezdése kivételes szabályokat állapít meg állami irányítású vállalkozás-csoportokra. Ezek lényege, 13

14 hogy az állam struktúráján belül önálló döntési joggal rendelkező gazdasági egységek létezhetnek, amelyeket egymástól függetlennek kell tekinteni akkor is, ha egyébként (azaz a kivételes szabályok alkalmazása nélkül) az azonos vállalkozás-csoportba sorolás feltételei fennállnak. Nem szükséges azonban ezen kivételes szabályok alkalmazása olyan állami tulajdonú vállalkozások egymástól való függetlenségének megállapításához, amelyek az általános szabályok értelmében nem tartoznak azonos vállalkozás-csoporthoz. Ilyen esetben a vállalkozások függetlensége a fentiekben ismertetett általános szabályok alapján megállapítható. (Vj-3/2008.) A [Tpvt. 15. alkalmazásában] a) az önálló döntési jogkörrel rendelkező állami többségi tulajdonú vállalkozás valamennyi további (nem általa irányított) állami többségi tulajdonú vállalkozástól függetlennek minősül; továbbá b) függetlennek minősülnek egymástól azok az állami többségi tulajdonú vállalkozások, amelyek különböző állami irányítási centrumokhoz tartoznak. (Vj-17/2012.) A [ ] Minisztertől való Tpvt. szerinti függetlenségét nem kérdőjelezi meg az, hogy a Miniszter választja meg és hívja vissza az [ ] igazgatósági tagjait. Az állami többségi tulajdonú vállalkozások esetén ugyanis a Tpvt. 23. (2) bekezdés b) pontját (mely szerint irányítást jelent, ha a vállalkozás jogosult egy másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére) felülírja a Tpvt. 15. (3) bekezdése, amely az állami tulajdonú vállalkozások függetlenségét kifejezetten a versenystratégiai (piaci) magatartások meghatározása szempontjából engedi értékelni és ebből a szempontból a Versenytanács álláspontja szerint az üzleti terv jóváhagyása a meghatározó körülmény. (Vj-17/2012.) A tranzakcióban résztvevő további két vállalkozás [ ] közvetlenül nem állami többségi tulajdonú vállalkozás, ezért függetlenségüket nem a Tpvt. 15. (3) bekezdése, hanem az általános szabályok alapján kell megítélni. (Vj-51/2012.) A Tpvt. 23. (4) bekezdése alapján [ ] nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége. Ezzel összefüggésben a Vj-62/2001. számú ügyben hozott döntésében az eljáró versenytanács rögzítette, hogy: A Tpvt. alkalmazásában egy felszámolás alatt álló vállalkozás irányítójának (közös irányítóinak) az(ok) a vállalkozás(ok) minősül(nek), amely(ek) a Tpvt. 23. (2) bekezdés a)-d) pontjaiban szereplő feltételek valamelyikének megfelel(nek), függetlenül attól, hogy a felszámolási eljárás ideje alatt irányítási jogaikat (lehetőségeiket) csak korlátozottan gyakorolhatják. Ezt a megközelítést az eljáró versenytanács a Tpvt. 23. (2) bekezdése alóli kivételt jelentő Tpvt. 15. (3) bekezdése alkalmazása körében is irányadónak tekintette. (Vj-51/2012.) A Tpvt. 15. (3) bekezdés szerinti, a piaci magatartás meghatározásában való önálló döntési jog tartós állapot, amelyben az állam nem él többségi tulajdonán alapuló irányítási jogával. [ ] Vagyis az összefonódás engedélyezés természetéből fakadóan hosszú távon, előre tekintő módon kell megítélni, hogy az üzleti terv elfogadásának körülményei miként alakulnak. Ennek különösen is akkor van jelentősége, ha az üzleti terv elfogadására jogosult személyében az engedélykérési kötelezettség időpontját megelőzően nem sokkal változás áll be. A Tpvt. 15. (3) bekezdése alkalmazása szempontjából tehát az eljáró versenytanács álláspontja szerint az üzleti terv elfogadásának azon körülményei bírnak jelentőséggel, amelyek alátámasztják, hogy az érintett állami vállalkozás valóban tartós önálló döntéshozatali jogosultsággal bír a piaci magatartása meghatározása terén. Ehhez nem elegendő az üzleti terv elfogadására adott formális felhatalmazás. Szükséges az is, hogy a jogosult a felhatalmazással élve tartósan képes legyen az érintett vállalkozás versenystratégiájának befolyásolására. (Vj-51/2012.) Az eljáró versenytanács [ ] álláspontja szerint két különböző miniszter (Minisztérium) egyéb körülmények hiányában külön-külön döntési centrumot képez [ ]. (Vj-109/2012.) 14

15 Szükségtelen [...] az abban való állásfoglalás, hogy a[z Önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozás] a Tpvt. 15. (3) bekezdésére figyelemmel független-e az Önkormányzattól, mert az összefonódás [...] és engedélykérési kötelezettség fennállása [...], valamint a versenyhatások hiánya [...] is ettől a kérdéstől független. (Vj-3/2012.) A jogalkalmazási gyakorlat szerint a párhuzamos jogalapon folyó eljárásokban az [EUMSz.101.] cikkének (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések elsőbbséget kapnak a nemzeti jog rendelkezéseihez képest. Ez azt is jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a vállalkozások társulásának döntése jogsértő lenne-e a nemzeti jog alapján, már a versenykorlátozás megállapíthatósága szempontjából is [EUMSz.101.] cikkének (1) bekezdése) a közösségi jog rendelkezései tekintendők irányadónak. Az esetben, ha az [EUMSz.101.] cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a vizsgált döntés nem tiltott, az adott időszakra már nem indokolt külön a nemzeti jog alapján való mentesülés-vizsgálat, mivel ennek eredménye nem állhat ellentétben az [EUMSz.101.] cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálat eredményével. (Vj-180/2004.) V. fejezet A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés objektív kategória, vagyis míg a polgári jogi viszonyokban így a szerződési jogban is úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 4. (4) bekezdés), addig a versenyjogi elbírálás alá eső erőfölényes vállalkozások magatartásának jogellenességéhez nincs szükség felróhatóságra, illetve megítélésük sem az általában elvárható magatartáshoz igazodik. Az erőfölényes vállalkozások éppen jelentős piaci hatású, adott esetben nagyszámú piaci partnert érintő szerződéseik, és ezáltal a versenyt (a közérdeket) széleskörűen érintő negatív piaci hatás miatt az átlagos piaci erejű vállalkozásokhoz képest fokozott felelősséggel bírnak. (Vj- 126/2000.) A vevői erőfölénnyel való visszaélés káros jóléti hatása abban jelenik meg, hogy a versenyzői állapothoz képest az erőfölényben lévő vállalkozás visszafogja a felhasználását valamely olyan termékből, amelyet ő maga inputként alkalmaz. Ezáltal az output piacon is kisebb lehet a kibocsátás a versenyzői állapothoz képest. (Vj-41/2002.) Az egyik piacon fennálló monopolhelyzettel a különálló, de kapcsolódó piacokon is vissza lehet élni oly módon, hogy a vállalkozás egyik piacon fennálló erőfölényes helyzetét kiterjeszti egy másik szomszédos piacra, ahol egyébként helye lehetne versenynek, illetve amely tevékenységet rajta kívül más vállalkozó is elláthatna, hasonló vagy akár még nagyobb hatékonysággal. (Vj-176/2001.) Tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősülhet az ár, ha a gazdasági erőfölényben levő vállalkozás a korábban érvényesített árát nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási körülményeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják. (Vj-17/1998.) Ha a gazdasági erőfölényben levő termelő kiskereskedők részére történő értékesítésre nagykereskedelmi egységet hoz létre, és más nagykereskedőket nem, vagy csak a 15

16 nagykereskedelmi árrés megosztásával szolgál ki, ez a magatartása akkor nem minősül visszaélésszerűnek, ha az nem veszélyezteti a végső fogyasztók ellátását, vagyis ha a termelő az érintett földrajzi piac egészén el tudja látni a kiskereskedőket a szakmában szokásos módon. (Vj-63/1997.) Nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a vállalkozás a még nem gazdasági erőfölényes helyzetben kötött szerződésben biztosított jogával élve okoz hátrányt szerződéses partnerének, függetlenül attól, hogy a hátrányokozás az időközben kialakult gazdasági erőfölényes helyzetben következik be. (Vj-124/1998.) Tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősül az ár, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ( tisztességes ) nyereség összegét. (Vj- 175/1998.) A vállalkozás főszabályként nem él vissza helyzetével, ha a korábbihoz képest kisebb kedvezményt ad a szolgáltatásaiért járó alapdíjából. (Vj-24/2002.) A versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálható, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, vagyis, hogy a programcsomagok kialakítása (átalakítása) a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e, vagy a vállalkozás számára jelent indokolatlan előnyt. A Gazdasági Versenyhivatal azonban nem szólhat bele oly mértékben a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy konkrétan meghatározza a programcsomagok összetételét. (Vj-64/2004.) A megvalósított (megvalósítani tervezett) beruházások az amortizáción keresztül a hasznosítás éveire elosztva jelenhetnek meg jogszerűen az árban. Az a körülmény, hogy a számviteli szabályok szerint alacsony beruházási összeg esetén, mód van a beruházást annak évében elszámolni költségként, nem változtat azon a tényen, hogy a beruházott eszközök több éven át használhatók. (Vj-93/2003.) Az üzleti viszony létrehozásához kötődő ügyekben két jogilag védett érdek között kell egyensúlyt találni. Egyfelől az erőfölényben levő vállalkozást is megilleti a tulajdonnal való rendelkezés. Másfelől a versenyjog előírásai bizonyos többlet kötelezettségeket róhatnak a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásokra, a hatékony verseny fenntartásához fűződő közérdek védelme érdekében. A Tpvt. 22. értelmében gazdasági erőfölényes helyzetben lévő vállalkozás akkor marasztalható el az üzleti kapcsolat létrehozásától/fenntartásától való elzárkózás miatt, ha: - azt nem tudja az objektív, üzletileg ésszerű indokkal megmagyarázni; és - a konkrét vállalkozásokat ért érdeksérelem mellett, a piacon folyó versenyre, annak hatékonyságára is érezhetően negatív hatással jár. (Vj-10/2002.) Egy piaci szereplő kiszorítása csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. Nincs erről szó, ha egy nagykereskedelmi piaci szereplő kiesését követően a fogyasztók sem közvetlen, sem közvetett negatívumokkal nem számolhatnak. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabb kimenetet produkáló versenyt garantálja. (Vj- 10/2002.) Egy vevő-eladó viszonyban senkinek sincs versenyjogi megalapozással joga vagy védett pozíciója ahhoz, hogy egy meghatározott, kedvezményes kondíciójú, vagy éppen kizárólagos szerződéses kapcsolatot, szolgáltatást igénybevevő vállalkozásként a saját akarata szerint létrehozzon vagy fenntartson. Indokoltnak tekinthető a piaci kapcsolat létrehozásától vagy folytatásától való elzárkózás abban az esetben, ha az a vevő 16

17 szempontjából a hatékonyság növelését, vagy egy korábbi nem megfelelően teljesítő vállalkozás új vállalkozással történő helyettesítését célozza. (Vj-41/2002.) A túlzottan alacsony ár alkalmazása esetén szorosan összefügg a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás egyik szükséges tényállási eleme, a piacról való kiszorításra való alkalmasság, mert mindkettő függvénye annak, hogy - van-e elég forrása a vállalkozásnak arra, hogy az alacsony árból fakadó veszteségeit a versenytársak piacról való kiszorulásáig viselje; - a piacralépés természetes korlátai elégségesek-e ahhoz, hogy az ár felemelése után a versenytársak ne tudjanak visszalépni a piacra, illetve csak azt követően amikorra a vállalkozás kompenzálta korábbi veszteségeit. (Vj-76/1999.) A jogellenesnek minősülő túlzottan alacsony (felfaló) ár megállapíthatóságának szükséges feltétele az, hogy az alkalmazott ár az azt érvényesítő vállalkozás számára veszteséget eredményezzen. (Vj-56/2001.) Nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a túlzottan alacsony árat a vállalkozás olyan rövid ideig érvényesíti, hogy ennek folytán a túlzottan alacsony ár nem alkalmas a versenytársaknak érintett piacról való kiszorítására. (Vj-10/1997.) Indokolatlanul akadályozza a piacralépést, ha a kereskedő csak akkor formálhat jogot egy bizonyos mértékű kedvezményre, ha a szállító versenytársaitól, vagy versenytársai egy részétől nem vásárol az adott termékkel versengő árut. (Vj-73/2001.) Ha egy erőfölényes vállalkozás olyan magatartást folytat, amely egy versenytárs kiszorítására irányul, az akkor is visszaélésnek minősíthető, ha az végül is nem vezet sikerre. (Vj-78/2003.) Egy piaci szereplő kiszorítása csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. Nincs erről szó, ha egy piaci szereplő kiesését követően a fogyasztók sem közvetlen sem közvetett negatívumokkal nem számolhatnak. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabb kimenetet produkáló versenyt garantálja. (Vj-10/2002.) A versenyhatósági beavatkozás elengedhetetlen feltétele a fogyasztói érdekek sérelme, mely egymástól eltérő módon jelentkezhet a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek a Tpvt. szerinti két alapesetében, a kizsákmányoló és a versenyt korlátozó magatartások esetében. a) A kizsákmányoló típusú visszaélések azok jellegéből adódóan rövid távon szükségszerűen hátrányosak a fogyasztóknak, ugyanakkor az elkövető vállalkozásnak a kizsákmányolásból fakadó többletjövedelme ösztönözheti új vállalkozásoknak az adott piacra történő belépését, amiből fakadó verseny erősödés hosszabb távon kedvező lehet a fogyasztók részére. Ilyen esetekben ezért azt kell mérlegelni, hogy az esetlegesen bekövetkező jövőbeli előny indokolja-e azt, hogy a fogyasztókat az adott időszakban ért hátrány versenyjogi következmények nélkül maradjon. b) A versenyt korlátozó tartalmú visszaélések közül azok, amelyek a fogyasztóknak nyújtott előnyökön alapulnak, rövid távon értelemszerűen nem hátrányosak (sőt: kifejezetten előnyösek) a fogyasztók számára. Ugyanakkor, a versenytársak visszaszorulása a verseny csökkenéséhez vezethet, ami hosszabb távon hátrányos a fogyasztóknak. A versenyjogi dilemma az ilyen esetekben lényegében az ellenkezője az a) pontban megfogalmazottnak. Nevezetesen: milyen feltételek mellett indokolt versenyjogi eszközökkel elvenni a fogyasztóktól az előnyt azon az alapon, hogy valamikor, esetleg azt meghaladó hátrányt szenvedhetnek el. (Vj 42/2006.) 17

18 A valamely hálózathoz (vagy más erőforráshoz) való hozzáférés megtagadásának a sz. elvi állásfoglalás szerinti versenyjogi értékelésekor, annak nem csak rövid távú (statikus) versenyhatásait kell vizsgálni, hanem az esetlegesen hosszabb távon jelentkező (dinamikus) versenyhatásokat is mérlegelni kell. Így azt is, hogy ha az erőforráshoz az eljárás alá vont vállalkozás beruházás révén jutott, akkor a megtagadás indokolatlannak minősítése, ami a hozzáférés előírását is jelentheti, csökkentheti a beruházás hozamát. Ez pedig nem csak az érintett vállalkozás(ok) beruházási hajlandóságát mérsékelheti, hanem más vállalkozásokat is abba az irányba terelhet, hogy beruházás helyett inkább hozzáférés -re építsék tevékenységüket. A beruházási hajlandóság csökkenése viszont az adott piacon a verseny intenzitásának csökkenéséhez vezethet. (Vj-126/2007.) Az erőforráshoz való hozzáférés biztosításától való (direkt) elzárkózás Gazdasági Versenyhivatal által történő megállapítása esetén az elzárkózó vállalkozásnak lehetősége lenne olyan prohibitív (visszatartó) árat felszámítani a hozzáférés ellenértékeként, amely (indirekt módon) a direkt elzárkózással azonos hatást váltana ki. Az ilyen árat a Gazdasági Versenyhivatal mint tisztességtelenül megállapított (túlzottan magas) árat elvileg a Tpvt. 21. a) pontjába ütközőnek minősítheti. A hazai és a nemzetközi versenyfelügyeleti gyakorlat tapasztalatai alapján azonban túlzottan magas ár csak kirívó esetekben állapítható meg, és még az esetleges megállapítás esetén sincs mód arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben alkalmazandó árat meghatározza. Ezért, ha valamely áru árának keretek között tartására tartósan igény merül fel, az ésszerűen állami szabályozással oldható meg. (Vj-126/2007.) Adott megkülönböztető magatartás Tpvt. 21. g) pontjába ütközéséhez a következő körülményeket szükséges vizsgálni: (i) azonos jellegű ügyletek között történt-e a megkülönböztetés, (ii) okozott-e versenyhátrányt az üzletfeleknek, (iii) indokolatlan volt-e. (Vj-7/2007.) A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás sincs elzárva attól, hogy a versenyben olyan eszközöket vegyen igénybe, amelyek közül egyesek hátrányosak lehetnek versenytársai, vagy a vállalatcsoporthoz tartozó másik cég versenytársai számára. Önmagában az erőfölény fennállása nem teszi indokolttá azt, hogy az ilyen vállalkozás által alkalmazott mindenféle versenyeszköz használata jogsértőnek minősüljön, pusztán azért, mert azok alkalmazása hátrányt jelent a versenytársak számára. (Vj-136/2008.) Annak elemzése során, hogy az adott magatartás alkalmas-e a verseny korlátozására, szükséges továbbá annak a vizsgálata is, hogy a túlságosan alacsony (akár negatív) árrés egyfajta átmeneti jelleget ölt vagy hosszútávú gyakorlatnak, stratégiai árazási magatartásnak minősíthető. Önmagában az árprés jellegzetességeit magán viselő, ám átmenetinek, egyedinek minősülő rövid ideig tartó alacsonynak minősülő árrés kapcsán a verseny korlátozására való alkalmasság még nem igazolható. (Vj-39/2009.) Annak vizsgálata során, hogy a túlságosan alacsony árrés átmeneti jelenség vagy hosszabb távú stratégiai kiszorító jellegű gyakorlat következménye, szempont lehet többek között az, hogy a túlságosan alacsony árrést a vállalkozásnak szándékában állhatotte hosszabb távon fenntartani. A magatartás stratégiai jellegének vizsgálata során ugyanakkor nem az eljárás alá vont kiszorító szándékát szükséges igazolni, elegendő az, hogy az eset összes körülményeiből a nem átmeneti jellegű, stratégiai magatartásra lehet következtetni. Szempont lehet ennek során többek között a vállalkozás múltbeli a vizsgált időszakot megelőző árazási gyakorlata, a piac fejlődési fázisa (például a piacnyitás fázisa különleges tényezőnek minősülhet), sőt akár a vállalkozás belső, kiszorítást célzó dokumentumai is. (Vj-39/2009.) 18

19 [A] túlzottan magas árak megállapításának nem feltétele, hogy a vállalkozás tisztességtelenül magas nyereséget érjen el, hiszen a túlzóan magas ár abból is származhat, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás a verseny kényszerítő ereje hiányában nem kellően hatékonyan lát el egy tevékenységet, az indokolatlanul felmerült költségeket fogyasztóira hárítva. (Vj-111/2010.) A vállalkozás az áruját helyettesítő áru beszerzéséből kizárt az áru összes fogyasztójának csak kisebb hányadát kitevő fogyasztói csoporttal szemben akkor van erőfölényben, ha módja van e fogyasztói csoport felé az általánostól eltérő, diszkriminatív árés üzleti feltételeket alkalmazni. Ennek hiányában piaci helyzetét ugyanis a fogyasztók nagyobb hányadának választási lehetősége határozza meg. (Vj-15/1997.) Adott mezőgazdasági termék piacán kialakult túlkínálat önmagában nem hozza gazdasági erőfölényes helyzetbe az adott terméket feldolgozás céljából vásárló vállalkozás(ok)at. (Vj-124/1998.) A gazdasági erőfölény vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy van-e olyan vállalkozás, mely az érintett terméket helyettesítő árut az érintett földrajzi piacon ugyan nem kínál, de ésszerű időn belül, megfelelő áron képes lenne a fogyasztók számára szolgáltatni. Amennyiben piacralépése rövid időn belül, kellő mértékben valószínű, úgy adott vállalkozást az érintett piac szereplőjének kell tekinteni. Amennyiben piacralépése nem tekinthető azonnalinak, úgy az erőfölény kapcsán lehet potenciális versenytársként értékelni. Bármelyik megoldást választjuk is, a végeredmény azonos: az ilyen vállalkozás versenynyomást kifejtve korlátozhatja a vizsgált vállalkozás piaci viselkedését. (Vj-57/2003.) A Tpvt. alapján a gazdasági erőfölény lényege a független piaci viselkedés lehetősége. Az illegálisan szolgáltató által ellátott vállalkozásoknak nemhogy máshoz fordulási lehetősége van, hanem az egyenesen törvényes kötelessége. Az illegális tevékenységnek nem lehet legális, versenyjogi eszközökkel védendő piaca. (Vj-57/2003.) A felek közötti tartós szerződéses jogviszony során bekövetkezett vélt vagy valós sérelem esetén nem az elkövetés időpontjában, hanem a szerződéskötés időpontjára visszavetítve kell értékelni az erőfölényt. Ha a szerződés rendelkezései hozzák később kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozást, akkor pusztán emiatt nem állapítható meg a másik szerződő fél gazdasági erőfölényes helyzete. (Vj-57/2003.) A gazdasági erőfölény objektív, a piac szerkezetéből, nem pedig a felek által szabad akaratukból megkötött szerződés egyes rendelkezéseiből levezetendő jogi kategória. A tartós üzleti kapcsolatot eredményező szerződések esetében mindig felvethető valamelyik fél kiszolgáltatottsága, e helyzetet azonban a versenyjog önmagában nem minősíti gazdasági erőfölénynek. (Vj-2/2003.) A jogszabályból eredő ellátási kötelezettség nem zárja ki az erőfölényt sőt éppen ellenkezőleg ilyen tartalmú szabályozásra a gazdasági erőfölény megléte ad okot. E kötelezettség legfeljebb bizonyos típusú elsősorban a fogyasztók kizsákmányolására alkalmas visszaélésekkel szemben nyújthat védelmet. A máshoz fordulási lehetőség sem jelentheti az erőfölény cáfolatát, hiszen ezzel a gazdasági erőfölény a valóságban ritkán előforduló monopólium vagy monopszónium esetére szűkülne le. (Vj-176/2001.) A vállalkozások közötti bizonyos fokú verseny léte nem zárja ki a közös erőfölény megállapítását. A közös erőfölény fennállásához elsőként azt kell bizonyítani, hogy az 19

20 egymástól jogilag független vállalkozásokat olyan speciális kapcsolat, érdekkötelék fűzi össze, amely miatt azok között érdemi versenyre nem kerül sor, lényegében azonos piaci magatartást folytattak vagy fognak várhatóan folytatni. (Vj-126/2001.) A közös erőfölény megalapozásához szükséges feltételként megkívánt kapcsolatok alapulhatnak különösen irányítási viszonyon, megállapodáson, strukturális viszonyon és ún. oligopolisztikus interdependencián. Az oligopolisztikus interdependencia azt jelenti, hogy a piacon minden egyes szereplő tisztában van azzal, hogy piaci stratégiája a többi szereplő piaci stratégiájától függ. Az oligopolisztikus interdependencián alapozódó közös erőfölény kialakulásának alapvetően két feltétele van: (1) olyan tényezők, amelyek alapján a vállalkozások egyként való viselkedése várható, (2) olyan tényezők, amelyek egyébként lehetővé teszik a tagok számára, hogy a piacon másoktól függetlenül viselkedjenek, pl. szabadon emelhessék áraikat. Ilyen feltételek mellett a piacot egyszerre jellemzi az oligopólium-tagok közötti érdemi verseny hiánya, valamint az oligopóliumon kívüli vállalkozások által támasztott verseny hiánya. Mindez arra ösztönzi az adott vállalkozásokat, hogy egyként viselkedjenek, akár külön kartellként értékelhető összejátszás nélkül is. (Vj- 126/2001.) Ahhoz, hogy egy egyébként nem erőfölényes vállalkozás valamely ügyletei vonatkozásában erőfölényesnek legyen tekinthető, szükséges ezen ügyletek kapcsán egy elkülönülő al-piac, ( utópiac ) létének bizonyítása, illetve az állítólagosan erőfölényes vállalkozás egyébként is erős piaci pozíciója mellett, a termékek olyan speciális tulajdonsága, vagy egyéb olyan körülmények léte, melyek az egyébként létező helyettesítő áruk vásárlására való átállást adott esetben objektíve jelentősen nehezítik, vagy lehetetlenné teszik. (Vj-2/2003.) A vevői erőfölény vélelme esetében vizsgálni kell, hogy az eladó: - adott árut milyen további vevők részére tud értékesíteni; - adott áru előállításához szükséges eszközöket milyen más gazdasági tevékenység végzéséhez képes rövid időn belül, számottevő többletköltség nélkül átállítani (kínálati helyettesítés); - milyen feltételek mellett léphet ki az érintett piacról. (Vj-41/2003.) VI. fejezet A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Ha a részvényeket (üzletrészeket) több vállalkozás (pl. konzorcium keretében) közösen vásárolja meg, de ezek között van olyan vállalkozás, amely a jövőben a részvények (üzletrészek) többségével rendelkezik majd, akkor ez a vállalkozás szerez kizárólag irányítást, feltéve, hogy nincs olyan megállapodás a vállalkozások között, mely szerint az irányítási jogokat fentiek ellenére közösen gyakorolják. (Vj-119/1997.) Ha a vállalkozás egy tőle független másik vállalkozás feletti irányítási jogát a jövőben egy további vállalkozással közösen kívánja gyakorolni, akkor ehhez mint közös irányításszerzéshez a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor is, ha a két vállalkozás együttesen nem rendelkezik majd több jogosítvánnyal, mint a korábban egyedül irányító vállalkozás. (Vj-26/1997.) Ha a vállalkozás jogszerűen irányítási joggal rendelkezik a másik vállalkozás felett, akkor az irányítás módjának megváltozását eredményező tranzakció nem minősül a két vállalkozás közötti összefonódásnak. Így nem összefonódás, ha olyan vállalkozás szerzi 20

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

I. fejezet A törvény hatálya

I. fejezet A törvény hatálya A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYTANÁCSÁNAK A Tpvt.-vel 1 KAPCSOLATOS ELVI JELENTŐSÉGŰ DÖNTÉSEI 2 2011 (egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel) 3 I. fejezet A törvény

Részletesebben

6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal

6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. december 21-én meghozott határozatában megállapította, hogy az Allianz Hungária Biztosító

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS Vj 185/2006/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS Vj 45/2007/45. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a KBC Private Equity NV összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett Farkas

Részletesebben

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti.

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/70/2015. Iktatószám: Vj/70-8/2015. Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s I. A kérelmezett összefonódás

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s I. A kérelmezett összefonódás 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/82/2014. Iktatószám: Vj/82-15/2014. NYILVÁNOS VÁLTOZAT! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

A kamarai díjszabások versenyjogi megítélése

A kamarai díjszabások versenyjogi megítélése Pázmány Law Working Papers 2014/23. Szilágyi Pál A kamarai díjszabások versenyjogi megítélése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ A kamarai

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/55/2015. Iktatószám: Vj/55-18/2015. Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

II. Jogszabályi háttér

II. Jogszabályi háttér A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 1/2014. számú közleménye az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/12/2015. Iktatószám: Vj/12-18/2015. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 67/2005/9. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Colas-Hungária Építőipari Kft. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn.

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYTANÁCS Vj-140/2000/10. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Takarék Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezése

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj 86/2007/017. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS * 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. ( 472-8864 7Fax: 472-8860 Vj 187/2006/4. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyarországi Volksbank Rt. és Volksbank Ingatlankezelő Kft. kérelmezők

Részletesebben

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A bejelentési űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett,

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-78/2008/8. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Apáthy Endre kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-56/2005/5. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Villas Austria GmbH (Ausztria) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/35/2015. Iktatószám: Vj/35-015/2015. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől

Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől Dr. Tóth András PhD tanszékvezető egyetemi docens GVH elnökhelyettese Versenytanács elnöke Áttekintés Tágabb kitekintés: eddigi lépések

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s I. A kérelmezett összefonódás

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s I. A kérelmezett összefonódás 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Iktatószám: Vj/47/2014. Vj/47-13/2014. NYILVÁNOS VÁLTOZAT! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-33/2009/6. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Samsung Electronics Co., Ltd. és Samsung Elektro-Mechanical Co., Ltd. kérelmezık összefonódás engedélyezése iránti kérelmére

Részletesebben

Közlemény. Az egymással összefüggő ügyletek egy összefonódásként, illetve több összefüggő összefonódás egy eljárásban történő elbírálásáról

Közlemény. Az egymással összefüggő ügyletek egy összefonódásként, illetve több összefüggő összefonódás egy eljárásban történő elbírálásáról Közlemény Az egymással összefüggő ügyletek egy összefonódásként, illetve több összefüggő összefonódás egy eljárásban történő elbírálásáról I. Bevezetés 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. v é g z é s t

VERSENYTANÁCS. v é g z é s t VERSENYTANÁCS Vj 146/2006/16. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tárkány Autóház Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban indított

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860. Vj 133/2004/12 Ikt.sz.: /2004

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860. Vj 133/2004/12 Ikt.sz.: /2004 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 133/2004/12 Ikt.sz.: /2004 A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Versenyjog és a compliance. dr. Priskin Boglárka 2014. május 14.

Versenyjog és a compliance. dr. Priskin Boglárka 2014. május 14. Versenyjog és a compliance dr. Priskin Boglárka 2014. május 14. Miért jó a verseny? verseny= cégek közötti rivalizálás folyamata a vásárlók megrendeléseiért alacsonyabb árak, jobb termékek, szélesebb választék,

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-46/2004/46. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Északhír Hírlap Kereskedelmi Rt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) 1. melléklet a 19/2014.(XI. 27.) önkormányzati rendelethez 1 NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013.

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 Vj-100/2005/10. Ikt. sz. : /2005 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bookline Magyarország Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 135/2005/6. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Provimi Holding B.V. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

2. Ajánlattétel tárgya: Hitel nyújtása a Józsefvárosi Önkormányzat számára váltó átalakítására 3. Ajánlat:

2. Ajánlattétel tárgya: Hitel nyújtása a Józsefvárosi Önkormányzat számára váltó átalakítására 3. Ajánlat: 2.1. számú melléklet FELOLVASÓLAP (önálló ajánlattétel esetén) 1. Ajánlattevő: Név: Székhely: Telefon: Fax: E-mail: 2. Ajánlattétel tárgya: Hitel nyújtása a Józsefvárosi Önkormányzat számára váltó átalakítására

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft.

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: Vj/068-46/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A Hpt. szerinti közvetítők vezető tisztségviselőinek meg kell-e felelni a Hpt. 219/D. (1) bekezdésében foglalt szakmai követelményeknek?

A Hpt. szerinti közvetítők vezető tisztségviselőinek meg kell-e felelni a Hpt. 219/D. (1) bekezdésében foglalt szakmai követelményeknek? A Hpt. szerinti közvetítők vezető tisztségviselőinek meg kell-e felelni a Hpt. 219/D. (1) bekezdésében foglalt szakmai követelményeknek? A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-25/2008/7. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Autó Triplex Kft. (Budapest) kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére

Részletesebben

Betekinthető. h a t á r o z a t o t.

Betekinthető. h a t á r o z a t o t. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/85/2014. Iktatószám: Vj/85-13/2014. Betekinthető A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

15.Vj-215-2000 ÉMÁSZ és területi gazdasági kamarák tilalom alóli mentesítés villanyszerelı minısítés 16.Vj-045-2001 Magyar Orvosi Kamara

15.Vj-215-2000 ÉMÁSZ és területi gazdasági kamarák tilalom alóli mentesítés villanyszerelı minısítés 16.Vj-045-2001 Magyar Orvosi Kamara 1. MELLÉKLET A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatályba lépése óta szakmai kamarákat és szövetségeket érintı legfontosabb versenyfelügyeleti

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/048-005/2011. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Pap Gergely ügyvéd (Pap és Társai Ügyvédi Iroda) által képviselt Konzulinveszt Tanácsadó Zrt. (Budapest) kérelmezı

Részletesebben

határozatot. Indokolás I. A kérelmezett összefonódás

határozatot. Indokolás I. A kérelmezett összefonódás 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/91/2015. Iktatószám: Vj/91-10/2015. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/54/2015. Iktatószám: Vj/54-15/2015. Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

h a t á r o z a t o t.

h a t á r o z a t o t. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/38/2015. Iktatószám: Vj/38 17/2015. BETEKINTHETŐ! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Iktatószám: Vj/72/2014. Vj/72-12/2014. NYILVÁNOS VÁLTOZAT! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/014-011/2012. Nyilvános változat A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda által képviselt AHICO Elsı Amerikai-Magyar

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

NYILVÁNOS VÁLTOZAT. h a t á r o z a t o t.

NYILVÁNOS VÁLTOZAT. h a t á r o z a t o t. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/6/2015. Iktatószám: Vj/6-15/2015. NYILVÁNOS VÁLTOZAT A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról

Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról Hatálybalépés napja: 2012. szeptember 01. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

előzetes vitarendezési kérelmet

előzetes vitarendezési kérelmet E l ő z e t e s V i t a r e n d e z é s i k é r e l e m Alulírott Papp Attila a Konica Minolta Magyarország Kft, mint ajánlattevő (továbbiakban: Kérelmező) nevében a Nyomatmenedzsment rendszer kialakítása

Részletesebben

Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban

Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán Budapest, 2014. június 17. Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62., Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/64/2014. Iktatószám: Vj/64-11/2014. NYILVÁNOS VÁLTOZAT! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE Etikai kódexe Budapest, 2000. szeptember 2 A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének Etikai kódexe 1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezetés A Magyar Acél-

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Szakmai nap és konzultáció közbeszerzők részére 2015. október 21. AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Dr. Hubai Ágnes Hatályos Kbt. Új Kbt. 56. (1) bek. a) pont 62. (1)

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-202/2004/4. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a General Electric Company (USA) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Ügyfél besorolás mellékletei

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Ügyfél besorolás mellékletei Ügyfél besorolás mellékletei 1/a. számú melléklete Értesítés ügyfélbesorolásról, módosításának lehetőségeiről, és annak következményeiről Név (Cégnév): Azonosító okmány száma: Tisztelt Ügyfelünk! A befektetési

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

Közbeszerzés ellenőrzési tájékoztató ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: dr. Szabó Zoltán, jogi előadó MAG Zrt. 2014. március 21. Budapest Közbeszerzések ellenőrzésének folyamatai - Szabályozási

Részletesebben

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése I. BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS A befolyásoló részesedés: olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban,

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

2014. szeptember 17. Változások a fúziók és a kartell-ügyek szabályozásában Jogi hírlevél

2014. szeptember 17. Változások a fúziók és a kartell-ügyek szabályozásában Jogi hírlevél 2014. szeptember 17. Változások a fúziók és a kartell-ügyek szabályozásában Jogi hírlevél Változások a fúziók és a kartell-ügyek szabályozásában A Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai i Iroda havonta

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS 2013. július 4. A igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról A tájékoztatja a tisztelt észvényeseket, hogy a Társaság igazgatóságának

Részletesebben

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben