Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900"

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2

3 Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Egy kisvállalkozás alapításának számviteli teendői az Office-Őr KFT példáján keresztül Helyes Anasztázia TÁV Számvitel Vállalkozási 2011.

4 Tartalom 1. Bevezetés A kisvállalkozásokról általában A vállalkozás fogalma A vállalkozás alapítása Sikerességét befolyásoló tényezők A vállalkozási forma megválasztása Egyéni vállalkozás, egyéni cég A kisvállalkozások esetében választható társas vállalkozási formák Betéti Társaság Közkereseti társaság Korlátolt Felelősségű Társaság Az Office-Őr Kft megalakulása Az alapítást megelőző információ gyűjtés Társasági szerződés tartalmi és formai követelményei Cégbejegyzési iránti kérelem, cégbírósági eljárás Adóhatósági nyilvántartásba vétel TB bejelentési kötelezettség Egyéb bejelentési kötelezettség Adózás, adó- és járulékkötelezettség, adózás rendje Társasági adó Általános Forgalmi Adó Tagok után felmerülő adó- és járulékkötelezettségek Leendő alkalmazottak bére, utánuk fizetendő adók, járulékok Egyéb adók Helyi adók

5 6. Számviteli feladatok Könyvviteli rendszer kialakítása Beszámoló rendszer Számviteli politika, számlarend Bizonylati rend Pénztárkezelési szabályzat Egyéb szabályzatok Összefoglalás Felhasznált Irodalom Mellékletek 2

6 1. Bevezetés Egy könyvelőirodában dolgozom, ahol többször megkerestek bennünket azzal a kéréssel, hogy szeretnének vállalkozásba kezdeni, de nem tudják hogy Mit, Hogyan, Hol kezdjenek az elindításhoz. Szakdolgozatomban egy kis cégen az Office-Őr Kft-n keresztül mutatom be a vállalat alapításának folyamatát, ezt a cég megszületésétől kezdve mind az elméleti és mind a gyakorlati aktuális jogszabályok figyelembe vételével ismertetem. Szeretnék minden Olvasó számára segítséget nyújtani, aki még csak most tervezgeti, hogy vállalkozást alapítson, de nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel. Egy üzlet alapítása nem egyszerű gazdasági folyamat: a vállalkozás választása sorsválasztás. Amikor valaki elhatározza, hogy életét nem beosztottként, alkalmazottként folytatja tovább, e döntése semmiképpen nem kizárólag befektetések és hozamok, költségek és bevételek összevetéséről szól, hanem arról, milyen helyet foglal el a társadalmi munkamegosztásban, képes lesz-e megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a vállalkozása jelent. Sikeres lesz-e a piacon és sikeres lesz-e magánéletében? Eleget fog-e tenni vállalkozói kötelezettségeinek (adók, minőségbiztosítás, stb.) és eleget fog-e tenni állampolgári kötelezettségeinek, a társadalmi elvárásoknak (környezettudatosság, becsületes üzletvitel, stb.)? Az üzlet megtervezése nemcsak pénzügyi számításokkal jár, önmagunkat is alkalmassá kell tennünk a piacgazdaságból fakadó elvárások teljesítése. A vállalkozás operatív környezete Fogyasztók Versenytársak Szállítók Alkalmazottak A VÁLLALKOZÁS Tulajdonosok Érdekcsoportok Pénzügyi szervezetek Kormány 1. számú ábra 3

7 2. A kisvállalkozásokról általában 2.1. A kisvállalkozás fogalma A vállalkozó fogalmát a különböző szakirodalmak különféleképpen fogalmazzák meg, sokféleképp értelmezik. A vállalkozó az a magánszemély, aki belföldön, saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve, akinek tevékenységét a törvény vállalkozásként minősíti, valamint az a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Vecsenyi János professzor szerint vállalkozó az, aki más pénzét használja. De akár azt is mondhatnánk: vállalkozó az, aki vállalkozik. Akinek tehát van egy üzleti ötlete és ezt az ötletét meg is valósítja: üzletet csinál belőle. 1 A számviteli törvény előírásai szerint vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) végez (ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intéztet is, továbbá az egyesülés, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe), de nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek közé. /3. (1) 2./ 2 A törvény külön kategorizálja a kisvállalkozás fogalmát, miszerint Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek: a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérleg főösszege legfeljebb 500 millió Ft. 1 Szirmai Péter Klein Sándor: Üzleti tervezés Üzleti gondolkodás 2 Számviteli Törvény 4

8 2.2. A vállalkozás alapítása Egy saját vállalkozás elindításakor fontos, hogy tisztában legyünk a különböző vállalkozási formák előnyeivel és hátrányaival. Ismernünk kell az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket, hogy könnyebben ki tudjuk választani azt a formát ami leginkább megfelel az általunk elképzelt igényekhez Sikerességét befolyásoló tényezők A vállalkozási tevékenység sikere előre senkinek sem garantált. Egy vállalkozás éppen úgy végződhet kudarccal, mint ahogyan a siker lehetőségét is magában hordozza. Természetesen a vállalkozót a siker motiválja, vagyis nyereséget remél. Hiszen ezért teszi kockára a korábban megszerzett vagyonát. A kisvállalkozások látszólag könnyebben tudnak megfelelni az új kor kihívásainak, szemben a merev nagyvállalatokkal. A kihívásokra adható válaszok egyik csoportja természetes módon található meg az önálló kisvállalkozásokban ilyen tényező lehet a rugalmasság, a képesség a gyorsabb reagálásra vagy a kivállalkozások életmódjából fakadó azon sajátosság, hogy a nagyvállalkozásokénál jóval intenzívebb kapcsolatrendszert ápolnak. A modern gazdaságokban általában, a számukat tekintve a működő vállalkozások domináns része kisebb vállalkozás. A kisvállalkozások a gazdaság szinte összes szektorán megtalálhatók, az új gazdaság előretörésével azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az üzleti szolgáltató szektoron belül is az információs és kommunikációs technológiára épülő vállalkozások, melyek a parányi méret ellenére hatalmas teljesítményt képesek felmutatni. Az erősségek mellet azonban a kisvállalkozói-kör jól lehatárolható specifikus gyengeségekkel is jellemezhető (pl: finanszírozási problémák széles köre, irányítási szakértelem hiánya, technológiák hozzáférhetősége, munkatermelékenység stb.), melyek megismerése és célzott kezelése alapfeltétele az e vállalati szektorban rejlő potenciál kiaknázásának. 5

9 3. A vállalkozási forma megválasztása Hazánkban a vállalkozási formák sokszínűséget mutatnak. A választás során több tényezőt is vizsgálni kell mielőtt végleges döntést hozunk. Vizsgálni kell hogy a felelősség korlátlan vagy korlátozott, mekkora az alapításhoz szükséges kötelező törzstőke összege, hogy a kiválasztott formára milyen adózási formák vonatkoznak Egyéni vállalkozás, egyéni cég Az egyéni vállalkozás, egyéni cég fogalmát a Személyi Jövedelemadó Törvény III. fejezet szerint: 3 a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében, azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében, b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; 3 Személyi Jövedelem Törvény 6

10 e) az ügyvéd az ügyvédektől szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében A kisvállalkozások esetében választható társas vállalkozási formák A Gazdasági Társaságokról szóló törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (résvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható. 4 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.) Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Törvény előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Gazdasági társaság lapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvélnytársaság kivételével - legalább két tag szükséges Betéti Társaság A betéti társaság (bt.) az egyik legtipikusabb és legkedveltebb, állampolgárok által választható társasági forma. Alapjellegzetessége, hogy a tagok felelőssége megosztott: a beltag (beltagok) felelőssége korlátlan, a kültag (kültagok) csak vagyoni betétjét köteles 4 Gt törvény 7

11 a társaság részére szolgáltatni, a társaság hitelezőivel szemben nem felel. A kültag főszabályként nem lehet üzletvezető, nem képviselheti a társaságot és nem jogosult cégjegyzésre. A betéti társaság társaság. A kültag tehát nem hitelező, viseli a veszteséget, részesül a nyereségből, a taggyűlésen leszavazhatja a beltagot Közkereseti társaság A közkereseti társaság (kkt.) lényege, hogy a tagok (legalább két tag) a társasági szerződés alapján úgy folytatna közös gazdasági tevékenységet, hogy a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak. A kkt.-nál tehát a társaság üzleti vagyona és a tagok magánvagyona nem különül el egymástól. Ezért a kkt. viszonylag kevésbé alkalmazott társasági forma. A kkt. Esetében el kell különíteni a társaság belső és külső jogviszonyait. A tagok a kkt.-nál is kötelezettek vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, ezt később növelni vagy kiegészíteni nem kötelesek. A kkt.-nál általában a tagok személyesen is közreműködhetnek a társaság tevékenységében, ezért díjazásban is részesülhetnek. Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. A kkt. legfőbb szerve a zömmel kötött forma nélkül működő tagok gyűlése. A tagok gyűlésének hatáskörét, működési szabályait a társasági szerződében határozzák meg. A kkt. kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel teljes vagyonával. Ha a vagyon nem elég a hitelezők kielégítésére, mögöttes felelősségként belép a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége, ezért a tagok a társasággal együtt is perelhetők Korlátolt Felelősségű Társaság A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság a) amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből áll törzstőkével alakul. A legkisebb törzsbetét Ft, a legkisebb törzstőke Ft. A törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a törzsbetétet szolgáltató tag üzletrészévé alakul. 8

12 Az üzletrész forgalomképes vagyoni értékű jog, az üzletrészről értékpapírt kiállítani nem lehet. b) a tagok kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A társaság tagja tehát voltaképpen nem korlátolt felelősségű, e kifejezés a leegyszerűsítés és az üzleti kockázat korlátozására utal. A kft. Tagjai ugyanis a kft.-vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatásuk teljesítése tekintetében teljesen felelnek, a hitelezők felé pedig törvényben szabályozott különleges esetek, mint például a már említett felelősség átvitel szabályát leszámítva egyáltalán nem felelnek. A kft. személyegyesülés. A kft. minden tagjának egy törzsbetétje van, a törzsbetétnek több tulajdonosa lehet. A törzsbetétek aránya természetszerűen különböző lehet. A társaság tagjainak alapvető kötelezettsége a törzsbetét társasági szerződés szerinti befizetése a társaság részére. A kft. tagjai azonban mellékszolgáltatásra is vállalhatnak kötelezettséget, a mellékszolgáltatás vagyoni és személyes közreműködés egyaránt lehet, a tagot a mellékszolgáltatásért díjazás illetheti meg. A társasági szerződés emellett feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére a tagok terhére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő. A társasági szerződésben meg kell határozni a pótbefizetés legmagasabb összegét is. A társaság cégjegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés egyes üzletrészeket a többiektől eltérő jogokkal ruházhat fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. A kft. kivételesen és ideiglenesen megszerezheti a saját üzletrészét. Az üzletrész a tagok között szabadon átruházható. A társaság személyegyesülés jellegéből kifolyólag azonban az üzletrész főszabályként csak egy bonyolult elővásárlási rendszer szerint ruházható át külső személyekre: először elővásárlási jog illeti meg a tagot, másodszor a társaságot, harmadszor pedig a taggyűlés által erre kijelölt személyt. Az elővásárlási jogot azonban a társasági szerződésben kizárni, illetve korlátozni is lehet. Az új tagnak a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőként el kell fogadnia. A társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet, csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból. A tag halála esetében az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra. 9

13 A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A kft.-nél a taggyűlés határozata alapján közbenső mérleggel osztalékelőleg fizetésére is mód van. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, a taggyűlés egy vagy több ügyvezetőt választ a társaság operatív vezetésére. A taggyűlés működésére a Gazdasági Törvény részletes szabályokat állapít meg. Az ügyvezetőket a taggyűlés egyszerű többséggel választja, illetve hívatja vissza, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál taggyűlés nem működik, és a gazdasági társaság legfőbb szervének a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott hatáskörében az egyedüli tag (részvényes) írásban határoz. A Gazdasági Törvény részletesen szabályozzák a kft. törzstőkéjének felemelését és leszállítását. Ez egy igen bonyolult szabályozás annak érdekében, hogy a kisebbség, illetve a hitelezők érdekei ne sérüljenek. A kft.-nek létezik egyszemélyes változata is. Az egyszemélyes kft. külön szabályait szintén a Gazdasági Törvény állapítja meg. Az általam választott KFT is ilyen egyszemélyes kft. Alapítója: Korcz János. Törzstőkéjét Ft-ot egyösszegben, pénztári befizetéssel teljesítette. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító dönt határozattal. 4. Az Office-Őr Kft megalakulása A KFT megalakulása őrzési tevékenységre jött létre. A korábbi években egy alacsonyabb szintű társasági formában történt a tevékenység végzése, de a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva szükségessé vált egy magasabb szintű, a Korlátolt Felelősségű Társasági forma. A tevékenységet a jelenleg tag személyes közreműködéssel végzi, tervei között szerepel a későbbiekben alkalmazott foglalkoztatása is. 10

14 4.1. Az alapítást megelőző információ gyűjtés Az alapítást megelőző információ gyűjtés nagyon fontos tevékenysége egy leendő vállalkozónak, hisz döntően ettől függ a vállalkozása sikeressége. Az általam választott KFT ügyvezetője kereste meg könyvelőirodánkat a szándékkal, hogy vállalkozást szeretne indítani. Segítséget kért hogy mik a teendői, mik a választási lehetőségei. Beszélgetés során döntött a KFT társas vállalkozási forma mellett. Tájékozattuk a különféle bejelentési kötelezettségeiről. Tanácsot adtunk az ügyvéd kiválasztásában, aki a jogi kötelezettségeiről adott tájékoztatást, valamint elkészítette a társasági szerződést. Felhívtuk figyelmét az önkormányzat, az őrzési tevékenységhez kapcsolódó Személyvagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felkeresésére, valamint a bank választására Társasági szerződés tartalmi és formai követelményei A gazdasági társaságot társasági szerződés megkötésével lehet alapítani. Részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges az alapításhoz. A társasági szerződésben meg lehet határozni azt az időtartamot, amelyre a tag(ok) a társaságot létre kívánják hozni. Ha erről a társasági szerződésen nem rendelkeznek, akkor a társaság határozatlan időre jön létre. A gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasági szerződés, alapító okirat kötelező tartalmi elemei az alábbiak: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; OFFICE-ŐR Vagyonvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (OFFICE-ŐR Kft) 8900 Zalaegerszeg Kispesti út em. 8. b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig ha a törvény másképp nem rendelkezik nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) jogi személy vagy jogi 11

15 személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; Név: Korcz János Lakcím: 8900 Zalaegerszeg Kispesti út em. 8. c) a gazdasági társaság azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; Főtevékenység: Személybiztonsági tevékenység d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; A társaság törzstőkéje Ft e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; Az önálló cégjegyzésre jogosult: Korcz János f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét) továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküligazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); A társaságnál felügyelőbizottság választására nem kerül sor. g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír Cégbejegyzési iránti kérelem, cégbírósági eljárás A társaság jogerős cégbejegyzéséig a társasági szerződés érvénytelenségére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jogerős cégbejegyzés után a társasági szerződés megtámadására nincs mód, és a semmisség megállapításának is csak a Ctv.-ben szabályozott perben, az alábbiakban meghatározott semmisségi okokból van helye: a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okirata foglalására nem került sor; 12

16 b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették; e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték Adóhatósági nyilvántartásba vétel Az adózás rendjéről szóló évi XCII. Törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózó bejelentési kötelezettség terheli. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adóazonosító számot megképzi és nyilvántartásba veszi az adózót. Az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózó az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz (okmányirodához) intézett bejelentés benyújtásával, személyesen vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kéri az adószám megállapítását. Ha az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásához cégbírósági bejegyzés szükséges, az adózó a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kezdeményezi az adószám megállapítását. Az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásával illetve a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával az adózó egyúttal az állami adóhatósághoz is teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó adóköteles bevételszerző tevékenységet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés illetve cégbírósági bejegyzés nélkül folytathat tevékenységének megkezdése előtt az állami adóhatóságnál az e célr5a szolgáló nyomtatványon írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. 13

17 Az adószám megszerzése érdekében az adózónak a tevékenysége megkezdése előtt kell eleget tennie bejelentkezési kötelezettségének. A cégbejegyzésre kötelezett adózó, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységet folytat adózó részére a bejelentkezés napjával állapítja meg az adóhatóság az adószámot. A bejelentkezéssel egyidejűleg kezdeményezheti az adózó a közösségi adószáma megállapítását. Közösségi adószámmal annak az adózónak kell rendelkeznie, aki az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot folytat. Az adóhatósághoz való bejelentkezés írásban történik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető nyomtatványokon, vagy az állami adóhatság honlapjáról letölthető űrlapon, ez utóbbi megküldhető az adóhatóságnak elektronikus úton is. A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet mindig elektronikus úton kell benyújtani a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére. Az okmányirodához, illetőleg a cégbírósághoz benyújtott bejelentkezési nyomtatványon az adózónak nyilatkoznia kell arról is, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában alanyi mentességet választ, a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel kizárólag adómentes tevékenységet folytat, illetve egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, vagy valamely különleges adó megállapítási módot választ, figyelemmel az általa folytatandó tevékenységre és az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályaira, az Európai közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, továbbá az adómente termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti vagy közvetett vámjogi képviselőként jár el, illetve, hogy tevékenységére az adó megállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza. Az egyéni vállalkozó arról is köteles nyilatkozni, hogy választja-e az átalányadózást. Az adózó adatait - a cégbíróság cégjegyzékszámmal együtt a cégbíróság, illetve az okmányiroda az állami adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton. Az állami adóhatóság haladéktalanul közli az adószámot az okmányirodával illetőleg a 14

18 cégbírósággal, illetve értesíti a cégbíróságot vagy az okmányirodát, amennyiben az adószám megállapításának törvényi akadálya van. Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak. Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózók az okmányirodákhoz teljesített bejelentkezéssel egyidejűleg, a cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózók pedig a cégbírósághoz teljesített bejelentkezéstől számított 15 napon belül további adatokat jelentenek be közvetlenül az állami adóhatósághoz. A bejelentendő adatok közé tartozik: - az iratok őrzésének helye, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, - a jogelőd adóazonosító száma, - a tulajdonosok adóazonosító jele, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatok, - a magánszemély levelezési címe, ha az nem azonos a székhelyével, telephelyével, - a ténylegesen végzett tevékenységi körök, - székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda neve, elnevezése és adószáma, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartama és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontja, valamint azon iratok köre, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed, továbbá a cégbírósághoz be nem jelentett, az adózás rendjéről szóló XCII. Törvény pontjában foglaltaknak megfelelő telephely. A bejelentkezési kötelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási birság kiszabása TB bejelentési kötelezettség A munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresítet nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, 15

19 a heti munkaidejét a FEOR-számát. A bejelentést - a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon, - a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni a bejelentést. A bejelentésben fel kell tűntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A foglalkoztató a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére 3 munkanapon belül igazolást köteles kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat, és a bejelentés teljesítésének időpontját Egyéb bejelentési kötelezettség Egyes esetekben a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez kötheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenysége, ha jogszabály kivételt nem tesz, a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Személy- vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A kamarai bejelentkezés feltétele, hogy az őrzéssel foglalkozó vállalkozás Rendőrségi nyilvántartásba szerepeljen, ott igazoltan Működési engedélyt írjon alá. 16

20 5. Adózás, adó- és járulékkötelezettség, adózás rendje 5.1. Társasági adó A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján a belföldi és külföldi illetőségű személy, vállalakozás fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdálkodó tevékenységet folytat. Alanya: - belföldi illetőségű adózó (teljes körű adókötelezettség) - külföldi illetőségű adózó (korlátozott adókötelezettség) külföldi szerzetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék 5.2. Általános Forgalmi Adó Az általános forgalmi adóalanyának minősül az a jogképes személy, szervezet, aki sajt neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és végzése független formában történik. Általános forgalmi adókötelezettség alá esik az adóalany által belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, a Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített termékbeszerzés valamint a termékimport. Ez utóbbi attól függetlenül, hogy a terméket importáló adóalany vagy annak nem minősülő személy. Az általános forgalmi adózás rendszerében az adóalanyok a termékhez vagy a szolgáltatáshoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak. Főszabály szerint az adóalany az értékesítéskor az eladási árban beszedett (áthárított) adó összegéből a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított adót levonhatja. 17

21 Az adóalany által értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások általános adómértéke az adó alapjának 25 %-a. Ettől eltérő, alacsonyabb 5 illetve 18 %-os adómérték alkalmazására az áfa törvény melléklete, a tevékenység közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentesség alá tartozó értékesítések körére az áfa törvény tartalmaz felsorolást. Az 5 %-os kulcs alá tartozó termékek köre (könyv, újság, kotta valamint ezen termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája, egyes egészségügyi termékek) néhány kivétellel vámtarifa számra hivatkozással is meghatározott, a szolgáltatások köréből a távhőszolgáltatás is ezen adómérték alá tartozik. A 18 %-os adómérték alá tartozó termékeket (egyes élelmiszerek) az erre vonatkozó melléklet vámtarifa számra hivatkozással is meghatározza, míg az idetartozó kereskedelmi szálláshely szolgáltatás vonatkozásában statisztikai besorolásra nem utal az áfa törvény. A közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentesség alá tartozó termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások körét már nem a statisztikai besorolásra alapozza az áfa törvény, hanem a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló irányelve fogalomköréhez igazodva határozza meg. Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor dönteni kell az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban. A bejelentkezéshez rendszeresített formanyomtatványon meg kell jelölni, hogy az érintett személy alanya-e az általános forgalmi adónak, vagy sem, és ha igen, akkor arról is nyilatkozni kell, hogy - kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, - egyes ingatlanok értékesítésére, bérbeadására az adómentesség helyett az adókötelessé tételt, vagyis áfa fizetési kötelezettséget választja, - alanyi adómentességet választ, - adófizetési kötelezettségét az áfa-törvényben meghatározott általános szabályok alapján vagy valamely különleges adózási mód alapján állapítja meg - a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a bejelentkezésre rendszeresített nyomtatványok F jelű lapja szolgál (az egyéni 18

22 vállalkozók és a cégbejegyzésre kötelezett személyek részére az önkormányzati vagy a cégbírósági bejelentkezésre vonatkozó jogszabályok mellékleteiben meghatározott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresítetthez hasonló adattartalmú áfa nyilatkozat szolgál). Ennek kitöltésére célszerű kiemelt figyelmet fordítani, mivel az egyes adózási módok választásának, a bejelentett adatokban bekövetkezett változásnak jelentősége van az adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének megállapítása szempontjából. Egyes esetekben az általános szabályok szerinti adózás és a különleges adózási mód egyidejűleg is előfordulhat és alkalmazható. Ilyenkor a bejelentkezési lapon többféle adó megállapítási módot is lehet, illetve kell jelölni. Az adószám megszerzéséhez előirt bejelentkezési kötelezettség alól mentesül a magánszemély adózó az egyéni vállalkozó és a közösségi kereskedelmi kapcsolatot folytató adóalany kivételével akkor, ha kizárólag az áfa törvény szerinti ingatlan bérbeadási tevékenységet folytat és az áfát illetően nem élt az adókötelessé tétel jogával. Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez illetve cégbejegyzéshez kötött tevékenységek, adóalanyok esetében az általános fogalmi adóval kapcsolatos nyilatkozattételt nem az adóhatóságnál, hanem az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az okmányiroda, illetve a cégbíróság felé kell megtenni. A cégbírósági illetve okmányirodai nyilvántartásba vételre nem kötelezettek illetve a már működő adóalanyok az általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos bejelentésről vagy a bejelentésben történő változásról már az adóhatóság felé nyilatkoznak közvetlenül. Az adóalany, aki gazdasági céllal belföldön telepedett le (vagyis tevékenységének székhelye, állandó telephelye van belföldön) vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult alanyi adómentességet választani akkor, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 5 millió forint. 19

23 A tevékenységét év közben megkezdő adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg történő bejelentkezésekor is választhatja az alanyai adómentességet. Ekkor elegendő azon feltétel teljesülésének valószínűsítése, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Azonban, ha a tevékenységét év közben kezdő adóalany bejelentkezéskor nem élt a választás jogával, akkor alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhat. A következő adóévre vonatkozó választás bejelentését legkésőbb december 31-ig meg kell tenni. A bejelentkezéskor célszerű mérlegelni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban lesznek-e nagyobb kiadások pl. üzlethelyiség kialakítása, nagy értékű eszközök beszerzése vagy egy nagyobb összegű bérleti díj, bérleti jogért fizetendő ellenérték -, mert a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó alanyi adómentesség választása esetén nem vonható le. Az alanyi adómentesség előnye az, hogy az azt választó adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, egyes értékesítései és beszerzései kivételével amelyekre vonatkozóan nem járhat el alanyi mentes minőségében nem terheli adóbevallási, fizetési kötelezettség. Hátránya az, hogy adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt az általános szabályok szerint adózó adóalanyokhoz hasonlóan terheli a számla-, illetve a nyugtaadási kötelezettség. Az alanyi adómentes adóalany által kibocsátott számlában áthárított adómérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre, például rávezetni az alanyi adómentes szövegrészt, vagy más módon utalni kell az alanyi adómentességre. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli azokban az esetekben, amikor nem járhat el alanyi mentes minőségében. Ilyen például, ha - a vállalkozásában tárgyi eszközként használt terméket értékesít, - vállalkozásában immateriális jószágként használt, hasznosított vagyoni értékű jogot véglegesen átenged, - új közlekedési eszközt értékesít Közösség másik tagállamában, - beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, építési telket értékesít (még akkor is, ha ezek nem a vállalkozásában használt tárgyi eszközei körébe tartoznak) 20

24 - adóalanyiságát eredményező tevékenységétől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül szolgáltatást nyújt, ha az ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható, - az adóalanyiságát eredményező tevékenységétől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül, e törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenységet végez, feltéve, hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható, - külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetén, - egyes, az ún. fordított adózás alá tartozó (nemzetközi) ügyletek esetén, vagyis például, ha az áfa törvény alkalmazási hatálya alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett külföldön van, ezek hiányában, ha a termékértékesítő, szolgáltatás nyújtó állandó lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön található egyes eseteiben, - a számlában mentessége ellenére adót hárít át, - az ellenérték meg nem fizetése miatt az ad megfizetéséért kezesként felel, eurót 2,5 millió forintot meghaladó értékű közösségi beszerzés (vagy választása esetében ezen értékhatár alatt is) esetén, továbbá érék határtól függetlenül jövedéki termék és új közlekedési eszköz közösségi beszerzése esetén, - termékimport esetén. Bizonyos ügyletekhez, mint például a külföldön teljesített szolgáltatáshoz kapcsolódó, vagy az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséhez kapcsolódó beszerzést terhelő adó levonható, abban az esetkörben, amikor az adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében. Főszabály szerint az alanyi adómentesnek a termékimportot, valamint az új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzését terhelő adóját a vámhatóság állapítja meg kivetéssel. Az alanyi adómentesség az adóév (tárgy naptári év) végéig választható. Az adóév elteltét követően ismét lehet élni a választás jogával. Az adóhatósághoz csak változtatás esetén kell ismét bejelentést tenni. Az alanyi adómentesség, a választására jogosító összeghatár túllépésével megszűnik, ezt az adókötelezettséget érintő változást az értékhatár elérését követő 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni. 21

25 Az alanyi adómentesség értékhatár túllépés miatti megszűnését követő második adóév végéig alanyi adómentesség nem választható. A hatályos rendelkezések értelmében az adóalanynak csak abban az esetben kell nyilatkoznia az adóhatóság felé az alanyi adómentességével összefüggésben, ha az általános szabályok szerinti adózása (vagy esetleg más adózási módra) akar áttérni, illetve, ha alanyi adómentes státusa értékhatár túllépése miatt szűnik meg. Az adót az adóalany főszabályként önadózással, a kizárólag az ingatlan sorozatjelleggel történő értékesítése miatt adóalannyá válók esetében az állami adóhatóság kivetéssel, a termékimport és egyes speciális adózói köre tartozó adóalanyok egyes közösségi beszerzései tekintetében a vámhatóság kivetéssel állapítja meg. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében olyan nyilvántartást kell vezetni, mely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben az értékesítés utáni adófizetési kötelezettség, illetve adófizetés alóli mentesség, az előzetesen felszámított adó ezen belül a levonható és a nem levonható rész összegszerű meghatározására és kimutatására. Az adó megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét az adóalany az ugyanezen vagy korábbi adó megállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével csökkentheti. A különbözet az elszámolandó adó. Ha az elszámolandó adó pozitív előjelű (a fizetendő adó összege a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghaladja), az adóalany az elszámolandó adó összegét köteles megfizetni, az Art-ben meghatározott esedékességig. Ha az elszámolandó adó negatív előjelű (a levonható előzetesen felszámított adó összege a fizetendő adó összegét meghaladja), az elszámolandó adót az adóalany az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakan a fizetendő adót csökkentő tételként beszámíthatja, illetve meghatározott feltételekkel, az Art-ben meghatározott esedékességtől kezdődően a bevallás benyújtásával egyidejűleg, kérheti az állami adóhatóságtól annak visszatérítését. Az állami adóhatóság az adóalany adó-visszaigénylési kérelmét akkor teljesíti, ha a negatív előjelű különbözet korrigált összege eléri vagy meghaladja - a havi bevallásra kötelezett adóalany esetében az 1 millió forintot, - negyedéve bevallásra kötelezett esetében a 250 ezer forintot, - éves bevallásra kötelezett esetében az 50 ezer forintot. 22

26 A negatív előjelű elszámolandó adót legfeljebb annak összegéig csökkenteni (korrigálni) kell azon beszerzésekre jutó adóval néhány kivétellel -, amelyek adóval növelt ellenértékét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtásának határidejéig nem fizette meg. Az adó-visszaigénylés feltételei közé tehát a kifizetettség is hozzátartozik. Jogutóddal történő megszűnés esetén a jogelőd a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásában szerepeltetett negatív elszámolandó adó az előzőekben ismertetett feltételek nem teljesülése miatt vissza nem igényelhető összegét a jogutód veheti figyelembe, mint fizetendő adót csökkentő tételt. Az az adóalany, akinek adószámát az állami adóhatóság jogerősen felfüggesztette, a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően adólevonási jogát nem gyakorolhatja. Amennyiben az adózó adószámát az állami adóhatóság törölte, az adószám törléséről szóló határoztat jogerőre emelkedésének napjával adólevonási joga elenyészik. Ezen időponttól kezdődően már nem igényelheti vissza a negatív előjelű elszámolandó adóját. Az általános forgalmi adót a havi adóbevallása kötelezett adóalany a tárgyhónap első napjától utolsó napjáig terjedő időszakra, a negyedéve adóbevallása kötelezett adóalany a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig, éves bevallásra kötelezett adóalany a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra állapítja meg. A kezdő adóalany negyedéves áfa-bevallásra köteles. A tárgyévi adókötelezettség bevallására a tárgyévnek megfelelő évszámmal kezdődő 65. számú nyomtatvány (2011. évre vonatkozóan a számú nyomtatvány) szolgál, melyen az adóalanynak jelölnie kell, hogy az adott bevallás havi, negyedéves vagy éves időszakra vonatkozik. Az általános forgalmi adó nettó összegéről a havi adóbevallásra kötelezett adóalanynak a bevallást a tárgyhót követő hó 20-ig, a negyedéves adóbevallásra kötelezett adóalanynak a negyedévet követő hó 20-ig, az éves bevallásra kötelezett adóalanynak a tárgyévet követő és február 25-ig kell benyújtania. A pozitív előjelű elszámolandó adót ezen időpontig kell befizetnie, illetve a negatív előjelű elszámolandó adót ezen időponttól igényelheti vissza, amennyiben annak előzőekben ismertetett jogszabályi feltételei fennállnak. Az adóalanyoknak az adóbevallási kötelezettséget, így az áfa bevallást is elektronikus úton kell teljesíteniük. 23

27 Havonként kell adóbevallást benyújtania az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző második év adó megállapítási időszakában fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adó megállapítási időszakokban keletkezett levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének éves szinten összesített összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. Évente kell adóbevallást benyújtani az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Az éves adóbevallás benyújtására kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévben év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapit meg, negyedéves bevallásra kell áttérnie. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania, amelyen az értékhatárt elérte, vagy az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg. Az éves adóbevallás benyújtására kötelezett adóalany köteles havi bevallásra áttérni, ha a tárgyévben év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elért. Az első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról adja be, amelyben az 1 millió forintot elérte, majd az ezt követő hónaptól havi bevallás benyújtására kötelezett. A tevékenységét kezdő adóalany és az az adóalany, akinek a tárgyévet megelőző második évi elszámolandó adójának éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot meghaladta, vagy közösségi adószámmal rendelkezik, de a havi bevallás feltételének nem felel meg, negyedéves bevallásra kötelezett. Alanyi adómentességét év közben elvesztő, de tevékenységét nem az adott évben kezdő adóalany, illetve a következő évtől adókötelezettséget választó alanyi adómentes adóalany olyan bevallás benyújtására kötelezett, amelyre a megelőző második évi elszámolandó adó adatai alapján egyébként kötelezett lenne. A bevallást attól függetlenül be kell nyújtani, hogy az elszámolandó adó összege pozitív vagy negatív előjelű, vagy esetleg nulla. Az az adóalany, aki kizárólag közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként, vagy alanyi adómentesként, vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végző, különös jogállásúként jelentkezett be, a közösségi kereskedelmi kapcsolat 24

28 keretében teljesített ügyletek után havi gyakorisággal bevallás benyújtására kötelezett. Az előzőek szerinti adóalanyoknak ezen kívül a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriság szerint kell az áfa bevallási kötelezettségüket teljesíteniük azzal, hogy áfa bevallást csak olyan bevallási időszakra vonatkozóan kell benyújtaniuk, amely időszakban adófizetési kötelezettséggel járó ügyletük volt Tagok után felmerülő adó- és járulékkötelezettségek Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a táras vállalkozásban. A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: - munkaviszony, - megbízási jogviszony, - tagsági jogviszony. Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem. A foglalkoztatót terhelő járulékok, 27 % mértékű társadalombiztosítási járulék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24 %, az egészségbiztosítási- s munkaerő-piaci járulék mértéke 3 %, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 %, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1 %. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek havi összege 5100 forint, napi összege 170 forint. Alapesetben a társas vállalkozás a tagsági jogviszonyban munkát végző biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a 25

29 személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg január 1-jétől minimálbér: - a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2011-ben havi 78 ezer forint) és - a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege (2011-ben havi 94 ezer forint), ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék lapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán elszámolt járulék a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előirt határidőn belül befizetni. Nem fizet 1,5 % mértékű munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki - közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, - saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek az a munkavállaló, aki fizetés nélküli szabadságon van. Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg - munkaviszonyban áll és foglalkoztatása a munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, vagy - közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, 26

30 akkor a társas vállalkozásban a járulékokat a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ha a társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő, tagsági jogviszonyban munkát végző tagja, akkor a legkisebb összegű járulékot a minimálbér után csak az egyik a tag választása szerint társaságnak kell megfizetnie. A további társaságoknál csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell befizetni az említett járulékokat. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a társas vállalkozásnak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni. A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 % nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha z egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás 27

31 fizeti meg utána. Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Amennyiben a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a társas vállalkozó a tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani. Ha a tag munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végez munkát, akkor a járulékfizetési kötelezettséget is értelemszerűen az e jogviszonyokban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A társas vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék után 14 % -os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 % természetbeni és 2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. Alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, vagy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozói jogviszonya alapján a társas vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a felsorolásban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzáárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzáárulás-fizetési felső határt, vagyis a négyszázötvenezer forintot. A társas vállalkozót terhelő, a társas vállalkozás által levont százalékos mértékű egészségügyi hozzáárulást a vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be a NAV felé Leendő alkalmazottak bére, utánuk fizetendő adók, járulékok Alkalmazottat foglalkoztatni különféle jogviszonyok alapján lehetséges: - munkaviszony - megbízási, vállalkozási jogviszony - közép- vagy felsőfokú nappali tanuló, hallgató - nyugdíj melletti jogviszony. 28

32 Az alkalmazottnak fizetendő bér minimumát törvény szabályozza, 2011-ben havi 78 ezer forint, vagy ha a tevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum 2011-ben havi 94 ezer forint. Utánuk fizetendő : - 27%-os TB járulék - 10%-os nyugdíjjárulék - Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék - egészségbiztosítási 6 (4+2) % - munkaerő-piaci 1,5 % 5.5. Egyéb adók A cégautó adóval kapcsolatos adókötelezettséget a gépjárműadóról szóló törvény szabályozza. A cégautó adót negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is. A cégautó adó bevallására a évben a 1101-es számú bevallás szolgál. A cégautó adót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan, akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett személygépkocsi után kell megfizetni, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve az szja-törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja, a gépjárműadó. 29

33 Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban. A költségek tételes elszámolásra egyebekben az szja-törvény járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak. Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautó adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautó adót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevő az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautó adó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás. A cégautó adót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. 30

34 A cégautó adó tételes adó, melynek havi mértéke: cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén Ft. - egyéb személygépkocsi esetén Ft. A kétszeres adózás kizárása miatt a negyedévre fizetendő cégautó adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjármű adó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautó adó-, gépjárműadó kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető. Egyes ágazatokat különadó terhel, ilyen adókötelezettsége van: - a bolti kiskereskedelmi tevékenység, - a távközlési tevékenység folytatása, továbbá - az energiaellátó vállalkozási tevékenysége. Az adó alapja az adóalanynak az adóévben tevékenységéből származó nettó árbevétele. Az adó mértéke: - a bolti kiskereskedelmi tevékenység végzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó észe után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%. - a távközlési tevékenység folytatása esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó rése után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó észe után 6,5%. - az energiaellátó vállalkozási tevékenység esetén az adóalap 1,05%-a. 31

35 Helyi adók A helyi adók közé sorolandó az iparűzési adó, a kommunális adó, az építményadó. Az önkormányzatok határoznak arról, hogy ezen adónem közül melyiket és milyen mértékben vetik ki az illetékességi területükön. Zalaegerszeg városa illetékességi területére iparűzési adó fizetésére kötelezi a vállalkozókat. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység setén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a bevallásában megosztania. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke tevékenység-végzés után naptári naponként Ft. Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg az 1,5 millió Ft-ot. A vállalkozónak a vállalkozás megkezdésekor Bejelentési kötelezettsége van az adott önkormányzathoz. A bevallási kötelezettségének minden adóévet követő év május 31-ig kell eleget tennie. Az adókötelezettség egész évre szól január 1. naptól december 31-ig, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 32

36 december 31-ig. Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az adózó a székhelyét áthelyezte, a telephelyét megszüntette. 6. Számviteli feladatok A számviteli törvény elsődlegesen a beszámolási lehetőséget szabályozza, a vállalkozásnak a számviteli információs rendszer kialakításánál figyelembe kell venni - egyrészt a jogi szabályozás kereteit, - másrészt a belső információs igényeket Könyvviteli rendszer kialakítása A könyvelés a gazdasági események rögzítését jelenti. Könyvelni azonban csak bizonylat alapján lehet, vagyis minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani. A bizonylatot fel kell dolgozni, majd a különböző könyvviteli nyilvántartásokban fel kell egyezni annak a gazdasági eseménynek a hatását, amelyet a bizonylat tartalmaz. 1/ Alapnyilvántartások Azok az elsődleges bizonylatok, amelyeket a gazdasági művelet színhelyén készítenek, és amelyeknek egy példánya helyben marad. 2/ Analitikus nyilvántartások A könyvviteli zárlat során az analitikus nyilvántartásokról a főkönyvi számlák szerinti csoportosításban kivonatot kell készíteni. E kivonatok alapján készül el a feladás. A feladás lényege abban áll, hogy egy eszközben egy időszak során bekövetkezett számos tételből álló változásokat összegyűjti, a főkönyvi könyvelés számára. 3/ Főkönyvi könyvelés A főkönyvi könyvelés két változatban valósul meg: főkönyvi számlán és főkönyvi naplóban. Főkönyvi számlán: a gazdasági eseményeket tartalmuk szerint kell könyvelni. 33

37 Főkönyvi naplóban: a gazdasági eseményeket felmerülésük sorrendjében (időrendben) kell feljegyezni. Ilyen naplók: - Nyitó napló - Banknapló - Pénztárnapló - Vegyes napló - Záró napló A főkönyvi számlák adatállományáról választott időszakonként, de évente legalább egyszer - a beszámoló elkészítését megelőzően - annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Akkor is kell főkönyvi kivonatot készíteni, ha számviteli adaton alapuló adatszolgáltatási kötelezettsége van a vállalkozónak. A főkönyvi kivonat teremti meg a kapcsolatot a könyvviteli elszámolás és a beszámoló között Beszámoló rendszer A beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és annak változásait bemutató pénzügyi jelentés, ennek összeállítási szabályait a számviteli törvény rögzíti. A beszámolót alátámasztó okmányok: - főkönyvi kivonat - leltár. A beszámoló készítője a vállalkozó által megbízott személy, főkönyvelő. Valódiságáért a vállalkozó felel Számviteli politika, számlarend A számviteli törvényben rögzített alapelvek értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő törvény végrehajtásának módszereit eszközeit meghatározó- számviteli politikát. A számviteli politika az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket, sajátos szabályokat, előírásokat 34

38 tartalmaz, amelyek azonban összhatásukban a számviteli törvény adta keretek között kihatnak az adott gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére, befolyásolják az adott gazdálkodó tárgyévi adózás előtti és adózás utáni eredményét is. A számviteli politika tehát nem más, mint megalapozott döntések sorozata. Ebből következően a számviteli politikát legalább a vállalkozás vezetésének kell elfogadnia. Másképpen fogalmazva a számviteli politika keretében hozott döntések az adott gazdálkodóra (vállalkozásra) kötelező érvényűek, azoktól eltérni csak a számviteli politika a törvényi előírásoknak megfelelő módosítása után, a módosított szabályzatok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet. Gyakorlati szempontból a számviteli politika keretében a megalapozott döntést kell hozni azokban a kérdésekben, ahol a számviteli törvény választási lehetőséget ad, vagy nincs ugyan választási lehetősége a vállalkozásnak, de a törvényi előírás teljesítéséhez az eszközt, a módszert az adott vállalkozás rendelheti a törvényi előíráshoz. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző - szabályokat, - előírásokat és - módszereket, amelyekkel meghatározza a gazdálkodó, hogy - mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, - a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, illetve - az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika célja az, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. Ebből következően a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. 35

39 A számviteli politika keretében hozott döntések kihatnak az eredményre, így e döntéseket mindig számításokkal kell alátámasztani. E számításokat a beszámoló alátámasztására szolgáló bizonylatokkal együtt kell megőrizni. A számviteli politika a legfőbb számviteli szabályzat a vállalkozásnál. Ebből az is következik, hogy e szabályzat összeállításkor figyelembe kell venni azokat a területeket, melyek a számviteli politika fogalomkörébe tartoznak, és meg kell határozni ezek közül azokat, amelyekről az adott vállalkozásnál vezetői döntést kell hozni. Ennek érdekében szükséges a különböző megoldások hatását számszerűsíteni és szükséges meghatározni a vállalkozás beszámolójára és annak részeire gyakorolt hatását. E hatásvizsgálat alapján dönthet a vállalkozás vezetése arról, hogy melyik számvitel politikai változat alkalmazása lenne az elérendő célok megvalósítása szempontjából a legkedvezőbb. Természetesen a választási lehetőségek mellett is a számviteli politika kialakításának elsődleges szempontja az, hogy a számviteli törvényben meghatározott számviteli elveket és értékelési előírásokat betartva a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámoló valós és megbízható képet adjon. Az újonnan alakuló gazdálkodó köteles a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül számviteli politikáját elkészíteni. Amennyiben a törvényi előírásokban változás következik be, úgy a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 napon belül a gazdálkodónak is módosítania kell saját számviteli politikáját. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A számviteli politika kialakítása során a vállalkozás vezetőinek az alábbi fontos kérdésekben kell dönteniük: - A beszámolási forma megválasztása A számviteli törvény a vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről beszámolási kötelezettséget ír elő. A vállalkozás vezetésének meg kell határoznia, hogy a törvény előírásait figyelembe véve milyen beszámolási formát választ (éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló). A vezető döntésénél figyelembe kell venni, hogy éves beszámolót bármely kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, a törvény az egyszerűsített éves beszámoló 36

40 készítésének feltételeit szabályozza csak. Nem készíthet egyszerűsített éve beszámoló az a vállalkozó ahol az üzleti év a naptári évtől eltér. 5 - A mérleg választott formájának megállapítása A számviteli törvény kétféle mérlegsémát engedélyez. Az A változatú mérleg mérlegszerű, a B változatú mérleg pedig lépcsőzetes felépítésű. Tartalmi szempontból a kétféle mérleg azonos, de informatív tartalmuk eltérő. Az A változatú mérleg az eszközöket és forrásokat esedékességük alapján mutatja. A B változatú mérleg a likviditási követelményeket érvényesíti elsősorban. 6 - Az eredménykimutatás választott formájának megállapítása Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapítható összköltség, illetve forgalmi költség eljárással. A számviteli törvény a vállalkozóra bízza, hogy a kétféle módszer közül melyikkel állapítja meg az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét. A számviteli politikában rögzíteni kell az alkalmazott módszert. A két módszer ugyanolyan eredményre vezet, az eredmény keletkezésére ható tényezők elemzésénél mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai is. 7 - A beszámoló (mérleg) készítés időpontjának megállapítása A számviteli törvény az üzleti év fogalmát használja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni. A vállalkozók gyakorlatában az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A vállalkozónak a beszámolót a mérleg fordulónapját (jellemzően december 31.) követő 150 napon belül kell letétbe helyezni. Tehát a vállalkozónak december 31. és május 30. közötti időintervallumon belül kell kijelölni a mérlegkészítés időpontját. A mérlegkészítés időpontját az egyik évről a másikra nem célszerű megváltoztatni. 8 - A mérleg és az eredménykimutatás további tagolása A mérleg és az eredménykimutatás összeállításánál - a világosság elvét érvényesítve megengedi a számviteli törvény azt, hogy a sorokat a vállalkozó 5 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 6 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 7 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 8 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 37

41 továbbtagolja, illetve összevonja. Ha a valós és megbízható képhez elégséges, úgy az arab számmal jelzett tételek egy-egy római számmal jelzett csoporton belül összevonhatók. A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít új tételek felvételére is. 9 - Az eszközök besorolásának meghatározása A számviteli politikai keretében a vállalkozás a számviteli törvény előírásait figyelembe véve dönt arról, hogy mely eszközöket sorolja a befektetett eszközök, s melyeket a forgóeszközök közé Az értékcsökkenési leírás módszereinek meghatározása Az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításakor abból a feltételezésből kell kiindulni, hogy egyrészt a hasznos élettartam végén mennyi lesz a maradványérték, másrészt évente milyen összegű értékcsökkenést kell elszámolni. Az eszköz használatba vételekor meg kell tervezni, hogy az eszközt mennyi ideig használja a vállalkozás és a hasznos élettartamra milyen módszer alkalmazásával határozza meg az értékcsökkenés összegét. Alkalmazható a lineáris, degresszív és a progresszív módszer. A számviteli törvény lehetővé teszi a kisértékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök használatba vételekor egyösszegben történő leírását. A vállalkozónak dönteni kell abban, hogy mely eszközökre alkalmazza ezt a lehetőséget, terv szerinti értékcsökkenést. A törvényben meghatározott esetekben terven felüli értékcsökkenés elszámolására is sor kerülhet A készletek elszámolásának és értékelésének módja A számviteli politika kialakítása során abból kell kiindulni, hogy a vállalkozó a számviteli törvény szerint a készletekkel kapcsolatos elszámolásoknál két alapvető eljárás közül választhat: - készletekről évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet - készletekről évközben értéknyilvántartást nem vezet és 9 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 10 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 11 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 38

42 - folyamatos mennyiségi nyilvántartás van vagy - folyamatos mennyiségi nyilvántartás nincs Az értékvesztések számítása, információi A számviteli törvény szerint a következő eszközöknél kerülhet sor értékvesztés elszámolására: - a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél - a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, - a pénzügyileg nem rendezet követeléseknél, - a vásárolt és saját termelésű készleteknél Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolása A vállalkozás a befektetett eszközöknél élhet a piaci áron történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, ezen eszköz piaci értéken is felvehető a mérlege. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között értékelési tartalékként lehet kimutatni Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások köre, azok elszámolásának rendje A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál érvényesíteni kell az időbeli elhatárolás elvét, a kapcsolódó összemérés elével együtt. A számviteli politikában rögzítni kell az aktív és passzív időbeli elhatárolások tételeit, meg kell állapítani a számítások módját, valamint e tételek dokumentálását Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása A mérlegben alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével 12 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 13 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 14 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 15 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 39

43 kapcsolatos olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételeken várhatóan megtérülnek. Amennyiben a vállalkozó az aktiválást választja, úgy az osztalékfizetési korláttal kell számolni A költségelszámolás választott módszere A költségelszámolás területén is nagy szabadságot biztosít a vállalkozóknak a törvény. - A könyvviteli zárlat gyakoriságának és időpontjának meghatározása A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása tartoznak. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A számviteli törvény nem írja elő a könyvviteli zárlat időpontját, azt a vállalkozónak kell megállapítania A kiegészítő melléklet tartalmának meghatározása A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan a törvény előírásokat tartalmaz, és különféle követlényeket támaszt. Olyan tartalmúnak kell lennie a kiegészítő mellékletnek, amely a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához szükséges A könyvvizsgálat szabályai A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 17 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 18 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 19 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 40

44 - A könyvek tárgyévi megnyitásának módja A könyveket a napatári év első napjával kezdődőn meg kell nyitni és a számlákon fel kell jegyezni a gazdasági események hatásait. - Az ellenőrzés, az önellenőrzés hatásának elszámolása és bemutatása Az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak A vállalkozás számlarendjének összeállítása, beleértve a számlatükör elkészítését is Fontos, hogy a mérleg és az eredménykimutatás könyvviteli alátámasztása biztosított legyen. - A leltárkészítési és a leltározási szabályzat összeállítása - Az értékelési szabályzat összeállítása - A pénzkezelési szabályzat összeállítása - Az elszámolások bizonylati rendje, az alkalmazott bizonylatok, a bizonylatok feldolgozása. 21 A számviteli törvény szerint: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. 22 A törvényi előírásoknak és a törvény szellemének megfelelően a számlarendnek - biztosítani kell, hogy a segítségével történő könyvvezetés a beszámoló elkészítését megfelelően alátámassza - elő kell segítenie a könyvvezetés során a számviteli alapelvek érvényre juttatását - kifejezésre kell juttatnia a számviteli törvénynek megfelelő, alkalmazott számviteli politikát 20 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 21 Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek 22 Számviteli törvény 41

45 - tükröznie kell a vállalkozás jellegét (tevékenységét, annak összetettségét) és nagyságát - elégséges eligazítást kell adnia a szabályszerű könyvvezetéshez azáltal, hogy rövid, tömör magyarázatokkal világossá teszi a kijelölt számlák tartalmát és a más számlákkal való összefüggéseit, érthetővé téve a gazdasági esemény lényegét - világossá, érthetővé, áttekinthetővé kell tennie az ellenőrzést végzők számára a könyvviteli rendszert. A szabályozás kiterjed: - a számlatükör összeállítására, amely a társaság által várhatóan használandó főkönyvi számlák számát és megnevezését tartalmazza - a szöveges számlamagyarázatokra, ami kiterjed a számla tartalmára, a számlán nyilvántartott érték változásának (növekedések, csökkenések) jogcímeire, az adott számlán elszámolandó gazdasági eseményekre, azok számlaösszefüggéseire - az analitikus nyilvántartásokra - a zárlati könyvelési teendők előírásaira - az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi elszámolás egyeztetésére - a főkönyvi kivonat összeállítására. Fontos, hogy a mérleg és az eredménykimutatás könyvviteli alátámasztása biztosított legyen. Ezt a számviteli politika kidolgozásával is biztosítani kell. A számlarendnek eligazítást kell adnia a könyvvezetéshez az által, hogy: - rövid, tömör magyarázatokkal világossá teszi a kijelölt főkönyvi számok tartalmát és más számlákkal való összefüggését, - értékelhetővé teszi a gazdasági események lényegét - áttekinthetővé teszi az eszközök, elsősorban a könyvvizsgáló részére a vállalkozás könyvviteli rendét, beleértve a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, valamint az évközi zárlatok és az éves zárlat időpontját, feladatát. 42

46 A számlarendnek tartalmaznia kell: - minden alkalmazásra kijelölt számla számlajelét és megnevezését, - a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, - a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet Bizonylati rend A számviteli törvény nagy súlyt helyez a bizonylatokkal kapcsolatos követelményekre, de mégis a törvény jellegéből adódóan a szabályozás általánosnak tekinthető. A bizonylati elv maradéktalan érvényesítése, a mérleg és az eredménykimutatás bizonylati alátámasztása szükségessé teszi a bizonylati rend szabályozását. A vállalkozó ezt megteheti önállóan vagy a számviteli politika részeként. Az előbbi eseten a szabályozásra csak hivatkozni kell a számviteli politikában. A bizonylati szabályzatban szükséges összefoglalni a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit, beleértve a szigorú számadású bizonylatokra vonatkozó szabályozást is. Célszerű bemutatni az alkalmazott bizonylatokat és rögzíteni a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának útját. Szükséges meghatározni a szigorú számadású nyomtatványok körét is. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor azt kell figyelembe venni, hogy - a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül - készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, - bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig kell a könyvekben rögzíteni. 43

47 Az adóalany a saját személyétől eltérő más személy, szerezet részére köteles az általa teljesített termék étékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani, ha - adóalany vevő részére értékesít, - részére más adóalany fizet előleget, - nem adóalany fizet előleget, és kéri a számla kibocsátását, illetőleg akkor is, ha ugyan nem kéri a számla kibocsátását, de az előleg összege eléri vagy meghaladja a forintnak megfelelő pénzösszeget, - az adóalany a Közösség más tagállamában, illetve harmadik országban termékértékesítést teljesít, szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedésének helye kizárólag belföldön van, ennek hiányában pedig lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön, - ha jogi személynek nem minősülő, nem adóalany részére forintnak megfelelő pénzösszeget elérő vagy meghaladó, adót is tartalmazó ellenértékű ügyletet teljesít. Előleg számlában szövegesen utalni kell azon ügylet tartalmára, adataira, melynek ellenértékébe az előleg majd beszámításra kerül. Amennyiben a teljesítésig történő készpénzfizetés alkalmával a vevő számlát nem kért, akkor az eladó köteles az értékesítésről nyugtát adni. A viszonteladókra vonatkozó különleges adózás, az utazási irodai tevékenységre vonatkozó különös árrés-adózás esetén, adómentes termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén a számlán szövegesen jogszabályi hivatkozással vagy más egyértelmű módon utalni kell a különös adó megállapítás módjára, vagy az adómentesség típusára. A számla kibocsátásáról az adóalanynak legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetés esetén a fizetendő adó megállapításáig amely ez eseten annak kézhezvételekor, jóváírásakor van -, de legkésőbb az attól számított ésszerű határidőn belül kell gondoskodni. Az ésszerű határidő, készpénzfizetéses vásárlás esetében azonnali, vagyis ilyen eseten a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, egyéb, de adó felszámításával, áthárításával járó esetekben a kibocsátási határidő továbbra is maximum 15 nap, egyéb, nem készpénzes, de adó felszámításával nem járó esetekben az ésszerű határidőt az adóalany az ésszerűség határain belül maga határozhatja meg. Lehetőség van gyűjtőszámla kibocsátására is abban az esetben, ha az adóalany ugyanannak a személynek, 44

48 szervezetnek és azonos teljesítési napon, vagy telesítésre kötelezett adóalany azonos adó megállapítási időszakában több, számla kibocsátásra jogalapot teremtő ügylett teljesít. A számla, egyszerűsített számla kibocsátására az áfa törvény előírásai szerint kötelezett adóalany bizonylat kibocsátási kötelezettségét előzetes írásbeli megállapodás alapján az adóalany nevében és javára az adóalany vevő, megrendelő átvállalhatja, vagy azt a számla kibocsátására kötelezett adóalany nevében és az ő képviseletében eljáró harmadik fél adóalany is teljesítheti. Elektronikus úton kibocsátott számla esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni, vagy az elektronikus adatcsere rendszerben elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. A nyugtaadás a szerencsejáték szolgáltatás, sajtótermék étékesítés és a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kivételével minden adóalanyra nézve kötelező, a számlával nem kísért, a teljesítéssel egyidejű készpénzfizetéses értékesítés esetén. A nyugtaadási kötelezettség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által engedélyezett un. Fekete dobozos pénztárgépekkel, taxaméterrel is teljesíthető. Egyes tevékenységi körökben a nyugtaadási kötelezettséget kizárólag a pénztárgép vagy taxaméter alkalmazásával lehet teljesíteni. A bizonylatokat csoportosíthatjuk keletkezési helyük szerint: - belső bizonylatok: mindazok az okmányok, amelyek elsődleges kiállítása a társaságunknál történik - külső bizonylatok: mindazon bizonylatok, amelyek kiállítása nem a társaságunknál, hanem az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső szernél történik. Gazdálkodási szakterületük szerint a bizonylatok: - befektetett eszköz létesítésével, átvételével, átadásával, selejtezésével és azok nyilvántartásával kapcsolatos bizonylatok - készletekkel kapcsolatos bizonylatok 45

49 - pénzforgalmi bizonylatok - számlázási bizonylatok - bérszámfejtési bizonylatok - leltározási bizonylatok. Azokat a nyomtatványokat amelyek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás kötelezettségű nyomtatványként kezeljük. A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell a bizonylatokon feltüntetett adatokat, azok hitelességét. Könyvelésük előtt a bizonylatokat csoportosítani kell. A feldolgozás során ki kell jelölni azokat a főkönyvi számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), amelyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait rögzíteni kell. Rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját. A könyvelést végző személy a bizonylatot kézjegyével köteles ellátni. Biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét. A feldolgozás során ellenőrizni kell: - a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét - a könyveléshez minden bizonylat megérkezett-e - az adatok feldolgozása teles körűen megtörtént-e - a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét. A bizonylatok alaki ellenőrzése során vizsgálni kell - a gazdasági esemény bizonylatolása az előirt bizonylaton történt-e - a bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál) - a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e - a szükséges aláírás szerepel-e a bizonylaton - a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e - a szükséges mellékletek csatolva vannak-e. A számszaki vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. 46

50 Vizsgálni kell a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatokat időrendi sorrendben, irattartóan kell tárolni. A beszámolót, valamint az ezt alátámasztó kőkönyvi kivonatot, leltárt é értékelést, olvasható formában legalább 10 évig meg kell őrizni. A számviteli bizonylatokat legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában megőrizni. A hatósági intézkedésre kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról másolatot kell készíteni és azt az eredeti bizonylat visszahelyezéséig bizonylatként megőrizni. Bizonylati album Külső bizonylatok: Mindazok az okmányok, amelyeket nem a társaságunk állit ki. Ide sorolandók: - bankszámlakivonatok, terhelési és jóváírási értesítések - számlák - átadási, átvételi jegyzőkönyvek Belső bizonylatok: 1. Szigorú számadású nyomtatványok - készpénzutalvány füzet - csekkek - bevételi pénztárbizonylat - kiadási pénztárbizonylat - készpénzfizetési számla - számlatömb - étkezési utalvány - nyugta - készletek leltárfelvételi íve - tárgyi eszközök leltárfelvételi íve 47

51 2. Egyéb pénzforgalommal kapcsolatos nyomtatványok - készpénz átutalási megbízás - átutalási megbízás 3. Számviteli nyilvántartással, könyveléssel kapcsolatos bizonylatok - immateriális javak egyedi nyilvántartó lapja - épületek, építmények állományba vételi bizonylata - épületek, építmények egyedi nyilvántartó lapja - beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartó lapja Egyéb, használatos nyomtatványok - szabadság nyilvántartás - szabadságengedély - tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve - készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve 6.5. Pénzkezelési szabályzat A Pénzkezelési Szabályzat célja a jelenleg hatályban lévő számviteli törvényben foglaltak betartása, illetve a magántulajdon, ezen belül is a Társaság vagyonának a védelme, a vállalkozás pénztárában és bankszámláján bonyolítandó pénzfogalom szabályainak írásba foglalása, a mindenkori hatályos számviteli törvény és az egyedi sajátosságok alapján annak érdekében hogy ez a forgalom áttekinthető, ellenőrizhető és biztonságos legyen. A társaság legfőbb pénzügyi feladatai a társaság pénzügyi tervének elkészítése, a teljesítés figyelemmel kisérése, értékelése. Gondoskodás a társaság fizetőképességének, likviditásának megtartásáról. A társaság pénzügyi helyzetét áttekintő nyilvántartások kialakítása, folyamatos vezetése. Kapcsolattartás bankokkal, pénzintézetekkel, a szolgáltatások figyelemmel kisérése. A cég pénzforgalmának lebonyolítása (belföldre és külföldre). Pénzszállítások intézése. Költségvetési kötelezettségek teljesítése. Kimenő számlákkal, beérkező számlákkal kapcsolatos feladatok intézése. 48

52 Pénzeszköz a készpénz, az elektronikus pénzeszközök, a csekkek és a bankbetétek. Tartalmazni kell hogy ki a pénzkezelő, a pénztáros és az utalványozó, valamint a pénzkezelők felelősségét. A pénztárhoz kötődő bizonylatok: - pénztár bevételi bizonylat - pénztár kiadási bizonylat - pénztárjelentés - készpénzfizetési számlatömb A bevételi és kiadási bizonylatok szigorú számadású formanyomtatvány felhasználásával, kézi és/vagy gépi kitöltéssel készülnek. A szabályzatnak részletesen tartalmazni kell hogy a felvett előlegekkel milyen időtartamon belül kell elszámolni, mennyi ennek maximálisan felvehető összege. A napi készpénz záró állományának maximális mértékét, a pénztárból a pénztárkeretet meghaladó összeget naponta kell befizetni a bankszámlára. Ki kell térni, hogy a pénz szállítására milyen módot választ, ki jogosult a szállításra és összeghatártól függően ezt hány fő végezze. Rendelkezni kell arról is hogy a pénzkészletet milyen módon hol tárolják, ki a pénzkészlet biztonságát szavatoló kulcsok őrzője. A szabályzatban meghatározott gyakorisággal, de legkésőbb a hónap utolsó napján a pénztári nyilvántartást le kell zárni. Ez követően meg kell állapítani a kiadások és bevételek végösszegét, s az egyenleget rögzíteni kell. Az előző időszakból áthozott nyitóegyenleg figyelembevételével ki kell számítani, hogy mekkora pénzkészletnek kell rendelkezése állnia. Ezután a készpénzt címletenként meg kell számolni. Az így kapott eredményt össze kell vetni az analitikában kimutatott összeggel. Amennyiben van eltérés, az tisztázni kell. Szabályozni kell a pénzkészlet ellenőrzését végző személyt illetve az ellenőrzés gyakoriságát. Ha a vállalkozás rendelkezik internetes banki utalással ki végezheti, valamint a bankkártyával végrehajtható tranzakciók részletezése. A valutával rendelkező vállalkozásnál külön-külön nyilvántartást kell vezetni valutanemenként. A szabályzatnak tartalmazni kell kerekítési szabályt, mivel az MNB március 1-től kivonta a készpénzforgalomból az egy és kétforintos érméket. A törvény értelmében a forintban készpénzzel történő fizetés esetén - ha a fizetendő 49

53 végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani. Szabályzatok ellentmondásai alakulhatnak ki speciális esetekben mint az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál, hiszen az ügyvezető egy személyben kénytelen megoldani a bizonylatok kitöltését, engedélyezését és ellenőrzését is. Az Office-Őr Kftnek a leadott számlák, bizonylatok után könyvelőirodánk állítja ki gépi úton a bevételiés kiadási pénztárbizonylatot, valamint a Pénztárjelentési bizonylatot. Az Ő esetében az egyezetés a pénztár valódiságáról csak a könyvelővel való megbeszélés után történhet. Ezen módosítani olyan módon lehetséges, ha a bevételi- és kiadási bizonylatok kitöltését a Kft végezné el, és a Havi Pénztárjelentést is elkészítené. A bizonylatok könyvelés utáni egyezősége adna biztonságot a pénztár valódiságára Egyéb szabályzatok Az eszközök és források értékelési szabályzata Az értékelés azt a tevékenységet jelenti, amely során a vagyontárgyak értékét a mérleg elkészítése során kiszámítjuk. Egy vagyontárgy értékét úgy kapjuk meg, ha annak mennyiségét beszorozzuk az egységárával. Az értékeléssel kapcsolatos fogalmak Egységár: az a pénzmennyiség, amelyen egységnyi termék vagy szolgáltatás számbavétele megtörténik. Eladási ár (piaci egységár) az a pénzösszeg, amennyit a piacon egy termék vagy szolgáltatási egységért adnak, amennyiért a piac azokat elismeri. Bekerülési érték az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerüléskor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez vagy beszerzési éréken, vagy előállítási értéken számított érték. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat a nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a 50

54 bekerülési értéket az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentük, az értékvesztés visszairt összegével növeljük. A számviteli törvény részletesen tárgyalja az étékelés szabályait. Ezekből a szabályokból ismerjük meg - az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének tartalmát, vagyis azt, hogy milyen értéktételekre kell figyelembe venni, illetve milyen értéktételeket vehetünk vagy nem vehetünk figyelembe a bekerülési érték megállapításakor, - az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése elszámolására vonatkozó előírásokat, lehetőségeket, valamint a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait, - mikor és milyen feltételek megléte esetén kell vagy nem kell a különböző eszközöknél értékvesztét, illetve annak visszaírását elszámolni, - mely eszközöknél és milyen feltételek mellett lehet élni a piaci értékelés lehetőségével, - a mérlegen milyen értéken kell szerepeltetni az egyes eszközöket, illetve forrásokat. A számviteli törvény értékelési szabályi egyrészt kötelező előírások, másrészt keretszabályok, azaz több vonatkozásban is mozgásteret biztosítanak társaságunk számára. A keretszabályok kihasználása beletartozik társaságunk számviteli politikájába. Eszközök és források leltárkészítési leltározási szabályzata A leltár olyan tételes kimutatás, amely egy adott időpontban a társaság eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben mutatja. A leltározás a táraság tulajdonában vagy birtokában lévő eszközök és kötelezettségek állományának tényleges megállapítása. 1./A leltározás célja: - a mérleg valódiságának alátámasztása - a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése 51

55 - a tulajdon védelme - a gazdasági vezetés tájékoztatása - selejt, használaton kívüli eszközök, elfekvő vagy csökkent értékű készletek feltárása. 2./ A leltározás előkészítése: - A leltározás megszervezése - Leltározási bizottság, leltározó csoportok kijelölése - Leltározó bizottság és a leltározó csoportok tagjainak oktatása 3./ A leltározás bizonylati rendje 4./ A leltározás módja és értékelése - Tárgyi eszközök leltározása - Készletek leltározása - Egyéb eszközök és források leltározása - költségvetési kapcsolatok, bankszámlák leltározásakor - munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások leltározásakor - pénz és egyéb értékek leltározása 5/ A leltározás és a könyvvitel adatainak egyeztetése 6./ Leltárellenőrzés 52

56 7. Összefoglalás Dolgozatomban egy kisvállalkozás egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság megalapításának pénzügyi-, számviteli- és adózási feladatait mutattam be. Úgy gondolom hogy napjainkban is fontos tájékoztatás ez, hiszen az egyszerű hétköznapi ember számára nem közismertek ezek az információk, könnyen eltévedhetnek a törvények és szabályok tengerében. Egy új vállalkozás indításánál az összegyűjtött információk alapján kell hogy eldöntse melyik társasági formát válassza, milyen nevet válasszon a társaságnak, az adózási formák közül melyik a tevékenységének legmegfelelőbb. Ezekhez segítséget, megfelelő szakirodalmat sok helyről olvashat az érdeklődő, szakkönyvek sokasága áll rendelkezésre, napjainkban az internet világában a lehetőségek szinte végtelenek. Mindenki számára elérhető az apeh honlapja, a különféle minisztériumok honlapjai, a kamarák honlapjai, az e-beszamolo.hu, az e-cegjeghyzek.hu stb. Napjaink egyik legkedveltebb társasági formája a korlátolt felelősségű társaság, alacsony tőkével gyorsan és egyszerűen hozható létre és szinte bármilyen tevékenységhez megfelelő forma. A vállalkozást érintő adótípusok, az adók mértéke, a kötelezően fizetendő járulékok, a befizetési határidők nem csak a könyvelők számára fontosak, hanem a vállalkozónak hiszen ennek tudatában kell hogy alakítsa bevételeit és költségeit. 53

57 Felhasznált irodalom: 1. Szirmai Péter Klein Sándor: Üzleti tervezés Üzleti gondolkodás, Edge 2000 Kiadó Sztanó Imre Simon Szilvia: Számviteli fogalmak, Perfekt Kiadó Dr Gyulai László Dr Hanyecz Lajos Járosi Péter László Csaba: Bevezetés a kis- és középvállalkozások pénzügyi modellezésébe, UNIO Kiadó Sztanó Imre Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek, Saldo kiadó Sárközy Tamás: Üzleti jog, Typotex Kiadó HVG különszám ADÓ 2010/4. november Személyi Jövedelemadó Törvény évi CXVII.tv. Társasági és Osztalékadó Törvény évi LXXXI. tv. Általános Forgalmi Adó Törvény évi CXXVII. tv. Adózás Rendje évi XCII. tv 7. HVG különszám TB 2011/1. január A Társadalombiztosítási nyugellátásról évi LVXXI.tv. 8.Számviteli Törvény évi C.tv. 9.Gazdasági társaságok Törvénye évi CXXI.tv

58

59

60

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai

Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai Kinek kell bejelentkezni az adóhatósághoz? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft. 2.2. II. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft. 2.2. II. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft Biharkeresztesi Közös Önkormányzati Hivatal 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u.57. Telefon: 54/430-001/118 Fax: 54/541-052 www.biharkeresztes.hu Ügyintéző: Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az

Részletesebben

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység megkezdése változás bejelentés megszűnése 1. Helyi iparűzési adó állandó jellegű iparűzési tevékenység

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység megkezdése változás bejelentés megszűnése 1. Helyi iparűzési adó állandó jellegű iparűzési tevékenység Az adóhatóság tölti ki! Az adóhatóság megnevezése:... Adózó azonosító száma:... Benyújtás napja:... IPARŰZÉSI ADÓRA BEJELENTÉS (BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS, MEGSZŰNÉS) az adózás rendjéről szóló

Részletesebben

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a Zalaegerszeg önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft

2.1. I. előlegrészlet esedékessége: év hó nap, összege: Ft Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1. Telefon: 52/557-300 Fax: 52/557-301 www.hajduszoboszlo.eu Ügyintéző: Adócsoport "B" épület/15.sz. irodahelyiség Tel.:52/557-353

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá (KATA bejelentés V. ) I. Bejelentkezés jellege Adóköteles tev. megszűnése Helyi iparűzési adó - állandó jellegű tevékenység - ideiglenes jellegű

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege Idegenforgalmi

Részletesebben

Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai

Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai Kinek kell bejelentkeznie az adóhatósághoz? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) alapján adóköteles tevékenységet

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján NYÍRMIHÁLYDI KÖZSÉG önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés)

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) [az állandó jellegű iparűzési tevékenység, a vállalkozók kommunális adójában fennálló adóköteles tevékenység megkezdéséről, a bejelentett adatok változásáról,

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység Változás-bejelentés

I. Bejelentés jellege Adóköteles tevékenység Változás-bejelentés BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Zsombó Nagyközség Önkormányzatának adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó : Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben