A FEJLESZTÉSEK ÉVEI

Átírás

1 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Összegzés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkájáról

2 Tartalomjegyzék Üdvözlő szavak...7 I. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés testületi munkájának értékelése...8 A testületi munka főbb jellegzetességei...10 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala...12 A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal...13 A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság...14 Kapcsolat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével...19 II. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megyepolitikai céljainak megvalósulása...20 Területfejlesztés...22 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira való felkészülés...25 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kapcsolatrendszere...25 Nemzetközi kapcsolatok...34 Alapítványok működtetése, támogatása...42 III. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megyepolitikája megvalósulásának főbb területei...44 Egészségügy...45 Szociális ellátás...47 Közoktatás 50 Gyermekvédelem...57 Kulturális, közgyűjteményi, közművelődési, művészeti és tudományos intézmények,...59 Megyei Könyvtár...60 Megyei Múzeumi Szervezet...62 Közművelődés...63 Kiemelkedő rendezvények...66 Sport IV. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés gazdálkodása és fejlesztése...70 Gazdálkodás...71 Bevételek alakulása...71 Kiadások alakulása...74 A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal tevékenysége...78 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat beruházásai...84 A ciklus kezdetén folyamatban lévő beruházások bemutatása...84 A ciklus ideje alatt megvalósított beruházások...84 A megyei önkormányzat folyamatban lévő beruházásai...90 A megyei önkormányzat tervezett beruházásai...91 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodása...91 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenysége...93 Elnöki zárszó 94 Mellékletek A Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagjai...95 A Bács-Kiskun megyei közgyűlés bizottsági tagjai...97 Bizottsági ülések és határozatok száma A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala szervezeti felépítése A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala állományának képzettségi mutatói A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat DARFT és MTT által támogatott pályázatai A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által alapított alapítványok részére nyújtott támogatások között

3 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által támogatott más alapítványok részére nyújtott összegek között Ellátotti férőhelyek alakulása az elmúlt négy évben intézményenként és ellátási típusonként: Az oktatási intézmények főbb adatai Bursa Hungarica pályázat Bács-Kiskun Megyei eredményei Gyermekvédelmi intézmények Többcélú intézmények A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai Sporteredmények A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés évek közötti bevételei A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés évek közötti kiadásai A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megyei fenntartású intézményei finanszírozása Kimutatás a megyei intézmények feladatmutató után kapott normatív állami hozzájárulása, és az intézményfinanszírozás alakulásáról Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal tevékenységét jellemző főbb adatok Összesítés a helyszíni szemlék érték-megállapításáról Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat beruházásai között ágazati bontásban Az önkormányzat vagyonának átruházásból származó változása augusztus 30-ig Kimutatás a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdasági társaságokban lévő részesedése, értékpapír-állománya..126 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közgyűjteményei tudományos kiadványai A Közgyűlés Hivatalának és az elnöki irodának ügyiratforgalma Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményei A megye érdekében végzett tevékenységért a ciklus során kitüntettek A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményei által benyújtott pályázatok eredményei A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházának adatai között

4

5 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Lenn az Alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadul sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom. k Üdvözlő szavak Petőfi Sándor Tisztelt Megyei Közgyűlés! Kedves Munkatársaim! Járjuk be mi is gondolatban az Alföld szívünknek ismerős táját! Ne csak a mérlegelő, értékelő józanság vezessen bennünket, hanem az az elfogult szeretet, amelyet szülőföldje, otthona iránt érez az ember. Számunkra az otthont, a szűkebb hazát Bács-Kiskun megye jelenti, ahol élnünk, dolgoznunk adatott. Az ország legnagyobb megyéjéhez épp olyan lokálpatrióta érzelmekkel kötődünk, mint a lakóhelyünkhöz - a városunkhoz, vagy a községünkhöz. Szeretnénk, ha mindenki a mi elfogult és szerető figyelmünkkel tekintene a Duna-Tisza közére! Mindnyájunkban ott munkál a jobbítás vágya, és az a szándék vezérel bennünket, hogy cselekedeteinkkel előmozdítsuk szűkebb pátriánk előbbre haladását, jövőjét. Igazat kell adnunk Kányádi Sándor költőnek abban, hogy olyan ez a megye, mint egy templom, amelynek boltozatja az ég kékje, tartóoszlopai pedig a nemzeti emlékezet, és a nemzeti önbecsülés. Ez a vidék az egész Alföld táji esszenciája írja megyénkről Dr. Csatári Bálint településkutató. Valóban, a Kiskunság, a Duna-melléke, és a Bácska egyaránt önálló, egyedi arculattal bíró térség, amelynek a történelem egymást váltó évszázadaiban sajátos módon alakult, formálódott társadalma, gazdasága, és településeinek szerkezete. Az egyes tájegységek elkülönülnek ugyan egymástól, markánsan megkülönböztethetők, mégis egymást kiegészítve, kiteljesítve együttesen alkotják Bács-Kiskunt. Ha ezek a különleges adottságok összetalálkoznak a természet tudatos szeretetével, és gondozásával, az itt élő emberek szolgálatával, akkor a jövő számára is fennmaradhat ez a vidék, ahol a gazdagon termőföld, a sík folyó-menti rétek, füves puszták, vagy a kanyargó folyó-menti erdők jelentik azt a szépséget, amelyet ma megyénk kínál. Bács-Kiskun ma a kiugróan sikeres, rohamosan fejlődő falvak, városok, és a változó körülményekhez hol kevésbé, hol jobban alkalmazkodó alföldi tanyák megyéje. Fény és árnyék egyszerre jellemzi ezt a Duna-Tisza ölelte tájat, ahol egyes térségek komoly fejlődést éltek át az utóbbi években, mások viszont - főként a megye déli részén - tartós hátrányokkal küszködnek. Bács-Kiskun megye az itt élő emberek számára a gyarapodás, boldogulás lehetőségét is kínálja. Az ország legnagyobb megyéje épül, gazdagodik. Az itt élők - miközben az elmúlt évek során megőrizték, megszépítették középületeiket, műemlékeiket, és művészeti értékeiket, számos új értéket is létrehoztak. Bács-Kiskun ebben a ciklusban is fejlődött. Új utak vezetnek át rajta, új, megújuló, vagy éppen épülő hidak ívelik át a nagy folyót, a Dunát. Ipari, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények épültek. A megye lakosságának jólétét, egészségét, szociális biztonságát, tudását, szakértelmét, kultúráját gyarapító középületekkel gazdagodtunk, bővült a közszolgáltatás, a városok, falvak komfortosabbá és szebbé váltak. Elődeink, és a saját eredményeinkre támaszkodva építkeztünk. Ezt az építkezést követhetjük nyomon a következő oldalakon, amelyek számot adnak az elmúlt négy esztendő megvalósult terveiről, és arról a munkáról, amelyet a megye lakosságát szolgálva végeztünk. Aki mérlegre teszi a munkánkat, kérem, ne feledje, hogy a megye hatásköre ma jóval szűkebb mint korábban volt. 7

6 Csak az a közigazgatás tudja betölteni hivatását, amelyben megvan a megújulási készség. Magyary Zoltán I. A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS TESTÜLETI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 8

7 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Magyarországon a választópolgárok közösségét közvetlenül illeti meg a helyi önkormányzás joga, melyet közvetlen demokrácia (népi kezdeményezés, népszavazás) és közvetett demokrácia (képviselőtestület) formájában gyakorol. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés március 28-án jóváhagyta a évekre szóló munkaprogramját, amelyben rögzítette települési, térségi, nemzetközi partnerkapcsolati stratégiáját, meghatározta a megyepolitika főbb területeit - szem előtt tartva az önkormányzati törvényben, az ágazati jogszabályokban, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában vállalt kötelezettségeit. Munkaprogramjában hitet tett amellett, hogy a jogszabályokban kötelezően előírt feladatain túli teljesítményével gyarapítja vagyonát, működteti és fejleszti intézményhálózatát, beruházásokat valósít meg. A program felkészít az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a megyei közgyűlésre háruló, - elsősorban sikeres kommunikációs stratégiával kapcsolatos - feladatok végrehajtására. A testület részletesen áttekintette megyepolitikájának főbb területeit, úgymint: közoktatás, és a közoktatási intézmények fejlesztése, sport, kultúra-művészet, gyermekvédelmi szakellátás, egészségügy, szociális ágazat, beruházási koncepció, vagyongazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, az EU integráció előkészítése. A megyei önkormányzat a ciklus során sikeresen teljesítette kötelező, valamint önként vállalt feladatait. Ülésezik a megyei közgyűlés 9

8 A testületi munka főbb jellegzetességei A évi önkormányzati választások eredményeként október 31-én alakult meg a 46 tagú megyei közgyűlés. Az új közgyűlésben a mandátumok párt szerinti megoszlása a következő: A közgyűlés megválasztotta elnökét dr. Balogh Lászlót, alelnökeit, Szabó Károlyt és Alföldi Albertet. Megalakította bizottsági szervezetét és megválasztotta bizottságai tagjait. A közgyűlés tagjairól szóló adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, fő- és aljegyzője az alábbi fontos közéleti tisztségeket tölti be: Dr. Balogh László: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, parlamenti képviselő Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztései Bizottságának tagja A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke A Fejlesztéspolitikai Tanács tagja A Duna-menti Régiók Munkaközösségének soros elnöke Tagja volt a Miniszterelnök Önkormányzati Tanácsadó Testületének Tagja volt a az Európai Unió Régiók Bizottságának Alföldi Albert: Szabó Károly: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, parlamenti képviselő A Miniszterelnök személyes meghatalmazottja a határon túli magyarok ügyében Tagja volt a Miniszterelnök Társadalompolitikai Tanácsadó Testületének A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke Megyei Érdekegyeztető Tanács elnöke Megyei Munkaügyi Tanács Tagja Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja Dr. Ferenczi István A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főjegyzője Főjegyzői Kollégium elnöke Dr. Szigeti László A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat aljegyzője A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal vezetője 10

9 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A közgyűlés üléseinek és határozatainak száma Év Ülések száma Határozatok Száma Rendeletek Száma napjainkig A megyei közgyűlésnek egyetlen ülése sem maradt el határozatképtelenség miatt, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal törvénysértő döntés miatt a ciklus alatt törvényességi észrevételt nem tett. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés állandó bizottságai és tanácsnokai Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság tanácsnoka: András István Pénzügyi Bizottság tanácsnoka: Ficsór József Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottság tanácsnoka: Balogh József Egészségügyi és Szociális Bizottság tanácsnoka: dr. Molnár Gábor Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság tanácsnoka: Bella Lászó Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tanácsnoka: Széll Péter Gyermek- és Ifjúságvédelmi, Sport- és Ifjúságpolitikai Bizottság tanácsnoka: Alter Róbert Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tanácsnoka: Endre Sándor Foglalkoztatáspolitikai Bizottság tanácsnoka: Nagy Ferenc Intézményellenőrzési Bizottság tanácsnoka: Fliszár Károly Természeti Katasztrófák Kárenyhítési Bizottsága tanácsnoka: Farkas Gergely Kommunikációs kapcsolatok ellátását felügyelő tanácsnok: Schindler János Településekkel és kistérségekkel való kapcsolattartást felügyelő tanácsnok: Török Gusztáv Andor Szilikátipari tanszék megyeszékhelyre történő telepítését, valamint a bajai Speciális Közoktatási és Szakszolgálati Intézmény és a waiblingeni speciális szakképzési intézmény együttműködését felügyelő tanácsnok: Karsai Péter A közgyűlés bizottságai összetételét a 2. számú melléklet, üléseinek és munkájának adatait a 3. számú melléklet tartalmazza. 11

10 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala A megyei testületek és tisztségviselők munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti. Feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. A hivatal vezetője a megyei főjegyző. Dr. Ferenczi István munkateljesítményét minden évben egyhangú szavazással ismerte el a testület. A közgyűlés 2004-ben állapította meg a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala alapító okiratát. Meghatározta a hivatal tevékenységének főbb területeit, amely igazodik a megyei önkormányzat jogszabályban előírt feladataihoz. (A hivatal szervezeti felépítését a 4. számú melléklet mutatja be). A hivatal engedélyezett létszáma beleértve az illetékhivatalt is 2002-ben 189 fő volt, jelenleg 183 fő. Ez országos átlagban a középmezőnynek felel meg, holott a legnagyobb területű megyéről van szó, ezért jelentős az intézmények és az illetékügyek száma. A hivatal magas színvonalon látta el feladatát, így különösen a testületek munkájának segítését, ezt az is bizonyítja, hogy a ciklus ideje alatt a közgyűlés munkáját érintően a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal nem tett törvényességi észrevételt. A hivatal további meghatározó feladata a testületi döntések végrehajtása, az intézmények működésének biztosítása, azok ellenőrzése. (25. számú melléklet: A Közgyűlés Hivatalának ügyiratforgalma) Külön kell szólni a főjegyző hatáskörébe tartozó nem önkormányzati feladatok elvégzéséről. Irányításával a hivatal közreműködött a megye egész területét érintő évi országgyűlési képviselő és helyi önkormányzati képviselők választásában, a évi Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos országos népszavazásban, a évi Európai Unió parlamenti tagjainak megválasztásában, a szintén évi, az egészségügyi intézmények és kórházak állami tulajdonban maradásáról és a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésére kiírt országos népszavazással, és a évi parlamenti választásokkal kapcsolatos feladatok irányításában, koordinálásában. Jelenleg is folynak a évi helyi önkormányzati képviselőválasztásokkal összefüggő munkálatok. 12

11 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Az oktatás területén a nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmények nyilvántartásba vételét, működési engedélyüknek kiadását és az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeletet is a főjegyző látja el munkatársaival együtt. Az egyházak és az alapítványok, egyesületek fenntartásában 34 oktatási intézmény került nyilvántartásba, illetve kapott működési engedélyt. Ennek során igen jó kapcsolat alakult ki a fenntartókkal. Az illetékügyek hatáskörének címzettje szintén a főjegyző. E feladatát az illetékhivatalon keresztül látja el. Tekintettel arra, hogy a főjegyző egyben a Megyei Főjegyzők Kollégiumának elnöke is, a hivatal jelentősen segítette munkáját egyrészt szervezési kérdésekben, másrészt pedig a hatalmas terjedelmű jogszabály-tervezetek véleményezésében. Ahhoz, hogy a hivatal feladatait eredményesen tudja ellátni, szükség volt és van a dolgozók pozitív hozzáállására és magas szintű képesítésére. (A hivatal dolgozóinak végzettségére, szakképzettségére vonatkozó adatokat az 5. számú melléklet tartalmazza). Számosan rendelkeznek nyelvvizsgával egynél több diplomával és szakirányú másoddiplomával. Annak a kiemelt munkának az elvégzéséhez, amely az európai uniós jogharmonizációval függött össze, nagy segítséget nyújtott, hogy négyen rendelkeznek európai jogi szakvizsgával. Emellett a pénzügy területén is többen szereztek európai uniós szakvégzettséget. A működéshez szükséges tárgyi és technikai feltételek jók, a közgyűlés mindig támogatta, hogy a legkorszerűbb infrastruktúra álljon rendelkezésre a hivatalon belül. A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal Az Illetékhivatal január 1-jétől a Megyei Közgyűlés Hivatala belső szervezeti egységeként működik. Feladata a főjegyző hatáskörébe utalt illetékek kiszabása, beszedése, ellenőrzése, nyilvántartása, Bács- Kiskun megyére kiterjedő illetékességgel. A hivatal vezetője március 1-től egyidejűleg megyei aljegyző, Dr. Szigeti László. A felújított illetékhivatal épülete karácsonyi díszkivilágításban 13

12 A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság A Megyei Védelmi Bizottság elnöke Dr. Balogh László. Bács-Kiskun megyében az elmúlt években számos, a megszokottnál nagyobb volumenű, szélesebb lakossági réteget érintő, és gyors beavatkozást igénylő esemény fordult elő. Árvíz-belvíz, rendkívüli időjárás Országunk földrajzi elhelyezkedéséből adódóan szinte nem múlik el év, hogy a megyénket keleti, illetve nyugati oldalán határoló két nagy folyam, a Duna és Tisza valamelyikén ne kellene jelentős árvíztől tartani augusztusában a Dunán levonuló, az évszázad árvizeként emlegetett, de megyénkbe érve szerencsére megszelídülő áradással szemben eredményesen vette fel a küzdelmet a megyei védelmi bizottság. Jól szervezte a védekezést, pontosan koordinálta a szükséges honvédségi erők, technikai eszközök igénylését áprilisában ismét az évszázad árvizének induló dunai árhullám ellen védekeztünk. Ráadásul idén a dunai árvízzel majdnem egy időben a Tisza is áradni kezdett, amire több évtizede nem volt példa. A dunai árvíz inkább tartóssága miatt jelentett elsősorban veszélyt a víz mellett élőknek, mivel a megyénkben sehol sem haladta meg az eddig mért legnagyobb vízállást. A Tisza mentén élők után ismét rekordot döntő árvíz ellen védekeztek 2006 áprilisában, amely tartósság szempontjából is meghaladta dunai árhullámot. A megyei védelmi bizottság koordinálta a veszélyeztetett területek lakosságának védelme érdekében szükséges intézkedések végrehajtását a rendőrség, a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ közreműködésével, valamint a honvédségi erők igénylését, és segítette a nyári gátakon védekező önkormányzatokat. A sikeres munka elismeréseként a Kormány által biztosított pénzügyi támogatásból május 18-án megrendeztük a Köszönet napját, melyen a védekezésben résztvevők közül 350-en vettek részt. Az ünnepségen Dr. Balogh László elnöki hatáskörében 12 fő részére adott át elismerést, a kormány pedig az elnök koordináló, szervező munkáját is elismerésben részesítette. Bács-Kiskun időjárása hazánk időjárásához viszonyítva a szélsőségesek közé tartozik. Sok esetben a szárazság ellen küzdünk, a homokhátság vízutánpótlási problémáinak megoldása jelent gondot, azután egyik napról a másikra már a belvízi védekezés okozza a legnagyobb problémát ben, de különösen elején a belvíz elleni védekezés feladatainak koordinálásában hárult nagy szerep a megyei védelmi bizottságra. A kormány által a megelőzésre fordítható, vissza nem térítendő támogatásból mintegy 80 millió forintot kapott a megye, amelyet elsősorban az önkormányzatok kezelésében lévő vízelvezető csatornák tisztítására lehetett felhasználni. Az összeg felhasználásának megtervezése, az elvégzett munkák ellenőrzése a megyei védelmi bizottság feladata volt. 14

13 VÉSZHELYZETBEN Az árvízi védekezés embert próbáló, emlékezetes pillanatai 15

14 A csapadékos időjárás következtében január 6.-tól kezdődően, összesen 25 település folytatott belvíz elleni védekezést I. illetve II. fokban. Egy település esetében Tiszakécske kerekdombi területein egy rövid időre a legmagasabb szintű III. fokú védekezésre került sor. A védekezés költsége az önkormányzatok részéről meghaladta a 100 millió Ft-ot, amelyet a vis maior eljárás szabályai szerint a Belügyminisztériumba terjesztettünk fel. Az önkormányzatok által igényelt összegek visszatérítése folyamatban van. A Bács-Kiskun megyében illetékességi területtel rendelkező 8 vízgazdálkodási társulatból 5 végzett valamilyen védekezési tevékenységet. A védekezés összköltsége a kormány által a megelőzés feladataira fordítható 31 millió forinton felül megközelítőleg 50 millió Ft volt. A megyei védelmi bizottság koordinálta januárjában és februárjában a rendkívüli havazás miatt a munkálatokat. A sikeresnek mondható munka eredményeképpen a megyében csak néhány helyen és csak időlegesen került sor útszakaszok lezárására (kivétel ez alól a Tolna megyei rendőrség kérésére lezárt dunaföldvári híd). Újjáépítés A kormány az állampolgárok kárenyhítése céljából a évi dunai, és a évi dunai és tiszai árvizek után megteremtette a lehetőségét a magántulajdonban esett károk enyhítésére, az újjáépítésre. Egyedül álló módon 2006-ban első ízben lehetett a belvíz okozta károk miatt kárenyhítésért folyamodni. A felméréssel és a támogatások elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok koordinálása a megyei védelmi bizottság hatáskörébe tartozott. A belvíz is komoly gondokat okozott megyénkben 16

15 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Nukleáris védelem A megyei védelmi bizottság a Paksi Atomerőmű Rt-ben március 24.-én keletkezett üzemzavar kapcsán a Tolna, Fejér, Baranya és Somogy Megyei Védelmi Bizottsággal együttműködve közös ülést tartott, ahol elemezte a helyzetet és megtárgyalta a megyei védelmi bizottság által foganatosítandó intézkedéseket. Több alkalommal egyeztetett a Paksi Atomerőmű Rt.-vel különböző fórumokon, tájékoztatókon. Az erőmű az elvégzett feladatokról heti rendszerességgel tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. Megbeszélés Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel Madárinfluenza Az országban elsőként Nagybaracska és Csátalja külterületi részein több vadon élő víziszárnyas elhullását tapasztalták. A hattyúkban kimutatták az influenza H5 vírusát. A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság február 15-én megalakította a madár-influenza helyzet kezelését végző operatív csoportot, és rendkívüli ülés keretén belül határozta meg az azonnal foganatosítandó rendszabályok bevezetésének, és a lakosság tájékoztatásának rendjét. A járvány során összesen 21 település került be a védő - vagy megfigyelési körzetbe. A betegség háziszárnyasokra nem terjedt át április 20-án minden madárinfluenzával kapcsolatos korlátozó rendszabály feloldottak. A szakszerűen végrehajtott intézkedésekről a miniszterelnök elismeréssel nyilatkozott. A védekezés intézkedéseit tartalmazó dokumentumokat Dr. Balogh László a Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón átadta a többi megye részére. 17

16 2006: MADÁRINFLUENZA Rendkivüli erőfeszítésekkel, de sikerült megakadályozni a madárinfluenza továbbterjedését. 18

17 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Kiskunmajsa közigazgatási területéhez tartozó Bodoglár területén egyik baromfitelepről 2006 június 5.-én felküldött lúd tetemében madárinfluenza vírust találtak, amely egyre kiterjedtebb területeken jelent meg. Ezért a védő- és megfigyelési körzeteket folyamatosan módosítani kellett, összesen 15 település került be a védő- vagy megfigyelési körzetbe. A járvány elleni komplex küzdelem (a beteg, illetve a potenciálisan veszélyeztetett állomány leölése, valamint a tartással kapcsolatos előírások bevezetése, a fertőzött terület folyamatos ellenőrzése) eredményeként augusztus 21-én Bács-Kiskun megye minden érintett területén megszűnt az utolsó megfigyelési körzet is. A magas kockázatú terület megszüntetésére és a madárinfluenza végleges felszámolására augusztus 31.-én került sor. A betegség emberre nem terjedt át, de közel szárnyast öltek le. A megyei fő-állatorvos szakmai vezetésével, gyors és szakszerű intézkedésekkel sikerült elérni, hogy a Magyarország történelmében először előforduló, madárinfluenza fertőzést leküzdjük. A lakosságot az érintett körzetekben az intézkedések megviselték, rendkívüli esemény ennek ellenére nem történt. Kapcsolat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elnöke Dr. Balogh László. A MÖOSZ utóbbi négy éves tevékenységét a szakmai megalapozottság jellemezte, amely a szövetség eddigi működési hagyományaira épült. A hagyományos szervezeti eseményeken (közgyűlés, főjegyzői kollégiumi ülés, munkabizottságok) túl a szövetség több országos rendezvény szervezésében vett részt. Ezek közül a legjelentősebb az évente megrendezésre kerülő Európában a megye című, hagyományos, és immár nemzetközi konferencia. Évente legalább két alkalommal tartott és tart rendes közgyűlést, az utóbbi kettőnek Solt-Kalimajor adott otthont. A közgyűlések munkája sosem elszigetelt szakmai esemény: állami vezetők, elméleti és gyakorlati szakemberek, társszövetségek képviselői minden esetben elfogadták a MÖOSZ meghívását, és tevékenyen közreműködtek ezeken az összejöveteleken. Az elmúlt időszak tevékenységéből kiemelkedett a megyéket érintő jogszabályok véleményezése, melyekre több száz esetben került sor, ennyiszer tett észrevételt a szövetség. Említést érdemel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, illetve a költségvetésről szóló törvények véleményezése, a területfejlesztés évi szabályozásával kapcsolatos kormány-rendelet tervezet, és az Országos Közigazgatási Ügyfélszolgálati Charta véleményezése, valamint a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályi előterjesztések észrevételezése. A fenti jogszabályok előkészítésében, a szakmai fórumokon való részvételen, egyeztetéseken túl szövetségi szintű állásfoglalások is születtek, melyek számos esetben befolyásolták a jogszabályok elfogadását is. Komoly szerepet kapott a MÖOSZ a területi (regionális) önkormányzati reform előkészítésében is. Jelentősek a dr. Balogh László által képviselt önálló kezdeményezések, állásfoglalások, főként a helyi önkormányzati közigazgatás reformját és a területfejlesztést illetően. Minden esetben a megyei önkormányzatiság keretein belül, de az egész magyar közigazgatás szervezetére tekintettel folyamatosan hangsúlyozták a valódi decentralizáció szükségességét, a megyei önkormányzatok számára nyitva álló új lehetséges perspektívákat (pl. a társult régió koncepció). Önkritikusan meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a ciklusban is tovább gyengültek a megyék poziciói és számos önkormányzati szövetség a megyék megszüntetése mellett foglalt állást. Az országos önkormányzati érdekszövetségekkel együtt a MÖOSZ részt vett az érdekegyeztetésben, és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában is. A MÖOSZ alapszabályában is megfogalmazott elsődleges célja a megyei önkormányzati érdekek megjelenítése és képviselete. Az érdekképviseleti tevékenység másik fontos területe a különböző érdekképviseleti fórumokon történő részvétel. Ezek közül kiemelkedett az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban való képviselet, melynek feladata a közszolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés megvitatása. 19

18 Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Széchenyi István II. A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS MEGYEPOLITIKAI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA 20

19 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Dél-Alföldi Régión belül a gazdasági ágazatok teljesítményének növekedése Bács-Kiskun megyében volt a legkedvezőbb. Kecskemét és térsége a régió gazdasági motorjává vált, ezt mutatja a logisztika, a nyomdászat, a kereskedelmi és a banki szféra fejlődése, terjeszkedése, illetve a felsőoktatásban, a kultúrában való előretörés. A fejlesztések irányának meghatározásánál az volt a kiindulópontunk, hogy Bács-Kiskun földrajzi szerepéből adódóan tranzit megye ezért új hidakat, utakat kell építeni ban felépült a Kalocsa- Szekszárd közötti Szent László híd, felújították 2004-ben a Harta Solt közötti útszakaszt ben matricás lett az M5-ös, 2005-ben befejeződött az autópálya Kiskunfélegyházát Szegeddel összekötő 45 km-es útszakasza. Megkezdődött, és 2007-ben várhatóan befejeződik az új Duna- híd felépítése. Szent László híd 21

20 Területfejlesztés Bács-Kiskun megye fejlesztésének történetében kiemelkedő korszaknak tekinthető a közötti időszak. A megyei és regionális alapokból összesen 14 milliárd 476 millió forint fejlesztési forrással támogattuk az önkormányzatokat és a vállalkozásokat. Ebben az időszakban megyei területfejlesztési források elsősorban az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztésére koncentrálódtak ban még jelentős vállalkozói pályázati forrásokkal is rendelkeztünk, de az ezt követő években ezek a források már a régióhoz kerültek. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, melynek elnöke Dr. Balogh László -, a közötti időszakban eddig nem látott mértékű pályázati forrással rendelkezett. Még 2003-ban sikerült elérnünk, hogy a rendeletekben meghatározott forrásokon túl, hátrányos helyzetű megyeként csaknem 1,8 milliárd forint többletforrást kapjunk, és a szociális tárcával aláírt megállapodás alapján, három éven keresztül, a leghátrányosabb helyzetű kistérségeink (a bácsalmási és a jánoshalmi) szociális felzárkóztatására, évente 50 millió forint fejlesztési forráshoz jussunk. A vállalkozók részére biztosított pályázati forrásokból 300 új munkahely jött létre, és mintegy 200 munkahelyet lehetett megtartani. Az eltelt négy évben a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 6 milliárd 821 millió forint fejlesztési forrást ítélt oda. Kormányzati döntés alapján 2003-ban a kistérségek lehetőséget kaptak átalakulásra, hatékonyabb együttműködés kialakítására, melyet a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal mellett a Területfejlesztési Tanács is segített. Az országban az elsők között ebben a megyében alakultak meg a többcélú kistérségi társulások. Korszerű víztisztító rendszert a megye számos településén helyeztek üzembe 22

21 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 2003-tól Dr. Balogh László. A tanács megalakulását követően olyan célt keresett, amely a régió települései jelentős részének közös érdekét képviseli, mint például az ivóvízminőség-javító program ban az első ütemben létrehoztuk a vízminőség tekintetében legsúlyosabb helyzetben lévő települések konzorciumát, amely a következő évben valamennyi érintett településsel kibővült. Az előkészítő munkák finanszírozására több mint 1,5 milliárd forint kormányzati támogatást kaptunk. A tervek elkészítése után pályázatot nyújtunk be 70 százalékos uniós forrásra. Ígéretet kaptunk arra is, hogy azon önkormányzatok, melyek nem tudják a szükséges 10 százalék önerőt biztosítani központi segítséget kapnak, a már elhatározott 20 százalék állami támogatáson felül. A megyei önkormányzat nyertes DARFT, valamint MTT pályázatait és az így elért forrásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Az elmúlt három évben készült el a Dél-Alföld fejlesztési stratégiája, valamint operatív programja is. Szintén ebben ciklusban hoztuk létre a Dél-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanácsot, az Innovációs Bizottságot, valamint a Közkincs Bizottságot. Ezek a testületek fontos egészségügyi, innovatív, valamint kulturális programok megvalósítását végzik, jelentős decentralizált források felhasználásával. Kormányzati döntés alapján, az elmúlt négy évben a Dél-Alföldi régió összesen 17 milliárd 426 millió forint pályázati forrással rendelkezett, melyből Bács-Kiskun megye 7 milliárd 655 millió forintban részesült, mely a régiós keret csaknem 44 százaléka. A területfejlesztés legnagyobb sikere számunkra az, hogy a Homokhátság ügye - a megyei közgyűlés elnökének hathatós közreműködésével - kiemelt programként bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, a Duna és térsége, a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, és a vidékfejlesztés kiemelt céljai közé. A sikeres szakmai konferenciák, és pályázatok eredményeként elértük, hogy a program 2004-ben 400 millió forinttal, 2005-ben 600 millió forinttal önálló fejezetként szerepeljen az ország költségvetésében. A program megvalósítását a régió azzal támogatta, hogy DARFT alapítóként közreműködött a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Ráckevei Soroksári Duna-ág Térségfejlesztési Tanács létrehozásában. A Homokhátság-program ünnepélyes aláírása. Több száz milliárd forintos fejlesztésre nyílik lehetőség. 23