LVII. évfolyam május

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LVII. évfolyam 2004. május"

Átírás

1 LVII. évfolyam május Sztána és völgye A Sztánai Mûhely Párválasztási szokások Etnikai feszültségek a magyar román egymásról alkotott képben Közmûvelôdési szakemberképzés Építészeti értékek Sztánán

2 Tartalom KÖZMÛVELÔDÉSI FOLYÓIRAT A szerkesztôség: SZABÓ ZSOLT (fôszerkesztô) GÁBOR DÉNES MURAD BETTY SÜTÔ FERENC Postacím: Cluj-Napoca P-øa Unirii Nr. 11., ap.7 C.P. 201 Tel./Fax: / Bankszámlaszám: Redacøia Mûvelôdés Trezoreria Cluj Lapszámunk támogatói: a Mûvelôdés- és Egyházügyi Minisztérium, a Mûvelôdés Egyesület, valamint: Szabó Zsolt: Sztána és völgye Fekete Albert: A Sztánai Mûhely A Sztánai Mûhely naplójából Papp Hunor Zsolt: Sztánai életkép Császár Kinga Tasnádi Enikô Noémi: Tavaszodik Sztánán Deák Adrienn: Sztána és környéke. Az élôvilág, a mezôgazdaság és a természet állapota, a természetkímélô gazdálkodás lehetôségei Szaszák Gabriella: Sztánai utcakép építészeti értékek Sas Péter: A sztánai otthon Szaszák Gabriella Tikk Dóra: Sztánai szokások Janitsek Jenô: Sztána lakossága a 19. század elején Ágoston Palkó Emese: Párválasztási szokások Sztánán. 21 Balogh Balázs Fülemile Ágnes: Etnikai feszültségek a magyar román egymásról alkotott képben Mlakár Vivien: A sztánai házak és porták Szentimrei Judit: Sztánai emlékek Romhányi András: Közmûvelôdési szakemberképzés Székelyföldön A Kós Károly egykori tanyája (a kula) a Csiga-domb oldalában ISSN Készült a kolozsvári ATID nyomdában

3 Sztána és völgye Könnyû is, meg nehéz is sztánai lapszámunk elé ajánlót írni. Könnyû, mert a Mûvelôdés érdeklôdésének homlokterében eddig is a honismeret, helytörténet, történelem, a tárgyi és társadalomnéprajz, a szociográfia, valamint a mûvelôdéstörténet állt. Ezeken kívül a mai és a közelmúltbeli közmûvelôdés, a mindennapi közösségépítés és -szervezés eddig is mindannyiszor belefért a szerkesztôségi elképzelésekbe. Ehhez mérten a Sztánai-völgy földrajzi, néprajzi, természet- ill. humánökonómiai és -ökológiai értékeit felmérô és bemutató programnak szentelt súlypontos számunk egyáltalán nem rendhagyó. A Sztánai-völgy térsége olyan természeti, táji és kultúrtörténeti értékekkel, néprajzi hagyományokkal rendelkezik, amelyeknek feltárása és védelme a vidék településeinek szellemi és gazdasági fellendüléséhez vezethet. A táj- és mûemlékvédelmi, valamint tájfejlesztési stratégia elsôrendû célja, hogy jellemezze, és komplex módon elemezze a Sztánai-völgy értékeit, és ennek alapján a vizsgálati területet védelemre terjessze fel. Ehhez járulunk hozzá egy olyan összetett tudománynépszerûsítô és publicisztikai eszközökkel megrajzolt kép megalkotásával, amely mind e kistájban, mind a nagyobb térségben: Kalotaszegen, de a régióban teljes Kárpát-medencei kisugárzással élô emberek gondolkodásmódját cselekvési készségét ilyen és hasonló témákra irányítja, esetleg ötleteket adhat. Sztánáról és Kós Károlyról többször írtunk már lapunkban, mégis tudunk újat mondani a hely szellemének és a zseniális építésznek, grafikusnak és írónak egymásra találásáról. Az ember és táj szoros kapcsolatáról pedig hadd idézzük a kortárs és jó barát, költô szomszéd, Szentimrei Jenô verssorait: Nagyon nyíltkék az ég itt, / Dombok és tölgyesek, / S a tölgyek dombos lombján / Harsány szajkó fecseg. / Fû közt kéken csilingel / Millió kis harang, / Imát hadar a csöndben / Az ér a sás alatt (Képeslap a sztánai Csiga-dombról, 1935). Kik és hogyan találtak egymásra a sztánai völgyben, ôshonos helybeliek, kalotaszegiek, kolozsváriak, budapestiek, de a Kárpátmedence és a nagyvilág hány meg hány nációja a magyarokon kívül, fiatalok és korosabbak, de örökifjú szívvel, akiket mind-mind megérintett valami, ami az elôttünk járókat is megragadta Sztánán. Egy dologról viszont nagyon nehéz beszélni és írni, mégsem kerülhetjük meg, lévén ez is hozzá tartozik a völgy történetéhez, s ahhoz, hogy túl tudjunk lépni rajta, fontos tisztázni és feldolgozni sérelmeinket is. Nem is olyan régen a kolozsvári Szabadságban megjelent visszaemlékezésében a nádasi Boboš Leontina néni egészen sajátos módon idézte fel az 1944-es októberi eseményeket, amikor falusfelei, élükön a bíróval és a csendôrrel úgy kirabolták a sztánai állomás közelében levô telepet, benne a nagyszüleim házát, hogy ajtó-ablak sem maradt a helyén. Egyetlen dologra jellemzô a történet: a rossz lelkiismeret hogyan próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, a még Nádason élôk emlékezetében hogyan torzulnak sajátosan az események, hárítják át a felelôsséget a máshonnan jöttekre, például a bedecsiekre. Vagy a Kós Károllyal és a Kós családdal kapcsolatos emlékeit is hogyan szépíti meg a messzeség. Kós a nemrégen megjelent levelezéskötetben közölt levelek tanúsága szerint kissé másképpen ôrizte a bérlôk, köztük Leontina néni rokonainak képét, akik nemcsak meglopták, de a nádasi határhoz legközelebb levô Kós tanyából bizony kô kövön nem maradt, széthordását október 16- án kezdték el. Én is nekiálltam keresgélni a családi irattárban, és a Kolozs megyei Csendôrparancsnokságon 1945/623-as iktatószámmal ellátott hivatalos feljelentés szerint bizony 40, azaz negyven nádasi férfi rabolt több menetben mert volt, aki fordult a négyökrös szekerével. Megvan a pontos névsor, köztük négyen is Bobošok, bár ez eléggé gyakori név Nádason. A bíró a házkutatáson saját kezû nyilatkozata tanúsítja 15 tárgyról (asztalok, szekrények, tükrök stb.) ismeri el, hogy tôlünk valók, és ígéri meg, hogy vissza fogja szolgáltatni. A csendôr Pányikon lakó szüleihez menekítette a rabolt holmikat, a sztánai Berki pedig kispetri rokonaihoz. Mert fosztogattak ott a nádasiakon kívül bedecsiek, dongóiak, tóttelkiek, név szerint tudjuk, hogy kik voltak a fôkolomposok. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy egy kb. háromszáz lakosú faluból negyvenen felkerekednek fosztogatni, gyors számítás szerint is hétbôl egy, ha negyven családdal számolunk, akkor a fél falu. Háborús pszichózis, tömeghisztéria vagy elôre megtervezett rablótámadás noha nem mindegy ma ezt már /még nem tudjuk kideríteni. Lelki egészségünknek errôl a vetületérôl is szól egy tanulmányrészlet lapszámunkban, a magyar román egymásról alkotott kép elemzése. Nem a régi sérelmek felhánytorgatása a célunk a közléssel. Családi használatra nekünk is voltak történeteink, amelyek nem gerjesztettek románellenességet, viszont sok családi tárgyról, képrôl, bútorról szólt az azt bizony Nádason tartjuk történet. De tartottunk dedikált könyveket a magyarbikali Bitay tiszteletesnél is, aki derék orgazdaként késôbb sem volt hajlandó visszaadni jogos tulajdonunkat, mondván, hogy értük nehéz pénzt fizetett. Marad tehát bôven a költôvel szólva rendezni való közös dolgunk. Inkább azon örvendezzünk, hogy Sztánán végre elindult valami, ami kifelé mutat a hosszúnak bizonyult alagútból. Ebben a kalákában, a sztánai Szentimrei Alapítvány kezdeményezésére elkezdett munkában a Mûvelôdés is részt vállalt és vállal. Mind a lap szerkesztésében, mind a szerkesztôség által kezdeményezett rendezvények szervezésében sokrétû intézményi alapra támaszkodunk. Az elmúlt években partnereink voltak: a budapesti Közgazdasági Egyetem Táj- és Kertépítészeti Kara, az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Bolyai Társaság, a Transylvania Trust, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Babeš Bolyai Tudományegyetem stb. A tudománynépszerûsítéstôl a komoly kutatás szervezéséig folytatott ismeretterjesztési tevékenység ezután is meghatározza a Mûvelôdést. Remélhetôleg ismertsége, olvasóink érdeklôdése, lapunk kisugárzó ereje sok támogatót megnyer még a sztánai és a hozzá hasonló völgyek táji, építészeti és mûvelôdési értékeinek feltárására, tudatosítására, védelmére és továbbfejlesztésére. Lapszámunkat a Nemzeti Kulturális Alapprogram Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma támogatta, és bízunk abban, hogy e hasznos és eredményes együttmûködés jövôre is folytatódni fog. SZABÓ ZSOLT 3

4 A SZTÁNAI MÛHELY 4 Tájat formálni csak az embereken, a közösségeken keresztül érdemes. Lehet, hogy ez a munka sokszor szélmalom-harcnak tûnik, de semmiképpen sem az. Erre azonban csak szívós, hónapokon, éveken át tartó, kudarcokkal tarkított, sokszor önmaga ellen folytatott csaták árán döbben rá az ember. Ráérezni a hely szellemére, a gyökerek végtelen egymásba fonódásának kozmikus rendjére, az emberi lélek és szellem tájalakító erejére: ajándék. Olyan ajándék, amelyért mindenkinek keményen meg kell küzdenie A szellem ébredése 1999 szeptembere napsütéses száraz idôt, igazi vénasszonyok nyarát hozott. Nyolc magyarországi tájépítész egyetemi hallgató, köztük két bácskai diák, érkezett a Szentimrei házba. Többségük akkor járt életében elôször Sztánán. Tájfelmérést végeztek a Sztánaivölgyben. A vizsgálat célja a Kós Károlynak és családjának harminc éven át otthont adó völgy, természeti, táji erôforrásainak és értékeinek feltárása, és ezzel párhuzamosan, a völgyre szervezôdött falvak társadalmi-, gazdasági- és kultúrtörténeti fejlôdésének elemzése Közös kép a turista irányjelzô elkészültekor volt. A terület többszöri felmérése, vizsgálata és a különféle értékelések újabb feladatokat, tennivalókat teremtettek, így az eredetileg egyszeri felmérésre toborzott egyetemi csapat állandó munkacsoporttá alakult. Néhány hét alatt ráéreztünk a közösen végzett munka varázsára, összetartó erejére. Tanulmányok készültek, melyeket a figyelemfelkeltés céljával itt-ott bemutattunk, szakmai és civil fórumokon egyaránt. A tanulmányok bôvültek, csiszolódtak, bizonyos felszínre került témák leszûkítése révén egyetemi szakdolgozatokká, tudományos diákköri dolgozatokká nôtték ki magukat. A sztánai anyag nemzetközi konferenciákra is eljutott. A pénztelen, de lelkes, tenni akaró fiatalok lendületével következetes, értéktudatosító munkát folytattunk minden szinten. A hónapok teltek, a feladatok sokasodtak. Idôvel a tájfelmérésként induló munka is komplexebbé vált, falufejlesztéssé, vagy legalábbis valami hasonlóvá nôtte ki magát. Iskolai feladatból igazi, életszagú, felelôsségteljes feladat lett. A csapat pedig igazi szellemi közösséggé, a Sztánai Mûhellyé A 2004-es farsangi bál egyik hivogatója kovácsolódott (alapító tagok: Csaba Kinga, Fehér Orsolya, Jánosi Dóra, Kesselyák Noémi, Kristály Anikó, Takács Edvárd, Szakács Barnabás, Kabai Róbert, Fekete Albert). A kétkezi munka A tájfelmérés végeztével falufelmérés, portafelmérés következett. Behatoltunk Sztánára, a völgybôl a faluba. Sikerült közel férkôznünk nem csak a tájhoz, hanem az emberekhez is. Ezt kétkezi szakmai munkával értük el. Így indultak a sztánai nyári táborok, meghívott elôadókkal, kalákával és nem sok, de az idô múlásával egyre több helybéli, igazi sztánai részvételével: patakmeder-rendezés a falu központjában, itató-felújítás, faitató-faragás, szemétgyûjtés a helyi gyerekekkel, hirdetôtábla-faragás és -felállítás, információs-táblarendszer a faluba és a Sztánai-völgybe A falu a táj része. A falu arca a táj képét erôteljesen meghatározza. A rendezetlen falukép felszámolását tûztük ki célul, de nem mindenáron: csak a helybéliekkel együtt, közösen. Csak a kezdetekben nagy erôbedobással, a továbbiakban minél nagyobb teret engedve a helyi közösségnek ebben a faluszépítô tevékenységben is. Sikerült néhány, a kívülállók számára apróságnak tûnô dolgot megvalósítani, melyek eszmei értéke azonban nagyobb, mint elsô látásra tûnik. A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Tájépí-

5 tészeti, -védelmi és -fejlesztési Karának (BKÁE TVFK) hallgatói számára 2002 óta a sztánai nyári építôtáborok elismert szakmai gyakorlatnak számítanak. Ugyanott, a BKÁE TVFK-n, a 2003/2004-es tanév ôszi félévében önálló féléves tárgy keretében Sztána falu arculattervezése folyt. A farsangok Megértettük, hogy a tájról soha nem beszélhetünk úgy, mint egy kész és sebezhetetlen termékrôl. A táj, kezünk nyomán állandóan változik. Alakulása, fejlôdése a falu, a város, a nép kontinuitásának részét képezi. Egy táj mindig a benne élô emberek lelkének tükre: felvirágzása reménységet, boldogságot, jólétet tükröz, eróziója a tájat formáló társadalom erózióját, lelki és gazdasági válságát vetíti elénk. A sztánai táj problémái is nyilvánvalóan a halódó falu társadalmi problémáira vezethetôk viszsza. A szétesô faluközösség összekovácsolásának fô kiindulási pontjaként a közös munka mellett a közös szórakozást, a néphagyományok felélesztését láttuk. Ennek a gondolatnak az eredményeként, illetve a híres az 1914-es, Kós Károly által szervezett sztánai farsang ihletésére rendeztük meg 2001 februárjában, 87 év után újra a sztánai farsangi bált. A bálon a helybélieken kívül több mint 70 budapesti vendég is részt vett, anyagi hozzájárulásuk a falu kasszáját gazdagította és ez immár hagyománnyá vált. Azóta már négyszer rendeztünk farsangi bált, és a helybéliek részvétele a szervezésben egyre erôteljesebb. A budapesti tudatosítás Már a munka kezdetekor világos volt: Erdélyben dolgozni több egyszerû szakmai feladatnál. A szakmaiságon túl fontos a programban résztvevô különbözô célcsoportok a sztánai lakosok, a magyarországi egyetemisták, erdélyi egyetemisták, tanárok és más értelmiségiek mindkét oldalról megmozgatása, a táj és a falu, ezáltal nemzeti örökségünk egy kis részének érdekében. Ennek a munkának fontos részét képezték és képezik a budapesti szakmai-kulturális programok, melyeken minden alkalommal sztánaiak is megtiszteltek jelenlétükkel. Az elsô program 2002 januárjában a Pannónia Étteremben A sztánai táj címmel rendezett fotókiállítás volt, melyet a 2003 decemberében az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Sztánai Programot kezdetektôl felvállaló és a szó egyetemes értelmében patronáló kolozsvári-sztánai Szentimrei Alapítvánnyal közösen szervezett Az 55 éves Mûvelôdés és holdudvara A Sztánai mûhely címû kulturális rendezvény követett. Mindkét budapesti fórumot az igaz érdeklôdés és a nagyszámú részvétel jellemezte. Turista eligazító a sztánai központban A jövô Munkánk során nagy volt a kísértés, hogy ha már egy megmagyarázhatatlan belsô hang hatására belevágtunk ebbe az emberpróbáló feladatba, akkor legalább a könnyebbik megoldást válasszuk: a lelkesedés és a tehetetlenség hangulatos együttesét építsük fel magunkban. A lelkesedés azonban Sztánán is kevés, ha nincs mellette a tehetetlenséget legyôzô hit. Hit az ismeretlen ôsök által ránk hagyott szellemi örökségben, mely a tájat lélekkel tölti meg. Hit a vállalt munka értelmében, bizalom egymásban minden ôszintén segíteni akaró és tudó ember részérôl. Csak így lehet megmaradni az úton, melyen a szakmai hitvallás mellett valóban a lelkesedés indított el, lassan öt évvel ezelôtt. Még akkor is, ha abból a kezdeti csapatból sokan lemorzsolódtak. Akiknek sikerült kitartaniuk, azok tudják, hogy ez a lemorzsolódás csak idôszakos, a mindennapok gondjainak sokasodása okozta ideiglenes kiesés, és hogy a munkát pillanatnyilag tovább vivôk kitartásához elengedhetetlen a lemorzsolódott barátok lelki jelenléte. Azt, hogy a Sztánai Mûhely elérte célját vagy sem, mindenki maga döntheti el. A mérlegnek mindig két serpenyôje van. Tudjuk, hogy egyrészt saját tapasztalatlanságunk, másrészt a helyi siralmas önkormányzati viszonyok következtében terveinkbôl sok minden nem valósult meg, kudarcba fulladt. A Sztánai Mûhely közel ötéves mûködése során azonban sok tekintetben elérte célját. Szakmai megvalósításokat mondhat magáénak, pozitív társadalmi folyamatokat indított el a helybéliek között, felkeltette a közvélemény figyelmét, országhatárokon átívelô kapcsolatokat épített, Sztánát és az erdélyi tájat bevitte a magyarországi tájépítész felsôoktatásba, a gyakorlati képzés mezejévé tette, majd a skálát szélesítve más erdélyi helyszíneken is lehetôséget teremtett az együttmûködésre. Mindezek fényében állítom, hogy a Sztánai Mûhely egy szellemi mûhely. Nincsenek állandó tagjai, vagy ha úgy tetszik, csak állandó tagjai vannak. Az eszme, a Kós által ránk hagyott szakmaiszellemi hitvallás az, amit minden 5

6 6 soraink közé álló érez, és magáénak vall. Akiben tudatosodott, hogy környezetünk kialakításánál ne pusztán fizikai és gazdasági igényeink kielégítésére, hanem az apáink által ránk hagyott örökségre is gondoljunk. Arra a szellemi töltetre, amely meghatározza a hely hangulatát, ahol élünk; arra a jelenlétre, amelynek mellôzése lélektelenné és sivárrá változtatja környezetünket. A hagyományok tisztelete és a fejlôdés lehetôségének megteremtése együttesen képezik egy nemzet, egy népcsoport megmaradásának premisszáit, egy egészséges jövôkép kialakításának feltételét. A huszonegyedik század Európájának peremén csupán egy, a kor kihívásait integrálni képes, a természettel baráti viszonyban élô társadalom lesz képes talpon maradni. Ezért fontos, hogy szakmai javaslataink Sztána esetében is a helyi értékekre alapozzanak. Ezért fontos, hogy igazi mûhelymunka gyümölcsét tegyük le az asztalra. Az öt évvel ezelôtt elkezdett utat szándékunkban áll tovább építeni: nyáron megint lesz Sztánai építôtábor és elôször az idén Kós Károly emléktúra is (hála az EKE-nek) Munkánkat egyébként számos erdélyi és magyarországi szakmai társulás, civil szervezet, barát és ismerôs támogatta, szervezéssel, szakmai elôadásokkal, szakirodalommal, alkalomadtán anyagiakkal, minden körülmények között pedig baráti szóval, biztatással. Köszönet érte mindannyiuknak. A szálak azonban immár mélyebbre nyúlnak: folytatódik a tavaly nyáron elkezdett bonchidai kertrekonstrukció, a csíkkozmási fürdôépítô kaláka, és az erdélyi kastélykert-felmérés Tájépítész fiatalok újabb tucatjaival jövünk el (vagy térünk vissza, van, aki haza) Erdélybe néhány napra, hétre, hogy tegyünk valamit az itthoniakkal közösen az erdélyi tájért, és ugyanakkor önmaguk épülésére. Hiszen ez feladatunk, ez a legkevesebb, amit tehetünk annak érdekében, hogy nehogy azt higgye valaki, hogy Hamvas Béla szavaival élve vendégként, fizetés nélkül akarunk távozni ebbôl a világból. FEKETE ALBERT A Sztánai Mûhely naplójából Sztána: I. Tájfelmérô tábor Bp.: elemzés, értékelés, a dokumentáció (A Sztánai-völgy tájvédelmi stratégiája vizsgálat) összeállítása Zilah, Kolozsvár, Bánffyhunyad: a dokumentáció bemutatása Szilágy Megye Önkormányzatánál, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaságnál és a Bánffyhunyadi Református Parókián Bp.: kari TDK-dolgozat összeállítása, bemutatása (Szabó Ágnes: A falusi turizmus lehetôségei a Sztánai-völgyben) Zürich, Tájvédelmi konferencia: a dokumentáció bemutatása ( Landscape protection in the Stana-Valley ) Tusnádfürdô, Mûemlékvédelmi konferencia, elôadás: Tájvédelem, mûemlékvédelem és társadalom a Sztánaivölgy regionális fejlesztés lehetséges alapja címmel Bp.: Az európai táj pályázat összeállítása. Elsô díj Romániában a Mûvelôdésügyi Minisztérium kiírásán, részvétel a strassbourg-i nemzetközi megmérettetésen ( Landscape protection, monument protection and society in the Stana-Valley ) Sztána: II. tájfelmérô tábor Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kolozsvár: a kutatási anyag részt vett a Kós Károly Egyesülés vándorkiállításán Gödöllô: Tájtörténeti konferencia: elôadás A Sztánai-völgy tájtörténeti áttekintése, különös tekintettel Kós Károly szellemi örökségére címmel Bp.: az átdolgozott dokumentáció elkészítése (A Sztánai-völgy tájvédelmi és tájfejlesztési stratégiája vizsgálat és programvázlat) Dubrovnik: ECLAS konferencia: poszterbemutató ( Landscape, monument, society ) Sztána Zsobok: III. tájfelmérô tábor (ennek keretében Kistérségi Tanácskozás Zsobokon) Sztána: terepmunka, ennek keretében én I. Sztánai hagyományôrzô farsangi mulatság megszervezése Sztána Körösfô: polgármester-találkozó az érintett községek vezetôivel Bp.: diplomamunka leadása Sztána-témában (Szakács Barnabás: Sztána falu fejlesztése településesztétikai vonatkozások Börzsöny-Nagyhideg-hegy Sztánai Mûhely I. tanácskozása Tusnádfürdô, Mûemlékvédô konferencia: elôadás Egy tájfelmérés üzenete integrált tájvédelmi törekvések a Sztánai-völgyben címmel Bp., Kós Károly konferencia Állatkert: elôadás Táj és település a Sztánai-völgyben címmel Sztána: terepmunka. A fôtéri itató és patakmeder részleges rendezése a helybéliekkel összefogva. Közben meghívott elôadókkal beszélgetések, falufórumok : Bp.: pályázatok összeállítása az Arany János csoportos kutatói kiírásán Sztána: terepmunka. Szüreti bál szervezése a helybeliekkel Bp.: Sztánai tájkép fotókiállítás a Pannónia Étteremben. A kiállítás védnöke: dr. Füleky György, a Szent István Egyetem oktatási rektorhelyettese Sztána: II. hagyományôrzô farsangi mulatság Sztána: faluszépítô tábor. A patakmeder rendezésének folytatása, hirdetôtábla és új itatóvályú faragása Sztánai faluszépítô napok. Általános javítások, fôtértakarítás, az új hirdetôtábla elhelyezése, felavatása Bp.: Az 55 éves Mûvelôdés és holdudvara 3 éves a Sztánai Mûhely kulturális rendezvény az Uránia Nemzeti Filmszínházban III. hagyományôrzô sztánai farsangi mulatság Sztána: telkek, porták fölmérése. A fôtér geodéziai felmérése rendezés céljából Sztána: IV. tájfelmérô tábor. Turista jelzôtáblák faragása és felállítása, turistautak

7 festése Sztána völgyi kisrégió információs táblarendszere program Bp.: Adalékok Sztána falu arculattervéhez féléves hallgatói feladat a BKÁE Tájépítész Karán az Erdélyi tájtörténeti szeminárium 3. címû tantárgy keretében Sztána: helyszínelés, az elkészült arculattervek egyeztetése február Sztána: IV. hagyományôrzô farsangi mulatság. Sztánai életkép Nem hiszem, hogy ismeretlen lenne Kós Károly író, építész Varjúvára. Mindazok, akik fényes nappal vagy holdvilágos éjszakában vonatoznak Kolozsvár és Bánffyhunyad között, gyönyörködhetnek benne egy rövid pillanatig a vonat ablakából, mielôtt a vonat befutna az alagútba. A festôi táj is minden évszakban más és más színben tárul az odalátogatók elé. A természet által ajándékozott életszínt igyekszünk bevinni a Sztána üdülôteleprôl a 2,5 km-re fekvô falu életébe is, több-kevesebb sikerrel. Mindig vissza kell tekintenünk a múltba, hogy erôt merítsünk ôseink alkotásaiból, munkáiból, tevékenységeibôl. Településünk elôször 1288-ban terra Zthana néven szerepel az oklevelekben, mint Mykula fiainak, Kemennek és Jánosnak (a Kemény család ôseinek) a birtoka. Sztána alacsony kôfallal körülvett református temploma a falu központjában fekszik. A templom építésének ideje bizonytalan, Léstyán Ferenc középkori eredetre utal, viszont állítását nem támasztja alá érvekkel. A gótikus nyugati kapuzat az egyetlen megmaradt középkori elem, viszont ez sem nyújt támpontot az eredethez. Biztos adatként szolgálnak a kazettákon talált feliratok. A kazettás mennyezet egyik fele 1743-ban, másik része ben a templom bôvítésével együtt készült el. További adatok arról tanúskodnak, hogy alkotó gyülekezet lakott Sztánán körül építették a helyi kórházat, amely késôbb felekezeti iskolaként mûködött. Ebben az épületben tartották február 1- én a Kós Károly által szervezett híres protestáns farsangi bált, amely a vendégként meghívott Móricz Zsigmondot a sokunk által ismert Nem élhetek muzsikaszó nélkül címû regény megírására ihlette. A gyülekezet újabb összefogásának eredménye az I. világháború után elvett felekezeti iskola helyett, Kozma László lelkipásztor kezdeményezésére, ben felépített új iskola. Utána nagy csend. Lehet a politika, lehet az elszigeteltség az, ami megállította a falu fejlôdését? Ki tudja ma már igazán? Úgy tûnik, napjainkban az évtizedes tehetetlenség idôszakának vége, hiszen 1999-ben Fekete Albert, a Budapesti Szent István Tudományegyetem Kertészeti Karának fiatal tanársegédje, barátai, munkatársai, tanítványai segítségével, Szabó Zsolt egyetemi docens és a Szentimrei Alapítvány akkori soros elnöke kezdeményezésére, megalakította a Sztánai Mûhelyt és kopogtattak féléves lelkészi ott tartózkodásom után a parókia ajtaján. Ma már úgy jönnek Sztánára, mint haza. Újraéledt és immár negyedik esztendeje szervezzük a Kós Károly által elkezdett hagyományôrzô farsangi bált is. Évente legalább egyszer erre a rövid idôre megfeledkezünk a mindennapi gondokról. Elô a muzsikával, a jókedvvel, a tánccal, mert a búból, bánatból, munkából egész esztendôre bôven kijut. De nemcsak mulatozni jönnek a Sztánai Mûhely fiataljai, hanem évente megrendezett nyári alkotótábor teszi maradandóvá ittlétüket. A faluképet megszépítô alkotások és a felvésett évszámok mutatják, hogy ma is van elképzelés, terv és alkotó kedv. Elgondolkoztató, hogy ennyi elég-e a megújuláshoz és a megmaradáshoz? Egy közösen elkészített faragott hirdetôoszlop, mosóvályú, irányjelzô tábla mind-mind egy-egy csepp a tengerben, amit érettünk tesznek. A Varjúvár, az Almási vár irányába mutató kézzel faragott új tábla és a háttérben roskadozó épület közötti ellentét megdöbbenti a faluba látogatókat. A repedezett falú, beomlott tetejû épület láttára, hihetetlennek tûnik, hogy a múlt század elején ott ropták a kalotaszegi táncot Móricz Zsigmond, Kós Károly, meghívottak és helyiek egyaránt. A látvány mindig lehangol, valahányszor bejövök a faluba vagy elsétálok az öreg, hajdani iskola mellett és csak szívem mélyén álmodozom arról, hogy az asztalom fiókjában heverô terv egyszer valóra válhat. Valóra válhat? Saját erônkbôl nem hiszem, és segélykérésemet egyelôre elnyelik a dombok, hegyek bércei, völgyei. Álmodozom tovább, de jó lenne egy orvosi rendelô, könyvtár, imaterem, konferenciaterem, néhány vendégszoba. Sajnos az összedôlt épülettel szemben levô új iskola csengôje sem hallatszik már két esztendeje, hanem az itt ideiglenesen kialakított kis asztalosmûhely gépeinek hangja zavarja meg a falu csendjét. Jó hátat fordítani a múltnak, látni a jelent és elképzelni, hogy eljön az a nap, amikor állnak a frissen vakolt falak és újra gyerekzsivaj veri fel az iskola udvarát. Jó lenne az is, ha az idelátogató vendég nem lenne nyakig sáros egy kiadós esô után, hanem kövezett úton járhatná be a falut és a télen-nyáron koptatott mosóvályú emlékké válhatna. Itt érzi csak az ember, mennyire igazak Reményik Sándor szavai: ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát! és reménykedhet, hogy közös erôvel egy ilyen kis, elöregedô közösségnek is esélye lehet a megmaradásra, ha felismeri valódi értékeit és megôrzi hagyományait. PAPP HUNOR ZSOLT 7

8 TAVASZODIK SZTÁNÁN 8 A tavasz érkezésével nemcsak a természet éled újra, hanem az ember is. Ez az állítás érvényes Sztána lakosaira is, akik egy több évig tartó tél után ébrednek újra. Április elsô heteiben ellátogattunk Sztánára, ahol egy kérdôíves és interjús kutatást végeztünk. Az interjúk segítettek a mindennapi életvitelrôl szóló információk beszerzésében, míg a kérdôívben a helyi közállapotokra, közösségfejlesztési tervekre és a megkérdezettek társadalmi tôkéjére kérdeztünk rá. Kutatásunk és elôzetes információink során tudomást szereztünk azokról a gazdasági és társadalmi problémákról, amelyekkel Sztána lakosai az utóbbi években szembesültek. Egyik legfôbb problémát jelenti a falu korstruktúrája a falu lakosságának több, mint fele az idôsebb korosztályhoz tartozik. A fiatal korosztály túlnyomó része városra költözött, a munkaerôpiac szûkös kereslete miatt. A faluban kevés munkahely található a fiatalok számára. A sztánai ember megélhetési lehetôségei meglehetôsen szûkösek. A megélhetés legfôbb forrása a mezôgazdaság, de a sztánai ember számára a föld megmûvelése is gondot okoz. Nincs ehhez elegendô munkaerô, és a gépesített gazdasági munkálatok drágák. Így csak az alapvetô szükségletek kielégítésére elegendô javakat termelik meg. Nem utolsó sorban gondot okoznak az elhagyatott középületek, amelyek nemcsak a falu képét csorbítják, hanem megfosztják egy jövedelemforrástól is. Ezen épületek karbantartása lehetôvé tenné több rendezvény megszervezését, amelyek által megnövekedne a turisták száma. Az elôbb leírtak ellenére és kutatásunk eredményeire támaszkodva, elmondhatjuk, hogy Sztána lakosai nem mondtak le egy jobb jövôrôl. Hiszen arra a kérdésre, hogy véleményük szerint egy év múlva hogyan fognak élni, a megkérdezettek egynegyede azt válaszolta, hogy körülbelül ugyanígy, több, mint fele azt mondta, hogy valamivel jobban és alig tíz százaléka vélekedett úgy, hogy valamivel rosszabbul. Ami pedig az életkörülményekkel való megelégedettséget illeti, a megkérdezett személyek csak egyharmada volt többnyire elégedett és kétharmada pedig csak kis mértékben volt elégedett. Az emberek tudatosították magukban, hogy a központi kormányzattól kapott juttatásokból a falu fejlesztése nem kivitelezhetô, ezért önerôbôl és külföldi befektetésekbôl akarják újraépíteni Sztánát. A külföldi befektetések munkahelyek megteremtését tennék lehetôvé, mert jelenleg a faluban mûködô asztalosmûhely és az üzlet biztosít munkalehetôséget a sztánai fiataloknak. Ezáltal a fiatalok nem kényszerülnének a faluból való elvándorlásra, és így javulna Sztána korstruktúrája. Hiszen a fiatalokra szükség van ahhoz, hogy a falu fejlôdjön, mert akarat van, ötletek vannak, vezetô személyiségek is vannak, de hiányoznak a kivitelezôk. Ezt találóan fogalmazta meg egyik sztánai interjúalany: tudja kisasszony, hogy van amikor van kivel, akkor nincs mit, s amikor van mit, akkor nincs kivel. A falu fô jövedelemforrását Sztána turisztikai kiépítése jelentené, ugyanis Sztána hírnevét a Kós-házak, fôképpen a Varjúvár határokon is túlra elvitte. A kultúrotthon feljavítása és különféle eszközökkel való ellátottsága is a nagyobb számú turista vonzására szolgálna. Sôt a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy akár saját házában is elszállásolná a vendégeket. Ez plusz jövedelemforrást biztosítana Sztánának, amely lehetôvé tenné egy orvosi rendelô, valamint egy gyógyszertár létrehozását a faluban vagy akár a faluban levô iskolaépület feljavítását (a helyi oktatás hiányában a sztánai gyerekek Zsobokon járnak iskolába). Sztána vegyes etnikai összetételû (magyar és román). A falu közösségi élete harmonikus, a megkérdezettek 75 százaléka a lakókörnyezetében levô legtöbb emberben megbízik, és csak egy negyede válaszolta azt, hogy csak néhány emberben lehet megbízni. Arra a kérdésre, hogy az emberek törôdnek-e egymással, a megkérdezettek több mint fele határozott igennel válaszolt és csak néhány százaléka (9,8) mondta azt, hogy csak bizonyos mértékben. A lakosokra jellemzô, hogy naponta ellátogatnak egymáshoz. Következtetésképpen elmondható, hogy a településnek gazdasági és társadalmi fejlôdésben lehet része, ha egy állami vagy külföldi pénzintézettôl segítséget kapnának és a lakosság korstruktúrája kedvezôen alakulna. A Sztánán való kutatásunkat befejezve csak egy kérdés merül fel bennünk: kitavaszodik-e Sztánán? Mi optimisták vagyunk, mert a sztánai ember nyitott, melegszívû, vendégszeretô és reméli a változást. Újraöntik a fôtéri itatót CSÁSZÁR KINGA TASNÁDI ENIKÔ NOÉMI

9 Sztána és környéke Az élôvilág, a mezôgazdaság és a természet állapota, a természetkímélô gazdálkodás lehetôségei A Földet Égtôl elválasztó, kavargó füstfátyol sokszor észrevehetetlenül sápasztja el a Napot, míg a friss szél ki nem söpri végre a városból. Éjjel nem számít, süt-e a Hold a lámpák mindig egyformán világítanak. Még a csillagos ég is más, ha városból pillantunk fel rá. Igaz onnan is szép, ha rég láttuk már a szabadból, kis faluból, erdôszélrôl. Nyári esô után nem érezni a föld friss illatát. Az esôvizet elnyelik a csatornák. Gyorsan szennyvíz lesz belôle, hiába innák a szomjas növények. Télen a havat só olvasztja piszkos latyakká, ezért sokan csak azt várják, mikor olvad el végre teljesen. A városokból utak kígyóznak mindenfelé. Feldarabolják az erdôket, mezôket, gyárakhoz vezetnek, amelyek mérgeket ontanak magukból. A lecsupaszított dombokon nem nô többé erdô, ha a víz elmosta onnan a talajt. A hegyek oldalába bányák vájtak nehezen gyógyítható sebeket. A patakokból, kutakból nem ihatunk többé. Nem bosszú, inkább figyelmeztetés vagy segélykiáltás lehet, hogy idôrôl idôre kiöntenek a folyók medrükbôl, szélviharok söpörnek végig, vagy nem esik esô egy egész nyáron át. Azért még találunk háborítatlan erdôket, üde réteket, tiszta forrást és patakot. A természet épen maradt szigetei menedéket nyújtanak azoknak az állatoknak is, amelyek csak az embertôl távol érzik magukat biztonságban. Sajnos kevés ilyen hely maradt. Hiába érezzük úgy, a vadonban vagyunk, ahol az élô természet vesz körül, a legtöbb ilyen békés folt tényleg csak kis sziget lett napjainkra. Egy-két óra járás után biztosan tapasztalunk valami elszomorító dolgot, ami emberi kéz nyomát hordozza, vagy észrevétlenül egyhangú, sivár vidéken találjuk magunkat. Szerencsére vannak vidékek, amelyekre nem ezek az állapotok jellemzôek. Ilyen a Sztánai-völgy is, amely a Vlegyásza, a Gyaluihavasok, valamint a Meszeshegység nyúlványai közé ékelôdô Bánffyhunyadi-medencében húzódnak. A medence éghajlata viszonylag hûvös és nedves. A mély patakvölgyek sajátos mikroklímával rendelkeznek. A változatos talajú dimbes-dombos területeket sokszínû növénytakaró borítja. A sovány, köves földek az állattartásnak kedveznek leginkább, emellett a fô megélhetési forrást a növénytermesztés jelentette a legutóbbi idôkig. Az alábbi Kós Károlytól származó idézet hû képet fest a Csiga-domb és Sztána környékének egy emberöltôvel korábbi állapotáról és hangulatáról: Házunk mögött és fölött a hegyoldalon sûrû erdô van, az erdôn felül lankás oldal: kaszáló. A kaszálón túl elhanyagolt szántók voltak, amikor ideköltöztem, s azon felül kopaszon meredt az égre a hegy, akinek a Dâmbu Crucii a neve. Amikor idekerültem, a hegyoldali parlagföldekbôl néhány holdnyit szereztem meg, s oda gyümölcsfát ültettem. A késôbbi években még néhány holdnyi földet szereztem a gyümölcsösön alul és felül, ahová gabonát vethessek: kenyérnek valót magunknak, és abraknak valót az állataimnak. Az elhanyagolt, sovány, köves földeket sorban megtakarítottam, feltörtem, szelídítettem és trágyáztam, a követ eltakarítottam és a töviset kivágtam, a gyökereket kiástam és elégettem. A meredek oldalakon a vad gyepet szelídítettem és a vadvizes, forrásos lankákat és laposokat árkoltam. S évek hosszú sora óta a vad földek immár megszelídültek, az oldalak sovány füvébe baltacím költözött meg szarvaskerep és fehérhere, meg nemes perjék és a gyümölcsfák is megnôttek és megterebélyesedtek. Most három esztendeje ide menekültem, s fenn a Dâmbu Crucii kopasz feje alatt, a gyümölcsös északról védett teraszának déli peremén megépítem új tanyámat. [...] S azóta megint az enyém osztatlanul a hegyek csendessége és méltóságos nyugodalma, a madarak finom szava, a szél zúgása és a fák és mezôk virágának az illata. Egyedül az enyém itt a harmatos reggelek csillogása, a nap minden ragyogó melege és a nyári éjszakák szikrázó csillagai. Minden, de minden az enyém itt, ami szépség és jóság, áldás és békesség, termô és teremtô élet és a lélek nyugodalma. (Kós Károly: Tanya a hegyen) Ez a vidék ma is gyönyörû, de az ország életében úgy fél évszázada bekövetkezett politikai változások következményei mind az itt élôk életét, mind a táj, a természet állapotát negatív irányban befolyásolták az írás megszületése óta. Ebbe a harmonikus együttélésbe a kollektivizálás durván beavatkozott. Föld és ember viszonya megváltozott, ami nemcsak az emberi lélekben, hanem a külsô környezeten is mély sebeket ejtett. Elôtte a földbôl és az állattartásból ugyan nehéz, fáradságos munkával, de azért jól meg lehetett élni. Ma a Sztánán élôk számára a fáradságos munka megmaradt, ugyanakkor anyagi helyzetük is nehezebb, mint ötven évvel ezelôtt volt. Súlyos gondot jelent a mezôgazdaság állapota. A föld korszerû mûveléséhez hiányoznak az eszközök, a falu lakossága pedig erôsen elöregedett. A fiatalok Bánffyhunyadra, vagy távolabbi városokba költöznek a megélhetés érdekében. Ez újabb gondot is felvet. Mi lesz, ha azokat a földeket eladják, amelyeket az itthon maradók már nem tudnak többé megmûvelni? A termôföldek és erdôk megôrzése létfontosságú a gazdasági és társadalmi fejlôdés szempontjából ott, ahol a mezôgazdaság biztosítja a megélhetés alapját. A föld nagyobb része szerencsére még most sem áll parlagon. A faluban élô idôs emberek megmûvelik, amíg csak erejükkel bírják, s a fiatalok is gyakran hazajönnek, hogy legalább hétvégén tudjanak segíteni szüleiknek a ház körül és a földeken. Ha a föld eltartaná a családot, lennének, akik hazaköltöznének a szülôfaluba. A politikai változások az er- 9

10 10 Somliget dôk, legelôk állapotára is erôsen hatottak. Ami a Sztána környéki erdôket, legelôket és kaszálókat illeti, ezeket évvel ezelôtt még szakkönyvekben példaként hozták fel, hogy milyen kell legyen egy legelô-, és erdôgazdálkodásra kialakított ideális kistáj. Ez mintavidék volt. Vajon Kós Károly véletlenül választotta a sztánai völgyet lakóhelyéül? Nyilvánvaló, hogy figyelembe vette a táj esztétikai értékeit. S mi maradt ebbôl? Egy vízmosásokkal, letarolt erdôkkel elcsúfított táj. Itt egy szakaszos tájrombolásról beszélhetünk. Amíg az erdô állami kezelésben volt, ezekhez nem lehetett nyúlni, habár falopás akkor is volt. De ott volt a fás legelô. Ezeknek fáit kiirtották a sztánai, zsoboki és nádasi fejszések. Nem számított, hogy százados tölgyek vagy bükkök mert ilyenek is voltak vagy karvastagságú csemeték kerültek a legelôtisztítók elé. Minden az enyészeté lett! Napjainkban a legelôk után az erdôk végnapja jött el. Az erdôpusztítás oly általános jelenség, hogy kimenve a természetbe nem ismerünk a tájra. Helye válogatja, hogy a kivágott erdôk helyén mi bújik ki; mészkô, agyag vagy homok? Dolgozik a talajerózió, amely az emberiséget sújtó bajok közül egyike a legveszélyesebbeknek, nem beszélve a tájesztétikai szempontokról. Romániában az erózió tönkretette terület meghaladja a 3 millió hektárt. Ezeknek a területeknek gazdasági értékesítése csak erdôsítéssel lenne megoldható. Erre napjainkban még próbálkozások sem történnek, így az erodált területek állandóan növekednek, kiesnek a mezôgazdasági vagy erdészeti hasznosításból. [...] Azt hiszem, a fás növényzet talajvédô, eróziót gátló hatása nem szorul magyarázatra. Rájöttek viszont arra, hogy az egyre gyakoribb és erôsebb árvizek az erdôirtásokra vezethetôk vissza. Az erdôtakarótól megfosztott hegyek és domboldalak nem tudják visszatartani a csapadékból, tavasszal a hóolvadásból származó vizet, ezért árvizek keletkeznek. Így tovább emelhetjük a védôgátak és hidak magasságát, tovább növelhetjük a gyûjtôtavak számát. Ezek mellett távlati célként az erdôket kellene visszatelepíteni, mert csak így lehetne biztosítani a folyók kiegyensúlyozott vízjárását. Az erdôk visszatelepítése visszaadná hegyeink természetes szépségét, újra biztosítaná az erdei állati életközösségek megjelenését mind a talajban, mind a talaj felett. [...] Lesuvadt hupák, talajfolyások, szakadások mindenfelé; a mérsékelt övi sivatag kezdetei. (Gál Éva Emese: Téli meditáció az erdôrôl) Az erdôk szomorú helyzetének kialakulásában elsôdleges szerepe volt annak, hogy a tulajdonviszonyokat sokáig nem rendezték. A jogi viták, a gazdasági korrupció mellett a nem végleges erdôtörvények, a politikai pártok nézetkülönbségei az erdôk visszaszolgáltatásának ügyében mindmind az erdôk állapotának romlásához vezettek. A fennálló problémák súlyosságát az is jelzi, hogy a lakosság panaszlevélben lépett fel (1998-ban) tiltakozásképpen a már számukra is elfogadhatatlan helyzet ellen. Sztána község lakosai panaszt nyújtottak be a fafeldolgozással kapcsolatos visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottsághoz [...]A panasz, amelyet 53 lakos írt alá, négy pontból állt: 1. a lakosság nem kapta vissza a 18-as törvény értelmében minden volt tulajdonosnak járó 1 ha erdôt; hektár erdôt kiirtott az erdészet a község erdejébôl; 3. A kivágott erdôt nem a helybeli lakosság kapta, hanem másnak adták el; 4. Jelezték, hogy az idén is voltak vágások, és kérték, hogy az erdôirtás szûnjön meg. A panaszlevél hátterének kivizsgálása céljából Garda Dezsô parlamenti képviselô Sztánára látogatott. Az erdôvédelem felé sikerült egy lépést tenni, mivel egyezményt kötött a helyi erdészeti vezetôség és a lakosság közös megegyezésével, amelyben az erdészet arról biztosít, hogy sem ahhoz a 61 hektárhoz, amit már vissza kapott, csak nem vett át a lakosság, sem ahhoz a területhez, amelyet a 169-es törvény második szakasza értelmében kell visszakapnia, nem fog nyúlni az erdészet, csak szükség esetén végez egészségügyi vágásokat, de ebbôl is csak a helyi lakosság részesülhet. ( Gál Éva Emese: Sztánai panaszok) A további erdôirtások megállítása, megakadályozása mellett az erdôtelepítés is kívánatos lenne. Ha erre lehetôség nyílna akár támogatások elnyerésével pályázatokon keresztül, az erdôtelepítés a számos pozitív irányú változás mellett (a tájképre gyakorolt kedvezô hatás, természetvédelmi és gazdasági szempontok) sok embernek munkát, egyúttal sok család számára jobb életkörülményeket biztosítana. A megyében létezik még biológiai sokszínûség, a növény- és állatvilág, az életközösségek változatossága. A védelmet igénylô értékes, ritka fajok mellett például Daphne cneorum (Henye boroszlán), Carlina acaulis (Száratlan bábakalács) a Riszeg-tetôn több helyen, így például a Csiga-domb oldalában kövületek is találhatóak. Tájvédelmi és -fejlesztési stratégiája ezzel szemben Szilágy megyének nincsen, ami még inkább indokolttá tenné a táji adottságokhoz igazodó tájhasználat (elô)segítését.

11 Gyógynövények A Bánffyhunyadi-medencére jellemzô változatos növényvilág a népi gyógyszerek kiapadhatatlan forrását jelentette régmúlt idôktôl fogva. Talán ezért is vált olyan sokrétûvé itt a gyógynövényhasználat a népi orvoslásban. A gyógynövények hatóanyagai a hajdani orvostalan világban gyógyírt, kiutat jelentethettek sok reménytelen, kétségbeejtô helyzetbôl. A népi tudat mélyére alászállva és megbújva e gyógymódok évezredeket vészeltek át anélkül, hogy meg lehetett volna semmisíteni. Észrevétlenül öröklôdtek át elôdökrôl utódokra. Az életmód változása, az erôteljes, gyors kulturális és szociális mutációk, amelyek az utolsó évben végigmentek, az ilyen jellegû ismeretanyag eltûnését sokkal inkább siettetik, mint az elôzô idôk hosszú évszázadai. (Vasas Samu: Népi gyógyászat) Saját felhasználásra a sztánaiak ma is gyûjtenek gyógynövényeket, a padláson leszárítják ôket a téli hónapokra. Legelôkben, galagonyás domboldalakban bôvelkedik a vidék. A saját használaton túl eladásra is lehetne gyûjteni az értékes növényeket és terméseiket, de csak akkor, ha lenne kinek eladni ôket. Cigányok például évrôl évre le szokták szedni a galagonyát, a sztánaiak viszont nem fognak ilyesmibe. Van épp elég más munka, nem érünk mi rá erre. Ebben a tiszta környezetben növô növények felbecsülhetetlen kincset jelentenek. Talán lesz majd vállalkozó, aki felismeri ezt, fantáziát lát benne és befekteti pénzét. Amennyiben ilyen lehetôség adódna és néhány család a gyûjtés mellett a feldolgozást és csomagolást is el tudná végezni, az jelentôs bevételi forrást jelentene számukra. A környéken fellelhetô gyógynövények és gyógyhatású növények: a tölgyesekben: Aegopodium podagraria (podagrafû), Betula sp.( nyír fajok), Cornus sanguinea (veresgyûrûs som), Corylus avellana (mogyoró), Cerasus avium (cseresznye), Crataegus monogyna (egybibés galagonya), Sorbus aucuparia (madárberkenye), Tilia sp. (hárs fajok); réteken, legelôkön: Achillea sp. (cickafarkfélék), Agrimona eupatoria (közönséges párlófû), Ajuga reptans (indás ínfû) Antoxhantum odoratum (illatos borjúpázsit), Centaurium erythraea (ezerjófû), Equisetum sp. (zsurló fajok), Euphorbia amygdaloides (erdei kutyatej), Helianthenum sp. (napvirág fajok), Hypericum perforatum (orbáncfû), Ranunculus repens (kúszóboglárka), Thymus sp. (kakukkfû félék) Gyümölcsös Gyümölcs-tájfajták A gyümölcstermesztés egész Kalotaszegen, s az alszegi Sztánán is nagy múltra tekint vissza. A falu utcái felé nyílnak az udvarok a lakóépületekkel és gazdasági épületekkel. Mögötte kiskert fekszik. A telkeknek ez a része képezi a falu magját. A hosszúkás telkek az elmaradhatatlan gyümölcsösben folytatódnak. A gyümölcsösöket nem választja el fal, kerítés egymástól, hanem egybefüggô, széles gyûrûként veszik körbe a falut. Ez a gyûrû a falu szélének mondható, ezen túl már csak a szántók, legelôk nyúlnak a határba. A több évszázados temetô sírhantjai fölé is öreg gyümölcsfák, fôleg szilva- és körtefák magasodnak. Azok a gyümölcsfajták, amelyek már régóta egy vidéken nônek, összetartoznak azzal. A vidék megszerette ôket, s gondoskodik róluk. Földjével táplálja ôket, esôivel szomjukat oltja. Ôk is szeretik a vidéket, mely otthonuk, jól érzik magukat ott és ez az embernek is kedvez, mert a termésben nem csalatkozhat, évrôl évre számíthat rá. Az alábbiakban egy felsorolás olvasható azokról az almafajtákról, amelyek Kalotaszeggel igazán összetartoznak. Kalotaszegen fellelhetô régi almafajták Arany alma (Kispetri), Berni rózsa alma / Fehérpettyes bordó alma (Magyarvalkó) Erdélyben ritkán termesztett fajta; Boiken / Változvány alma (Magyarvalkó) Erdélyben általánosan elterjedt a 19. század végén, de nem volt gyakori; Cigánykormos alma (Magyarvalkó), Citrom alma (Kispetri), Csipke alma (Kispetri) elképzelhetô, hogy nevét a csipkebogyóval való társítás alapján kapta; Döblöci alma (Kispetri), Eper alma (Kispetri), Fehér alma (Kispetri), Fehérlô alma (Magyarvalkó), Galambka alma (Magyarvalkó), Gravensteini alma (Magyarvalkó), Káposzta alma (Kispetri) ez a fajta Erdély egyik ôsi gyümölcseként vált ismertté. Nevét a harapáskor képzôdô, a zöld káposzta vágásához hasonló harsogásról kapta, de hozzájárulhatott a névadáshoz a káposztára emlékeztetô zöldes színe is; Kávé alma (Kispetri) mézsárga alapszínû, furcsa, különös nevû almafajta., Kék renet alma (Kispetri), Királyi kurta szárú magonc (Magyarvalkó), Kormos / Cigány alma (Kalotaszeg, Kiskalota, Nagykalota, Magyarókereke, Magyarvalkó), Landsbergi renet (Magyarvalkó, Nagykalota) Erdélyben nem gyakori fajta; Márvány alma (Kispetri) nevét színezetérôl kaphatta; Masánszki / Nemes téli / Borsdorfi alma / Edelbors- 11

12 12 dorfer (Magyarvalkó), Német aranypepin (Magyarvalkó, Nagykalota), Piros sóvári alma (Magyarvalkó), Pirosan zöld alma (Magyarvalkó), Szászpap alma (Magyarvalkó, Nagykalota), Szürkéspettyes vadonc, Tányér alma (Magyarvalkó), Tökalma (Kispetri), Tulipán kálvil (Magyarvalkó), Üvegalma (Kispetri), Vöröscsíkos magonc (Magyarvalkó). A gyûjtést Nagy Tóth Ferenc 1951 és 1956 között végezte, Erdély egész területét felölelve. A gyûjtés idôpontja szerencsés ekkor a mezôgazdaság még nem kényszerült államilag erôszakolt termelôszövetkezetekbe, amely bizonyára sok fajta megritkulásához járult hozzá. A fenti felsorolás csupán a kalotaszegi falvakban tanulmányozott fajtákat tartalmazza. Vajon mindegyikük fellelhetô-e még ma is? Mennyire elterjedtek az egyes fajták? Teljesen egyik sem veszhetett ki közülük, de az is valószínû, hogy az öregedô falvakban a fák között is több az idôs, mint a csemete ott, ahol nincsen kinek ültetni már, ahonnét a fiatalok mind messzire költöznek. Pedig annyi bizonyos, hogy valaki örülni fog a gyümölcsöknek az eljövendô korban is. Megköszöni az ültetônek a gondoskodást, ami a múltból a jelenbe nyúlik. Annak köszöni, aki már nem adhatna, s mégis ad egy ismeretlennek. Vajon kik ültették, oltották be ezeket a fákat? Kinek köszönhetô ez a változatosság az almafajták között? A fajtagazdagság bizonyára sokak keze munkáját dicséri. Magyarvalkó neve sokszor szerepel gyûjtési helyként a felsorolásban. A temetôt és a falut északról határoló Tunya lankás, kopasz oldalát Miháltz Elek pomológustiszteletes ültette be gyümölcsfákkal. Minden konfirmáló gyereknek kötelezôvé tette, hogy ültessen el egy vad gyümölcsfát a temetôbe. Nemcsak a temetôt és környékét fásította be: Nemes törekvésével elérte olvashatjuk életrajzában hogy egyházközsége egy mérföldnyi körzetében alig volt olyan telek legyen az magyaré vagy románé, melyen legalább két oltványa nem lett volna, olyan pedig fôleg Magyarvalkón egy sem akadt, kinek kertjébôl a nemes gyümölcsfa hiányzott volna. Az oltásért jegyezte meg soha bár egy tojást sem vett, tavaszonként passzióval járta be rendre a kerteket, s ahol vadfát talált, beoltotta, még akkor is, ha a tulajdonos vonakodott ettôl. Fia, Miháltz Ákos is szenvedélyesen szerette a gyümölcsfákat, s a falu késôbbi tiszteleteseként folytatta apja fáradságos munkáját. A gyümölcsösben tapasztaltakról és az idôjárási viszonyokról 1889 és 1906 között pontos dátummal ellátott, tanulságos feljegyzéseket is készített. A papi kertben álló zsindelyes-tornácos-tornyos, fából készült kerti lakot maga tervezte helyi ácsmesterekkel. Ebben a varázslatosan szép környezetben élvezte az apa és a fiú fáradságos munkáik eredményeként a gyümölcsöskert minden szépségét, élvezték munkájuk gyümölcsét, Szeretett foglalatosságuk az egész falu javára vált, szép örökséget hagytak hátra, kezük munkája még most, ennyi idô elteltével is sokat ad az itt élôknek. A vén Miháltz pap árnya járt a kertben, / korhadt fejfák közt lebbent síri fény. (Jékely Zoltán: Kalotaszegi elégia kép alkonyatkor) A gyümölcsfák amúgy is kedvesek az embernek, ezek a fák pedig különösen azok. A falu régen élt lakóinak fáiként sokak emlékét idézik minden egyes fa egy konfirmáló gyereké volt száz évvel ezelôtt, s ôk már messze járnak. Fáik viszont néhány hét múlva, az érkezô tavasszal megint virágozni fognak. Magyarvalkó, Sztána, s az egész környék régi gyümölcsfái, régi fajtái felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A természetes vegetáció és a gyümölcstermô növények, a gyümölcskultúra szorosan összekapcsolódnak egymással: a különbözô vegetációzónák és magassági övek sokféle vadgyümölcsöt rejtenek, ugyanezek a zónák és övezetek szabják meg a nemesített fajták termesztôkörzeteit is. A régi és helyi fajták (történelmi- és tájfajták) nagy elônye az, hogy egy adott termesztôkörzethez, az adott terület környezeti tényezôihez a lehetô legjobban alkalmazkodtak. A táji adottságok jobb kihasználására alkalmasabbak az újonnan behozott fajtáknál. A tájfajtákból álló gyümölcsösök extenzíven mûvelhetôek, az ökológiai szemléletû termelés a táj élôhelyeit is gazdagítja, színesíti és kisebb terhelést jelent a természetes- és kultúrvegetációra. A természeti értékek védelme fontos feladat, de nagyobb odafigyelést csak akkor kaphat majd Sztánán, ha a lakosság nagy részének már nem kell szegénységben és nélkülözésben élnie. A történelmi és tájfajták megôrzése a gyümölcskertészet teljesítôképességét növeli, emellett a természeti értékek megóvásához, a táj élôhelyeinek gazdagításához, a talaj védelméhez is hozzájárul. A történelmi- és tájfajták jobban elviselik a területre jellemzô idôjárási szélsôségeket, az ott élô kórokozóknak jobban ellenállnak, mint más, újonnan betelepített fajták. Az ápolási, fenntartási munkák kevesebb anyagi ráfordítást igényelnek, mivel a gépierô-igény, az üzemanyag- és vegyszerfelhasználás csökken. Érdemes lenne mindezek miatt ismét felmérni a környéken fellelhetô almafajtákat az elmúlt évtizedekben történt változások figyelemmel kísérése végett, továbbá egyéb gyümölcsfajták körte, szilva gyûjtését is elvégezni. A gyümölcskataszterek irányt mutatnának abból a szempontból, mely fajták termesztésével érdemes leginkább foglalkozni, nem beszélve arról, hogy létfontosságúak lennének egy-egy kiveszni látszó régi fajta megmentésében. A természetkímélô gazdálkodási formák a megélhetés biztosítása mellett hozzájárulnának az élôvilág változatosságának fennmaradásához, a természeti értékek megôrzéséhez, a környezet és benne az ember egészségének megóvásához. A szûkös anyagi lehetôségek miatt csak akkor tud elterjedni és megerôsödni ez a típusú tájhaszálat a területen, ha nemcsak a természeti értékek fennmaradását, hanem a belôle élôk megélhetését is biztosítja sôt, ez az elsôdleges szempont. Szükséges lenne a mûtrágya- és növényvédôszer-használat viszszaszorítása mind a szántóföldeken, mind a gyümölcstermesztésben. Fontos szerepet kaphatna a jövôben a gyógynövénygyûjtésés feldolgozás, valamint a Sztánán (és egész Kalotaszegen) amúgy is szép számmal fellelhetô régi és helyi gyümölcsfajták termesztése. DEÁK ADRIENN

13 Sztánai utcakép építészeti értékek Sztána kis kalotaszegi falucska Bánffyhunyad közelében. Egykor faragott vagy festett, zsindellyel fedett fakapukon léphetett be a látogató a sztánai portákra. Az utcai kiskapu díszítése leginkább indás virágmotívumokból állott. A kapu melletti kis beülô részen pad foglalt helyet. A kerítést a közelben bányászott alabástromból rakták, vagy fából ácsolták össze. A lakóházak építésénél is fontos alkotóelem volt a nagy mennyiségben rendelkezésre álló alabástrom. A homlokzaton vakolatdíszítések tették különlegessé és egyedivé az itteni házakat, a fából készült oromzaton pedig gyönyörû faragások ékeskedtek. Sokszor a ház, illetve az ablaktáblák színezése is különlegessé tette a helyi portákat. A helyieknél fogalommá vált a sztánai zöld megnevezés. Az utcakép egységes volt mind anyagban, mind díszítô motívumokban. A melléképületek alabástrom alapra épültek. Az istálló, a pajta, az ólak kaptak helyet benne. Az alabástrom mellett fontos építôanyag volt a fa: a vaskos fagerendákból épült támasztékra vékonyabb deszkákat szögeztek. Napjainkra sok portán nem, vagy csak foltokban találkozhatunk a hagyományos népi építészet elemeivel. Sokhelyütt a víz hatására málló alabástrom-kerítések és -épületek megrongálódtak vagy összedôltek, s helyettük szépet, újat építettek: a nálunk is jól ismert jellegtelen, sokszor giccses díszítésû egyen-kockaházakat. Az egyre rosszabb állapotban levô fakapukat a helyiek szégyenlik, s csak akkor hagyták meg, ha nem volt módjuk cirádás vaskapukat állítani helyette. Az elsô adandó alkalommal vaskapura cserélnék, s a várva várt pillanatig irigykedve figyelik a szomszédét, mert az rendes és szép. Érthetô, hogy a helyiek tiszta, rendezett portát szeretnének a magukénak tudni, de ugyanakkor büszkék kell legyenek a népi építészeti értékeikre, s ennek fényében kellene felújítaniuk az idô foga által kikezdett régi s ezért szép és értékes házaikat. A falu szélérôl indulva látunk egy régi, egyszerû fahomlokzatos házat léckerítéssel körülvéve. A hozzá tartozó kapu fából van ugyan, de minden jellegzetes formát és díszítést nélkülöz. A következô házak portáin is több az új motívum, s a régi idôk jelei legfeljebb foltokban ismerhetôk fel. Jobbra a második ház vakolatlan téglaház, foszló cseréptetô fedi, az udvar elhanyagolt és gyomos, a kidôlt-bedôlt kerítés arról árulkodik, hogy itt senki nem él. A mellette levô portán (2-es házszám) alabástrom alapon míves vaskerítés áll, a porta rendezett, a ház mélyen a telek szívében ül. Sokhelyütt láthatunk még példát mindkét végletre: a módosabb házaknál vaskerítés, esetenként kockaház épült a régi helyére; a szegények portái pedig van, hogy lakatlanok, a ház helyén már csupán romot találunk, s a telket omladozó, szétmálló kerítés zárja el a külvilágtól. A falu képét azonban számos, jelenleg is megtalálható érték teszi széppé. A 4-es házszám alatt faragott fakapu áll, kis kiülô résszel. A kapun egy évszám és egy név olvasható: 1947, Dan Teodor. A helyiek szerint Sztána többségében magyar falu, de azért van román név is, gazdája bíró volt egy ideig. A fakapu mellett már megfigyelhetô az új vaskapu. A telket alabástrom keríti el az utcától. A 117-es számú ház nagyon szép, A Kós tervezte egykori görögkatolikus templom a fôtéren jellegzetes épület beépítet tornáccal, szép színezéssel, s a sztánai zöld fahomlokzattal és ablaktáblákkal. Kapuja új, s mégis hagyományos, faragott fakapu. A kerítés lécbôl ácsolt. A 113-as ház is gyönyörû, színezése és festett fakapuja rögtön odavonzza a tekintetet. Itt különösen míves az ereszdíszítés, amit sok ház ereszén is megfigyelhetünk. Jobbra kanyarodva a 6-os házszám alatt ápolt, rendezett portát találunk, ép alabástrom fallal elkerítve. Három kapu van, a középsô különbözô motívumokkal díszített kôbôl és fából készült. A léckerítés faragott, a kertben új, szintén faragott fából épült nyári konyha áll. A ház is szép, szolid színezésû, kontyolt tetôs épület. Egyedül a rosszul összetákolt pajta ront valamit a porta utcaképén. A következô, 7-es számú ház zsindelytetôvel fedett. Az épületben használt alapanyag a tégla mellett a fa. A ház kontyolt tetôs, körtornácos, a tornácon faragott motívumok futnak végig. A fakapun belépve szôlôlugas vezet minket a portára. Az utca végén található, 10-es számú épület régies, elfogadható állapotban van, s látszik rajta, hogy alaposabb felújításra nem volt módjuk a benne élôknek. Talán ezért is ôrizte meg a jellegze- 13

14 A sztánai Szentimrei villa tes bélyegeket: megtalálható benne az alabástrom, oromzatán a szolid díszítéssel ellátott fa, a díszes ablaktáblák. A kis háznak beépített elôtornáca van. A látott értékek megmaradhatnak, ha a helyiek ráébrednek arra, hogy az a szép, ami a sajátjuk régtôl fogva, ami a hagyományos építészetükben gyökerezik, s nem az, amit a tévében látnak, vagy a szomszéd portáján irigykedve figyelnek. Arra nem lehetnek büszkék, hogy követik a kor divatját amely esztétikailag hagy kívánnivalót maga után, csupán arra, ami a saját identitásuk része. A kívánt életmódot összekapcsolják a jólét fogalmával, és fordítva, a nyomort a régiek hagyatékával. Amíg ezt nem tudják szétválasztani, addig nincs esély, hogy az értékek megmaradjanak. SZASZÁK GABRIELLA A sztánai otthon 14 Tamási Áron sok nagyszerû gondolata, mondása közül az egyik legmegfontolandóbb, amelyet a szegény hargitai erdôpásztorról, Ábelrôl szóló hármaskönyvében fogalmazott meg: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Híres-nevezetes nagyjaink is A Varjúvár igyekeztek megtalálni maguk számára a világnak azt a részét, ahol igazán otthon érezhetik magukat benne. Ilyen lélekmelegítô otthonná vált Marosvécs Kemény Jánosnak, Bözödújfalu Bözödi (Jakab) Györgynek, Alsókosály Bartalis Jánosnak, Kisjenô Olosz Lajosnak, Magyarózd Horváth Istvánnak, Vargyas Balogh Edgárnak, Pusztakamarás Sütô Andrásnak. Sztána pedig Kós Károlynak. Kós Károly postatiszt édesapját mindig más és más helyszínekre szólították feladatai. Az 1880-as években Temesvárra rendelte hivatala, ezért lett Kós Károlynak ez a város a születési helye. Onnan csak egy villanásnyi emléket ôrzött meg magában: egy sárga emeletes ház képét és a Bonáca utca nevét. Gyermekkora öt éve Nagyszebenhez fûzte, melyre már nagyobb szeretettel gondolt vissza. Egy évtizednek kellett eltelnie, amíg édesapját visszavezényelték Kolozsvárra, igazi otthonukba. Kós Károly ifjúságának igazi és valóban emlékezetre méltó élményei Kolozsvárhoz kötôdtek. Míg édesanyja melegen üdvözölte szülôvárosát, addig fia eleinte idegenkedve figyelte, tanulta a mindenkori szellemi fôvárost, ahol mint önéletrajzában meg is jegyzi mind-mind magyarul beszélt. Hála annak a környezetnek, annak a légkörnek, annak a hangulatnak, mely Kolozsvárból kisugárzott és egykoron szabad királyi várossá, majd Transsylvaniae civitas primariavá Erdély elsô városává tette,

15 így emlékezhetett vissza az öreg Kós Károly gyermekkora színhelyére: szüleim városa lett az én otthonom is, az én városom, a meleg, az egyetlen város Iskolája, a Kolozsvári Református Kollégium olyan útravalókkal látta el, melyeket más iskolák nem nyújthattak volna a számára. A kollégyom tantárgyaival, tanáraival, iskolatársaival a lelket és a szellemet tápláló, hagyományos értelmû alma matert jelenített meg számára. Abban a büszke tudatban léphette át a rangos tanintézet küszöbét, hogy ebben a fertályban mûködött egykoron a már református lelkész, író és nyomdász Heltai Gáspár, meg az unitárius vallás erdélyi prófétája, Dávid Ferenc is. Itt elmélkedett és tanított Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról a nemzeti nyelvû tanítás apostola, a gyulafehérvári fejedelmi universitasból elûzött Apáczai Csere János. Az ô szellemét, gondolkodásmódját gondozták, ôrizték és örökítették át a késôbbi nagy tekintélyû professzorok: a Méhes Sámuelek, a Szilágyi Sándorok, a Török Istvánok, a Kovács Dezsôk. Kolozsvár öreg Bethlen-bástyája, a fennmaradt várfalszakaszok és a régi házak az elmúlt idôkrôl regéltek. Errôl meggyôzôdve fogalmazhatta meg érettebb fejjel a tanulságot: A kövek tudnak beszélni. És a kövek igazat beszélnek csupán. A történelmi emlékek az utcákon sétáló diáknak felidézték a hol dicsôséges, hol véres tusakodásokkal terhes múltat, segítették megismerni azt a szellemi központot, azt a helyet, amelyet a magyar mûvelôdéstörténetben Kolozsvár mindig is jelentett és betöltött. Korán megismertette a hagyományos erdélyi tolerancia elvével, a nemzetiségiek, a vallások elfogadásával. Ha elhaladt a templomok elôtt, arra kellett gondolnia, hogy mekkora jelentôsége volt annak, hogy ebben az erdélyi városban egyszerre prédikálhatta az evangéliumot a lutheránus, a kálvinista, az unitárius lelkész és az egykoron egészen kisebbségbe szorult katolikus lelkipásztor. Kolozsvárt találkozott, ismerkedett a különbözô etnikumhoz tartozó városlakókkal, a monostori románokkal, a belvárosi szászokkal, a hídelvei örményekkel, a kétvízközi cigányokkal. Beszélhetett ortodox és neológ zsidókkal, akik természetszerûleg vallották magukat a magyar kultúrához tartozóknak. Mit kapott Kós Károly mindvégig szeretett városától, Kolozsvártól Mikes Kelemen szavaival szólva: a Szamos parti Athéntôl? Erre a kérdésre így válaszolt meg: Azt a tudatosan bátran elôre nézô életszemléletet, azt a léleképítô, alkotószellemet, melyet minden erdélyi városok között éppen ez a város birtokolt legteljesebben és sugárzott magából kezdettôl fogva máig a világnak ebben az örök viharsarkában, a mi kicsi szegény erdélyi hazánkban. Ez Kolozsvár, lám! A város körüli sétái, majd nagyobb kirándulásai során fedezte fel Kalotaszeget, a tájat, az itt élô embereket. Felfedezte a havasalji lunkákat és a vénséges vén Vlegyászát majdani írásainak színtereit, felfedezte az öreg fiatornyos templomokat, a havasi esztenákat, a hímes kapukat, az írott fejfákat, a csúpos fedelû házakat, az iromba csûröket majdani illusztrációinak, rajzainak motívumait. A nagyszebeni szász után felfedezte a kalotaszegi magyart, a havasi mócot. Beszélgetett, diskurált Budai Nagy Antal, Kardos Jákob utódaival, elidôzött a Gálok és a Varjúk kurta nemesi portáin. És rajzolt, rengeteget és szenvedélyesen. Kalotaszegtôl kapta építészetének, rajzainak, írásainak fôbb motívumait, a késôbbiekben szûkebb pátriáját, Sztánát és élete párját, a türei református lelkész Az egykori Kós Szidónia villa a sztánai új állomás mellett leányát, Balázs Idát. Szíve mélyébôl kiált fel egyik írásában: És végre Kalotaszeg. És érzem, hogy itthon vagyok végre, hogy ilyen otthon még nem voltam sehol. Éppen Kalotaszeg szívében, a Felszeg, az Alszeg és a Nádasmente találkozásánál meglapuló szépséges vidéket fedezte fel ugyancsak fiatal korában, 18 évesen. Már akkor gyökeret vert benne a meggyôzôdés, itt fog megtelepedni. Így is történt, a hegyoldalban fekvô vasútállomás és az attól két kilométerre, egy gödörszerû mélyedésben levô falu vasút melletti határában vásárolt telket magának, és 1910-ben felépítette az elôször csak nyaralónak szánt, késôbb családi házzá bôvített tuszkulánumát, a Varjúvárat. A csúfolódó szándékú elnevezést a környékben nyaraló városi hivatalnokok adták, mellyel akaratukon kívül nagy jót tettek a ház gazdájának, mert ennél találóbb elnevezést nemigen lehetett volna adni ennek a régi építészeti formakincset tükrözô építménynek. Mire az újonnan épített ház terméskô oldalát benôtte az erdei borostyán, az egykoron vakító fehér zsindelytetô zöldes-barnára és feketére váltott, majd a csemete diófa növekedésében elérte a fedélgerincet, benépesült a Varjúvár, négy gyermek vidám hangjától visszhangzott a környék. A Varjúvár tervezôjét és gazdáját nem a gyermekhangok zavarták, 15

16 hanem a gyökeresen kicserélôdött, új nyaralószomszédok lármája bosszantotta, akik a korábbiaknál hangosabbak, mozgékonyabbak, idegesebbek és nagyon-nagyon idegenek voltak. A Varjúvár mögötti hegyoldalon, a sûrû erdôk feletti lankás oldal kaszálója és az égnek meredô kopasz hegycsúcs közötti védett teraszon, a Csiga-domb vagy Dâmbu Crucii magányában építette fel Kós Károly a Varjú-tanyát, ahol sem rádió, sem gramafon, sem újság és a posta oda nem hozza fel a levelet. Ebben az idilli környezetben dolgozott 1944 ôszéig, amikor az átzúduló front és a nyomában kavargó szennyes áradat, a dél-erdélyi zsandárok meg a gárdák kifosztották, feldúlták sztánai házát és tanyáját. A gondosan ôrzött emlékeket, a múlt megannyi tanújelét a Varjú-tanyával együtt elmosta a vak gyûlölködés. Szinte teljes egészében megsemmisültek, eltûntek szellemi gyermekei: építészeti tervezései, metszetei, dúcai, megjelent mûveinek kéziratai, feljegyzései, pótolhatatlan forrásanyagai, levelezése. Az egykori sztánai otthonra még felhívja a figyelmet a múltra emlékezô és emlékeztetô Varjúvár, de a Csiga-domb kies teteje alatt fészkelt Varjú-tanyára csak ideig-óráig figyelmeztetett a mementónak újabban odatûzött kopjafa. Kós Károly leírásában elevenedjen meg hajdani képe, hogy valamilyen fogalmat nyerhessünk a korabeli, visszahozhatatlan állapotról. Dolgozó asztalom az ablak mellett van, és az ablak keletre nyílik. Ha kitekintek rajta, az udvart látom. Az egészen kicsi tanyaudvart és ezt én akartam így s így szeretem. Elsô pillantásra éppen szemben látom a felém nyitott színt, akiben a hatrekesztéses láda áll az abraktakarmánnyal és a vetômaggal. A ládán kívül itt állanak rendben a földmíves szerszámok és gépek: váltóeke, lókapa, boronák, kukoricavetôgép, szecskavágó, hátul a falnál rosta és triôr. A szín folytatásában balra a leveles kapu. Az udvar baldalát a pajta szegi; ajtó és ablak ide az udvarra nyílik, hogy halljam s lássam az állatokat, ha ki- s béjárnak munkára vagy itatásra A pajtában állanak a bozontos mokánylovak, a hámosok és hátas, meg a csikók s ott a tehén is, meg a tinó, összesen heten, mint a gonoszok. Az udvar jobboldalát kôkert keríti a házig, s a kert mellett a ház tornáca elôtt diófa áll. Ezeken kívül még csak a kutyaházat látom az ablakból, a diófán túl, a kerítéshez ragasztva, abban reggeltôl estig alszik a láncos kutya. Ezenkívül a leveles kapun keresztül csupán egy kis darabját látom a szemben való hegyoldalnak, és felette jó darab eget. Egyebet semmit s ez éppen elég, ha az ember benn a kôházban s asztalnál végzi dolgát, vagy elgondolkozva bámulja szivarja füstjét, békességben az Úristennel és a világgal, aki olyan örökkévalóan nyugodalmas itt fenn a hegyen, a Dâmbu Crucii kopasz feje alatt, messze faluktól és városoktól és a tülekedô, lármázó és nyughatatlan emberektôl. SAS PÉTER Sztánai szokások tavaszán látogattunk el a kalotaszegi Sztánára, ismerkedni az ott élôkkel és felmérni a falu néhány portáját. Az eldugott falut Bánffyhunyad felôl lehet megközelíteni egy rögös földúton, ami Zsobokon keresztül fut Sztánáig. Zsobok belterületén aszfaltos az út, de Sztánára csupán egy földút visz tovább. A falu fôterén állnak a templomok, a református lelkész parókiája, a kultúrház és a kút, itatóval. Elsô látásra a bájos falusi kép mögött felsejlik a fôtér képe esô után, amikor mindent elönt a sár. A kút vizét vályúkon keresztül kis érben vezetik tovább, ennek partja lelkes munka nyomát viseli magán. Az erecske partján számomra meglepô alakúra formált fûzfák sorjáznak: a sárga vesszôk körkörösen nônek. A fôteret házak veszik közre, állapotuk változó, vannak még hagyományos kalotaszegi homlokzat-kialakítású házak s vannak, amelyekrôl már eltávolították a helyi jellegzetességeket. A falu színmagyar lakosságú, két cigány család él itt, a pásztorok közülük kerülnek ki. Román lakos alig van már. A falu lakossága egyre fogy és öregszik, a fiatalok számára nincs munkalehetôség a faluban. Így vagy a közeli nagyvárosban (Kolozsvárt, esetleg Bánffyhunyadon) dolgoznak s akkor legalább a hétvégét otthon tölthetik, vagy messzebb találnak csak munkát, ami lassú, de biztos elszakadást eredményez. Az utazási feltételek sem adottak, Bánffyhunyadról van busz járat. A sztánai vasútállomás elég távol esik a falutól. Akik a faluban maradtak, nagyon szegényen, rossz körülmények között élnek, hiszen nincs munkájuk, a falu közmûvesítése még megoldatlan: villany már minden házban van, de vízért a többség a falu nagyobb terein lévô kutakhoz jár. Aki megtehette nagyon kevesen, az kutat fúratott magának. A falu fiatal, lelkes lelkészének segítségével éppen egy asztalos- és varrómûhely beindítását tervezik egy vállalkozó révén. Erre nagyon nagy szükség van, hiszen jó pár családnak nyújthat majd megélhetést, s az ott dolgozók megmaradhatnak a faluban. A faluból a gyerekek kénytelenek Zsobokra járni iskolába, a hét során ott is laknak, s csak hétvégeken térnek haza. Ha több gyermek lenne, adnának nekik helyben egy tanítót, de az elmúlt pár évben már nem gyûlt össze elég gyermek. Meglátogattuk Bálint Kati nénit, aki a fôtéren lakik. Szívesen fogadott bennünket, de aggodalommal kérdezte, hogy honnan jöttünk, ugyanis két évvel ezelôtt a Krónikától jártak a faluban s kérdezgették az ott lakókat errôl-arról. Kati néni is mesélt nekik: Kérdezôsködött, hogy mikor lány voltam, hogy volt; hogy volt a fonó, hogy jártunk s felvette a hangunkat. Mondtam, hogy nincsen itt fiatalság, csak ennyi kis leány, s csak annyi kis legény van egyszer aztán mondják a rádióban, hogy Kati néne, ki voltál téve a rádióba, mindent megmondtak,

17 Kati néni és Pista bácsi amit beszéltél a magyarokkal. Megnyugtattuk ôket, nem lesznek sem a rádióban, sem a tévében. (A Mûvelôdés persze más ) Kati néni november 22-én született Sztánán. A szülei is itt éltek. Férje, Pista bácsi 1922-es, szintén ôshonos sztánai, abban a házban született, ahol most is élnek. Kati néni leányként három házzal arrébb lakott. Gyermekük nincs, így nagyon egymásra vannak utalva, testvéreiken kívül más rokoni segítségre nem számíthatnak, de egyelôre még nem szorulnak senkire. Legnagyobb bánatukra nekik nincs kit várni szombatonként, amikor a falu többi lakójának gyermekei hazajönnek hétvégére az iskolából. Kati néniék négyen voltak testvérek: két fiú s két leány. Az egyik öccse korán, 30 évesen meghalt, a másik lelkészkedik. A férjének van egy szintén 80 év körüli testvére, az ô unokái Hollandiában élnek. Kati néni testvérei a legelérhetôbb rokonságuk. Kati néni hét osztályt végzett itt Sztánán az egyházi iskolában, ugyanis a háború után az államit elvették a magyaroktól, ami ma összeomolva várja jobb sorsát. Tizenöt éves korában ment férjhez elôször, az elsô férje a világháborúban esett el. A háború forgatagában itt megforduló magyar katonák közül sokan szívesen vittek volna innen feleséget maguknak, de a leányok nem nagyon akartak menni, volt mibôl élni itt, a föld és az állatok eltartották a népet. Kati néni járt Budapesten, varrottast árult, s nagyon kellemes emléke ez az utazás. Legtöbbször természetesen Kolozsváron és Nagyváradon fordult meg. Bánffyhunyadra, a legközelebbi városba bevásárolni járnak. Házuk 1876-ban épült, közel 130 éves. Kati néni apósa építette fel. Az épület anyaga fa volt, eredetileg zsindellyel fedték. Késôbb megrenoválták: cserépre cserélték a korábbi fedést, és felújították a megviselt falakat. A ház ma egy kontyolt cseréptetôs, vakolatdíszítéses, és a felújítások ellenére jellegzetes sztánai ház. Az utóbb beépített tornácról három szoba nyílik: az elsô nagyszoba, a hátsó kiskonyha s köztük a lakószoba, illetve a lakószobából egy kis kamra. Tulipán, krizantém, muskátli, rózsa található a kertben, Kati néni elmondása szerint nagyon szereti a virágokat, s mikor a ház bejáratánál virágba borul a rózsa, az egész utca megcsodálja: Mindenki mondja: jaj, boldog asszony vagy, Bálint Kati, hogy virágok közt élsz. A ház rendezett, jó állapotú. Közvetlenül a telekhatáron áll. A szomszédos házak is hasonló elrendezésûek, egységes az utcakép. A telekre díszítés nélküli fakapun lehet belépni. Rózsával befuttatott lépcsôn jutunk a beépített üveges tornácig, innen nyílnak a szobák: (az utca felôl) tisztaszoba; konyha és lakószoba egyben; és leghátul egy kiskonyha. Kati néni a lakószobás konyhában ültetett le minket. Itt egy vaskályha van, ami takaréktûzhelyként is szolgál. A polcok megpakolva mindenféle konyhai edénnyel, csöbörrel. Pad és egy ágy is van ebben a helyiségben, itt végzik a piszkosabb konyhai munkát, s itt alszanak. Kati néni megmutatta a tiszta szobáját. A faluban már csak ketten tartanak hagyományos tiszta szobát, olyan jellegzetes elemekkel, mint a vetett ágy. A kékre festett tulipános kalotaszegi bútorok 1941-bôl valók, férjhez menetelekor, hozományként kapta az édesapjától ôket. Leginkább ruha tárolására használják a bútorokat. Kati néni a fiatalkori, színes népviseletét már elajándékozta a keresztlányainak, jó ismerôseinek, s ô már csak feketében jár. Mutatott a népviselet mellett házi szôtteseket, amiket ágynemûnek használnak, s még saját maguk készítették kenderbôl. Ugyanis régen mindenki termelt kendert, amit megáztatták, megcsaptak (tiloltak), megfonták és abból szôttek vásznat. A kollektivizálás óta nem termelünk kendert, így nincs mibôl szôni. Kati néninek viszont még mindig van kendere, így ô tud és szokott is még szôni. Azon a napon, mikor nála jártunk, már ki volt készítve a gyapot és a kender, szövésre: a gyapotot eltekerjük, felhúzzuk az esztevátára (szövôszékre), és verjük bele a kenderfonalat. Lánykorukban társaságban szôttek, fontak, varrtak, ez volt a fonó. A tisztaszobát nem használják, aludni sem itt alszanak. Mivel nincs benne kályha, ezért télen lakhatatlan a nagy hideg miatt. Nyáron a vendégeiket szállásolják el itt. A hátsó kis konyhában sütik a tésztát, készítik a sajtot vagy a túrót, szárítják a disznóbelet. Itt is van egy ágy, ahol szükség esetén álomra hajthatják a fejüket. Kati néninek gondja van a ház rendjére: A rendet szerettem, s most is szeretem. Idôs kora ellenére mindent ellát a ház körül. A ház tisztaságát a falu is felemlegeti, sokan mondják, Jaj, csak ilyen lenne (a házam), mint a magáé! A telken több melléképület is található. Középen áll egy másik ház, régebben az volt a fôépület. A férj apjáé volt, igen régi már és roskatag, de nem tudtak megegyezni a szülôk halála után a testvérek a lebon- 17

18 18 tást illetôen, így beomlott tetôvel már csak a helyet foglalja az udvaron a falu csúfjára, de István bácsi nem hajlandó a testvére nélkül lebontani, hiszen már idôs egy ilyen nagy munkához. A jelenlegi fôépülethez sorosan csatlakozik egy nyári konyha, ahol egykor a kenyeret sütötték. Ma már nem használják. Két évvel ezelôtt még Kati néni is sütött kenyeret a kemencében, de mióta Zsobokon pékség nyílt, s onnan hozzák a faluba a kenyeret, már nem veszôdik vele. Azóta nem is süt a különálló kiskonyhában, hanem a zakatát, a felesleges holmikat tartják itt. A romos, kék házacska mellett állnak az ólak, amelyekben disznót és baromfit tartanak. Egy nagy istállós pajta található az ólak mögött, amiben valaha 20 marha is elfért. Ma az egy szem tehenük, továbbá néhány juh és kecske lakja, s itt tárolják a szénát is, az állatok téli ellátásához. A pajtán keresztül lehet átjutni a zöldséges kertbe és a gyümölcsösbe. A gyümölcsös a falu határában levô szántóföldekig húzódik. A porta biztonságára házôrzô kutya vigyáz. Egy piros tehenük van, a két bivalyon az ôsszel adtak túl. Eddig három disznójuk volt, a legnagyobbat épp látogatásunk napján vágták le a szomszédfiú konfirmálására. Ezenkívül van tizenöt tyúkjuk, négy juhuk, két kecskéjük. Két macskát is tartanak, az egerek miatt. A falu juhait és kecskéit májustól november 25-ig egy közös nyájban legelteti a pásztor. Van juhpásztor, aki kidobja (a falu összes juhát), s akkor nyáron kint hál a mezôn végig, s ad nekünk tejet. Minden darab juhért, amelyik fejôs, ad negyven liter tejet. Aztán úgy havonta vesszük ki. ( ) Sajtot csinálunk belôle. ( ) Disznóvágáskor a disznó gyomrát úgy megcsináljuk, megtûrjük jól, megsózzuk jól, megtûrjük, megszárítjuk, majd beaprítjuk üvegbe, s teszünk reá, olyan mint a nyári patak, langyos kis vizet, egy deci ecetet és egy marék sót. S az ott megérlelôdik az üvegben, egy literes üvegbe tesszük, olyan uborkásba. Mikor megjavul, abból teszünk egy fakanállal a 25 liter tejbe, az megoltja, egybe mint egy máj összekavarjuk s kiengedi a savóját, kiszárítjuk s abból van a sajt. A nyári munkákhoz szalonnát vagy sajtot visznek magukkal ennivaló gyanánt. A sajtot megdarálják és túrónak teszik el a mélyhûtôbe. A falu határában lévô földeknek csak kis hányadát szántják, negyede sincs megmûvelve. Minden telekhez tartozik gyümölcsös, az elmúlt három év szinte semmi termést nem hozott. Leginkább a szilva jellemzi a gyümölcsösöket, illetve a legelôkön található, vadon termô, igen idôs húsos som (Cornus mas) állomány. Korábban bivalyokkal szántottak, ma pedig már traktorral, akinek van hozzá tehetsége: földje és pénze. Mindenféle gazdasági eszközük van. Az udvaron gyûlô trágyát nem tudják kivinni a szántóföldre, hiszen ahhoz traktort kellene fogadni, vagy ökröket bérelni, már azt sem adják ingyen kölcsön. Minden moccanás pénz. Még most is, így 80 évesen jár kapálni a zöldséges kertbe, és mellette a kukoricát és burgonyát és a szôlôt is gondozza. Murkot, petrezselymet, hagymát, káposztát, paradicsomot, krumplit termelnek a kertben. A gyümölcsbôl (szilva) fôleg pálinka készül, a szôlôbôl pedig bor, amit sajnos a férfiak túlzottan is szeretnek. Volt olyan bô év, mikor liter pálinkát is ki tudtak fôzni. Kínáltak is minket jóféle som pálinkával, és ínyencség gyanánt somlikôrrel. A föld jelenti a munkát és megélhetést, de ma a többség nem folytat olyan szintû földmûvelést, amibôl meg tudna élni. Egykor , ma már csak jószág van a faluban. Amikor a néni férjhez ment, 18 jószága volt az apósának és két ökröt hozott ô is. Elfogyott az ember, nincs ki gondját viselje. A nagy ökröket elvette a kollektíva, nem adták vissza soha Akkor bejött a traktor, nem kellett már szántani az ökrökkel Úgyhogy elfogytak. Traktor szánt, de nagyon drágán et fizettem a szántásért, s akkor még jön a tárcsázás, jön a vetés A nehézségek miatt idén még ugyan vetnek (búzát, kukoricát, árpát, pityókát, zabot), de jövôre már nem tervezik. Amit termelnek, az elég nekik egész évre. Nagyon kis nyugdíjból gazdálkodnak, ha esetleg felesleg adódik, eladják a faluban ugyanis nem mindenkinek van földje, vagy beviszik Bánffyhunyadra. A hús nagy szó nálunk, csak akkor van, ha vágunk valamit a háznál, mészárszékünk nincsen, semmink nincsen, csak ha megyünk a városba : Bánffyhunyadon tudnak venni lejért egy kiló disznóhúst. Vágunk egy 200 kilós disznót decemberben és beosztjuk, teszünk még a hûtôbe, a lábakat felfüstöljük sonkának sóba rakjuk a csontosokat, üvegben sóval kiszítassuk. Csorbát szoktak fôzni tyúkból vagy disznóból murokkal, petrezselyemmel, megsavanyítva egy kis citromsóval. A tésztafélék közül palacsintát, kürtôskalácsot, fánkot szoktak készíteni. A kürtôskalács receptje: úgy dagasszuk mint a palacsintát, vagy gyúrjuk én úgy csinálom, mert úgy finomabb egy margarinnal, 2-3 tojással, és a jó puha tésztát egy kis élesztôvel este megdagasztom, megkelesztem, aztán reggel teszem a fára, megzsírozom a fát, akkor rátekerem, s sütöm, vagy zsírba vagy olajba forgatva ha kicsi a fa, vagy tüzet rakok, s a szenen, a nagyot forgatva-kenegetve olajjal, pirosra sütöm. Diós cukorporba hengerítjük végül. A sütôkemence elejébe szoktak tüzet rakni, s ott sütik. Kérdésünkre, hogy hiányzik-e neki valami a háztartásból, nemleges választ adott. Hiszen nincs kinek gyûjtsön, nincs kiért dolgozzon. Amire szüksége volt, azt ô megszerezte magának, hogy ne kelljen másoktól kérnie. A házba nincs bevezetve a víz és a villany, de ez nem zavarja, hiszen másoknak sincs. Egy hajításra van a kút, s mikor vezették le a vizet a falu végire, a vízmérnök itt aludt nálam, s mondta: Kati néni, csak egy pár csô kell s maga lesz a legelsô, akinek becsorog a szobájába a víz, s még ôk közel vannak a vízhez, valakiknek több száz métert kell gyalogolniuk a kúthoz. A faluban nagyon nehéz a megélhetés. Régen a gabonából és a marhából elegendô pénzhez jutottak, de ma már egyre kevesebb jön abból is. A nyugdíj kicsi, az élet egyre nehezebb. Egykor Sztánán an laktak, ma már 200 körül ingadozik ez a szám, s az itt lakók javarésze idôs ember, ugyanis a kollektivizálás idején sok fiatal a városban keresett munkát az iparhoz kapcsolódó munkahelyeken például gyárakban, vagy a vasútnál, és ôk nem tértek viszsza a faluba, mivel nincs munkalehetôség. A tervezett varró- és famunkás mûhelyek változtathatnak ezen. A falu asszonyainak a tiszteletes kötelezôvé tette, hogy erejük szerint készítsenek hímzéseket magyarországi értékesítésre: nagypárnát, Biblia-borítót, énekeskönyv-borítót, könyvjelzôt; ugyanis ezzel ôk is hozzájárulnak a falu útjainak építési költségeihez. Szívesen adják el a látogatóknak a varrottasaikat,

19 hímzéseket, hiszen ez kis segítséget jelent számukra. Bánffyhunyadon és Körösfôn a vásáron lehet kalotaszegi varrottasokat és miegymást kapni. Sokan foglalkoznak a magyarországi eladással is lejért vesznek meg egy párnát tôlük, hogy továbbadják. Kati néni fiatalkorában még rendszeresen hordták a viseletet idôsek-fiatalok egyaránt. Templomba, illetve ünnepnapokra vették fel. Hatvan éves kor felett már feketében járnak, cifrát csak a fiatalabbak hordhatnak. Muszulyt, szôr szoknyát, bokros kötényt, díszes inget, pártát viseltek ünnepekkor, ma már csak elvétve, illetve konfirmáláshoz öltöznek be. Kati néni ifjúkorában pártás leány (élt a faluban), mi így mondjuk télen jártunk a fonóba, ma nincs egy se. ( ) Mert nálunk, amíg nem konfirmálunk, kisleányok vagyunk, de ha éves korba konfirmálunk, akkor már nagyleányok. A faluban három leány idén férjhez megy, amit májusban a jegyváltások elôznek meg, így csupán egy kisleány marad. A jegyváltást épp úgy ünnepelik meg, mint a lakodalmat: van násznagy, aki perecet hord a karján. Szintén nagy sütés-fôzés elôzi meg, hiszen a vendégeknek levest, fôételt, tésztát, kalácsot szokás adni. Látogatásunk alatt éppen konfirmálásra készülôdtek Kati néni szomszédjai. Szinte az egész utca segített az ünnepi készülôdésben, ki hogy tudott. Disznóvágásra is sor került, ami tavasz lévén meglepô ugyan, de az alkalom indokolttá tette. Kati néniék disznóját vették meg, és az ô udvarukon vágták le, hogy ne az ünneplô család udvarán legyen sár. Nagy volt a készülôdés és az izgalom a másnapi konfirmálás miatt, s bár a legrosszabbkor zavartunk, nagy örömmel és büszkén mutatták meg a szép népviseletüket. Már kikészítették a konfirmáláshoz a legény viseletét: inget, nadrágot, kalapot. A szomszéd Kati néni mutatott nekünk egy igazi gyöngyös pártát, ami 3 millió lejnél is többe került. Fejre való kendôt, szoknyát, kötényt, két-három alsószoknyát, csizmát, Sztána lakossága a 19. század elején inget, bujkát varázsoltak elô a szekrényekbôl, ládákból a kedvünkért. Sôt egy pohárka somlikôrrel is megkínáltak. Mostanában a konfirmálásokat, a lakodalmakat, a farsangot a fôtéri kultúrházban ünneplik meg. Húsvét közeledtével tájékozódtunk a helyi szokások felôl, s mint kiderült, ott húsvét elsô napjának délutánján vagy második napjának reggelén járnak a legények locsolni. A legények illatos vízzel locsolkodnak, a leányok cserébe piros tojással, tésztával és itókával kínálják ôket. A vödör vizes, nyakonöntôs módszer soha nem volt jellemzô. Húsvét három napját ünneplik (vasárnap, hétfô, kedd), amikor naponta két istentiszteletre járnak. Kati nénit nagyon érdeklik a magyarországi hírek, sokat hallgatja a rádiót, és gyakran néz tévét: a politikai történéseket is figyelemmel kíséri, a tavalyi választástól kezdve az európai uniós csatlakozásig. Szavaiból kiderül, hogy az erdélyiek Orbán Viktort nagyon szeretik, hiszen törôdött velük, szerette ôket és pártolta a csángókat is. Sokak már kiváltották a magyar igazolványt. Saját bevallása szerint 2007-ben az uniós választáson ahányan vannak, mind oda szavaznak majd. Kati néni nem akarta elfogadni, amit hoztunk neki, addig kötötte magát, míg úgy döntött, hogy cserébe süt nekünk kürtôskalácsot. Jószívû, s kissé makacs, büszke asszonynak ismertük meg. Jellemzi az erdélyi emberek tartása. Még nem szorultunk senkire, míg ketten bírjuk, addig csináljuk. A falu lakói segítik egymást, a segítô jobbot viszont csak szükségben fogadják el. Összetartanak közösségi, s nem csupán rokoni szinten: Nagy jó a jó szomszéd, jobb, mint egy testvér, mindent lát, mindent tud. Isten tartsa meg ôket a továbbiakban is! SZASZÁK GABRIELLA TIKK DÓRA Az évi úgynevezett Cziráky-féle összeírás Sztánára vonatkozó feljegyzései jelentôs adatokat közölnek e helység 18. század végi, 19. század eleji mindennapi életérôl, a falu határának minemûségérôl. Jóllehet ez az összeírás fôleg a faluban élô jobbágycsaládok kötelezettségeit vázolja fel, a meghallgatott tanúk vallomásai gyakorta az egész településre, annak minden lakójára érvényesek, függetlenül társadalmi hovátartozásuktól. Mielôtt rátérnénk az összeírás fontosabb részleteire, szeretnék hozzávetôlegesen a falu demográfiai viszonyaira rávilágítani. Az 1800-as évek elején Sztána lakossága körülbelül fô lehetett. Ez idô tájt a falu lakosságának több mint 60%-a jobbágyrendû családokból állott. Az évi összeírás 36 jobbágytelken (szesszión) 46 jobbágycsaládot jegyzett fel. A falu birtokállományának nagyobbik része földesúri kezekben volt. A falu jelentôs földesurai: gróf Eszterházy János udvari tanácsos 25, báró Jasintzky Lajos és özv. Jasintzky Sándorné Gáborffy Erzsébet 9, a faluban lakó Bíró György 10 jobbágycsaláddal. Kisebb földtulajdonnal és mindössze 2 jobbágycsaláddal rendelkezett gróf Lázár István is. Ez idô táji a falu román nemzetiségû lakosságának létszáma is jelentôsen emelkedett. Hozzávetôlegesen a helység összlakosságának egyötödét tették ki. A román lakosság számának növekedését a kuruc labanc háborúk és az azt követô ínséges, járványos idôk segítették elô, mikor is fôleg a földesúri birtokokon jelentôs munkaerôhiány lépett fel. Még 1733-ban az ún. Klein-féle összeírás Sztánán 16 görögkatolikus román személyt tüntetett fel ban a 46 jobbágycsalád közül már román nemzetiségû, azaz legalább személy. A román családok mind jobbágyrendûek, és teljesen egyenjogúak a magyar jobbágycsaládokkal. Az összeírásból az is kiderül, hogy legalább is a családfôk mind jól beszélnek magyarul, ugyanis az összeírás, azaz az új urbárium szövegét csak magyar nyelven fogalmazták és olvasták fel. Az olyan helységekben, ahol a lakosság vegyes, de magyar nyelvet nem ismerôk is akadtak, vagy a teljesen román lakosságú településeken a jegyzôkönyvek román vagy román és magyar nyelven készültek és román nyelven is felolvastattak. 19

20 20 Csak egyházi téren létezett különállás. A románok itt Sztánán görögkatolikusok, míg a magyarság a református vallást követte. A románságnak már 1795-tôl kis fatemplomuk volt és zsindelyes papilakjuk. A faluban az együttmûködést és a békés együttélést tükrözte például 1820-ban a falu vezetôségének összetétele is. Így falusbíró Boldis István, esküdtek Ágoston János, id. Ágoston István, ifj. Ágoston István, Bálint Ferenc, Török Márton és Török András, román részrôl Lapustya Luka, Márkus Gliga, Márkus Makavej, Márkus Urszuly és Sajtos Stephán. Az évi összeíráson a földesurak közül csak Bíró György helyi lakos vett részt, míg a többi földbirtokost Gáspár István és Mátyás András tiszttartók képviselték. A vallatásos összeíráson a kérdezett tanúk kijelentették, hogy sem urbáriumok, sem semmiféle szerzôdésük a földesurakkal nincsen, nem is volt. Szolgáltatásaikat az ôsrégi szokások és hagyományok szerint végezték. Készpénzt sohasem kellett fizetniök, mindent természetben (naturálékban) teljesítettek. Így a jobbágyok adnak évenként és családonként 5 ún. karácsonytyúkját és 10 karácsonytojását, fonnak 4 font gyapjút, 4 sing kendert, beadnak 2 véka vadalmát, 4 véka somot és egy véka diót. Ha nincs diójuk a beadást megválthatják egy garassal, és egy napot kalákában dolgoznak. A robot hetenként 3 nap, egyeseknek két nap, egyesek két ökörrel, mások négy ökörrel szolgálnak, tehetségük szerint. Akiknek nincs marhájuk, gyalogszerben, azaz tenyérrel végzik munkájukat. A falu határa kétfordulós, alsó és felsô. A felsô forduló valamivel nagyobb. A föld két és négy ökörrel szántható. A szántóföldek közepes minôségûek, trágyát megkívánják, mert másképpen tiszta búzát nem teremnek. Termesztenek még közönséges rozsot, elegyes búzát, tavaszi vetésként törökbúzát, tavaszbúzát, zabot, alakort, tönkölyt (takarmányozásra használt árpaféle). A föld nagy része csak négy ökörrel szántható, de csak igen kevés helyen hasznavehetetlen. A földek fekvése nem erôsen hegyes, dombos, színe fekete, némely helyen kövecses. Egy véka ôszbúza közepes esztendôben egy és fél kalangyát ad. Egy kalangya négy és fél vékát ad. A tavaszbúza szintén egy és fél kalangyát terem, de jobb fölben s jó idôben 2 kalangyát is ad. A réteket fekvésük szerint kétszer is lehet kaszálni, a vizek áradása miatt sarjút kaszálni csak ritkán lehet. Az áradások sok kárt okoztak, bár sáncokkal próbáltak segíteni. A széna elegendô s azzal marháikat eltarthatják. A faluhoz legközelebbi vásáros hely egy mérföldre Bánffyhunyad, ahol minden terméket el tudnak adni. Kolozsvárra is el tudnak menni, de ez már három postára van. Nagyalmáson esztendônként négy országos vásárt tartanak, a marháikkal oda mennek ki, ez csak fél mérföldnyire van. Ritkábban Zilajra (Zilah) is járnak, mely három mérföldre van. Legelôhelyek, ahol teheneik, vonómarháik és apróbb marháik legelnek, a Nyomáson kívül vannak. A falu és az uraság erdeiben ökörtilalmas helyek vannak. A falu erdejét Körösfô útjának és Bükkösnek nevezik, míg az urasági erdôket Tölgyesnek hívják. A falu ciheres helyét, ha felszántanák és ôszbúzával bevetnék, mintegy hatszáz vékás termést nyernének. Itató helyeik elegendôek, a források olyan jók, hogy jobbat nem kívánhatnának. Tûzifát a falu említett szabad erdeibôl, úgymint a Bükkösbôl, a Kovásfû teribôl szereznek be, s ha nem elegendô, akkor kevés költséggel a környékbôl piaci fát vásárolhatnak. Épületre való fákat ad a földesúr, a Legyesbôl, amikor a szükség azt megkívánja. Az erdôlésbôl semmi hasznot nem szerezhetnek, hacsak Kolozsvárra nem visznek be fát. A földesuraknak más helység határán lévô erdeit nem használhatják. Vannak a szántók és kaszálók között vadalmafák és körtvélyfák, amelynek termésibôl a maguk hasznára ecetet csinálnak, ha nincs elég termés, a szomszéd határokból is szerezhetnek be termést.. Szôlôhegyeik nem olyan jó bort adnak, hogy azt idegenek is megkívánják. Vannak ugyan kevés colonicális (jobbágyi) szôlôik, amelyeket egyesek bírnak, borra alkalmasak, de nagy haszon nincs belôlük. Korcsmárolni, pálinkát, bort árulni a falusiaknak külön-külön és a falunak is szabad Szent Mihály naptól fogva újesztendôig. A falu erdeiben terem kevés makk, de a földesuraságéban sokkal bôvebben. Ha gyenge a termés, a földesurak a falusiak sertéseit is béveszik fizetésért, de többnyire a gazdák a makktermést megvásárolják. Ha jó a termés, fizetés mellett más falusiak sertéseit is befogadják. Kint a mezôn gyümölcsöskertek nincsenek, csak a faluban bent, a házak után, ahol veteményeskertek is vannak. Nádas helyek nincsenek, de szükség sincs reájuk. Kenderáztató helyek elegendôk, és vizük is arra való. Közelben nagy vizek nincsenek, amibôl tutajozással hasznot húzhatnának. Vagyon a falu határában három patak malmocskákkal, amelyekben ôrölhetnek. Az egyik malom gróf Eszterházy János udvari tanácsosé, a másik méltóságos Bíró György úré, a harmadik pedig sztánai colonusé (jobbágyé), Dán Vaszilikáé. A faluhoz közel nincs semmiféle fabrica (mûhely), amelybôl hasznot húzhatnának. Boltok és mesteremberek sincsenek. Szén égetését, mész készítését még nem próbálták, pedig mészkövet lehet kapni. Mivel a faluban semmilyen vásár sincsen, ebbôl hasznot húzni nem lehet. Viszont fizetést minden idôben lehet kapni só szállításából. Marhákkal Kolozs mezôvárostól egészen Bánffyhunyadig, a sódepositoriumig (azaz a kincstári sóraktárig) kell a sót szállítani kôcsinált úton, amely most készül, s jóval felénél tovább már meg vagyon csinálva. A távolság öt mérföld. A jobbágytelkek vétele s eladása nincsen szokásban, a földesurak nem szenvedhetik, hogy ki-ki a telkét eladja. Végezetül a jobbágyok szolgáltatásához hozzátartozik a tizedadás is. Mindenféle termésükbôl, úgymint ôszbúzából, tavasz- és törökbúzából, zabból, alakorból, tönkölybôl s kenderbôl a tizedik kalangyát a földesuraságnak tartoznak adni. A törökbúzából a tizedik csôsvékából egyet. A bárányokból és méhekbôl is tíz után egyet. Ha pedig a tíz nem telik ki, a földesúrral valami formában megegyeznek, de ez ritkán esik meg. Pénzt pedig nem adnak sem a földesúrnak, sem a tisztjeinek. Puszta telkek a faluban nincsenek. Befejezésül csak annyit, hogy az eredeti szöveg nyelvezete régies és terjengôsebb, a lényegtelenebb dolgokat kihagytuk, összevontuk, az érthetôség kedvéért átfogalmaztuk. JANITSEK JENÔ

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Zalaszentgrót értéktára

Zalaszentgrót értéktára Zalaszentgrót értéktára Kedves Helyben Élő! Készül Zalaszentgrót értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Ópályi Hírlap. Székelyföldre zarándokolt a Baráti Kör

Ópályi Hírlap. Székelyföldre zarándokolt a Baráti Kör www.opalyi.hu Ópályi Hírlap Az Ópályiak Baráti Körének Lapja - Felelős kiadó: Tisza-kiadó Bt. - Eng. Sz: 710/2/1995 - www.obkweb.hu Főszerkesztő: Erdélyi Miklós - Szerkesztés: Farkas Ferenc - Nyomdai munkák:

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

2016. 02. 02. 2016. 02. 01.

2016. 02. 02. 2016. 02. 01. VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK Tiszaföldvár Város Településfejlesztési Koncepciója készítéséhez kapcsolódó tervezési folyamatban a partnerek által az önkormányzathoz eljuttatott vélemények, javaslatok nyilvánosságra

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése Bevezetés A Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány célja Pest és Nógrád megyében, szűkebben

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A társadalmi együttműködés lehetőségei. Alsónémediben

A társadalmi együttműködés lehetőségei. Alsónémediben A társadalmi együttműködés lehetőségei Alsónémediben Készült a KEOP-1.2.0/B/10-2010-0051 jelű pályázat kommunikációs tevékenységeinek keretében Készítette: Bagoly Emese a Kisközösségi Program munkatársa

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Üzleti Tervek Versenye

Üzleti Tervek Versenye Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! Drucker, Peter F. Támogatói mappa Üzleti Tervek Versenye utv.juniorbusinessclub.ro 2014 Tisztelt Hölgyem / Uram!

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

KAKASDI SULIUDVAR II.

KAKASDI SULIUDVAR II. KAKASDI SULIUDVAR II. A PÁLYÁZAT ADATAI A végrehajtásért felelős neve: KOVÁCS ÁGNES Telefonszáma: 06 30 278 99 67 E-mail címe: darakovi@freemail.hu A tevékenység kezdése: 2012-03-15 A tevékenység befejezése:

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

HAGYOMÁNYŐRZŐ PALÓC GALÉRIA ÉS KÉZMŰVESHÁZ ÉPÜL KOZÁRDON

HAGYOMÁNYŐRZŐ PALÓC GALÉRIA ÉS KÉZMŰVESHÁZ ÉPÜL KOZÁRDON HAGYOMÁNYŐRZŐ PALÓC GALÉRIA ÉS KÉZMŰVESHÁZ ÉPÜL KOZÁRDON A határmenti együttműködés jegyében 2008. decemberében pályázatot nyújtott be Kozárd Község Önkormányzata a Palóc Út Egyesület tagjaként és a fejlesztési

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA BENEFICIAR/MEGRENDELŐ: ASOCIAŢIA DE DEZVOLTARE INTERCOMUNITARĂ MUNŢII HARGHITA HARGITA HEGYSÉG KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Ha tudnám is, hogy holnap lesz a világvége, azért ma még ültetnék egy almafácskát. MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei SZKA_209_21 A Kilimandzsáró gyermekei diákmelléklet A kilimandzsáró gyermekei 9. évfolyam 201 Diákmelléklet 21/1 A KILIMANDZSÁRÓ ÉS A KIBO 1. Bizonyára hallottatok már a Kilimandzsáróról, és talán a ti

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Szöveges feladatok és Egyenletek

Szöveges feladatok és Egyenletek Szöveges feladatok és Egyenletek Sok feladatot meg tudunk oldani következtetéssel, rajz segítségével és egyenlettel is. Vajon mikor érdemes egyenletet felírni? Van-e olyan eset, amikor nem tanácsos, vagy

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Négy település példás egysége

Négy település példás egysége Négyéves mandátumuk lejártához közelítve arról érdeklődtünk néhány szegedi önkormányzati képviselőtől, miben fejlődött, változott a körzetük, s milyen tervekkel néznek a jövőbe. Arra ügyeltünk, hogy különböző

Részletesebben

LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Lippai Lapok. Élményekben gazdag félév

LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Lippai Lapok. Élményekben gazdag félév LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Lippai Lapok III. évfolyam, I. szám Élményekben gazdag félév A tartalomból: A jövő a tét Ilosvay Emlékverseny Karácsony Agrárbál Impresszum: Kiadó: Lippai János

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete. 2012. évi közhasznúsági jelentés

Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete. 2012. évi közhasznúsági jelentés Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete 2012. évi közhasznúsági jelentés Tartalom 1. Szervezet alapadatai 2. Az Egyesület számviteli beszámolója (éves mérleg és eredmény levezetés) 3.

Részletesebben

Történelme, nevezetességei

Történelme, nevezetességei 2015-ben Történelme, nevezetességei Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott. Rezi homokkőből faragott síremlékek 1300-as években 418 m-es dolomitsziklára épült Vár

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK I IV. OSZTÁLYOS TANULÓI RÉSZÉRE

www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK I IV. OSZTÁLYOS TANULÓI RÉSZÉRE S M I D H A R G H I T A I H R H A R G I T A F E L E L Ő S K Ö Z Ö S S É G, É L H E T Ő J Ö V Ő! www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK I IV. OSZTÁLYOS

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

XVI. JEGYZŐKÖNYV. Készült: Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 29-én 17.00 órakor tartott Közmeghallgatáson.

XVI. JEGYZŐKÖNYV. Készült: Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 29-én 17.00 órakor tartott Közmeghallgatáson. XVI. JEGYZŐKÖNYV Készült: Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 29-én 17.00 órakor tartott Közmeghallgatáson. Testületi ülés helye: Művelődési Ház Szihalom Jelen vannak:

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben