TERMÉSZETBARÁT. Hírek az erdei iskolából. Ragadozó állatok az erdőben. Az év madara 2012: egerészölyv. Az év fája 2012: zselnicemeggy

Átírás

1 2012. X. évfolyam 1. szám december - január - február TERMÉSZETBARÁT Az Erdőpedagógia projekt negyedévente ingyenesen megjelenő folyóirata. Kiadja: a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézete. Hírek az erdei iskolából Ragadozó állatok az erdőben Az év madara 2012: egerészölyv Az év fája 2012: zselnicemeggy Élet a téli erdőben Gyógynövények Játéksarok Erdők Nemzetközi Éve 2011

2 2 r december - január - február Ízelítő a téli lapszámból t a r t a l o m 10 Élet a téli erdőben Hírek az erdei iskolából...3 A ravazdi Erdei Iskolai Oktatóközpont eredményei...5 Erdészeti kiállítás a győri Árkádban A fa és az ember Az Erdők Nemzetközi Éve...7 A vadászok és erdészek szerepe az erdő életében...8 Az Őrség Ragadozók az erdőben Élet a téli erdőben: növények...10 Élet a téli erdőben: állatok...11 A fa és az ember...12 Az erdő mumusai Gyógynövények Ragadozó állatok az erdőben...14 Gyógynövények Az év fája a zselnicemeggy Egerészölyv, az Év madara 2012-ben..17 Az év fája a zselnicemeggy...18 Játéksarok...20

3 Kedves Kollégák! ország jelenleg rendkívül nehéz gazdasági helyzete az NYME Apáczai Az Csere János Kar Erdőpedagógia projektjét is érinti. Ennek egyik negatív következménye, hogy jelenleg nincs módunk a Természetbarát folyóiratunk nyomdai előállítására. A folyóiratunkkal kapcsolatban azonban olyan szép számmal kaptunk pozitív visszajelzéseket az óvodák és iskolák pedagógusaitól, hogy folytatjuk munkánkat, és digitális formában készítjük el az aktuális évszak lapszámát. Bár az újságok, folyóiratok esetében hasznos, ha nyomtatásban forgatni lehet, de a digitális formátumnak is vannak előnyei. Jóval színesebb, érdekesebben szerkesztett formátumot tudtunk készíteni, mivel a nyomdaköltségek nem korlátozták a kivitelezést. Talán előny, hogy a digitális lapszámot a számítógépen mindenki meg tudja nézni, ha szükséges, a felhasználni kívánt oldalt ki tudja nyomtatni. Emellett interaktív táblán is lehet vele dolgozni (bár nem oktatóprogram). Az első ilyen digitális újság a év téli száma, amelynek tartalmát - a hagyományoknak megfelelően - az Apáczai Csere János Karon oktatott Erdőpedagógia tantárgy hallgatói állították össze Lampert Bálint kollégám irányításával. A projekt keretében választották a témákat, írták a cikkeket Bízunk abban, hogy ez a lapszám is elnyeri tetszésüket, valamint hasznos ötleteket találnak munkájukhoz. Ezúton elköszön a volt főszerkesztő, akinek helyét méltán veszi át tanítványa, Lampert Bálint, akinek munkájára, felelősségérzetére mindnyájan büszkék lehetünk. Dr. habil Kováts-Németh Mária intézetigazgató, projektvezető 3 Természetbarát Címlapfotó: Lampert Bálint Kiadja NYME Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézet 9022 Győr Liszt Ferenc utca 42. Telefon: 96/ termeszetbarat@atif.hu internet: ak.nyme.hu Projektvezető: Főszerkesztő és technikai kivitelező: Dr. habil Kováts- Németh Mária intézetigazgató, Lampert Bálint tanársegéd Az Erdőpedagógia projekt hallgatói Hírek az erdei iskolából Megújult szállás és erdei iskola AKisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 34,5 millió forint uniós támogatást nyert el a KEOP 3.3 0/09 jelű kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat keretében 2011-ben sikerült felújítani a szállást és az erdei iskolát. A felújítás festést, korszerűsítést, ahol szükséges volt nyílászárócserét jelentett, így 2012-ben igényes, esztétikus szálláson tudjuk fogadni az érkező erdei iskolás csoportokat. Újdonság, hogy az erdészeten a fejlesztés keretében napkollektorokat is elhelyeztek, ezzel téve környezetkímélőbbé az erdei iskola működését. További részletek a hátoldalon! Az Erdőpedagógia (I.) projekt hallgatói: Bacsiszta Dalma Bodzai Lívia Egerland Flóra Gergócs Dalma Gerics Diána Haholt Eszter, Horváth Teodóra Kern Olivér Lovász Anikó Slánicz Zsófia Süle Alexa Szabó Gyöngyi Székelyhidi Szilvia Tóth Katalin Vincze Lilla

4 4 r december - január - február Minősített erdei iskolai szolgáltató január 12-én az Erdei Iskolai Oktatóközpont Ravazd is megkapta a Minősített erdei iskolai szolgáltató címet. A rangos elismerést a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium adományozza három évre. A minősítést pedig a Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége koordinálja. A cím elnyeréséhez számtalan feltételnek kell megfelelni: önértékelést kell végezni, valamint szakértők helyszíni szemlét is tartanak. A vizsgálatok kiterjednek a szállás és étkezés körülményeire, a programhelyszínekre, a bevont szakemberekre, valamint kiemelkedő szerepet tölt be az erdei iskola által kínált program. A ravazdin kívül 2011-ben máserdei iskolák és erdei óvodák nyerték el a címet. A minősítési tanúsítvány átadására január 12- én a Ravazdi Erdei Iskola épületében került sor. A tanúsítványt Dr. Varga Zoltán, a NEFMI főosztályvezetője adta át ünnepélyes keretek között. Ezt követően a vendégek témába vágó előadásokat hallgathattak meg a NYME Apáczai Kar Neveléstudományi Intézetének Erdőpedagógia munkacsoportjának oktatóitól. Erdészeti erdei iskolák erdészeti erdei iskola az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiát alkalmazó oktatási, ismeretterjesztési intézmény, melyet erdőgazdálkodó működtet. Az erdészeti erdei iskola Az infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosít az erdőpedagógiai alapokon nyugvó oktató, nevelő tevékenységnek. Célja, hogy elősegítse az ifjúság és a felnőttek erdőbarát, környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális környezeti gondokra, és javaslatokat nyújtson lokális megoldásokra. A Ravazdon található Erdei Iskolai Oktatóközpont is erdészeti erdei iskola, és rajta kívül hazánkban több, mint 30 erdészeti erdei iskola található rendkívül változatos helyszíneken, sokféle érdekes programmal, de valamennyiben közös, hogy elkötelezett programvezetők és kiváló infrastruktúra biztosítja az odaérkező csoportoknak a kellemes, hasznos és élményekben gazdag 1-5 nap eltöltését. Az erdészeti erdei iskolákról bővebben az Országos Erdészeti Erdei Iskolák honlapján lehet olvasni, illetve digitális számnak köszönhetően az alábbi linken: október 3-9. XV. Erdők Hete Ravazd A NYME-AK Neveléstudományi Intézete a ravazdi Erdészeti Erdei Iskolai Oktatóközpontban 15. alkalommal gazdagította az országosan meghirdetett Erdők Hetét. A programon több, mint 200 gyermek vett részt a Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Arany János Általános Iskolából és a pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskolából. A többnapos programsorozatot az Erdőpedagógia projekt oktatói: Kocsisné Salló Mária, Kövecsesné dr. Gősi Viktória és Lampert Bálint vezették, valamint a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt.-től Kocsis Gábor erdőmérnök kapcsolódott be a rendezvénybe. A programok keretében a diákok megismerkedtek a Ravazd környéki erdő élővilágával, jellegzetes fafajaival, gyógynövényeivel, valamint az itt dolgozó erdészek munkájával, továbbá gyakorlatot szereztek az erdőben való tájékozódásról is. A fotón a Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Arany János Általános Iskola 4. a és b osztálya szerepel.

5 Természetbarát A ravazdi Erdei Iskolai Oktatóközpont eredményei 2011-ben A Ravazdi Erdészeten található erdei iskolát több, mint másfél évtizede a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a NYME Apáczai Kar Neveléstudományi Intézetének elődjével közösen hozta létre, és azóta is közösen működteti. A programokat Apáczai Kar Neveléstudományi Intézetének oktatói vezetik, de a KAEG Zrt. erdészei is bekapcsolódnak egy-egy programba. Dr. habil Kováts-Németh Mária szakmai vezetésével itt gyakorlatban megvalósuló, országosan és nemzetközileg is elismert Erdőpedagógia projekt tevékenységorientált programjai iránti érdeklődés 2011-ben is jelentős volt, pedig a csoportok fogadását és a megvalósítást az erdei iskola infrastrukturális fejlesztési munkálatai alaposan megnehezítették. Számszerűen 2011-ben 3497 diák, 335 pedagógus és 226 hallgató kapcsolódott be a programokba, így alig maradtunk el a tavalyi évi adatoktól. A hagyományos 1-től 5 napig tartó erdei iskolai programok mellett az idei évben is megünnepeltük a jelentősebb zöld napokat. Áprilisban a Föld Napját, májusban a Madarak és Fák Napját, júniusban a Környezetvédelmi Világnapot, októberben pedig az Erdők Hetét. Ravazd mellett Győrben is tartottunk programokat. Húsvét és karácsony előtt a győri Árkád üzletközpontban szerveztünk interaktív tanulási lehetőségeket, több győri általános iskolában pedig rendhagyó környezetismeret órákat. Az év folyamán összesen 43 rendhagyó környezetismeret órát tartottunk 1075 diáknak. Az ország és a családok nehéz gazdasági helyzete mellett az erdei iskolánk iránti érdeklődés megmaradt, mert már 2011 októberében megtelt 2-5 napos programra jelentkezőkkel a április végétől június végig tartó időszak. A többi szabadon maradt hely pedig várakozásaink szerint a februári szülői értekezletek után fog megtelni, ahogy az elmúlt években is. Az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a NYME Apáczai Kar Neveléstudományi Intézetével közös programsorozatot szervezett a győri Árkád üzletközpont karácsonyi nagyrendezvényéhez kapcsolódóan november 18 és december 16. között. Akik az ünnepek előtt jártak a győri Árkádban, egy rendkívül látványos kiállítás részesei lehettek, amely alapjaiban a KAEG Zrt. Ravazdi Erdészetén található Erdészettörténeti gyűjteményre épült olyan témakörökkel, mint az erdész szakma múltja, a hosszú távú, előrelátó tervezés bemutatása; az erdőgazdálkodás jelene, az erdei életciklus, és fenntarthatóságának bemutatása; a fafeldolgozás, a fatermékek szerepe a környezetvédelemben; erdei iskolai tevékenység bemutatása A nagysikerű kiállítással a KAEG Zrt. közelebb hozta az erdőt a lakossághoz, és megismertette velük az erdőgazdálkodás tevékenységeit, mert sajnálatosan hiányosak és sok esetben tévesek az emberek erdőgazdálkodással kapcsolatos ismeretei, attitűdjei. A kiállítás szerves részeként öt pénteken a NYME Apáczai Kar Neveléstudományi Intézetének oktatói a KAEG Zrt. erdészeivel közösen az Erdőpedagógia projekt keretében rendhagyó környezetismeret órákat tartottak fenntartható erdőgazdálkodás témakörben a közoktatás diákjainak. Az öt pénteki programra 8 győri iskola (Audi, Gárdonyi, Gyakorló, Gyárvárosi, Kodály, Móra, Szabadhegyi és Tulipános) 23 osztálya (1-8. oszt.) jelentkezett, így több, mint 500 gyermek, valamint közel 50 pedagógus részvételével valósult meg ez a programsorozat. A rendhagyó órákat Kövecsesné dr. Gősi Viktória adjunktus, Kocsisné Salló Mária kutató és Lampert Bálint tanársegéd vezették. A programsorozat sikerességét jól mutatja a pedagógusok szépszámú pozitív visszajelzése, és a diákok tárlatvezetés 5 Tanító szakos hallgatók egy csoportja alatt tapasztalt érdeklődése, kérdéseik. A kiállítás nemcsak az Árkád látogatóinak és a közoktatás diákjainak szólt, a Neveléstudományi Intézet törekedett arra, hogy az Apáczai Kar általuk oktatott hallgatóit is megismertesse ezzel a gazdag gyűjteménnyel. Ez különösen fontos a tanító szakos hallgatók esetében, akik az erdő témakört végzésük után kisdiákjaiknak tanítani fogják, de sajnálatosan az iskolai tankönyvekben sokszor hiányos vagy téves erdőgazdálkodási ismeretekkel találkozhatnak. A pontos, hiteles ismeretek közvetítése számukra kiemelt jelentőségű. Tárlatot vezettünk az andragógia gyógypedagógia, szociálpedagógia és idegenforgalmi szakos hallgatók részére is. Úgy gondoljuk, ezáltal bővült az általános műveltségük, változott az erdőgazdálkodás megítélése. Az Erdőpedagógia I. és II. C tí-pusú tantárgy hallgatói bekapcsolód-tak a programsorozatba, mert ők az Erdőpedagógia tantárgy részeként kiemelten foglalkoznak az erdőgazdálkodási ismeretekkel, mivel a Ravazdi Erdészeten található erdei iskola programjának is központi eleme ez a témakör. Ezen túl a jeles hallgatók a közoktatás diákjainak foglakoztatásában is közreműködtek. Hasonlóan nagy volumenű kiállítás 2012-ben nem várható, azonban az Erdei Iskolai Oktatóközpontban a 16 éves hagyományoknak megfelelően az idei évben is szervezzük a zöldnapokhoz kapcsolódó akciónapokat, programsorozatokat, amelyekre az előző évekhez hasonlóan nemcsak a diákokat és nevelőtanáraikat, hanem a különböző civil szervezeteket is - mint a nagycsaládosok egyesülete - és más kedves érdeklődőket szeretettel várunk.

6 6 r december - január - február Erdészeti kiállítás a győri Árkádban november 18-án, a győri Árkád üzletközpont karácsonyi nagyrendezvényéhez és téli varázserdő című díszletéhez illeszkedve, megkezdődött a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. öt héten át tartó kiállítása és programsorozata. A KAEG Zrt. az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából szeretné - kissé rendhagyó módon - közelebb hozni az erdőt a lakossághoz, és megismertetni velük az erdőgazdálkodás tevékenységeit. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az emberek többsége nagyon hiányos vagy egyenesen téves ismeretekkel rendelkezik az erdész szakmáról. Nemzetközi szervezetek esőerdőket védő kampányai alapján sokan úgy vélik, hogy az erdőterület a világon mindenütt, így hazánkban is csökken, a fakitermelés pedig eredendően gonosz, természetromboló cselekedet. Ezen a tévhiten próbálnak most változtatni a Kisalföldi Erdőgazdaság szakemberei, hiszen a Társaság folyamatos erdőfelújítással és fenntartható gazdálkodással törekszik arra, hogy a Kisalföldön a faállomány ne csökkenjen. A kiállítás keretében a KAEG Zrt. munkatársai különböző szemléltető eszközökkel és tájékoztató poszterekkel mutatják be az erdészek munkájának lényegét. A legfontosabb üzenet a következő: Szakszerű gazdálkodás mellett, az erdő úgy képes környezetbarát nyersanyagot és energiahordozót szolgáltatni, hogy közben az élővilág érdeke sem sérül. Ebben a megvilágításban a fakitermelés nem természetrombolás, hanem a környezetszennyező műanyag termékek helyettesítésének ésszerű módja! Természetesen ehhez elengedhetetlenül szükséges a kitermelt erdők felújítása, a hasznosított egyedek helyett új csemeték ültetése, ami az erdész munkájának legszebb feladata. Ezáltal folyamatosan fenntartható az erdőállomány egyensúlya. A kiállítás témakörei: Az erdész szakma múltja, a hosszú távú, előrelátó tervezés bemutatása Az erdőgazdálkodás jelene, az erdei életciklus, és fenntarthatóságának bemutatása Az erdészeti hatóság munkájának ismertetése Szakszerű vadgazdálkodás feladatainak bemutatása A fafeldolgozás, a fatermékek szerepe a környezetvédelemben Az erdei melléktermékek felhasználhatósága Közcélú tevékenységek, erdei turisztikai létesítmények építése, fenntartása Erdei iskolai tevékenység bemutatása Az állami erdőgazdálkodás rendszere, felépítése és helye A Te mit látsz az erdőben? alkotópályázat legjobb műveinek kiállítása és közönségszavazásra bocsátása A kiállítás mellett péntekenként különböző interaktív programok várják a látogatókat, pl.: fafaragás, porcelánfestés, origamihajtogatás, karácsonyfadísz készítés. Ezen kívül általános iskolai osztályok részére a Ravazdi Erdei Iskola Program keretében a NYME Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézetének oktatói, a gyakorlatban dolgozó erdészek közreműködésével rendhagyó környezetismeretet órát tartanak az ÁRKÁD területén, hogy a fiatalabb generációnak közvetlenül is be tudják mutatni, amit az erdőről feltétlenül tudni érdemes. Egyúttal az erdőgazdaság egy faültetési-klímavédelmi akciót is hirdet, melynek keretében péntekenként db kocsányos tölgy csemetét és kg makkot oszt szét a látogatók között Tégy a klímaváltozás ellen kampány keretében. Jövő tavasszal a megeredő csemeték fotói internetes szépségversenyen vehetnek részt, a legszebb növények gondviselői pedig értékes nyereményekben részesülnek. A fenti program hozzájárul ahhoz, hogy népszerűsítse a XXI. századi kihívásokra válaszul adott fenntartható gazdálkodásunk alapelemeit, és általa az érdeklődő látogatók egy kissé pontosabb ismeretanyagot sajátítsanak el napjaink erdőgazdálkodásáról. A kiállításról és a megnyitóról további képek megtekinthetők a KAEG Zrt. honlapján. Iványi Ákos erdőmérnök, KAEG Zrt.

7 Az Erdők Nemzetközi Éve ENSZ a 2011-es évet az Az Erdők Nemzetközi évének nyilvánította. A felhívás célja az volt, hogy az erdők birodalma közelebb kerüljön az emberekhez, valamint, hogy felhívja mindenki figyelmét az erdők megőrzésének fontosságára és a fenntartható gazdálkodásra. A program alapjaként szolgál az a gondolat, hogy az erdők a hétköznapi emberek szemében esztétikus oxigéntermelők, amelyek otthont adnak a növény- és állatvilág jelentős részének. Sokak számára kellemes szabadidő eltöltési lehetőséget, mások számára a munkát és megélhetést jelentik. Erdők veszélyben Napjainkban az erdőket fenyegető legnagyobb veszély a klímaváltozásból adódó kipusztulás. A klímaváltozás nem új jelenség, mert a nagy felmelegedési és lehűlési ciklusok tízezer éves átlagokban 4-5 fokos hőmérsékleti ingadozásokat is hozhattak. Az erdőkre a klímaváltozás mellett az ember önfenntartó tevékenysége jelenthet még nagy veszélyt. Ha minden így megy tovább, 2045-re a Föld népessége elérheti a 9 milliárdot is, mely tényt napjainkban egyre többen igazolnak. Már idén 7 milliárdra duzzadt az emberiség lélekszáma, legfőbb ideje hát átgondolni helyzetünket és kilátásainkat. Ez lehet az egyik oka annak, hogy 2011 az Erdők Nemzetközi Éve lett. A klímaváltozás ütemét mérsékelheti, ha sikerül minél többet megkötni a légköri széndioxidból, és párhuzamosan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását; mindkettőben fontos szerep jut az erdőknek. A szén-dioxid szintjének hathatós csökkentéséhez azonban nemcsak a meglévő erdőkkel kell fenntarthatóan gazdálkodni, újakat is kell telepíteni. A fejlődő országok gazdasági problémái sokszor nehezen egyeztethetők össze a fenti célokkal. A rohamosan növekvő lakosság élelmezéséhez, a szegénység felszámolásához elsősorban új mezőgazdasági területekre van szükség, ami gyakran az erdők kiirtásához, felégetéséhez vezet. A fejlődő világ energiaigényének jelentős részét fedezi a fa, ami ugyancsak az erdők túlzott kitermeléséhez vezet. Nem kisebb gond a profitéhséggel párosuló illegális fakitermelés és kereskedelem sem. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájában a következő költségvetési ciklusban, nagyobb hangsúlyt helyez az új munkahelyek létrehozására, a megújuló energiák alkalmazására, a hatékony környezet- és természetvédelemre, a biogazdálkodás elterjesztésére, és nem utolsó sorban arra, hogy sokkal zöldebb és élhetőbb legyen a vidék. A különböző országok különböző lépéseket tesznek meg ebben az évben is saját erdőállományukért. A következőkben Magyarország erdőügy érdekében tett lépéseivel szeretnénk foglalkozni. Hazai törekvések a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításért Az erdő fohásza VÁNDOR, ha elhaladsz, mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól és gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel a deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS! Ezen vers jól szemlélteti azt a tényt, hogy Magyarország számára az erdők kincset érnek. Olyan természeti értékek, melyeknek fenntartása és mindennapjainak a fiatalokkal való megismertetése közüggyé vált. Ebben kiemelkedő szerepet kell Természetbarát 7 vállalni az oktatásügynek és ez által a pedagógusoknak. Fontos, hogy a felnövekvő generáció értékként tekintsen az erdőkre, védje azokat, felismerje, hogy az ember évezredek óta az erdőtől függ, kezdve az őskortól, amikor lakóhelyként szolgált, egészen napjainkig, mikor megújuló energiaforrásként fontos az emberi élet számára. Sokat tehetünk pedagógusként azért, hogy a gyermekek a fent említett gondolatok szellemében váljanak felnőtté, magukkal vigyék ezeket az értékeket, s lehetőleg közvetítsék családjaik és barátaik körében. Különböző feladatokat adhatunk az erdővel kapcsolatban, akár projektmunka keretein belül, akár otthoni gyűjtőmunka formájában. Nemzeti Erdőprogram A Nemzeti Erdőprogram célja, hogy 10 év alatt 700 ezer hektárral növeljék az erdők területét. Ezen cél szem előtt tartásával készítették el a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiát és benne a Nemzeti Erdőprogramot, amely az erdők védelmére, az erdőgazdálkodás fejlesztésére szolgál. A program alapján a munkahelyteremtés és az erdősítés érdekében a jövőben felgyorsul az erdőtelepítések üteme, hogy az erdő által borított területek nagysága mielőbb 20-ról 27 százalékra nőjön. Az erdőgazdálkodás a vidéki munkahelyteremtés egyik fontos ágazata, hiszen nagy a kézimunka igénye. Magyarországon 2011-től már nemcsak az állami tulajdonú, hanem a magánerdők is részt vesznek a közmunka programban, melynek fejlődésével együtt jár a munkahelyek és az alkalmazottak számának növekedése. Az ország energiafüggőségének csökkentéséhez is nagymértékben hozzá tud majd járulni az erdőgazdálkodás, amint az

8 8 r december - január - február önkormányzatokkal együttműködésben megvalósul az erdei biomasszára alapozott kis- és közepes teljesítményű hőerőművek létesítése. Mindannyiunk felelőssége országunk erdeinek védelme, melyet egy vicces formában szeretnénk még egyszer hangsúlyozni és reméljük 2045-ben is lesz alkalmunk eltévedni az erdők rengetegében. Kisfiú és az apja sétál az erdőben. Egyszer csak a fiú megszólal: Ugye apu ebbe az erdőbe nem lehet eltévedni? APU!! APU!! Tudod-e? 1. Melyik évet nyilvánították az Erdők Nemzetközi Évének? 2. Mi az oka az erdők pusztulásának? 3. Hogyan mérsékelhetjük a klímaváltozás ütemét? 4. Mit tesz az Európai Unió a környezetvédelemért? 5. Mit tesz Magyarország az erdők megmentéséért? Hivatkozások: www. ng.hu; National Geographic folyóirat: 2011 január, február. Összeállította: Bodzai Lívia; Horváth Teodóra; Kern Olivér A vadászok és erdészek szerepe az erdő életében Vadász vadászat (kivéve a vadászati tilalom idejét) törvényes cseleke- A det, ellentétben az orvvadászattal. Az orvvadász nem tart be semmilyen szabályt a vadászattal kapcsolatban, sokszor még a védett állatokat is megöli. A hivatásos vadász nem azért öl meg az állatokat, mert haszonra és trófeára vágyik, hanem mert segít a vadállomány természetes egyensúlyának fenntartásában. A vadásznak rendelkeznie kell vadászati és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel is. Hazánkban, ahogy Európa szerte is a vadászat és a vadgazdálkodás szorosan összekapcsolódott. Így a vadász nem csupán a vadak elejtésével foglalkozik, hanem vadgazdálkodási feladatokat is ellát. Tehát feladatai közé tartozik a vadak, erdei állatok védelme is. Gondoskodnia kell a vadak jólétéről, a vadállomány kezeléséről. A vadász feladatai közé tartozik az élelem biztosítása is a hideg téli hónapokban, amikor az állatok már nehezen jutnak táplálékhoz. Továbbá meg kell becsülnie a vadállományt is, azaz tudnia kell hogy egyes állatfajokból körülbelül mennyi él az erdőben. Ez segít abban hogy a vadgazda meg tudja határozni a az elejthető és elfogható vadak létszámát a vadászati idényre. Erdész erdésznek nagyon sokféle Az feladatot kell ellátnia csakúgy, mint a vadásznak, csakhogy ő inkább a növényvilágért felelős. Az erdész védi, gondozza és folyamatosan figyelemmel kíséri az erdők faállományát, növényvilágát. Elvégzi az erdőgazdálkodási munkákat (telepítés, vágás, ápolás, feldolgozás-előkészítés) összhangba hozva a természetvédelmi és a gazdasági szempontokat. Munkájához szükséges a jó fizikai kondíció, hiszen irányítania kell fásítási és fakitermelési munkákat. Az erdőművelés csoportos tevékenység, így lényeges a jó együttműködési képesség. Az új telepítések előtt pedig elvégzi a kijelölt területek megtisztítását, tereprendezését, talajelőkészítését (kapával, kaszával, fejszével, ásóval), mely komoly erőkifejtéssel jár, ezt persze a gépesítettség nagymértékben megkönnyítheti. Feladatai: Az erdő telepítése, felújítása, a faállomány ápolás és gondozása. Részt kell vennie a fakitermelések előkészítésében és magában a kitermelésben is. A hulladékoktól -amelyeket nagyon gyakran a turisták dobálnak szét- és a nem kívánatos növényektől meg kell tisztítatnia az erdő területét. Az erdészetben használt eszközöket, gépeket és egyéb berendezéseket ismernie, esetleg használni is tudnia kell. Tudod-e? Mivel foglalkozik az erdész? Ki tekinthető orvvadásznak? Milyen feladati vannak hazánkban a vadászoknak? Összeállította: Bacsiszta Dalma A mi erdőnk 2011-ben egy magas színvonalú folyóirat indult A mi erdőnk címmel. A Magyar Állami Erdészeti Részvénytársaságok Lapja kéthavonta megjelenő kiadvány fomájában igyekszik bemutatni az erdőgazdaságok tevékenységi körét, feladatait és azt a munkát, amivel a társaságok védik, őrzik és gyarapítják az állami erdővagyont. A kiadvány kivitelében és tartalmában is olvasmányosan nyújt bepillantást A mi erdőnk értékeibe és az azért dolgozók tevékenységébe, hiszen az erdészember az, aki tud tolmácsolni, aki egy személyben az erdő jó gazdája, természetvédő és a közjóléti igény szolgálója. A kiadványról további érdekességek, részletek: honlapon; a kiadvány megrendelhető az alábbi linken: mediumok/mi-erdonk Javasoljuk, hogy az iskolához legközelebbi erdészeten érdemes érdeklődni, mert az erdészetek számára a kiadó rendszeresen ingyenes példányokat biztosít.

9 Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet március1-jével hoztak létre. Az Őrségi Nemzeti Park (ÖNP) magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel hektáron. Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m) van. A Nemzeti Park felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A nyugati részen főként erősen kötött agyagot találunk a felszínen, míg a keleti részeken a homokoskavicsos rétegek jellemzőek. A domborzat, a klíma, az alapkőzet és növényzet meghatározzák a terület talajviszonyait. A kötött, agyagos alapkőzetből kialakult talajok erősen vízzáró jellegűek, ezért még a dombtetőkön is igen gyakoriak a vízállások. A talaj kémhatása általában savanyú. A térség legelterjedtebb talajtípusa a barna erdőtalaj. Ha az ŐNP növénytani értékeiről szeretnénk képet kapni, három nagy élőhely csoportban kereshetjük azokat. Nagyságát tekintve az erdők a legszembetűnőbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétek, völgyalji láprétek, apró mocsarak - lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. Az Őrség 63%-át borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában. A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító elegyes- vagy elegyetlen erdei fenyvesek, melyek miatt Az Őrség Természetbarát 9 gyántásországnak is nevezik e vidéket. Az erdei fenyvesek laza lombkorona szintje alatt gyakran alakul ki lombos fafajokból második koronaszint, és fajokban gazdag a cserjeszint is. Ez utóbbi jellegzetes növényei a boróka, a szőrösnyír, a kutyabenge. Lágyszárú szintjük is számos jellemző fajnak ad otthont. A változatos mohapárnák közt korpafüvekkel találkozunk. Leggyakoribb a kapcsos korpafű, ritkább a lapos-, de előfordul a kígyózó korpafű is. A nyár és az ősz különféle gombákkal tölti meg az erdő alját. Találhatunk ízletes vargányát, királyvargányát, sárga rókagombát, érdesnyelű tinórukat, galambgombákat, de látványos légyölő galócát, csúcsos papsapkagombát is. Az erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe volt ezen a vidéken. Minden gazdának volt kisebb-nagyobb erdeje, amit sajátos módon úgynevezett szálalógazdálkodással kezelt. Az erdőből csak a tényleges szükségletének megfelelő méretű és fajú fát vette ki, a keletkezett apró lékek pedig beszóródtak a környező fák magjaival. Ezzel a gazdálkodási formával többkorú és elegyes erdőképet alakítottak ki, illetve tartottak fenn a következő nemzedék számára is. Forrás: Összeállította: Gergócs Dalma

10 10 r december - január - február Élet a téli erdőben: Növények lombhullató növények télen nyugalmi állapotban vannak, elhullatják leveleiket. Egyes fák (pl. tölgyek) fiatal példányain A az elszáradt levelek télen is fent maradnak. Örökzöldeknek nevezzük azokat a növényeket, melyek nem hullatják leveleiket, hanem egész évben rajtuk maradnak. Örökzöld növények közé tartoznak a fenyők (bár pl. a vörösfenyő hullatja a leveleit). A fenyők tűlevélzete segít elviselni a téli hideget. A fenyőfák nyitvatermő növények, mert a magok a tobozokban szabadon fejlődnek. Összeállította:: Vincze Lilla Erdeifenyő Ez az egyik legigénytelenebb és legellenállóbb fenyő m magasra növő, egyenes törzsű fa. A koronája ritka. Tűlevelei kettesével nőnek, ezért sorolják a kéttűs fenyők csoportjába. Ez szépen látható aképen. Virágzata a toboz, ami 3-4 cm-es lehet. Feketefenyő Nevét tűinek a szokatlan sötét színéről kapta. Koronája szabálytalan, ernyőszerűen kiszélesedő. Akár 30 m magasra is megnőhet. Merev, kemény, sötétzöld cm hosszú tűi párosával nőnek. Kérge sötét szürkésbarna, mélyen repedezett. Szinte bármilyen talajon megél. A sok esőt és a szárazságot is jól tűri, de lassan nő. Tiszafa (Az év fája 2011) Magyarországon védett örökzöld növényfaj. Eredeti élőhelyén végveszélyben lévő növény, ezért a Nyugat-magyarországi Egyetem szakemberei úgy döntöttek, hogy ben a közönséges tiszafát választják az év fájává. Apró vagy közepes méretű, m magasra nő meg. A kérge vékony, vörösesbarna, cserepesen leváló. Levelei lándzsásak és sötétzöldek. A növény minden része mérgező, kivéve a magköpeny. Többnyire kétlaki. Lassan nő, ám igen magas kort megérhet. Az eddig mért legnagyobb törzsátmérővel (4 m) rendelkező példány valószínűleg 2000 éves is lehet. Borostyán Az erdei borostyán örökzöld kúszónövény. Virágzatuk ernyős. Nem élősködők, rövid kapaszkodógyökereik táplálék-, vagy folyadékfelvételre nem alkalmasak. Levelei 4 8 cm hosszúak. Késő nyártól késő őszig virágzik. Jobb oldali képen látható, hogy virágai kicsik, a virágzat 3 5 cm átmérőjű ernyő. Gyümölcsei apró fekete bogyók, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos tápláléka. Kedvező környezetben méteresre is felnő, de a talajt is beterítheti. A tavasz hírnökei: A tél végén hagymás virágok és évelő növények bukkannak fel a semmiből és borítják a kertet hetekre tarka virágtengerré. hóvirág tavaszi tőzike téltemető

11 Természetbarát 11 Élet a téli erdőben: Állatok Vaddisznó: A vaddisznó természetes elterjedési területén erdőkhöz és nagykiterjedésű nádasokhoz kötődik, így hazánkban is hasonló élőhelyeket részesít előnyben. Elterjedését korlátozza a hótakaró vastagsága cmes vastagság esetén nem tud megfelelően táplálkozni. Télen előszeretettel pihen meg déli fekvésű, aljnövényzettől mentes szálasokban, ahová a nap sugarai akadálytalanul bejutnak. A vaddisznó mindenevő, erős, rágásra alkalmas gumós zápfogakkal rendelkezik. Télen, nem túl mély hótakaró esetén a hó alól is kitúrja a makkot. Ősszel-télen igen fontos tápláléka a makk, és az erdei gyümölcsök. Szívesen túrja ki és fogyasztja el a páfrány, a nád és egyéb, többnyire gumós növények gyökereit. Dámszarvas: A dámszarvas hazánkban elsősorban a sík- és dombvidék vadja. Szereti a mezőgazdasági, és egyéb nyílt élőhelyekkel tarkított kisebb kiterjedésű erdőket. Összefüggő erdősítéseknek inkább csak a peremét használja. Ősszel és télen, a jó makktermő és kevésbé hótakarós években, szívesen használja a makktermő szálasokat. A makk fogytával nyíltabb élőhelyeket használ: mezőgazdasági területeket, erdősítéseket, tisztásokat. Magas hótakaró esetén a nagy cserjeborítású erdőrészeket keresi fel. Tavasszal szívesen használja a lomberdőket, később, amikor azok megfelelő táplálékot kínálnak, a mezőgazdasági területekre vált ki legelni. Ebben az időszakban a fás szárú növényzet megnő táplálékában, ezek között is jelentős szerepet tölt be a szeder, akárcsak a többi szarvasfélénél. Gímszarvas: A gímszarvas valódi életterét a tisztások és rétek, lombos- és elegyes erdők jelentik. A legjobb körülményeket valaha bizonyára a folyóárterekben találta meg. De kedveli a hegyi erdőket is, és ma Közép-Európa nyugati felén éppen itt találhatóak a legerősebb agancsosok. Igaz, télen etetni kell őket, mert eredeti életformájuk szerint, hogy télire lehúzódnak a völgyekbe, ma már nem tehetséges. A természetes élőhelyekről a gímszarvas szinte teljesen kiszorult. Ha télen nem etetnének rendszeresen és bőségesen, ha az állatok nem kapnának kiegészítő abrakot és ásványi anyagokat, az agancsok rossz minőségűek lennének. A gímszarvas téli táplálékában a fás szárúak meghatározóak. Egyik legfontosabb téli tápláléka a szederlevél, de a vastaghajtású szederfajoknál 1-2 cm átmérőig a hajtást is lerágja. A lágyszárúak közül elsősorban a kétszikűeket fogyasztja, de kedveli sást, és a perjét is. Őz: Leggyakrabban a téli időszakban egyedül, ha gidái vannak, azokkal tartózkodik. Erdei területen csak ritkán, és fedetlen területen képez csapatot, így élőhelyét viszonylag egyenletesen terheli. A táplálkozás télen igen nehézkes, mivel kevés táplálék áll a rendelkezésére. Gyökerekkel, fák kérgével táplálkozik télen. A rejtőzködés is okoz egy kis problémát, hiszen a fehér hóban és a csupasz fák között könnyen észrevehetővé válik. Összeállította: Gergócs Dalma Forrás: internet,

12 12 r december - január - február A fa és az ember Madarak és fák napja A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, hazánkban. A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen az ifjúság természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia. A fák hasznosítása Fa, mint szimbólum A fa végig kíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképe, míg a kiszáradt fa az elmúlásé. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a Forrás: Madarak_%C3%A9s_f%C3%A1k_ napja html info/index.php?option=com_content& view=article&id=175:femberis&catid=5 2:nyzet&Itemid=70 Összeállította: Süle Alexa Fák és az emberiség Az erdők nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem világszerte több mint egymilliárd, erdőtől függő ember juthatnak. számára jelentős bevételt, és megélhetési alternatívákat is biztosítanak. A fák számos terméket és szolgáltatást nyújtanak. Fák nélkül az emberi élet nem maradhatna fenn. Az erdők sok társadalomban játszanak jelentős szerepet a kultúra, spirituális élet és pihenés terén. Néhány esetben kulcsfontosságúak a bennszülött és hagyományos kultúrák sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba A fa az egyik legősibb az ember által felhasznált nyersanyagok közül. Már az őskorban rendívül széles körben alkalmazták, fából készültek az első kezdetleges házak, szerszámok és fegyverek, valamint számos edény és tárolóeszköz. A fa nélkül az ember tüzet sem tudott volna gyújtani, ma is számos fa termése fontos élelemforrás, míg másokat gyógyszerek vagy festékanyagok előállításához használhatunk. A fák hasznosítása elképesztően sokféle, szinte minden része megmunkálható, a bútorgyártás számára gazdag és rendkívül sokszínű alapanyagforrást biztosít. A folyamatosan fejlődő feldolgozási technológiáknak köszönhetően a belsőépítészek és bútortervezők fantáziája szabadon szárnyalhat. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja. alapfelfogásában és életben maradásában. Az erdőknek és fáknak a világ legtöbb nagy vallásában jelképes jelentősége van. Fák jelképezik a történelmi folytonosságot, összekötik a Földet és a mennyeket, és sok hagyomány szerint otthont nyújtanak a jó és rossz szellemeknek, és az ősök lelkének is. Tudod-e? Hova nyúlnak a fa gyökerei a népmesék szerint? Mit kötnek össze a fák? Mire használták az őskorban a fát? Mikor szervezték meg az első Madarak és fák napját hazánkban? Mikor van a Madarak és fák napja?

13 Természetbarát 13 edves Gyerekek, most nem azokról a kis szörnyekről olvashat- akiket megismertetek a mesékben, hanem olyan állatokat Az erdő mumusai Ktok, mutatunk be, akik károkat okoznak a természetben. Ezeket a tudomány nyelvén vadkároknak nevezzük. Vadkárok a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, az erdőben, a gyümölcsösben és a szőlőben keletkező károsítások. A károkozás leggyakoribb fajtái a rágás, hántás és a tiprás. Az erdei vadkárok legfőbb okozója a gímszarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, a hód, a szarvas, az üregi nyúl. A szarvasok kevésbé válogatósak, számos növény részeit fogyasztják, télen rügyeket, hajtásokat, vesszőket és vékonyabb ágakat (gallyakat), sőt fakérget is. Igen nagy károkat okoznak a csemeték vezérhajtásainak lerágásával. Előfordul, hogy patáikkal földalatti növényrészeket is kikaparnak. Az erdei és gyümölcssuhángokat megroppantják, letördelik, felszedik a lehullott makkot. A fejlődő gabonafélék közül a szarvas a búzát és a zabot legeli. A kár többnyire csekély, mert a lerágott termés újranő. A rágáskárnál viszont súlyosabb a fekvés és a taposás miatti kár. A táplálkozásukkal okozott kárukat bővítik azzal, hogy évente növesztett agancsukról az elhalt szőrös bőrt fákhoz dörzsöléssel koptatják le, amivel a fák kérgét is felsértik. A kártétel következtében a fa részlegesen vagy teljesen elpusztul. Az őz, esetenként csekély károkat okozhat a lucernában, borsóban, répában a levelek csipkedésével, elfogyasztásával. Fiatal rügyeket rág meg, agancsváltáskor fiatal fák kérgének lehántásával okozza a legnagyobb kárt. Jelentős kárt okoz zsenge növények és növényrészek lelegelésével. Megrágja még a fiatal napraforgót, kukoricát, gabonát, és taposásával is jelentős kárt okozhat. A vaddisznó termőföldeken inkább csak akkor jelenik meg, ha fogytán az élelme. Ilyenkor megdézsmálja a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, érésben lévő kalászosokat. Ősszel az érő szőlőt, télen a répa- és burgonyavermeket is kibonthatja (ezáltal fagykár is keletkezhet). Nem utolsó sorban turkálásával, tördelésével, taposásával is okozhat kárt. A muflon csak ritkán hagyja el a nagy kiterjedésű zárt erdőket. Azonban előfordulhat, hogy az idősebb fák kérgét elszórtan lehántja, fiatalabb csemetéket, kis faágakat letöri, rügyeit és hajtásait fogyasztja. A hód kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágnia azért is fontos, mert metszőfogai folyamatos növekedésben vannak. Az üregi nyúl sokkal nagyobb károkat okoz, mint amekkora hasznot hoz. Fák kérgeinek megrágásával okozza a legnagyobb bajt, ásáskor meglazítja a fák gyökereit, így azok vihar esetén könnyen kidőlnek. Télen a fák törzsét lehámozza. A gyapjaslepke hernyójának kártétetle nem számít vadkárnak, de érdemes róla kiegészítésként szólni. Táplálkozási köre igen széles. Először csak hámozgatják a leveleket, de később tovább növekedve akár teljesen le is rághatják azokat. Kártételei Európa és Észak-Afrika szerte általában 10 éves ciklussal követik egymást a tömegszaporodások, mely során a lepkefaj hernyói akár több ezer hektárnyi erdőt is tarrá rágnak. Hogyan is lehet megelőzni a bajt? A vadkárok elkerülése, megakadályozása nem csak a vadászok, hanem a gazdálkodók dolga is. Különböző módon védekezhetnek ellene: vadak etetése megvédendő terület körbekerítése villanypásztorral vagy kerítéssel a terület őriztetése riasztó is használható (zajkeltés) kémiai vegyszerek alkalmazása, amelyek távol tartják a vadat. Összeállította: Tóth Kata és Szabó Gyöngyi Forrás: agraroldal.hu; wikipedia.hu Anonymous.(2007): Erdővagyon, Erdő- és Fagazdálkodás Magyarországon, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Budapest. Bartha, D., Faragó, S., Náhlik, A., Winkler, D., (2006) (Faragó, S. szerk.): Magyar Vadászati Enciklopédia, Totem Plusz Kiadó, Budapest

14 14 r december - január - február Ragadozó állatok az erdőben héja a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdőiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. Testhossza hím 50, tojó 60 centiméter, szárnyfesztávolsága hím 95, tojó 125 centiméter, testtömege hím , tojó gramm. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal. Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él. Az ivarérettséget 2 3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja 4 kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak nap után repülnek ki. Magyarországon védett madár. Héja nyest a ragadozók rendjébe és a menyétfélék családjába tartozó faj. Eurázsiai A kisragadozó. Elterjedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalája vidékéig tart. Európában a Földközi-tengeri szigetek java részéről hiányzik. Testhossza cm, farokhossza cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű. Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek. A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad. Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. A vemhesség teljes ideje nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap. A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs. A nyest és a nyuszt nagyon hasonlítanak egymásra. Megfigyelések szerint, ahol egy területen mindkét faj él, ott kerülik egymást: míg a nyuszt jobbára nappal és alkonyatkor, addig nyest éjszaka vadászik; a nyuszt kerüli a településeket, a nyest viszont nem; a nyuszt ügyesen mászik a fára, a nyest inkább földközelben tartózkodik. Nyest Vadmacska vadmacska a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Af- A rikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. Számos alfaját leírták, melyek a világ különböző részein élnek, idetartozik a mindenütt jelenlévő házimacska is, amely minden lakható kontinensen és a világ nagyobb szigetein is elterjedt, majd elvadult. Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhely típusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Habár a háziasított alfajánál, a házimacskánál rengeteg alak- és színváltozat előfordul, a vad egyedek színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Hossza (farokkal) 80 és 110 cm közötti, súlya évszakonként és nemenként különböző, általában 4 és 6 kilogramm között mozog. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb szürkésbarnák. A vadmacskák különösen félénk, óvatos állatok. Általában elkerülik az emberi lakóhelyeket. Magányosan élnek, territóriumuk nagyjából 3 km² egyedenként, melynek nagysága főleg a táplálékmennyiségtől függ.

15 Természetbarát 15 Magyarországon ismert populációja él az Északi- és a Dunántúli-középhegységekben, pl. Mátra, Bükk, Zemplén, Cserehát, Bakony, Gerecse és a Vértes területén, valamint a Duna alsó szakasza és a Dráva mentén, de az Alföld nagyobb kiterjedésű ártéri erdeiben a Tisza és a Körösök mellett is előfordul. Borz borz a menyétfélék családjába tartozó faj is. Hatalmas területen él Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, beleértve a Brit-szigeteket és A Japánt, délen Vietnam jelenti az elterjedésének határát. Egész Európában elterjedt faj, kivéve a kontinenstől távolabb eső szigeteket, mint Korzika, Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik. Erdős területeket kedvel, olykor városi parkokban is előfordul. Hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul elő. A borz nagyjából 90 centiméter hosszú (ebből 15 centiméter a farok hossza) és kilogramm súlyú állat. Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen mint Szibériában és Észak-Európában téli álmot alszik. Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán. A klán tagok genetikai analízise elárulta, hogy közeli rokon egyedek maradnak együtt. A család vezetője a domináns hím és nőstény. Más nagycsaládban élő állattal szemben a családtagok nem segítenek be a kölykök gondozásába, viszont az üregrendszer fejlesztésében és karbantartásában igen. A klánok hektáros, egymással alig átfedő területeken élnek, amelyet szagmintával, ürülékükkel és vizeletükkel jelölnek. A territóriumukat hevesen védik. A klánok főleg nőstényekből állnak, a fiatal hímek elvándorolnak, és addig magányosan járnak, míg nem tudnak valamely új klánhoz csatlakozni. Téltől késő a nyárig tartó időszakon belül párzanak. A párzás után hónappal 2-6 kölyköt ellenek. A borzok maximum 16 évig élnek. A borz éjszakai életmódja miatt az elejtése gyakorlott vadászt igényel, azonban segítség lehet, hogy viszonylag kicsi a mozgásterülete. A borz Magyarországon vadászati korlátozás alá esik. Március 1-jétől május 31-ig törvényi védettsége miatt nem vadászható. Vörösróka rókák a ragadozók rendjén belül a kutyafélék családjának rövidlábú képviselői. A a róka Földünk egyik legelterjedtebb ragadozó emlőse. Megtaláljuk az Északi sarkkörtől Közép-Amerikáig és Észak-Afrikáig, beleértve a nagy ázsiai sztyeppeket is. Alkalmazkodóképessége egészen kiváló: ahogy természetes élőhelyei beszűkültek, úgy költözött be az emberi településekre és mezőgazdasági termőterületekre. Hossza eléri az 1,4 m-t, ebből 50 cm a farok. Magassága 38 cm. Súlya közepesen 6 10 kg, kivételesen akár 13 kg is lehet. Feje széles, homloka lapos, hirtelen keskenyedő arcorra hosszú és keskeny. Szemei ferdén nőnek; felálló füleinek a töve széles; felül kihegyesednek. Törzse karcsú, végtagjai rövidek és vékonyak. Farka hosszú és bozontos; Felülnézetben rozsda-, vagy sárgásvörös szőrméje sűrű és puha. Homlokán vállain és háta hátulján a farok tövéig fehéren foltos; ajka, pofája és torka ugyancsak fehér. A végtagokon fehér sáv vonul lefelé, a fülek a mancsokhoz hasonlóan feketék. Nagyon ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyede. A róka a fiatal őztől a bogarakig minden állatra vadászik, de szívesen fogyaszt dögöt is. Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a mezei és üregi nyulat, az őzgidát. Nemcsak a földön fészkelő madarak tojásait fogyasztja és fiókáit eszi meg, de a repülni tudó madarakat is képes becserkészi. Ha a szükség ráviszi jól úszik, ezért a vízimadarak fészkei sincsenek tőle biztonságban: még a kotló hattyúkat is megfojtja. Többnyire február közepén párzik (ez a koslatás). Tudod-e? Milyen rokoni fajai vannak az egerészölyvnek? Hogyan kapcsolódik a nyest Horvátországhoz? Melyik meseregényben találkozhatunk a rókával? Ragadozó állatok az erdőben és az Év madara cikkek Forrás: Wikipédia Heltai Miklós: Emlős ragadozók Magyarországon Összeállította: Haholt Eszter

16 16 r december - január - február Gyógynövények A legtöbb ember, ha meghallja az erdő szót fákra, bokrokra, állatokra gondol, és csak kevesüknek jut eszébe a szó hallatán az erdő gazdag gyógynövény világ is. A gyógynövények az erdő melléktermékei. Sokan méltatlanul elfelejtik őket, pedig bárki számára könnyen elérhetőek lennének. Napjainkban használatuk ismét reneszánszát éli. Hajdanán a gyógynövényeket elsősorban gyógyításra, manapság alternatív gyógymódként, kiegészítő kezelésként alkalmazzák őket. Győr-Moson-Sopron megye területén sok helyen fellelhetőek, így pl. Ravazd, Püspökerdő, Pannonhalma, Fertő- Hanság Nemzeti Park vidékén is megtalálhatóak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság levendulát, kakukkfüvet, zsályát, citromfüvet, borsmentát termeszt. A bencések ezen foglalatossága egészen Szent Benedekig nyúlik vissza, aki megfogalmazta A betegekről kell mindenekelőtt és mindenekfelett gondoskodni, és valóban mint Krisztusnak, úgy szolgáljanak nekik. A szerzetesek felbecsülhetetlen értékű receptgyűjteménnyel is rendelkeznek, melyet Reisch Elek írt 1780-ban. Ezek alapján készítik gyógyteáikat is. A következőkben szeretnék bemutatni néhány gyógynövényt: Közönséges borbolya (Arctium lappa) Fellelhetők a magyarországi középhegységekben és a Dunántúlon. Előfordulásuk az erdőfoltok szélein és az út menti cserjésekben jellemző. Vegyületei gyulladáscsökkentő hatásúak, serkentik az epeelválasztást. Enyhe izomlazító hatásuk van. Keserű anyagai étvágygerjesztőek, segítik az emésztést. Gyógyítás: gyökérkérgéből készült főzetet epehólyaggörcs enyhítésére alkalmazzák, szemgyulladásra a terméséből készült cseppeket használhatják. Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Lomberdők, elegyes erdők, száraz cserjéseknél fordul elő. Magyarországon a gyertyán és bükkelegyesben lelhető fel. A növény cm nagyságú, apró szőrökkel borított. Szív alakú, vagy lekerekített tőlevelei vannak, amelyek általában pettyesek. Virágai pirosak, majd ibolyás színűek lesznek, és virágernyőben helyezkednek el. Gyógyhatás: Légzőszervi betegségek kezelésére használják, megszüntethetik a köhögést, és a gyulladásokat. Az egész növény fogyasztható. Leveleit minden évszakban gyűjthetik. Gyógyítás: Köhögés, torokfájás, rekedtség, légúti betegség elmulasztására a szárított növényből teát készítenek. Napi 3-4 adag elfogyasztása javallott. Kis ezerjófű (Centaurium erythrea) Tarvágásokon, erdőszéleken, gyepeken, homokos tengerparton megtalálható. Magyarországon gyakori a kaszálókon, és réteken, az Alföldön ritkábban fellelhető növény cm nagyságú növény, amelynek szárai virágzatában végződnek. Virága öt rózsaszín sziromból áll. Virágos hajtásait begyűjti, majd kiszárítják és porrá zúzzák. Ezt filteres zacskóba töltik, és ebből készítenek teát. Gyógyhatás: Javítja a gyomorműködés problémáit, lázas állapot javítására is használják. Külsőleg hajproblémák kezelésére is ajánlják. A növény tartós használta gyomor- és bélnyálkahártya gyulladást okozhat, éppen ezért egy kúra alatt ne fogyasszuk tíz alkalomnál többször a kis ezerjófűből készült termékeket. Illetve, ha van valamilyen bélrendszeri gyulladásunk, akkor tilos alkalmazni a növényt.

17 Természetbarát 17 Levendula (Lavandula angustifolia) Mediterrán vidékeken őshonos, és egyre kedveltebb dísznövény cm nagyságú, dúsan bokrosodó növény, amelynek kék színű virágai vannak, és mirigyszőrök borítják, amelyek termelik az illóanyagot. Gyógyhatás: Tea formájában a levendula nyugtató és szorongás oldó hatású. Serkenti az emésztést, és az epekiválasztást. Fejfájás és rosszullét enyhítésére is alkalmas, ha azokat emésztési problémák okozzák. Rovarcsípések és bőrfertőzések kezelésére is használható a levendulából készített kenőcs. Olaja reumás tünetek enyhítésére is felhasználható. A megszárított virágokból vízgőz-desztillációval nyerik ki az illóolajat. A terhes és szoptató nők ne fogyasszák a levendulából készült termékeket. Illóanyaga nagy mennyiségben méreg, emiatt csak orvosi utasításra és felügyelete mellett használjuk. Hegyi árnika (Arnica montana) Hegyi réteken, erdőszéleken található. Magyarország nyugati részén előfordult, jelenleg csak a Kőszegi-hegységben található telepített állomány belőle, védett növény cm magas növény, gyöktörzse vöröses barna, levelei szélrózsát alkotnak, virága sárga, ritkábban narancssárga. Gyógyító hatás: Zúzódások, véraláfutások gyógyítására szokták használni. Olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja a vérlemezkék összetapadását, a szövetek gyulladását, és tágítja az ereket. Ízületi gyulladásokat is meggátolja. Általában külsőleg kerül alkalmazásra. Fontos, hogy a hegyi árnikából készült termékek ne kerüljenek szembe, szájba, nyílt sebbe, ha mégis, akkor desztillált vízzel kell kiöblíteni. Érzékeny bőrűeknél gyulladást okozhat. Felhasznált irodalom: Buday Andrea: Környezetünk gyógyító növényei (2007), Pro-Team Kht Összeállította: Egerland Flóra, Gerics Diána Egerészölyv - Az év madara 2012-ben egerészölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a Az vágómadárfélék családjába tartozó faj. Testhossza centiméter, szárnyfesztávolsága pedig centiméteres. Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagytermetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. A világos színváltozaton kívül létezik sötét és rőtszínű változat is. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek. Dél-Európában főleg szubalpin és hegyi erdőket népesít be. A költő- és hálóhelye mindig fákon van. Közép-Európában messze a leggyakoribb ragadozó madár. Gyenge lábával és rövid karmaival az egerészölyv csak kis állatokra vadászhat, legföljebb mókusméretű állatokat ejt el. Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. Igen alkalmazkodó-képes madár, mindig azt a táplálékot fogyasztja, ami a legkönnyebben elérhető számára. Azokban az években, amikor sok a mezei pocok, több tojást rak és több fiókát nevel fel. A dögöket is fogyasztja. Megfigyelőhelyről kémleli a környéket, vagy lassan köröz a táj felett, majd hirtelen lecsap az áldozatra. Nyávogáshoz hasonló kiáltásokat hallat. Az északon élő egerészölyv vonuló madár, áprilisban tér vissza téli szállásairól költőterületeire. Magyarországon állandó. Fákra vagy sziklapárkányra gallyakból építi fészkét. Általában az előző évi, maga építette fészkét használja újra. Az egerészölyv költőterülete fölött nászrepülést mutat be, nagy magasságokban köröz és zuhanórepülésekben száll alá. Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-5 tojást rak, kotlási ideje 33 nap. Ha nem tudnak elegendő táplálékot szerezni, akkor hosszan tartó harc alakulhat ki a fiókák között, ami gyakran a legfiatalabb fióka pusztulásával végződik. Körülbelül 40 nap után, általában június vége felé a fiókák kirepülnek. Augusztusban, a vonulás kezdetekor szétesik a család: a fiatal madarak kóborolnak vagy dél felé vonulnak, a felnőttek Közép- Európában maradnak, és sok helyütt költőterületükön vészelik át a telet. Magyarországon védett madár. (Öá: Haholt Eszter)

18 18 r december - január - február Az év fája a zselnicemeggy Bámulom a fákat. Ezeket az egyenes derekú, nyugodt sztoikusokat. Egyedül ők a bölcsek az élőlények közt. Tudják, hogyan kell levelet bontani, virágozni, magukhoz csábítani a rovarokat és bevárni a szeleket, hogy megtermékenyítsék terméseit; erekkel szívni a földből a vizet és tápláló ásványokat; a nap felé fordítani a leveleit, hogy beigyák a fényt; tudják, hogyan kell termékenyíteni, teremni, termést ledobni, leveleket lerázni, csupasz ágakkal várni be a telet. Visszavonni az életet a kéreg mögé, befelé, méltóságteljesen és bölcsen tűrni a havakat, a viharokat, a Természet minden őrületét, s mindezt hangtalanul, bőgés és jajgatás nélkül... Dasa Drndic Az év fája mozgalom A fák szépek, hasznosak és a legősibb idők óta az élet alapvető jelképeként tartják számon őket. Az idők során a fák az emberiség számára élelmet, védelmet és halhatatlanságot nyújtottak. Sok nép úgy véli, hogy a lelkek, amelyek elhagynak bennünket, a fák ágain keresztül emelkednek a magasba. A fák a táj szerves részét képezik, és ezáltal érdemesek tiszteletünkre és csodálatunkra. Bizonyára tanultátok már, hogy az erdők a bolygónk tüdeje és ugyanakkor az egyik fő elem, amellyel harcolhatunk a globális felmelegedés ellen. Zajcsökkentő hatásuk van, oxigént termelnek. A fák szénfogyasztók, táplálékuk előállításához szén-dioxidot használnak, amely feltehetően hozzájárul a globális felmelegedés kialakulásához. Egy parkerdő akár meg tudja kötni a város által termelt széndioxid jelentős részét. Védelmük érdekében Németországban 1989 ben indult egy kezdeményezés,melynek célja,hogy felhívják a figyelmet a fák fontosságára és környezetünk védelmére. Ennek mintájára 1995-ben az Országos Erdészeti Egyesületnél Dr. Bartha Dénes kezdeményezésére 1996-tól Magyarországon új mozgalom indult. Minden évben kiválasztják az Év fáját. Ahhoz,hogy minél többen megismerhessék a fajt,ezért a TV-ben, rádióban, ismeretterjesztő folyóiratokban szintén népszerűsítik az év fáját, s rajta keresztül a magyar erdészeket. Jelentetnek meg cikket a A Természet Búvárban az Élet és Tudomány folyóiratnál. Ezeket ti is bármikor elérhetitek újságárusoknál vagy az iskolátok könyvtárában. Külön érdekesség, hogy minden évben a berlini magyar nagykövetség előtt elültetésre is kerül az év fája egy-egy példánya.. Idén a címet a Zselnicemeggy (Padus avium) nyerte el, így most már ő is beállhat a sorba a Tiszafa (2011.),a Törékeny fűz (2008.) a Mézgás éger(2009.) és a Szelídgesztenye (2007.) mellé. A zselnicemeggy bemutatása Nevének eredete A zselnicemeggynek számos más elnevezése is létezik a magyar nyelvben például említik májusfaként, büdöshársként, gyöngyvirágfaként vadmeggyként és kutyacseresznyeként. Népi szokás is fűződik hozzá. Korai virágzásának köszönhetően április végén,május elején a legények gyakran ezt a fajt állították és díszítették fel éjszaka szívük választottjának. De ha az ifjak ezt a fát akarták kivágni,bizony számolniuk kellett egy kis kellemetlenséggel is. Ugyanis vesszejét megtörve, kérgét megsebezve nagyon kellemetlen szagot áraszt. Innen ered a büdöshárs neve. A fajt először Linné írta le az 1753-ban megjelent művében Elterjedése A zselnicemeggy hatalmas elterjedési területtel bír, Eurázsia legtöbb területén megtalálható. Fellelhető Japán északi részén és érdekes módon Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben is megjelenik, s itt éri el legmagasabb előfordulását 2200 m tengerszint feletti magasságon. Nem érzékeny faj,jól tűri a hideget,általában folyó,patak mentén nőnek,mivel rendkívül magas a vízigénye. Paraszemölcsök Megjelenése 8-18 m magas fafaj, de kedvezőtlen termőhelyeken csak cserjeméretű marad. Kérge sötétszürke, sokáig sima, majd hosszan sekélyen repedezett A koronája alacsonyan kezdődő jellegzetesen gömbölyded alakú, ágai többnyire fölfelé törők. Fénylő barnásvörös vesszejein nagyon feltűnőek a világosbarna paraszemölcsök. Törzse sudarlós, gyakran görbe.

19 Levelek, virágok Leveleinek fonáka feltűnően kékeszöld, levélkocsánya a napsütötte részeken vörösre színeződik, a levélváll közelében pedig két zöldes mirigyszemölcsöt visel. Levélerezete a fonákon határozottan kiemelkedik, s az oldalerek a levél széle előtt ívesen összekapcsolódnak (anasztomizálnak). A nagyon finoman fűrészes levélszélen a fogak csúcsa barna mirigyekkel ellátott. Szép az őszi lombszíneződése is, sárgára vagy vörösessárgára vált a vegetációs időszak végén a lombja. Csüngő virágfürtjei 8-15 cm hosszúak, fehér Szinűek. Erősen illatos virágait rovarok porozzák be. Borsó nagyságú, fényes fekete lédús termései keserédesek, július végén, augusztusban érnek, bennük a csontár a cseresznyékkel ellentétben barázdált felületű. A növény különösen a kérge és a termése- mérgező, nagyobb mennyiségben fogyasztva izgatottságot, gyors légzést, fejfájást, torokkaparást és szívnyugalmat okoz. Természetbarát 19 Érdekességek A zselnicemeggynek két, egymástól sok tekintetben különböző alfaja van. A fentebb leirt, alfajon kívül van egy cserjetermetű alfaja is, amely elterjedési területe legészakibb részein, valamint a magashegységek alhavasi-havasi régiójában lép fel. Ez az alfaj 3-5 méternél nem nő nagyobbra, levelei vastagok, virágzatai fölfelé állnak, továbbá virágai alig illatosak. Ez az alfaj hazánkban nem található meg, s nem is annyira ragaszkodik a többletvízhez, mint a fatermetű társa. Feketésszürke kérge egyébként gyógyászati jelentőségű, amelynek hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó hatású, s köszvény, reuma és szifilisz ellen is használták. Különösen a skandináv országokban kérgéből színanyagokat vontak ki, s különböző vegyi anyagok hozzáadásával szürke, narancssárga vagy sötétbarna gyapjúfestékeket nyertek. Bizonyos ázsiai népek gyümölcslé és vegyes gyümölcsíz készítésére még ma is alkalmazzák. Rugalmassága és hasíthatósága és könnyű megmunkálhatósága miatt gyakran használják még ma is a belsőépítészetben és a csónakok készítésénél. A zselnicemeggy korai virágzásával nemcsak az ébredő erdő dísze, hanem jó vízellátású területeinken érdekes kertépítészeti elem is lehetne. Bő terméshozásával a madárvédelmet is szolgálná. Éppen ezért gondolom ez a fafaj megérdemli,hogy 2012-ben ő legyen az év fája. Összeállította: Lovász Anikó Tudod-e? 1. Mióta és kik osztják ki az Év fája címet Magyarországon? 2. Melyik fafaj volt tavaly az év fája? 3. Milyen más elnevezését tudjátok még a zselnicemeggynek? 4. Rajzoljátok le,hogy néz ki a zselnicemeggy levele és virága! 5. Mire használják napjainkban a kérgét? 6. Merre terjedt el a zselnicemeggy? Szinezzétek ki! Forrás: 1. Daczó Katalin- Az év fája Romániában ( Polgár-Társ Alapítvány, 2010) 2. Dr. Bartha Dénes cikke az OEE honlapján 3. Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetügyért Felelős Államtitkárság honlapja (

20 20 r december - január - február Játéksarok Kedves Gyerekek! A következő oldalakon játékos feladatokat találhattok. Ehhez csupán ki kell nyomtatnotok a feladatlapokat és már kezdődhet is a móka. Ha elakadtok, kérjétek meg tanáraitokat vagy szüleiteket, hogy segítsenek. Jó szórakozást kívánunk! Kösd össze a képeket a megfelelő elnevezéssel, vagy írd a számokat a megfelelő növényhez! Tudsz még Magyarországon őshonos fafajtákat? 1. madárberkenye 2. vadalma 3. mezei juhar 4. molyhos tölgy 5. barkócaberkenye 6. közönséges gyertyán Gondold át, majd írd be a közmondásokba a hiányzó szavakat, hogy a mondás igaz legyen! 1. Várja, hogy a sült.. a szájába repüljön. 2. Ritka, mint a fehér. 3. Kövér, mint Márton. 4. Idegen.. ékeskedik. 5. Úgy bánik vele, mint a hímes 6. Úgy néz rá, mint. a piros kukoricára. 7. Fütyül, mint a.. 8. Egy.. nem csinál nyarat.