GYAKORLATI TUDNIVALÓK BEFEKTETŐKNEK
|
|
- Margit Fazekasné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GYAKORLATI TUDNIVALÓK BEFEKTETŐKNEK Vállalkozói környezetről, a jogbiztonságról Gyakran fordul elő, hogy a gazdasági életben egyes fogalmakat másként értelmeznek, mint külföldön. Például, a cégbíróság Magyarországon cégbejegyzéssel foglalkozik, Ukrajnában viszont a cégbíróságon döntik el a pereket, a bejegyzéssel viszont a helyi adminisztráció (önkormányzat) foglalkozik. Az európai normákhoz szokott külföldinek mindezt mindenképpen tanácsos figyelembe vennie, szintúgy az állami szervek, vállalatok és vállalkozók alacsony pénzügyi fegyelmét. A törvények gyakorlati alkalmazását akadályozza azok nem egyértelmű értelmezése, a végrehajtó hivatalnokok személyes gazdasági érdeke. Ebből kifolyólag a külföldi befektetőknek ajánlatos helyi jogászt alkalmaznia vagy helyi konzultáns céghez, vállalkozásfejlesztési központhoz fordulnia. Mindenképpen érdemes helyi igazgatót, könyvelőt vagy könyvelői céget alkalmaznia. Nagy jelentőséggel bír a személyes kapcsolatok kiépítése az ukrán partnerrel. Cégbejegyzés: A cégbejegyzéshez szükséges alaptőke Magyarországhoz viszonyítva nem nagy. Egy Kft. esetében például a bejegyzés előtt az alaptőke 50 %-át kell befizetni egy ideiglenes bankszámlára, míg a másik felét egy éven belül. Azonban a bejegyzett vállalat először be kell jegyeztetnie magát a helyi adóhatóságnál, a statisztikai hivatalnál, a munkaügyi központban, a nyugdíjalapnál, a társadalombiztosítónál, a balesetbiztosítónál. A bélyegző készítéséhez engedélyt kell kérnie a rendőrségtől. Ezután a céget akkreditáltatni kell a vámhivatalnál. Ukrajnában a vállalkozásokat a Társasági törvény", a Vállalatokról szóló törvény", valamint a január 1-én életbe lépett, január 16-án elfogadott Polgári Törvénykönyv szabályozza. E szerint a magánvállalkozókon kívül a következő Gazdasági Társaságok jegyezhetők be Ukrajnában: Betéti Tátraság (Bt.), Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), Részvénytársaság (Rt.), Termelőszövetkezet (Tsz), stb. A külföldi tőkével működő vállalatok jelenleg az ukrán vállalatokkal azonos elbánásban részesülnek. A vegyes vállalatok leggyakoribb formája a Kft. és az Rt. A más típusú vállalatok alapítását ritkán választják az alapítókra háruló nagyobb felelősség miatt. A régebben bejegyzett más típusú vállalatok (farmergazdaságok, magánvállalatok, kollektív vállalatok, stb.) működnek ugyan, viszont ilyen formában már nem jegyezhetők be. Banki szolgáltatások: elterjedtsége elmarad a közép-európai szinttől és mindössze a GDP % -át teszi ki, az igénybe vehető szolgáltatások köre is szűkebb az európaitól, egészében véve a bankrendszer megbízhatóan működik. Már régóta elfogadottak és bevezetésre kerültek a nemzetközi fizetési eszközök: a csekk, a váltó, az akkreditív, az inkasszó, a bankkártya. Az évek óta működő bankközi számítógépes elszámolásoknak köszönhetően, melyet törvény szabályoz, az egyik vállalattól átutalt összeg még aznap megérkezik a címzett számlájára. A banki műveletek teljes egészében szabályozottak. Egyre több külföldi bank nyit fiókintézetet Kárpátalján, ezen belül Ungváron. Adók, járulékok: Az adórendszerről szóló márciusban hatályba léptetett törvény kétféle adó- és járulékkategóriát állapít meg: a központi adók és járulékok kivetítésének rendjét és mértékét a parlament, míg a helyi adókét és járulékokét a helyi közigazgatási szervek állapítják meg (egy központilag megadott kereten belül). A törvény egyértelműen kimondja, hogy az adórendszer változását más törvények nem írhatják elő. A központi adókat és járulékokat a bármely tulajdonformájú jogi személyek és
2 magánszemélyek fizetik az adótörvényekben meghatározottak szerint. A jelenleg érvényes szabályozás 19központi adó- és járulékfizetési kötelezettséget ír elő. A gazdálkodási tevékenység eredményessége szempontjából közülük a következők a legfontosabbak: vállalati nyereségadó, értéktöbblet-adó, jövedéki adó, ingatlanadó, földadó, a természeti erőforrások használata után fizetendő járulék, társadalombiztosítási-, nyugdíjalap-, munkanélküliségi alap-, balesetbiztosítási alapokba fizetett járulékok. Külön lehet kérelmezni az adóügyi hatóságoktól a kötött, úgynevezett egységes adózási módot, amely a forgalom 6 % - a vagy 10 % - a, attól függően, ÁFA fizető vagy se a vállalat. A helyi közigazgatási és tanácsi (önkormányzati) szervek által kiszabott és a helyi költségvetésbe kerülő adók és a járulékok száma 16, közülük említést érdemel a reklámadó, a közüzemi (kommunális) adó, az idegenforgalmi és gyógyfürdői járulék, a piaci járulék, a parkolási díj, helyi jelképek használatáért, valamint a mozi és televízió felvételének készítéséért fizetendő járulék. Jelenleg az anyagi termelési szférában a vállalkozó tevékenységet folytató alanyok a tulajdonformától függetlenül egységesen 25 % adót fizetnek. A munkabérek közterhe 51 %, aminek nagy részét a munkaadó állja. Az értéktöbbletadó mértéke 20 %. Itt említendő meg, hogy a Miniszteri Kabinet (Minisztertanács) mellet működő Humanitárius Bizottság engedélyének hiányában a humanitárius segélyeket, adományokat is jövedelemadó terheli. A különböző adónemek és járulékok százalékos összesítése elég magas, bizonyos mértékben gátolja Ukrajnában a gazdasági fejlődést. A fekete (árnyék) gazdasági tevékenység emiatt jelentős. Jelenleg kidolgozás alatt áll az új adótörvény, amely lényegesen kedvezőbb adózási feltételeket helyez kilátásba. Főbb adónemek Adónem Az adó mértéke Adófizetés tárgya Befizetési határidő ÁFA 20% Termékek(áruk, szolgáltatások) értékesítése, azok importja A tárgyidőszakot követő 20 napon belül Jövedéki adó 10-30%, illetve fix tételek Értékesítés forgalma (%), az értékesített termék egységára,vámérték Import esetén előrefizetés. Egyéb esetekben a forgalom volumenétől függően háromnaponként, dekádonként, havonta,negyedévente Nyereségadó 25 % Nyereség A tárgyidőszakot követő 20 napon belül, magánvállalkozók esetében n, n, n és n az előző év nyereségéhez képest új vállalkozás esetében az adóhatóság által meghatározott összegben Földadó 0,015-0,21 hrivnya négyzetméterenként, a település jellegétől. Gépjármű-adó 0,68 4,55 ECU 100 köbcentiméterenként Használt földterület Mezőgazdasági termelők és lakosság: augusztus 15- ig és november 15-ig, egyéb esetekben: a tárgynegyedévet követő hó 15-évig
3 Magánvállalat egységadója Magánvállalkozó egységadója Magánvállalkozó rögzített adója, ha fizeti a piaci járulékot és évi forgalma nem több, mint hrn. A bevétel 6% vagy 10%-a attól függően ÁFA fizető vagy se hrivnya, plusz az adó 50%-a minden foglalkoztatott után (10 emberig) hrn + 50% minden foglalkoztatott után ( 5 emberig ) A pénztárba vagy bankszámlára érkezett bevétel A helyi tanács által megállapított foglalkozásnem után A helyi tanács által megállapított foglalkozásnem után A tárgyidőszakot követő 20napon belül A tárgyidőszakot követő 20napon belül Az engedély megkapásáig Kétoldalú magyar-ukrán kapcsolatok A kétoldalú politikai kapcsolatokat a jószomszédi viszony jellemzi. A gazdasági együttműködés felfelé ívelő pályán halad. Éves szinten kétmilliárd dollár fölötti értéket - abszolút rekordot - mutat a évi magyar-ukrán kereskedelmi forgalom. A növekedés úgy exportunk, mint importunk tekintetében meghaladja az 50%-ot. A kereskedelmi forgalom rekord növekedése jól tükrözi a cégek érdekeltségét, a két ország gazdasági teljesítő képességének növekedését és változásait, bizonyítva, hogy évről-évre gyorsan bővülnek a cégek közötti üzleti szálak. A Főkonzulátus működési területére irányuló áruforgalom volumene meghaladta a félmilliárd dollárt. Jelentős a magyar működő tőke jelenléte az akkreditációnkhoz tartozó négy megyében, a befektetések értéke közel 85 millió dollárt tesz ki. Az üzleti kapcsolatok látványos erősödését mindkét ország kormányzata üdvözli, és lehetőségeik, eszközeik szerint támogatják is e folyamatot. A növekedés további motorja lehet a magas szintű kétoldalú találkozók sora. Négy fő témakör áll a tárgyalások homlokterében. Az első a határmenti területek gazdasági fejlesztésének elősegítése és élénkítése. Ezt a célt szolgálja az a törekvés, hogy a határ mindkét oldalán javítsuk a gazdaságfejlesztési és közgazdasági feltételek rendszerét. Ukrán részről megnyílt a lehetőség, hogy vállalkozási övezetet hozzanak létre a saját szabályzórendszereik szerint. Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül operatív programokban nevesítette a kormányzat a konkrétumokat, így például a közlekedés, a térségi regionális és a humán fejlesztési operatív programokban. Magyar részről kezdeményezték egy EU-konform magyar-ukrán kishatármenti megállapodás megkötését. Ez kivételes helyzetbe hozza a határ mindkét oldalán élő személyeket és vállalkozásokat, s mind a személyek mozgásában, mind a vállalati együttműködésekben előnyökkel jár. Amennyiben a Záhony-Csop-i logisztikai fejlesztés megvalósul, dinamizálja majd a gazdaságfejlesztést. Ki kell dolgozni a logisztikai fejlesztés feltételrendszerét, a tarifális kérdések szabályozását, a vállalkozásfejlesztés programjait. Kiemelt tárgyalási téma az energetika, ami kormányszintű magyar stratégiai kérdés. Ukrajna és Magyarország tranzit ország a földgáz- és a kőolajszállításokat illetően, de potenciálisan a villanyáram ügyében is. Teljes az egyetértés abban, hogy a biztonságot garantálni kell, ennek érdekében fejlesztések, új megoldások bevezetése szükséges az energetikai együttműködésben. Magyarország kész támogatni Ukrajna felkészülését európai irányú törekvéseiben, ezért megerősítjük a kormányzati egyeztetés szervezeti hátterét. A magyar cégeket arra inspirálja a
4 kormányzat, hogy keressék a gazdasági-üzleti együttműködés lehetőségeit, az új üzleti partnereket, hiszen van kereslet a magyar termékek, közös vállalatok alapítása iránt. Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar-ukrán gazdasági együttműködésben. Magyarország Európai Uniós tagsága előmozdította gazdasági kapcsolatrendszerünket, célszerű, hogy a jövőben még fokozottabban éljünk a határmenti, határokon átnyúló együttműködés lehetőségeivel, kihasználva az EU-s pályázati alapokat. A évi statisztikai adatok alapján Magyarország továbbra is a legfontosabb külkereskedelmi partnere Kárpátalja megyének és a tőkebefektető országok rangsorában az Egyesült Államok, Németország és Japán mögött a negyedik helyet foglalja el, megelőzte Ausztriát. A megyében 214 magyar érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik, tőkerészesedésük 29,6 millió USD, mely az összes megyei külföldi tőkebefektetésnek a 10,6 %-a. Földrajzilag a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás. A Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalom 2005-ben 277,5 millió dollárt tett ki, mely az összes megyei forgalom 22,4 %-a. Az előző évhez viszonyított forgalomnövekedés 14,3 %-ot tett ki. Az ukrán pozitív szaldó mértéke 2005-ben 60 millió USD volt. A kedvező tendencia hónapjában tovább folytatódik: a külkereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest 27,2 %-al növekedett, összességében 249 millió dollárt tett ki, ami a megye teljes külkereskedelmi volumenének a 26,4 %-a. Az export mértéke az adott időszakban 135,14 millió USA dollár (8,6% több, mint 2005 azonos időszakában), ami a megye teljes export volumenének a 33,9 %-a. Az import mértéke az adott időszakban 113,85 millió USA dollár (59,6% több, mint 2005 azonos időszakában), ami a megye teljes import volumenének a 20,9 %-a. Kárpátalja megye pozitív külkereskedelmi szaldója időarányosan valamelyest csökkent, 2006 január-augusztus között 21,3 millió USD-t tett ki hónapjában Lemberg megye külkereskedelmi forgalma Magyarországgal elérte a 26,2 millió USD-t, ami a megye külkereskedelmi forgalmának 1,7 %-a. Az export értéke 5,9 millió USD, az importé 20,3 millió USD volt. A magyar beruházások értéke a megyében 56,2 millió USD, a megyei külföldi beruházások 11,5 %-a. Lemberg megyében összesen 22 magyar tőkerészesedéssel alapított vállalkozást tartanak számon. Tavaly megkezdődött a megye egyik legnagyobb beruházási projektjének, a Lembergi Autógyár fejlesztésének kivitelezése a magyar Dankar Kft. és a Pharma Market Kft. cégek részvételével. A berendezések rekonstrukcójára, új autógyártási technológiák adaptációjára, teherautók és mikrobuszok gyártására 30,6 millió USD-t fordítanak a beruházók. Együttműködési tárgyalások kezdődtek a Lembergi Autógyár és a magyar RABO cég között hátsó hidak gyártására a lembergi autóbuszokhoz, az együttműködés elmélyítésére a Lembergi Kerámiagyár és magyar partnere között. A Magyar Köztársaság Ivani-Frankivszk megye első számú külkereskedelemi partnere (a megye teljes exportjának 16,7%-a 2006-ban). A 2006-ban a megye külkereskedelmi forgalma a Magyar Köztársasággal 155,8 millió USA dollár tett ki, ami 66,6%-kal több, mint 2005-ben.
5 Az export 147,6 millió USA dollár (68,7% -os növekedés), az import 8,2 millió USA dollár (37,0% - os növekedés) volt. A megyében 26 ukrán-magyar közös vállalat van bejegyezve, amelyek többsége kereskedelmi tevékenységet folytat. A legnagyobb befektetéseket 8 közös vállalat jegyzi, közöttük a vezető a Kuvert-Ukrajna termékgyártó Kft. Iváno-Frankivszki székhelyű, ukrán-magyar-német közös vállalat, amelynek termékei (papír) külföldön is jól ismertek; a Gabona-Kolomija Kft. (székhely: Kolomija) amely szemes terménnyel, és állattápokkal kereskedik. Kolomijában magyar tőke segítségével (a Szabolcs - Gabona Rt. 2,5 millió eurót fektetett be), kombinált takarmánygyárat nyitottak. Csernyivci (Bukovina) megyében tavaly a külkereskedelmi forgalom volumene magyar relációban 3,3 millió USD-t dollárt tett ki. (1,1 millió USD export, illetve 2,2 millió USD Magyarországról érkezett import). A bukovinai vállalkozók Magyarországra alapvetően fát, valamint fából készült termékeket (az összexport 64,0%-a), illetve különböző olajos növényeket/vetőmagokat (31,9%) exportálnak. Magyarországról a fatermékeket (36,0%), polimér anyagokat és műanyagokat (31,9%), továbbá élő állatokat importálnak. Idegenforgalom Kárpátalján: A termelési-kereskedelmi szféra mellett fontos helyet foglal el az idegenforgalom. A megyei vezetés a kiemelt feladatok között kezeli a turisztikai és idegenforgalmi, illetve a gyógyüdültetéssel kapcsolatos fejlesztések kivitelezését. Az ágazatnak jelenleg még nincs hosszú távú fejlesztési koncepciója. A megyében 16 szanatórium, 14 gyógyüdülőhely, 2 panzió, 26 turista üdülőhely és 11 gyógyintézet található, ezek mindegyike 1-2 napos vendégfogadásra alkalmas ben a 36 szállodai férőhelye 84,2 ezer vendéget fogadott, köztük 9,2 ezer külföldit. Az idegenforgalmi ágazat gazdaságos. Statisztikai adatok szerint január és május között a megye turisztikai és gyógyüdültetési központjai 26,3 ezerrel több vendéget - összesen 84 ezer főt - fogadtak, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami 45 %-os növekedést jelent. Az ide látogatóknak nyújtott szolgáltatások összege 6,7 millió hrivnyával (31 %) nőtt, és 28,6 millió hrivnyát tett ki a vizsgált időszakban. 1,1 millió hrivnyával (31 %) növekedett ebben az évben az idegenforgalom után a helyi és központi költségvetések bevétele, amelynek teljes összege elérte a 4,7 millió hrivnyát. Megduplázódott, azaz 2,5 millió hrivnyával emelkedett az idegenforgalmi létesítmények modernizálására fordított, összességében 4,6 millió hrivnyára rúgó összeg nagysága. A gazdasági elemzők a kárpátaljai idegenforgalomba történő befektetéseket jövedelmező vállalkozásként tüntetik fel. Közel félmilliárd USD befektetéssel talpra lehetne állítani Kárpátalja minden idegenforgalom lebonyolításával foglalkozó egységét. Mivel Kárpátalja megőrizte történelmi ereklyéjét, csodálatosan szépek vadregényes tájai, gazdag természeti adottságokkal és kulturális értékekkel rendelkezik, hosszú távon mindenképpen kifizetődő lehet a turizmusba invesztálni. A magyar befektetők célterületei. Ágazati bontásban az ipar áll az élen - az összes befektetés mintegy 80 %-a ide irányul, domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás) részaránya. A nem termelő szférában (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, szállítmányozás) az összes befektetés mintegy 15 %-a van jelen. Ma az ukrán belkereskedelmi forgalomban lévő élelmiszeripari fogyasztási cikkek több mint 80 %-a hazai termék. Mivel nem lehetett élelmiszert vagy feldolgozott terméket Ukrajnába behozni, ezért a magyar üzletemberek váltottak. Gyakorlatilag beszállítói lettek egy fejlődő gazdaságnak.
6 Földrajzilag továbbra is a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás, bár az utóbbi időben egyre több vállalkozás talál helyet a hegyvidéki területeken is. Magyarországra irányuló export. A Magyarországra irányuló export legjelentősebb tételei: fa, faipari termékek, elektromos, mechanikus gépek, textil-ruházat, cipő (ez utóbbi két tétel a bérmunka-konstrukcióban legyártott késztermékekből áll össze), míg behozatalban a gépek, berendezések, papír, karton, csomagolóanyagok, háztartás-vegyipari cikkek, textiles cipőipari alapanyag a volumenhordozók. Bérmunkáltatás a térségben. A magyar cégek egyre jelentősebben használják ki a komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsősorban a textil-, cipő- és gépipar terén, a két oldal értéke 60 millió dollárt tesz ki, jelentős létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fő). Örvendetes és a bizalom erősödését jelzi, hogy egyre több eddig bérmunka-tevékenységet folytató cég vállalatot alapít a térségben és befektetőként végzi tevékenységét. KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG ÉS A GAZDASÁG Egzisztenciális biztonság, szülőföldön maradás. Felismerve, hogy a szülőföldön maradásnak elengedhetetlen feltétele az egzisztenciális biztonság, a magyar szervezetek nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai gazdasági folyamatokban való részvételre, a privatizációból és a szovjet típusú gazdasági rendszer lebontásából, valamint a határ menti együttműködésből adódó lehetőségek kihasználására (vállalkozásfejlesztő központ létrehozása, gazdaszövetség alakítása, gazdaképzés). A bizonytalan ukrajnai helyzet miatt azonban eddig a magyar szervezetek ezen a téren nem könyvelhettek el jelentős sikert. Különös fontossággal bírt az egykori kolhozrendszer felbomlását követően az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott földprivatizációs program, amely 14 ezer magyar gazdát juttatott földtulajdonhoz, s elindította a falusi gazdálkodó réteg kialakulását. Kárpátalja uralkodó termelési formája a mezőgazdaság. A megye gazdasága valamennyi ágát tekintve alacsony hatásfokú, a műszaki színvonal és a szervezettség elmaradottsága jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. A magyar kisebbség 75 %-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű képzési lehetőség hiányosságai miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz (alig van például magyar jogász), így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A vidék magyar lakosságának jelentős része számára a túlélést a jelenlegi helyzetben a határ menti kereskedelem jelenti. Sokan vállalnak illegálisan mezőgazdasági idénymunkát a szomszédos Szabolcs Szatmár Bereg megyében. A magyar férfilakosság jelentős hányada az év nagy részében különböző magyarországi és belső ukrajnai építkezéseken dolgozik. A helyi magyarság fő megélhetési formája a mezőgazdaság, ezen belül a földművelés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás, piaci értékesítés. A síkvidéki régióban élő magyarok előnyben vannak a hegyekben élő ruszinokkal, ukránokkal szemben, hiszen a földművelés területén kitörési lehetőségük van, ha átveszik a magyarországi, nyugati korszerű földművelési technológiákat, gépesítik a háztáji munkát, mivel az élelmiszer-termelés a legkifizetődőbb termelési ágazat ma is. Kárpátalja gazdaságfejlesztési programja A megyei gazdaságfejlesztési program célkitűzéseinek legfontosabb pontjai a következők: - A turizmus és gyógyüdültetés, ezek infrastruktúrájának fejlesztése.
7 - A határokon átívelő kapcsolatok bővítése, a határ menti infrastruktúra tökéletesebbé tétele. - Kárpátalja egész területe természeti katasztrófák elleni védelmének biztosítása. - Az agrárszektor és a mezőgazdasági termőföldek kihasználtságának komplex fejlesztése. - A természeti kincsek még hatékonyabb kiaknázása. - Az ipari termelés további fokozása. A fejlesztések a bel- és külföldi befektetések segítségével érhetők el, melyek továbbra is a gazdasági növekedés alapvető tényezői maradnak, annak ellenére, hogy 2005-ben a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényben módosítások történtek, és ennek következtében a külföldi befektetések 22,7 százalékkal csökkentek a megyében. A befektetések mintegy 60 százalékát a megye iparában kívánják realizálni, elsősorban az elektronikai iparban. Az ipari termelés tervezett növekedése 7,7, ezen belül a bútoriparé 10 százalékos. A kereskedelem terén 14 százalékos gyarapodást irányoztak elő. A tervezett befektetési projektek száma évente megközelíti a hatvanat. Fokozzák termelési ütemüket a gyümölcsfeldolgozó üzemek, illetve a konzervgyárak. Az agráripari komplexum fejlődését nagyrészt a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásának korszerű módszerei, a kertészet és a szőlészet, valamint a borászat javulása biztosítja. Mindenképpen szükséges a kis- és középvállalkozások számának gyarapítása. Az előrejelzések szerint évente közel 600 új kisvállalkozás jön létre Kárpátalján. A meghirdetett energia-takarékossági programnak megfelelően felújításra és korszerűsítésre kerül a megye egy sor villany-, gáz- és ivóvíz-szolgáltatója. Ukrajna villamosenergia-potenciáljának egyharmada megyénkben van. Különösen fontos az életszínvonal emelése Kárpátalján. A havi átlagkereset tavaly 770 hrivnya volt, Ungváron 1000 hrivnya. A megyei vezetés a vízvezeték- és csatornázási rendszer korszerűsítésére, útépítésre, gázvezetékekre, árvizek és egyéb természeti csapások elleni védekezésre fordít jelentős összegeket. Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetről. A Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetben jelenleg 16 iparvállalat tevékenykedik, összesen 201,3 millió USD működő külföldi tőkével. Ezek a vállalatok eddig összesen 3 milliárd 452 millió hrivnya értékű terméket értékesítettek és összesen 810,2 millió hrivnya adót fizettek be az államkasszába. Nekik köszönhetően vidékünkön 3052 új munkahely teremtődött. A jól működő Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetet és Ukrajna hasonló szabad gazdasági övezetek gazdasági kiváltságait, kedvezményeit, az ukrán állam által vállalt garanciákat 2005-ben a Timosenkokormány rendeletileg megszüntette. Megkérdőjeleződött az állam és a befektetők együttműködésének átláthatósága. A külföldi befektetők elsősorban azt nehezményezték, hogy a április 1-jei módosítás mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül történt, ami Nyugat-Európában és egyáltalán a fejlett gazdasági világban teljesen szokatlan. Idegenné és nyereség szempontjából is előnytelenné vált a közeg, ezért úgy döntöttek, elhagyják az ukrajnai terepet. A rendelet következtében a külföldi befektetések 22,7 százalékkal csökkentek Kárpátalján. Kormányzati ígéretek ellenére a törvénymódosítást még nem törölték el. A szabad gazdasági övezetben megmaradt befektetők (Eurocar Rt., YAZAKI, Yabil világcég, Le-go Ukrajina Kft, Terminál Kárpáti Kft., Holland Plant Ukrajina Kft., Dobrotex Kft) kénytelenek
8 a kedvezőtlenebb adottságokhoz igazítani fejlesztési politikájukat. Kárpátalján létesülő Ipari Parkról november 20-án az ungvári járási Tiszasalamon körzetében létesítendő ipari park koncepcióját ismertették Ungváron a megyei állami közigazgatási hivatal illetékesei. Ezen a területen a projekt egyike az elsőknek az országban. Az elképzelés az olyan sikeres kárpátaljai befektetésekből levonható tapasztalatok alapján érlelődött ki, mint amilyet az elmúlt években a Yadzaki és a Jabil valósított meg a megyében. Hasonló projektek kidolgozásán dolgoznak Odessza és Kijev megyékben is. A jelenlegi számítások szerint a tervezet megvalósítása 5400 új munkahelyet jelentene a nyolcvan hektáron felépítendő, 3 ezer négyzetméternyi alapterületű ipari létesítményekben, ami 70 millió eurónyi befektetésből valósulna meg - közölte a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal sajtószolgálata. A projekt kidolgozásán munkálkodó Kárpátaljai Befektetési Ügynökség szerint közel 20 külföldi vállalattal folynak a tárgyalások az együttműködés lehetőségeiről.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenMiért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.
Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenMagyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal
Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenMagyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok. Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály
Magyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály Szlovákia gazdasága I. Szlovákia gazdasági kilátásai stabilak, az elmúlt
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenVIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok
VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou
RészletesebbenGazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA
Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA 25. május 1. Ukrajna gazdasági helyzete Az ukrán gazdaságot az elmúlt -4 évhez hasonlóan 24-ben is magas fejlődési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenHatáron átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár
Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN
A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése
RészletesebbenHasznos tudnivalók exportőrök és befektetők számára
Hasznos tudnivalók exportőrök és befektetők számára UKRAJNA 2005. május 31. 1 Az üzleti érintkezés normái, szokásai A piacot kereső vállalatok Ukrajnában sajátos közegbe kerülnek, az ukrán gazdasági szabályozások
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenSzékelyföldi statisztikák
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 066 07700/110, Fax.: +4 066 07703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenI. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2
RészletesebbenHelyzetkép 2015. szeptember október
Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági
RészletesebbenA magyar kis- és középvállalatok piacra jutási lehetőségei Ukrajnában. HITA Roadshow október 7-11.
A magyar kis- és középvállalatok piacra jutási lehetőségei Ukrajnában HITA Roadshow 2013. október 7-11. Ukrajna, mint piac Ukrajna az áruforgalmi ország-sorrendben (H1 2013 adatok alapján) a 15.-ik helyet
RészletesebbenTÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk
TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület
RészletesebbenFINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk
FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenAz osztrák gazdaság főbb mutatói
Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke
Részletesebben1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete
1 Románia 1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1.1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő
RészletesebbenBELORUSZ ÜZLETI KALAUZ
BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ Nemzeti lobogó Nemzeti címer A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE MINSZK 2010. január 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal I. Általános ország információ 5. oldal II. Adózási szabályok
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2011-ben
A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenBudapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában
RészletesebbenSajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon
Sajtóközlemény 2017. november 16. 2016.11.16. Tisza Andrea T: +36 30 619 3361 andrea.tisza@ext.gfk.com GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Változatlanul
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenGazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye
RészletesebbenA KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG HUB KELET ÉS NYUGAT EURÓPA KÖZÖTT (Orosz-Ukrán-Magyar kereskedelmi kapcsolatok)
MAGYARORSZÁG HUB KELET ÉS NYUGAT EURÓPA KÖZÖTT (Orosz-Ukrán-Magyar kereskedelmi kapcsolatok) Vértes Edit 2 A Magyar Logisztikai Egyesület 2008. február 21-22-én rendezte meg XIV. Logisztikai Fórumát. Az
RészletesebbenPénzügyi folyamatok. Kis- és középvállalkozások. Házi feladat. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. KKV I - II. 1 Pénzügyi folyamatok KKV I - II. 2 Házi feladat Óra vázlatoknak megfelelően készítendő 3.5 3.9 fejezetek feldolgozása Fejezetenként maximum
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2010-ben
A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.
RészletesebbenA bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben
A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről
RészletesebbenKözel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések
www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA gazdaság fontosabb mutatószámai
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor
RészletesebbenMAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens
MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség
RészletesebbenLengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45
Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenKKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása
s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenFRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület
FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS
MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS
RészletesebbenGazdaság. Infrastruktúra
Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,
RészletesebbenElőadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenБерегівська районна рада Закарпатської області. Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я
Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я сесії скликання від 2016р. м.берегово összehívású ülésszaka 2016 én kelt sz. H A T Á R O Z A T А Beregszász
Részletesebben1. Vállalkozói alapismeretek
1. Vállalkozói alapismeretek Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői: a kitűzött célok megvalósítására viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység mindig profitorientált,
RészletesebbenKONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2015.
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2015. Pécs, 2016. április 04. Az Európai Parlament és Tanács 1606/2002. EK rendelet 4. cikke előírja,
RészletesebbenHospodárska geografia
Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenA magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.
A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenSVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk
SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122
Részletesebben35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni
35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére
RészletesebbenIsmét jól teljesítettek az egri adózók (az előirányzatot meghaladóan teljesültek az adóbevételek)
Ismét jól teljesítettek az egri adózók (az előirányzatot meghaladóan teljesültek az adóbevételek) A 2015. évi adóbevételi adatok Eger gazdaságát illetően - bizakodásra adhatnak okot, hiszen az előző évhez
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenAz Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,
Részletesebbenszerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló
szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama
Részletesebben2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség
2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség Új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió: a kiírást elsősorban az iparpolitikai innovációban érdekelteknek és érintetteknek érdemes böngészniük. Az iparpolitikai
RészletesebbenLUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok
LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3
Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...
RészletesebbenA lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30
A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 2 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010. első 9 hónapja után a magyar kivitel elérte az
RészletesebbenS Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S
A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenCsehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros
Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros CSEH KÖZTÁRSASÁG parlamentáris köztársaság Prága Terület 78 886 km 2 Népesség 10 467
RészletesebbenIktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.
Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító
RészletesebbenXVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenGINOP A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén
GINOP-2.1.8-17 A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén Pályázat benyújtása A támogatási kérelmek benyújtása 2017. december 6-án 9 órától 2018. február 15-én 12 óráig lehetséges.
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenA vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
Részletesebben