Esettanulmányok. Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Átírás

1 Esettanulmányok Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék, Polónyi István professzor és munkatársai Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011

2 A kutatás célja a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági szereplőkkel történő együttműködéseinek prezentálása és azok alapján olyan ajánlások megfogalmazása, amelyeket követve mind a vállalati, mind a felsőoktatási szereplők számára sikeresnek tekinthető együttműködéseket lehet megalapozni. Az esettanulmányok négy olyan jó példának (best practice) tekinthető együttműködésre terjednek ki, amelyekben a felsőoktatási szereplők és a gazdaság intenzív kapcsolódása figyelhető meg. A bemutatni kívánt együttműködések alkalmasak arra, hogy a kapcsolatfejlesztési javaslatok alapjául szolgáljanak, továbbá e meglévő vagy jövőbeni kapcsolatok értékelésére mérhető paraméterek feltárását is lehetővé teszik. A kiválasztásnál a kutatás alapvetően olyan esetekre koncentrál, mint a felsőoktatási intézménnyel alkotott közös vállalkozás, felsőoktatási intézmény sikeres spin-off cége, felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter, illetve a felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége. A következő négy szervezet jelenti az esettanulmányok tárgyát: 1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása: Cetox Kft. 2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UD Genomed Kft. 3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter: Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter 4. Felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége: Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda A kiválasztott szereplők a maguk nemében sikeres együttműködésnek, ún. best practise -nek tekinthetők, azzal együtt, hogy különböző típusát jelentik a vizsgált kapcsolatoknak. Az első kettő bemutatandó vállalat spin-off vállalkozás, de a tulajdonlás kérdésében az arányok eltérőek, ezért jelentik a vizsgálandó együttműködések különböző dimenzióját. A következő esettanulmány alanya egy, a térségben vélhetően egyedülálló, de legalábbis nagyon ritka példája a felsőoktatási intézmény közreműködésével létező, és aktívan tevékenykedő klaszternek, illusztrálva az egyetemi tudástőke transzferálásának működő példáját. Ehhez szorosan kapcsolódik negyedik esettanulmányunk témája, a Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda tevékenységének a bemutatása. Az esettanulmányok egyforma koncepció menten készülnek. A kiválasztott szervezet bemutatása, s a kiválasztás indoklása, továbbá a tevékenységük ismertetése mellett, felvázolja a példaértékű együttműködés történeti előzményeit, megvalósulását, továbbá az együttműködés tapasztalatait. Az esettanulmányok kitérnek arra, hogy melyek az együttműködés kulcselemei és motivációi, továbbá milyen paraméterek azonosíthatók az együttműködés jellemzésére. 2

3 Tehát az esettanulmányok az alábbi struktúra alapján épülnek fel 1 : - A kiválasztott szereplők, illetve szervezet bemutatása - A kiválasztás indoklása - A kiválasztott szervezet tevékenységének ismertetése - A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása - Az együttműködés tapasztalatai - Az együttműködés kulcselemei és motivációi - Az együttműködést befolyásoló belső és külső tényezők - Milyen ajánlások fogalmazhatóak meg a tapasztalatok alapján a vállalatok, a felsőoktatási intézmények és más szereplők (pl. a kormányzat, régió stb.) számára - Milyen paraméterek azonosíthatóak az együttműködéssel kapcsolatban, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az. Az esettanulmányok alapvetően interjúk tapasztalatain és dokumentumelemzésen alapulnak. Interjúalanyaink olyan, az adott szervezet működésében és/vagy létrehozásában kulcsszerepet betöltő szereplők voltak, akik az együttműködés lényegi elemeiről kellő információval rendelkeznek, így kompetens válaszadóknak tekinthetőek. További forrásként a honlapok szolgáltak, ezek internetes hivatkozásai az esettanulmányok elején, az egyes szervezetek alapvetői információi között kerülnek említésre. Az utolsó esettanulmányhoz kapcsolódóan az egyetemi szféra és a gazdaság együttműködésének egy egyedülálló példája kerül bemutatásra, mint olyan jó gyakorlat, amely mintául szolgálhat nem csak a Kelet-Magyarországi Régióban, hanem országos szinten is. Az indikátorok meghatározásában is fontos szerepet kaphat ez a jó példa, hiszen egy új típusú transzferáló szervezetről van szó, amely a gyakorlat igényes egyetemi képzések számára biztosít gyakorlati helyeket, közvetít a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmény között. 1 Az esettanulmányokhoz kapcsolódó interjúk vázlata a mellékletben található. 3

4 1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása: Cetox Kft. Cetox Kft. Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A szervezet bemutatása 2 A CETOX Kft.-t 2006-ban alapította Dr. Vasas Gábor, Dr. Gáspár Attila, valamint a Debreceni Egyetem. A tulajdonviszonyokat illetően jelenleg az Egyetem 15%-ot tulajdonol, míg a fennmaradó tulajdoni rész egyenlő arányban oszlik meg a kutatók között. A cég a tevékenységi területhez szorosan kapcsolódva, a vonatkozó tudományterületi és szervezeti egységekben, a Növénytani, illetve a Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeken működik. Az alapítók saját kutatásaik során kifejlesztett analitikai módszereket és toxikológiai eljárásokat kívánják felhasználni toxinok és más komponensek gyors, pontos és költséghatékony meghatározására, hogy ily módon az elért tudományos eredmények a gazdasági életben is hasznosuljanak. A cég rendkívül illusztratív példája annak, hogy a gazdasági élet egy rendkívül szűk szegmensének piaci igényeit hogyan ismeri fel az Egyetem falai között dolgozó kutatócsoport, és az ott létrejött tudás gazdasági hasznosíthatósága hogyan valósítható meg. A cég a felsőoktatási intézmény és gazdasági szereplők közös tulajdonában lévő sikeres gyakorlatként került a kutatás fókuszába, amely a két szegmens együttműködésének sikerességét példázza. A cég célja, hogy egy fejlődő, új analitikai technika, a kapilláris elektroforézis alkalmazásán alapuló modern analitikai, toxikológiai laboratórium magas színvonalú szolgáltatásait nyújtsa. Alapvetően hat különböző tevékenységgel foglalkoznak: analitikával, mikrofluidikával, toxikológiával, gyógynövénybiológiával, valamint működtetnek molekulabankot és nyújtanak oktatási, szaktanácsadási szolgáltatásokat. 2 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 4

5 A főbb tevékenységek és azok szakmai súlypontjai a következők 3 : Az analitikai vizsgálatokat elsősorban kapilláris elektroforézis módszerével végzik, mivel ez egy olyan gyors és kis mintamennyiséget igénylő technika, mely rendkívül költséghatékonyan alkalmazható a legkülönbözőbb mintatípusok elemzéséhez. A kapilláris elektroforézis egyértelmű előnyökkel rendelkezik a jelenleg leggyakrabban használatos elválasztás-technikai módszerekkel szemben (pl. elérhető elméleti tányérszám, felbontás, elemzési időtartam, üzemelési költség, teljes automatizálhatóság, reagens és mintamennyiség felhasználás tekintetében). A módszerrel a legkülönbözőbb területeken (gyógyszeripar, élelmiszeripar, környezetvédelem, klinikum, stb.) jelentkező analitikai feladatok megoldhatók, ilyen módon a gazdaság egy speciális szegmensének piaci igényeit tudják költséghatékony módon kielégíteni. A kapilláris elektroforézis a jelenleg rendelkezésre álló leguniverzálisabb technika, hiszen a legkisebb szervetlen ionoktól kezdve a nagyobb szerves vegyületeken át, a nagy molekulatömegű nukleinsavakig sokfajta komponens meghatározására lehetőség van. Ehhez kapcsolódóan a legfontosabb résztevékenységeik: - validált eljárások alkalmazása szervetlen anionok, szerves savak, toxinok, gyógyszervegyületek, élelmiszeradalékok, stb. meghatározására, - új kapilláris elektroforézis módszerek kifejlesztése, validálása és alkalmazásuk különböző típusú minták elemzésére, - olyan komponensek meghatározása, melyekre még nincs akkreditált módszer, más technikákkal a meghatározása nehézkes, kevéssé gazdaságos, - kisszámú (1-5) minták elemzése, amely elemzésekre a hagyományos elválasztás-technikai rendszerek egyszeri, rövid idejű átállítása nem gazdaságos. Kutatásaik során az általuk tervezett és műanyagból készített mikrofluidikai csipekben elektroforetikus elválasztásokat hajtanak végre pikoliternyi térfogatú mintából, egyetlen perc alatt, minimális vegyszerfelhasználás mellett. Azért bír ez a technológia kiemelt jelentőséggel, mert a szakterület szakértői szerint a lab-on-a-chip technológia forradalmasítani fogja a laboratóriumi kísérleteket és analitikai vizsgálatokat, hiszen ez technológia, az analitikai mérőrendszerek miniatürizálása egészen újfajta analitikai rendszerek megszületését teszi lehetővé. A vállalkozás a fentiek mellett különböző, általuk már korábban beazonosított molekulákat is tárol és értékesít az ún. molekulabankban. Laboratóriumuk különböző metabolitok tisztítása és azonosítása kapcsán nagy tapasztalattal bír, 3 Ezek viszonylag részletes bemutatására azért van szükség, mert a későbbiekben bemutatandó, a vállalkozás működése szempontjából kulcsfontosságú projektek kapcsolódnak ezekhez a tevékenységekhez. 5

6 hiszen eddigi tevékenységeik eredményeként baktériumokból, növényekből több hatóanyag tisztítását és azonosítását rutineljárás szinten végezik. Az így azonosított molekulákat molekulabankban tárolják, és igény esetén értékesítik. A cég toxikológiai tevékenységet is folytat, a toxikológiai vizsgálataink során előírt, szabványokban rögzített tesztrendszereket, illetve speciális mintákhoz kutatásaink eredményeként létrejött saját fejlesztésű bioteszteket alkalmaznak. Elterjedt biológiai tesztrendszer, a csíranövényteszt, segítségével a minta kis térfogatával vizsgálják a szennyezőanyagnak az élőre gyakorolt növekedésgátló hatását, toxicitását. A csíranövényteszt a csírázó magvak érzékenységét kihasználó eljárás. Alapkutatásaik során ezt a tesztet fejlesztették tovább és tették alkalmassá cianobakteriális- és algatoxinok meghatározására. A zöldalgák (Chlorophyta) között sok könnyen tesztelhető, a mérgező anyagokra érzékeny algafaj található. Vizsgálataikban a Selenastrum capricornutum egysejtű fajjal végeznek vizsgálatokat, mely a legelterjedtebbnek tekinthető. Az alacsonyabb rendű gerinctelen élőlényekre kifejtett hatás mértéke Daphnia teszttel, míg a magasabb rendű állati szervezeteket érintő toxikus hatást Lebistes (guppi) teszttel állapítják meg. Tevékenységük során feladatuknak tekintik az említett tesztrendszerek továbbfejlesztését, illetve a piaci igényeknek megfelelően további nagyérzékenységű tesztek beállítását. A cég által értékesített termékek a következők: miniatürizált nagyfeszültségű tápegységek, algatoxin standardok, hatóanyag-termelő növényi szövettenyészetek. Látható tehát, hogy milyen rendkívül sokrétű tevékenységet végez a Cetox Kft., annak ellenére, hogy mindössze egyetlen főállású alkalmazottal dolgoznak, aki a vizsgálatok és projektek kivitelezésében segédkezik. Mellette természetesen a két tulajdonos kutató, valamint alkalmanként graduális és PhD hallgatók is részt vesznek egy-egy projekt megvalósításában. Az infrastruktúrát illetően a cég az Egyetem falai között működik, ahogy azt már említettük a Természettudományi Kar tanszékeihez kapcsolódóan. Munkatársaik elsősorban hallgatók, posztdoktorok, illetve pályakezdő diplomások: olyan fiatalok, akik szeretik és értik az analitikai kémiát, toxikológiát, és akiket az alapító kutatók a legjobb hallgatók közül választanak ki. A 3-nál több hónapra alkalmazott hallgatók, illetve posztdoktorok heti 2 órában segítik a tanszéket oktatási feladatok teljesítésében, ebből is látszik, hogy a tanszékek és a Cetox Kft. tevékenysége szorosan összefonódik. A cég K+F tevékenységében részt vehetnek ösztöndíj kiegészítés mellett - a toxinanalitikában, biokémiában és mikrobiológiában jártas hallgatók, akik munkájuk eredményeképpen beépíthetik eredményeiket TDK-, diploma-, ill. PhD dolgozatukba. Alkalmazottaik többségét csak rövidebb időtartamokra alkalmazzák, ezzel egyfajta költséghatékonyságot biztosítanak, másrészt a hallgatók, friss diplomások olyan tapasztalatokhoz juthatnak, melyek értékesebbé teszik őket a 6

7 munkaerőpiacon. Ilyen módon a humánerőforrás kínálati oldalát tekintve is együttműködik a cég és a felsőoktatási intézmény. A cég létrejöttének körülményei az együttműködés történeti előzményei A felsőoktatásban több irányvonal van. A spin-off cégek alakulásának motivációja lehet felülről jövő instrukció, vagy alulról szerveződő szándék, egy értékesíteni kívánt ötlet. Azt is spin-off cégnek hívják, hogy ha az egyetemen van egy jól kialakult infrastruktúra, ötlet és maga a tanszék, az intézet alakítja át a profilját, és a továbbiakban spin-off cégként is funkcionál. Ám a Cetox Kft. esetében a kutatóknak volt egy ötletük, amit lehet értékesíteni a piacon, és a piacra vitelt megkönnyítendően létrehoztak egy céget. Azt mondhatjuk tehát, hogy a cégalapítás motivációi a kutatók szándékaihoz vezethetők vissza, alapító kutatók alulról kezdeményezve járták végig a cég létrehozásához szükséges utat. Emellett a bürokrácia is biztosította a spin-off cég alapításának könnyített procedúráját ba meghirdettek egy olyan pályázatot, aminek az volt a célja, hogy egyetemi spin-off cégek megalapítását támogassák. Nagyon jó feltételeket biztosítottak a vállalkozások kezdeti működésére vonatkozóan, így sok más későbbi spin-off céghez hasonlóan a Cetox Kft. is megalakulhatott komolyabb gazdasági kockázat nélkül. A projekt teljesítésének adminisztratív kötelezettségei is jelentősen kisebbek volta, mint a megszokott terhek: a projekt célja és a vállalások teljesítésének feltétele magának a cégnek a megszületése volt. Egy projekt ötletet kellett bemutatni és tulajdonképpen a pályázat a cég megszületését segítette, adminisztratív jellegű segítséget is adott. Ezzel szemben azonban az egyetemi bürokrácia bonyolultsága jelentősen megnövelte a cég alapítás időtartamát, mert minden szervezeti szinten (tanszéki, intézeti, kari és rektori szinten is) szükség volt az ötlet és a tervek elfogadtatására. Érdekes paradoxon, hogy a spin-off cég létrehozásának egyik indítéka a bonyolult bürokráciának a kiküszöbölése, de a létrehozás feltétele, hogy még egyszer utoljára végig kell járni a nehézkes és párhuzamosságokkal teli rendszert. Összességében az alapítók arról számoltak be, hogy az Egyetem mindenben segített a megalakuláskor, azzal együtt, hogy senki sem volt biztos abban, hogy mi is az a spin-off cég illetőleg a jogi környezet dinamikus változására sem minden esetben voltak felkészülve. A Cég képviselői hangsúlyozták, hogy teljesen más volt a közhangulat a spin-off cégekkel kapcsolatban az alapítás idején, akkor nagyon támogató volt a légkör, míg mára ismét inkább nem kívánttá váltak az egyetem ilyen jellegű gazdasági társulásai. A kezdőtőkét az alapítók közösen fedezték (a 2 alapító kutató készpénzt, az egyetem pedig a kutatók egy szellemi termékét, mint apportot biztosított), az egyetem részesedése meglehetősen csekély, így viszonylagos függetlenséget élvez a Cetox Kft. 7

8 A cég esetében a kiinduló ötlet a kutatók által már korábban is meglévő együttműködésből adódott. A biológiai kiindulópont az volt, hogy környezeti vízmintákban előforduló toxinok miatt pusztulnak a halak. E területen voltak közös kutatásaik az alapítóknak arról, hogy hogyan lehet ezeket a toxinokat meghatározni. Az analitikus a meghatározást végezte, a biológus pedig jelenség ellenszerét kutatta, ekkor a cégben a két alapító tevékenykedett. A kutatócsoport tevékenysége után több halas tó is érdeklődött még a cég megalakulása előtt és úgy tűnt, hogy van piaci érdeklődés a szolgáltatásaikra. Ilyen módon összekapcsolódott a kutatási érdeklődés, a kutatási terület és a piac igénye. Logikus volt tehát, hogy miért ne próbálnák meg a cégalapítást, pláne, ha ennek adminisztratív terhei is sokkal egyszerűbbek, mint a szokásos, köszönhetően a spin-off cégeket támogató projekteknek. Kezdetben nem elsősorban a magas profit lehetősége volt a motiváció, de azt mindenképpen elvárták a cégtől, hogy fenn tudja tartani magát. Az infrastruktúra adott volt, a módszerek ki voltak dolgozva, tehát a szakmai háttér adott volt, viszont saját bevallásuk szerint mindenféle közgazdasági ismeret nélkül alapították meg a céget. A folyamatos működést leginkább a kutatói érdeklődés változása alakítja, amerre a szakmai/oktatói/kutatói motivációk mutatnak, a cég is azt az irányt követi. A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása, színterei Ahogy korábban is beszámoltunk róla a Cetox Kft. és az Egyetem között számos kapcsolódási pont figyelhető meg. Elsőként vázlatosan említjük az összes olyan területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív együttműködését példázzák, majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes területeket. - a cég vezetői, mint oktatók; - a cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok; - a cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és gyakorlati lehetőségek; - a cég által alkalmazott innovatív megoldások, mint tananyag; - a cég tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra egyetemi alkalmazása - az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges alkalmazása - a cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző multinacionális cégek között (Pl. Richter) A cég vezetői, mint kutatók és oktatók Az alapító kutatók elsősorban egyetemi oktatóként definiálták magukat, és a spin-off cégre úgy tekintenek, mint egy lehetőség annak megvalósítására, hogy az egyetem berkein belül végezzék fő tevékenységeiket, és amennyiben ezek során gazdaságilag hasznosítható eredményekre jutnak, azokkal piacra lépjenek. Ugyanakkor az eredmények oktatásban való felhasználása ugyanúgy megjelenik, ahogyan az új eszközök kutatás-oktatás során történő tesztelése is. Az ilyen 8

9 jellegű együttműködés az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából rendkívül hasznos, hiszen azon túl, hogy a hallgatók belelátnak olyan kurrens kutatásokba, amelyek szorosan kapcsolódnak a majdani szakmájukhoz, az ilyen kutatások biztosítják a szakismeretek folyamatos korszerűsítését. Mint ilyen pedig egyfajta minőségbiztosítási tevékenységnek tekinthető. A cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok A fenti gondolatokat folytatva kiemelhető a graduális és doktori képzésben résztvevő hallgatók bevonása a cég kutatásaiba, projektjeibe. Saját bevallásuk szerint, aki náluk dolgozik, mivel sokféle dolgot csinál, az értékes munkaerő lesz. Aki a cégnél dolgozott korábban, már az egyetemen adjunktus, vagy a piacon futott be hasonló karriert. Kifejezetten tudományos jellegűek a cégnél végezhető tevékenységek, és ez egyértelmű előnyt jelent az itt dolgozók számára. A cég azzal járul hozzá e tekintetben a felsőoktatás minőségének a javításához, hogy speciális szakmai feladatokat ad az itt tevékenykedő hallgatóknak, amelyek megoldására nincsenek előre megadott protokollok, így tulajdonképpen kompetencia-fejlesztés is történik. Kiemelten fontos a cég ezen tevékenysége, hiszen egy olyan, kevéssé gyakorlatorientált képzési területen tevékenykedik, ahol ritka lehetőségként gyakorlati tapasztalatokat is ad a hallgatóknak. A hallgatók és a szakdolgozók már korán megjelennek a cégnél, és olyan tevékenységeket végeznek, amit majd a végzés után is csinálni fognak. Ilyen szempontból Cetox Kft. meglehetősen gyakorlat közeli, de ez leginkább a területnek a szerencséje. A Kémia intézetnek, azért vannak jó példái arra, hogy a gyakorlati képzést igyekszik fenntartani, a környék nagy cégeivel, pl. a Tevával és a Richterrel is éppen kialakulóban van. Tehát nem csak az Egyetem és a spinoff cége között élénk a kapcsolat, hanem a gazdaság további szereplői is bekapcsolódnak. A cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és gyakorlati lehetőségek A cég vezetői két, a cég számára kiemelten fontos projektről számoltak be. Az elsőben olyan mérőeszköz kidolgozására került sor, amely egy mikrofluidikai eszközökhöz alkalmazható miniatürizált, többcsatornás nagyfeszültségű tápegység előállítása és tesztelése. A projektre a Baross Gábor program, ÖNKFI (Önálló kutatás-fejlesztés és innováció) keretei között került sor, és a támogatás 15.9 M Ft volt. Ez egy kimondottan tudományos, kutatási pályázat volt, amelynek során egy mikrofluidikai chipekkel kapcsolatos tudományterületen használható miniatürizált, nagyfeszültségű tápegységet fejlesztettek ki és ennek az alkalmazhatóságát mutatták be. Egy villamosmérnökkel együttműködve fejlesztették ki az eszközt és a kifejlesztett tápegységet alkalmazták a kutatásban. Ez megint egy nagyon speciális terület. Leginkább egyetemi kutatócsoportokban használják. 9

10 A másik pályázat célja a Sáfrányfajok hatóanyag-optimalizált szövettenyészetek előállítása, ugyancsak a Baross Gábor Észak-Alföldi Regionális Innovációs Program ( EA_KFI_07, Kutatás-fejlesztési és innováció) támogatásában valósult meg ben, a támogatás összege pedig 10 M Ft volt. A megnyert pályázatoknak két fontos hozadéka volt a cégvezetők szerint, egyrészt, hogy tudtak alkalmazni huzamosabb ideig egy-egy hallgatót, másrészt pedig, hogy tudtak eszközöket venni. Az infrastrukturális környezet összefonódása A CETOX Kft. a Növénytani Tanszék Növény-biokémiai laboratóriumában (Élettudományi Épület), illetve a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Elválasztástechnikai laboratóriumában (Kémia épület) működik. A tanszékeken az analitikai, toxikológiai vizsgálatokhoz szükséges szaktudás, speciális berendezések, a műszerállomány országosan kiemelkedő színvonalú, a sokéves alapkutatások során a témában nagy tapasztalat gyűlt össze. A munkához elengedhetetlenül fontos speciális infrastruktúrát az egyetem biztosítja (algaszoba, szakkönyvtárak, hozzáférés elektronikus adatbankokhoz, folyóiratokhoz, konzultációs lehetőség különböző tudományterületek szakértőivel, stb.). Emellett fontos megemlíteni, hogy a bemutatott projektek kapcsán beszerzett eszközök, amelyek egyébként a Cetox Kft. tulajdonában vannak, ugyanúgy használhatóak az egyetemi kurzusokon, ahogyan az egyetem eszközeit a Cetox Kft. tevékenysége során igénybe veszik a kutatók. Az együttműködés ezen szelete az, amit kiemeltek a cégvezetők, mint támogatás, amelyet az egyetem nyújt nekik. Bérleti díjat nem fizetnek az irodáért és az egyes eszközök használatáért, ahogyan az egyetem sem fizet, illetve az egyes tanszékek sem fizetnek a Cetox eszközeinek használatáért. A Cetox Kft. által az analitikában használt eszközök a következők: - 3 db kapilláris elektroforézis készülék diódasoros spektrofotometriás, vezetőképesség-méréses, illetve fluoreszcens detektorokkal, - 2 db nagy teljesítőképességű folyadékkromatográf, - liofilizáló berendezés, - UV-VIS spektrofotométer, - speciális centrifugák, mikroszkópok. A fentiek mellett fontos hangsúlyozni a Cetox által kifejlesztett mérőeszköz oktatásban betöltött hasznát. Ez egy innovatív megoldás, amely így első kézből került a hallgatók elé. 10

11 A cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző multinacionális cégek között A Cetox Kft. a saját területén ismert cégnek számít, több fontos és neves referenciával rendelkeznek, a legfontosabbak az alábbiak: - Debreceni Vízmű Rt. - Chinoin ZRt. - TVK ZRt. - Veszprémi Egyetem - Gyulai Várfürdő - Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Gyula) - Unicam Magyarország Kft. - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Debrecen) - California State University, Los Angeles Ezek a kapcsolatok két irányból is fontosak, egyrészt, mert lehetővé teszik, hogy a hallgatók a cégen keresztül megismerkedhessenek olyan potenciális munkahelyekkel, ahol az általuk az egyetemen elsajátított ismeretek értékesek, ilyen módon megismerhetik a számukra elérhető viszonylag speciális munkaerőpiac keresleti oldalát. Másfelől pedig az egyetem illetve a Cetox Kft-hez közeli tanszékek munkájába is betekintést nyerhetnek a vállalatok, mintegy megismerve a munkapiac kínálati oldalát. Ezen felül az egyetem falai között létrejött tudás transzferálásában is fontos szerepet tölt be a vállalkozás. Példának okáért a Richter gyógyszergyártó cég egyre élénkebben érdeklődik az egyetem falai között a természettudományi területen folyó munka iránt. A gyógyszergyár igyekszik feltérképezni a kutatócsoportokban és spin-off cégekben rejlő potenciált, és a számos cég közül kiemelt figyelmet fordított a Cetox Kft-re illetve a cégen belül folyó munkára. Az együttműködés még nem csúcsosodott ki, de a kapcsolat kialakítása folyamatban van. Hasonlóan élénk, bár már kiforrottabb a helyi gyógyszergyárral a Teva-val folytatott közös munka. Külön kihelyezett tanszék működik ott, ahová a hallgatók szakmai gyakorlat szerzése céljából ellátogathatnak, szakdolgozatot írhatnak ott, stb. Az együttműködés motivációi és a befolyásoló tényezők Az egyetem falai között artikulálódó kutatói szándék hívta életre a Cetox Kft-t, azzal a törekvéssel, hogy a kutató-oktató csoport tudományos eredményeit a gazdasági életben hasznosíthassák. Elsődleges szándékuk, hogy fő tevékenységük és státuszuk továbbra is az egyetemi világhoz kapcsolódjon, 11

12 elsősorban kutatók és oktatók, és csak másodsorban cégtulajdonosok, a piaci igényeket kielégítő gazdasági szereplők. Ebből adódóan elkerülhetetlenül összefonódik a spin-off cég és az egyetem tevékenysége, a piachoz való kapcsolódásuk ilyen módon sokkal érdekesebb. A cég számára egyelőre kevésbé hangsúlyosak a piac kihívásai, azzal együtt, hogy természetesen hatással van egymásra a kutatói érdeklődés és a megrendelők igénye. Egyértelműen látszik, hogy a prioritás nem a piacra való kilépés és a majdani függetlenedés, sokkal inkább egy optimális egyetem-piac egyensúly megvalósítása, illetve azoknak a lehetőségeknek a kiaknázása, amelyeknek az egyetemi bürokrácia egyébként gátat szabna. Egyszerűbb a hallgatók bevonása az egyes kutatási feladatokba, illetve az ő honorálásuk, valamint a különböző tesztek piaci értékesítése egy cégen keresztül, mintsem egyetemi egységként. A cég képviselői egyértelműen megfogalmazták a spin-off cégek létrehozásának előnyét, amely mintegy ajánlásnak tekinthető más cégek és felsőoktatási intézmények számára: nem csak az egyetemen létrejött tudás transzferálására alkalmasak ezek a cégek, hanem lehetőséget is tudnak biztosítani azokon a tudományterületeken, amelyek rendkívül dinamikusan változnak, azonban kevésbé gyakorlat intenzív a képzés. Az egyetemi és vállalati együttműködések sikerességét a Cetox Kft-nél akkor értékelik pozitívan, ha a kutatók számára megteremthető a kívülállásbelülállás, tehát a főtevékenység továbbra is a kutatás-oktatás marad, azonban az ott elért eredmények piacra vitelét a céges keretek megkönnyítik. Emellett az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából akkor sikeres az együttműködés, ha a Cetox-nál dolgozó hallgatók releváns, a munkapiacon értékes tudáshoz jutnak. A cég képviselői hangsúlyozták, hogy kis cég lévén nem a bevont hallgatók létszáma a sikeresség indikátora, hanem sokkal inkább a naprakész tudás átadása. Az esettanulmány tanulsága szerint a kvalitatív szempontokat sokkal inkább fontosnak kell tekinteni az egyetem és a cég kapcsolatában, mint a kvantitatív eredményeket. A paraméterek meghatározása ezen esetben meglehetősen nehéz, hiszen a cég sokkal inkább eszköz, mintsem humánerőforrás igényes tevékenységet folytat, így talán érthető, hogy a sikeresség kvantifikálása helyett a kvalitatív szempontokat emelik ki. 12

13 2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UD- GenoMed Medical Genomic Technologies Kft. UD-GenoMed Medical Genomic Technologies Kft. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debreceni Klinikai Genomikai Centrum 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Elméleti Tömb 111. szoba A szervezet bemutatása 4 Az UD-GenoMed Kft. egy innovatív, szolgáltató kutató-szervezet, amely komplex klinikai genomikai vizsgálatokat és az azokhoz kapcsolódó tanácsadó és oktatói szolgáltatásokat kínál az ipari- és az egyetemi szféra számára. A megrendelőik gyógyszergyárak, biotechnológiai cégek, illetve egyetemen belül élettudományi, vagy akadémiai kutatóhelyek. A cég a különböző célcsoportoknak közel hasonló szolgáltatásokat nyújt, azonban az adott célcsoport igényeinek megfelelő szempontokat emeli ki. A kutató intézetek számára az elvárt, időben küldött, kiváló minőségű eredményeket a többéves szakmai tapasztalattal végzett funkcionális genomikai szolgáltatásokat kínálják, míg a nagy gyógyszeripari vállalatok számára a klinikai háttéren és a megfelelő infrastruktúrán kívül a kimagasló szakmai tapasztalattal igyekeznek ügyfeleket toborozni. Az ügyes retorika a biotechnológiai vállalkozások számára pedig a pontosságot és a precizitást hangsúlyozza. A cég piacát tehát a biotechnológiai cégeken túl két fő célcsoport jelenti, egyrészt egyetemi munkacsoportok, másrészt gyógyszergyárak. Előbbi oldalról egy-egy bérmérésre kapnak feladatokat, amelyhez szükséges mintákat a munkacsoportok biztosítják, és ehhez kapcsolódóan közlik, hogy milyen információkra és eredményekre kíváncsiak, hogy mit akarnak megtudni az adatok elemzése után. Gyógyszergyáraknál jellemzően nagyobb projektek vannak. Általában adott egy kérdés, egy feladat, pl. a gyógyszergyár fejleszteni szeretne egy készítményt és arra kíváncsiak, hogy a gyógyszerre reagálás alapján el lehet-e különíteni a betegcsoportokat. Egy ilyen projektnek része a klinikai mintavétel, a minták feldolgozása és azokból nukleinsavak izolálása valamint az izolált nukleinsavak funkcionális genomikai analízise. 4 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 13

14 A cég szolgáltatásai a Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársainak, azaz a cég menedzsmentjének tapasztalatain és szaktudásán valamint alkalmazottainak pontos és megbízható munkáján alapulnak. A 2007-ben egyetemi alapítással létrejött Kft. szolgáltatásai magukba foglalják a teljes körű klinikai genomikai szolgáltatásokat, úgymint a betegtoborzást, biobanking szolgáltatást, epigenetikai és epigenomikai analízist, funkcionális genomikai szolgáltatásokat, proteomika szolgáltatásokat, rekombináns fehérje termelést és tisztítást, valamint oktatást és képzést. A cég menedzsmentjében részt vevő kutatók széleskörű tapasztalattal rendelkeznek ipari és államilag támogatott K+F projektek irányításában, kivitelezésében. A vállalkozás jó referenciákkal és jelenleg is számos futó projekttel bír, azonban ezek részletes bemutatása átlépné a terjedelmi korlátokat. Jelenleg több hazai és nemzetközi projektnek részese a vállalkozás, de emellett élénk K+F tevékenységet is végez, természetesen az üzleti-szolgáltató tevékenysége mellett. A cégben jelenleg fő tevékenykedik, ők elsősorban főállású alkalmazottak, mert a cég politikája szerint a hatékony működés kulcsa az olyan munkatársak foglalkoztatása, akik talán kevésbé rugalmasak, mint a graduális vagy PhD képzésben résztvevő hallgatók, azonban elsődleges feladatuknak tekintik az egyes projekteket. A cég működése és sikere abszolút a jó gyakorlatok közé tartozik, hiszen egyetemi spin-off cégből az elmúlt időszakban az önmaga lábán is megállni képes vállalkozássá nőtte ki magát. Ez azért nagy szó, mert a már korábban említett spin-off alapítási hullám során számos, a projekt lejárta után csak vegetáló cég maradt hátra, de az UD-GenoMed nem tartozik közéjük. Összefonódva ugyan az egyetemmel, de folyamatosan és sikeresen működik, több munkatárs eltartására képes. A cég létrejöttének körülményei A vállalkozást a Debreceni Egyetem alapította 2007-ben azzal az elsődleges céllal, hogy genomikai technológiái bázisának és a korábban kizárólagosan az egyetem Klinikai Genomikai Központja által nyújtott szolgáltatásainak piaci térnyerését elősegítse. Az előzmények egészen 2004-ig nyúlnak vissza, amikor is hatályba lépett az innovációs törvény, amely lehetővé tette, hogy egyetemei részesedéssel spin off cégek alakuljanak ben volt az első nagy hullám: az Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetébenis alakult néhány, például a BIOMER, INNOTEARS. Az UD-GenoMed alapjait a Nagy László vezette Klinikai Genomikai Központ jelentette, amelyben a jelenlegi tevékenységek nagyobb részére volt példa, bár más, nem céges formában. Ezek között jellemzően voltak nagyobb projektek, jó finanszírozási forrásokkal, amelyeken PhD hallgatók, asszisztensek dolgoztak, de 2007-re a futó pályázatok 14

15 véget értek és mivel újabb pályázati források nem álltak rendelkezésre a központ működésének finanszírozása veszélybe került. Változott a pályázati rendszer is, kis és középvállalkozások felé tolódott el a hangsúly. Kezdetben 100%-os egyetemi tulajdonban volt a cég, amelynek Zahuczky Gábor lett az ügyvezetője. Ahogyan a Cetox esetében is tapasztalhattuk, egy kezdeti erőteljes pályázati impulzus, volt tulajdonképpen az utolsó lökés volt a cég megalapítása felé. Ugyanis a Richter Gedeon gyógyszergyárral egy 2005-ben indított projekt folytatására a részvevő felek úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak állami, pályázati források bevonásával. A pilóta projektben patkányokat atípusos antipszichotikumokkal kezeltek és a kezelés hatására történő génexpressziós változásokat figyelték. A kedvező előzetes eredményekre alapozva a kutatásokat humán schizofrén betegek bevonásával is szerették volna a kiterjeszteni, amely plusztudást a Richter hasznosíthatja originális készítményei fejlesztése során. Mivel 2008 tavaszán a Richternek volt egy másik projektje, amelyet ugyanabban a pályázati fordulóban szeretett volna beadni, két párhuzamos projekt koordinálását pedig nem kívánta felvállalni ezért kellett egy szervezet, ami koordinátorként szóba jöhet. A kiírás szerint az egyetem nem lehetett koordinátor, így az UD-GenoMed-et érte ez a megtiszteltetés. Ugyanakkor a pályázat eredeti beadását már 2007 őszére tervezték, ezért már félévvel a pályázat beadása előtt megtörtént a vállalkozás alapítása, ami azt jelentette, hogy 2008 tavaszára már funkcionáló cégként volt árbevételük, lezárt évük így működő vállalkozásként nyújtották be koordinátorként SCHIZO08 azonosítójú pályázatukat. A SCHIZO08 egy hosszú távú projekt, amellyel 2010 novemberében tartottak félidőnél. A cég az első évet követően 2008-ban kezdett igazán piaci szemléletben működni: üzleti tervét és stratégiáját a Debreceni Egyetem Technológia Transzfer irodájának segítségével dolgozta ki. Időközben számos pályázatban vállaltak szerepet, regionális pályázati lehetőségek is voltak, valamint nemzetközi, Európai Uniós együttműködésekben is részt vesznek. Jelenleg fut egy olyan projektjük, amelyben a cég szolgáltató profilja kiegészül technológiafejlesztéssel: célja egy depretáló kit kifejlesztése, amelyben megjelenik a klinikai elem, de a technikai fejlesztésekre koncentrál. A cég jelenleg 50%-os egyetemi tulajdonban van, mert 2010-ben tőkebevonás révén olyan tulajdonosai lettek a cégnek, akik ténylegesen részt vesznek a cég működtetésében. A tőkeemelésben részt vevő magánszemélyek tulajdonolják a maradék 50%-ot. A vállalkozás működési területén jelenleg meghatározó szerepet tölt be itthon, de célja ugyanennek elérése Kelet-Közép Európában. Magyarországon minden gyógyszergyártóval van üzleti kapcsolatuk, de a tavalyi évtől kezdődően a külföldi kapcsolataikra is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. 15

16 A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása, színterei Az UD-GenoMed a Cetoxhoz hasonlóan, bár a megvalósulási módokat tekintve eltérően, számos ponton kapcsolódik az Egyetemhez. Elsőként vázlatosan említjük az összes olyan területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív együttműködését példázzák, majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes területeket. - A cég dolgozói, mint egyetemi emberek, összefonódás a humánerőforrás fejlesztés területén - a cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője - az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges alkalmazása A cég dolgozói, mint egyetemi emberek, összefonódás a humánerőforrás fejlesztés területén Elsősorban a cég tulajdonosai, a menedzsment tagjai azok, akik oktatóként és kutatóként szerepet vállalnak az Egyetemen. Emellett pedig közös, kollaborációs projekteken egyetemi alkalmazottak is dolgoznak, ilyen módon is összekapcsolódik a cég és a felsőoktatási intézmény. A PhD hallgatók és gyakornokok állandó alkalmazása területén nem olyan jók a tapasztalataik, így elsősorban a vezetőség az, aminek kapcsán összefonódik az Egyetem és a vállalkozás, az oktatás tekintetében. A cég ezen kívül végez humánerőforrás fejlesztési tevékenységet is: szakmai kurzusokat tartanak. Egy ilyen képzésre kerül sor például augusztusban, amelyet a FEBS fog részben finanszírozni és főként a régióból regisztráltak rá. Ezek gyakorlati kurzusok, amelyeknek természetesen van elméleti része is. A kurzus felépítése olyan, hogy a terület nemzetközi képviselői, neves kutatók elméleti előadásokat tartanak, miközben a részvevők egy gyakorlati programon vesznek részt. A kurzus a saját maguk által mért kísérleti adatok kiértékelésével és értelmezésével zárul. Az oktatók között lesznek Debreceni Egyetemről is, de zömében külföldi meghívott előadók fogják az előadásokat tartani. Ezzel nem elsősorban az egyetemista populációt célozzák meg, hanem olyan szakembereket, akik már a piacon dolgoznak. Azért fontos ez, mert egyrészt a munkapiac keresleti oldalának szereplőjeként fel tudják mérni a tudásigényt, másrészt pedig ennek megfelelően tudják, hogy milyen jellegű képzéseket kell tartani. A cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője A fentiekhez szorosan kapcsolódva a cég munkaerőigénye rendkívül fontos dolog. Az egyetem és a piac közötti határvonalon álló vállalkozásként egyértelműen meg tudja fogalmazni, hogy milyen jellegű tudás elvárt a munkavállalóktól, és 16

17 mint ilyen esetenként befolyásolni is tudja az Egyetem által biztosított képzések tartalmát. E tekintetben nincs túl jó véleménye a vállalkozásnak az Egyetemről kikerülő hallgatók tudásáról. A cégnél munkaerő igény felmerülése esetén sok alap- vagy mester szintű képzettséggel rendelkező fiatallal kerülnek kapcsolatba. A cég véleménye szerint, aki a képzés után kikerül az egyetemről, azoknak a zöme a laboratóriumi munkára alkalmatlan. Sok hónapos energiát, időt kell belefektetni abba, hogy kiderüljön, hogy számíthatunk-e az adott diplomás munkatársra. Különböző természettudományi végzettségű hallgatókat interjúztatnak és olyan elméleti kérdéseket tesznek fel, amelyek bár alapvető dolgok, mégis nehézségeket okoznak. Ez az anomália vélhetően abból eredhet, hogy ezeknek a hallgatóknak nem fókuszált a képzésük és nagyon sok mindent tanulnak és a lényeget, az igazi alapokat nem tanulják meg. De az egyetemnek ebben lépnie kellene, például szintre hozó képzéseket kellene tartani vagy jobban meg kellene szűrni az alsóbb évfolyamokon a hallgatóságot. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen egyértelműek az elvárások és a piac nyújtotta tudások közötti különbségek, akkor miért nem befolyásolja a cégben is résztvevő vezetőség az oktatás tartalmát. Érdekes jelenség, hogy az UD- GenoMed vezetősége nem abban a képzésben kap szerepet, ami a potenciális munkatársaik rekrutációs bázisa, azaz döntően nem a biológus, analitikus, stb. képzésekben vannak jelen, hanem az orvosképzésben. Ezzel együtt viszonylag élénk a kapcsolat ebbe az irányba is, meglehetősen tisztán belelátnak a rendszerbe. A cég képviselői arra a jelenségre hívják fel a figyelmet, amit a saját cégüknél is tapasztalnak, hogy bár munkaerő-igény felmerülése esetén elsősorban Debrecenben végzettek között keresnek új biológus munkatársat, a képzés kevéssé gyakorlat orientált és korszerűtlenebb jellege miatt a jobb hallgatók az ország többi egyetemére jelentkeznek, még akkor is, ha lakóhelyük egyébként Debrecenhez köti őket. Ez azért különösen problémás, mert a régióban számos gyógyszerészeti, orvos analitikai és hasonló cég van jelen, akik megfelelő felvevőpiacát jelentenék a jól képzett biológusoknak, azonban egyelőre kihasználatlan az ebben rejlő potenciál. Emellett azonban nem csak a szakszemélyzet területén elégedetlen a vállalkozás a humánerőforrás kínálattal, hanem az adminisztratív munkatársak tekintetében is. A cég arról számolt be, hogy bár több munkatársat kipróbáltak már a felelősségteljes, hosszú távú gondolkodásmód, önálló, precíz munkavégzésre képesség hiányzott legtöbbjükből. Ha csak az elmúlt időszak tapasztalatait nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a kipróbált munkatársak nagyon kis százaléka rendelkezett a megfelelő tudással és leginkább a szemléletbeli különbözőséget hangsúlyozták. Például adminisztratív munkatársaik bár felsőfokú szinten beszéltek angolul, de önálló feladathoz, képtelenek voltak felnőni még évek után is. A probléma okát a képzés hiányosságain túl a toborzási színtér nem megfelelő megválasztásában látták, tapasztalataik szerint, ha a projektek adminisztratív megvalósítását egyetemi munkaként kezelik, akkor teljesen más körből tudnak toborozni, mintha a cég arculatának megfelelően piaci munkakörként definiálják. Ennek következményeként a közigazgatási 17

18 állások közül a magánszféra állásai közé pozícionálták az egyes betöltendő munkaköröket, és az így kapott bázissal már sokkal inkább elégedettek voltak. Az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges alkalmazása, kollaborációs együttműködések Az egyetem és a cég együttműködésének újabb színtere az egyetemi, intézeti infrastruktúra alkalmazása. Az UD-GenoMed által végzett tevékenységek eszközhátterét a már hivatkozott tanszékek illetve intézetek biztosítják. Ez esetben nem számolhatunk be olyan jellegű szimbiózisról, mint a Cetox Kft-nél, itt bérleti szerződés az alapja az együttműködésnek. A munkatársak munkáltatója javarészt az Ud-GenoMed Kft, az alkalmazott vegyszerek és módszerek sajátok, viszont a nagyműszereket a Klinikai Genomikai Központtól bérli a vállalkozás. Ez a cég saját bevallása szerint egy win-win szituáció, hiszen a bérleti díjak miatt az egyetem is nyer, arról nem beszélve, hogy az eszközöket így kihasználják, míg a cég a működéséhez szükséges infrastruktúrához hozzáfér, sőt sok esetben a legkorszerűbbeket tudja használni. Az együttműködés további motorja, hogy az egyetem a korábban bemutatott céghez képest jóval nagyobb arányban tulajdonosa a vállalkozásnak, így már csak ezért sem lenne célszerű a teljes függetlenedés. Emellett az egyetem megrendelőként is megjelenik az üzleti partnerek mellett. A vállalkozás képviselői kiemelték, hogy az üzleti kapcsolataikat nem az alapján differenciálják, hogy azt egyetemi vagy piaci megrendelések jelentik, hanem az alapján, hogy egyszerű megrendelésről vagy kollaborációs együttműködésről van-e szó. Azt azonban látni kell, hogy az ipari oldalról lévő 6-8 partner lefedi a megrendeléseik 95%-át, míg a maradék 5%-ot akadémiai munkacsoport alkotják,. A munkák volumene is sokkal kisebb az egyetemi megrendelésekkor. A növekedés biztosításához ipari megrendelések szükségesek, de ezek nem szoríthatják háttérbe az egyetemi együttműködéseket. Mindezek mellett a személyes kapcsolatok is fontosak. Triviálisnak tekinthető, hogy azokkal a személyekkel, akik egyetemi oldalról a cégvezetőkhöz kapcsolódnak, az együttműködés mindig fontos lesz. Ez mindenképpen szükséges, hiszen kaphatnak olyan feladatot, amikor szükség van az ő szaktudásukra és humán erőforrás bázisára, hiszen nem csak pályakezdők iránt merülhet fel a vállalkozás igénye, hanem fontos megrendelések kapcsán szakértőkre is szükség lehet. Az együttműködés motivátorai és a befolyásoló tényezők A vállalkozás alapítása egyértelműen már működő Intézeti munkákhoz, rutinokhoz kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy az infrastrukturális és személyi összefonódás elengedhetetlenné teszi a vállalkozás és az egyetem intenzív kapcsolatát, a tulajdoni viszonyokról nem is beszélve. 18

19 Tudományos szempontból ugyancsak fontos lehet az Egyetem és a vállalkozás közötti kollaboráció, hiszen míg a cég a tudásintenzív tevékenysége során innovációkat generál, addig ezeknek a különböző egyetemi oktatók és PhD hallgatók is részesei lehetnek. Azon túl, hogy a cég az egyetem falai között működik, szorosan kapcsolódva egyetemi szervezeti egységekhez, a fejlett, de ugyanakkor költséges infrastruktúra kihasználtságát is biztosítja. A cég bár a piacot tekinti a növekedése kulcsának, mégis tudományos reputáció szempontjából számos lehetőséget biztosít az egyetemi szereplőknek. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a magánszféra és a vállalkozó az innováció legfőbb forrása, akkor belátható, hogy az intellektuális együttműködés mind a cég, mind pedig az egyetemi kutatók számára rendkívül fontos lehet. A cégben létrejövő eredmények publikálása az egyetemi szereplők számára az előrehaladás kulcsa lehet, míg az ő intellektuális tőkéjüket kihasználva a cég magasabb szinten tudja kielégíteni a megrendelői igényeket. Reálisan nézve egyetemi oldalról a speciális munkapiaci szegmens egy fontos regionális szereplőjeként kell az UD-GenoMedre tekinteni, mint olyan cég, amely felszívja vagy felszívhatja a pályakezdő munkavállalók egy részét. Abszolút logikus és a későbbiekben mindenképpen kihasználandó, hogy reflexív módon a piaci igények is artikulálódnak a cég igényeiben, így a cég elvárásainak átgondolásával mintegy keresztmetszeti képet kaphatnak az aktuálisan elvárt kompetenciák és tudások készletéről a felsőoktatás szereplői. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik az ellenösztönzők kérdése is. Látszik, hogy az egyetem azon szervezeti egységei ismerték fel az UD-GenoMed jelentőségét, akik a tulajdonképpeni megrendelők egyetemi oldalról, míg azokban az egységekben, amelyek a potenciális munkaerőt bocsátják ki, egyelőre nem kapnak elég hangsúlyt a cég elvárásaiban megtestesülő piaci követelmények. Sokkal inkább jelent például a cég a biológusok, molekuláris biológusok számára munkalehetőséget, mintsem például az orvosok és a gyógyszerészek számára, azonban ez utóbbiak mintha fontosabbnak ítélnék meg a céggel való intenzív kapcsolatot. Egyértelműen e tekintetben lehetne előrelépni, így talán ez a legfontosabb hozadéka más cégek illetve felsőoktatási intézmények számára az esettanulmánynak, hogy érdemes lenne kiaknázni egy ilyen (ön)reflexív egyetemi cégben rejlő lehetőségeket, mind a tényleges kutatási folyamatokra, mind pedig az oktatás minőségének a fejlesztésére vonatkozóan. A cég és az egyetem kapcsolatában sikerességről elsősorban a kollaborációk kapcsán beszélhetünk, a sikeresen lezárult közös projektek száma, ezen projektek volumene valamint egyetemi oldalról a projektek kapcsán létrejött szellemi termékek, akár publikációk jelentik az együttműködések sikerességének indikátorát. Az UD-GenoMed esetében már sokkal jobban mérhetőek és kvantifikálhatóak a sikerességi kritériumok, ennek oka elsősorban az intenzívebb működés és a piacibb szemlélet megjelenése, azzal együtt persze, hogy a minőségi szempontok is ugyanúgy fontos szerepet játszanak. 19

20 3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter: Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter 4032 Debrecen, Böszörményi út A szervezet bemutatása 5 Az esettanulmányok harmadik példája a Debreceni Egyetem Agrártdományi Centrumának keretei között működő Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari klaszter (a továbbiakban klaszter vagy IÉK). Egyedülálló a maga nemében, ugyanis azon túl, hogy egy népszerű gazdasági csoportosulási formáról van szó, ez a kezdetektől működőképes is. A klaszter program egy nemzetközileg jegyzett, hazai és külföldi tőkét, valamint magasan képzett kutatókat, biotechnológiai, és agrártudományi, kiemelten agrár-biotechnológiai szakembereket vonzó, piac vezérelt innovációs együttműködési rendszert kívánt létrehozni. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, melyben a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az Észak- Alföldi régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és Agrártudományi karok erős - Orvos- és Agrárcetrumokba szerveződtek és - az országban egyedülálló módon - számos területen közös K+F programot indítottak mind a gyógyszerfejlesztések, mind innovatív funkcionális élelmiszer "Hungaricum" termékek fejlesztése terén. Ezen közös programok mentén jelentős iparvállalati kapcsolatrendszer alakult ki, melyben a klaszter tagvállalatai jelentős szerepet játszottak az elmúlt évtizedben. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár ZRt, ill. számos - funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos szereplője lehet nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli "Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszerkutatáshoz kapcsolódó műszer és diagnosztikum, valamint egészséges élelmiszerfejlesztést is. A jelen program alapvető célja, hogy magas hozzáadott értékű, az iparban hasznosítható kutatási eredményt, terméket, ill. szolgáltatást hozzon létre, 5 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 20