Mi jogosítja fel a didaktikust arra, hogy tudományos tevékenységnek tekintse azt, amit csinál, és mivel érheti el, hogy mások is annak tekintsék?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi jogosítja fel a didaktikust arra, hogy tudományos tevékenységnek tekintse azt, amit csinál, és mivel érheti el, hogy mások is annak tekintsék?"

Átírás

1 Mi jogosítja fel a didaktikust arra, hogy tudományos tevékenységnek tekintse azt, amit csinál, és mivel érheti el, hogy mások is annak tekintsék? Vásárhelyi Éva ELTE TTK Matematikai Szakmódszertani Csoport / Universität Salzburg Didaktik der Mathematik Az alábbi írás vitaindítóként született. A megvitatás aktualitását emelte a szememben az a dilemma, amely egy cikk lektorálása közben alakult ki bennem. A dilemmámat feloldottam, de nem nyugodtam meg. Közösen kellene egy alapnívót meghatározni, amelyet aztán egységesen egységesen tudunk képviselni, és amely a didaktikai kutatásban járatlanok eligazodását segíti. 1. Kérdések Mit jelent a szak- (esetünkben informatika és matematika-) didaktikai kutatás és melyek tudományos voltának belso kritériumai? Mit jelent az, hogy a szakdidaktika interdiszciplináris tudomány? Mivel ismertetheti el magát a didaktikai kutatás tudományos kutatásként? Mi számít eredménynek? Mi egy szakdidaktikai tétel? Mikor és milyen mértékben számít egy szakdidaktikai tétel bizonyítottnak? Milyen bizonyítási módszereket fogadhatunk el tudományos indoklásnak? Mitol más egy elsosorban szakmai jellegu szakdidaktikai eredmény, mint a matematikai vagy az informatikai? Egyáltalán milyen kapcsolatban van a szakdidaktika és a szaktudomány? Milyen egy tudományos szakdidaktikai cikk? 2. Válasz-kísérletek 2.1 Az általánosság követelménye Alapveto tudományos kritériumnak tartom az általánosságra való törekvést. (Ez különbözteti meg számomra az esetleírást az esettanulmánytól.) Az általánosság jellege és mértéke tisztázandó, az ismérvek bovíthetok és bovítendok: A szakdidaktikai kutatás nem korlátozódhat (kizárólag) a szaktárgy oktatásának egyedi szituációjára vagy részletére, hanem ki kell terjednie a tanulók életkori sajátosságaira, a tantárgy tananyagának tartalmi vonatkozásaira, a tantervi követelményekkel való kapcsolatra, az iskolatípusra, különleges képzési célokra (általános, szak-, továbbképzés) is. Ez azt jelenti, hogy keresni és szisztematikusan vizsgálni kell olyan mélyebb elveket, tendenciákat, amelyek nem (vagy nem csak) felszínesen kötodnek a konkrét jelenségekhez. A szakdidaktika nem maradhat az iskolai oktatás napi problémáinak vizsgálatánál, hanem olyan eloremutató javaslatokat is ki kell dolgoznia, amely egy alkalmas társadalmi szituációban tudományosan megalapozott javaslatként kéznél van. Az általánossághoz elegendo feltétel már a hosszabb idore vonatkozó meggondolás, a fejlodési folyamatot vizsgálata (koherencia követelménye szemben a rövidtávú, szétszabdalt tanegységekkel ). Magyarországon vannak értékes példák a pedagógiai gyakorlat és elmélet következetes összehangolására (pl. Varga Tamás életmuve).

2 2.2 Interdisciplinaritás, a szakdidaktika és szaktudomány viszonya Az interdiszciplinaritás a szakdidaktika alapveto ismérve és egyben lényeges megkülönböztetoje a szaktudományos (pl. matematikai vagy informatikai) kutatásoktól. A szakdidaktikai kutatás egyik vonása az elméletek fejlodését és az elmélet és gyakorlat összehangolását illeto történeti szemlélet, ami nemcsak az érdekességek, hanem a tanulságok beépítését is jelenti. Az általánosságra való törekvés abban is megnyilvánul, hogy az adott kutatási téma történeti, nemzetközi, tudományközi vonatkozásait (eredményeit, elvárásait, módszereit empirikus, hermeneutikus, deduktív, ) is figyelembe kell venni. A szakdidaktikai kutatás az adott szaktudomány teljes rendszerén belül értelmezheto és értékelheto, többnyire speciális szaktudományi ismereteket és szakértelmet igényel. A szaktudományhoz való viszony tisztázása a tanárképzés számára is fontos. Ez persze összefügg a szakdidaktikai kutatás elismertségével. Ebbe az irányba mutató pozitív jel például a záróvizsga követelményeinek változása. Ugyanakkor tudjuk, hogy a szakdidaktika egy adott kérdésre többféle választ is adhat (mint azok a társadalomtudományok általában, amelyeknek a módszereit és eredményeit felhasználja). A szakdidaktika és a szaktudomány kapcsolatának vizsgálatához tekintsük az alábbi ábrát (itt magyarul, a cikk végén németül és angolul is megtalálható). Az iskolai tanulást és tanítást meghatározó tényezok és ismeretek birtokában létrehozunk egy didaktikai prototípust, amely tükrözi a szaktudomány és az individuális és kollektív tanulás sajátos feltételeit leíró és értelmezo társtudományok rendszerének (pszichológia, didaktika, szociológia, ) megfelelo tartalmat és a társadalmi környezet közvetlen hatásait. Egy didaktikai prototípus szakmai, psichológiai / szociológiai analízis alapján megpróbálja összekapcsolni a tantárgy szakmai rendszerét és azokat a motivációs és funkciókat, amelyek a konkrét tananyag elsajátítását megkönnyítik. Ábra: A tudomány didaktikai prototípus társadalom közötti kölcsönhatás

3 Az ábrán a szituációnak megfelelo didaktikai prototípus elkészítésének transzformációs lépései láthatók, amely azt jelenti, hogy az adott szaktudomány rendszerébol kiindulva az egyéni és kollektív feltételek (oktatási formák, tradíciók, ) analízise alapján az egyén feltételeinek megfelelo dinamikus sorozatokat (utakat) kell kidolgozni. (Az azonos szinteken és a különbözo szintek közötti kölcsönhatásokat sem szabad elfelejteni.) A tananyag tartalmi elrendezése a szaktudomány belso logikájának (a háttéraxiómarendszernek) megfeleloen gyakran többféleképpen is elrendezheto. A szaktudomány szempontjából elfogadható elrendezések közül a célnak, pedagógiai tradíciónak, eloismereteknek, megfeleloen választjuk ki a felépítést, módszereket, oktatási segédletet,, azaz didaktikai prototípust. A didaktikai prototípus pedagógiai és pszichológiai szempontok alapján elrendezve tartalmazza a tananyag alapelemeit (fogalmak, tulajdonságok, tények, tapasztalatok, módszerek, kísérletek, eljárások, törvényszeruségek, összefüggések, szabályok és keresztkapcsolatok), a tanulói tevékenységeket, a tananyaghoz való viszonyt A szakdidaktikai publikációkhoz A szakdidaktika tudományos legitimációjához elengedhetetlen, hogy a publikációk a tudományos közleményekkel szemben támasztott alapkövetelményeknek megfeleljenek. A szempontok összegyujtésében az egyedi eredményeket bemutató cikkekre szorítkozom, mivel a disszertációk, áttekinto-rendszerezo tanulmányok nemzetközi összehasonlítás nélkül nem képzelhetok el, és ez automatikusan egy követelményszintet is magával hoz. Egy tudományos közleménynek a szakdidaktikai kutatás valamely területére vonatkozó új tudományos eredményt vagy régi elmélet empirikus megerosítését szolgáló megállapításokat (és persze azok bizonyítását) kell tartalmaznia 2. A cikkek elé illik (a nemzetközi szokásnak megfeleloen) egy (a publikáló ország nyelvén írott) absztrakt, amely tartalmazza, hogy kiknek szánják a szerzok a cikket, szakdidaktikai szempontból összefoglalja a cikk témáját, a feldolgozás szempontjait (pl.: esettanulmány, problémamegoldási folyamat elemzése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, stb). Ha több cikkbol álló sorozatról van szó, akkor a mondanivaló megosztását és a cikkek szerkezetét. Segíteni kell az olvasónak azzal, hogy elhelyezzük a témát a didaktikai kutatásban, ismertetjük az elozményeket és a cikkben alátámasztani kívánt módszertani megállapításokat. Különösen fontos a fogalomrendszer tisztázása. Ez általában nehezebb feladat, mint a mondanivaló megfogalmazása, hiszen a szakdidaktika fogalomalkotása nem olyan egységes, mint például a matematikáé. (Pl.: a probléma egész mást jelent az angolszász irodalomban, mint Magyarországon) A módszertani állításokat (is) irodalmi hivatkozásokkal, indoklásokkal, a mögötte meghúzódó elméleti alapállással együtt célszeru közölni. Itt a szerzo, cím, kiadás, oldalszám megjelölése mellett arra is kell gondolni, hogy az idézett rész a környezetével együtt (nem is mindig egyértelmuen értelmezheto), tehát a saját értelmezésünket is érdemes tudatni. 1 Ennek a komplex rendszernek az áttekintéséhez, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez Fatalin (2001) egy számítógéppel támogatott modellt dolgozott ki, amely a tananyagstruktúrák áttekintését és vizsgálatát szemléletessé teszi. 2 Egy olyan mondat, hogy Sokat tanultunk a diákoktól... akkor illik egy tudományos publikációba, ha elemezve (tanuláspszichológiai, megismerési mozzanatok elemzése, értékelése a tanulók problémamegoldási folyamatában, ) fel is sorolunk néhány példát.

4 A magyar hagyományokhoz illo, a nemzetközi irodalomban megtalálható és gyakori téma az esettanulmány. Ehhez hozzátartozik a tervezés szakaszának leírása, probléma szakmai (pl. matematikai) elemzése, a megoldási utak ismertetése (irodalmi utalás részletesen leírás, he nem található meg megfelelo formában az irodalomban). didaktikai elemzés: célkituzés, módszertani tervezés (tudásfeltétel, életkori, tantervi feltételek, elozetes elvárások, utalás a megfelelo didaktikai irodalomra) 3 A fenti javaslatokat az induló didaktikai publikációkra általában gondolom, egy cikk esetében elég lenne ezek valamelyikét fogyelembe venni, mindezt azért, hogy a didaktikai állítás alátámasztást vagy cáfolatot kapjon. Irodalomjegyzék Deák, E. (1991). Kleingruppenthema: Mathematikdidaktik als Wissenschaft. In: Parisot, K. J. : Konferenciakötet az 1. Osztrák-magyar Matematikadidaktikai konferenciáról. Abakus Verlag xx-yy Fatalin, L. (2001). Strukturelle Analyse des Lernstoffes. In: Parisot, K. J., Vásárhelyi, É. (Eds.), Neue Sichtweisen in der Didaktik der Mathematik. Salzburg: Abakus Verlag (im Druck) Herber, H.-J. (2003). Adaptive teaching and learning: Inner differentiation and individualization by creating prototypes and analogies under consideration of motivational constraints (taking into account computerbased teaching and learning). Projektpályázat az Osztrák Tudományos Akadémia Kutatástámogatási alapjához. URL: Parisot, K. J. (2003). Mathematikdidaktik als interdisziplinäre Wissenschaft. Eloadás a január i osztrákmagyar doktoranduszszemináriumon. Vásárhelyi, É. (2003). Bemerkungen zur Prototypentheorie. 1. Függelék Herber, H.-J.: Adaptive teaching and learning: Inner differentiation and individualization by creating prototypes and analogies under consideration of motivational constraints (taking into account computerbased teaching and learning) c. projektpályázatában. (publikációként elokészületben, pdf formában URL: 3 Egy problémamegoldás témájú esettanulmánynál például: Miért éppen ez a probléma lett kiválasztva? Milyen szakmai ismeretek, jártasságok, készségek aktivizálását, fejlesztését hivatott a kituzött feladat szolgálni? Melyik feldolgozási mód milyen problémamegoldási stratégiát támogat? Melyik kezelési mód milyen módszertani nehézségeket rejt magában? Mi (és miért) a teendo az egyes nem célirányos ötletekkel? Hogyan lehet aktivizálni a problémamegoldás élményének elrontása nélkül a megoldáshoz vezeto ötleteket? (A magyar specialitásokat a külföldi olvasó számára megvilágítani, a hazai olvasóban tudatosítani, hogy ez magyar sajátosság.) Milyen módon ellenorizheto, hogy az ötletadó látja-e a megoldáshoz vezeto utat. Egyáltalán milyen módon rögzítodik a tanulói aktivitás? A tényleges tanulói tevékenység elemzo összehasonlítása a tervvel és a célokkal: szerencse? elokészítés? milyen tanári intenció vezetett a sikeres problémamegoldáshoz? Mik voltak a más javaslatok? Ki döntött és milyen alapon a célszeruségrol?

5

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Harmadik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális Pedagógiai Kutató és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt: Módszertani

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK 5 SZINTJE (SZTENDERDEK) rövidített változat

2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK 5 SZINTJE (SZTENDERDEK) rövidített változat A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

A kutatásalapú tanulás/tanítás ( inquiry-based learning/teaching, IBL) és a természettudományok tanítása

A kutatásalapú tanulás/tanítás ( inquiry-based learning/teaching, IBL) és a természettudományok tanítása Nagy Lászlóné SZTE, TTIK Biológiai Szakmódszertani Csoport SZTE, BTK Neveléstudományi Intézet Oktatáselméleti Kutatócsoport SZTE-MTA, Képességkutató Csoport A kutatásalapú tanulás/tanítás ( inquiry-based

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Második, javított változat Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag második, javított

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Szerkesztői előszó A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt keretében kidolgozta

Részletesebben

Az anyanyelvi nevelés új stratégiái *

Az anyanyelvi nevelés új stratégiái * Nyelv és iskola Az anyanyelvi nevelés új stratégiái * Az anyanyelvi nevelés új stratégiáinak megfogalmazását, a tartalmi és módszerbeli modernizációt szolgáló helyes döntéseket a változó világ, a kor követelményei

Részletesebben

Az együttnevelés gyakorlata az alsó középfokú oktatásban

Az együttnevelés gyakorlata az alsó középfokú oktatásban Az együttnevelés gyakorlata az alsó középfokú oktatásban Összefoglaló jelentés 2005 Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igény Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért Ezt a jelentést az Európai Ügynökség a

Részletesebben

Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint

Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint Készítette: Bókay Antal Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Elemi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési

Részletesebben

Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Oktatási Hivatal Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez A pedagógiai szakszolgálati intézményben

Részletesebben

Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás

Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola vezető: Dr. habil. Szabolcs Éva PhD Dömsödy Andrea Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori

Részletesebben

MUNKAANYAG. Megyeri Márta. Pedagógia, andragógia. A követelménymodul megnevezése: Interakció az egészségügyi ellátásban

MUNKAANYAG. Megyeri Márta. Pedagógia, andragógia. A követelménymodul megnevezése: Interakció az egészségügyi ellátásban Megyeri Márta Pedagógia, andragógia A követelménymodul megnevezése: Interakció az egészségügyi ellátásban A követelménymodul száma: 2321-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-012-50 PEDAGÓGIA,

Részletesebben

Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben. Foglalkozástervek

Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben. Foglalkozástervek Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben Foglalkozástervek Visszacsatolás az alapképzésbe Tartalom Új témák és tevékenykedtető módszerek a pedagógusképzésben... 1 Tartalom... 2 Bevezető...

Részletesebben

4.1. A szakcikkek felépítése... 4

4.1. A szakcikkek felépítése... 4 Kutatási eredmények publikálásának módszertana 1. Előszó a fejezethez... 2 2. Első lépés... 2 3. A kutatástól tudományos közlésig... 3 4. Tudományos szakcikk... 4 4.1. A szakcikkek felépítése... 4 5. Egyéb

Részletesebben

dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan?

dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan? dobbantó program tematikus füzetek Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni tanulni de hogyan? 2011 Gaskó Krisztina Gönczöl Enikő Horváth H. Attila Katona Nóra Megtanulni

Részletesebben

EPOSTL. Európai portfólió nyelvtanárjelölteknek. Reflexiós eszköz a nyelvpedagógus-képzés számára A B C D. Languages for social cohesion

EPOSTL. Európai portfólió nyelvtanárjelölteknek. Reflexiós eszköz a nyelvpedagógus-képzés számára A B C D. Languages for social cohesion Languages for social cohesion Language education in a multilingual and multicultural Europe Les langues pour la cohésion sociale L éducation aux langues dans une Europe multilingue et multiculturelle A

Részletesebben

Az iskolák belső világa

Az iskolák belső világa A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése Az iskolák belső világa Bábosik István Golnhofer Erzsébet Hegedűs Judit Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária Ollé János Szivák Judit Bölcsész Konzorcium 2006 Kiadta

Részletesebben

MUNKAANYAG. Czigléné Farkas Katalin. A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt. eszközszükséglet, valamint berendezés.

MUNKAANYAG. Czigléné Farkas Katalin. A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt. eszközszükséglet, valamint berendezés. Czigléné Farkas Katalin A tanórák előkészítése óratípusok, vázlatok- tervek és a hozzárendelt eszközszükséglet, valamint berendezés. A követelménymodul megnevezése: Általános pedagógiai asszisztensi feladatok

Részletesebben

Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában

Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában Szerkesztette: Csapó Benő és Zsolnai Anikó Kognitív és affektív fejlõdési folyamatok diagnosztikus

Részletesebben

Speciális kérdések és nézıpontok a felsıoktatásban. szerkesztette: Karlovitz János Tibor

Speciális kérdések és nézıpontok a felsıoktatásban. szerkesztette: Karlovitz János Tibor Speciális kérdések és nézıpontok a felsıoktatásban szerkesztette: Karlovitz János Tibor Neveléstudományi Egyesület Budapest 2009 Neveléstudományi Egyesület Kiskönyvtára, 1. Sorozatszerkesztık: Karlovitz

Részletesebben

Szakmai besza molo a Magyar Ke pesí te si keretrendszer bevezete se cí mű szakmai konzűlta cio val egybeko to tt konferencia ro l

Szakmai besza molo a Magyar Ke pesí te si keretrendszer bevezete se cí mű szakmai konzűlta cio val egybeko to tt konferencia ro l Szakmai besza molo a Magyar Ke pesí te si keretrendszer bevezete se cí mű szakmai konzűlta cio val egybeko to tt konferencia ro l 1 A konferencia időpontja: 2015. május 6. szerda A konferencia helyszíne

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

Az utóbbi fél évszázad változásai nyomán a társadalmi-gazdasági

Az utóbbi fél évszázad változásai nyomán a társadalmi-gazdasági A TANULÁS DIMENZIÓI ÉS A TUDÁS SZERVEZŐDÉSE Az utóbbi fél évszázad változásai nyomán a társadalmi-gazdasági fejlődéssel foglalkozó elemzések középpontjába került a tudás, a tanulás és az oktatás. Három

Részletesebben

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA JAVASLAT a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai

Részletesebben

KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA, CSOMA GYULA BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETÉBE ÉS MÓDSZERTANÁBA

KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA, CSOMA GYULA BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETÉBE ÉS MÓDSZERTANÁBA KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA, CSOMA GYULA BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETÉBE ÉS MÓDSZERTANÁBA BUDAPEST 2012 1 Írták: Csoma Gyula: 1-1.8. valamint a 2.1.1., 2.1.2., 2.1.3., 2.4.1. fejezetek Kraiciné Szokoly Mária:

Részletesebben

Pedagógiai háttér: környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiája

Pedagógiai háttér: környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiája Pedagógiai háttér: környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiája A környezeti nevelés, vagy az egyre inkább terjedő megnevezéssel a fenntarthatóság pedagógiája, mint az átfogó szocializációs folyamat

Részletesebben

Einhorn Ágnes. FEJLESZTÉS VAGY VIZSGATRÉNING? A fejlesztõ- és a mérõfeladatok különbségei

Einhorn Ágnes. FEJLESZTÉS VAGY VIZSGATRÉNING? A fejlesztõ- és a mérõfeladatok különbségei Einhorn`.qxp 2008.07.03. 6:01 Page 147 147 Einhorn Ágnes FEJLESZTÉS VAGY VIZSGATRÉNING? A fejlesztõ- és a mérõfeladatok különbségei A feladat a tanulási-tanítási folyamat legfontosabb alapegysége, mégis

Részletesebben

Kormányrendeletek. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról

Kormányrendeletek. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 66. szám 10635 III. Kormányrendeletek A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A Kormány a nemzeti

Részletesebben