8/6.4 GYIK (angolul: FAQ) azaz Gyakran Ismétlődő Kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8/6.4 GYIK (angolul: FAQ) azaz Gyakran Ismétlődő Kérdések"

Átírás

1 8/6.4 GYIK (angolul: FAQ) azaz Gyakran Ismétlődő Kérdések Tartalomjegyzék 1. Milyen előírásokat kell betartani EU tagállambeli, külföldi daru bérlésekor? 2. Melyik targoncákhoz lehet a gépkönyvet beszerezni, illetve rendelkeznek típusbizonyítvánnyal? 3. Külföldön szerzett szakképesítéssel, pl. gépkezelői jogosultsággal, lehet-e Magyarországon az adott munkát végezni? 4. Milyen előírások vonatkoznak a belsőégésű és a gázüzemű targoncák üzemeltetésére? 5. Nemrég történt, hogy a darukezelő rosszulléte miatt nem tudott lejönni az 54 m magasan lévő fülkéből, munkatársai viszont csak másnap reggel vették észre, hogy a fülkében rekedt. Mi lehet a megoldás a hasonló esetek elkerülésére? 6. Milyen előírás van C tűzveszélyességi besorolású helyiségben gázos targonca használatára? 7. Milyen új előírások vannak a targoncák biztonsági öveire? 8. Kell-e magyar megfelelőségi tanúsítvány egy újonnan beszerzett targonca munkavédelmi üzembe helyezéséhez, vagy elegendő-e a gyártói nyilatkozat? 9. Gépésztechnikusi végzettséggel és emelőgép ügyintézői képzettséggel rendelkező egyéni vállalkozó miért nem végezheti az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépek fővizsgálatait? 10. Milyen előírások vonatkoznak a színpadtechnikai emelőberendezések kezelésére? 11. Akkor is magára hagyja-e a targoncát a kezelő, ha csak azért száll le arról, hogy az elszállítandó rakományt, pl. békával megemelhető helyzetbe hozza?

2 12. Kell-e a targoncákon biztonsági öv? 13. Milyen előírások vonatkoznak a béká -ra? 14. Gépi hajtású targoncák forgalmazásához megfelelő-e az EUkonformitási nyilatkozat, vagy szükséges-e magyarországi egyedi tanúsítás? 15. Hol és milyen szabályok vannak az Mt.-ben többször emlegetett egészségkárosító kockázatokra? Hogyan lehet egy munkakört ide besorolni? 16. Milyen szabály vonatkozik a hátsérülések megelőzésére? 17. Milyen előírás van a kézi anyagmozgatásra? 18. A garázsipari gépi hajtású (aknaperem emelő, csápos emelő, négyoszlopos emelő stb.) emelőket ki, és milyen feltételek mellett kezelheti? 19. Az előírt szerkezeti- és fővizsgálatokat csak emelőgép szakértő végezheti? (Hiszen a platós targonca tulajdonképpen nem minősül emelőgépnek.) 20. Az előző kérdésből adódóan üzemnaplóként kötelező-e az Emelőgép Napló nyomtatvány használata? 21. Nem találtunk arra vonatkozóan rendelkezést, hogy kell-e a platós targoncáknak időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatot végezni? 22. Ha kell az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat, kell-e ennek elvégzéséhez szakértő, és milyen képesítésű szakértő? 23. A vizsgálatok keretében történő azonnali javítást tiltja-e valamilyen szabály, vagy egyéb rendelkezés? 24. Szabad-e kenderkötelet teheremelésre használni? Ha igen, hol találom az ezzel kapcsolatos előírásokat, milyen jogszabályok, szabványok vonatkoznak a beszerzésükre? 25. Mik az emelőgépeknél az államilag elismert kezelői szakképesítések? 26. Emelőgép-e a szintkülönbség kiegyenlítő? Milyen előírások vonatkoznak a szintkülönbség kiegyenlítőre? 27. Ki tarthatja meg a kötözők, irányítók képzését, ki, és milyen tematika szerint vizsgáztathat?

3 28. Melyik jogszabály határozza meg a darukezelők előírt képesítését? 29. Melyik jogszabály határozza meg az emelőberendezés-kezelők előírt képesítését? 30. Ki tarthatja meg az emelőszerkezet kezelők képzését, ki és milyen tematika szerint vizsgáztathat? 31. Ki tarthatja meg a munkavédelmi oktatást? 32. Kérdések a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelettel (továbbiakban: ÉVM) kapcsolatban 33. Ki tarthat oktatást, vizsgáztatást? 34. Kisgépkezelői vizsga esetén még mindig a vállalati szakszervezeti bizottság tesz-e javaslatot a vizsgabizottság egyik tagjára? 35. Ha a munkáltató tart oktatást és vizsgáztatást, akkor a jogosítvány kiadásának, anyakönyvezésének feladatait hogyan kell értelmezni? 36. Jogosítvány érvényességének újabb géptípusra történő kiterjesztésekor mit kell beírni a jogosítványba? 37. Magasabb kategóriával lehet-e az alacsonyabb kategóriájú, de azonos kódszámú gépet kezelni? 38. Hol van előírás a kézi rakodólap-szállító targoncák felülvizsgálatára? 39. Milyen szabályai vannak a gépi hajtású targoncák megfelelőségi tanúsításának? 40. Visszamenőleg jogszerű-e a 21/1998. IKIM rendelettel szemben az eddig folytatott 5 évenkénti felülvizsgálati gyakorlat? 41. A megfelelőségi nyilatkozatot, illetőleg a megfelelőségi tanúsítványt és a CE jelölést a régi gépekre kinek kell elhelyeznie? 42. A munkavédelmi törvény 21. munkavédelmi szaktevékenységnek minősíti a veszélyes gépek, berendezések felülvizsgálatát. Az időszakos felülvizsgálatok végzéséhez ezek szerint felsőfokú munkavédelmi képzettségű szakember és nem (külső akkreditált) szervezet kell? 43. Ha a gépen rajta van a CE jelölés és azon nem változtattak semmit, szükséges-e az időszakos (ötévenkénti) felülvizsgálat, és azt ki végezheti?

4 44. Végezheti-e emelőgépek fővizsgálatát emelőgép-ügyintéző? 45. Vannak olyan munkaműveletek, amelyeknek szakképesítési feltételei nem tisztázottak, pl. autószerelő szakmunkás kezelheti-e a 4 tonnás autóemelőt? 46. Milyen feltételekkel lehet gázüzemű targoncát zárt térben használni? 47. Ősztől tavaszig hideg van, télikabátban és csizmában dolgozunk, sokszor a fűtést nem kapcsolják be, szabályos ez? 48. A munkaruha hány évre szól? Mennyit kell fizetni érte? 49. Kell-e szélsebességmérő az autódarukra? 50. Az autóbuszjavításnál alkalmazott aknaperememelő az EBSZ szempontjából a zárt technológia része-e, milyen képesítés szükséges a kezeléséhez? 51. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány, mezőgazdasági rakodógépkezelői bejegyzéssel érvényes-e építőipari munkaterületen építőipari rakodógép kezelésére? (A szakmunkásképző iskola elvégzése óta mezőgazdasági szövetkezetben ICB 530, ICB 550, LIEBHERR és KOMATSU típusú rakodógépeken dolgoztam, melyet szükség esetén a vezetők igazolni is tudnak.) 52. A gyártói megfelelőségi nyilatkozat elegendő-e és ezzel a telepített daru az Mvt a szerinti megfelelőségét tanúsították-e, vagy a termék megfelelőségének igazolására egy kijelölt intézettől kell tanúsítványt beszerezni? 53. Megfelelő-e a targoncák EU konformitás tanúsításához a német nyelvű gyártóművi tanúsítás? 54. Ki adhat ki teherkötözői jogosultságot? 55. VÉP-en 1992-ben kiállított targoncavezetői igazolvány (kék lapok) megfelel-e az államilag elismert kategóriának arra a típusra, amire kiállították, illetve ha az a típus már megszűnt, akkor mostani hasonló üzemű és teherbírású targoncára? 56. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja a munkavállalói kezébe az építőgép-kezelői jogosítványukat, ha a munkáltató iskolázta be a munkavállalóit építőgép-kezelő tanfolyamra és fizette is annak az árát?

5 57. A 4451 kódszámú járműdaru (6 t alatt) jogosítvány, milyen daruk kezelésére jogosít? 58. Veszélyes munkaeszköz-e a gépi hajtású szállító, illetve vontató targonca? Milyen vizsgálatokat és milyen előírás szerint kell ezeknél a targoncáknál elvégezni? 59. A mellékelten felsorolt emelőgépeket és kézi emelőket milyen képzettséggel lehet működtetni, a munkavédelmi oktatáshoz elegendő-e a munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy az emelőgép-ügyintézőnek, mint szakembernek is vannak-e kötelezettségei a megfelelő szakmai ismeretek átadásában? 60. Milyen feltételeket kell teljesíteni az építési toronydaruk üzembe helyezéséhez? 61. A járműürítés és mozgatás különleges berendezései megfogalmazás megfelel-e a járműépítésben kb. 60 éve, széleskörűen alkalmazott így egyszerűen megvalósítható rakfelület billentésnek? Munkavédelmi szempontból milyen konstrukciókat kell érteni a különleges járműürítő eljárások -on? 62. A Munkavédelemről szóló törvény 1/b számú mellékletének 2. pontja a veszélyes munkaeszközökhöz sorolja: 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései -t. Ide mi sorolható, és mely jogszabály(ok) és szabványok alapján vizsgálhatóak munkavédelmi szempontból a Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései? 63. Az építőgépkezelői jogosítványomba július 21-én és december 9-én szereztem a következő kódszámokon nehézgépkezelői bejegyzéseket, majd május 16-án könnyűgépkezelői bejegyzéseket: 64. A csak árvízvédekezésnél használt négyágú drótkötelekre vonatkozó, évenkénti gyakorisággal előírt terhelési próba végzési kötelezettség alól lehet-e egyedi elbírálását kérni az OMMF-től? 65. Kérem, hogy abban szíveskedjenek állást foglalni, hogy a híddaruk, futómacskák, forgódaruk fővizsgálatának elvégzésekor érin-

6 tésvédelmi méréseket is el kell-e végezni, vagy elegendő az általános 3 évenkénti gyakoriság? 66. Szeretnék tanácsot kérni a mellékelt emelőberendezésekkel kapcsolatban. A leírása szerint ez egy kézi mozgatású, villamos emelésű emelőkocsi. 67. Mi vonatkozik az emelőgerendák időszakos vizsgálataira? 68. A targonca jogosítványomat hol és hogyan tudom honosítani, hogy külföldön is elfogadják? 69. Megfelelő-e a targoncák EU konformitás tanúsításához a német nyelvű gyártóművi tanúsítás? 70. A konténer emelőkre melyik jogszabály, illetve szabvány(ok) vonatkoztathatóak munkavédelmi szempontú vizsgálatukkor? 71. A Mezőgazdasági és erdészeti traktorok -ra egyéb jogszabály -t nem sikerült találni Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései -re jogszabályt szintén nem sikerült találni. 73. Tisztelettel kérdezzük, hogy mely jogszabály(ok) és mely szabványok alapján vizsgálhatóak munkavédelmi szempontból a Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései? 74. A Közlekedési Főfelügyelőség által kiállított targonca vezetői jogosítvány érvényes-e, mert a Munkavédelmi Felügyelőség csak az OKJ-s bizonyítványt fogadja el? 75. Milyen többletkövetelmények vannak a távirányított darukhoz? 76. Tanácsát szeretném kérni a következő dologban, mert megoszlanak a munkahelyen a vélemények. 77. Emelőgép-ügyintézői feladatokat elláthat-e emelőgép szakértő? Sokak véleménye szerint (köztük az enyém szerint is) az emelőgép-szakértő minden feladatot elvégezhet az emelőgépekkel kapcsolatosan (kivéve munkabiztonsági szaktevékenység). Azonban az EBSZ szerint az ügyintéző rendelkezik a szükséges képesítéssel (OKJ). Az emelőgép-szakértőnek nem kell rendelkeznie OKJ-s ügyintézői végzetséggel, tehát nem láthatja el az ügyintéző feladatát. Amennyiben ezt a feladatot nem láthatja el a szakértő, akkor melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag csak az ügyintéző láthat el?

7 78. A 14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet 19. (2) bekezdésében előírtak teljesítéseként kotrógépeinket olyan hangjelző berendezéssel láttuk el, mely mind az előre, mind a hátra menetbe történő megindulás előtt 5 secundum időtartamig ad hangjelzést tekintettel arra, hogy a felső váz 360 -ban elfordítható az alvázhoz képest, és a gép kezelője által nem látható holttér nem köthető irányhoz, menetirányhoz. Ezért munkafolyamat közben előre és hátra irány nem definiálható. 79. Egy munkavédelmi vizsgálatkor a megbízónknál külső területen üzemelő emelőeszközöknél korábban elvégzett emelőgépes vizsgálatok keretében a megvizsgált gépen matricás vagy alumínium táblán beütővel való vizsgálati érvényesítés és az emelőgép kísérő dokumentációjába történő bejegyzés elegendő-e addig, amíg a jegyzőkönyv megérkezik? A megbízónk közlése, ill. a munkavédelmi szakember szerint azonnal ott kell lennie a vizsgálati jegyzőkönyvnek a vizsgálat után. Van-e erre valamilyen előírás? 80. Az emelőkosaras gépekről történő önmentést ki oktathatja? 81. Az emelő-berendezéseknél is elegendő-e megfelelőségi nyilatkozat? 82. Üzemorvosként szeretném megkérdezni, hogy a targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot milyen feltételekkel lehet megállapítani? Munkavédelem Hírlevelükben az állt, hogy ezt külön jogszabály határozza meg. 83. Szeretném megtudni, hogy a hivatásos gépjárművezetői engedély megadásához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeit hol találom meg, illetve, hogy milyen hosszú időre állapíthatom meg az alkalmasságot. 84. A nagyfelületű fém tárolópolcokat be kell-e kötni az EPH rendszerbe? 85. Mi igazolja, hogy a munkavállaló megfelelt az orvosi vizsgálaton, ha nem kell az NKH-s jogosítvány? 86. Az új 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szerint megszerzett jogosítvány (rendelet 1. melléklete) minden ipari ágazatban érvényes, vagy sem?

8 87. Akinek a jogosítvány bejegyzései lefedik a két elágazásnak megfelelő képesítést (könnyű- és nehézgépkezelő), illetve targonca és daru kezelésére is rendelkezik bejegyzésekkel (OKJ azonosítóval), annak is meg kell szereznie a kék bizonyítványt? 88. Van olyan OKJ-s kék bizonyítvány, ahol az elágazáson kívül (könnyű- vagy nehézgépkezelő) be van jegyezve a targonca vagy a daru típusa is. Mire fogadható el az ilyen kék OKJ-s bizonyítvány? 89. Ha a dolgozó OKJ-s kék bizonyítvánnyal rendelkezik, valamint a jogosítványában bejegyzéssel rendelkezik több típusú vezetőüléses targoncára (típusvizsgával), szükséges-e az új rendelkezés szerinti tanúsítványt is megszereznie abban az esetben, ha vezetőüléses, de más targonca típus vezetésével bízzák meg? előtt szerzett sárga színű jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat el kell küldeni OKJ-s képzésre a kék színű bizonyítvány megszerzése érdekében? 91. A sárga színű jogosítvány államilag elismert képzésnek minősüle? 92. Ha igen, 2015 után ezt hogyan tudja tanúsítani? 93. Darukezelői szakképesítés megszerzéséhez szükséges oktatás megtartására jelenleg ki jogosult? 94. Darura vonatkozó OKJ-bizonyítványt és/vagy jogosítványt ki adhat ki jelenleg és mi alapján? 95. Közlekedési utak minimum szélessége és magasságára van szükségünk, ahol egy ember javító, karbantartói feladatokat végez meghibásodás esetén (alkalomszerűen). Specialitása, hogy ez a közlekedési folyosó 2 m magasság felett helyezkedik el. Erre jogszabályi útmutatóra lenne szükségünk. Hol találunk erre hivatkozást? 96. Van egy elektromos meghajtású 1 tonna teherbírású homlokemelő villás kezelésére feljogosított dolgozónk. Szeretnénk, ha a kolléga 2 tonna teherbírású dízelmotoros homlokemelő villást is kezelhetne. Milyen vizsgára van szüksége a kollégának a jogosultság megszerzésére?

9 97. Lehetséges-e ezt a különbözeti vizsgát házilag letenni, vagy csak az erre feljogosított intézményben lehetséges? 98. Elegendő-e egy különbözeti vizsga vagy elölről kell kezdenie a képzést? 99. Azon munkatársaink, akik nem a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben meghatározott OKJ-s besorolású nehézgépkezelői képesítéssel rendelkeznek, kell-e ismételt vizsgát tenniük, hogy megfeleljenek a 40/2009. (VIII. 1.) KHEM rendelet előírásainak? 100. Amennyiben rendelkeznek valamely eszköz típusvizsgájával, de nem olyan típusú eszközt kezelnek, kell-e a KHEM rendelet 2. mellékletében felsorolt gépcsoporti besorolás alapján vizsgát tenniük, vagy a már meglévő típusvizsga, az adott gépcsoport összes típusú eszközeinek kezelésére feljogosítják őket? 101. Hol kaphatunk állásfoglalást arról, hogy eszközeink típustól független gépcsoport besorolása [KHEM rendelet 3. (3) bekezdése] mely gépcsoportba tartozik a hivatkozott rendelet 2. sz. melléklete alapján? 102. Hol kaphatunk állásfoglalást arról, hogy eszközeink típustól független gépcsoport besorolását követően [KHEM rendelet 3. (3) bekezdése] mely gépcsoportba tartozik a hivatkozott rendelet 2. sz. melléklete alapján, munkatársaink típusvizsgája mely csoportnak felel meg, és kezelhet-e ebbe a gépcsoportba tartozó más típusú eszközt? 103. E munkatársainknak kell-e ez követően ismételt tanfolyamot elvégezniük, hogy kezelői jogosultságuk az említett rendeleteknek megfeleljen? 104. Olyan eszközökre, melyre eddig saját szervezésű, kihelyezett kisgépkezelői tanfolyamot végzett munkatársainknak kell-e OKJs tanfolyamot végezniük, mely eszközök a KHEM rendelet 2. melléklete szerint nem besorolható? 105. A KHEM rendelet 8. (4) bekezdése alapján valóban a már meglévő típusvizsga (ÉVM-KPM együttes rendelet) december 31-ig az adott gép gépcsoportjának (KHEM rendelet 2. sz. melléklete) típustól függetlenül kezelésre jogosít?

10 106. A targonca kovácsolt cserélhető villája az MSZ EN :2001 szabvány pontja szerinti levehető munkaszereléknek minősül-e? 106. Szíveskedjék megerősíteni, hogy a fenti jogszabályok alapján helyes a következő jogértelmezés: 107. Egy kérdéssel fordulok Önökhöz. Középfokú munkavédelmi, villamos ipari technikusi, tűzvédelmi technikusi, valamint emelőgép ügyintézői végzettséggel és harminc év tapasztalattal rendelkezem. A kérdésem, hogy kaphatok-e szakértői feljogosítást, ha igen, mi az ügyintézés menete Ki tarthat kisgépkezelői tanfolyamot, van e valami előírás erre? 109. Kérdésem, hogy ha targoncával való személyemeléshez rendelkezésre áll egy szakszerű, targoncára szerelhető biztonságos emelő kosár tanúsítvánnyal, akkor személyt lehet-e biztonságos, felülvizsgált targoncával emelni, vagy a targoncának még külön személyemelésre vonatkozó minősítéssel is kell rendelkeznie, még abban az esetben is, ha csak alkalmi személyemelésről van szó? 110. A 40/2009.(VIII.31.) KHEM rendelet alapján megszerzett gépkezelői jogosítvány azonos értékű-e a korábban megszerzett építőgép-kezelő jogosítvánnyal? szeptember 8-tól a KHEM rendelet szerinti kiadott jogosítványt is köteles elfogadni az OMMF? 112. Valós-e a cég állítása, hogy a polcrendszer felülvizsgálatát csak ő végezheti el? Érvényes-e erre az esetre a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, mely szerint a polcok felülvizsgálata megfelelő szakképzettséggel rendelkező saját dolgozóval is elvégezhető? 113. A júliusi Munkavédelem Hírlevélben megjelent emelőgépkezelő képzés 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet várható változásai. Hogyan vonatkozik a rendelet azokra a gépkezelőkre, akik hosszú évek óta gépkezelők és eddig elfogadott volt a jogosítványuk?

11 114. Egy koreai cég szerelői egy automata parkolóház gépészeti berendezéseinek a beszerelését végzik Magyarországon. Kérdésem, hogy kinek mit kell bejelentenie, milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak rájuk? 115. Milyen vizsga szükséges a hátfal emelő kezeléséhez? Kérem, hogy a jogszabályi hátteret is szíveskedjen megjelölni. A kollegámat megbüntették, mert B kategóriás jogosítvánnyal egy 3500 kg össztömegű gépkocsit vezetett Egy targoncaforgalmazó cég egyik vezetőjeként hivatalos állásfoglalást kérünk a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet értelmezésében A targoncavezető képzést érintő 40/2009. KHEM rendelet alapjaiban összezavarta a targoncavezető tanfolyamok oktatási és vizsgáztatási rendszerét. Több tanfolyamszervező iskolánál érdeklődtem, ahol mind más és más válaszokat kaptam arra a kérdésemre, hogy egy raktáron belüli targoncavezetői munkához elégséges-e az OKJ-s szakképesítés, vagy szükség van emellett targoncavezető jogosítvány megszerzésére is. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben e Ft költség is sokat számít Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú mellékletében (az Mvt. 21. (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke) a 20. sorszámon a Rakodógépek, jövesztőrakodógépek található. Mi az a jövesztő-rakodógép? 119. Ismételten élve az Önök által biztosított lehetőséggel, az alábbi emelőgépekkel kapcsolatos kérdésekre szeretnék szakértői választ kapni: 120. A kézi működtetésű láncos emelő berendezésekhez szeretnék kérni egyszerűsített felülvizsgálandó jegyzőkönyvet. Kaphatunk-e Öntől ilyen jegyzőkönyvet? 121. Helyesen értelmezzük-e az EBSZ 122. Ezúton szeretnék állásfoglalást kérni Önöktől a targonca vizsgálatokkal kapcsolatban. Az I. vizsgálati csoportszámba tartozó emelőgépeknél nyolchavonta kell szerkezeti vizsgálatot végezni.

12 123. A csatolt Emelőgép-kezelő Bizonyítványokkal, és a melléjük adott Tanúsítványokkal kapcsolatban kérek állásfoglalást az alábbiakra: 123. A 6/1980. (I. 25.) szabályozza a nehéz-, könnyűgép- és kisgépkezelői jogosítványok kiadását, és úgy tudom, hogy pl. darukezelésére 500 kg-ig, gyalogkíséretű targoncára 30 cm emelési magasságig a kisgépkezelői jogosítvány elegendő. Ez így igaz, vagy kell még az előző kettő kezeléséhez emelőgép-kezelői végzettség is? 124. Társaságom munkavédelmi tanácsadással is foglalkozik. Ügyfeleink között található nehézgépet üzemben tartó ügyfél is. Egyik ügyfelünk nemrégen üzembe helyezett egy új híddarut. Ezért el akartuk küldeni a kezelőket típusvizsgára, de meglepődve tapasztaltuk, hogy a korábbi 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet hatályon kívül helyezésével a vizsgáztató intézmények elvesztették a vizsgáztatási jogosultságukat. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 1-2 héten belül várhatóan megjelenik az új jogszabály és akkor világossá válik, hogy lehet megoldani a munkavállalók képzését. Miután megjelent a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet, abból egyértelműn kiderült, hogy ez a jogszabály sem oldja meg a problémánkat, hiszen e rendelet 1. (1) bekezdés a) pontjából egyértelműn kiderül, hogy az csak az önjáró- emelő és rakodógépekre terjed ki Munkabiztonsági feladataim ellátása közben az alábbi Targoncakezelői jogosítványba botlottam. A mellékletként csatolt dokumentumok alapján kérem az állásfoglalását, elfogadható-e ez a jogosítvány a társaságnál üzemeltetett targonca kezeléséhez? 126. a) Szeretnénk egy 14 m munkamagasságú önjáró személyemelőt vásárolni, a forgalmazó szerint elég az üzembe helyezéshez a CE, a 21/1998 IKIM rendelete A melléklete viszont a veszélyes gépek közé sorolja a személyemelőket azaz minősítésre kötelezettek írja, és így bizonytalanok lettünk Targonca szerkezeti és fővizsgálatát végző személynek milyen iskolát illetve tanfolyamot lehet most végezni?

13 128. Kérdésünk: 1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 129. Az alábbi probléma megoldásában kérném segítségét: 130. Egy targoncavezetői tanfolyam után a két elküldött anyagot kapta vizsgázó Megbízást kívánunk kiadni egy újonnan beszerzett kínai HC gyártmányú, CPQD18NRW21 típusú robbanómotoros (benzin+gázüzemű) villás targonca kezelésére azon munkavállalóknak, akik rendelkeznek megfelelő jogosítvánnyal. A bekért jogosítványok tanulmányozása során az alábbiakat tapasztaltuk: 132. Az újonnan beszerzett hidraulikus emelőzsiráf kezelésére a 4461 kódszámú vizsga (híddaru 6, illetve 12 tonna alatt) megfelelő-e? 133. Az emelőgép-kezelői, valamint kötözői bizonyítványokat meg kell-e hosszabbíttatni meghatározott időközönként? 134. Kell-e valamilyen speciális orvosi vizsgálat az emelőgépek kezeléséhez (és kötözéshez), vagy elegendő a féléves gyakoriságú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat? 135. Megjelent a 17/2010. (XI. 25.) NFM rendelet, ami az egyes szakképesítések szakmai követelményeiről szól. Az ebben foglaltak még mindig nem teszik egyértelművé, hogy az emelőgép-kezelő (kivéve targonca) kategórián belül a forgódaru kezelőjének milyen bizonyítvánnyal és jogosítvánnyal kell rendelkeznie a) Most újra szóba került a darukezelők képzése, és az új rendeletben előírtak még mindig nem egyértelműek számunkra. Értelmezésünk szerint a Targoncavezető és az Emelőgép-kezelő (kivéve targonca) OKJ-s bizonyítványok nem helyettesítik egymást, mert a megszerzésükhöz előírt követelmények nem azonosak. Viszont az 1. melléklet VII. Egyebek pontja szerint csak a közúti közlekedési ágazatban használt, külön szabályozott emelőgépek kezelőinek kell az adott típusra érvényes gépkezelői jogosítványnyal rendelkezniük Egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál SVT-2 típusú akadálymentesítő berendezés telepítéséről van szó. Ezt a berendezést az üzemeltetési dokumentációja több helyen is emelőasztal-

14 nak írja. A 17/2010. (X1. 25.) NFM rendelet melléklete foglalkozik az egyes szakképesítés-elágazásokhoz tartozó gépek csoportosításával ( Emelőasztal) Milyen előírások vannak a körülkerített emelőterű berendezésekre? 139. A mezőgazdasági erőgépek (traktorok) vagy forgalmi rendszámmal rendelkeznek, vagy úgynevezett lassú jármű azonosító számmal vannak ellátva. Ezek a gépek a veszélyes gépek csoportjába vannak sorolva. Szükséges-e az a maximum ötévenkénti munkabiztonsági felülvizsgálat elvégzése, avagy a forgalmi rendszám megújításakor tartott műszaki szemle ezt helyettesíti? 140. Kinek kell a bérbe adott emelőgépek időszakos vizsgálatait elvégezni? 141. Mi(lyen dokumentáció) szükséges a használtan vett targoncák üzemeltetéséhez? 142. Kétirányú targoncaközlekedésnél mekkora a minimális közlekedőút szélessége? 143. Jelenleg egy targoncát úgy üzemeltetnek, hogy a 11 kg-os PBgázpalackra felszerelnek egy közdarabot, amelyhez csatlakoztatják a targonca gyorscsatlakozó fejét. Amennyiben nyitva van a gázpalack szelepe, a gyorscsatlakozó fejet pedig eltávolítjuk a csatlakozó közdarabról, a PB-gáz nagy nyomással kiáramlik a palackból. Ilyen eset elkerülése érdekében gázüzemű emelővillás targoncán használt PB-gázpalackjának szelepénél kötelező-e alkalmazni a palackszelep automatikus lezárását biztonsági szeleppel? Milyen előírások és szabványok vonatkoznak a gázüzemű targonca üzemeltetésére? 144. Az autószerelő végzettség tartalmazza-e azt a végzettséget, mely az EBSZ szerint államilag elismert és alkalmassá teszi a szakmunkást garázsipari emelő, pl. csápos emelő kezelésére? 145. Szükséges-e hogy a Közlekedési Hatóság előtti vizsgán jogosítványt szerezzen az a targoncavezető, aki nem vesz részt közúti forgalomban, és közúti jármű fel-, illetve lerakásában?

15 146. A gépkezelői jogosítvány megszerzésének kötelezettségét egyrészt a 17/2010. (XI. 25.) NFM rendelet, másrészt a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet írja elő Szükséges-e valamilyen átképzés azoknak a munkavállalóknak, akik gázüzemű targoncára szerezték meg a targoncavezető engedélyük, és jelenleg elektromos targoncát kell használniuk? Amennyiben igen, ez külső cég által szervezett képzés, vagy elegendő belső, munkavédelmi munkatárs által lebonyolított képzés? 148. Egyik olvasónk a nyilvántartási számon december 14-én bejegyzett ban vettem részt targoncavezetői tanfolyamon. A megszerzett targoncavezetői jogosítvánnyal az ország bármely területén dolgozhattam. Jelenleg munkát keresek, jelentkezésemkor azt a felvilágosítást kaptam, hogy mivel régen szereztem a jogosítványomat, nem vállalhatok azzal munkát, mert már érvénytelen. Szeretném tudni, hogy milyen lehetőségeim vannak arra, hogy újra érvényesítsem. Mellékeltem a jogosítványom és a bizonyítványom másolatát Szeretném a szakvéleményét kérni, hogy elkerülhessünk egy esetleges munkavédelmi ellenőrzési bírságot, és tisztában legyünk az emelőgépre a mi esetünkben villás targoncára alkalomszerűen felszerelt szerelőkosár kormányrendeletben, jogszabályokban meghatározott egyértelmű szabályozására.

16 1. Milyen előírásokat kell betartani EU tagállambeli, külföldi daru bérlésekor? Az EU tagállamban működő cégtől bérelt daru esetében az EU-ban szerzett megfelelőség tanúsítás Magyarországon érvényes, de emellett szükséges az Mvt. 21. (1) szerint a munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése írásban az üzemeltető munkáltató által, tekintettel arra, hogy a daru veszélyes munkaeszköz. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megléte, az Mvt. 21. (3)-a szerint, valamint a fővizsgálat megléte az EBSZ I. fejezet pontja szerint (Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt az emelőgép fővizsgálatát el kell végezni). A munkavédelmi szempontú, előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a daru megfelel az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti az Mvt. 18. (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Az üzembe helyezés feltétele, továbbá az adott daru vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány megléte is. Az Mvt. 39. (1) bekezdése szerint a daru állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar, (illetve a kezelő által értett) nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.

17 (Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.) A kezelői jogosultsággal kapcsolatban elfogadható az EU-tagállamban szerzett jogosítvány, ha az az adott típusú daru kezelésére jogosít és az orvosi alkalmassága is rendben van a kezelőnek. A kezelő számára a munkavédelmi oktatást is meg kell tartani, az Mvt a előírásai szerint, az általa értett nyelven, valamint ezt dokumentálni is kell. A munkavédelmi oktatáson az EBSZ-nek a kezelőre vonatkozó előírásait és a műszakonkénti vizsgálat követelményeit kell elsősorban ismertetni a kezelővel. Az Mvt a előírja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

18 A felülvizsgálatok gyakoriságára a magyar előírások az irányadók, mivel a darut Magyarországon üzemeltetik. Szükséges a dokumentáció részbeni magyar nyelvű fordítása is, különös tekintettel a kezelési és karbantartási utasítás vonatkozó részeire és a hibaelhárítási fejezetre. A felülvizsgálatokat és a karbantartást végzőknek függetlenül attól, hogy EU-tagállamban üzemelő, vagy hazai cég munkavállalói, a vonatkozó magyar előírások szerint kell eljárniuk. 2. Melyik targoncákhoz lehet a gépkönyvet beszerezni, illetve rendelkeznek típusbizonyítvánnyal?

19 Targoncák gépkönyvei Megnevezés Típus Tip. biz. Kézi villástargonca (béka) HT 1500 Kézi villástargonca (béka) HT 20 + Kézi villástargonca (béka) HT 25 + Kézi villástargonca (béka) OCRR 1302 Kézi villástargonca (béka) HT 20-1 Kézi villástargonca (béka) HT 20-2 Kézi villástargonca (béka) Steinbock Boss Kézi villástargonca (béka) HM 1000/1.5 Pneumatikus emelő KÖFÉM ZA, EB, BA Kézi villástargonca (béka) HM 600 / Emelővillás targonca TGV 1250 Kézi villástargonca (béka) V 2000 K1 + Kézi villástargonca (béka) Linde M 20 + Kézi villás targonca Pfaff (2 t) + Kézi villás targonca (béka) Jungheinrich Kézi villás targonca (béka) Pfaff (2,5 t) + Kézi villás targonca (béka) Jumbo H 200, H 300 Kézi villás targonca (béka) MIC SA TM Kézi villás targonca (béka) V-1000 BB + Benzines villás Molotov 4043 (3 t) Benzines villás Molotov 4045 (5 t) + Benzines villás Desta BVHM 1321, Dízel villás Rekord I. gépkönyv + alkatrészkatalógus (DV 1601, 1621, 1661) Dízel villás Rekord II. gépkönyv + alkatrészkatalógus (DV-1784, 1786, 1788, 1792, 1794)

20 Megnevezés Típus Tip. biz. Dízel villás Toyota 02-3FD 25 + Dízel villás BV 2733; DV 1733, gépkönyv + alkatrészkatalógus Dízel villás RAK 3A, 3B + Dízel villás DFG 1002 NA + Dízel villás DFG 2002 Dízel villás DFG 2002 / 3N-W + Dízel villás DFG 3202N / 4002N + Dízel villás DFG 6302 HG + Dízel villás Desta DVHM L + Dízel villás Desta DVHM LX + Dízel villás Desta DVHM N + Dízel villás Desta DVHM TN + Dízel villás Gaz M (4,3 t) Dízel villás Lancer (5,3 t) Dízel villás Linde 352 H 35; H 40; H 45 + Dízel villás Caterpillar GP 15-30; DP (német nyelvű) Traktorra szerelhető TVE 3200 villás Dízel és gázüzemű Mitsubishi FD/FG 15, 18, 20, 25, 30, 35 + villás Gázüzemű villás Mitsubishi FG 15, 18, 20, 25, 30, 35 alkatrészkatalógus (idegen nyelvű) Dízel villás Rak 7A; 7B + Gázüzemű villás Still R70 + Dízel villás Beta 1A + Traktorra szerelhető Hunirak villás Benzines villás Yale GP 032 Gázos-dízel vil- Toyota 5 FG/FD 10-30

21 lás Dízel villás D25, D35, D40 (bolgár) + Benzines villás 4008 M Dízel villás RAK 2A, 2B Dízel komissiózó DV Megnevezés Típus Tip. biz. Kiegészítés PB-gáz üzeműre alakított Balcancar gyártmányú dízel targoncához Dízel Gázos Fiat D/G gépcsalád + villás Dízel villás Rekord I-II. (1995-től) Benzines villás M 12 B PB gázos villás GV Villás Toyota 425 FG/FD20; FG/FD 18 + PB gázos villás GV Benzines gázos Komatsu FG 20 DT 11 + villás Robbanómotoros Komatsu FG/FD villás Robbanómotoros Hyster Challenger villás Dízel villás Mitsubishi FD 60, FD 70 + Dízel villás Nissan J 01, J 02 Dízel villás Detas SH 25 + Dízel villás Yale GDP + Dízel gázos Steinbock Boss NH 16, NH 20 villás Robbanómotoros Steinbock Boss RH sorozat villás Dízel gázos Steinbock Boss QX 20, QX 25, QX 30 + villás Robbanómotoros YALE általános villás

22 Diesel villás Linde H 20, H 25, H 30 + Benzines villás BVH 1622 S + Diesel-gázüzemű Jungheinrich DFG/TFG AF + Diesel villás Still Saxby M 15 + Gázos villás Still R70-20T; -25T; -30T + Diesel villás Luigli 355; 405; 455 Oldalvillás DBHM-5022, Diesel villás Still R Diesel villás Still R 70-16, R Robbanómotoros Nissan F-01, F-02, F-03, F-05 villás Diesel-gázüzemű Clark CGP/CDP 20, 25, 30 + villás Robbanómotoros Daewoo D15S-G35S2 + villás Robbanómotoros Komatsu FSAX 2 + villás Megnevezés Típus Tip. biz. Robbanómotoros villás Fiat DI 12 C BI 20 CL Robbanómotoros villás Toyota 6 FG 10-30, 6 FD Robbanómotoros villás Luigli 164GE-304GE, 164DE- 304DE Robbanómotoros villás Clark GPM/DPM Robbanómotoros villás Clark C Robbanómotoros villás Linde H12D-H18T + Robbanómotoros villás DVHM 3522 TXK + Robbanómotoros villás Still R 70-35, 40, 45 + Robbanómotoros villás Clark H 500 Y 30 LPG gépkönyv alkatrészkatalógus Robbanómotoros villás Hyster H 1,25-3,00 XL + Robbanómotoros villás Fiat OM DI 65 Robbanómotoros villás (gázüzemű) Still Saxby M 15 T +

23 Robbanómotoros villás DET-20 Robbanómotoros villás Desta DV-35 A + Oldalvillás YB-50 + PB gázos villás GV Robbanómotoros villás Desta DV-50A, 63A, 80A + Robbanómotoros villás TCM FG/FD Robbanómotoros villás Komatsu FG-15 + Robbanómotoros villás Hercu Colibri D/G 16, 20 + Robbanómotoros villás Hercu 20D-50D alkatrészkatalógus Robbanómotoros villás Hercu D/G 30, 35 Robbanómotoros villás Balkancar DV/GV , GV-3691 Robbanómotoros villás Mitsubishi FG/FD Robbanómotoros villás Linde 330 H-12 T/D, H-15 T/D Elektromos platós EP Elektromos platós EP 001 Elektromos billenthető platós ES Elektromos platós EP 011 gépkönyv alkatrészkatalógus Megnevezés Típus Tip. biz. Elektromos villás EN 136.2; (gépkönyv + alkatrészkatalógus) Elektromos villás EV gépkönyv + alkatrészkat. + Elektromos villás EV Elektromos villás EV 634; Elektromos villás EV 662 gépkönyv + alkatrészkatalógus + Elektromos villás EV 676 gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás EV 687 gépkönyv + alkatrészkatalógus +

24 Elektromos villás EV 717 gépkönyv + alkatrészkatalógus + Elektromos villás EV 735 gépkönyv + alkatrészkatalógus + Elektromos villás EV Elektromos villás EV 631, 641 gépkönyv + alkatrészkat. + Elektromos villás BT PPT 1800 (német nyelvű) Elektromos villás EV 677 Elektromos villás EV 683 Elektromos villás EV 684 Elektromos villás Linde 324 E 12 Z; 14 Z; 15 Z; 16 Z; Elektromos villás JE 10 (Boss-Steinbock) + Elektromos villás EV 418 gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás EV 651, 661 gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás Hyster E / J + Elektromos villás 4004 (szovjet) gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás EP 103, Kommisiózó Omnia 1337 gépkönyv + elektromos műszaki rajz Megnevezés Típus Tip. biz. Elektromos villás EV 602, 612 gépkönyv + alkatrészkat. Elektromos villás EV 701, 702 gépkönyv + alkatrészkat. Elektromos villás HEA 500 / Elektromos villás Jungheinrich EJC-10 gépkönyv + töltő dokumentáció Elektromos Jungheinrich ETV M 12.5, Kommisiózó Jungheinrich 817 EJP

25 Elektromos villás EV 657, 667 Elektromos gyalogkíséretű EV gépkönyv alkatrészkatalógus Elektromos villás EV gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás BT LSV, LST, LSF gépkönyv + + alkatrészkatalógus Elektromos villás EV 676, 677, 683, 684 Elektromos gyalogkíséretű EJC 12,5 + Elektromos gyalogkíséretű Linde L 14 + Elektromos villás FIAT E8N, E10N Elektromos villás FIAT EU Elektromos villás Linde E12, E15 + Elektromos villás Daewoo B13T, B15T, B18T, B20S, B25S, B30S, BC20, BC25S Elektromos gyalogkíséretű EGV 1250, 1600, 2000, EGG + Elektromos villás Still R50-10, R50-12, R Elektromos villás EV gépkönyv + alkatrészkatalógus Elektromos villás EV Elektromos gyalogkíséretű Still EGV 10/12 + Elektromos villás Steinbock-Boss WR-13, WR-16 Elektromos Wagner EFSG-M 100 TR + Megnevezés Típus Tip. biz. Elektromos villás Clark CEM Elektromos gyalogkíséretű Still EGV 14/16 + Elektromos villás Still R 20-16, R Elektromos villás Steinbock LE 13-LE 20 HV + Elektromos gyalogkíséretű BT LT Elektromos gyalogkíséretű BT PPT 1800 Elektromos komissiózó Still EK-10, 11 +

26 Elektromos villás Steinbock-Boss JE MKV Elektromos villás Komatsu FB-15 Elektromos gyalogkíséretű EN Elektromos gyalogkíséretű Linde L 14, 16 Elektromos gyalogkíséretű Jungheinrich ETM/V 10/12 Elektromos villás Hyster A XL Elektromos villás Saxby L Elektromos gyalogkíséretű G Elektromos villás Fiat E-15, -18, -20 N Elektromos villás Lansing Bagnall FRER-8 Adapter HK 02 + Tehermegfogó szerkezetek Agromat Darugém DG 03 Szerelőkosár targoncára SZKT + 3. Külföldön szerzett szakképesítéssel, pl. gépkezelői jogosultsággal, lehet-e Magyarországon az adott munkát végezni? A külföldön szerzett szakképesítést függetlenül attól, hogy milyen állampolgárságú személyről van szó itthon el kell ismertetni. Mi az elismerés? Az elismerés olyan eljárás, amely során az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány jogi hatályát azonosnak nyilvánítja a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány jogi hatályával. Az elismerésről rendelkező határozat azt állapítja meg, hogy a külföldi bizonyítvány a határozatban megjelölt magyar szakképesítéssel azonos szakképesítést tanúsít, és azzal azonos munkakör betöltésére jogosít, illetve a tevékenység gyakorlására képesít. (Az alap- vagy középfokú végzettséghez kapcsolódó külföldi szakképesítő bizonyítványok és mesterlevelek elismerésének szabályait a külföldi bizo-

27 nyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény IV. fejezete határozza meg.) Ki kérheti bizonyítványa elismerését? Bizonyítványa elismerését az kérheti, aki kérelme benyújtásakor 1. állampolgárságát és személyes adatait hatósági igazolvánnyal (magyar állampolgárok és bevándoroltak esetén: személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, más személyek esetén tartózkodási vagy letelepedési engedély) igazolja, 2. magyarországi lakhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja. Magyarországi bejelentett lakóhely hiányában az eljárás nem indítható meg. Az elismerési eljárás általában Az eljárás a kérelem benyújtásával indul meg. A kérelmet a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározására rendelettel feljogosított minisztériumhoz kell benyújtani. Az illetékes minisztériumot az Országos Képzési Jegyzék [a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékletének 13. oszlopa] határozza meg. Az OKJ tartalmaz minden olyan szakképesítést, amely jelenleg Magyarországon megszerezhető. Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó elismerési eljárás A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott által az Oktatási Minisztérium Ügyfélszolgálati Irodáján, vagy postai úton lehet benyújtani. Az Ügyfélszolgálati Iroda címe: 1055 Budapest, Szalay u Telefonszáma: Az Ügyfélszolgálati Iroda az alábbi napokon és időben fogad: Hétfő csütörtök: 9 órától 12 óráig; 13 órától 16 óráig Péntek: 9 órától 12 óráig.

28 Postai úton: Oktatási Minisztérium, Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) 1055 Budapest, Szalay u Az eljáráshoz kapcsolódó tájékoztató, kéreleműrlap és csekk az Ügyfélszolgálati Irodán szerezhető be. A tájékoztató és a kéreleműrlap letölthető a címről. A kérelemhez csatolandó iratok: 1. az eredeti bizonyítvány hiteles másolata [hiteles másolat készítésére magyar közjegyző, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) és a Magyar Köztársaság külképviseleti szervei jogosultak], 2. a bizonyítványhoz kapcsolódó tantárgyjegyzék hiteles másolata (amelyből megállapítható a szakmai képzés tartalma), 3. a fenti okiratok hiteles fordításai (hiteles fordítás készítésére az OFFI, a Magyar Köztársaság külképviseleti szervei és az erre felhatalmazott magyar közjegyző jogosult), 4. az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény másolata (az eljárás díja Ft, amelyet az OM Ügyfélszolgálati Irodáján beszerezhető sárga színű csekken, vagy a postahivatalokban rózsaszínű postautalványon, a számlaszámra lehet befizetni, a közleményben a 603 Ekvivalencia szavakat feltüntetve), 5. meghatalmazott általi eljárás esetén a kérelmező meghatalmazása (a meghatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy ki a meghatalmazó, ki a meghatalmazott, mire terjed ki a meghatalmazás, a dátumot és a meghatalmazó aláírását) és a kérelmező személyi adatait és lakcímét igazoló hatósági igazolványának másolata, 6. postai úton benyújtott kérelem esetén a kérelmező személyi adatai és lakcímét igazoló hatósági igazolványának másolata, 7. érettségire épülő szakképesítés esetén az érettségi bizonyítvány másolata vagy az elismerési határozat másolata. A szakképesítés elismerése

29 Az elismerési törvény alapján az a külföldi szakképesítő bizonyítvány ismerhető el, amely olyan alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt. Az eljárás során a minisztérium megvizsgálja: a bizonyítványt kiállító intézmény jogállását, a szakmai képzés idejét, a szakmai vizsga részeit és tantárgyait, a képzés szakmai tartalmát, a szaktantárgyakat, és a szakmai képzés szintjét. A minisztériumhoz kétféle kérelemmel lehet fordulni: 1. A kérelmező határozza meg azt, hogy mely magyar szakképesítésként kéri elismerni a külföldi bizonyítványa által tanúsított szakképesítést. Ebben az esetben a minisztérium azt állapítja meg, hogy a kérelemben foglaltak, azaz kizárólag a megjelölt szakképesítésként történő elismerés lehetséges-e. Ha az a jogszabályok értelmében lehetséges, akkor a kérelemnek megfelelően dönt, azaz a szakképesítést elismeri. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. 2. A kérelmező nem határozza meg a szakképesítést, hanem a minisztériumot kéri fel annak megállapítására. Ebben az esetben a minisztérium valamennyi Magyarországon jelenleg vagy korábban megszerezhető szakképesítés figyelembevételével dönt az elismerésről. A minisztérium az elismerést szakmai vizsga letételéhez kötheti. Ebben az esetben a minisztérium meghatározza a vizsga letételének határidejét, és javaslatot tesz a vizsga helyére. A szakmai vizsga díját a vizsgát szervező oktatási intézmény határozza meg. Ennek összege nem haladhatja meg a Ft-ot. Jogorvoslat A minisztérium az elismerés tárgyában az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény előírásai szerint határozatot hoz. A határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a MEIK-nél benyújtandó, de az oktatási miniszterhez címzett illetékmentes beadvánnyal lehet fellebbezni.

30 Az oktatási miniszter határozata ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, azonban a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a határozat felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól. Eljárási határidők A minisztérium, amennyiben a kérelmező minden szükséges okmányt benyújtott és további bizonyítási eszköz beszerzése nem szükséges, a kérelemről 90 napon belül dönt. Az érdemi ügyintézés határidejét hiányos beadványok esetén a kiegészítő iratoknak a minisztériumhoz történő beérkezésétől kell számítani. Az eljáró hatóság vezetője az eljárási határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Értesítés módja A határozatot a MEIK postai úton, ajánlott tértivevényes küldeményként küldi meg a kérelmező vagy meghatalmazottja részére. Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központ kéreleműrlapja Külföldi szakképesítés elismerése iránti kérelem 1. Kérem a bizonyítványom által tanúsított szakképesítésem elismerését Magyarországon megszerezhető, a MEIK által megállapított szakképesítésként, vagy a Magyarországon jelenleg, vagy korábban megszerezhető. szakképesítésként. 2. Személyi adatok A kérelmező neve:... Az oklevélben feltüntetett név (pl. leánykori név):...

31 Értesítési címe (irányítószámmal): Telefonszáma (napközben): A szakképesítés elismeréséhez szükséges adatok: A bizonyítvány száma:... kelte:... Külföldi tanulmányait: a) megkezdte:... b) befejezte:... A bizonyítványt kibocsátó oktatási intézmény a) neve:... b) székhelye(ország, helység):... Érkeztetőszám: Érkezés időpontja: Melléklet: Iktatószám: Ügyintéző: 4. Mellékletek Kérelmemhez mellékelem: a bizonyítványom hiteles másolatát, a bizonyítványom hiteles fordítását, az eljárási díj megfizetését igazoló feladóvevény másolatát, egyéb okiratokat:. Budapest, hó... nap.. a kérelmező aláírása

32 ZÁRADÉK (a minisztérium tisztviselője tölti ki) A kérelmező/meghatalmazottja a(z) számú igazolvánnyal/útlevéllel igazolta magát A kérelmet átvettem:. 4. Milyen előírások vonatkoznak a belsőégésű és a gázüzemű targoncák üzemeltetésére? A Közlekedési BEO pontja szerint: Belső égésű motoros szállítóeszközöket, berendezéseket zárt helyiségben, állandó szállítási munka végzésére használni általában nem szabad. Indokolt esetben megengedhető, ha a helyiség és a szellőzési viszonyok folytán biztosítható, hogy a levegő szennyezettsége a munkazónában a MAK-értéket ne haladja meg. Ez esetben sem szabad a helyiségben a jármű motorját a felés lerakodás tartama alatt járatni. 5. Nemrég történt, hogy a darukezelő rosszulléte miatt nem tudott lejönni az 54 m magasan lévő fülkéből, munkatársai viszont csak másnap reggel vették észre, hogy a fülkében rekedt. Mi lehet a megoldás a hasonló esetek elkerülésére? Az EBSZ I. fejezet pontja előírja, hogy A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében az üzemeltetőnek biztosítania kell a kezelő biztonságos kimentésének személyi pl. kiképzett mentőszemély(ek) és tárgyi pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére.

33 Vannak az EBSZ-nek olyan előírásai, amelyek általános követelményeket határoznak meg. Ez is ilyen. Ezt az előírást csak a talajszinttől néhány méter magasan lévő kezelőfülkében rekedt kezelő esetén lehet betartani. 3 4 m feletti kezelőfülkékből a kezelő főleg rosszulléte esetén nem hozható le biztonságosan. Ebben az esetben más módon kell megakadályozni, hogy a darukezelő rosszulléte esetén a fülkében rekedjen. Kockázatértékelést minden munkáltató köteles készíteni. Ennek során, vagy a már meglévő kockázatértékelés kiegészítéseként fel kell mérni a kezelőfülkében rekedésének a kockázatát. Amennyiben ennek fennáll a kockázata, a munkáltatónak szabályoznia kell, hogy a darukezelő milyen módon és kinél köteles a fülkéből leérkezése után és nem fentről a fülkéből jelentkezni, a rádióját, kulcsát, emelőgép naplót leadni stb. A kockázatértékelésben annak a kockázatát is fel kell mérni, hogy mindez elmarad, és rádión se lehet beszélni a daruvezetővel. Erre az esetre a daruvezető munkáltatójának olyan szabályozást kell kiadnia, hogy a munkaterületen jelen lévő munkairányító köteles a tűzoltókat haladéktalanul értesíteni, akiknek szerencsés esetben van olyan hosszú létrájuk, amivel a fülkéig felérnek és vannak olyan felszereléseik, amivel egy rosszul lett daruvezetőt a magasból időben le tudnak hozni. 6. Milyen előírás van C tűzveszélyességi besorolású helyiségben gázos targonca használatára? A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 14. írja elő a vonatkozó előírásoknak való megfelelést. A 60.. a forgalmazóra (is) előír kötelezettségeket. A konkrét műszaki követelményeket az MSZ EN szabvány írja le a gázos targoncákra.

34 Országos Tűzvédelmi Szabályzat Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 3. (3) Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, aa) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, d) az üzemanyagtöltő állomások. Szállítás és vontatás 14. (1) Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. (2) Az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. Gépi berendezés 37. (1) Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni.

35 (2) A C tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. (7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni. Járművek 60. (1) A gyártó, külföldről történő beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű olyan műszaki kivitelben készüljön, illetőleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszerű használata esetén tűz vagy robbanás ne keletkezhessen. (2) A járműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős. (3) A forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó készülékkel köteles ellátni. (4) A tűzoltó készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 61. (1) A járművek jogszabályban meghatározott időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végző szervnek a vonatkozó általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőriznie kell. (7) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén talajszint alatti egyedi vagy több jármű tárolására alkalmas tárolókban, talajszint alatti parkolókban, parkolóházakban, tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben,

36 olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított; b) sűrített földgáz üzemanyag esetén tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított; c) a földszintesnél magasabb olyan építményben kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. Az MSZ EN :2001 szabvány előírásai Kiegészítő követelmények folyékony gázzal (LPG) működő belső égésű motoros hajtású targoncák részére Tartályok a) A folyékony gáz tartályait vagy rögzítetten, vagy cserélhetően kell a targoncán elhelyezni. b) A cserélhető tartályokat úgy kell a targoncával összekapcsolni, hogy a kapcsolóelemek akaratlanul ne legyenek oldhatók. c) A gyártó utasításai szerinti használat esetén a tartályon levő csőcsatlakozások és tartozékok mechanikus sérülés ellen védettek tegyenek. d) Mind a rögzített, mind a levehető tartályokat olyan berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a gáz (vagy a folyékony gáz) véletlenszerű kiáramlását, különösen vezetékszakadás esetén. Ez nem vonatkozik a nyomáscsökkentő szelepekre. e) A folyékony gáz tartályán levő bemeneti nyíláson könnyen hozzáférhető, kézzel gyorsan elzárható szelep legyen. E szelep helyzetét és kezelési módját a targonca külső oldalán vagy a szelep közelében egyértelműen és felismerhetően meg kell adni. f) A gázt folyékony halmazállapotban kell a tartályból elvezetni, kivéve, ha a tartályt és a motort kifejezetten gáz-halmazállapotú gázelvezetésre alakították ki.

37 g) Azokon a tartályokon, amelyeket az üzemeltető tölthet fel, a következő berendezések legyenek: A tartály gázterével összeköttetésben levő nyomáshatároló szelep. Ahol az ilyen tartályt a targonca belső terében helyezték el, ott a biztonsági szelep lefúvóoldalát csövön keresztül kell a külső térrel összekötni úgy, hogy a gázelvezetés veszélymentes legyen. a legmagasabb folyékonygáz-szint tartós jelölése. Ahol az ilyen tartályokat a targonca belső terében helyezték el, minden olyan szintjelző lefúvóoldalának, amely a gáznak csövön keresztül a külső légtérbe való kiengedése útján működik, a targonca külső oldalán jól látható helyen kell végződnie; az olyan folyékonygázszint-jelző berendezést, amely hatását a légtérbe való kifúvással fejti ki, úgy kell méretezni, hogy a kifúvónyílás átmérője ne legyen nagyobb, mint 1,5 mm, és a berendezés részei a szokásos mérési folyamat közben ne kerülhessenek teljesen üzemen kívüli helyzetbe; a folyékonygáz-szintet jelző berendezések alkalmasak legyenek a használandó folyékony gázhoz, mutassák a legmagasabb folyékonygáz-szintet, és ne ürítsenek a légtérbe. h) Ha a tartály belső térbe van beépítve, akkor ennek a térnek a legmélyebb részén összesen legalább 200 cm 2 felületű állandó nyílások legyenek, amelyek a vezető akadályozása nélkül a megfelelő szellőzést biztosítják. i) A levehető tartályok rögzítése tegye lehetővé a könnyű kezelhetőséget, és a tartály cseréje után a csatlakozás könnyű ellenőrzését. j) Ha a levehető tartályoknak beépített biztonsági szelepük van, azokat úgy kell a targoncán elhelyezni, hogy a biztonsági szelep nyílása mindig öszszeköttetésben legyen a tartály felső részének gázterével. Ez lehet tájoló csapszeg, amely a tartályt a rendeltetésszerű beépítési helyzetében rögzíti. k) Ha a targoncán kiegészítőtartály is van, azt ugyanúgy kell rögzíteni, mint a főtartályt. l) A tartályokat úgy kell beszerelni, hogy azok ne legyenek kitéve káros hőhatásnak, különösen a motor vagy a kipufogórendszer felől. A védőberendezés úgy legyen felszerelhető, hogy a szellőzést semmi esetre se befolyásolhassa.

38 m) A tartályokat úgy kell rögzíteni a targoncán, hogy azok üzem közben ne legyenek kitéve a szállított termékek általi koptatásnak, ütéseknek vagy korróziós hatásoknak. n) A tartályokat és csatlakozásaikat úgy kell a targoncára szerelni, hogy azok ne nyúljanak túl a targonca külső kontúrjain. A folyékony gáz (LPG) vezetékei a) Az összekötő vezetékek és hozzátartozó részeik könnyen hozzáférhetőek, sérülés és kopás ellen védettek, valamint megfelelően rugalmasak tegyenek, hogy ellenálljanak az üzemeltetés közbeni rezgéseknek és deformációknak. A vezetékek úgy legyenek elhelyezve, hogy a sérülés vagy a szivárgás könnyen felismerhető legyen; úgy legyenek beszerelve, hogy azokat a motor magasabb hőmérsékletű részei ne károsítsák; a tartály és a motor egyes részeinek összekapcsolásakor kellően rugalmasak legyenek. b) Az 1 bar-nál nagyobb nyomású tömlőket legalább 500 mm-enként, a merev csöveket pedig legalább 600 mm-enként rögzíteni kell. c) Az 1 bar-nál nagyobb nyomáson használt tömlő, merev cső és valamennyi csatlakozó 25 bar munkanyomásra legyen méretezve, és hasadás nélkül bírjon ki 75 bar próbanyomást. A legfeljebb 1 bar nyomásig használt tömlő, cső és valamennyi csatlakozó hasadás nélkül bírja ki a legnagyobb munkanyomás ötszörösének megfelelő próbanyomást. d) A csőrendszer folyékony halmazállapotú gázt tartalmazó, két olyan zárószelep közötti részében, amelyek közül mindkettő zárva lehet, a túlzottan nagy nyomást kerülni kell, pl. nyomáshatároló szelep vagy más alkalmas berendezés beépítésével. e) Folyékony gáz vezetésére alumíniumcső nem használható. f) A tömlők a lehető legrövidebbek legyenek. g) 1 bar-nál nagyobb nyomásnak kitett cső, illetve tömlőcsatlakozások, az esetleges befogott tömítőgyűrűk kivételével, fémből készüljenek.

39 Felszerelés a) A folyékony gáz tápvezetéknek önműködően záródnia kell, ha a motor leáll, függetlenül attól, hogy a gyújtást kikapcsolták-e vagy sem. b) Többféle üzemanyag használata esetén a rendszer olyan legyen, hogy akadályozza meg a folyékony gáz más üzemanyagtartályába való jutását, továbbá minden üzemanyag-tápvezeték zárva legyen, mielőtt egy másikat kinyithatnak. c) Ha a targoncának üzemanyag vételezés céljából több tartálya van, akkor azokat többutas szelepen vagy más alkalmas eszközön keresztül kell csatlakoztatni, hogy folyékony gáz egyszerre csak egy tartályból kerüljön felhasználásra. Több tartály egyidejű összekapcsolása ne legyen lehetséges. d) A biztonsági szelepeket vagy szintjelzőket úgy kell beszerelni, hogy azok ne üríthessenek a vezető felé vagy a targonca olyan részei irányába, amelyek tűzveszély forrása lehetnek. e) Ha valamelyik alkatrész működőképességét a korrózió befolyásolhatja, akkor azt korrózióálló védőbevonattal kell ellátni. f) Az üzemanyagrendszer minden részét biztonságosan kell a targoncán rögzíteni. A nyomáscsökkentő szelepek ellenőrzés és karbantartás céljából bármikor hozzáférhetők legyenek. 7. Milyen új előírások vannak a targoncák biztonsági öveire? Az MSZ EN :1998/A1 szabvány módosította az MSZ EN :2001 szabványt, ebben jelent meg a új A kezelő visszatartása című fejezet. A módosítást a közzététel napja után forgalomba hozott targoncákra kell alkalmazni. Az új előírás szerint Legyen visszatartó szerkezet az ellensúlyos emelőtargoncákon, a terepjáró targoncákon, az olyan targoncák mindkét ülésén, ahol a haladási irányban elhelyezett, nem emelhető kezelőülés van és az oldal-rakodótargoncákon (csak

40 egy oldalra). A visszatartó szerkezetként használt biztonsági öv feleljen meg az O melléklet szerinti követelményeknek. Az ilyen szerkezet indokolatlanul ne korlátozza a targonca kezelését, például a kezelő beszállását, távozását, mozgását és/vagy a látási viszonyokat. A targoncán legyen eszköz, vagy a használati utasítás tartalmazzon útmutatást a felboruláskor végrehajtandó tevékenységekre és a kezelők fejének valamilyen szilárd felülethez való ütközésével kapcsolatos fennmaradó veszélynek a legkisebbre való csökkentésére. MEGJEGYZÉS: Más visszatartó rendszerek például körülzárás vagy egyéb mechanikus szerkezetek is lehetségesek, de ezekkel ez a szabvány nem foglalkozik. Kiegészült a Információk a felhasználó részére szakasz: az utasítások a kezelőt visszatartó szerkezet használatára, és útmutatás felborulás esetén a kezelő viselkedésére vonatkozóan. Kiegészült a szakasz Utasítás a biztonsági öv rendszeres ellenőrzésére a következők figyelembevételével: elvágott vagy megkopott öv; kopott vagy károsodott összeállítás, a rögzítési pontokat is beleértve; hibásan működő csat vagy övvisszahúzó szerkezet; laza varrás. Új a szakasz: Kezelő-visszatartó A kezelő számára jól látható helyen el kell helyezni a targoncán a kezelőt visszatartó szerkezet használati utasítását tartalmazó tájékoztatást vagy jelképeket. Új a szakasz: Felborulás A kezelő számára jól látható helyen el kell helyezni a targoncán a felborulás esetén végrehajtandó tevékenységeket tartalmazó tájékoztatást.

41 A szabványt kiegészítették a következő szövegű új melléklettel: Biztonsági öv. Követelmények és vizsgálati eljárás Ez a melléklet tartalmazza az üléshez és annak tartószerkezetéhez kapcsolt, a szabvány szakasza szerinti biztonságiöv-összeállítás alapvető követelményeit és a vizsgálati eljárást, ha ezt a szerelvényt a targoncák felborulásakor a kezelő megtartására használják. Ez a vizsgálati eljárás típusvizsgálat. A vizsgálatot az ülésen és annak olyan típusú targoncához szerelt tartószerkezetén kell végrehajtani, amelyhez ezt az egységet tervezték. Használható más vizsgálóberendezés, ha teljesíti ugyanezeket a feltételeket. Új szakkifejezések és meghatározásuk Biztonságiöv-összeállítás (seat belt assembly) Olyan övcsattal, hosszúságbeállítóval, visszahúzó szerkezettel és a csatot rögzítő eszközzel együtt, amely a medence előtt húzódik és tartja a medencét az üzemi és felborulási állapotok esetén. Felborulás (tip over) A targonca körülbelül negyed fordulattal való borulása vagy oldal irányba, vagy hosszirányba, mivel a további elfordulást megakadályozza az oszlopszerkezet. Tartószerkezet (mounting structure) Azok a részegységek, amelyek a biztonsági öv rögzítéséről a targonca szerkezetére viszik át a biztonsági övre adott erőket. Terhelőelem (body block) A próbaterhelésnek a biztonságiöv-összeállításra és a tartószerkezetre való átvitelére használt vizsgálókészülék. Az ülés tömege (mass of the seat) Az ülés részegységeinek (ülésszerelvény, beállítósínek, felfüggesztés) tömege.

42 Új működési követelmények Vizsgálatkor a biztonsági öv ne oldódjon ki. Az 05. fejezet szerinti vizsgálatok után: ne legyen olyan meghibásodás, amely lehetővé teszi a biztonsági öv kioldódását, vagy a tartószerkezet bármelyik részének szerkezeti meghibásodását, maradó alakváltozás meg van engedve; a biztonságiöv-összeállítás hosszúsága legfeljebb 20%-kal növekedhet; a visszatartó rendszer például a csat kioldható legyen; ahol a biztonsági övön visszahúzó szerkezet van, a visszahúzó szerkezetet reteszelő készüléknek a biztonsági öv terhelésekor mindig működnie kell. A hevederre vonatkozó különleges követelmények A heveder anyaga legalább 46 mm széles legyen terhelés nélküli állapotban mérve. A heveder anyaga legalább a kezeletlen poliészterfonallal egyenlő mértékben álljon ellen higított savak, lúgok, penész, öregedés, nedvesség és napfény hatásainak. Új a vizsgálati módszerek Oldalirányú húzóvizsgálat A biztonsági öv terhelőelemén keresztül legalább 10 s időtartamig F (N) nagyságú erővel kell terhelni a biztonságiöv-összeállítást, és annak tartószerkezetét vízszintesen, a legkisebb szerkezeti ellenállás irányába. A terhelőelemnek el kell fordulnia a hosszirányú tengelye mentén, hogy megfelelő helyzetbe kerüljön az övvel. A terhelőerő iránya merőleges legyen az ülés hossztengelyére. F = (450 kg + az ülés kg-ban mért tömegének 4-szerese) 9,81 m/s 2 Előre irányú húzóvizsgálat A biztonsági öv terhelőelemén keresztül legalább 10 s időtartamig F (N) erővel kell terhelni a biztonságiöv-összeállítást és annak tartószerkezetét a vízszintestől 45 szögben előre irányban és felfelé irányban. F = (450 kg + az ülés kg-ban mért tömegének 4-szerese) 9,81 m/s 2

43 A visszahúzó szerkezetet reteszelő berendezés A biztonságiöv-összeállításnak a gyártó által tervezett keresztirányú, legfeljebb 30 -os lejtése mellett, vízszintes irányban az övre adott 100 N erő ne oldja ki a rögzítőkészüléket a reteszelt helyzetéből. 8. Kell-e magyar megfelelőségi tanúsítvány egy újonnan beszerzett targonca munkavédelmi üzembe helyezéséhez, vagy elegendő-e a gyártói nyilatkozat? A kérdés megválaszolásához több jogszabály együttes értelmezése szükséges. Ezek a következők: a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.), 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (továbbiakban: Vhr.), 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (továbbiakban: IKIM), Az Mvt. szerint: 18. (3) bek. szerint a munkaeszközt üzembe helyezni csak akkor szabad, ha rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. 21. (1) bek. szerint a veszélyes munkaeszköz üzemeltetését írásban kell elrendelni. A (3) bek. szerint a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység), aminek során azt is vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok. A Vhr. 2. -a szerint csak a helyszíni összeszerelésű, gépi meghajtású daruk és a járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű, különleges berendezései üzembe helyezésének feltétele a vizsgálatuk alapján kiadott megfelelő-

44 ségi tanúsítvány, ezért a többi, az 1/a mellékletben sorszámozott, veszélyes munkaeszköznél elegendő a gyártói nyilatkozat megléte. (Az első 17 munkaeszköz esetében az IKIM rendelet szerint egyértelműen kell megfelelőségi tanúsítvány.) A külön jogszabályban (IKIM) meghatározott megfelelőségi nyilatkozat, illetve megfelelőségi tanúsítvány EK-megfelelőségi nyilatkozat vagy EKtípusvizsgálati tanúsítvány lehet. Ebből következik, hogy a nem EK-országból származó targoncák esetében nem elfogadott a gyártói nyilatkozat, egyébként igen. 9. Gépésztechnikusi végzettséggel és emelőgép ügyintézői képzettséggel rendelkező egyéni vállalkozó miért nem végezheti az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépek fővizsgálatait? Az EBSZ I. fejezet pontja a január közepétől hatályos módosítása előírja, hogy Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult. A módosult rendelkezés szerint tehát emelőgép ügyintéző emelőgép fővizsgálatát csak legfeljebb 1000 kg teherbírásig végezheti. Ennek az az oka, hogy valahol meg kellett húzni a választóvonalat, azaz meg kellett határozni, hogy melyek azok a veszélyes munkaeszközök körébe tartozó emelőgépek, ahol be kellett építeni a vizsgálati rendszerbe legalább minden fővizsgálatnál egy kontrollt. Tarthatatlan volt, hogy csak emelőgép ügyintézői végzettséggel, minden további képzettség nélkül végezzék a veszélyes munkaeszközök általános biztonságtechnikai állapotát ellenőrző, átlagosan évente esedékes fővizsgálatokat.

45 Fontos itt megjegyezni, hogy az emelőgép ügyintézői képzésnek soha nem volt és ma sem célja, hogy emelőgépek vizsgálataira képezze ki a képzésben részt vevőket. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletében található meg az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének jegyzéke, így az emelőgép ügyintézői szakképesítés vizsgakövetelményei is. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az emelőgép ügyintézők főfeladata a mások által készített emelőgép vizsgálati jegyzőkönyvek kiértékelése, intézkedési terv készítése. Éppen ezért elengedhetetlen volt, hogy a szerkezeti vizsgálatokat továbbra is végző emelőgép ügyintézők munkája felett, legalább minden negyedik vizsgálatnál (ami a fővizsgálat) legyen egy kontroll is. A határt valahol meg kellett húzni, de hol az egységes, könnyen kezelhető határ valamennyi emelőgép esetében? (Pl. emelőasztal, emelőláb, építési személy-, teheremelő, építési teheremelő, felrakógép, ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés, konténeremelő oszlop, körülkerített emelőterű emelőberendezés, mozgó munkaállvány, parkolóemelő, személytartó, szervizemelő, színpadtechnikai emelőberendezés, szintkülönbség kiegyenlítő, vasúti emelő és a villamos emelődob, hogy csak az EBSZ-ben nevesített emelőgépeket említsük). A MüM rendelet 1/a mellékletében nevesített veszélyes munkaeszközök között is többféle emelőgép található a darukon és a targoncákon kívül, pl.: járművekre szerelt emelők, személyek emelésére szolgáló gépek amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye, rakodógépek, járműürítés és -mozgatás különleges berendezései. Érdekes feladat lenne mindezekre külön-külön meghatározni a határvonalat. A módosítás célja az volt, hogy aki nem rendelkezik emelőgép szakértői jogosultsággal, az csak korlátozott mértékben végezhesse az emelőgépek fő-

46 vizsgálatait. Ez a korlát az 1000 kg feletti teherbírás határ, ami az emelőgépeknek csak egy kisebb részét érinti. 10. Milyen előírások vonatkoznak a színpadtechnikai emelőberendezések kezelésére? A kérdés megválaszolásához több jogszabály együttes értelmezése szükséges. Ezek a következők: a 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelettel kiadott Színházművészeti Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: SZBSZ), a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott, és a 135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet szerint január 15-től módosult Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: EBSZ), évi LXXVI. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.), a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel hatályba léptetett Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), a től hatályos Kategóriába Sorolási Jegyzék (továbbiakban: Kj.). Az SZBSZ szerint: pont: Színpadtechnikai emelőberendezések (a felsőgépezet berendezései) létesítésére és üzemeltetésére az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata előírásai vonatkoznak pont: Mozgóhidak, tornyok, repülőszerkezet és egyéb mozgó színpadtechnikai berendezések tervezésére és létesítésére az EBSZ előírásai az irányadók pont: Ha a szakmai képesítéssel rendelkező kezelő a süllyesztőberendezés kezelőhelyét elhagyja, gondoskodnia kell arról, hogy illetéktelen a berendezést ne használhassa pont: A színpadi süllyesztők és alsógépezetek személy emelésére is szolgáló emelőberendezéseknek minősülnek, ezért tervezésükre és üzemeltetésükre az EBSZ előírása vonatkozik pont: A kötözői feladatot elvégezheti minden színpadi műszaki dolgozó, ha a szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik. A dísz-

47 letelem bekötését egyszerre többen is végezhetik, ekkor azonban egyszemélyi, felelős irányítás szükséges pont: Mozgóhidak és repülőszerkezetek tervezésére és üzemeltetésére az EBSZ előírásai az irányadók. Az EBSZ előírásai: I. fejezet 5.1. pont Emelőgép kezelő Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel, és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti, az ahhoz szükséges jogosítvánnyal. III. fejezet pont: Színpadtechnikai emelőberendezés Színpadok díszleteit, a vasfüggönyt, világító berendezéseit emelő, esetleg süllyesztő és megtartó emelőberendezések. Az EBSZ III. fejezet 4. pontja részletesen tartalmazza a színpadtechnikai emelőberendezések követelményeit. A két BSZ-ből egyértelmű, hogy a színpadtechnikai emelőberendezések kezelésére is az EBSZ általános előírásai vonatkoznak. Az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéseket az Szt. 3. (1) bekezdése a következő szerint határozza meg: Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. Az 54/B. szerint az Szt. alkalmazásában: állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés. Az OKJ rendelkezik a könnyűgépkezelők és a nehézgépkezelők szakképesítéséről. Létezik még kisgépkezelői jogosultság is, ilyet (oktatás után) a munkáltató adhat ki, ez csak a kiállító munkáltató munkaterületén érvényes.

48 A Kj. nem nevesíti a színpadtechnikai emelőberendezéseket, tehát azok értelemszerűen a 4229 kódszámú egyéb emelőberendezések közé sorolandók, amelyek egyedi típusonkénti besorolás -t igényelnek. A szükséges kezelői jogosultság kategóriáját (kis-, könnyű- vagy nehézgép) kell tehát a munkáltatónak eldöntenie, minden kezelendő színpadtechnikai emelőberendezésre külön-külön. Ha a kategóriába sorolás egyértelműen nem állapítható meg, akkor az ÉKKO Kft. állásfoglalása az irányadó. Az előzőek alapján a munkáltató csak a kisgép kategóriába sorolt színpadtechnikai emelőberendezések kezelőinek adhat ki színpadtechnikai emelőberendezés kezelői jogosultságot (a konkrét megnevezéssel), az országos érvényű könnyű- és nehézgép kategóriába tartozó színpadtechnikai emelőberendezések kezelői számára a jogosultság kiadására csak a 18/2004. (V. 28.) OM rendeletben könnyű- vagy nehézgép kezelői szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény jogosult. 11. Akkor is magára hagyja-e a targoncát a kezelő, ha csak azért száll le arról, hogy az elszállítandó rakományt, pl. békával megemelhető helyzetbe hozza? Az EBSZ III. fejezet pontja szerint: Ha a kezelő a targoncát elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek a targoncát ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni). Ezt az előírást kell az adott helyzetre értelmezni, azaz azt kell eldönteni, hogy mikor van arra lehetőség, hogy illetéktelen személy a targoncát használatba vehesse. Lehetnek olyan szállítási, rakodási feladatok, amit a targonca vezetője csak úgy tud megoldani, hogy időről-időre le kell szállnia a targoncáról és valamilyen más kisegítő tevékenységet kell végeznie.

49 Abban az esetben, ha nem távolodik el a vezető a targoncától annyira, hogy azt nem tudja figyelemmel kísérni, megengedett lehet, hogy az indítókulcsot ne kelljen minden alkalommal kivennie. Ilyenkor is biztosítani kell azonban, hogy ne tudjon a targonca elindulni. (Több olyan halálos kimenetelű munkabaleset volt már, hogy a targonca a saját vezetőjét ütötte el, vagy nyomta öszsze.) A legjobb megoldás, ha a munkáltató, pl. a targoncák használatára vonatkozó utasításban, rakodástechnológiai utasításban, vagy bármi más saját belső szabályozásában meghatározza azokat a körülményeket, amikor a targoncavezető nem köteles az indítókulcsot kivenni a targoncából. Ezekről, és az ilyenkor alkalmazandó biztonsági intézkedésekről (pl.: a rögzítőfék használata) a targoncavezetőket igazolt módon ki kell oktatni. 12. Kell-e a targoncákon biztonsági öv? Igen. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet tartalmazza a mobil, az önjáró vagy a vontatható munkaeszközök minimális kiegészítő követelményeit. Eszerint a mobil munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk elhelyezkedő munkavállalókat fenyegető kockázat megszüntethető vagy csökkenthető legyen az üzem közbeni helyváltoztatás során, ideértve a kerékkel való érintkezés, illetve a kerék vagy lánctalp közé történő beszorulás kockázatát is. Azt a mobil, önjáró vagy vontatható munkaeszközt, amelyben munkavállaló tartózkodik, úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű használat során a felborulásból, illetve átfordulásból eredő veszélyek csökkenjenek. Ezért ezeket el kell látni olyan biztonsági berendezéssel, amely kizárja, hogy a munkaeszköz billenése meghaladja a negyed fordulatot; vagy olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a rajta tartózkodó munkavállaló részére elegendő szabad hely maradjon, ha a negyed fordulatot meghaladó billenésből eredően szerkezeti összenyomódás következhet be. E berendezések a munkaeszköz részeként vagy önállóan is alkalmazhatók. Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a

50 munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely ilyen esetekben biztosítja az ülésben maradását. Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő, illetve megszüntető megoldással lehet üzemeltetni, így különösen olyan berendezés alkalmazásával, amely megakadályozza a szállítóeszköz borulását, vagy biztosítja, hogy a felborulás esetén a szállítóeszközön helyet foglaló munkavállaló részére az eszköz elemei, illetve az elemek és a padozat között elegendő szabad tér marad, vagy biztosítja, hogy a munkavállaló az ülésben maradjon úgy, hogy a felboruló munkaeszköz részeivel ne kerülhessen érintkezésbe. Ez a követelmény teljesíthető vezetőfülke alkalmazásával is. A rendelet a kihirdetése napján lépett hatályba, az abban foglalt követelményeket az január 1-je után üzembe helyezett, vagy használatba vett munkaeszközökre kell alkalmazni. Az január 1-jét megelőzően üzembe helyezett vagy használatba vett munkaeszközökre a rendeletben foglalt követelményeket január 1-jével kezdődően kell alkalmazni. 13. Milyen előírások vonatkoznak a béká -ra? Az EBSZ egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a béká -ra, mivel az nem emelőgép. Az emelőgép az EBSZ definíciója szerint: az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. A béka sem a teher emelésére, sem a süllyesztésére nem képes, az a terhet csak szállítási helyzetbe hozza akkor, amikor minimális mértékben (kb: 120 mm) elemeli azt a talajtól.

51 A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (továbbiakban: ÉVM) 1. -a nem vonatkozik minden munkáltatóra, azonban ugyanezen rendelet 2. -a visszahivatkozik a 1. -ban leírtakra, azaz 2. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából építőgépnek kell tekinteni ( ) minden olyan önjáró, vontatott, vagy stabil kivitelezésű gépet, illetőleg gépi berendezést, amelyet az építési-szerelési, építőanyag-ipari, vagy a szállítási-rakodási tevékenység során ( ) alkalmaznak. Ha szállítási-rakodási tevékenységet végeznek a békával mi másra is használhatnák még?, akkor csak az ÉVM-ben előírt jogosítvánnyal lehet kezelni a béká -kat. A ÉVM felhatalmazása alapján legutóbb május 1-jétől kiadott Kategóriába Sorolási Jegyzék szerint a béka a 3311 kézi emelővillás targoncák kategóriájába tartozik, amelyeknél 300 mm emelési magasság felett könnyűgépkezelői, 300 mm emelési magasság alatt kisgépkezelői jogosultság szükséges. A kisgépkezelői jogosítvány kiadására a munkáltató is jogosult, a jogosítványminta a ÉVM 2. sz. mellékletében megtalálható. 14. Gépi hajtású targoncák forgalmazásához megfelelő-e az EUkonformitási nyilatkozat, vagy szükséges-e magyarországi egyedi tanúsítás? A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 18. -a szerint (1) munkaeszköz forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

52 A külön jogszabály a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, ennek 5. -a szerint A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a forgalomba hozatalhoz az 5. számú mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció alapján a) a gépre a 3. számú melléklet A) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó EK megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania. Az IKIM rendelet 3. számú melléklet A) pontja szerint: A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által kiállítandó EK megfelelőségi nyilatkozat tartalma Az EK megfelelőségi nyilatkozat az alábbi adatokat tartalmazza: a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét (a cég teljes címzését); a gép vagy géprész leírását; minden vonatkozó előírást, amelynek a gép megfelel; indokolt esetben a terméktanúsító szervezet nevét és címét, valamint az EK típusvizsgálati tanúsítvány sorszámát; indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyiknek átadták a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti okmányokat; indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a tanúsítást a 7. (1) bekezdés c) pontja alapján; indokolt esetben a honosított harmonizált szabványokra hivatkozást; az aláírásra jogosult személy adatait és aláírását. Ha az EU-konformitási nyilatkozat tartalmazza a felsorolt adatokat, akkor nincs szükség magyarországi egyedi tanúsításra. 15. Hol és milyen szabályok vannak az Mt.-ben többször emlegetett egészségkárosító kockázatokra? Hogyan lehet egy munkakört ide besorolni? A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvényben hivatkozott egészségkárosító kockázatok meghatározása a munkáltató feladata, az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi,

53 heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletében foglaltak alapján. E melléklet szerint: Az egészségkárosító tényezők megítélése Az egészségre ártalmas munkakörülmények az alábbi esetekben tesznek szükségessé szervezési intézkedéseket: 3. Meleg környezetben végzett munka Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében meghatározottak alapján, ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 o C (EH, KEH), nehéz fizikai munka esetén a 27 o C (EH, KEH) maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés szerint kell szabályozni: Közepesen nehéz fizikai munka 30,5 C-ig 31,5 C -ig 32,5 C -ig Nehéz fizikai munka 28,5 C -ig 30,0 C -ig 31,0 C -ig Munka/pihenési rend 75%/25% 50%/50% 25%/75% Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze. Ha az előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 C-t. 4. Hideg környezetben végzett munka Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5 10 perc kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő pihenőidőt kell beiktatni.

54 6. Helyileg ható rezgés Minden olyan munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó) munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott mértéke meghaladja a 2 m/s 2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s 2 -et meghaladja, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s 2 -et nem lépheti túl. 7. Egésztest rezgés Minden olyan munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest rezgés Z irányban az 1,26 m/s 2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s 2 egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke a 10 m/s 2 -et nem haladhatja meg. Kombinált (kettő vagy több) munkakörnyezeti kóroki tényező, illetve megterhelés esetén a legveszélyesebb tényező alapulvételével kell az expozíció időtartamát meghatározni. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete foglalja össze a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterheléseket Ezek a következők: [A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.]

55 Terhes Fiatal- <45 45 x >x Fiatalkorú >x korú Megterhelések (1) éves éves 1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések 1.1. Túlzott fizikai megterhelés nők férfiak Dinamikus izommunka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 1. számú táblázata szerinti Könnyű munka Közepesen nehéz munka + (3),(5) (3) (3) (3), (5) (5) Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3) Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5) Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) + (5) Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák + (5) (5) (5) (5) (5) kumulációjának lehetőségével járó munka 1.2. Fokozott pszichés megterhelés Időkényszer feltételei között végzett + + (5) (5) + (5) tevékenység esetén (egyedi gépkiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere Fokozott pszichés információterheléssel járó + + (5) + (5) vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át

56 1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9) 2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hőterhelés + + (7) (7) (7) Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka + + (5) + (5) Könnyű fizikai munka Hideg munkakörnyezetben végzett munka Váltakozva hideg-meleg munkahelyen + + végzett munka (5) Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5) + (5) 2.2. Kéz/kar rezgés 2,5 m/s 2 expozíció felett Egész testre ható rezgéssel járó munka: ,5 m/s 2 expozíció felett 2.4. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók Mikrohullámú sugár-expozíció Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállaló zajexpozicíóját jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L AD ) nagyobb, mint 85 db, illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 db-et Túlnyomásban végzett munka ,(6) +,(6) Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója: A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek +, (2) + (5), (8) (5) + (beleértve tulajdonságaitól függetlenül (5) valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka Szerves oldószerek gyártásával, +, (2) + (5) (5) + kiszerelésével és felhasználásával járó (5) munkák Higany és higanyvegyületek, indium és +, (2) + (5) (5) + indium- vegyületek, VI. értékű króm és (5) VI. értékű krómvegyületek előállításával,

57 gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák Antibiotikumok gyártásával, +, (2) + (5) (5) + csomagolásával, üzemszerű (5) felhasználásával járó munkák Hormonok, hormonkészítmények +, (2) + (5),(8) (5) + gyártásával, csomagolásával járó munkák (5) A külön jogszabályban meghatározott +, (2) + (5) + rákkeltő anyagok Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció: aminopterin +, (2) + (5),(8) + antikoagulánsok +, (2) + (5),(8) + citosztatikumok gyártásával, +, (2) + (5),(8) + csomagolásával, felhasználásával járó munkák difenil-hidantoin +, (2) + (5),(8) + dohánytermékek gyártása, feldolgozása, +, (2) + (5),(8) + kiszerelése fenol +, (2) + (5).(8) + halotán +, (2) + (5),(8) + jódtartalmú gyógyszerek komb. és +, (2) + (5),(8) + szekvencionális orális kontraceptíumok melfalán +, (2) + (5),(8) + metil-ccnu +, (2) + (5),(8) + nem szteroid ösztrogének +, (2) + (5),(8) + nikotin +, (2) + + tireosztatikumok (5),(8) treoszulfán +, (2) + (5),(8) + szén-monoxid* +, (2) + (5),(8) + ólom-haxaflour-szilikát* +, (2) + (5),(8) + ólom-alkilek* +, (2) + (5),(8) + ólom-azid* +, (2) + (5),(8) + ólom-kromát* +, (2) + (5),(8) + ólom-diacetát* +, (2) + (5),(8) + ólom-bisz-ortofoszfát* +, (2) + (5),(8) + ólom-acetát* +, (2) + (5),(8) + ólom(ii)-metánszulfonát* +, (2) + (5),(8) +

58 ólom-hidrogén-arzenát* +, (2) + (5),(8) + ólom-2,4,6-trinitro-rezorcin-oxid, ólomsztifnát* +, (2) + (5),(8) + Egyéb ólomvegyületek, a jelen mellékletben +, (2) + (5),(8) + említett kivételével C. I. Pigment Yellow 34 (a Colour Indexben +, (2) + (5),(8) + a C. I számmal jelölt színezőanyag)* Warfarin; 4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenilbutil)kumarin* +, (2) + (5),(8) Szaporodást károsító anyagok 2. kategória nikkel-tetrakarbonil benzo-(a)pirén; benzol(d,e) krizén benzo-(a)pirén; benzo(d,e,f)krizén metoxi-etanol; etilén-glikol monometil-éter etoxi-etanol; etilén-glikol monoetiléter metoxi-etil-acetát; metil-glikol-acetát etioxi-etil-acetát; etil-glikol-acetát etil-hexil-3,5-bisz(1,1-dimetil-etil)-4-hidroxifenil-metil-tio-acetát binapakril (ISO); 2-szek-tuil-4,6-dinitrofenil metil-krotonát dinoseb; 6-szek-butil-2,4-dinitro-fenol a dinoseb sói és észterei, a mellékletben máshol említettek kivételével dinoterb; 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol a dinoterb sói és észterei nitrofen (ISO); 2,4-diklór-fenil-4-nitrofenil-éter metil-onn-azoxi-metil-acetát; metil-azoximetil acetát etilén-tiourea; imidazolidin-2-tion; imidazolin-2-tiol N,N-dimetil-formamid; dimetil-formamid Mutagén anyagok 2. kategória hexametilfoszfortriamid dietilszulfát benz(a)pirén benz(d,e,f)krizén ,2 dibróm-3-klórpropán + + +

59 etilén-oxid metil-akrilamidometoxi-acetát (>0,1% akrilamid tartalommal metil-akrilamidoglikolát (>0,1% akrilamid tartalommal) etilénimilin; azriridin akrilamid Tüdőfibrózist okozó porexpozíció Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen Jelmagyarázat: + Tiltás. (1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki. (2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed. (3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a. (4) Törölve. (5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében. (6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát. (7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka nők számára tiltott, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni. (8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő az 1. számú mellékletben (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja. (9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.

60 x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár. * Szaporodást károsító anyagok 1. kategória. Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához kapcsolódó előírás található továbbá a következő jogszabályokban is: 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről, 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról, 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról, 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről, 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről, 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról, 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 16. Milyen szabály vonatkozik a hátsérülések megelőzésére? A hátsérülésekkel foglalkozó jogszabály: az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet. 17. Milyen előírás van a kézi anyagmozgatásra? E rendelet mellett jelenleg is hatályban van a 2/1972. (MK 6.) KPM rendelettel kiadott Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendsza-

61 bály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezete. Ebben találhatók meg a konkrét az anyagmozgatási normákat tartalmazó szabályok. Eszerint: 4.25 Anyagmozgatási normák Általános előírások Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgára kell küldeni, és az orvossal részletesen közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen tevékenységre lapátolás, zsákolás, darabáru-rakodás, gép-, szén-, vegyianyag-szállítás stb. kívánja a munkáltató alkalmazni. Anyagmozgatási és szállítási munkára való beosztásnál a csökkent munkaképességűek esetében az Mt. V ában, a terhes nők esetében az Mt. V ában foglaltakat kell figyelembe venni. A fiúk 14, a lányok 16 éves korig egyáltalán nem, a fiúk éves korig, a lányok pedig éves korig rendszeresen rakodással és szállítási munkával nem foglalkoztathatók. A fiúkat 14-16, a lányokat éves korig az esetenkénti, nem rendszeres anyamozgatási és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kp-os darabáruk rakodásánál és csomagolásánál szabad foglalkoztatni. Anyagmozgatással munkaidejüknek legfeljebb 50%-át tölthetik el Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül A fiúk 14-16, a lányok éves korig sík talajon, kézben 15 kp-ot, ketten 30 kp-ot emelhetnek és vihetnek. Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kp-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kp-ra kell csökkenteni. 2%-nál nagyobb emelkedőnél a fiúk 14-16, a lányok éves korig segédeszköz nélküli teherszállítást nem végezhetnek. A fiúk éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kp-ot, ketten 40 kp-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kpnál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfel-

62 jebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni Teherszállítás segédeszközzel Ömlesztett anyagok lapátolásánál vagy villázásánál a megterhelés (a lapát vagy villa súlyát is beleszámítva) 18 évesnél idősebb nő esetében legfeljebb 5 kp, 18 évesnél idősebb férfi esetében legfeljebb 8 kp lehet. A fiúk 14-16, a lányok éves korig, maximum 2% emelkedőig. kétkerekű kézikocsin 50 kp három- vagy négykerekű kocsin 70 kp terhet szállíthatnak. 2%-nál nagyobb emelkedőn vagy egyenetlen felszínű talajon, kétkerekű kézikocsin 30 kp-nál, három- vagy négykerekű kocsin 50 kp-nál nagyobb teher nem szállítható. A fiúk 14 16, a lányok éves korig egykerekű targoncán rendszeresen terhet nem szállíthatnak. 18 éven felüli nők és év közötti fiúk 2%-os emelkedőig, egyenletes, süppedésmentes talajon egykerekű targoncán 50 kp kétkerekű kézikocsin 100 kp három- vagy négykerekű kézikocsin 150 kp terhet szállíthatnak. Egyenetlen felszínű talajon vagy 2%-ot meghaladó emelkedőn egykerekű targoncán 20 kp kétkerekű kézikocsin 50 kp három- vagy négykerekű kézikocsin 100 kp terhet szállíthatnak év közötti fiúkat, 18 éven felüli nőket 1% emelkedésen túl csillék mozgatására alkalmazni nem szabad. 18 évesnél idősebb férfi egyenletes, süppedésmentes talajon egykerekű targoncán 100 kp 10% emelkedésig 50 kp molnárkocsin 200 kp 10% emelkedésig 100 kp

63 emelőkocsin 500 kp 10% emelkedésig 200 kp csillén 1000 kp 5% emelkedésig 250 kp kétkerekű kézikocsin 500 kp 10% emelkedésig 250 kp három- vagy négykerekű kézikocsin 1000 kp 10% emelkedésig 300 kp terhet szállíthat Az előző pontban meghatározottól eltérő talajviszonyok, illetőleg emelkedés esetén a terhelést a terepviszonyoknak megfelelően kell csökkenteni, és a vállalati munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni. 18. A garázsipari gépi hajtású (aknaperem emelő, csápos emelő, négyoszlopos emelő stb.) emelőket ki, és milyen feltételek mellett kezelheti? Az EBSZ III. fejezet pontja szerint Szerviz emelő: A járműiparban használt emelőberendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak. Ennek megfelelően a garázsipari gépi hajtású emelők az EBSZ hatálya alá tartoznak. A 136/2004. (XII. 16.) GKM rendelettel hatályba léptetett, új Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat pontja szerint Az emelőt az emelőgépkezelői feltételeknek megfelelő, kezelésre kioktatott személy kezelheti. Így az emelőgépekre vonatkozó általános előírások a mértékadók. A Kj. nem nevesíti a garázsipari gépi hajtású emelőket, tehát azok értelemszerűen a 4229 kódszámú egyéb emelőberendezések közé sorolandók, amelyek egyedi típusonkénti besorolás -t igényelnek.

64 A szükséges kezelői jogosultság kategóriáját (kis-, könnyű- vagy nehézgép) kell tehát a munkáltatónak eldöntenie, minden kezelendő garázsipari gépi hajtású emelőberendezésre külön-külön. Ha a kategóriába sorolás egyértelműen nem állapítható meg, akkor az ÉKKO Kft. állásfoglalása az irányadó. 19. Az előírt szerkezeti- és fővizsgálatokat csak emelőgép szakértő végezheti? (Hiszen a platós targonca tulajdonképpen nem minősül emelőgépnek.) Valóban nem emelőgép a platós targonca. Az MSZ 16225:1985 szabvány a gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálatairól tárgya a gépi hajtású emelő-, szállító- és vontatótargoncák (a továbbiakban: targonca) működőképes állapotát ellenőrző időszakos vizsgálat. A szabvány szerint a targoncát üzembehelyezés után meghatározott időközönként időszakos vizsgálatnak (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és biztonságtechnikai felülvizsgálat) kell alávetni. A szabvány nem szabályozza azonban azt a kérdést, hogy ki végezheti el a szerkezeti- és fővizsgálatokat. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) 23. (1) bekezdése szerint a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot (ötévente) szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti.

65 A szerkezeti- és fővizsgálatokat, az Mvt. 18. (1) bekezdése értelmében miszerint munkaeszköz üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet az ebben az esetben nem hatályos, de mégis az elvárható követelményeket tartalmazó EBSZ szerinti személyi követelmények szerint, azaz a platós targoncák fővizsgálatát és szerkezeti vizsgálatát az emelőgép szakértők mellett emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatát emelőgép vizsgáló is végezheti. 20. Az előző kérdésből adódóan üzemnaplóként kötelező-e az Emelőgép Napló nyomtatvány használata? Még emelőgépek esetében sem egy előírt nyomtatvány vezetése a kötelező, hanem csak akár egy kockás füzet vezetése is megfelelő. 21. Nem találtunk arra vonatkozóan rendelkezést, hogy kell-e a platós targoncáknak időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatot végezni? Az MSZ 16225:1985 szabvány pontja (biztonságtechnikai felülvizsgálat) és az Mvt. 23. (1) bekezdése (időszakos biztonsági felülvizsgálat) szerint is kell. 22. Ha kell az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat, kelle ennek elvégzéséhez szakértő, és milyen képesítésű szakértő? Az Mvt. 23. (1) bekezdése szerint az időszakos biztonsági felülvizsgálatot (ötévente) szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti.

66 23. A vizsgálatok keretében történő azonnali javítást tiltja-e valamilyen szabály, vagy egyéb rendelkezés? Szabály vagy rendelkezés kategorikusan nem tiltja a vizsgálatok keretében való azonnali hibajavítást, azonban itt két különböző munkavédelmi eljárásról van szó (vizsgálat és a karbantartás), amelyeket praktikusan két különböző személy végez (vizsgálatot végző, illetve a karbantartó). Természetesen mindkettőnek van dokumentálási kötelezettsége, illetve a vizsgálatot végző dokumentáltan megállapítja a hiányosságokat, amelyeket a karbantartó dokumentáltan kijavít, majd a vizsgálatot végző egy következő vizsgálat során a karbantartók munkáját ellenőrzi, megállapítja a hibajavítást, mindezt dokumentálja. Nem szerencsés, hogy ha e két tevékenység összekeveredik, ugyanis ha azonos személy (vagy szervezet) végzi valamennyit, akkor az első vizsgálatkor minden valós vagy vélt hibát feltár, majd papíron ezeket kijavítja, végül a saját munkáját ellenőrizve megállapítja, hogy minden valós vagy vélt hibát megszüntetett. Célszerű, ha a kontroll miatt több személy (vagy szervezet) vesz részt a folyamatban. 24. Szabad-e kenderkötelet teheremelésre használni? Ha igen, hol találom az ezzel kapcsolatos előírásokat, milyen jogszabályok, szabványok vonatkoznak a beszerzésükre? A jelenleg hatályos jogszabály, szabvány nem tiltja a kenderkötelek használatát teheremelésnél. A kenderkötelek felépítését, kialakítását, jellemző adatait az MSZ EN 1261:1999 Szálból készített kötelek, általános felhasználásra. Kender című szabvány tartalmazza.

67 A teherfüggesztő eszközök használatának az üzemeltetőre vonatkozó szabályait az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: EBSZ) I. fejezet 3. (Az üzemeltető kötelezettségei) pontja határozza meg. Az emelőgép üzemeltető legfontosabb kötelezettségei: köteles a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről, rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni; a teherfüggesztő eszköz minden okmányát a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig köteles megőrizni, különösen: az egy műbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait; köteles a teherfüggesztő eszköz nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat a teherfüggesztő eszköz selejtezéséig megőrizni; gondoskodik a teherfüggesztő eszköz rendeltetésszerű használatáról, illetőleg használaton kívül, előírás szerinti tárolásáról; az időszakos vizsgálatok eredményeit köteles figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az időszakos vizsgálatok előírásait is az EBSZ I. fejezet tartalmazza. Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető köteles gondoskodni. A felülvizsgálat előtt a teherfelvevőket meg kell tisztítani olyan eljárással, amely annak károsodását nem okozza. A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben vagy a teherfelvevő eszköz nyilvántartásában kell rögzíteni, és fel kell tüntetni: a teherfelvevők azonosító adatait, a vizsgálat eredményét, a vizsgálat időpontját, a vizsgálatot végző személy nevét, beosztását.

68 További szakmai szabályok a kenderkötelek műbizonylataiban és az emelőgépek/munkavédelem tárgyban megjelent szakirodalomban találhatók. 25. Mik az emelőgépeknél az államilag elismert kezelői szakképesítések? A Gazdasági Közlöny 2005/12. számában jelent meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztályának az e témába vágó közleménye, az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítésekről. Ebben a következőket írja elő a GKM: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közzéteszi az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról szóló 135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet mellékletének 5.1. pontjában előírt emelőgép kezelésére jogosító államilag elismert szakképesítéseket: 1. Az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeletnek megfelelően december 26-át megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott jogosítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 2. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletnek megfelelően január 1-jét megelőzően megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 3. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 7.) OM rendeletnek megfelelően január 1-jét követően megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. A GKM közleményén túl további figyelembe veendő előírások: A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzatot (továbbiakban: EBSZ) január 15-től módosította a 135/2004.

69 (XII. 16.) GKM rendelet. Ekkor került be az EBSZ-be az államilag elismert szakképesítés, mint meghatározás. Az államilag elismert szakképesítést jelenleg a következők határozzák meg: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.), a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel hatályba léptetett Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), a től hatályos Kategóriába Sorolási Jegyzék (továbbiakban: Kj.). (Ezen időpontot megelőzően is, 1980 óta volt hatályos Kategóriába Sorolási Jegyzék) Az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéseket az Szt. 3. (1) bekezdése a következő szerint határozza meg: Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az 54/B. szerint az Szt. alkalmazásában: állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés Az OKJ rendelkezik a könnyűgépkezelők és a nehézgépkezelők szakképesítéséről. A Kj. határozza meg a könnyű- illetve a nehézgépek kategóriáit. További jelenleg hatályos előírások: az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről (továbbiakban: IKIM), a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről (továbbiakban: ÉVM). Az IKIM szerint könnyűgépkezelői tevékenység végzése könnyűgépkezelő, nehézgépkezelői tevékenység végzéséhez nehézgépkezelő szakképesítés szükséges.

70 Az ÉVM szerinti szakképzettséget, szakképesítést az OKJ-s bizonyítvány igazolja. A jelenleg hatályos EBSZ előtt a 33/1994. (XI. 10.) IKM rendelettel hatályba léptetett Emelőgépek Biztonsági Szabályzata (továbbiakban: előző EBSZ) volt hatályos, gyakorlatilag januárjától. Az előző EBSZ hatálybalépésével egyidejűleg az emelőgépek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály hatálybaléptetéséről szóló 1/1978. (I. 28.) KGM-KPM-ÉVM együttes rendelet (továbbiakban: Emelőgép BEO) hatályát vesztette. Még az Emelőgép BEO hatályának idejében tehát előtt lehetősége volt a munkáltatóknak úgynevezett házi emelőgép kezelő-képzésre és vizsgáztatásra. Az így szerzett emelőgép kezelői jogosultság/igazolvány (továbbiakban: Házi) kizárólag a kiállító munkáltató munkaterületén volt és még most is érvényes. A Házi kiadására 1995-től már nincs lehetőség. Az 5/1985. (VII. 1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet (továbbiakban: IpM) amely szintén az emelőgép-kezelők egyikének, a targoncavezetőknek a képzéséről rendelkezett. Az IpM-et a 2/1990. (II. 16.) IpM rendelet május 1-jétől hatálytalanította. Ebből az következik, hogy országos érvényű targoncavezetői jogosítványt csak május 1-je előtt adhattak ki az erre felhatalmazott intézmények. Az előzőekből következik, hogy jelenleg is érvényesek az orvosi alkalmasság megléte esetén a következő emelőgép-kezelői jogosultságok: az Emelőgép BEO hatálya (1995. előtt) alatt kiadott Házi kezelői igazolványok, a kiállító munkáltató területén, az igazolványban nevesített emelőgépfajtára,

71 az május 1-je előtt, az IpM felhatalmazása alapján kiadott országos érvényű targoncavezetői jogosítványok, a bennük feltüntetett targoncafajtára, valamint az ÉVM alapján kiadott építőgép-kezelői, azaz könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány, a benne feltüntetett Kj. szerinti kategóriára és típusra. (Munkabiztonsági szempontból megfelelő a könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány, a IKIM-ben nevesített bizonyítvány meglétének nincs munkabiztonsági tartalma.) Munkabiztonsági szempontból megfelelő a kezelendő könnyű- vagy nehézgép kategória és típusbejegyzés szerinti könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány, a bizonyítvány meglétét nem vizsgálják. 26. Emelőgép-e a szintkülönbség kiegyenlítő? Milyen előírások vonatkoznak a szintkülönbség kiegyenlítőre? Mivel a szintkülönbség kiegyenlítő nem a teher emelésére, vagy mozgatására szolgáló berendezés, így nem tartozik az EBSZ hatálya alá. Az EBSZ I. fejezet Fogalommeghatározásai szerint (2.1. Emelőgép): Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. Az EBSZ III. (EMELŐBERENDEZÉSEK) fejezet hatálya azokra a gépi hajtású emelőberendezésekre terjed ki, amelyek a terhet függőlegesen, a két véghelyzet között és egy meghatározott vonal mentén mozgatják. Az EBSZ III. fejezet Fogalommeghatározása szerint Szintkülönbség kiegyenlítő: Viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges.

72 Ezt igazolja az MSZ :1983 szabvány (Anyagmozgató berendezések elnevezése, Emelőeszközök és emelőszerkezetek) 3. pontja, ami az Emelők között nevesíti a 3.6. pontban a Szintkülönbség-kiegyenlítőket. Az Mvt. végrehajtási rendeletének 1/a melléklete nem sorolja a veszélyes munkaeszközök közé. Az Mvt. 18. (1) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményei között előírja, hogy: Munkahely, létesítmény, technológia használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz.. üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az Mvt. 18. (3) szerint: Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. Az erre vonatkozó külön jogszabály a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Az e rendeletben foglaltak szerint helyezhető üzembe a szintkülönbség-kiegyenlítő berendezés. A szintkülönbség-kiegyenlítő kezelésére az Mvt. 55. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók, eszerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló új munkaeszköz üzembehelyezésekor, elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

73 27. Ki tarthatja meg a kötözők, irányítók képzését, ki, és milyen tematika szerint vizsgáztathat? Más előírás hiányában a kötözők, irányítók szakmai képzését a munkáltató tart(tat)hatja meg. A képzést olyan emelőgépes és munkavédelmi szakember(ek)re érdemes bízni, akik a hatályos előírások ismerete mellett, a szakmai, munkavédelmi és az adott munkaterület, munkafolyamat, technológia ismereteivel is rendelkeznek. A tematikát az emelőgépes és munkavédelmi szakember(ek)nek kell összeállítani, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételével. Az vizsgáztathat, akit erre a munkáltató megbíz, de célszerű ezt az oktatást végző szakemberekre (aki lehet külső/belső is) bízni, vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni, és minden vizsgázott személynek erről igazolványt kell kiállítania a munkáltatónak, ami csak a munkáltató munkaterületén érvényes. 28. Melyik jogszabály határozza meg a darukezelők előírt képesítését? Ezek a következők: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.), a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel hatályba léptetett Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), a től hatályos Kategóriába Sorolási Jegyzék (továbbiakban: Kj.), az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről (továbbiakban: IKIM), a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (továbbiakban: ÉVM).

74 29. Melyik jogszabály határozza meg az emelőberendezéskezelők előírt képesítését? Mivel az emelőberendezések ugyanúgy, mint a daruk az EBSZ értelmezése szerint emelőgépek az előírt képesítések joghelyei azonosak a 28. kérdésre adott válasszal. 30. Ki tarthatja meg az emelőszerkezet kezelők képzését, ki és milyen tematika szerint vizsgáztathat? A válasz azonos a kötözők, irányítók képzésénél adott válasszal, az EBSZ IV. fejezet 4.pontjában leírt kiegészítéssel. 31. Ki tarthatja meg a munkavédelmi oktatást? A munkavédelmi oktatás nem tartozik a munkavédelmi szaktevékenység körébe, így azt bárki tarthatja, akit erre a munkáltató megbízott. 32. Kérdések a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelettel (továbbiakban: ÉVM) kapcsolatban Mit értünk szervezés alatt? Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről a 18/2004. (V. 28.) OM rendelet szól. Ebben mind a könnyű- mind a nehézgépkezelői szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények megtalálhatók. 33. Ki tarthat oktatást, vizsgáztatást? Lásd a kérdésre adott választ, illetve kisgépkezelői oktatást és vizsgáztatást a munkáltató is tarthat.

75 34. Kisgépkezelői vizsga esetén még mindig a vállalati szakszervezeti bizottság tesz-e javaslatot a vizsgabizottság egyik tagjára? Nincs ettől eltérő rendelkezés. 35. Ha a munkáltató tart oktatást és vizsgáztatást, akkor a jogosítvány kiadásának, anyakönyvezésének feladatait hogyan kell értelmezni? A munkáltató csak kisgépkezelői jogosítvány kiadására jogosult. Ez az előírás ennek a jogosítványnak a nyilvántartására is vonatkozik. 36. Jogosítvány érvényességének újabb géptípusra történő kiterjesztésekor mit kell beírni a jogosítványba? A konkrét kezelhető géptípus bejegyzése szükséges. 37. Magasabb kategóriával lehet-e az alacsonyabb kategóriájú, de azonos kódszámú gépet kezelni? Nem, mivel csak a konkrét géptípust lehet az adott bejegyzéssel kezelni, példaként egy kódszámú 14 tonna teherbírású INTRANSZMAS Híddaru bejegyzéssel csak az kezelhető. 38. Hol van előírás a kézi rakodólap-szállító targoncák felülvizsgálatára? Az EBSZ hatálya nem terjed ki a kézi rakodólap targoncák -ra, ezért az EBSZ-ben foglalt előírások, pl. az időszakos felülvizsgálatok sem vonatkoznak erre a munkaeszközre.

76 Az MSZ EN 1757 szabványsorozat valóban a gyalogkíséretű rakodólap targoncák követelményeit rögzíti, azonban a szabványban csak a gyártó által végzendő vizsgálatokat szabályozza. Ez nem azonos az üzemeltető feladataival. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) 23. (1) bekezdése szerint A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Eszerint az 5 évenként esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálatot a használati dokumentáció előírhatja. 39. Milyen szabályai vannak a gépi hajtású targoncák megfelelőségi tanúsításának? A kérdés megválaszolásához több jogszabály együttes értelmezése szükséges. Ezek a következők: a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.), 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (továbbiakban: Vhr.), 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (továbbiakban: IKIM), Az Mvt. szerint: 18. (3) bekezdés szerint Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).

77 21. (1) bekezdés szerint a veszélyes munkaeszköz üzemeltetését írásban kell elrendelni. A (3) bekezdés szerint a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység) aminek során azt is vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok. A Vhr. 2. -a szerint csak a helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk és a járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései üzembe helyezésének a feltétele a vizsgálatuk alapján kiadott megfelelőségi tanúsítvány. A külön jogszabályban (IKIM) meghatározott megfelelőségi nyilatkozat, illetve megfelelőségi tanúsítvány EK megfelelőségi nyilatkozat vagy EK típusvizsgálati tanúsítvány lehet. Ez a rendelet azonban csak a kővetkező emelőgépekre terjed ki: Járművekre szerelt emelők. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye, több, mint 3 m magasból. Megállapítható tehát, hogy ez utóbbi két emelőgép fajtánál elfogadható az EK megfelelőségi nyilatkozat vagy az EK típusvizsgálati tanúsítvány. Figyelembe véve, hogy az IKIM rendelet 2. sz. mellékletében a gépi hajtású emelőtargoncák nem szerepelnek, ezért az EK megfelelőségi nyilatkozatnak nem kell utalnia a típusvizsgálati tanúsítvány meglétére, illetve az IKIM rendelet 7. (1) a) és b) pontjában foglaltak teljesítésére. Minden esetben tehát szükséges az újonnan beszerzett emelőgép munkavédelmi üzembe helyezéséhez a magyar nyelvű EK megfelelőségi nyilatkozat megléte.

78 40. Visszamenőleg jogszerű-e a 21/1998. IKIM rendelettel szemben az eddig folytatott 5 évenkénti felülvizsgálati gyakorlat? A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (továbbiakban: IKIM) március 31. napján lépett hatályba. Ezt a rendeletet október 13-ától módosította a 29/2000. (IX. 13.) GM rendelet, eszerint 9. (1) A 2. számú mellékletben nem szereplő gépet (ilyen pl. a targonca is) vagy berendezést a gyártónak a forgalomba hozatal előtt a 4. számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia. A 4. számú mellékletet legutóbb a 20/2005. (IV. 12.) GKM rendelet módosította, IV. 20-ától tartalmazza a CE megfelelőségi jelölés jelenleg hatályos szimbólumát. Az előírásnak nincs visszamenőleges hatálya, így a CE jelölést a októberétől üzembe helyezett munkaeszközöknél kell alkalmazni. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 23. (1) bekezdése írja elő, az időszakos biztonsági felülvizsgálat 5 évenkénti gyakoriságát a munkavédelmi törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM) 3. (1) bekezdése határozza meg. 41. A megfelelőségi nyilatkozatot, illetőleg a megfelelőségi tanúsítványt és a CE jelölést a régi gépekre kinek kell elhelyeznie? A korábban adott válasz értelmében régi gépekre nem kerül CE jelölés.

79 42. A munkavédelmi törvény 21. munkavédelmi szaktevékenységnek minősíti a veszélyes gépek, berendezések felülvizsgálatát. Az időszakos felülvizsgálatok végzéséhez ezek szerint felsőfokú munkavédelmi képzettségű szakember és nem (külső akkreditált) szervezet kell? Munkavédelmi szaktevékenység nem csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el. Ez kiderül az Mvt. 23. (1) bekezdéséből is: Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot kivéve a veszélyes technológia esetét szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. A középfokú munkavédelmi képzettség is munkavédelmi szakképzettség, és szakirányú képzettséggel együtt már munkavédelmi szaktevékenységre jogosít. Külön jogszabály, (mint pl. az EBSZ) feljogosíthatja az akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársát, és nem magát az intézményt a felülvizsgálatra. Ebben az esetben az akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa saját nevében, és nem a vizsgálólaboratórium nevében végzi a vizsgálatot. A vizsgálati jegyzőkönyvön is szerepelnie kell ennek. A szakirányú munkabiztonsági szakértői engedélyek (MB-XX) megszerzésének jelenleg feltétele a szakirányú felsőfokú képzettség és a felsőfokú munkavédelmi szakképzettség, azonban korábban középfokú képzettséggel is lehetett ilyet szerezni, ezek közül néhányat jelenleg is folyamatosan érvényesíttet a tulajdonosa. Összefoglalva tehát időszakos felülvizsgálat végezhető: középfokú szakirányú képzettséggel és középfokú munkavédelmi szakképzettséggel,

80 szakirányú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakértői engedéllyel, valamint az akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársaként. 43. Ha a gépen rajta van a CE jelölés és azon nem változtattak semmit, szükséges-e az időszakos (ötévenkénti) felülvizsgálat, és azt ki végezheti? Az időszakos biztonsági felülvizsgálatnak nincs köze a CE jelöléshez, előbbit az Mvt. és a MüM, utóbbit az IKIM írja elő. Az Mvt. 23. (1) előírja, hogy a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a 21. (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. Az alapvető jelentőségű munkáltatói feladatként jelentkező időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak munkavédelmi szakképzettségű személy végezheti el, figyelemmel arra, hogy ez a munkáltató egyik legfontosabb, a munkavállalók egészségét és biztonságát óvó kötelezettsége. A feladat szakirányú alapképzettséggel, megfelelő gyakorlattal, munkavédelmi szakképzettséggel ellátható. A törvény tehát az időszakos biztonsági felülvizsgálatot munkabiztonsági szaktevékenységgé minősítette.

81 44. Végezheti-e emelőgépek fővizsgálatát emelőgép-ügyintéző? Igen, ha annak a teherbírása nem nagyobb, mint 1000 kg, illetve akár kisebb megengedett teherbírás mellett is a gépen tartózkodó kezelő nem emelhető 1,5 m-nél magasabbra. 45. Vannak olyan munkaműveletek, amelyeknek szakképesítési feltételei nem tisztázottak, pl. autószerelő szakmunkás kezelheti-e a 4 tonnás autóemelőt? Igen, de csak akkor, ha rendelkezik az adott emelőgépre előírt kezelői képesítéssel (pl. könnyűgépkezelői jogosítvánnyal). 46. Milyen feltételekkel lehet gázüzemű targoncát zárt térben használni? A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 2. sz. melléklete táblázata alapján a szén-monoxid biológiai expozíciós mutatójának, a karboxi-hemoglobinnak (COHb) a megengedhető határértéke a vérben műszak utáni mintavétel esetén 5% (az összhemoglobin %-ában). A 7. (1) bekezdése szerint: A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 33. (1) bekezdése szerint a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ugyancsak az Mvt. 40. (1) bekezdése kimondja, hogy a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az

82 sem a munkavállalókat, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét, biztonságát ne veszélyeztesse. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. (1) bekezdése szerint zárt munkahelyen biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. A (3) bekezdés szerint a mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát. A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 32. (6) bekezdése szerint a belsőégésű motoros targoncát csak akkor szabad zárt térben használni, ha a munkatérben az egészséget nem veszélyeztető és elegendő mennyiségű levegő, rendelkezésre áll. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása az Mvt. 2. (2) bekezdése alapján a munkáltató kötelessége. A Közlekedési BEO szakasza szerint: Belső égésű motoros szállítóeszközöket, berendezéseket zárt helyiségben, állandó szállítási munkavégzésre használni általában nem szabad; indokolt esetben megengedhető, ha a helyiség és a szellőzési viszonyok folytán biztosítható, hogy a levegő szennyezettsége a munkazónában a MAK-értéket ne haladja, meg. Ez esetben sem szabad a helyiségben a jármű motorját a fel- és lerakodás tartama alatt járatni. Az Mvt a előírja, hogy: A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. A gázüzemű targonca normális működése esetén a kipufogógázban döntően széndioxid található, nem szénmonoxid.

83 A légszennyezettség-méréssel ellenőrizni kell a targonca CO-kibocsátását. A gázüzemű targoncák gépkönyvében a gyártó, minden esetben felhívja a figyelmet, hogy a mérgezés veszélye miatt a motort zárt, szellőzés nélküli helyiségben járatni tilos. A munkáltatónak a gépkönyv előírását figyelembe kell vennie. A munkáltatónak az Mvt. 54. (7) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltak szerint rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják a vonatkozó rendelkezéseket, biztosítania kell a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével a megfelelő munkaeszközt. 47. Ősztől tavaszig hideg van, télikabátban és csizmában dolgozunk, sokszor a fűtést nem kapcsolják be, szabályos ez? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. -a, a helyiségek, terek hőmérsékletére előírja, hogy a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a következőknek megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani. A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet C Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka 12 14

84 A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a + 4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a + 10 C-ot nem éri el. A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez az ital 4 súlyszázalékát meg nem haladó cukrot, illetve mesterséges édesítőszert kell biztosítani. A tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. 48. A munkaruha hány évre szól? Mennyit kell fizetni érte? A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény a szerint: Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. A törvény, a munkaruha juttatás kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további szabályozást is célszerű a kollektív szerződésben rendezni. Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha juttatására jogosítanak, milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, munkaviszonyba lépéstől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló. 49. Kell-e szélsebességmérő az autódarukra? Igen, az MSZ :1988 szabvány 5. pontja írja elő, hogy: Szélhatás elleni védelem: A szabadtéri darun legyen anemométer, ha a szélterhelés veszélyes üzemére. Ez önműködően kapcsoljon be hangjelzést, ha a szélsebesség

85 elérte a megengedett határértéket. Konténert vagy más, hasonlóan nagy felületű tárgyat mozgató darun legyen olyan átkapcsoló szerkezet, amellyel a konténer, illetve a teher méretétől függően változtatható a megengedett, a hangjelzést bekapcsoló szélsebesség-határérték. 50. Az autóbuszjavításnál alkalmazott aknaperememelő az EBSZ szempontjából a zárt technológia része-e, milyen képesítés szükséges a kezeléséhez? Az ÉKKO Kft. állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az alkalmazott szerviz-(aknaperem)emelők kezelési kategóriája könnyűgép, azaz a kezeléséhez könnyűgépkezelői jogosítvány szükséges. Ez a besorolás tehát még az autószerelő szakmunkásoknak sem ad felmentést, nekik is szükséges a könnyűgépkezelő jogosítvány, 6 t teherbírás alatt szervízemelők, 6 t teherbírás felett a konkrét típusmegjelölés (ollós, csápos, oszlopos, vagy aknaperem emelő) bejegyzésével. A zárt technológia meghatározása Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 1.2. pontja szerint: Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, Az EBSZ előírásából egyértelmű, hogy a zárt technológia feltétele jelen esetben, hogy az emelőberendezés a géprendszer szerves része, feladata a géprendszer kizárólagos kiszolgálása legyen. Ilyen lehet pl. egy gyártósorba beépített, csak az egyes műveletek közötti anyagmozgatást végző elzárt pl. emelőasztal, amely az egyik szintről, a másikra emeli fel-le a terméket. Az előzőek szerint az EBSZ hatálya szempontjából az autóbusz javítása nem minősül zárt technológiának. Az aknaperem emelő tehát önálló emelő-

86 berendezésnek minősül. Ennek megfelelően az EBSZ előírásai vonatkoznak az aknaperem-emelőre is. 51. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány, mezőgazdasági rakodógépkezelői bejegyzéssel érvényes-e építőipari munkaterületen építőipari rakodógép kezelésére? (A szakmunkásképző iskola elvégzése óta mezőgazdasági szövetkezetben ICB 530, ICB 550, LIEBHERR és KOMATSU típusú rakodógépeken dolgoztam, melyet szükség esetén a vezetők igazolni is tudnak.) Szakmai jogalkalmazói véleményem szerint a kérdés megválaszolásához több jogszabály együttes értelmezése szükséges. Ezek a következők: A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM), a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel hatályba léptetett Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), illetve a április 1-jétől hatályos, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel hatályba léptetett új OKJ (továbbiakban: új OKJ), a től hatályos az építőiparban használatos gépek Kategóriába Sorolási Jegyzék (továbbiakban: Kj.) Az FVM 1. számú mellékletében található azoknak a mezőgazdasági és erdészeti gépeknek a jegyzéke, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges. Itt szerepelnek a rakodógépek: a) Mezőgazdasági gépek Sz. A gép megnevezése VTSZ szám A jogosítvány megszerzéséhez előírt szakképesítés megnevezése, OKJ száma A gép kezelésének minősül

87 a b c d e 8. Mezőgazdasági rakodógép Mezőgazdasági gépkezelő (Mező- és erdőgazdasági rakodógép) Rakodási tevékenység (fel- vagy leterhelés), gépek karbantartása b) Erdészeti gépek a b c d e 5. Erdészeti rakodógép Mezőgazdasági gépkezelő (Mező- és erdőgazdasági rakodógép) Az FVM 2. számú melléklete tartalmazza a Mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány tartalmi és formai előírásait. Eszerint a jogosítvány külső (cím) oldalán látható, hogy Mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány Az FVM 1. (1) szerint: Az 1. számú melléklet b) oszlopában felsorolt mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépet (a továbbiakban: gép) a (2) bekezdésben és a 9. (2) bekezdésében foglaltak kivételével csak az a munkavállaló kezelhet, aki arra a gépre az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete (a továbbiakban: KSZI) által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal (a továbbiakban: jogosítvány) rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosítvánnyal nem kell rendelkeznie annak, aki a külön jogszabály alapján az adott gép kezeléséhez előírt nehézgépkezelő jogosítvánnyal rendelkezik. 9.. (2) A 10/1983. (V. 25.) MÉM rendelet alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványok szeptember 1-jéig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására. Az OKJ szerint létező szakképesítések: Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megjelölésével) Az új OKJ szerint létező szakképesítések:

88 Mezőgazdasági gépkezelő Mezőgazdasági rakodógép kezelő Erdőgazdasági gépkezelő Erdészeti rakodógép kezelője A Kj. szerint a rakodógépek a nehézgépkezelői kategóriába tartoznak. Az előzőekből megállapítható, hogy az FVM rendelet alapján az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete (a továbbiakban: KSZI) által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal (a továbbiakban: jogosítvány) csak a mezőgazdasági, illetve az erdőgazdasági rakodógépek kezelhetők. Az építőiparban használatos rakodógépek kezeléséhez nehézgépkezelői jogosítvány szükséges, viszont ezzel a nehézgépkezelői jogosítvánnyal lehet mezőgazdasági, vagy erdészeti rakodógépet kezelni, akár KSZI-s jogosítvány nélkül is. 52. A gyártói megfelelőségi nyilatkozat elegendő-e és ezzel a telepített daru az Mvt a szerinti megfelelőségét tanúsították-e, vagy a termék megfelelőségének igazolására egy kijelölt intézettől kell tanúsítványt beszerezni? A Kft. emelőgépek, daruk, különféle anyagmozgató gépek, berendezések tervezését, gyártását, telepítését, üzembe helyezés előtti vizsgálatát végzi az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményei szerint. A berendezések gyártásába alvállalkozókat von be. A különféle darukba nagy darugyártók részegységeit (futómacska, kerékszekrény, hajtások, villamos vezérlés) építik be, melyek megfelelőségét EC megfelelőségi nyilatkozattal a gyártók tanúsítják. Az üzemelés helyére telepített darukon a következő vizsgálatokat végzik: működtetési próbák, terhelési próbák (statikus, dinamikus), érintésvédelmi és szigetelés-ellenállás mérés.

89 Megrendelőik kérésére a telepített gép megfelelőségi vizsgálatát független intézettel is elvégeztetik, aki a gépvizsgálat alapján adja ki a megfelelőségi nyilatkozatot, ez a megrendelőnek átadott dokumentáció része. A vizsgálati dokumentumok és a részegységeket gyártók megfelelőségi nyilatkozatai alapján állítják ki az MSZ EN ISO/IEC A.2 melléklete szerint a szállítói megfelelőségi nyilatkozat -ot. Álláspontjuk szerint a vonatkozó jogszabályok munkavédelmi törvény, gyártói minőségtanúsítás gyártóra, szállítóra vonatkozó követelményeit ezen nyilatkozattal kielégítik és a megfelelőséget tanúsították, további tanúsítvány beszerzése nem szükséges. Megrendelőjük álláspontja szerint viszont, mivel a daru több gyártótól származó főegységből, és a Kft. által tervezett és gyártott elemekből az üzemelés helyszínén épült fel, az Mvt. 21. (5) bekezdésében foglaltak alapján a darut notifikált szervezettel tanúsíttatni kell. A termék megfelelőségét, a dokumentumot kiadó szervezet Megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja. Lényeges különbség van az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány alapján végzett vizsgálatok, amelyek tárgya a Minőségirányítási rendszerek. Követelmények, és az Mvt. alapján végzendő munkavédelmi megfelelőséget ellenőrző vizsgálatok között. Jelen esetben a gyártói megfelelőség tanúsítások csak egy-egy részegység, fődarab, mint önálló termék megfelelőségét igazolják. A különböző részegységek, fődarabok összeszerelése után jön létre a daru, mint munkaeszköz. Ebben az esetben az egyes részegységek megfelelőségén túl, már azoknak az egymással történt összeszerelése, valamint a kapcsolódó egyéb körülmények (pl. darupálya kialakítása, építészeti szempontok, környezetben tartózkodók védelme, stb.) kialakítása is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében megoldandó és a munkavédelmi megfelelőség vizsgálatnál fontos szempont.

90 Ebben az esetben már nem az egyes önálló termékek egyenkénti megfelelőségéről, hanem az egész daru, mint munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségéről van szó. A veszélyes munkaeszközök megfelelőség tanúsításáról általában az (Mvt.) 18. -a rendelkezik: (1) munkaeszköz forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. A külön jogszabály a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, ennek 5. -a szerint A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a forgalomba hozatalhoz az 5. számú mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció alapján a) a gépre a 3. számú melléklet A) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó EK megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania. Az IKIM rendelet 3. számú melléklet A) pontja szerint: A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által kiállítandó EK megfelelőségi nyilatkozat tartalma Az EK megfelelőségi nyilatkozat az alábbi adatokat tartalmazza: a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét (a cég teljes címzését); a gép vagy géprész leírását; minden vonatkozó előírást, amelynek a gép megfelel; indokolt esetben a terméktanúsító szervezet nevét és címét, valamint az EK típusvizsgálati tanúsítvány sorszámát;

91 indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyiknek átadták a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti okmányokat; indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a tanúsítást a 7. (1) bekezdés c) pontja alapján; indokolt esetben a honosított harmonizált szabványokra hivatkozást; az aláírásra jogosult személy adatait és aláírását. Az Mvt a a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezését szabályozza: (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. Az Mvt. végrehajtásáról szóló 9/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (Vhr.) 1. Az Mvt ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

92 Itt jelenik meg tehát, hogy az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálatnak mi a célja, és hogy végzése személyi feltételekhez kötött, azaz csak arra jogosult szakképzett személyvégezheti. Tehát a veszélyes munkaeszközök többségénél azaz azoknál, amelyek a Vhr. 1/a mellékletében szerepelnek elegendő a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre (azaz az összeszerelés utáni állapotára) vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások megléte a munkavédelmi üzembe helyezés elrendeléséhez. Más a helyzet azonban a helyszíni összeszerelésű daruknál, amire az Mvt a az előzőeken túl többletkövetelményt támaszt, azaz: (5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány. Vhr. 2. Az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza. A Vhr. 1/b. melléklete szerint az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök: 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések A lényeg tehát az adott munkaeszköz, azaz a helyszíni összeszerelésű daru vizsgálatán alapuló megfelelőség tanúsítása. Az kétséget kizáróan megállapítható, hogy új létesítés esetén, a darut a részegységekből (és ez a lényeg) első esetben a helyszínen szerelik össze, ezért elengedhetetlen a vizsgálatán alapuló megfelelőség tanúsítás. Más a helyzet, ha egy komplett (pl. építési torony) darura, mint munkaeszközre van gyártói megfelelőség tanúsítás, és daru csak áttelepítésre kerül

93 egyik helyről a másikra, ebben az esetben a gyártói megfelelőség tanúsítás elegendő. 53. Megfelelő-e a targoncák EU konformitás tanúsításához a német nyelvű gyártóművi tanúsítás? A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 18. -a szerint (1) munkaeszköz forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. (A munkavédelmi törvény változásával a megfelelőségi tanúsítvány fogalom is megszűnik.) A külön jogszabály a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, ennek 5. -a szerint A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a forgalomba hozatalhoz az 5. számú mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció alapján a) a gépre a 3. számú melléklet A) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó EK megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania. Az IKIM rendelet 3. számú melléklet A) pontja szerint: A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által kiállítandó EK megfelelőségi nyilatkozat tartalma Az EK megfelelőségi nyilatkozat az alábbi adatokat tartalmazza: a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét (a cég teljes címzését); a gép vagy géprész leírását; minden vonatkozó előírást, amelynek a gép megfelel;

94 indokolt esetben a terméktanúsító szervezet nevét és címét, valamint az EK típusvizsgálati tanúsítvány sorszámát; indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyiknek átadták a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti okmányokat; indokolt esetben annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a tanúsítást a 7. (1) bekezdés c) pontja alapján; indokolt esetben a honosított harmonizált szabványokra hivatkozást; az aláírásra jogosult személy adatait és aláírását. Az előzőek alapján, ha az EU konformitási nyilatkozat tartalmazza a felsorolt adatokat, nincs szükség magyarországi egyedi tanúsításra. 54. Ki adhat ki teherkötözői jogosultságot? Az EBSZ I. fejezet 5.6. Kötöző, irányító pontja szerint: A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki 18. életévét betöltötte, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató adhat ki kizárólag a saját munkaterületére érvényes teherkötözői jogosultságot, a saját munkavállalója számára. Ezt természetesen úgy is megoldhatja a munkáltató, hogy a szakmai képzéshez külső (pl. oktató cég, munkavédelmi szakember vagy emelőgép ügyintéző) segítségét igénybe veszi, de ekkor is csak a munkáltató adhat ki kötözői jogosultságot. Sok oktató cég, munkavédelmi vállalkozó, stb. adott ki eddig is jogosulatlanul általuk országos érvényűnek tekintett teherkötözői bizonyítványt. Nézzük, hogy ez miért nem jó. Ezek az országos érvényűnek tekintett bi-

95 zonyítványok nem felelnek meg az államilag elismert szakképesítési követelményeknek, a következők miatt. Az államilag elismert szakképesítés meghatározásához több jogszabály együttes ismerete, értelmezése szükséges. Ezek a következők: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.), a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel hatályba léptetett Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), illetve a április 1-jétől hatályos, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel hatályba léptetett új OKJ (továbbiakban: új OKJ), Az államilag elismert szakképesítéseket az Szt. 3. (1) bekezdése a következő szerint határozza meg: Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az Szt. 54/B. szerint az Szt. alkalmazásában: állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés. Az OKJ egyáltalán nem tartalmazta a teherkötözőt, mint szakképesítést, az új OKJ-ban is csak darukötöző szerepel, április 1-je óta. Tehát továbbra is a munkáltató adhat ki teherkötözői jogosultságot (de nem bizonyítványt), továbbá szükséges az e munkakörre vonatkozó munkavédelmi oktatás (tematikával), valamint az általánoson túli, szintén az e veszélyes tevékenységre vonatkozó orvosi alkalmasság megléte is. Fontos itt megjegyezni, hogy a veszélyes tevékenységek esetén a munkaköri orvosi alkalmasság hiánya munkavédelmi bírságalap lehet. 55. VÉP-en 1992-ben kiállított targoncavezetői igazolvány (kék lapok) megfelel-e az államilag elismert kategóriának arra a típusra, amire kiállították, illetve ha az a típus már megszűnt, akkor mostani hasonló üzemű és teherbírású targoncára? A válasz NEM, ugyanis ilyen jogosítványt az 5/1985-ös IpM rendelet szerint csak május 1-jéig lehetett kiadni.

96 56. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja a munkavállalói kezébe az építőgép-kezelői jogosítványukat, ha a munkáltató iskolázta be a munkavállalóit építőgép-kezelő tanfolyamra és fizette is annak az árát? Igen megteheti, semmilyen előírás nem lelhető fel arra vonatkozóan, hogy a munkáltató köteles lenne az általa fizetett jogosítványt a munkavállalói kezébe/zsebébe adni. Véleményem szerint ezzel akarja a munkáltató megakadályozni, hogy a kiképeztetett munkavállalói máshol keressenek munkalehetőséget. Munkabiztonsági szempontból csak annak van jelentősége, hogy az ellenőrzéskor igazolni tudják, hogy a gépet kezelő személy jogosult arra. Ez megoldható pl. az irodában is. 57. A 4451 kódszámú járműdaru (6 t alatt) jogosítvány, milyen daruk kezelésére jogosít? Az építőiparban használatos gépek kategóriába sorolási jegyzéke szerint a jogosítványa a 4451 kódszámmal a 6 t teherbírás alatti Autóra szerelhető daruk kezelésére, az érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálati bejegyzéssel érvényes. Értelmezésem szerint autóra szerelhető daru azonos a járműre szerelt rakodódaru -val. A Daruk. Rakodódaruk című MSZ EN 12999:2005 szabvány határozza meg a rakodódaru fogalmát: rakodódaru: Gépi hajtású daru, amely az alaphoz viszonyítva elforgó toronyból és a torony végéhez csatlakozó gémrendszerből áll. A daru rendszerint járműre (beleértve a nyerges pótkocsit is) van szerelve, és a jármű megrakására vagy lerakására való. A jogosítványában a 6 t alatti bejegyzésnél típusbejegyzésnek is kell(ene) lennie, pl. KCR család. Az itt bejegyzett típusú, járműre szerelt rakodódaru kezelésére érvényes az Ön jogosítványa.

97 58. Veszélyes munkaeszköz-e a gépi hajtású szállító, illetve vontató targonca? Milyen vizsgálatokat és milyen előírás szerint kell ezeknél a targoncáknál elvégezni? Nem veszélyes munkaeszközök, mivel nem tartoznak a Mvt. végrehajtási rendeletének az 1/a mellékletében felsoroltak közé. Időszakos vizsgálataikat viszont az MSZ 16225:1985 szabvány szerint kell végezni (szerkezeti, fő, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálat) mivel ez a szabvány nem az emelő, hanem a gépi hajtású targoncákra vonatkozik. 59. A mellékelten felsorolt emelőgépeket és kézi emelőket milyen képzettséggel lehet működtetni, a munkavédelmi oktatáshoz elegendő-e a munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy az emelőgép-ügyintézőnek, mint szakembernek is vannak-e kötelezettségei a megfelelő szakmai ismeretek átadásában? Emelőgépek: dízelüzemű villástargonca, gázüzemű villástargonca, gyalogvezérlésű villástargonca, elektromos villástargonca, kétoszlopos csápos autóemelő, szerelőkosaras teheremelő asztal, teheremelő asztal, zártterű teheremelő (200 kg), futómacska, körülkerített emelőterű emelőberendezés (200 kg). Kézi emelők: láncos emelő, hidraulikus kézi emelő, műhelydaru, hidraulikus kézi emelővillás targonca,

98 fogasrudas emelő, láncos emelő, szabadonfutó futómacska. Kérdéseire a következő választ adom: Az emelőgépek kezeléséhez alapvetően kisgépkezelői (KIG.), vagy könnyűgépkezelői (KÖG.), vagy nehézgépkezelői jogosultság, valamint érvényes munkaegészségügyi alkalmasság és munkavédelmi oktatás szükséges. A kezelői jogosultság kategóriáját alapvetően a Kategóriába Sorolási Jegyzék: (http://www.gkm.gov.hu/data/5364/kat.sor.jegyz_k.doc) határozza meg. Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 33 Targoncák 3311 Kézi emelővillás targoncák 3312 Gyalogkíséretű targonca 5 * 3324 Robbanómotoros villás targoncák 2 ** 3325 Robbanómotoros oldalvillás targoncák 3326 Robbanómotoros teleszkópos targoncák 3327 Robbanómotoros vontató targoncák 3332 Elektromos villás targoncák 3333 Elektromos oldalvillás targoncák * KÖG. 300 mm és 300 mm emelési magasság felett KIG. 300 mm emelési magasság alatt ** NG kg és 5000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG kg teherbírás alatt

99 3334 Elektromos teleszkópos targoncák 3335 Elektromos vontató targoncák 3336 Elektromos komissiózó targoncák 3341 Egyéb gázüzemű targoncák 3342 Egyéb robbanómotoros targoncák 3343 Egyéb elektromos targoncák 3344 Egyéb teleszkópos targoncák 3352 Gázüzemű villás targoncák 3353 Gázüzemű oldalvillás targoncák 3355 Gázüzemű szállító targoncák 41 Emelőszerkezetek 4111 Gépi csörlők 4111 Kézi csörlők 2 ** 2 ** 2 ** KÖG. KIG Villanymotoros futómacskák 3 *** 4132 Villamos emelődob 6 **** *** NG kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG kg teherbírás alatt **** NG kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG kg teherbírás között KIG. 500 kg alatt ***** Egyedi típusonkénti besorolás alapján

100 4191 Egyéb emelőszerkezetek 42 Emelő- és szerelőállványok 4211 Ollós emelőállvány 4213 Gépjármű hátfalemelő 4221 Mobil szerelőállvány 4222 Mobil függőleges szerelőállvány 4223 Mobil függőleges szerelőkosár 4225 Hidraulikus emelő 4 ***** 3 *** KÖG. KIG Egyéb emelőberendezés 43 Daruk 4331 Forgódaruk 4 ***** 3 *** 4373 Kézimozgatású daru 6 **** 4391 Egyéb daruk 4 ***** *** NG kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG kg teherbírás alatt **** NG kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG kg teherbírás között KIG. 500 kg alatt ***** Egyedi típusonkénti besorolás alapján

101 Az Egyéb emelőberendezések közé tartoznak: a teheremelő asztalok, a körülkerített emelőterű emelőberendezések. Ezekre a konkrét műszaki adatokkal egyedi típusbesorolást kell kérni az ÉKKO Kft.-től (4032 Debrecen, Vámospércsi út 84.). A gépjárműemelők kezeléséhez az EKKO Kft. egyedi besorolása szerint könnyűgépkezelő jogosítvány szükséges, 6 t teherbírás alatt szervízemelők, 6 t teherbírás felett a konkrét típusmegjelölés (ollós, csápos, oszlopos, vagy aknaperem emelő) bejegyzésével. A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeletben előírtak szerint a kisgép kategóriába tartozó emelőberendezések kezelőinek képzését a munkáltató is végezheti, ebben részt vehet a munkavédelmi szakképzettségű személy, illetve az emelőgép-ügyintéző is, azonban ebben az esetben is a munkáltató adja ki a saját munkaterületére érvényes kezelői jogosultságot. Az emelőgép kezelők munkavédelmi oktatására természetesen a munkavédelmi szakember és az emelőgép ügyintéző is jogosult, megfelelő tematika kidolgozása mellett. 60. Milyen feltételeket kell teljesíteni az építési toronydaruk üzembe helyezéséhez? Az építési toronydaruk a legáltalánosabban használt emelőgépek az építkezéseken. Sok vita tárgya a munkavédelmi üzembe helyezésükkor szükséges dokumentumok köre, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. számú mellékletében szereplő helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk eltérő értelmezése, megítélése miatt. Az egységes értelmezés és a felügyelői eljárás egységesítése érdekében tájékoztatást adunk konkrét kérdésekre válaszolva az építési toronydaruk üzembe helyezéshez szükséges eljárásról. Építési toronydarukat üzemeltető cégnek milyen munkavédelmi feltételeket kell teljesíteni egy új telepítési helyen felállított toronydaru üzembe helyezése előtt: - milyen vizsgálatokat kell elvégeznie,

102 - milyen dokumentációval kell rendelkeznie? (A kérdést feltevő álláspontja szerint az építési toronydaruk az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. számú mellékletében szereplő veszélyes munkaeszközök csoportjába tartoznak, ezért kéri az Mvt. 21. (5) előírásának jogértelmezését is különös tekintettel az akkreditált szervezet által kiadott jegyzőkönyvre" vonatkozóan. a) A helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk munkavédelmi üzembe helyezésének kiegészítő" feltétele az említett vizsgálati jegyzőkönyv megléte, vagy b) minden egyes új telepítési helyen felállított toronydarunál el kell végeztetni egy akkreditált szervezettel a megfelelőségi vizsgálatot és igényelni a vizsgálati jegyzőkönyvet. A kérdéssel kapcsolatban több jogszabály van hatályban, így az Mvt. és a MüM rendeleten kívül a közvetlen szabályozást tartalmazó, a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett EBSZ, valamint a vonatkozó szabványok. Véleménye szerint az esetenként párhuzamos munkavédelmi szabályok szakmai tartalmát tekintve egy áttelepített és új helyen felállított emelőgép munkabiztonságára kellő garanciát jelent a szerelő cégtől független emelőgép szakértő által az üzembe helyezés előtt elvégzett teljes körű emelőgép fővizsgálat. Az akkreditált szervezet vizsgálata is hasonló követelmény jegyzéken alapul, így érdemben nem nő a daru szerkezeti biztonsága. A munkahelyi környezetből és az üzemeltetési körülményekből adódó kockázatok kivédésére egyik vizsgálatnak sincs hatása. A vázolt munkavédelmi problémának van egy nem elhanyagolható gazdasági vetülete. A toronydaruk az építkezések vezérgépei", melyek napi termelési értéke többszázezer Ft-ra tehető, ami sokszorozódik az akkreditált szerv vizsgálatának átfutási idejével. A kérdések megválaszolása előtt egy alapvető szakmai kérdést tisztázni kell.

103 A kérdést feltevő álláspontja szakmailag nem megalapozott, azaz az építési toronydaruk nem tartoznak a MüM rendelet 1/b. mellékletében meghatározott veszélyes munkaeszközök körébe, a következők miatt: A MüM rendelet 1/b. számú melléklete egyértelműen fogalmaz, amikor az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékében a Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk - ról rendelkezik. Ezeknél az Mvt. 21. (5) bekezdésében foglaltak alapján a darut akkreditált szervezettel vizsgáltatni kell. A daru megfelelőségét, a dokumentumot kiadó akkreditált szervezet vizsgálati jegyzőkönyve igazolja. Különbséget kell azonban tenni a Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk és az új telepítési helyen felállított, áttelepített toronydaru között. Melyik fogalom mit jelent? Helyszíni összeszerelésű az a daru, amelyet akár több gyártótól származó főegységből (futómacska, kerékszekrény, hajtások, villamos vezérlés, pálya, stb., melyek megfelelőségét CE megfelelőségi nyilatkozattal a gyártók tanúsítják) és egyedileg tervezett és gyártott elemekből az adott helyszínen építenek össze, tehát a daruk első, teljes összeszerelése a helyszínen történik. Ebben az esetben a gyártói megfelelőség tanúsítások csak egy-egy részegység, fődarab, mint önálló termék megfelelőségét igazolják. A különböző részegységek, fődarabok összeszerelése után jön létre a daru, mint munkaeszköz. Ekkor az egyes részegységek megfelelőségén túl, már azoknak az egymással történt összeszerelése, valamint a kapcsolódó egyéb körülmények (pl. darupálya kialakítása, építészeti szempontok, környezetben tartózkodók védelme, stb.) kialakítása is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében megoldandó feladat és a munkavédelmi megfelelőség vizsgálatnál fontos szempont.

104 Ebben az esetben már nem az egyes önálló termékek egyenkénti megfelelőségéről, hanem az egész daru, mint munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségéről van szó. Az új telepítési helyen felállított, áttelepített toronydaru egészen mást jelent. Az Mvt pontja szerint az áttelepítés fogalma a következő: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. Ez azt jelenti, hogy az építési toronydaru úgy van tervezve, gyártva, hogy az alapvetően össze- és szétszerelhető elemekből áll, a műszaki dokumentációja előírja a szerelés követelményeit, és a toronydaru gyártója, vagy forgalmazója ez egész toronydarura, mint egy egységes termékre adott megfelelőségi nyilatkozatot. Az Mvt. 21. (1) bekezdése a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezéséhez előírja, hogy Az üzemeltető munkáltató a veszélyes munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). A veszélyes munkaeszközök többségénél, azaz azoknál, amelyek a Vhr. 1/a mellékletében szerepelnek elegendő a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre (azaz az összeszerelés utáni állapotára) vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások megléte a munkavédelmi üzembe helyezés elrendeléséhez. Tehát egy áttelepített építési toronydarunál, ami veszélyes munkaeszköz minden egyes áttelepítéskor (új telepítési helyen történő felállításkor) a munkavédelmi üzembe helyezéshez van: - gyártói megfelelőség tanúsítás (gyártó), - fővizsgálat (emelőgép szakértő),

105 - munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (mv. szaktevékenység), stb. Miért is kellene ide még akkreditált vizsgáló szervezet a konstrukciós hibák kiszűréséhez, amikor itt pont az áttelepítés során újonnan megjelenő problémákat, szerelési, telepítési hibákat kell kiszűrni? Más a helyzet a helyszíni összeszerelésű daruknál, melyekre az Mvt a az előzőeken túl többletkövetelményt ír elő, azaz: (5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. Vhr. 2. Az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza. Egy akkreditált vizsgáló szervezet szakmai felkészültsége, tárgyi eszközei, meghatározott és elfogadott eljárási rendje, jelent garanciát a konstrukció vizsgálatára, azonban egy áttelepítésre tervezett, gyártott építési toronydaru konstrukciója semmit sem változik attól, hogy áttelepítik. A toronydaruk konstrukciójának vizsgálata teljesen felesleges minden új telepítési helyen újra meg újra. Mit is tenne ekkor az akkreditált szervezet, egyszer készítene egy biankó jegyzőkönyvet feltételezve, hogy nem talál a gyártó által kiadott munkavédelmi megfelelőség tanúsítással rendelkező toronydarunál konstrukciós hibát, majd ezzel az újabb telepítési helyszíneken csak a helyszínt és a vizsgálat időpontját kellene aktualizálnia. Ennek mi az értelme, az anyagi vonatkozásán túl? Összefoglalva: Tehát, helyszíni összeszerelésűnek az a daru minősül, amelyet építőelemekből (azaz különféle gyártók által készített fődarabokból) a végleges üzemelésük helyszínén összeépítenek (szerelnek) az épülettel, darupályával, stb. és még soha, sehol nem szerelték össze. Ebben az esetben, és csak ebben indokolt az akkreditált vizsgáló szervezet vizsgálata, hiszen itt nem egy gyártóról

106 van szó, hanem építőelemekből összerakosgatott daruról. Itt van értelme a konstrukciós hibák keresésének. Ha új létesítés esetén, a darut részegységekből (és ez a lényeg) első esetben a helyszínen szerelik össze, elengedhetetlen a megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. Az építési toronydaruknak ezzel szemben egy gyártója van, aki a daru munkavédelmi megfelelőségét igazolja, a daru eleve áttelepítésre, tehát felállításra, lebontásra és szállításra van tervezve, a szerelési, kezelési utasítása kitér a felállítás és a lebontás szabályaira, stb. Ha egy komplett (pl. építési torony) darura, mint munkaeszközre van gyártói megfelelőség tanúsítás, és daru csak áttelepítésre került egyik helyről a másikra, ebben az esetben a gyártói megfelelőség tanúsítás elegendő. Az új telepítési helyre áttelepített, építési toronydarukon a következő vizsgálatokat kell elvégezni: működtetési próbák, terhelési próbák (statikus, dinamikus), érintésvédelmi és szigetelés ellenállásmérés, emelőgép szakértő által végzett fővizsgálat, munkavédelmi szempontú vizsgálat, stb. A szükséges dokumentációk a következők: Szintezési jegyzőkönyv, Toronydaru szerelési nyilatkozat, toronydaru teherpróba jegyzőkönyve, helyszínen, a szerelést követően végzett fővizsgálat jegyzőkönyve, a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat jegyzőkönyve (Mvt 21. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a mun-

107 kavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások, munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy által készített munkavédelmi oktatási tematika, amely kiterjed a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, azok elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására, emelőgépnapló, a daru üzemeltetésére vonatkozó kockázatértékelés, veszélymentes üzemmód szabályzat, a közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén emeléstechnológiai utasításban kell rögzíteni az EBSZ I. fejezet pontjában előírtakat, utasítás az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeiről (ki kell terjednie a telepítésből, az üzemeltetésből, az együttes üzemeltetésből, a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására, a várható kockázatok alapján), stb. Biztosítani kell továbbá: a daruvezető magasból mentése lehetőségét (EBSZ I. fejezet pontja szerint A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében az üzemeltetőnek biztosítania kell a kezelő biztonságos kimentésének személyi - pl. kiképzett mentőszemély(ek) - és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére."), a darukezelő, a kötözők munkavédelmi oktatása az EBSZ I. fejezet 6.3. pontja szerint, a szükséges a védőfelszereléseket, így pl. a hideg elleni védőruha, a védőlábbeli, védőkesztyű, stb., További követelményeket tartalmaz az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet. A rendelet 5. -a

108 szerint a kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a rendelet 3. számú melléklete szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. 61. A járműürítés és mozgatás különleges berendezései megfogalmazás megfelel-e a járműépítésben kb. 60 éve, széleskörűen alkalmazott így egyszerűen megvalósítható rakfelület billentésnek? Munkavédelmi szempontból milyen konstrukciókat kell érteni a különleges járműürítő eljárások -on? Billenthető rakfelületű járműszállító felépítmény kg teherbírással

109 Pótkocsi billenthető rakfelülete kg teherbírással Tehergépkocsi billenthető rakfelülete kg teherbírással

110 A munkavédelemről szóló XCIII. törvény végrehajtási rendelete (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet) 1/a mellékletében a 23. sorszám alatt szereplő Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései a vasúti járműürítő gépek, berendezések. Ezek közös jellemzője, hogy az egész vasúti kocsit forgatják hossz-, vagy keresztirányba. Megállapítható tehát, hogy az ön által kérdezett, a billenthető rakfelületű járműszállító felépítmények, pótkocsik nem értendők a járműürítés és mozgatás különleges berendezései közé. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy a billenthető rakfelületű pótkocsik a 15. Járművekre szerelt emelők körébe tartozik. 62. A Munkavédelemről szóló törvény 1/b számú mellékletének 2. pontja a veszélyes munkaeszközökhöz sorolja: 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései -t. Ide mi sorolható, és mely jogszabály(ok) és szabványok alapján vizsgálhatóak munkavédelmi szempontból a Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései -? Ezek vasúti járművek, az azokra vonatkozó előírások szerint. 63. Az építőgépkezelői jogosítványomba július 21-én és december 9-én szereztem a következő kódszámokon nehézgépkezelői bejegyzéseket, majd május 16-án könnyűgépkezelői bejegyzéseket: 1222 Lánctalpas hidraulikus kotró; 6616 Kőfúrógép; 1422 Lánctalpas hidraulikus földtoló; 4511 Gumikerekes homlokrakodók/volvo L-120/C; 4511 Gumikerekes homlokrakodók/cat-966b, 3324 Robbanómotoros villás targoncák/5 t alatt; 3352 Gázüzemű villás targoncák/5 t alatt. OKJ-s bizonyítvány nélkül is vállalhatok-e targoncavezetőként munkát?

111 A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: EBSZ) 2005-ös módosítása óta az I. fejezet 5.1. pontja előírja, hogy: Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki életévét betöltötte vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal. Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeletben foglaltak szerint jogosítvány kiadására az Építőgépkezelőket Képző Központ,

112 a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Közlekedési Főfelügyelete, a Gazdasági (korábban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi) Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivataltól átruházott jogkörben a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet vagy jogutódja (volt) illetékes. Az Ön nevére szóló mustársárga jogosítvány, melyet először az Építőgépkezelőket Képző Központ állított ki, majd abba a Környezetgazdálkodási Intézet és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kht. (amennyire a rosszul olvasható pecsétből megállapítható) tett bejegyzéseket, érvényes. 64. A csak árvízvédekezésnél használt négyágú drótkötelekre vonatkozó, évenkénti gyakorisággal előírt terhelési próba végzési kötelezettség alól lehet-e egyedi elbírálását kérni az OMMF-től? Kérdésével kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni: A 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelettel kiadott Vízügyi Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: VBSZ) pontja előírja: Az árvízvédelmi raktárakban csak árvízvédekezési célokat szolgáló felszereléseket és berendezéseket szabad tárolni, amelyeket legalább évenként egyszer és használatba vétel előtt ellenőrizni kell. Más anyag vagy eszköz csak a szakaszmérnök engedélyével helyezhető el úgy, hogy a védekezéskor akadályt ne jelentsen. Az előírás tehát kifejezetten előírja a csak árvízvédekezési célokat szolgáló felszerelések évenkénti és használatba vétel előtt ellenőrzését. A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: EBSZ) I. fejezet pontja szerint a Teherfelvevő eszköz fogalmát jelenleg a még december 29-éig hatályos A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

113 szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (továbbiakban: IKIM) fogalommeghatározása szerint kell értelmezni. Az IKIM 1. számú melléklete határozza meg az Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények -et. E melléklet 4. pontja az emelés speciális veszélyeinek elhárításához írja elő az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket. A pont (Fogalom-meghatározások) szerint: a) teherfelvevő eszköz: a teherfelvevő eszköz olyan alkatrész vagy részegység, amely nem a gép része, hanem a gép és a teher közé vagy a terhen helyezik el a teher csatlakoztatása céljából; Az EBSZ I. fejezet pontja írja elő a teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatát, eszerint: Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető köteles gondoskodni Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25- szörösével. Mint az előzőekből is látható a teherfelvevő eszközöket amennyiben használatuk során nem tartósan, vagy nem a névleges terheléssel vannak igénybe véve (ami az árvízvédekezésnél használt felszerelések esetében megállapítható), akkor a terhelési próbát elegendő minden harmadik felülvizsgálat, azaz 1,5 évente elvégezni. Az MSZ EN :2004 Acélsodrony-kötél függesztékek. Biztonság 2. rész: Gyártói használati és karbantartási információk című szabvány A melléklet (tájékoztatás) Példa [ ] írásos tájékoztatóra A2.3. Szerkezeti vizsgálat és selejtezési feltételek pontja szerint:

114 Legfeljebb tizenkét hónapos időközönként részletes vizsgálatot kell tartani. Az üzemelési körülmények miatt ez az időszak rövidebb is lehet. A szabvány 5.4. n) pontja szerint Utasítást kell adni [ ] minden használat előtti ellenőrzésre. Az árvízvédekezésnél használt drótkötelek -et tehát a következő időpontokban kell (javasolt) vizsgálni: Vizsgálat típusa Vizsgálat gyakorisága Jogszabályi alap ellenőrzés Évente (előírás) VBSZ ellenőrzés használatba vétel előtt VBSZ (előírás) Időszakos vizsgálat Félévente (előírás) EBSZ I statikai terheléses másfél évente (előírás) EBSZ I vizsgálat részletes vizsgálat évente (javasolt) MSZ EN A ellenőrzés minden használat előtt MSZ EN (előírás) n) Az előírt időpontokban végzendő vizsgálati, ellenőrzési kötelezettségekkel szemben egyedi elbírálást az OMMF nem adhat mivel nem jogalkotó, azt (esetleg) az előírás kiadó jogalkotóktól, illetve az Magyar Szabványügyi Testülettől kérhet. 65. Kérem, hogy abban szíveskedjenek állást foglalni, hogy a híddaruk, futómacskák, forgódaruk fővizsgálatának elvégzésekor érintésvédelmi méréseket is el kell-e végezni, vagy elegendő az általános 3 évenkénti gyakoriság? Az MSZ 4850:1983 Daruk villamos berendezésének általános műszaki követelményei és vizsgálatai szabvány még az MSZ 2100/2 szabványra hivatkozik, Az MSZ :1972 Gépek villamos berendezése. Vizsgálatok szabványt visszavonták!

115 A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerint: A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a ban foglaltaktól eltérően a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni, egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. Eszerint 3 évente kellene, de az Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános előírások című MSZ :1982 szabvány határozza meg a fővizsgálat szempontjait, a pontja szerint: Az érintésvédelem és a vezetékek szigetelési ellenállása. Ez azt jelenti, hogy minden fővizsgálat alkalmával el kell végezni a vizsgálatot. A Daruk. Biztonság. Tervezés. A berendezések követelményei. 1. rész: Villamos berendezések című MSZ EN :2004 szabvány is, eszerint: 6. A biztonsági követelmények és/vagy intézkedések igazoló ellenőrzése A biztonsági követelmények és/vagy intézkedések igazoló ellenőrzése az EN : fejezetében és az EN ben van előírva. (MSZ EN :2002 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 1. rész: Használati utasítások)

116 A következő, az EN :1998 szabvány 19. fejezete szerinti, vizsgálatot minden darun el kell végezni: - az érintésvédelmi összekötő áramkör folytonossága; - a biztonsági és védőberendezések működésének ellenőrzése. A Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei 32. rész: Emelőgépek követelményei című MSZ EN :2000 szabvány szerint: Az érintésvédelmi összekötő áramkör folytonossága Amikor az emelőgépet telepítették és az összes villamos csatlakozás is elkészült, beleértve a hálózati csatlakozást is, az érintésvédelmi összekötő áramkör folytonosságát az IEC szakasz szerinti hurokimpedancia méréssel lehet ellenőrizni. Az olyan kisméretű és előre gyártott emelőgépekre vagy az emelőgép olyan részeire, amelyeknél az érintésvédelmi összekötő áramköri hurok hossza nem haladja meg a kb. 30 m-t és ha a gépet nem lehet a hurokimpendancia mérésre a hálózattal összekötni, a következő módszer alkalmazható: - az érintésvédelmi összekötő áramkőr folytonosságát Iegalább 10 A nagyágú, 50 vagy 60 Hz frekvenciájú, PELV-forrásból származó áram bevezetésével kell ellenőrizni. A vizsgálatokat a PEcsatlakozókapocs (lásd az 5.2. szakaszt) és az érintésvédelmi összekötő áramkör részét képező különböző pontok között kell végezni. - A PE-csatlakozókapocs és a vizsgálati pontok között mért feszültségesés ne haladja meg a 9. táblázatban megadott értékeket (lásd a szakaszt). Továbbá: Érintésvédelmi-, villámvédelmi-, tűzvédelmi felülvizsgálatot csak az adott vizsgálatra képesítő szakvizsgát tett, nyilvántartásban szereplő személyek végezhetnek. Összefoglalva: Minden fővizsgálat alkalmával, erre a vizsgálatra jogosult személynek kell(ene) elvégeznie!

117 66. Szeretnék tanácsot kérni a mellékelt emelőberendezésekkel kapcsolatban. A leírása szerint ez egy kézi mozgatású, villamos emelésű emelőkocsi. A szerkezet egy széria alvázra és emelőszerkezetre épített célgép, amelyet a gyártó látott el egy erre a célra tervezett hengeres 100 mm átmérőjű, rúd alakú teherfelvevővel (a rajzon ez nem szerepel, de gyakorlatilag az 1. sz. rajzon a K távolságnak megfelelő hosszúságú rúd), amivel 35 kg súlyú, mm méretű tekercseket mozgatunk. A maximum teherbírása 80 kg, emelőmagasság 1800 mm. A gyártó a konformitási nyilatkozaton csak a gépdirektívára hivatkozik. Az EBSZ szerinti emelőszerkezet kategóriából a gépi emelés miatt kilóg, de az egyetlen alkalmazható, gépi hajtású emelőtargonca fogalmat kissé túlzónak érzem ezekkel kapcsolatban különösen, mivel akkor veszélyes gépként is kell kezelnünk, és még a tanúsítása sem lesz megfelelő. Ez egy tényleg egyszerű szerkezet, a műszaki kivitele miatt gyakorlatilag karbantartásmentes, a kezeléséhez gyakolatilag semmilyen különleges ismeretre nincs szükség.

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

TARGONCA TÁJÉKOZTATÓ A RÉSZTVEVŐ RÉSZÉRE

TARGONCA TÁJÉKOZTATÓ A RÉSZTVEVŐ RÉSZÉRE F E D E R A L T R U S T C O M P A N Y K O R L Á T O L T F E L E L Ő S S É G Ű T Á R S A S Á G Iroda: 1048 Budapest, Megyeri út 202. Telefon: 798 42 18 Mobil: 06 20 / 373 8889 Web: www.gkivizsga.com; www.targoncavizsga.com;

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰRE ÉPÍTHETŐ DARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 EMELŐGÉP KEZELŐI JOGOSULTSÁGOK

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 EMELŐGÉP KEZELŐI JOGOSULTSÁGOK A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 EMELŐGÉP KEZELŐI JOGOSULTSÁGOK BEVEZETŐ A nemzetgazdasági ágazatok számos területén, de jellemzően

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül.

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül. Gépjármű vezetői engedélyekkel kapcsolatos eljárások Ki kaphat vezetői engedélyt? 1. Magyar állampolgár, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. 2. Az Európai Gazdasági Térség

Részletesebben

CÉGFELMÉRŐ ADATLAP. A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve:

CÉGFELMÉRŐ ADATLAP. A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve: CÉGFELMÉRŐ ADATLAP A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve: A cég székhelye: Részleg (ha van) megnevezése: A részleg címe: Cégvezető

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás:

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás: KÖZLEKEDÉSI ÜGYEK: Vezetői engedélyek kiadásával kapcsolatos hatósági ügyek: Vezetői engedély csere Amennyiben a vezetői engedély lejárt, betelt, megrongálódott, vagy új kategóriát szerzett valamint ha

Részletesebben

A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.

A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. 82. Üzemorvosként szeretném megkérdezni, hogy a targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot milyen feltételekkel lehet megállapítani? Munkavédelem Hírlevelükben az állt,

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM

7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ JÁRMŰDARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

a NAT-3-0004/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-3-0004/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-3-0004/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Az ÉMI-TÜV Bayern Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) ellenõrzõ szervezetének

Részletesebben

MESTERVIZSGA JELENTKEZÉSI LAP

MESTERVIZSGA JELENTKEZÉSI LAP Címzett: Kérjük, ne töltse ki! A jelentkezés kódszáma:. Szakma azonosító száma:.... MESTERVIZSGA JELENTKEZÉSI LAP Tisztelt Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara! Kérem, hogy.. szakmában a

Részletesebben

A KÉPZÉSI KÖR ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓGÉP KEZELŐJE (EMELŐGÉPKEZELŐ (KIVÉVE TARGONCA))

A KÉPZÉSI KÖR ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓGÉP KEZELŐJE (EMELŐGÉPKEZELŐ (KIVÉVE TARGONCA)) A KÉPZÉSI KÖR ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓGÉP KEZELŐJE (EMELŐGÉPKEZELŐ (KIVÉVE TARGONCA)) 1. Nyilvántartásba vételi szám: E-000676/2014/A002 Megnevezése: Emelőgépkezelő OKJ: 32 582 02 8 általános iskolai végzettség,

Részletesebben

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Kedvtelési célú vízijárművek Gépkezelők Szakvélemények

Részletesebben

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/4330/ /2007 A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és ról szóló 12/2004. (II. 13.)

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás ügyintézése Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a gyorsabb ügyintézés érdekében - (személyesen) írásban lehet benyújtani a tájékoztatókban

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

Tájékoztatás a közúti gépjárművek környezetvédelmi tulajdonságának jelöléséről

Tájékoztatás a közúti gépjárművek környezetvédelmi tulajdonságának jelöléséről Közlekedési Felügyelőség Vezetô Tájékoztatás a közúti gépjárművek környezetvédelmi tulajdonságának jelöléséről A környezetvédelmi felülvizsgálat szabályait a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei MUNKAVÉDELMI NYÍLT NAP Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei PBKIK. Pécs, 2014. szeptember 25. Puszti Tibor BAMKH MMSZSZ Munkavédelmi Felügyelősége 1 Tartalom I. Fontosabb jogszabályok

Részletesebben

7. 3 Hatályon kívül helyezve.

7. 3 Hatályon kívül helyezve. Kesztölc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és

Részletesebben

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő:

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő: Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés : A külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű forgalomba helyezése. forgalmi engedély: 6.000 Ft, törzskönyv:

Részletesebben

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória:

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória: A.6. 1. számú melléklet: Vizsgálati eljárások: A.6.1. Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória: Műszaki felülvizsgálat és dokumentálás: A lajstromozásra nem kötelezett repülő eszközök műszaki

Részletesebben

A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 30/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról

A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 30/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 0/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. tör vény 1. (2) bekezdés 2.

Részletesebben

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Beszállítói Fórum Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Tartalomjegyzék Védőeszköz Leválasztótranszformátor EBK Kiskönyv Tűzvédelmi szakvizsga Védőeszköz Védőeszköz Védőeszköz

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. A Képzőszerv fenti tárgyban előterjesztett kérelmének, annak érdemi vizsgálatát követően, h e l y t a d.

H A T Á R O Z A T. A Képzőszerv fenti tárgyban előterjesztett kérelmének, annak érdemi vizsgálatát követően, h e l y t a d. Ügyirat száma: Ügyintéző neve: Elérhetősége: HF/NS/A/1878/3/2011. Hajnal Krisztián +36 1 474 17 29 Tárgy: Hajózási szabályzat; Hajóvezetéstan; Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia; Vonalismeret; Hajóelmélet,

Részletesebben

1.10. Adószáma (11 hosszan): - - 1.11. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.10. Adószáma (11 hosszan): - - 1.11. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: Kérelem benyújtásának időpontja: Kérelmet átvevő vámszerv megnevezése, aláírása: KÉRELEM vámhatósági nyilvántartásba vételhez a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés érvényesítéséhez Új kérelem

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 3145-10/2 Targonca szerkezeti felépítése, anyagmozgatásnál használt anyagok, szerkezetek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ - GÖDÖLLŐ 2011. MÁRCIUS 24. Fontosabb jogszabályok FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990.(IV.12.) KöHÉM (ER) rendelet a közúti járművek

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Targonca szerkezeti felépítése, anyagmozgatásnál használt anyagok, szerkezetek hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója,

Részletesebben

Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE A jármű tulajdonjog jogszerű megszerzését igazoló okirat eredeti

Részletesebben

Vállalkozási feltételek, képzési tájékoztató

Vállalkozási feltételek, képzési tájékoztató Vállalkozási feltételek, képzési tájékoztató 1. A képző szerv megnevezése, címe és telefonszáma Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakképző Iskola és Kollégium 9028 Győr, Régi Veszprémi út 1-3.

Részletesebben

BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról. Telepengedély kiadására irányuló KÉRELEM

BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról. Telepengedély kiadására irányuló KÉRELEM SZENTESI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.58. Telefon: 63/510-300 BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

Tájékoztató. 1. A nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendő belső égésű motorok teljesítményének meghatározása.

Tájékoztató. 1. A nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendő belső égésű motorok teljesítményének meghatározása. Tájékoztató A mezőgazdasági gépeket gyártók és forgalmazók részére A mezőgazdasági gépkatalógusba bejelentett illetve bejelentésre kerülő, belsőégésű motorral rendelkező, traktorok, önjáró mezőgazdasági

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Honosítási és Elismerési Szabályzat

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Honosítási és Elismerési Szabályzat Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Honosítási és Elismerési Szabályzat A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kari Tanácsa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELHEZ

A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELHEZ 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

.Munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1.

.Munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1. Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel u.4..munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1. 1 Mikor biztonságos egy gép, berendezés? Egy

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 3141-10 Emelőgép kezelők speciális feladatai Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 3141-10/2 dott emelőgép szerkezeti felépítése,

Részletesebben

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk

Részletesebben

KÜLFÖLDI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS OKLEVELEK ELISMERÉSE,

KÜLFÖLDI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS OKLEVELEK ELISMERÉSE, KÜLFÖLDI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS OKLEVELEK ELISMERÉSE, TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA HKR III. FEJEZET MEGJEGYZÉS: A PARAGRAFUSOK SZÁMOZÁSA A TELJES HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERINT FOLYAMATOS 28. Általános

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT : Előterjesztette Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az Nyugat-magyarországi Egyetem.Kar Cím:. Pf. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 08-0124-05, OM azonosítója: FI 21120 Képviseli: Prof. Dr. Faragó Sándor

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VIII.27.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról Szalkszentmárton

Részletesebben

Felvételi adatlap raktározási munkakörökre vonatkozóan

Felvételi adatlap raktározási munkakörökre vonatkozóan 1 CÉGŐR felvételi adatlap - Raktározási munkakörökre vonatkozóan Adatlap azonosító: (az adatkezelő tölti ki) Sorszám: Partnerek által online kutatható adatok 1 Családi és utóneve: 2 Születési éve: 3 Lakhelye

Részletesebben

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 83/2005. (X. 11.) GKM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell:

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell: Működési engedély Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Jegyzője Ügyintézés helye: Igazgatási Osztály földszint 7-8 számú iroda Ügyintéző: Gál Judit Elérhetősége: 56/470-017; 9/1-es mellék

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma:

Részletesebben

Forgalmi engedélyes ügyek: Gépjármű tulajdonjogának átírása (új típusú forgalmi engedély esetén)

Forgalmi engedélyes ügyek: Gépjármű tulajdonjogának átírása (új típusú forgalmi engedély esetén) Forgalmi engedélyes ügyek: Gépjármű tulajdonjogának átírása (új típusú forgalmi engedély esetén) Ügyintézés határideje és díja Kapcsolódó nyomtatványok, iratminták: dokumentumok, útmutatók, Gépjármű tulajdonjogának

Részletesebben

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos ügyintézése A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: igazolvány vagy parkolási igazolvány) közokirat,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 1. Hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervek jegyzékébe vétel iránti kérelem

TÁJÉKOZTATÓ. 1. Hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervek jegyzékébe vétel iránti kérelem TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Hatóság) által a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2008

Részletesebben

Energetikai auditori szakmai vizsga tájékoztató

Energetikai auditori szakmai vizsga tájékoztató Energetikai auditori szakmai vizsga tájékoztató Tisztelt Jelentkező! Jelen tájékoztatásunkat annak érdekében állítottuk össze, hogy az energetikai auditori szakmai vizsgával összefüggő lényeges információkat

Részletesebben

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

ÉGMI Építogépipari Minoségvizsgáló és Muszaki Szolgáltató Kft.

ÉGMI Építogépipari Minoségvizsgáló és Muszaki Szolgáltató Kft. I I,, AKKREDITALASI ACCREDITATION OKIRAT CERTIFICATE A NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET a 2005. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása Authorized by the law LXXVIII alapján elismeri, hogy az of2005 the Hungarian

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi rendszámmal rendelkező járműre és azok üzembentartójára.

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi rendszámmal rendelkező járműre és azok üzembentartójára. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete Erzsébetváros közterületein a járművel várakozás rendjéről, a várakozási hozzájárulásokról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium Levelező Tagozata 9400 Sopron, Szent György u. 9. Pf. 26. TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról Iskolánk az Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (OKJ:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat Városgondnokság magasabb vezetői álláshelyére

Részletesebben

Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások

Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások Ózd Városi Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel.: 48/574-100, Fax: 48/574-180 Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások Ügyfélfogadás: hétfő: 8.00-12.00 és 13.00-16.00

Részletesebben

1, Szaktanfolyamok (fül) 1.1. GKI ( Gépjárművezetői képesítési igazolvány ) (fül)

1, Szaktanfolyamok (fül) 1.1. GKI ( Gépjárművezetői képesítési igazolvány ) (fül) 1, Szaktanfolyamok (fül) 1.1. GKI ( Gépjárművezetői képesítési igazolvány ) (fül) Tehergépkocsi alapképesítést annak a személynek (a továbbiakban: gépkocsivezető) kell megszereznie, aki a, a közúton C1,

Részletesebben

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről ( Egységes szerkezet kivonata a tachográf fenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről) A közúti

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1)436-1500, BM: 27-500, Fax: 06(1)436-1505

KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1)436-1500, BM: 27-500, Fax: 06(1)436-1505 Beépített tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő tanfolyama és továbbképzése.

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(V.26.) sz. rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

CÉGŐR felvételi adatlap - Kis-és nagykereskedelmi munkakörökre vonatkozóan

CÉGŐR felvételi adatlap - Kis-és nagykereskedelmi munkakörökre vonatkozóan 1 CÉGŐR felvételi adatlap - Kis-és nagykereskedelmi munkakörökre vonatkozóan Adatlap azonosító: (az adatkezelő tölti ki) Igazolványkép helye Partnerek által online kutatható adatok Kártya adatok CD1 Vezetéknév:

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Risk Partners Kft. Ügyfelei részére I. Panasz bejelentésének módjai 1) Szóbeli panasz a. Személyesen - Panaszügyintézés helye: 2120 Dunakeszi, Kertész u. 12. - Nyitva tartás:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN. Vezetői engedély

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN. Vezetői engedély Forgalomba helyezés Rendszámtábla Vezetői engedély GÖDÖLLŐ - 2011. MÁRCIUS 24. A JÁRMŰVEK FORGALOMBA HELYEZÉSE ÉS IDEIGLENES FORGALOMBAN TARTÁSA Járművel - kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, a

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása ügyintézése

Magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása ügyintézése Magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása ügyintézése Ügyintéző: Antusné Bari Julianna Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatal 3. sz. Iroda Fadd, Dózsa György u. 12. Ügyfélfogadás

Részletesebben

Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről

Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható! Engedélyt azon rendezvényekre kell kérni, amelyeket

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet magasabb vezetői

Részletesebben