XII. ÉVFOLYAM 2 3. SZÁM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XII. ÉVFOLYAM 2 3. SZÁM 31. 2012."

Átírás

1 XII. ÉVFOLYAM 2 3. SZÁM Kiss Ern (Simon M. Veronika festménye) (A kép magántulajdonban van)

2 A Ferenc József forrás színezett nyomat (Budáné Bocsor Ágnes ajándéka) A Nagyvendéglő kávézója képeslap, 1910 körül (vétel) Új szerzemények 2012.

3 or (201 0), Balato nfüred FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 1 Felelős szerkesztő: BAÁN BEÁTA TARTALOM Nyelvi lektor: dr. RÁCZ JÁNOS Kiadja a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület Felelős kiadó: SZENFNERNÉ VARGA ANIKÓ elnök A folyóirat Balatonfüred Város Önkormányzata támogatásával jelent meg. Szöveggondozás: TÓTH-BENCZE TAMÁS Nyomdai előkészítés: IGLÓI JÁNOS Ára: 300 Ft A folyóiratot az egyesületi tagok tagilletményként kapják. A pecsétnyomat rekonstrukciója PÁLFFY KÁROLY grafikusművész munkája. Tóth-Bencze Tamás: KISS ERNŐ NYOMÁBAN, AVAGY TÉVHITEK ÉS TÉ- NYEK AZ ARADI VÉRTANÚ KÖRÜL... 2 Katona Csaba: AMIKOR FÜRED VOLT A MINTA: SZÉCHENYI IST- VÁN FERTŐBOZI FÜRDŐJÉNEK BALATONI VO- NATKOZÁSAI... 9 Tóth András: A SÁNTA CSALÁD. (KÉSŐBBIEKBEN A VÉGH FAMÍLIA.) Baán Beáta: A HALLGATÁS EGYEDÜL, ÖNMAGÁBAN NEM SEGÍT, AZ CSAK ELHALLGATÁS Elek Miklós: BAKOS MIKLÓS EMLÉKÉRME. A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY NUMIZMATIKAI EMLÉKEI RÉSZLETEK SZELLE ZOLTÁN HANKÓCZY JENŐ SÍREMLÉKE FELAVATÁSÁN ELMONDOTT ÜN- NEPI BESZÉDÉBŐL Szenfnerné Varga Anikó: A BALATONFÜREDI HELYTÖRTÉNETI EGYESÜLET ÉVI BESZÁMOLÓJA ADOMÁNYOZÓK; ÚJ KÖNYVEK Köszönjük a szerzőknek, alkotóknak, hogy lemondtak tiszteletdíjukról, szerzői jogdíjukról. FÜREDI HISTÓRIA helytörténeti folyóirat megjelenik évenként háromszor. E számunk szerzői: Szerkesztőség: cím: Nyomás: I+G Nyomda Balatonfüred Baán Beáta, népművelő, Bfüred Elek Miklós, ny. könyvtáros, Bfüred Katona Csaba, levéltáros, Budapest Szelle Zoltán, műszaki hajószakértő, Bfüred Szenfnerné Varga Anikó, ny. pedagógus, Bfüred Tóth András, nyugdíjas, Ráckeve Tóth-Bencze Tamás, könyvtáros, Bfüred ISSN

4 2 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december TÓTH-BENCZE TAMÁS KISS ERNŐ NYOMÁBAN, AVAGY TÉVHITEK ÉS TÉNYEK AZ ARADI VÉRTANÚ KÖRÜL Az írás elején sajnos azzal kell kezdenem, hogy minden bizonnyal továbbra is maradnak még tisztázatlan dolgok vértanú tábornokunkkal kapcsolatban, egyszerűen azért, mert az idő jótékony fátyla takarja őket, és ez minden bizonnyal valószínűleg így is marad már. Csak zárójelben jegyezném meg: azért, is, mert az emberi hiszékenység határtalan, és akadnak, akik hitelt adnak a legvadabb híresztelésnek is. Az elmúlt években időről-időre szárnyra kaptak (kapnak?) bizonyos híresztelések talán némi jóindulattal városi legendáknak lehetne hívni őket Kiss Ernővel kapcsolatban. Ezekből következzék itt néhány gyöngyszem : 1.: Kiss Ernő szerelmi kapcsolatot tartott fenn féltestvérével, Leuven Júliával. 2. Kiss Ernőnek feleségétől 3 lánya is született (Róza és Auguszta, valamint Ernesztin). 3.: szentgyörgyi Horváth Anna Krisztina, a tábornok özvegye a kivégzett férje tetemét kiásatta és elhozatta az aradi vár árkából, ahol kivégezték és elhantolták őt társaival. 4.: Kiss Ernő fia: Kiss János, Ferenc József szeretőjének, Schratt Katalinnak lányát vette el feleségül, és ez nagyon bosszantotta az uralkodót. 5.: Kiss Ernő unokája: ittebei Kiss József repülős légicsatában hősi halált halt az I. világháborúban. 6.: Néhány évvel ezelőtt még élt Budapesten egy francia nyelvtanár, mit ad Isten, őt is Kiss Jánosnak hívták aki szomszédai szerint meggyőződéssel állította, hogy ő az aradi vértanú unokája. El kell ismernem, mint általában, ezeknek a legendáknak is van, illetve lehet valóságtartalma. Azonban, ahogy egy vicc csattanójából is kitűnik, nem mindegy, hogy a raktárnál cukrot osztogatnak, vagy fosztogatnak. Utazzunk hát most vissza az időben úgy 250 esztendőt, Kedves Olvasó, és próbáljuk meg felidézni, hogy is volt/lehetett valójában. Az örmény származású Kiss, korábban Ákoncz, család vagyonát a 18. század közepe táján Izsák (Ernő ükapja) más források szerint az ő fia, Gergely (Ernő dédapja) alapozta meg, az ügyes, szerencsés kezű, szemfüles erdélyi (erzsébetvárosi) kereskedő és hadiszállító, aki az úgynevezett szász tizedek visszaszerzésével tett a bécsi kincstárnak hasznos szolgálatot. Mindamellett ő sem járhatott túl rosszul, közel 100 ezer hold területet bérelt Torontál vármegyében, és október 7-én Mária Teréziától fiai (Gergely, Lukács és Jakab) nemesi rangot kaptak. Ezt 1761-ben hirdették ki Csanád vármegyében. Állítólag a családnév (Kiss) is onnan származott, hogy alacsony termetű ember volt. Maga a család 1239-ben a török elől menekülve Áni (ma: Ani romvárosa Törökországban, az örmény-török határ közelében) városából költözött el számos örmény családdal egyetemben, majd hoszszas vándorlást követően 1672-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével Erdélyben, Ebesfalván (1733-től Erzsébetváros, ma: Dumbrăveni, Románia) telepedtek le. Kiss Izsák II. (Gergely fia) 1782-ben közel 650 ezer Forintért (és ez akkor nagyon kedvező árnak számított, és nem mai Forint értékben értendő) 15 éves részletre megszerezte a csaknem 70 ezer holdas eleméri (ma: Elemir, Szerbia) és ittebei (ma: Novi Itebej, Szerbia) uradalmat is ban a birtokot felosztották a családtagok között, de Ernő családjának még így is 40 ezer hold maradt ben Izsák (II.) Ágoston nevű fia és Bogdanovich Anna házasságot kötöttek, előbb Gergely nevű fiuk született meg, majd 1797-ben lányuk, Mária, végül 1799-ben Ernő. Ágoston néhány év múlva (1801), fiatalon elhunyt. Özvegye hamarosan a Kiss család rosszallása és tiltakozása ellenére Bécsben férjhez ment Leuwen Ernő báróhoz, aki tábornoki rangot ért el az osztrák birodalmi hadseregben. Egyébként ő volt az, aki bécsi összeköttetései révén véglegesen rendezte a család birtokviszonyait. Szintén az ő közbenjárására kerülhetett Ernő a bécsújhelyi katonai akadémiára 1815-ben, és ő indította el nevelt fia katonai karrierjét is ben Kiss Ernő Galíciában (ma: Lengyelország és Ukrajna része) kezdte meg katonai pályafutását az ulánusoknál. A helyi lakosok között hamarosan nagy népszerűségre tett szert a fiatal, jó kiállású tiszt. Különösen a nők körében. Olyannyira, hogy állítólag ez idő alatt, titokban Tarnopolban (ma: Ternopíl, Fehér-Oroszország) oltárhoz vezette egy helybeli gazdag zsidó család Rebeka nevű, 17 éves leányát, aki rövidesen tisztázatlan körülmények között elhunyt. Elképzelhető, hogy a családja nyomására helyezték át 1820-ban, vagy 1821-ben Ernőt Itália (ma: Olaszország) osztrák megszállás

5 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 3 alatti részébe. (Valószínűleg ekkor kerülhetett át ahhoz a fegyvernemhez, ahol karrierjét futotta, a huszársághoz.) Itt megismerkedett egy fiatal milánói leánnyal, Turáti Annával, akivel hamarosan vadházasságban kezdett élni. Ebből a kapcsolatból rövidesen talán éppen Milánóban egy fiúgyermek született, aki az Ernő nevet kapta decemberének elején Ernő hazatért az eleméri kastélyba élettársával, aki ismét várandós volt. Első gyermekük további sorsáról nem sikerült semmit kideríteni. Elképzelhető, hogy Itáliában hagyták, és ott nőtt fel. De, ami szerintem valószínűbb, rövidesen születését követően elhunyhatott, mert nem hinném, hogy Ernő, aki a későbbiekben annyira kötődött gyerekeihez, éppen elsőszülött fiát hagyta volna sorsára január 3-án megszületett két ikerlányuk: Auguszta és Róza. Az anyakönyvi bejegyzés szerint apjuk ismeretlen, és illegálisak, azaz törvénytelen származásúak. Nem sokkal a lányok születése után a fiatal anya és Kiss Mária között hatalmi harc tört ki. 1 Kiss Ernő ekkor őt és két lányát az ittebei birtokra költöztette, ahol a továbbiakban éltek. Turáti Anna számára ez a döntés végzetesnek bizonyult, valószínűleg ebben az, a számára minden bizonnyal megalázó, új helyzetben úgy érezhette: kedvese és gyermekei apja magára hagyta őt hamarosan az öngyilkosságba menekült. Titokban temették el, nyugvóhelye már teljesen feledésbe merült. Auguszta nevű leányának szamosujvár-némethi Dániel János, Torontál vármegyei alispánnal kötött házasságából született Eleméren 1843-ban Dániel Ernő. Az unoka a millenniumot követően bárói rangot kapott az uralkodótól, egyébként szintén ő járta ki még 1885-ben az uralkodónál Kiss Ernő leányainak utólagos törvényesíttetését is. Dániel Ernő Balatonfüreden hunyt el 1923-ban. A Dániel család az 1900-as évek elején (1905-ben már a birtokukban volt) vásárolt nyaralót Füreden. Az államosítás idején Dániel Tibor és Marietta (dédunokák) tulajdonában volt. Augusztának még egy fia, Béla, és egy leánya is született Dániel Jánostól, Ilka. Auguszta március 18-án hunyt el. Róza hajniki Bobor György földbirtokoshoz ment feleségül, két lányuk és két fiuk született. Róza január 22-én hunyt el. Mindkettőjüket Eleméren helyezték végső nyugalomra, a családi sírboltban. Egy rövidített, vázlatos családfa tanulmányozható a cikk végén. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, az eredeti elképzelés szerint ennek bemutatása egy részletesebb családfán történt volna, azonban az idén (2012-ben) hatályba lépett új levéltári törvény korlátozásai sajnos nem teszik lehetővé a részletesebb adatközlést. Ezt kénytelen vagyok tudomásul venni és betartani. Kiss Auguszta A folytatás következő része többek számára már talán közismert: Balaton-Füreden 1825 nyarán, egy fürdői bálon, Ernő megismerkedett a szentgyörgyi Horváth család Mária Krisztina Julianna Erzsébet Konstancia nevű leányával, akivel 1826 májusában a Vas megyei Répceszentgyörgyön házasságot kötött februárjában Pesten megszületett első és egyetlen gyermekük Ernesztin, de a szülésbe belehalt az ifjú feleség. A répceszentgyörgyi Horváth-kastély, Kiss Ernő és Horváth Krisztina lakodalmának színhelye

6 4 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december szentgyörgyi Horváth Krisztina születési bejegyzése a bajai anyakönyvben Kiss Ernőné (szentgyörgyi Horváth Krisztina) halálesetének bejegyzése Kiss Ernő később hivatalosan sosem házasodott újra. A lányait immáron már hármat a családjára bízta, ő tovább folytatta katonai pályáját, ismét Itáliában. Ekkor már százados, de röviddel ezután a X. zászlóalj parancsnokává léptették elő, és végül a karrierjét a 2. Hannover huszárezred parancsnokaként, ezredesi rangban (1845-től) fejezte be a császári hadseregben, Újpécsen ban felajánlotta szolgálatait a forradalmi magyar kormánynak, amely tábornokká, majd altábornaggyá nevezte ki október 6-án az aradi vértanúk egyikeként végezte be életét. Említésre méltónak tartom azt a módot, ahogyan a karrierjét megyorsította a császári hadseregben. Ugyanis a szokásos előrejutás helyett az alakulatánál a rangsorban előtte álló tiszttársait lefizette, hogy idő előtt kérjék a nyugdíjaztatásukat, így ő maga akadálytalanul haladhatott előre. Mindamellett el kell ismerni, rendkívüli módon nagyvonalú volt a tiszttársaival, rendszeresen kisegítette őket kisebb-nagyobb kölcsönökkel is. A lázadásért, felségsértésért és hűtlenségért kivégzett Kiss Ernő vagyonát elkobozták, azt a család csak az 1867-es kiegyezést követően kapta vissza, amikor Kiss Ernőt is rehabilitálták. Kiss Ernőt a hadbíróság eredetileg kötél által halálra ítélte, de ezt kegyelemből lőpor és golyó általi végrehajtásra változtatták. Itt megjegyezném, hogy az eljárás és az ítélet jogossága erősen megkérdőjelezhető. Ugyanis a hadbírósági eljárás során a vádlottaknál két határnapot vettek figyelembe. Egyrészt az október 3-át, az V. Ferdinánd nevében kibocsátott királyi nyílt parancsnak (manifesztum) a keltezését, amely feloszlatta a magyar országgyűlést, továbbá törvénytelennek nyilvánította Kossuth Lajos és társainak működését, végezetül az országot a haditörvényszék illetékessége alá helyezte és a horvát bánt, Josip Jellačicot nevezte ki teljhatalmú királyi biztosnak. Azt a horvát bánt, akit az uralkodó június 10- én ugyan felfüggesztett hivatalából, de szeptember 4-én visszahelyezte méltóságába. A hadbíróság méltányosságból természetesen bizonyos toleranciával, rátartással kezelte ezt az időpontot. A Délvidéken szolgáló tisztek esetében ezt kitolta október 10-éig, és csak ekkortól vádolták őket fegyveres lázadásban való részvétellel. (Ezen a napon hirdette ki a temesvári várőrség és főhadparancsnokság a királyi nyílt parancsot.) Az úgynevezett feldunai hadseregben szolgálók esetében ez Alfred zu Windischgrätz herceg tábornagy október 17-i felszólítása, illetve az október 30-án lezajlott, magyar vereséggel és visszavonulással végződött schwechati csata volt. A másik dátum pedig április 14., amikor Debrecenben kimondták Magyarország függetlenségét és a Habsburg Lotharingiai-ház trónfosztását. Ennek alapján pedig, azokat a tiszteket, akik továbbra is a magyar kormányt szolgálták, felségsértéssel is vádolták. A királyi nyílt parancs tulajdonképpen a magyar jog szerint törvénytelen volt. Formailag azért, mert nem a felelős magyar kormány tényleges miniszterelnökének (Batthyány Lajos) ellenjegyzése szerepelt rajta. Tartalmilag azért,

7 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 5 mert az uralkodónak az éves költségvetés elfogadása előtt nem állt volna jogában feloszlatni a magyar országgyűlést. Mivel a bán gyakorlatilag be sem töltötte a királyi biztosi tisztet, így a fegyveres lázadás vádjának alapja egy törvénytelen, illetőleg meg nem valósult királyi utasítás volt. Hasonló a helyzet a felségsértés esetében is. I. Ferenc József ugyanis ekkor még nem volt törvényes magyar király, mert nem koronázták meg, nem adott ki koronázási hitellevelet, és nem esküdött meg az ország törvényeire. V. Ferdinánd december 2-i lemondatása után a magyar trón jogi értelemben, egészen 1867-ig, üres volt. Mivel a meg nem koronázott uralkodó trónbitorlónak számít(ott), a magyar kormány oldalán továbbszolgáló tisztek még ha a trónfosztás értelmével kapcsolatban esetleg voltak is kételyeik indokoltan vélhették úgy, hogy törvényesen jártak el. A tábornok tetemét még 1849-ben titokban az aradi vár árkából az aradi temetőbe csempészték, ahol egy B.B. feliratú sírban nyugodott 1855-ig. A csempészakciót VII. Daniel Pál ( ) szervezte meg (a kiterjedt szamosújvári Daniel/Dániel család egy távolabbi ágának tagja, és nem Kiss Ernő közvetlen leszármazottja!), továbbá közreműködött benne Ernő féltestvére Leuven Júlia is, aki egy komolyabb összeget adott át erre a célra Kiss Ernő legényének ben a maradványokat Katalinfalvára vitték, innen került Kiss Ernő porhüvelye 1872-ben az eleméri családi kápolna ezt egyébként Kiss Ernő építtette 1845 és 1847 között sírboltjába, ahol ma is pihen, a 7 éves korában elhunyt leánya, Ernesztin mellett. Leuven Júlia házasságát egy, a császári hadseregben alezredesi rangot elért tiszttel, Fedrigoni Alajossal egyébként Kiss Ernő pártfogolta és elő is segítette, feltételezem: saját vetélytársával nem lett volna ennyire előzékeny. Kiss János nevű valóban van a családban, de ő Ernő ükapjának (Izsák), Jakab nevű fiának leszármazottja, és 1803-ban született. Valószínűleg ehhez az ághoz tartozhat, vagy a Lukács-ág leszármazottjaihoz az a nemrég elhunyt francia nyelvtanár is, aki Kiss Ernő unokájának mondta magát. Ugyanez vonatkozik a repülős ittebei Kiss Józsefre is. Ez áll az USA-ban, Philadelphiában még ma is élő Kiss Jánosra is, aki részt szokott venni az eleméri megemlékezéseken. Tehát lehetnek Kiss néven Kiss Ernőnek rokonai ma is, de külön ki szeretném hangsúlyozni, nem a leszármazottjai. Schratt Katalin, a bécsi Hofburgtheater színésznője, esetében nem a lánya volt az aradi vértanú állítólagos fiának a felesége, a történet egy változatát nagyon szépen még a Schratt Katalin: A császárváros regénye c. kötetben is leírták hanem ő maga szeptember 11-én (más források szerint 1853-ban) született Baden bei Wienben, és április 17-én hunyt el Bécsben. Valójában Kiss Ernő dédapjának (Gergely) 1909-ben meghalt ükunokájának, Miklósnak volt a felesége. Egyetlen fiuk született, Antal, aki követségi tanácsos volt. Ja, és majd elfelejtettem: a hölgy valóban az öregedő uralkodó barátnője volt. Csak feltételezem, hogy a Kiss házaspár kapcsolata, fiuk születése után, megromolhatott, hiszen Katalin közel 30 évig volt a császár és király bizalmasa. Egyes források szerint maga Erzsébet királyné is kezdeményezője volt a viszony létrejöttének, bár ennek hitelességéért nem kezeskedem. Megjegyezném még, hogy Kiss Ernő egyik ükunokája, Dániel Marietta, aki balatonfüredi kötődésű is, Kanadában, Montreálban hunyt el. Férje, Takácsy Konstantin, kereskedelmi bankigazgató volt. Kiss Ernőnek számos helyen állítottak illetve emeltek emléket Balatonfüreden kívül is, ahol egy, az Anna-bálon átadott díjat neveztek el róla ban, és 2006-ban felesége előtt tisztelegve táblát avattak a Horváth ház Blaha Lujza utca felőli oldalán. A Kiss Ernő-díj

8 6 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december Így május 28-án Nagybecskereken (ma: Zrenjanin, Szerbia) szobrot állítottak neki. Persze Trianon után a szobrot ledöntötték, a fejét, ami megmaradt belőle, tudomásom szerint a nagybecskereki Városi Múzeumban őrzik, vagy legalábbis őrizték ben Baján avattak emléktáblát, továbbá Gyulán, a Kossuth u. 13. sz. ház falán állítottak táblát Kiss Ernőnek október 5-én, Budapesten, a XIII. kerületi Kiss Ernő utcában domborművet (Jangiborjan Mamikon alkotása) avattak, valamint 6-án, Szegeden, a Kiss Ernő u. 2. sz. ház falán állítottak táblát (Kalmár Márton alkotása) október 5-án a főváros XV. kerületében, a Kiss Ernő utcában, a vértanú a Nagy Előd által készített bronz domborművel díszített márvány emléktábláját avatták fel október 3-án a II. kerületben avattak közös kopjafát, Kiss Ernő és Lázár Vilmos tiszteletére nyarán a budapesti Hadtörténeti Múzeumban kiállítást rendeztek az Aradi Ereklyemúzeum anyagából. Többek között láthatóak voltak ezen Kiss Ernő személyes használatai tárgyai, így: teáskészlete, szalvétája, tányérja, pisztolya és puskái is. A következő két oldalon az érdeklődők nyomon követhetik a Kiss család leszármazási táblázatát, már ahogy azt (nem teljesen) sikerült összeállítanom a fellelhető adatokból. Befejezésül visszatérve a bevezető sorokhoz, el lehet mondani a történetek egy részéről a következőt: a hír igaz, csak egy kis pontosítással. És talán egyelőre, amíg újabb legendák nem születnek sikerült egy kicsit oszlatni a Kiss Ernő személye körül terjengő ködfátyolt. Forrás: Elek Miklós: Az első füredi Anna-bál: Szentgyörgyi Horváth Krisztina legendája. Balatonfüred, Gudenus János József: A magyarországi főnemesség 20. századi genealógiája. Budapest, A XX. század krónikája. Budapest, Dr. Issekutz Sarolta: Az aradi vértanúk nyomában: Nagybecskerek, Elemér, Újvidék. In: Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, november (129. sz.) Kálmán Attila: Örmény származású magyar főnemesi családok és rokoni kapcsolataik más főnemesi családokkal. In: Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, szeptember (171. sz.) Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, Kürenberg, Joachim von: Schratt Katalin: A császárváros regénye. Budapest, (cop. 1943). Magyar-örmény családfák: Ittebei és eleméri Kiss család (I II.) In: Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, március (24. sz.) és május (26. sz.) A magyarság krónikája. 3. javított kiadás. Budapest, Magyarország hadtörténete I II. Budapest, Nagy Iván: Magyarország családai. Pest, Németh Ákosné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. Balatonfüred, Németh Ferenc: Kiss Ernő leszármazottainak nyomában: A vértanú utódainál. (I IV.) In: Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, március (121. sz.) június (125. sz.). Megjelent még a Családi Kör október 7-i és 14-i számában. Országos Széchény Könvytár Aprónyomtatványok Gyászjelentések. Pavlov Borisz: Eleméri nemesség. (I XX.) In: Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, február (144. sz.) október (164. sz.) A Kiss-lányokat ábrázoló képek eredetijeit a Bobor-ághoz tartozó az Újvidéken (ma: Novi Sad, Szerbia) élő Kotucs Péter és családja őrzi. Festőjük nem ismert. A Kiss család címere Jegyzetek: 1. Gergely, a birtokot öröklő legidősebb testvér, 1815-ben meghalt, így az örökös Ernő lett, akinek távollétében Mária nevű testvére irányította a gazdaságot. Kiss Róza

9 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 7

10 8 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december

11 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 9 KATONA CSABA AMIKOR FÜRED VOLT A MINTA: SZÉCHENYI ISTVÁN FERTŐBOZI FÜRDŐJÉNEK BALATONI VONATKOZÁSAI A fürdő iránt szollni fogunk. 1 ez a rövid mondat olvasható Széchenyi István július 27- én Pozsonyban postára adott azon levelében számos más lényeges közlés mellett, amelyet bizalmas jószágkormányzójának, Lunkányi (Liebenberg) Jánosnak címzett a gróf. A meg nem nevezett fürdőre utaló rövidke megjegyzés Széchenyi ma már kevésbé, vagy inkább jószerivel egyáltalán nem ismert kezdeményezésére utalt. Nevezetesen a sajnálatosan rövid életű lényegében csak egy nyáron át működő fertőbozi (hollingi) fürdőre. Ez a kis bozi fürdő sem jelentőségét, sem fennállásának időtartamát tekintve nem sorolható éppenséggel a legnagyobb magyar életművének kiemelkedő alkotásai közé, aminthogy fürdőhelyként sem vált, mert nem is válhatott nevezetessé ilyen rövid idő alatt. Ekképp a történeti irodalom Tilkovszky Lóránt 2, valamint e sorok írójának 3 kétkét rövidebb írásától eltekintve nem is igen fordított figyelmet rá. Balatonfüredről nézve azonban van a bozi fürdő kurta történetének egy igencsak érdekes hozadéka, éspedig konkrétan az, hogy a létesítéshez a mintát (részben legalábbis feltétlenül) nem más, mint éppen Balatonfüred szolgáltatta, méghozzá vélhetően közvetlenül az alapító, Széchenyi István ismeretei révén. A reformkor éveiben (ahogy valójában később sem ) Magyarországon a fürdőkultúra korántsem volt olyan fejlett, mint az osztrák tartományok vagy Cseh- és Morvaország fürdői esetében. Sem a létesítmények színvonala, sem a látogatók száma nem tudott igazán versenyre kelni az osztrák és cseh fürdőhelyekkel, amelyek mindvégig legyőzhetetlen konkurenciát jelentettek nemzetközi szinten. Ami mármost Balatonfüredet illeti, ennek ellenére fürdőjéhez, a Savanyúvízhez Bécsből számos vendég kerekedett fel az 1840-es évek elején ben pontosan 83-an látogatták meg Füredet a császárvárosból (amivel Bécs Pest-Buda és Veszprém mögött a harmadik legtöbb vendéget adta ebben az évben Fürednek) 4, 1841-ben pedig 43-an (Pest-Buda, Veszprém, Győr, Székesfehérvár és Pápa nyomában ezúttal a hatodik helyen állt az osztrák város a legtöbb füredi fürdővendéget kibocsátó települések sorában). 5 Ezek az adatok azt látszanak igazolni, hogy Füred egyfajta ismertséget a magyar határoktól nyugatra is kivívott magának. Viszonylag közismert az a tény, hogy Széchenyi István gróf maga is többször időzött Füreden, ami családjának helyi kötődését ismerve természetesen semmi meglepetést nem jelent. Az alábbiakban röviden (amennyire az elszórt források azt engedik) azt mutatjuk be, hogy ez a tényező miképp állhatott összefüggésben a fertőbozi fürdő létrehozásának ideájával. Elsősorban arról van szó, hogy Füred mint fürdő sajátos csáberejét a maga korában a legtöbb akkor működő gyógyvizes fürdővel szöges ellentétben ekkor már nem kizárólag az ott fakadó források vizének, hanem a Balatonnak köszönhetően is növelni tudta. Füred éppen azért lett neves fürdőhely még jóval korábban, mert a gyógyvíz vonzotta oda a közönséget. Nem pedig az, ami ma már természetesnek hat látszólag, ti. a Balaton vize. Idővel ez az állapot változott, a tó is kezdett érdekes és vonzó lenni nem csupán látványosságként, háttérként, így ennek jegyében Füreden ún. fürdőházakat állíttattak fel a tó vizében. Kifejezetten azért tették ezt, hogy azok, akik a gyógyforrások helyett/mellett a fürdésnek ezt a szabad formáját választják, kiaknázhassák a Balaton közelségét. 6 Ennek ismeretében bizton állíthatjuk: nem puszta véletlen tehát, hogy 1838 őszén, amikor a leendő bozi fürdő gondolata mind konkrétabbá érlelődött Széchenyi egyéb tervei között, a fent említett Lunkányi jószágigazgató közvetlenül Adler József balatonfüredi fürdőorvoshoz fordult, elkérve tőle a füredi tavi fürdő faépületeinek műszaki adatait. 7 A füredi fürdő tehát e tekintetben konkrétan minta gyanánt szolgált Bozon. Ám nem ez az egyetlen biztos utalás Füredre a fürdő létesítésének időszakából. Lunkányit citálva láthatjuk, hogy a tengerparti Trieszt mellett a balatoni fürdő volt az egyik példa a bozi fürdő létesítésekor: Az a kívánsága is volt kivált a finomabb nevelésű asszonyoknak és serdülő kisasszonyok gondos szülőinek, hogy mint más tavi és tengeri fürdőknél s nevezetesen Füreden és Triestben bizonyos távulságok jeleltetnének ki, mellyeken belül más tán botránkozólag meztelen fürdő ne közelíthessenek. 8 Az új fürdő helyszínének kiválasztását természetesen nem csak a vízpart közelsége (a Fertő ekkor még Boz határáig ért), de az a tényező is segíthette, hogy az 1800-as évek elején József nádor

12 10 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december szívesen kereste fel az általa kedvelt Bozt. Egy olyan magaslaton, ahol a nádor szívesen pihent meg ezen alkalmakkor, Széchenyi István apja, Széchenyi Ferenc egy kis kerek templomot emeltetett a Fertő partján. 9 Ez pedig népszerű kirándulóhellyé lett a közeli Sopron lakosai számára. Ezt azért fontos hangoztatni, mert a korban nehézkes közlekedési viszonyokból adódóan maga Széchenyi is elsősorban a közeli szabad királyi város, Sopron lakosaira számíthatott vendégként (s ebben nem is kellett csalatkoznia). Számolhatott ezzel a gróf azért is, mert a soproniaknak sem volt ismeretlen a fürdőre járás szokása. Ezt segítette elő, hogy számos gyógyforrás buzgott Sopron vármegye területén, így Kabold, Keresztúr, Nagyhöflány, amelyek közül kiemelkedett Savanyúkút (Sauerbrunn) fürdője. 10 Ugyanakkor ezen felül könnyűszerrel meg lehetett közelíteni Sopronból a Vas vármegyéhez tartozó Sóskut (Sulz) 11 fürdőjét is. De jártak-e a soproniak Füredre? Túl azon, hogy az 1841 nyarát Füreden töltő (és ott szerencsére naplót is írt 12 ) soproni leányzó, Slachta Etelka sorai számos soproni jelenlétéről árulkodnak a nevezett évben, az 1840-es évekből szerencsésen fennmaradt több balatonfüredi fürdőnévsor (kurlista) révén is bizonyítani lehet, hogy a soproniak a távolabbi fürdőnek számító Füredet is viszonylag sűrűn felkeresték. Így például egy évvel Slachta Etelka után, 1842-ben Pintér Mátyás császári királyi kapitány (akit Etelka is említ naplójában, tehát egy évvel korábban is Füreden nyaralt), 1844-ben pedig ugyanő, valamint Altstätter Samu szabómester, Fiáth János táblabíró, Müller Mátyás iskolai tanító, Toepler Ottó, Károly és Jenni tanulók múlatták az időt Füreden a nyár folyamán a soproniak közül. Pintér igazi füredi törzsvendég volt: 1845-ben is fellelhető volt a Balaton partján, ezúttal Konkoly Ignác megyei esküdt és bizonyos Weyrauch F. G. tüzér kerekedtek még fel Sopronból ebben az esztendőben ban a most is jelenlévő Pintér mellett négy soproni vendéget köszönthetett Füred: az ugyancsak visszatérő vendég Fiáth János táblabíró mellett Inkey Sándor táblabíró, Müller Emilia polgárnőt és Ritter Károly kereskedőt. 13 Az tehát kétségkívül elmondható, hogy számos benyomás és lehetőség egyvelege érlelte meg a Fertő partján létesítendő fürdő ötletét Széchenyi Istvánban 1838 folyamán, és ebben igen jelentős szerepe volt a Széchenyi és a soproni lakosok által egyaránt jól ismert Balatonfürednek, mint mintának. A bozi fürdő létesítése aztán viszonylag gyorsan, a Széchenyi által elképzelt ütemben folyt le, mert 1839 nyarán már használatba vették azt a fürdővendégek. Ám hiába volt a látszólagos siker: a fürdő nem állt fenn sokáig. Bár tényként ismert, hogy az augusztus 6 7-én a Fertő tava fölött dühöngő kemény vihart is kiállotta a fürdő, sőt ezt követően is fogadott még vendégeket, az ez év novemberi Sopron vármegyei közgyűlésen ezt iktatták jegyzőkönyvbe: Bozi helységben a czenki uraság által felállítottt Fertői fürdő érdemében Kulcsár István főbíró úr szóval jelentette: hogy a fürdő intézet az uradalom által megszüntnek nyillatkoztatván, a kijelelés szükséges is megszünt. Tudott, hogy Sopron vármegye nem nézte jó szemmel a bozi fürdő működését, ami kiviláglott abból is, hogy annak egyébként szerény jövedelmét több ízben megnyirbálni szándékozott. A felszámolás elsődleges oka viszont az volt valójában, hogy a vállalkozás nem lehetett gazdaságos rövid távon sem, de hosszú távon is veszteséget termelt. A súlyos költségek közül épp azért mert Füred, mint minta, vagy inkább ellenpélda itt is szóba jött csak egyet említenék zárásként. Jelentős és állandó költségnövelő tényezőnek ígérkezett, hogy a füredi példára készült tavi fürdőházakban kárt tehet a vihar. Lunkányi már idézett Kinyilatkoztatásának szavait kölcsönvéve: Hogy a Fertőben és kivált Boozon egy czélirányos fürdőnek fölállíttatása melly tömérdek nehézségekkel van összekapcsolva, azt az alulirt nem akarja hosszasan előadni, és csak azt kivánta megjegyezni, hogy midőn a Füredi fürdők, mellyek a Balatonra épültek, az Éjszaki szelek ellen a közellévő hegyek sora által födve és takarva vannak, a Boozi fürdőházra Nesidertül 4 mérföldre a síkvizen minden akadály nélkül rohanik az éjszaki viharok dühe, abban örökké sok károkat fog tenni, és sok költségekre okot nyujtani. Jegyzetek: 1. Széchenyi István gróf levele Lunkányi Jánoshoz. Datálatlan [1838. július vége]. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. P 624. Széchenyi család levéltára. Lunkányi-hagyaték. 1. csomó Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István fertőbozi fürdője. In: Soproni Szemle, sz ; Tilkovszky Lóránt: A fertőbozi fürdő. In: História, sz p. 3. Katona Csaba: A fertőbozi fürdő története. In: Soproni Szemle, sz ; Katona Csaba: Ember és környezet a 19. században: a Fertő. In: Soproni Szemle, sz p. 4. Az évi fürdőlista az Országos Széchényi Könyvtárban található meg, jelzete: OSZK P /1840.

13 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december Az évi fürdőlista a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben található meg. 6. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, p. 7. Tilkovszky L.: Széchenyi... i. m p- 8. Kinyilatkozás A Boozi Fürdői alapitmány iránt. Nagycenk, július 4. Magyar Nemzeti Levéltár Győr- Moson-Sopron Megyei Levéltára Soproni Levéltára. IV. A. 1. b. Sopron vármegye levéltára. Sopron vármegye közgyűlésének iratai doboz. 1839: Zadjeli Schlachta Etelka soproni naplója ( ) S. a. r.: Csatkai Endre. In: Soproni Szemle, sz. 30. p. 10. Güntner Péter: A balfi fürdő története. In: Soproni Szemle, sz. 1. p. 11. Sóskútra lásd: Bajzik Zsolt: Das Sulzer Bad in der Zeit der Vormarz. In: Burgenländische Heimatblätter, sz , ill. Bajzik Zsolt: A sóskúti fürdő a reformkorban. In: Vasi Szemle, sz p. 12. Kiadása: Füreden az idén először nékem hozatik szerenád... Slachta Etelka balatonfüredi naplója, Szerk., a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta: Katona Csaba. Balatonfüred, p. [Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 37.] 13. Az 1842., 1844., és évi füredi fürdőlisták lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. IV. 1. b. Közgyűlési iratok. 1845:752, 4811, A füredi fürdő (a mai Gyógy tér és környéke) 1839-ben Petrich András rajzán Balszélen látható a színház oszlopainak egyike, középen a kápolna és balra mögötte a kútház teteje, jobboldalt elől a Nagyvendéglő, mögötte a Horváth ház, felül balodalt az Esterházy vendéglő és a fürdőház (ma: a szívkórház épülete), hátul a Balaton, a somogyi parttal

14 12 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december TÓTH ANDRÁS A SÁNTA CSALÁD. (KÉSŐBBIEKBEN A VÉGH FAMÍLIA.) Az ismertetésem sajnos azzal kell kezdenem, hogy nagyon kevés információm maradt szüleim családjáról. Ezért előre bocsánatot kérek, ha a csapongó gondolataim, emlékeim nem állnak sorba, azt vetem papírra, amit a fényképek kipiszkálnak a fejemből. Kérem, azt se róják bűnömül, ha az emlékezetem nem teljesen objektív. Az vezeti a tollam, hogy ne vesszen el az, amit sikerül előbányászni a múlt ködéből, mert a múltunk fontosabb, mint most hivatalból valljuk. A frissen megtalált képeket megpróbáltam időrendbe szedni, az idő adja a fonalat, amire a fotókat felfűzöm. Ennyit magyarázkodásként. Az első kép Nagymamám Édesanyjáról, Sánta Mihálynéról készült, valamikor a századfordulón, sajnos a kép párja eltűnt az idők forgatagában, az egész ház volt rajta látható. A Tamás hegy oldalában volt az általam ismert első otthon. A képen a házikó füstös hidegkonyhája látható. A másikon a Sánta család, kb. a kilencszáztizes években. Sánta Mihály és felesége. Nagymamám, Paula a jobb szélén, mellette Mária testvére, a harmadik neve nem maradt fenn. Sánta Mihály mellett József testvérük. Máriát Geipl Kálmán vette feleségül. Füreden fényképész volt. Két fiuk született, Kálmán és Lajos. Anyjuk korán meghalt, a gyerekek az arácsi árvaházban nőttek fel, Lajos asztalos lett (ismertem én is, a konyhakredencünket ő készítette). Gyermekei úgy tudom Tihanyban élnek. Sánta dédi A Sánta család A következő képen már a Végh család szerepel teljes létszámban. Nagyanyámat, Paulát Végh István vette feleségül. A házuk az Arácsi úton volt, hogy hányas szám alatt, nem tudom, de állítólag még megvan. A Végh nagyapám 1914-ben önkéntesként bevonult, és eltűnt a nagy világégésben. (Nem kellett volna, már két gyerek mentesítette volna a behívótól, neki négy volt, feltehetőleg dühöngött benne a hazaszeretet, meg a kalandvágy. Valószínű, elhitte, hogy a háború egy jó buli.)

15 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 13 A (még teljes) Végh család Bakaruhában (középen: Végh István) Egy krumpli nagyságú DOXA zsebóra maradt a családra, valószínű a Beszkárt-tól kapta, mint villamos vezető. Akkoriban úgy látszik, még adtak a pontosságra! És nem is volt mindenkinek órája! A család tagjai míg éltek igen haragudtak rá, nagyon kemény éveket köszönhettek a hazaszeretetének. A Doxa óra Véghné a férje bevonulása után Pestről hazaköltözött a családi házba. Nehezen nevelte a négy lányt, Füreden stafírungok varrásából tartotta el magukat. Később, a világháború múltával Véghné hadiözvegyi jogon kis trafikot kapott, Jolánnal, Margittal éltek Arácson. Az általam ismert első üzlete a régi Hangya helyén kb. ahol most az ékszerész van volt, aztán a Németh panzió alatt, Haán István írógép műszerész műhelye, és egy kis zöldséges bolt között. Pestre költözése után is voltam a pesti trafikjában, de arra már nem emlékszem, merre lehetett? Bözsi lánya Pestre ment férjhez, ott női szabó lett.

16 14 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december Füreden, Arácson komoly színköri élet volt, ezt a Füredi képek és a FÜREDI KRÓNIKA is tanúsítja, meg azt is, hogy a Végh lányok is részt vettek benne. A füredi színjátszó kör (középen ül: Babics Endre plébános) Amiért ezt előhoztam, annak az oka egy másik kép, a TANÍTÓNÉNI. Ő terelgethette a nebulókat a színjátszás felé, sikerrel, mert mindegyik lány igen művelt, olvasott volt. Csak annyi maradt róla, hogy még élt 45-ben. Ki tud róla, ki volt Ő? Az özvegy és az árvák Paula a SINGER cég utazó cirkuszánál hímzést tanított. Járták a megyét egy gruppal, egy-egy faluba négy-öt napig táboroztak. Megtanították az asszonyokat hímezni, varrni, és nem tiltakoztak, ha egy pár varrógépet közben meg akartak vásárolni. Egy ilyen úton találkozott a férjével. Két gyermekük született. A következő képen nem látszik, hogy az özvegy Véghnének mekkora fáradságába került a lányai nevelése, csak az eredmény. Az ovális képen balról Bözsi, Paula, Jolán és Édesanyám: Margit. A négyből három varrónő lett, Margit négy polgárit végzett. A négy Grácia A Tanítónéni

17 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 15 Az utolsó családi fotó készítését ra teszem. Bal szélen Margit, mellette Paula Nagymama, középen Paula lánya boldog araként, mögötte Bátor Lajos nagybátyám. Elől Jolán, a szélén Bözsi. Amit nem indokolt képekkel illusztrálni, a későbbi sorsuk. Az is érdekes, de nem való ide. Csak pár sorban. Bözsi (csak így hallottam említeni, soha sem Erzsébetnek, vagy Erzsinek) Pestre ment férjhez, Biáth Zoltánhoz, női szabó-varró szalonja volt, igaz, egy kis garzonlakásban. Paula egy Várpalota melletti községbe került férjével, két gyermeke született. Jolán kitartott Nagymama mellett, Pesten éltek. Margit Édesapámmal Füreden élt, utóbbi időben a szepezdi, majd a füredi kempinget vezették, húgommal, Zsuzsannával ketten voltunk gyerekeik. Egy kicsi kis adalék! Az egyik Füredi História említi a füredi sportkör alapító tagjai között Gubek Ödönt. Később összefutottam vele. Budapesten a Garai utcában volt egy vendéglője. Meg egy lakása a Thököly úton. Jolán, Nagymamával az ő társbérlőjük volt az ötvenes évek elején. Elég későn, csak most szereztem tudomást róla, hogy Füred volt a kapcsolat köztük. Nem fenyegetésnek szánom, de még van megrágni való képem, folyóiratom, könyvem! Mint mondtam, nem akarom, hogy más is úgy járjon, mint én. Hogy öregen kelljen megtudni, mit nem tud a közvetlen hozzátartozóiról. Ha másban is sikerül felkeltenem a kíváncsiságot, talán otthon körülnéz! És már nem irkáltam hiába! Egy volt füredi. Családi idill az arácsi ház előtt

18 16 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december BAÁN BEÁTA A HALLGATÁS EGYEDÜL, ÖNMAGÁBAN NEM SEGÍT, AZ CSAK ELHALLGATÁS. 1 Sohasem vonzott a közelmúlt története. Most mégis arról a korról írok, amelyben ha gyerekként is de már éltem. Ennek oka az, hogy tavaly több leleplező cikk jelent meg egy balatonfüredi ügynökről. Az egyik internetes oldalon 2 az említett ügynök által megfigyelt személyek hosszú listája még ma is foglalkoztatja a város lakóit, főként azokat, akik családja érintett, azaz valaki a családból célszemély volt. Ne várjanak tőlem történészi tanulmányt nem vagyok történész, s e témának a kutatója sem és nem is szeretném a közelmúlt történetét kutatni. A családomra vonatkozó, rendelkezésemre álló irattári anyagból néhány darabot ragadtam ki, s azokon keresztül mutatom be a helyi vonatkozású jelentéseket. Figyelembe véve a rám vonatkozó publikálási korlátokat időbeliség, személyiségi jogok, stb., nem lehetett kerek, egész, befejezett történetet írni, csupán csak szemelvényeket ismertetni. No és a saját érzelmeimen sem tudok átlépni Úgy nőttem fel, hogy tudtam: megfigyelik a családomat, ám fogalmam nem volt arról, ez mit jelent. Tavaly augusztusig eszembe nem jutott, hogy kikérjem az édesapámról 3 készült jelentéseket. Rég volt, elmúlt mondaná Apám, ha élne. Tavaly augusztusban azonban mégis beadtam a kérelmet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, s 9 hónapot kellett várnom arra, hogy átvehessem a másolatokat. Elolvasva a jelentéseket, úgy gondoltam, közkinccsé teszem a tapasztalataimat, írok egy összefoglalót. Elöljáróban megjegyzem: az érintett fél csak a róla készült jelentéseket kaphatja meg. Ha a jelentésben más név is előfordul, azt kitakarják a másoláskor, azaz anonimizálják az anyagot. Mivel nem kutatóként, hanem mint az érintett leszármazottja kértem a betekintést, anonimizált anyagot kaptam. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által azonosított ügynökök lapját is megkaptam. 4 A történet 1963 elején kezdődik. Balatonfüredre érkezik valaki, aki irigykedik a csendes visszavonultságban és viszonylagos békében élő emberekre. Kiszemel néhány családot, hazugságokat agyal ki róluk, s saját érvényesülése érdekében elküldi az alábbi levelet a BM III/III-as alosztályára, felajánlkozva, hogy majd ő szemmel tartja ezeket a reakciós elemeket. Idézet a Szívkórházban dolgozó, 1923-ban született állandó budapesti lakos, egyelőre még leendő ügynök első leveléből: 1953-tól dolgozom a Balaton mellett. Sokféle emberrel találkoztam és a társadalom minden rétege, típusa képviselve van itt e vidéken. Elegáns villák csöndesen húzódnak meg a szőlőtáblák között, mely legtöbbjük még a Horthy rendszer bukása után idemenekült tulajdonosok otthona. Magasrangú katonatisztek, jegyzők, volt csendőrök, méltóságos urak, többszobás villái, melyek a szezonban értékesített felsrófolt szobaárak, jól jövedelmező hasznot hajtanak azoknak, akik világ életükben jól éltek és ma is élnek. Hogy kik ezek? Közelebbről csak ezután fogom megnézni. Addig is egy pár nevet említek: Ezt követően 1 6-ig anonimizált nevek következnek, a 7. a sorban: Baán Barnabás a füredi Balaton étterem vezetője. Részlet Barna ügynök felajánlkozó leveléből (1963)

19 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december 17 Barna ügynök személyi kartonja Az ügynökjelölt levelét Kovács László rendőrfőhadnagy veszi át március 7-én, s május 30-án megnyitja az ügynök M., azaz Munkadossziéját. Az ügynök a Barna fedőnevet kapja. Besorolása: utazó-ügynök, talán gépkocsivezetői munkájából adódóan. Tekintve, hogy az illető már nem él, s utódai nincsenek, nem sért senkit, ha az ő kartonján mutatom be, hogyan is nézett ki egy személyi karton, illetve a Munka dosszié. A fehérrel kitakart információk számomra, mint érintett számára titkosak maradnak. Nem tudhatom a származását, a beszervezés alapját, a foglalkoztatás vonalát. Barna a III/III-3 alosztály kötelékébe került, első tartótisztje és beszervezője Kovács rendőr főhadnagy, majd 1964-től Nyitrai őrnagy a tartótiszt. A beszervezés időpontja: május 10. Az utazó-ügynök később TM lett. Ismét némi magyarázat szükséges. 5 A személyi kartont (6- os karton) 1954 óta vezették. Két oldalas, az A oldalon a személyi adatok, a B oldalon a beszervezéssel és az adminisztrációval (dossziészám, naplószám, irattári szám, stb.) kapcsolatos adatok találhatók. A B oldal alján a dosszié átadásának dátumát láthatjuk, azaz: mikor került másik operatív tiszthez és kihez az ügynök. A beszervezést követően megnyitják Barna munkadossziéját, amelynek első darabja az említett felajánlkozó levél. Barna ügynök dossziéja

20 18 FÜREDI HISTÓRIA XII. ÉVFOLYAM 2 3. sz december Részlet Sulyok ügynök jelentéséből E dosszié tartalmazta aztán az ügynök összes jelentését. A jelentéseket mindig kézzel írták, úgy 2 3 hetente. A füredi ügynökök (bár ez a szó nem igazán helyes, de közérthetőbb) a tartótisztjeikkel a Kiserdőben találkoztak. A szokás az volt, hogy az ügynök a jelentését a találkozókra fenntartott úgynevezett T-lakáson (T= titkos) írta meg. A füredi lakás fedőneve Fenyőlak, Fenyves-lak volt. A tartótiszt a helyszínen olvasta el a jelentést, amelyre ráírta az újabb feladatokat, s közben elbeszélgetett a jelentést adóval. A jelentést adó tehát emlékezetből írta le a megfigyelttel folytatott beszélgetését. Gyakori volt, hogy önmagáról egyes szám harmadik személyben írt. Például: valaki megpróbált tőle dollárt vásárolni, hogy majd külföldön utazás alkalmával fel tudja használni A kézzel írt jelentést a tartótiszt magával vitte. A lényegtelen részeket egy vonallal áthúzta (így olvasható maradt), s a lényeges részeket legépeltette. A gépelt oldalból is betett egy példányt a Munkadossziéba. Erre a lapra rá kellett írniuk, hogy hány példányban készült, ki gépelte le, és melyik ügyosztály/alosztály kapott belőle példányt. Az utóbbi időben gyakran emlegetett III/III alosztály is magyarázatra szorul, mert az idők folyamán az alosztályok feladata változott, módosult. A tárgyalt időszakban, 1963 és 1968 között édesapám a III ügyosztály több alosztálya látókörébe is belekerült tekintettel arra, hogy Keresztapám 6 (édesapám öccse) az Egyesült Államok állampolgára volt, s 1963-ban és 1966-ban is hazalátogatott. Lássuk az ügyosztály felosztását, feladatait: III/I Hírszerző csoportfőnökség: információgyűjtés a kapitalista országok politikai, gazdasági és katonai terveiről és eredményeiről. Ehhez adott esetben az emigránsokkal való szorosabb kapcsolat tudott akaratlan vagy éppen szándékos segítséget nyújtani. III/II Kémelhárító csoportfőnökség: A nyugati ügynökök felderítése mellett ők foglalkoztak a Magyarországra érkező külföldi állampolgárokkal ben a KEOKH 7 a kémelhárításhoz került, fő feladata a nyugati országok állampolgárainak és a szállásadó rokonoknak az ellenőrzése. A külföldieknek bejelentési kötelezettségük volt, amelyet szintén a KEOKH ellenőrzött. Itt futottak össze a szálak : ha több operatív szerv is foglalkozott a külföldivel, a KEOKH koordinálta azt. 8 III/III Belső reakció és Szabotázselhárító csoportfőnökség feladata: a volt Magyar Népköztársaság állami, gazdasági, társadalmi rendjének megdöntésére vagy gyengítésére törő elemek tevékenységének felderítése és megszakítása, a politikai bűncselekmények elkövetésének megakadályozása, az ellenséges csoportok bomlasztása, elszigetelése. Történetünk szempontjából a III/IV csoportfőnökség, amely a katonai elhárítással foglalkozott, nem fontos, viszont a következő igen: III/V Operatív Technikai csoportfőnökség. Hozzájuk tartozott a rádió lehallgatás, figyelés végrehajtása, környezettanulmányok készítése, s ők bontották fel a leveleket is ellenőrizték a postai küldeményeket. Barna a III/III-3 alosztályhoz tartozott, ez foglalkozott az ellenséges személyek elhárításával. A beszervezéskor ügynök volt, majd később TM, azaz Titkos megbízott lett. Ügynök az a hálózati személy, aki az állambiztonsági szerv birtokában lévő terhelő vagy komp-

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest.

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A LİRINTEI VÍZIMALOM ZSILIPJE, A ZÚGGÓ Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Családtörténeti kutatások Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája A kutatás célkitőzése megismerni családi múltunkat, m példát t adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

E-hiteles tulajdoni lap - Teljes másolat Megrendelés szám:30005/88066/2015 2015.11.20 Szektor : 53

E-hiteles tulajdoni lap - Teljes másolat Megrendelés szám:30005/88066/2015 2015.11.20 Szektor : 53 Veszprém 8201, Vörösmarty tér 9. Pf.121. Oldal: 1 / 11 I. R É S Z 1. Az ingatlan adatai: alrészlet adatok terület kat.t.jöv. alosztály adatok mûvelési ág/kivett megnevezés/ min.o ha m2 k.fill. ter. kat.jöv

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

LİRINTE A HOFFMANN CSALÁD

LİRINTE A HOFFMANN CSALÁD A HOFFMANN CSALÁD HÁTSÓ SORBAN ÁLLNAK: JÁNOS (szül: 1935), ROZÁLIA (1931), MÁRIA (1926), ILONA (1923), LAJOS (1929) KÖZÉPEN: HOFFMANN LAJOSNÉ- MÁRTON MÁRIA (1898), ELİTTE A GYEREKEK: IRÉN (1938), ERZSÉBET

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike Tóth Mihály Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike A csallóközi Felsőgelléren 225 éve, 1785 szeptemberében született a 19. századi magyar

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez

Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez B. Stenge Csaba: Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez Aki tudományos igénnyel igyekezne Bogyay Kamill 1 csendőr alezredesnek, az 1945 előtti szentesi repülés 2 motorjának

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján - 1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.

Részletesebben

Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat munkaterve a 2012-2013-as tanévre

Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat munkaterve a 2012-2013-as tanévre ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1204 Budapest, Ady Endre u. 98. Tel/fax: 284-01-38; Tel.: 421-07-71 Email: pepe20@pepint.sulinet.hu Honlap: www.pepint.hu Pesterzsébeti Ifjúsági

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Családfa. Mittelman Ármin 1863 1944. Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890. Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)?

Családfa. Mittelman Ármin 1863 1944. Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890. Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Riegelhaupt Sámuel? 1930 Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890 Mittelman Ármin 1863 1944 Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)?

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben