E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.július V. évfolyam 7. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.július V. évfolyam 7. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Gazdasági társaságok alapítása Olvasói kérdések KIVA adóalanyiság megszűnése Követelés engedményezés elszámolása A gazdasági tevékenység megszüntetése Céges telefonnal fizetett parkolás és autópálya matrica Készpénzes számlák összesített könyvelése Tőkeemelés Telephely megszűntetése és eladása Törzstőke leszállítás Külföldi magánszemély tulajdonos által adott devizaalapú kölcsön Kapott támogatás elszámolása Bérmunka keretében végzett gyártás Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv433 A kézirat lezárásának dátuma: június 24. 1

2 A hónap témája Gazdasági társaságok alapítása Az alapításnál mérlegelendő körülmények Gazdasági társaság alapítása során az első eldöntendő kérdés, hogy milyen társasági szerződéssel (alapszabály, alapító okirat) alapítsunk gazdasági társaságot. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) lehetőséget ad arra, hogy gazdasági társaságot szerződésmintával alapítsanak. A szerződésmintákat a Ctv számú melléklete tartalmazza. A Ctv. által ajánlott szerződésmintákat véleményem szerint nem javasolt választani, még akkor sem, ha ez kevesebb költséggel (ügyvédi díjjal) jár, mert a társaság jövőbeni működéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz olyan alapvető döntéseket, amelyek a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) előírásai alapján a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek. Így például nem tartalmazza az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét, vagy hogy a jóváhagyott osztalék nemcsak pénzben, hanem egyéb eszközzel is teljesíthető, vagy ha a cég átalakulást szeretne, hogy az egy döntéssel is megvalósítható legyen. Ha szerződésmintával alapítanak társaságot, akkor ezekre az előbb említett döntésekre a társaság működése során szükség lehet, és ez már csak társasági szerződés módosításával valósítható meg (ez viszont újabb költségeket von maga után). Gazdasági társaság alapítása során a második eldöntendő kérdés, hogy milyen vagyoni hozzájárulással, mekkora vagyonnal alapítsunk társaságot. A Gt a (1) bekezdésének előírása szerint gazdasági társaság pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással alapítható. A Gt a (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. A Gt. a kft., az rt. vonatkozásában minimum jegyzett-tőkekövetelményeket határoz meg, közkereseti társaságnak, betéti társaságnak viszont nincs minimum jegyzett-tőkekövetelménye. Hogy választ kaphassunk a kérdésre, miszerint mekkora vagyonnal alapítsunk társaságot, nemcsak a Gt. jegyzett-tőkekövetelményeit kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a társaság működéséhez, a tevékenység elindításához, felfuttatásához mekkora összegre van szükség. Gyakorlatban felmerülő hiba, hogy sok esetben csak minimum jegyzett tőkével alapítanak társaságot (pl. kft.-t 500eFt-tal). A jegyzett tőke ebben az esetben már a társaság alapításával kapcsolatos költségekre elfogy, a tevékenység indításához már nincs meg a pénzügyi fedezet. A tevékenység indítását, felfuttatását viszont finanszírozni kell, ez legtöbbször a tulajdonos feladata lesz. Így más lehetőség hiányában a tulajdonos kölcsönt nyújt a saját társaságának, így a társaságnál elindul a tagi hitelezés, kölcsönzés problémája. Másrészt a tevékenység felfutásáig a veszteséges gazdálkodás is megjelenhet. A minimum jegyzett tőkével alapított társaságoknál így hamarosan bekövetkezik, hogy a Gt. szerinti saját tőke/jegyzett tőke arányát nem tudják teljesíteni, és tulajdonosi intézkedést kell hozni a tőkehelyzet rendezésére (pótbefizetés, tőkeemelés stb.). A társaság alapításánál ezekre a körülményekre is tekintettel kell lenni, és ezek figyelembevételével kell az alapításkor a vagyoni hozzájárulás összegét meghatározni. Természetesen a teljes vagyoni hozzájárulást nemcsak a jegyzett tőkébe lehet helyezni, hanem a tőketartalékba is (ázsiós alapítás). A tőketartalékban lévő összeg fedezetet tud nyújtani a jövőbeni várható vesz- 2

3 teséges működésre, illetve a tevékenység indításhoz, felfuttatásához szükséges összegre is. Előtársasági időszak A Gt a (1) bekezdésének előírása szerint a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. Amennyiben a cégbíróság a gazdasági társaságot bejegyzi, akkor az előtársasági időszak megszűnik. Ha a cégbíróság a bejegyzést elutasítja, akkor is az előtársasági időszak megszűnik. Az előtársasági időszakról készítendő beszámoló elkészítése során figyelembe kell venni, hogy az előtársasági időszakról készítendő beszámolónak az előtársasági időszak lezárulásakor (a cégjegyzékbe történő bejegyzéskor, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításakor vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésekor) érvényben levő előírások szerint kell elkészíteni. A számviteli törvény 11. -a (5) bekezdése szabályozza az előtársasági időszak üzleti évét. E szerint az üzleti év az alapítás időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától. Természetesen a számviteli törvény azon előírását is figyelembe kell venni, hogy az üzleti év 12 hónapnál hosszabb nem lehet. A számviteli törvény a (6) bekezdésének előírása szerint nem kell az előtársasági időszakról mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre a választott üzleti év mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. Hogy a számviteli törvény előírása alapján mi minősül vállalkozási tevékenységnek, azt a számviteli törvény 3. -a (1) bekezdésének 2. pontja határozza meg. Eszerint vállalkozási tevékenység a vállalkozó saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató tevékenység. Így a vállalkozási tevékenység a termelő és szolgáltató tevékenység végzéséhez szükséges eszközök beszerzését, a tevékenység végzéséhez szükséges szolgáltatások igénybevételét, a tevékenységet végző munkavállalók felvételét, az elkészült termék és szolgáltatás értékesítését stb. is magában foglalhatja. Ha ezek közül bármelyik megvalósul, akkor az előtársasági időszakról külön beszámolót kell készíteni. Az előtársasági időszakról abban az esetben nem kell külön beszámolót készíteni, ha abban az időszakban csak a társasági alapításával kapcsolatos költségek (pl. ügyvédi díj, illeték stb.) merülnek fel, illetve ha a társaság alapításához kapcsolódóan a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátják. A beszámolót a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni, letétbe helyezni, közzétenni. Amennyiben a gazdasági társaságot a cégbíróság bejegyzi, akkor az előtársasági időszakról készült beszámolóban jegyzett tőkeként a cégbíróság által bejegyzett jegyzett tőke szerepel. Az előtársasági időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a Ctv. szerint ismételten benyújtják a cégbejegyzési kérelmet. Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött társaság eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az előtársasági időszakról készült beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyezik meg (ha az előtársasági időszakról beszámolót kell készíteni). A számviteli törvény a (5) bekezdésének előírása szerint, amennyiben a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe nem jegyzik be, az előtársasági időszakról készült beszámoló összeállítását követően a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályainak figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal. 3

4 A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának könyvelése A jegyzett tőke alapításkori értékének elszámolása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg: T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411. Jegyzett tőke A jegyzett tőke névértékének megfelelő összegben a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás elszámolása, átadáskor: T 11. Immateriális javak T 15. Beruházások T Vásárolt készletek T Követelések, részesedések, értékpapírok T 38. Pénzeszközök K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke A jegyzett tőke névértékét meghaladóan átadott pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás elszámolása átadáskor, ha a jegyzett tőke már bejegyzésre került: T 11. Immateriális javak T 15. Beruházások T Vásárolt készletek T Követelések, részesedések, értékpapírok T 38. Pénzeszközök K 412. Tőketartalék Ha a tőketartalékba kerülő pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás átadása a jegyzett tőke bejegyzését megelőzően történt, akkor a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul: A pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás átadásakor T 11. Immateriális javak T 15. Beruházások T Vásárolt készletek T Követelések, részesedések, értékpapírok T 38. Pénzeszközök K 47. Tulajdonossal szembeni kötelezettség A jegyzett tőke cégbírósági bejegyzésekor T 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség K 412. Tőketartalék Olvasói kérdések KIVA adóalanyiság megszűnése Egyik cégünk mulasztási bírság kiszabása miatt ával kikerült a kisvállalati adó hatálya alól. Kérdésünk az lenne, hogy kell-e a kivás időszakról beszámolót készítenünk, vagy folytathatjuk számviteli szempontból a könyvelést folyamatosan? Amennyiben év közben szűnik meg a kivaadóalanyiság, akkor az üzleti évek száma megszaporodik. A kivatörvény 19. -a (7) bekezdésének előírása szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Mivel a cégnek üzleti éve zárul, ezért könyveit le kell zárnia, beszámolót kell készítenie (jelen esetben ai mérlegfordulónappal). A beszámoló öszszeállítása során a számviteli törvény általános előírásait kell alkalmazni (leltározás, értékeléseket végrehajtani stb.). A beszámoló adatok alapján kell a kivabevallást is teljesíteni. Társasági adóalanyosként számviteli szempontból új üzleti év indul jével, a könyveket újra meg kell nyitni, és naptári év utolsó napjával, ével újra üzleti év fog zárulni, beszámolókészítési kötelezettséggel. Követelés engedményezés elszámolása Segítséget szeretnék kérni követelés engedményezés elszámolásával kapcsolatosan. Kft. ügyfelemet magánszemélyek megkárosították, bírói ítélet alapján családi házat és más ingatlant fog kapni a társaság (a követelés csak egy része fog megtérülni.) Ezen ingatlanokat el fogja adni. Mivel ez a kft. a lakásértékesítés tekintetében áfakörbe bejelentkezett, ezért felmerült, hogy a követelést engedményezi ugyanezen tulajdonosi körrel bíró (kapcsolt vállalkozás) másik társaságba, oda kerülnének az ingatlanok, ahol a főszabály szerint az el- 4

5 adáskor nem kell áfát fizetni. Kérem a segítségét a számviteli elszámoláshoz, mivel a társasági adó vonzatát kell kiszámolnom. Térítés nélkül átadott követelésnél az, aki kapja, adóalapot képezne. Nincs akadálya annak sem, ha térítéssel adják el. Ott akadok el, hogy a megkapott ingatlanokat hogyan könyveljem. A számviteli törvény 29. -a (8) bekezdésének előírása szerint a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket állományba kell venni. Így a jogerőre emelkedéskor a megítélt kártérítést egyéb követelésként ki kell mutatni. Számviteli elszámolása: T 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) K 96. Egyéb bevételek. A Ptk a (2) bekezdésének előírása szerint az ellenérték fejében való követelés engedményezésre az adásvétel, az ingyenes engedményezésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. Ezeken az előírásokon alapul a számviteli elszámolás is. Ha a társaság a jogerősen megítélt követelést ellenérték fejében engedményezi, akkor az ügyletet követelésértékesítésként kell elszámolni. Elszámolását a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdésének d) pontja és 86. -a (3) bekezdésének f) pontja szabályozza, e szerint: Az engedményezőnél Az ellenérték (eladási ár) elszámolása T 36. Egyéb követelés (követelést vásárlóval szemben) K 96. Egyéb bevétel A követelés könyv szerinti értékének a kivezetése T 86. Egyéb ráfordítások K 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) Az engedményesnél [számviteli törvény 29. -ának (8) bekezdése] A vásárlási értéken a követelés állományba vétele T 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (engedményezővel szemben) Az engedményezőnél a követelésértékesítésből származó nyereség vagy veszteség fő szabály szerint a társasági adóalap része. A kérdésben leírt tényállás szerint azonban a követelés engedményezése kapcsolt vállalkozás felé történne, ezért fontos a figyelmet felhívni arra, hogy a követelés ellenértékének a meghatározása során a piaci áron történő elszámolást be kell tartani (pl. figyelembe kell venni, hogy a kérdésben leírtak szerint a követelés egy része fog csak megtérülni). Amennyiben ingyenesen történik az engedményezés, akkor számvitelben térítés nélküli eszközátadás történik, melyet a számviteli törvény 86. -a (7) bekezdésének a) pontja alapján rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Elszámolása az engedményezőnél a követelés könyv szerinti értékén: T 88. Rendkívüli ráfordítások K 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) Elszámolása az engedményesnél, piaci értéken [számviteli törvény 86. -a (4) bekezdésének c) pontja]: T 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) 98. Rendkívüli bevételek Az engedményezőnél elszámolt rendkívüli ráfordítással akkor nem kell a társasági adóalapot megnövelni, ha rendelkezik a másik vállalkozás (juttatásban részesülő vállalkozás) olyan nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív [Tao. tv. 3. számú mellékletének 13. pontja]. Az engedményesnél a rendkívüli bevételként elszámolt összeg a társasági adóalap része, azaz ha emiatt pl. nyereséges lesz, akkor azt le kell adóznia. Az engedményesnél, ha a követelés realizálódik mindegy, hogy az milyen eszközben, pénzben stb., a követelés értéke csökken. Ha a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan folyik be összeg, az is bevételként elszámolásra kerül, mely bevétel szintén a társasági adóalap része lesz. A követelés könyv szerinti értékét meghaladó összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni [számviteli törvény 84. -a (7) bekezdésének m) pontja]. Számviteli elszámolása az alábbiak szerint alakul. A követelés fejében megszerzett ingatlan elszámolása (mivel továbbértékesíteni szándékoznak, ezért áruként kell állományba venni): T 26. Áruk K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (magánszeméllyel szemben) 5

6 Ezek után a követelést-tartozást beszámítással össze kell vezetni: T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (magánszeméllyel szemben) K 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) Amennyiben az összevezetés után a 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) főkönyvi számlának K egyenlege lesz, akkor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizálódott a követelés, a K egyenleget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként el kell számolni: T 36. Egyéb követelések (magánszeméllyel szemben) K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Természetesen az is előfordulhat, hogy a követelés könyv szerinti értéke az engedményesnél mégsem fog teljes összegében befolyni, függetlenül attól, hogy piaci értéken szerezte meg a követelést. Ebben az esetben a követelést a számvitel törvény általános szabályai szerint értékelni kell értékvesztés elszámolásával, illetve ha a számviteli törvény 3. -a (4) bekezdésének 10. pontja alapján bármelyik feltétel teljesül, behajthatatlan követelésként le kell írni. A gazdasági tevékenység megszüntetése Van egy Kft.-nk és most készítjük a 2012-es beszámolóját novemberben végleg megszüntette gazdasági tevékenységét. Jelenleg is nagy összegű hosszúlejáratú beruházási devizahitellel rendelkezik, amit tudunk, hogy nem fogja tudni visszafizetni. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben sérült-e a tevékenységfolytatás elve, vagyis a devizahitelt lejárttá kell-e tenni, és az időbeli elhatárolásokat fel kell-e oldani, vagy úgy kell eljárni, mint ahogy a rendes ügymenetben elő van írva? Önmagában a gazdasági tevékenység megszüntetése esetén még nem sérül a tevékenység folytatásának elve. A tevékenység folytatásának elve pl. akkor sérülne, ha a bank a hitel nem fizetése miatt felszámolási eljárást indítana a kft. ellen. Az, hogy a tevékenységet megszüntetik, abból még nem következik, hogy a hitelt sem tudja a kft. visszafizetni (pl. lehet, hogy a tulajdonos fogja ehhez a pénzügyi fedezetet biztosítani kölcsönnel, tőkeemeléssel stb.). Így a beszámolót az általános szabályok szerint kell összeállítani. Ha a kft.-nek hosszú lejáratú hitele van, akkor a es beszámolóban fő szabályként csak a 2013-ban esedékes összeget kell rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni, feltételezve, hogy a hitelszerződés szerint egyébként semmi nem történt. Másképpen fogalmazva, ha a bank a hitelszerződést pl. nem fizetés miatt 2012-ben felmondta, akkor a hitel teljes összegében esedékessé válik, akkor ebben az esetben a teljes hitelösszeget és annak kamatait rövid lejáratú kötelezettségként kell a 2012-es beszámolóban kimutatni. Céges telefonnal fizetett parkolás és autópálya matrica Van egy kft. (áfa az általános szabályok szerint), ahol a cég telefonszámlájában a következő tételek szerepelnek: internet, telefon, parkolás, autópálya-matrica. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben nem a céges gépkocsi, hanem az ügyvezető vagy alkalmazottja magán gépkocsijának a parkolási díja, matrica díja szerepel a számlában, hogyan kellene eljárni? Elismert költség lehetne, ha természetbeni juttatásként számfejtenénk? Hogyan könyveljük? Mi a helyes eljárás a fenti esetben? A probléma megoldására két lehetőség adódik. Az egyik, hogy a magánszemélyeknek tételesen továbbszámlázásra kerül a parkolás és az autópálya-matrica díja. Ebben az esetben a bejövő számlán szereplő ezen összegeket ráfordításként mint közvetített szolgáltatás el lehet számolni, a kiszámlázott összeget pedig árbevételként kell kimutatni. Amennyiben nem kerülnek ezek a tételek továbbszámlázásra, akkor természetbeni juttatásként le kell adózni őket, és mint természetbeni juttatást számvitelben is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. 6

7 Készpénzes számlák összesített könyvelése Az E-számvitel előfizetőjeként az utolsó számban olvastam a Készpénzes számlák összesített könyvelése című kérdésre adott válaszát, melyben lehet esetleg napi több száz készpénzes bevételi számlát összesítve (egy összegben) könyvelni a pénztárban (egyenként, kerekítéssel 4-5 óra/ hó). Ha ez lehetséges, gondolom, ehhez valamilyen összesítés is kell, pl. számlaszám -tól, -ig összesen. Hol van erre vonatkozó törvényhely? Ez egy kettős könyvvitelt vezető kft. esetében is lehetséges? Tőkeemelés A részvénytársaságnál tőkeemelést hajt végre a többségi tulajdonos. Az emelés mértéke jelentősen meghaladja a mostani jegyzett tőke összegét. A többségi tulajdonos hozzájárult ahhoz, hogy a kis részvényesek is beszállhassanak a tőkeemelésbe. A magánszemély kisebbségi tulajdonosok egy része csak úgy tudná megoldani az emelést, ha kamatmentes kölcsönt kapna a társaságtól. Ebben az esetben a társaságot terhelné a kamat ami a jegybanki alapkamat+5%, ha nem tudja bizonyítani, hogy a szokásos piaci kamat ennél magasabb után fizetendő adóterhek? A számviteli törvény hatálya alá tartozó minden vállalkozásra vonatkoznak a törvény előírásai, vállalkozási formától függetlenül (bt., kft., rt. stb.). A számviteli törvény a (3) bekezdésének a) pontja csak azt szabályozza, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzmozgással egyidejűleg rögzíteni kell a könyvekben. Azt, hogy ez konkrétan hogyan valósul meg, arra vonatkozóan nem tartalmaz szabályt, azt a vállalkozásra bízza. A könyvelési rendszer kialakításakor azonban figyelembe kell venni a számviteli törvény a (4) bekezdésének az előírását is, mely szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, ellenőrzés lehetőségét biztosítani kell. Ezért nem kifogásolható, ha a készpénzes számlák naponta összesítve kerülnek könyvelésre, de ehhez az előbbi követelményekre is tekintettel kell lenni, azaz a könyvelés és az egyedi bizonylatok közötti egyeztetés lehetőségét biztosítani kell. Ez pl. a kérdésben leírtak szerint történhet úgy is, hogy a készpénzes számlákról számlaszámonként összesítve belső bizonylatot (analitikát készítenek), és ez alapján történik a könyvelés, így visszakereshető, egyeztethető, ellenőrizhető, hogy azt a konkrét számlát hova, mikor, milyen főkönyvi számlákra könyvelték le. Az szja tv a (1) bekezdésének előírása szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani. Az szja tv a (2) bekezdésének az előírása alapján az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az szja tv. hivatkozott előírása alapján a kamatkedvezményből származó adóterhek a társaságot terhelik. Telephely megszűntetése és eladása Egy kft. ingatlantulajdonnal rendelkezik, ahol telephelyet létesített és tevékenységet végzett. Az ott végzett tevékenység megszüntetése miatt az ingatlant a tulajdonos kivenné a cégből. Szeretném megkérdezni, hogy lehetne optimális adóteher mellett a tranzakciót vég- 7

8 rehajtani? A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, eredménytartaléka 30 millió Ft, az ingatlan bekerülési ára 35 millió Ft. A kérdésben leírt tényállásból feltételezhető, hogy az adózási szabályok szerint a kft. tulajdonosa kapcsolt félnek minősül. Amennyiben a tulajdonos kapcsolt félnek minősül, akkor az ingatlannal történő bármilyen tranzakciót piaci értéken kell végrehajtani, azaz elsősorban nem az ingatlan 35 millió Ft-os bekerülési értékéből kell kiindulni. Az egyik lehetőség az, hogy a tulajdonos piaci értéken megvásárolja az ingatlant. Ebben az esetben az ingatlanszerzéssel kapcsolatos költségek merülnek fel (ügyvédi díj, vagyonszerzési illeték), valamint ha a piaci érték magasabb könyv szerinti értéknél, akkor a kft.- nél az értékesítésből származó nyereség után a társasági adót meg kell fizetni (ha azt más veszteség nem csökkenti). Ehhez a tulajdonosnak viszont rendelkeznie kell az ingatlan vételárának megfelelő összeggel. Másik lehetőség lehet, hogy a kft. jegyzettőke-leszállítást hajt végre tőkekivonással. Ebben az esetben 2,5 millió Ft jegyzettőke-kivonást lehet végrehajtani, mert a kft. minimum jegyzettőke-követelménye 500 ezer Ft. A jegyzett tőke kivonásával azonban az eredménytartalék arányos részét is ki kell vonni. A jegyzett tőke 83,3%-át (2,5 millió Ft: 3 millió Ft) vonják ki, akkor az eredménytartalék 83,3%-át is ki kell vonni, ami 25 millió Ft (30 millió Ftx83,3%). Így a tőkeleszállítás bejegyzésekor a jegyzett tőkéből 2,5 millió Ft-ot, az eredménytartalékból 25 millió Ft-ot kell kikönyvelni tulajdonossal szembeni kötelezettségként (összesen 27,5 millió Ft-ot). A tőkekivonáshoz kapcsolódó tartozást azonban nemcsak pénzben, hanem egyéb eszközben is lehet teljesíteni. Így lehet az, hogy a tőkekivonáshoz kapcsolódó tartozást ingatlanátadással teljesítik. A számviteli törvény 72. -a (4) bekezdése a) pontjának előírása szerint viszont a kötelezettség fejében átadott eszközt is az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Így ha ingatlant adnak a tartozás fejében, akkor a kft.-nél az ingatlanértékesítés kerül elszámolásra, mely értékesítésnél szintén a piaci áron történő elszámolást be kell tartani, azaz az ingatlant nem lehet 27,5 millió Ft-ért eladni, ha annak a piaci ára magasabb. Az ingatlan értékesítéséből adódó követelést lehet ezek után a tőkeleszállításból adódó tartozással összevezetni. Ha ezek után még a követelésből marad fenn összeg, azt szintén a tulajdonosnak pénzben rendeznie kell (de ez kevesebb, mintha adás-vétellel szerezné meg az ingatlant). Ennek hátránya, hogy az eredménytartalék biztos, hogy nem adózott befektetése a tulajdonosnak, így a tőkekivonáshoz kapcsolódóan az szja tv a (2) bekezdésének előírása alapján mint vállalkozásból kivont jövedelem után szja-fizetési kötelezettség keletkezik, másrészt, ha az ingatlan piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a kft.-nél az értékesítésből származó nyereség után a társasági adót is meg kell fizetni, valamint a magánszemélynél az ingatlanszerzéssel kapcsolatos költségek is felmerülnek. Harmadik lehetőség is szóba jöhet, nevezetesen, hogy a következő évi beszámoló jóváhagyásakor a 30 millió Ft eredménytartalékot osztalékként jóváhagyják, de az osztaléktartozást nem pénzben, hanem ingatlanátadással rendezik (ehhez viszont a kft. társasági szerződésének tartalmaznia kell, hogy az osztaléktartozás egyéb eszközben is teljesíthető). De ebben az esetben is tartozást egyenlítenek ki eszközzel, azaz a számviteli elszámolás megegyezik a tőkeleszállításnál leírtakkal, és a megszerzett osztalékjövedelem adóvonzatait is rendezni kell. Így összegezve, a legkevesebb adóteherrel az ingatlanértékesítés jár, de ehhez a tulajdonosnak pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie. Törzstőke leszállítás Egyik ügyfelem elhatározta a törzstőke leszállítását Ft-ról Ft-ra veszteség rendezése céljából. A leszállítást én jegyezték be. Ha jól értem, akkor a december 31-ei mérleg adatait kell figyelembe vennem, amikor a tőkeleszállítással arányos eredménytartalékot könyvelem. A december 31-ei mérlegben az eredménytartalék Az adózott eredmény Ft volt, Ft osztalék kifizetéséről döntöttünk, a mérleg szerinti eredmény: Így a saját tőke Ft. Az egyértelmű, hogy T 411-K Ft, csak abban nem vagyok biztos, hogy az eredménytartalékkal mi a teendőm, illetve lesz-e 16% szja és 14% eho-fizetési kötelezettség? 8

9 A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos, mert keveredik benne a törzstőke jegyzett tőkén felüli saját tőke javára történő leszállítása a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításával. Amennyiben a törzstőke leszállítása veszteség rendezése céljából történt, akkor a törzstőkét jegyzett tőkén felüli saját tőke javára szállították le, ekkor a tulajdonosnak nem lehet fizetni semmit, így jövedelme sem keletkezhet. A törzstőke jegyzett tőkén felüli tőke javára történő leszállításának elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg: T Jegyzett tőke K Eredménytartalék. A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor lehet az, hogy a tulajdonosnak kifizetés történjék. A kérdésben leírt adatok alapján a évi eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény együttes összege nulla, ezért a tőkekivonáshoz kapcsolódóan eredménytartalékot nem vihet ki a tulajdonos (ilyen szempontból jövedelme nem keletkezik). Így könyvelni csak a 2,5 millió Ft jegyzett tőke kivonását kell elszámolni és előírni kötelezettségként a kérdésben leírtak szerint. Ha a 2,5 milliós jegyzett tőke a tulajdonosnak az szja tv. szabályai szerint adózott befektetése volt (mert pl. 3 millió Ft-tal alapította a kft.-t), akkor a kifizetéshez kapcsolódóan nem keletkezik olyan jövedelem, amit adózni kellene. Külföldi magánszemély tulajdonos által adott devizaalapú kölcsön Tiltja-e valami, hogy egy kft. részére a külföldi magánszemély-tulajdonos devizaalapú tagi hitelt adjon? A tagi hitel a cég számlájára napi árfolyamon átszámított forintban érkezik, csak a szerződésből derül ki a deviza összege. Amennyiben lehetséges a fenti konstrukció, az alábbi kérdések merülnek fel: Év végi értékeléskor ezt a hitelt kell-e átértékelni a devizás tételek átértékeléséhez hasonlóan? Az árfolyam-különbözet miatt a kft.-nél jelentkezik-e társasági adóalapot korrigáló tétel? Nincs olyan tiltó jogszabályi rendelkezés, amely szerint társaságnak ne lehetne akár devizás, akár devizaalapú forintos kölcsönt nyújtani, így a kft. részére a külföldi magánszemély-tulajdonos devizaalapú forint tagi kölcsönt adhat. A számviteli törvény 60. -a (7) bekezdésének előírása szerint a devizaalapú követelések és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésénél a devizás tételek év végi értékelésére vonatkozó szabályt alkalmazni kell, így a mérlegforduló-napi devizaöszszeg alapján a tagi kölcsönt át kell értékelni. Ennek a kötelezettségnek az év végi átértékelésből adódó eredményhatása akár nyereség, akár veszteség a társasági adóalap része, fő szabály szerint nincs társaságiadóalap-korrekció. Egy egyedi adóalap-korrekciót nevesít csak a Tao. tv. 7. -a (1) bekezdésének dzs) a) alpontja. E szerint, ha a tagi kölcsönt hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni erre vonatkozóan a kérdésben nincs információ, és a kötelezettség év végi átértékeléséből nyereség származik, ezzel a nyereséggel saját döntés alapján lehet a társasági adóalapot csökkenteni. Kapott támogatás elszámolása A társaság könyveiben jelenleg kötelezettségként vannak elszámolva olyan korábban kapott támogatások, amelyek feltételhez kötöttek, és a feltételek teljesítésének megfigyelési határideje még nem járt le. Tudomásunk szerint ezeket a kötelezettségeket el kellett volna számolni rendkívüli bevételként, majd időbelileg elhatárolni, mivel eszközhöz kapcsolódik. Helyes-e az a javítás, hogy most kivezetjük a kötelezettséget tárgyévi rendkívüli bevételbe, és a még értékcsökkenésként le nem írt arányos összeget halasztott bevételként elhatároljuk? A kérdésben szereplő fejlesztési támogatást csak és kizárólag akkor lehet kötelezettségként kimutatni, hogyha azt előlegként folyósították. A kapott támogatást azért, mert feltételhez kötötten folyósították, és a feltételek teljesítésének megfigyelési határideje még nem járt le, attól még nem lehet kötelezettségként kimutatni, azt rendkívüli bevételként befolyáskor el kellett volna szá- 9