IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER"

Átírás

1 IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról Budapest, április

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló II. A Kormányprogramhoz való viszony III. A kodifikáció előzményei és további menete IV. Gazdasági és társadalmi hatások V. Kapcsolódások VI. Javaslat a sajtó tájékoztatására VII. Közigazgatási egyeztetés Határozati javaslat Korm. határozat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról Melléklet a Korm. határozathoz: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciója Részletes előterjesztés 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az egyéni vállalkozásról szóló törvényt 1990-ben fogadta el az Országgyűlés (1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról, a továbbiakban: Evt.), a törvény azóta csak néhány ponton változott. Az elmúlt másfél évtized gazdasági, jogi és társadalmi változásai következtében az Evt. számos problémára nem nyújt hatékony választ. Az új törvény megalkotásával a cél egy olyan, érdemében új szervezeti forma megalkotása, amely a hatályos szabályozás által kínált lehetőségeket bővíti rugalmas, a piac igényeit kielégítő szabályok megalkotásával. E cél megvalósítása érdekében szükséges egyrészt az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata, másrészt pedig az egyéni cégre vonatkozó ma szinte teljes egészében hiányzó szabályozás megteremtése. Az új törvényben is szükséges az egyéni vállalkozó és az egyéni cég megkülönböztetését fenntartani az alábbiak szerint. Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozás továbbra sem minősülne jogalanynak, tehát az egyéni vállalkozás nem különülne el a természetes személy egyéni vállalkozótól. Ez meghatározza az egyéni vállalkozás felelősségét is: a vállalkozás vagyona nem válik el a magánszemély vagyonától, az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a vállalkozás tartozásaiért. Az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályok többsége a gyakorlatban megfelelően működik. A felülvizsgálat feladata egyrészt a hatályos szabályozás alapján jelentkező problémák kiküszöbölése, másrészt pedig az Evt.-ben nem rendezett, de a hatékony és rugalmas szabályozás megvalósításához kívánatos intézmények szabályozása. Az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályozástól eltérően az egyéni cégre vonatkozó szabályozás szinte teljes egészében hiányzik az Evt.-ből. Az új törvény abból indul ki, hogy az egyéni cég jogalany, de nem jogi személy. Az egyéni cég olyan jogalany, amelynek tulajdonosa a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó, és amely a körzetközponti jegyző határozatával jön létre és végelszámolást, felszámolást vagy átalakulást követően a jegyző határozatával szűnik meg. Az egyéni cég az új törvény szerint jegyzett tőkével rendelkezne, az egyéni cég tartozásaiért az egyéni vállalkozó főszabályként mögöttesen felelne. Az egyéni vállalkozó mögöttes felelőssége azonban korlátozható, vagy akár teljesen kizárható lenne, ennek azonban a nyilvántartásból és a vállalkozói igazolványból egyaránt ki kellene derülnie. Az új törvény biztosítaná az egyéni cég társulási jogát, lehetővé tenné az egyéni cég örökölhetőségét, és fenntartaná az egyszemélyes gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az új törvény megalkotása összhangban van a Kormányprogrammal, amely a kis- és közepes vállalkozások prosperálását kívánja elősegíteni. Ezzel összefüggésben mondja ki a Kormányprogram, hogy A vállalkozások életének megkönnyítése, versenyképességük növelése érdekében módosítunk számos gazdasági jogszabályt. A szabályozás összhangban van továbbá a Kormányprogramnak az ügyintézés egyszerűsítésére és gyorsítására vonatkozó elemeivel. A Kormányprogram e kérdésben célul tűzi ki, hogy A teljes körű és kölcsönös elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtésével biztosítjuk az állami eljárások egyszerűsítését, gyorsítását. 3

4 III. A kodifikáció előzményei és további menete, ütemezése A Kormány I. félévi munkatervében szerepel az egyéni cégre és az egyéni vállalkozásra vonatkozó törvény koncepciójának kidolgozása. A szabályozás jelentőségére tekintettel a Kormány már 2006 elején megkezdte a jogterület átfogó felülvizsgálatát. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elkészített vitaanyagot megküldte az érintett tárcáknak és szakmai szervezeteknek, majd ezt követően az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, amelynek Gazdasági Bizottsága azt 2006 szeptemberében megvitatta. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezdeményezésére munkabizottság jött létre, amelyben az érintett tárcák (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium) mellett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (Ipartestületek Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamra, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége), valamint a Központi Statisztikai Hivatal vettek részt. Az új törvény koncepciójának elfogadását követően a törvénytervezetet a munkacsoport bevonásával szükséges elkészíteni. A törvénytervezet széleskörű szakmai vita után 2007 novemberében kerül a Kormányhoz benyújtásra. Az egyéni vállalkozóra és az egyéni cégre vonatkozó új törvény előkészítésével párhuzamosan a Külügyminisztériumban munkacsoport jött létre a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról) átültetésére. Tekintettel arra, hogy a munkacsoport az irányelv átültetésének keretében vizsgálja az egyablakos ügyintézés (6. cikk) szabályozását, az egyéni vállalkozóra és az egyéni cégre vonatkozó új törvény normaszövegének kialakítása során indokolt a munkacsoporttal való egyeztetés. IV. Gazdasági és társadalmi hatások Az elmúlt évek jogi, gazdasági és társadalmi változásainak eredményeképp az egyéni vállalkozások száma radikálisan csökkent. A még működő egyéni vállalkozásoknak csupán 40%-a nyereséges, az egyéni vállalkozások túlélőképessége és jövedelmezősége jelentősen elmarad a társas vállalkozásoktól. Az egyéni cégre és az egyéni vállalkozásra vonatkozó új szabályozás feladata, hogy az egyéni vállalkozási formát vonzóvá tegye a vállalkozni vágyók számára. Egy hatékony, jól működő szabályozás a természetes személyek szélesebb köre számára tenné lehetővé egyéni cég alapítását, a jól működő egyéni cégek a társadalom számára könnyen elérhető szolgáltatásokat, az állam számára pedig hosszú távon megnövekedett adóbevételeket eredményezhetne. Az egyéni cégek alapítása továbbá hozzájárulhatna a munkanélküliek számának csökkentéséhez is. V. Kapcsolódások Az új törvény megalkotása kapcsolódik a vállalkozások gazdasági jogi környezetének átalakítását célzó egyes, a 2007-es évben kidolgozásra, illetve elfogadásra kerülő törvényjavaslatokhoz. A jelen előterjesztés alapján még ebben az évben a Kormányhoz benyújtásra kerülő törvényjavaslaton kívül a Kormány szisztematikusan törekszik arra, hogy a kis- és középvállalkozásokra irányadó jogi szabályozást fokozatosan átalakítsa, az indokolatlan bürokratikus terheket megszüntesse. Az ezt célzó törvényjavaslatok közül kiemelendők a következők. 4

5 - Az Országgyűlés már tárgyalja a cégjogi szabályozást módosító törvényjavaslatot (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat), amely a cégek piacra lépését érdemben egyszerűsíti, gyorsítja, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá teszi. - Szintén az Országgyűlés napirendjén szerepel az ún. jogügyletek biztonságának megteremtését célzó törvényjavaslat, amely az ingatlan ügyletek, cégalapítások és cégátruházások során nagyobb jogi mozgásteret biztosít az ügyvéd, közjegyző számára annak érdekében, hogy a rosszhiszemű, illetőleg csalárd magatartás előzetesen kiszűrésre kerülhessen (a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat). A törvényjavaslatban foglaltak elfogadása módot ad arra, hogy a bírósági kontrollt (és az ezzel együtt járó adminisztratív terheket) csökkenteni lehessen. - Összhangban a 2006 nyarán hatályba lépett új társasági törvénnyel, az Országgyűlés rövidesen elfogadja a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely egyebek között újraszabályozza, ésszerűsíti az egyes gazdasági bűncselekményekre irányadó rendelkezéseket. - Még ebben a negyedévben a Kormány és az Országgyűlés napirendjére kerül az a törvényjavaslat, amely módosítja, pontosítja a közbeszerzési és a csődjogi szabályozást a vállalkozások körbetartozásából fakadó nehézségeket enyhítendő. - A Kormány munkaterve szerint I. félévében benyújtásra kerül a könyvvizsgálói kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló új törvényjavaslat, amely számos más fontos előírás mellett módosítja a számviteli törvény azon rendelkezését is, amely a könyvvizsgáló kötelező igénybevételének feltételeit rögzíti. A jövőben a mikro- és kisvállalkozások egy része mentesül majd a könyvvizsgáló megbízásának kötelezettsége alól, ily módon is csökkennek a vállalkozások adminisztratív terhei. - Szükség van arra, hogy még ebben az esztendőben felülvizsgálatra kerüljenek azok a jogszabályok, amelyek egyes üzleti tevékenységek folytatását hatósági engedély megszerzéséhez kötik. Indokolt, hogy ezeknek az eltérő jogforrási szintű, az elmúlt 16 évben indokolatlanul nagy számban kibocsátott jogszabályoknak a deregulációja mielőbb megkezdődjön. - A hazai mikro-, kis- és középvállalkozókra vonatkozó jogszabályi környezet fokozatos átalakítása szükségessé teszi, hogy a jogérvényesítés rendje átalakuljon, a bírósági eljárások és a végrehajtási eljárások gyorsabbá váljanak. Ennek érdekében még ebben az évben előterjesztés készül az elektronikus fizetési meghagyás szabályozása, a bírósági végrehajtással összefüggő jogorvoslati eljárások ésszerűsítése, a kiemelt jelentőségű közigazgatási perek elbírálásának hatékonyabbá tétele tárgyában. - Előkészítés alatt áll a deregulációról és a vállalkozói környezet javítását szolgáló Üzletre hangolva program intézkedéseiről szóló kormányhatározat, amelynek célja az államreform részeként a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklése a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. 5

6 VI. Javaslat a sajtó tájékoztatására A sajtó tájékoztatása a koncepció elfogadásával egyidejűleg indokolt. Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): X A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepcióját és elrendelte, hogy az elfogadott koncepció elveinek, szabályozási javaslatainak megfelelő törvénytervezet 2007 novemberében kerüljön benyújtásra a Kormányhoz. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: államtitkár, szakállamtitkár VII. Közigazgatási egyeztetés 6

7 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügyi és rendészeti miniszternek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról szóló előterjesztését, és elrendeli az előterjesztés szerinti Korm. határozat közzétételét a Magyar Közlönyben, továbbá felkéri az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy azt a honlapján is tegye közzé. Felelős: Határidő: igazságügyi és rendészeti miniszter azonnal. A Kormány elrendeli azoknak az egyéni vállalkozásokat is érintő jogszabályoknak az összegyűjtését és a Kormánynak való bemutatását, amelyek olyan bürokratikus, illetve adminisztratív akadályokat tartalmaznak, amelyek a vállalkozók érdekképviseleteinek véleménye alapján a vállalkozói működés elindítását, folytatását vagy annak hatékonyságát negatívan befolyásolják. Felelős: Határidő: gazdasági és közlekedési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter november. A Kormány elrendeli az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójában foglalt szabályozás megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések felmérését a szükséges költségvetési források biztosítása érdekében. Felelős: Határidő: igazságügyi és rendészeti miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szeptember. 7

8 A Kormány 1 /2007. ( ) Korm. határozata az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról szóló előterjesztést, és elrendeli a melléklet szerinti koncepció alapján a törvény kidolgozását. Felelős: Határidő: igazságügyi és rendészeti miniszter november a Kormányhoz történő benyújtásra. 8

9 Melléklet a /2007. ( ) Korm. határozathoz Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciója AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozás maga nem jogalany, jogokat és kötelezettségeket ezért a vállalkozói tevékenységet végző természetes személy szerez. Egyéni vállalkozás alapítása; vállalkozói igazolvány 2. A vállalkozói igazolvány kiadása és visszavonása továbbra is a körzetközponti jegyző kompetenciájába tartozna, ennek során a körzetközponti jegyző mérlegelési joggal nem rendelkezik, feladata csupán a jogszabályban foglalt, taxatívan meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése. 3. Egyéni vállalkozói tevékenység az új törvény alapján csak vállalkozói igazolvány birtokában lenne végezhető. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a ma vállalkozói igazolvány nélkül egyéni vállalkozói tevékenységet (mezőgazdasági termelőtevékenységet, ügyvédi és közjegyzői tevékenységet) folytató vállalkozók kötelesek lennének a jövőben vállalkozói igazolványt kiváltani, és azt sem, hogy a jövőben ezek a tevékenységek a korábbi formában nem lennének folytathatóak. Azok a tevékenységek, amelyek esetén ma a jogszabály nem követeli meg a vállalkozói igazolvány kiváltását, a továbbiakban nem minősülnének egyéni vállalkozásnak, azokra tehát az új törvény nem lenne alkalmazandó. Ezeket a tevékenységeket külön jogszabályoknak kell szabályozniuk. 4. A vállalkozói igazolvány kiadását egyablakos rendszerben, rövid határidőkkel szükséges szabályozni. Az egyablakos rendszer alapján a körzetközponti jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát (adóazonosító jelét), valamint statisztikai számjelét. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása 5. Az új törvényben ki kell alakítani az egyéni vállalkozók nyilvántartásának részletes szabályait. Ennek során meg kell teremteni a nyilvánosság és a közhitelesség biztosítékait, és felül kell vizsgálni, hogy a nyilvántartás mely adatokat tartalmazza. Indokolt, hogy az egyéni vállalkozó fizetőképességét befolyásoló információk kerüljenek be a nyilvántartásba. Részletes szabályok szükségesek a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra. A szabályozás kialakítása során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmének követelményeire is. Egyéni vállalkozók esetén ugyanis a nyilvánosság követelménye eltérően érvényesül, mint a cégnyilvántartás esetén: az adatoknak nem szükségszerűen teljes köre nyilvános, és az adatkérőnek az adatkérés jogcímét igazolnia kell. 6. Az új nyilvántartásnak a jelenleg működő nyilvántartás adatain kell alapulnia. Az egyéni vállalkozókat adatközlésre csak olyan körben lehet felhívni, amely adatok még nem szerepelnek a nyilvántartásban. Ha ilyen adatkérés szükséges, azt lehetőség szerint a vállalkozókat legkevésbé terhelő módon kell megvalósítani. 9

10 Az egyéni vállalkozás működése 7. Egyéni vállalkozás képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő munkavállalói, illetve az egyéni vállalkozóval kötött tartós polgári jogi szerződés alapján az egyéni vállalkozás javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szabályokat fogalmazhat meg. Így például a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 3. (2) bekezdése kimondja, hogy az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ebben az esetben hasonlóan a hatályos megoldáshoz az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló új törvény képesítésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandóak. 8. Megvizsgálandó, hogy egyéni vállalkozás esetén továbbra is fenntartandó-e az a szabály, amely kimondja, hogy az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. 9. Ha az egyéni vállalkozó vagy az egyéni cég másnak munkát ad, akkor foglalkoztatóként az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint köteles bejelentkezni, és mint foglalkoztató a törvényekben előírt adatszolgáltatásokat és közteherfizetési kötelezettségeket teljesíteni (Art. 31. és 52. (7) bekezdés). Mivel az egyéni vállalkozások sok esetben családi vállalkozások, ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is részt vesz a vállalkozásban, szükséges fenntartani azt a lehetőséget, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. 10. Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény ai megteremtik a tevékenység szünetelésének lehetőségét. E szerint az ügyvéd a tevékenységét a kamara engedélyével szüneteltetheti. Az ügyvéd az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt munkaviszonyt, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyt létesíthet. A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. Az ügyvédeknél szűkebb körben ugyan, de a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény is lehetővé teszi a közjegyzői szolgálat szünetelését. A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek. Indokolt megvizsgálni, hogy megteremthető-e az új törvényben a vállalkozói tevékenység szünetelésének jogintézménye. Erre például azon egyéni vállalkozók esetében lehet igény, akik tevékenységüket az évnek csak meghatározott időszakában végzik. A szünetelés szabályozását abban az esetben szükséges kialakítani, ha biztosítható, hogy a szünetelés időpontja alatt a vállalkozó valóban nem végezhet vállalkozói tevékenységet. 10

11 Végrehajtás az egyéni vállalkozóval szemben 11. A tartozását nem teljesítő egyéni vállalkozásra a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai vonatkoznának. A nem egyéni vállalkozó természetes személy esetén a Vht a meghatározza a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét. A Vht. 90. (1) bekezdése szerint mentesek a végrehajtás alól az olyan eszközök, amelyek nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet. Egyéni vállalkozók esetén a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét azokra a vagyontárgyakra szükséges kiterjeszteni, amelyek az egyéni vállalkozó egzisztenciális biztonságát és lakhatását biztosítják. E körben külön vizsgálandó, hogy a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges vagyontárgyak védelme indokolt-e egyéni vállalkozók esetén, és ha igen, akkor a védelmet a vállalkozó vagyonának milyen körére indokolt kiterjeszteni. Ha a mentes vagyontárgyak köre a vállalkozás folytatásához szükséges vagyontárgyakra is kiterjed, akkor olyan garanciális szabályokat kell megfogalmazni, amelyek biztosítják a hitelezők kielégítését azáltal, hogy az egyéni vállalkozó nem lesz jogosult ezzel a szabállyal visszaélve vagyontárgyait indokolatlanul kivonni a végrehajtás alól. Bérgarancia szabályozás 12. A Bérgarancia Alapról szóló törvény megteremti azt a bérgarancia eljárást, amelyben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása megelőlegezhető. A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 39. (3) bekezdés d) pontja alapján a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál. E szabályozás alapján a munkáltató és munkavállalója járulékbefizetést teljesít a Munkaerőpiaci Alapba, amelyből a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott rend szerint a Cstv. 3. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalóival szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozás megelőlegezhető. A hatályos szabályozás alapvető problémája, hogy az egyéni vállalkozásnak rendezetlen a Bérgarancia Alappal való kapcsolata. Noha az egyéni vállalkozó és az egyéni vállalkozó munkavállalója egyaránt járulékbefizetést teljesít, a Bérgarancia Alapról szóló törvény csak Cstv. 3. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek munkavállalói számára teszi lehetővé a Bérgarancia Alapból történő kifizetést. Mivel az egyéni vállalkozó nem minősül gazdálkodó szervezetnek a Cstv. szempontjából, a szabályozás eredménye az, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalója a Munkaerőpiaci Alap befizetője, abból azonban támogatáshoz nem juthat. Az új törvényben szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalói bértartozás esetén támogatást kapjanak a Bérgarancia Alapból. Ehhez szükséges kialakítani azt az eljárást, amelynek eredményeképp az egyéni vállalkozás munkavállalója jogosulttá válik a Bérgarancia Alapból támogatásra. Megszűnés 13. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnik, ha az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja vagy az igazolványt a körzetközponti jegyző visszavonta. Megszűnik továbbá a tevékenység gyakorlásának joga, ha az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy 11

12 örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. EGYÉNI CÉG ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni cég olyan jogalany, amelynek csak természetes személy tagja lehet, amelyben a tagok száma csak kivételes esetekben és ideiglenesen haladhatja meg az egy főt, amelynek tagja egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és amelynek létezése alatt a természetes személy egyéni vállalkozói üzleti tevékenységet kizárólag egyéni cégként gyakorolhat. 2. Az új törvény biztosítja majd az egyéni cég polgári jogi jogalanyiságát. Az egyéni cég jogalanyiságát a körzetközponti jegyző határozatával nyeri el, a cég a jegyző határozatával szűnik meg. Az egyéni cég jogképessége elválik az egyéni vállalkozó természetes személy jogképességétől, a cégvagyon és a természetes személy egyéni vállalkozó magánvagyona elkülönül egymástól. 3. Az egyéni cégre eltérően az egyéni vállalkozótól kiterjedne a jogképes társas vállalkozásokra irányadó törvények, így a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a Bérgarancia Alapról szóló évi LXVI. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény, valamint az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló évi XLIII. törvény hatálya. Az egyéni cég esetén a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) tekintetében szervezetsemleges szabályozás jönne létre. Az egyéni cég az Sztv. hatálya alá tartozna, és arra akkor és annyiban vonatkoznának a törvény adminisztratív könnyítésre vonatkozó szabályai, ahogy és amikor azt a hatályos szabályok a kisvállalkozások számára biztosítják. Egyéni céggé történő átalakulás; működés egyéni cégként 4. Az egyéni cég az új törvényben meghatározott nyomtatvány kitöltésével hozható létre. A nyomtatványt az egyéni vállalkozó ügyvéd közreműködése nélkül tölthetné ki, annak alapján az egyéni cég bejegyzését a körzetközponti jegyző folytatná le. A nyomtatvány csak a hitelezővédelmi szempontok szerint feltétlenül indokolt adatok kitöltésére kötelezné a vállalkozót, az adminisztratív teendők során a körzetközponti jegyző irodájának ügyintézői segítenék a bejegyzést kérőt. A bejegyzett egyéni cég adatait a jegyző elektronikus úton továbbítaná a cégbíróság felé, amely az adatokat hivatalból rögzítené a cégnyilvántartásban. 5. Az egyéni cég a körzetközponti jegyző konstitutív határozatával jön létre. A jegyző a döntés során diszkrecionális mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, a bejegyzési eljárásban törvényességi szempontok szerint jogosult megvizsgálni a létesítő okiratot, így ellenőrizni a névválasztás megfelelőségét az elektronikus egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Mivel az egyéni cégekre kiterjed a Ctv. hatálya, ezért egyéni cégek esetén is érvényesülnek a Ctv.- nek a névre vonatkozó szabályai. Ez egyrészt azt jelenti, hogy egyéni cégek cégneve is tartalmazhat vezérszót, másrészt azonban a kizárólagosság elvének az egyéni cégek cégneve esetén is érvényesülnie kell. A Ctv. 3. (4) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a lefoglalt elnevezéstől a cégforma különbözőségén túlmenően is egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami különösen a cég tevékenységi körét és a 12

13 választott cégformát illetően megtévesztő. Megvizsgálandó, hogy egyéni cégek esetén is indokolt-e az egész országra kiterjeszteni a névkizárólagosság elvét, vagy elegendő azt körzetenként érvényesíteni. Ez utóbbi esetben a név mellett az egyéni cég azonosításához szükséges lenne a körzet megjelölése is, a körzetközponti jegyző pedig kizárólag az adott körzetben ellenőrizné a névkizárólagosság elvének érvényesülését. Az előbbi esetben fontos kiemelni, ahhoz, hogy a körzetközponti jegyző országosan vizsgálni tudja a névválasztás megfelelőségét, szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a jegyző elektronikusan hozzáférjen valamennyi egyéni cég adatához. A körzetközponti jegyző bejegyzést elrendelő döntése konstitutív hatállyal bírna: az egyéni vállalkozó ettől az időpillanattól kezdve válna jogosulttá egyéni cégként üzleti tevékenység folytatására. A jegyző a jóváhagyást követően elektronikus úton továbbítja a létesítő okiratot a cégbírósának, amely az egyéni céget hivatalból nyilvántartásba veszi. A cégbíróság végzése deklaratív hatályú, az egyéni cég a jegyző határozatával jön létre. 6. Az egyéni cég alapítása során a körzetközponti jegyző irodája az ún. egyablakos rendszer keretében gondoskodik a cég alapításával összefüggő, az adóhatóság, statisztikai hatóság részére való bejelentés, adatszolgáltatás teljesítéséről. 7. Egyéni cég kétféleképp jöhetne létre: jogelőd nélkül és jogutódlással. Jogelőd nélkül jön létre az egyéni cég, ha a vállalkozói igazolványt kiváltó természetes személy az igazolvány kiváltásával egyidejűleg kéri az egyéni cégként való nyilvántartásba vételt. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó rögtön egyéni cégként kezdi meg a vállalkozását, egyéni vállalkozásként ebben az esetben nem működik. Jogutódlásal jön létre az egyéni cég, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozás folytatása során kérte egyéni cégként való nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben az egyéni cég az egyéni vállalkozás jogutódja, arra az egyéni vállalkozást megillető valamennyi jogviszony átszáll. Szükséges ezért a jogutódlás hitelezővédelmi garanciáit megteremteni. 8. Az egyéni cég alapítója megválaszthatja, hogy milyen mögöttes felelősséggel kívánja az egyéni céget működtetni. A felelősség tekintetében három megoldás képzelhető el: az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan az egyéni cég tartozásaiért, ebben az esetben az egyéni vállalkozó felelőssége úgy alakul, mint a közkereseti társaság tagjának vagy a betéti társaság beltagjának a felelőssége a társaság tartozásaiért; az egyéni vállalkozó felelőssége korlátozott az egyéni cég tartozásaiért, ebben az esetben az egyéni vállalkozó akár az egyéni cég jegyzett tőkéje, akár más meghatározott összeg erejéig vállal felelősséget az egyéni cég tartozásaiért; vagy az egyéni vállalkozó nem felel az egyéni cég tartozásaiért. Az új törvény mindhárom megoldást fel kívánja kínálni az egyéni vállalkozók számára. Garanciaként az új szabályozás annyit kívánna csak meg, hogy a választásnak egyértelműnek kell lennie, és a felelősségvállalás módját, illetve mértékét a cégnyilvántartásnak és az egyéni vállalkozók nyilvántartásának tartalmaznia kell. 9. A törvény előírná, hogy az egyéni cég bejegyzésekor jelölje meg a jegyzett tőkét, amelynek összege azonban szabadon határozható meg, minimumtőke-követelmény e cégforma esetén nem érvényesülne. Az egyéni cég esetén is hasonlóan pl. a szövetkezeti szabályozáshoz érvényesülne a változó tőke elve. E szerint a jegyzett tőke nem csupán a jegyzett tőke leszállítás szabályai szerint módosulhat, hanem ennél tágabb körben van lehetőség kifizetésre a jegyzett tőke terhére az egyéni vállalkozó részére, feltéve, hogy az nem veszélyezteti az egyéni cég működőképességét, fizetőképességét. Fontos garanciális 13

14 szabály ugyanakkor, hogy a jegyzett tőke aktuális mértékét, annak változását évente közzé kell tenni a cégjegyzékben. 10. A törvény az egyéni cég szervezetét, működését illetően a szabályozást a feltétlenül szükséges minimumra korlátozná. Mivel egyéni cég esetén nincs taggyűlés, a döntéseket az egyedüli tag hozza. Fontos garanciális szabály, hogy a döntéseket az egyéni vállalkozó írásban köteles meghozni. A szabályozás során az egyszemélyes gazdasági társaságra irányadó rendelkezéseket lehet az analógia szintjén hasznosítani. Az új törvény nem rendelkezik sem tulajdonosi, sem közérdekvédelmi ellenőrzésről. Felügyelő bizottság létrehozását egyéni cég esetén nem indokolt megkövetelni. Számviteli jogszabályok meghatározott feltételek esetére könyvvizsgáló választását előírhatják, az egyéni cégre vonatkozó új törvény ezeken túlmenően egyéb eseteket nem kíván meghatározni. 11. Az új törvényben szabályozni kell az egyéni cég társulási jogának lehetőségét. A társulási jog tekintetében szükséges megkülönböztetni azokat az egyéni cégeket, amelyek az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségével működnek, azoktól az egyéni cégektől, ahol az egyéni vállalkozó felelőssége korlátozott (vagy kizárt). Ha az egyéni vállalkozó felelőssége az egyéni cég tartozásaiért korlátlan, a társulási jogot olyan társasági formák esetében indokolt lehetővé tenni, ahol a tag felelőssége korlátozott. Ha azonban az egyéni vállalkozó felelőssége korlátozott vagy kizárt, a társulási jogot valamennyi gazdasági társaság esetén indokolt lehetővé tenni. 12. Az egyéni cég jellemzője, hogy főszabályként egy természetes személy tagja van. A szabályozásnak szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy az egyéni cégnek meghatározott feltételek esetén, átmeneti jelleggel legfeljebb kilenc hónapon keresztül több tagja legyen. Az egyéni vállalkozó halála esetén pl. indokolt lehet lehetővé tenni, hogy meghatározott ideig az örökösök is az egyéni cég tagjának számíthassanak. Állandó jelleggel ugyanakkor továbbra sem indokolt módot adni több személyes egyéni cég működtetésére, erre ugyanis a társas vállalkozási formák alkalmazhatóak. 13. Mivel az egyéni cégek sok esetben családi vállalkozások, ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is részt vesz a vállalkozásban, szükséges fenntartani azt a lehetőséget, hogy egyéni cég munkavállalót, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. 14. Egyéni cég képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő munkavállalói, illetve az egyéni céggel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján az egyéni cég javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szabályokat fogalmazhat meg. 15. Továbbra is indokolt fenntartani azt a lehetőséget, hogy az egyéni cég átalakulhat egyszemélyes gazdasági társasággá, és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az egyéni cég egyéni vállalkozássá alakuljon át. Mindkét eljárásra ki kell azonban alakítani az átalakulás részletes szabályait. 16. Mivel az egyéni cég a csődtörvény hatálya alá tartozna, az egyéni cég fizetésképtelenségére a csődtörvény vonatkozna. Ugyancsak alkalmazandóak lesznek egyéni cég esetén a fenyegető fizetésképtelenségre vonatkozó felelősségi szabályok. E szerint a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérhetné a bíróságtól annak 14

15 megállapítását, hogy az egyéni cég tagja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal az egyéni cég vagyona a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve az egyéni cég tagja előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy az egyéni cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. 17. Az egyéni cég a csődtörvény szerinti gazdálkodó szervezetnek fog minősülni, így arra kiterjed majd a Bérgarancia Alapról szóló törvény hatálya is. Megoldódik ezért az a ma létező probléma, hogy az egyéni cég és a munkavállaló egyaránt járulékbefizetést teljesít, de a munkavállaló a Munkaerőpiaci Alapból támogatáshoz nem tud jutni. Megszűnés 18. Az új törvényben ki kell mondani, hogy az egyéni cég a jegyző törlést kimondó határozatának jogerőre emelkedésével szűnik meg. A bejegyzési eljárásnak megfelelően a cégnyilvántartásból való törlés csupán deklaratív hatállyal bír. 19. Az új törvényben szabályozni kell, hogy az egyéni cég megszűnése hogyan hat ki az egyéni vállalkozói tevékenységre. Ha a vállalkozó az egyéni cég helyett újra egyéni vállalkozásként kíván működni, akkor az egyéni cég törlését követően az egyéni vállalkozóra szállnak át az egyéni cég jogviszonyai. Ha az egyéni vállalkozó az egyéni céget végelszámolással megszünteti, akkor jogosult dönteni, hogy ezzel egyúttal az egyéni vállalkozói tevékenységét is meg kívánja-e szüntetni. Ha az egyéni cég megszüntetésére felszámolási eljárás következtében kerül sor, az egyéni cég megszűnik, de a vállalkozó továbbra is jogosult lesz egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. 20. Új megszűnési okként szükséges szabályozni azt az esetet, ha a körzetközponti jegyző az egyéni cég működése alatt visszavonja a vállalkozói igazolványt. Az egyéni cég jogsértő magatartásának kezelésére azonban rugalmas szabályozás kialakítása szükséges, a körzetközponti jegyző csak végső esetben élhetne a vállalkozói igazolvány visszavonásának jogával. E szabályozáshoz alapul szolgálhat az Evt. 14. (1) bekezdése, amely kimondja, hogy visszavonásra akkor kerül sor, ha az egyéni vállalkozó a hatóság felszólítására a felszólításban meghatározott határidőn belül a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, és a jogszabálysértés másként nem orvosolható. A vállalkozói igazolvány visszavonása főszabályként nem végleges, a visszavonást követően a vállalkozó jogosult új vállalkozói igazolványt kiváltani. AZ EGYÉNI CÉGRE ÉS AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRA VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 1. Az új szabályozás által érintett vállalkozók nagy számára, a szabályozásban bekövetkező jelentős változásra, az arra történő felkészülésre, valamint a szabályozás megvalósításához szükséges technikai fejlesztésekre tekintettel indokolt kellő időt biztosítani a törvény kihirdetése és hatálybalépése között. A hatálybalépés tervezett időpontja ezért július 1-je. 2. A törvény egyértelművé tenné, hogy az egyéni cég alapítása az egyéni vállalkozó számára jogosultság lesz, nem pedig kötelezettség. A vállalkozási tevékenységet folytatni kívánó természetes személy szabadon dönthet arról, hogy egyéni vállalkozóként, egyéni cégként vagy egyszemélyes gazdasági társaságként kíván-e működni. A jogalkotó által bevezetésre 15

16 kerülő, érdemben megújult egyéni cég jogintézménye tehát a hazai mikro- és kisvállalkozások számára jogbővítő jellegű lesz, az új szabályok alkalmazására azok tartalma ösztönzi majd a piaci szereplőket, nem pedig törvényi kötelezettség. 3. Az új törvény hatálybalépéséig ki kell alakítani a körzetközponti jegyző eljárására vonatkozó sajátos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szabályaitól eltérő szabályokat annak érdekében, hogy az elektronikus ügyintézés teljes körűen biztosítható legyen. 4. Az új törvény elfogadását követően, a szabályozás hatálybalépéséig el kell készíteni a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet. A rendelet tartalmának pontos ismeretében határozható meg, hogy kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alkotása szükséges-e, illetve, hogy miniszteri rendelet esetén egy vagy több minisztérium hatáskörét érintik-e a rendeletben szabályozandó kérdések. 5. A szabályozás módjának, az alkalmazandó kodifikációs megoldásoknak a kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyéni cégre és egyéni vállalkozóra vonatkozó új törvényt jellemzően alapos jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek alkalmazzák majd. Ennek megfelelően a szabályozásnak közérthetőnek kell lennie. A kormányzati szervek továbbá együttműködve a kisvállalkozói érdekeket képviselő szervezetekkel, kamarákkal javítsák azon szolgáltatásaikat, amelyek az egyéni cégek és egyéni vállalkozók számára megkönnyítik az eligazodást a jogi szabályozás útvesztőiben. 6. Meg kell teremteni az elektronikussá váló cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása között a kapcsolatot. Ennek keretében egyéni cégek esetén a cégnyilvántartás tartalmazna olyan ún. linkeket, amelyek lehetővé tennék az egyéni vállalkozások nyilvántartásának közvetlen elérését. Ezáltal az egyéni cégekre vonatkozó adatok lekérdezésével egyidejűleg hozzáférhetőek lennének az egyéni vállalkozóról nyilvántartott adatok is. 7. Össze kell gyűjteni azokat az egyéni vállalkozásokat is érintő jogszabályokat, amelyek olyan bürokratikus, illetve adminisztratív akadályokat tartalmaznak, amelyek a vállalkozói működés megkezdését, folytatását vagy annak hatékonyságát negatívan befolyásolják. 16

17 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Bevezetés Az egyéni vállalkozásról szóló törvényt 1990-ben fogadta el az Országgyűlés. A törvény megalkotását az tette szükségessé, hogy 1988-ban megszületett a társas vállalkozások kódexe (a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény), nem létezett azonban egységes törvényi szabályozás a korlátlan felelősséggel folytatott egyéni vállalkozásra. Ennek bizonyos területeit a kisiparról, illetve a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletek szabályozták. Ezek a szabályok jellemzően a személyes munkavégzéssel járó egyéni kisvállalkozásokra voltak modellezve. Az Evt. az egyéni vállalkozás szabályait egységesíti és jelentősen egyszerűsíti. Nemcsak a személyes munkavégzéssel járó kisipari, magánkereskedői stb. tevékenység, hanem a vállalatszerű vállalkozás feltételrendszerét is szabályozza. Egy vállalkozó így többféle tevékenységet folytathat, több üzlete, telephelye is lehet. Az Evt. miniszteri indokolása szerint a kisipari és a magánkereskedelmi tevékenységek egyaránt az állampolgárok olyan vállalkozásai, amelyek hatósági engedély alapján gyakorolhatók. E vállalkozások körében folytatott tevékenységi körök sok esetben megegyeznek, illetve egymáshoz szorosan kapcsolódnak (pl. cukrász kisiparos, illetve cukrászda, fagylaltozó stb.). Egyre nagyobb igény jelentkezik a kisipari és a magánkereskedelmi tevékenység egyidejű gyakorlása iránt. Ez az utóbbi időben a kötöttségek oldásával már lehetségessé vált, de a kétféle tevékenység jelenleg eltérő tartalmú külön jogszabályok alapján folytatható. Az Evt. az elfogadása óta csak néhány ponton változott. Az elmúlt másfél évtized gazdasági és jogi változásai következtében az Evt. számos problémára nem nyújt hatékony választ. Mindezen változások következménye, hogy az egyéni vállalkozási formát választók száma az elmúlt néhány évben radikálisan csökkent. A Kormány kifejezett céljának tekinti a kis- és közepes vállalkozások működésének elősegítését. A Kormányprogram kimondja, hogy a vállalkozások életének megkönnyítése, versenyképességük növelése érdekében módosítunk számos gazdasági jogszabályt. Ennek körében célul tűzi ki a Kormányprogram többek között a vállalkozások alapításának könnyítését, az elektronikus ügyintézés kiterjesztését és általában az adminisztratív akadályok csökkentését. Mindezen szempontokra tekintettel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006 elején megkezdte az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elkészített vitaanyagot megküldte az érintett tárcáknak és szakmai szervezeteknek, majd ezt követően az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, amelynek Gazdasági Bizottsága 2006 szeptemberében megvitatta azt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezdeményezésére munkabizottság jött létre, amelyben az érintett tárcák (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium) mellett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (Ipartestületek Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamra, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége), valamint a Központi Statisztikai Hivatal vettek részt. Az egyeztetés eredményeként konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az egyéni vállalkozásokra vonatkozó hatékony szabályozás megteremtéséhez nem a hatályos szabályozás módosítása, hanem egy új törvény megalkotása szükséges. Az új törvény koncepcióját az érintettekkel való egyeztetést követően készítette el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. 17

18 Az egyéni vállalkozóra és az egyéni cégre vonatkozó új törvény előkészítésével párhuzamosan a Külügyminisztériumban munkacsoport jött létre a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/ek irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról). A munkacsoport az irányelv átültetésének keretében vizsgálja az egyablakos ügyintézés szabályozását. Az irányelv 6. cikke előírja, hogy (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók az egyablakos ügyintézési pontoknál minden alábbi eljárást és alaki követelményt teljesíthessenek: a) minden, a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsághoz szükséges eljárás és alaki követelmény, különösen a szükséges nyilatkozatok, értesítések vagy az illetékes hatóságok engedélyére irányuló kérelmek, ideértve a nyilvántartásba, jegyzékbe vagy adatbázisba, vagy valamely szakmai testületbe vagy szövetségbe való felvétel iránti kérelmeket is; b) a szolgáltatási tevékenység gyakorlásához szükséges engedélykérelmek. (2) Az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása nem sértheti az egyes nemzeti rendszereken belül a hatóságok feladatainak vagy hatásköreinek megosztását. Jelenleg vizsgálja a munkacsoport, hogy a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó területeken mely hatósági jellegű eljárásokat (pl. engedélyezés, bejelentés, jóváhagyás) szükséges bekapcsolni az egyablakos ügyintézés rendszerébe, illetve, hogy melyek azok az eljárások, amelyeket nem lehet elektronikus úton teljesíteni. Mivel az egyablakos ügyintézés az egyéni vállalkozók körében is kiemelt cél, az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégre vonatkozó új törvény normaszövegének elkészítése során indokolt a Külügyminisztérium munkacsoportjával együttműködni. Az egyéni vállalkozások helyzete A társas vállalkozások száma az elmúlt években jelentős mértékben növekedett. Míg az ezredfordulón a társas vállalkozások száma alig haladta meg a 400 ezret, addig ez a szám mára túllépi a félmilliós határt: 2006-ban társas vállalkozás létezett. Ezzel a folyamattal párhuzamosan az egyéni vállalkozások körében ellentétes előjellel zajlott le hasonló változás. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma 2000-ben 490 ezer volt. Ez a szám nem változott szignifikánsan 2000 és 2002 között. Az egyéni vállalkozások száma 2003-ban kezdett csökkenni (488 ezer). A folyamat eredményeképp az egyéni és a társas vállalkozások száma 2004-ben megközelítőleg egyenlő volt, majd 2005-ben a társas vállalkozások száma először haladta meg az egyéni vállalkozásokét ra 435 ezer alá azaz négy év alatt közel ötvenezerrel csökkent az egyéni vállalkozások száma, amelyből az elmúlt év csökkenése 35 ezer első negyedévének végére az egyéni vállalkozások száma 400 ezer alá csökkent. Az egyéni cégként működő egyéni vállalkozások száma továbbra is elenyésző ban a 435 ezer egyéni vállalkozás közül (0,4%) kérte egyéni cégként való bejegyzését. A működő egyéni vállalkozások száma a regisztrációk számához hasonlóan 2003 óta évről-évre kismértékben csökken. A működési arány 2004-ben 78% volt, azaz 10 vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozóból ténylegesen csak 8 végzett gazdasági tevékenységet. A vállalkozások statisztikai és adóadatait vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal utólag állapítja meg egy szervezetről, hogy az adott évben mutatott-e gazdasági aktivitást. Jelenleg a működő egyéni vállalkozások adatai 2004-ig állnak rendelkezésünkre. A regisztrált és működő egyéni vállalkozások száma, Regisztrált egyéni vállalkozás Működő egyéni vállalkozás n.a. n.a. 18

19 A társas és egyéni vállalkozások stabilitása jelentősen eltér: a társas vállalkozásoké szignifikánsabban nagyobb, mint az egyéni vállalkozásoké. A megszűnési arány társas vállalkozások esetében több mint 4%-kal alacsonyabb (8%), mint az egyéni vállalkozások esetén (12%). Hasonló eltérés figyelhető meg a vállalkozások túlélőképességét vizsgálva. A 2000-ben alakult társas vállalkozások 64%-a működött 2004-ben, az egyéni vállalkozásoknál ez az arány csak 46% volt, tehát az új társas vállalkozások túlélési képessége számottevően erősebb, mint az egyéni vállalkozásoké. 100,0% A 2000-ben indult vállalkozások túlélése 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen Az egyéni vállalkozások működési problémáit jelzik az eredményességi mutatók is. Az egyéni vállalkozások árbevétele jelentős mértékben elmarad a társas vállalkozásokétól. Az elmúlt években kétezer milliárd forint éves árbevételt értek el az egyéni vállalkozások. Ezzel ben a vállalkozások összes árbevételének 3,8%-át realizálták, ez az arány fokozatosan csökken. Az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján található kimutatás szerint az összes egyéni vállalkozásnak csupán 40%-a nyereséges. Az egyéni vállalkozások több mint 50%-a veszteséges vagy nullszaldós. (A maradék 8% átalányadózó.) Jogalanyiság EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozás maga nem jogalany, tehát jogokat és kötelezettségeket a vállalkozói tevékenységet végző természetes személy szerez. Az új törvényben nem indokolt változtatni e tekintetben a hatályos szabályozáson. Egyéni vállalkozás alapítása; vállalkozói igazolvány Az Evt. 4. -a értelmében egyéni vállalkozás alapítására azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek jogosultak, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. (Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.) Nem kaphat vállalkozói igazolványt: a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; 19

20 b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; d) aki egyéb jogszabályban törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vám- vagy járuléktartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig; g) akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. A vállalkozói igazolványt kérelemre az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével, a vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző adja ki. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell a) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy foglalkozástól nincs eltiltva, foglalkozási tilalom alá nem esik, gazdasági társaságnak nem korlátlanul felelős tagja, vállalkozói igazolványát ezen okok miatt nem vonták vissza, nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, b) hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezőt nem ítélték jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt, valamint szándékos bűncselekmény miatt a kérelmezőt nem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, c) a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmező képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni, d) jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, e) a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges külön jogszabályban meghatározott adatokról. A körzetközponti jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. A körzetközponti jegyző az adószám, illetőleg az adóazonosító jel, statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a kérelem rögzítését követő két napon belül az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján továbbítja az illetékes hatóság számára. Az állami adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai számjelet a kért azonosítószámok és -jelek megállapításához szükséges adatok megérkezésétől számított öt napon belül köteles megküldeni a körzetközponti jegyzőnek. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján azonban a vállalkozó több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő és szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Az új törvényben nem szükséges lényegesen átalakítani a vállalkozói igazolványok kiállításának rendjén. A vállalkozói igazolvány kiadása és visszavonása továbbra is a körzetközponti jegyző 20

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15)

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15) Ügyfélfogadás: hétfő: 8:00-11:30 és 13:00-15:30 kedd: nincs ügyfélfogadás szerda: 8:00-11:30 és 13:00-17:30 csütörtök: nincs ügyfélfogadás péntek: 8:00-11:30 Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11)

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet és az egyéni vállalkozói

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? továbbá 2015.02.25. 2009. évi CXV. törvény

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? továbbá 2015.02.25. 2009. évi CXV. törvény EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: - MEGÉLHETÉSI

Részletesebben

ŰRLAP. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése

ŰRLAP. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése I. Vállalkozó személyes adatai ŰRLAP egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése 1.Családi név 2.Utónév 3.Születési családi név 4.Születési

Részletesebben

Egyéni vállalkozói engedély ügyek

Egyéni vállalkozói engedély ügyek Egyéni vállalkozói engedély ügyek Jogosultak köre: magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL (2012.)

TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL (2012.) Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Igazgatóság Okmányiroda 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Telefon: (56) 503-890, (56) 503-891; Fax: (56) 503-599 TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben

KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP

KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP Jogszabályi hivatkozás: 65/2009. (XII. 17.) IRM rendeletet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP Hatályba lépés: 2010.01.01. Szervkód:

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

TUDNIVALÓK. a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra 7 kitöltendő oldalból, 1 tájékoztató oldalból, továbbá 3 opcionálisan kitöltendő oldalból áll:

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról (T E R V E Z E T) Budapest Főváros

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. Ügyintéző: Kádárné Nagy Anikó Tel.. 44/545 308 Email: kadarne.aniko@mateszalka.szszbmkh.gov.hu

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. Ügyintéző: Kádárné Nagy Anikó Tel.. 44/545 308 Email: kadarne.aniko@mateszalka.szszbmkh.gov.hu EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u.

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE TÖRZSLAP 1. A vállalkozó személyes adatai

EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE TÖRZSLAP 1. A vállalkozó személyes adatai Hatályba lépés: 2011.01.01. Jogszabályi hivatkozás: 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet Szervkód: A kérelem beadásának dátuma: A csatolt betétlapok száma: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A vállalkozó személyi adatai

A vállalkozó személyi adatai Szervkód: KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP A kérelem beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: A vállalkozó személyi adatai év hó nap A: db B: db C: db D: db 1. Neve: 2. Születéskori neve:

Részletesebben

Az okmány hátoldalán szereplő kategória érvényességig.

Az okmány hátoldalán szereplő kategória érvényességig. GYIK (Gyakran ismételt kérdések) 1./ Mikor van nyitva az Okmányiroda? Hétfő - Péntek 8.00-12,00 12,30-20.00 óra 2./ Van-e hosszított ügyfélfogadás az Okmányirodában? Igen van, minden nap este 8 óráig.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

A végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás A végelszámolási eljárás A pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg (Öpt. 45. (1) bekezdés). A pénztár végelszámolási eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra törzslapból és pótlapokból áll. A törzslap kitöltése minden esetben

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

A vállalkozó személyi adatai

A vállalkozó személyi adatai Szervkód: KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP A kérelem beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: év hó nap A: db B: db C: db D: db A vállalkozó személyi adatai 1. Neve: 2. Születéskori neve:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10591. számú törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013.

Részletesebben

T/11077. számú törvényjavaslat. az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról

T/11077. számú törvényjavaslat. az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11077. számú törvényjavaslat az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 764-2/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről,

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek. Vállalkozások alapítása

Jogi és menedzsment ismeretek. Vállalkozások alapítása Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása Egyéni vállalkozó Ki vállalkozhat? a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

2003. évi XI. törvény

2003. évi XI. törvény 2003. évi XI. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról 1. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "2. Az ügyvéd

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez Pecsét, vagy személyi ig. szám Benyújtandó személyesen: MKEH 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. Postai úton: MKEH Kereskedelmi

Részletesebben

1990. évi V. törvény. az egyéni vállalkozásról 1

1990. évi V. törvény. az egyéni vállalkozásról 1 1. oldal 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 1 E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá Az adóhatóság tölti ki! Iktatószám:. Adóhatóság: Nyírmihálydi Község Jegyzője Átvétel dátuma:... Átvevő:...Adózó mutatója:... BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá I. Bejelentkezés

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény)

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) 2010. január 1.-tıl több ponton változnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó elıírások, illetve teljesen új

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi.tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) 2. Születési hely és év 3. nyja leánykori neve 4. Állandó lakóhelye 5. Ideiglenes lakóhelye

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a Zalaegerszeg önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység megkezdése változás bejelentés megszűnése 1. Helyi iparűzési adó állandó jellegű iparűzési tevékenység

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység megkezdése változás bejelentés megszűnése 1. Helyi iparűzési adó állandó jellegű iparűzési tevékenység Az adóhatóság tölti ki! Az adóhatóság megnevezése:... Adózó azonosító száma:... Benyújtás napja:... IPARŰZÉSI ADÓRA BEJELENTÉS (BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS, MEGSZŰNÉS) az adózás rendjéről szóló

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról Ágfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá (KATA bejelentés V. ) I. Bejelentkezés jellege Adóköteles tev. megszűnése Helyi iparűzési adó - állandó jellegű tevékenység - ideiglenes jellegű

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben