Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ. Készítette: Kanyó Edina. Konzulens: Dr. Jakab Nóra.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ. Készítette: Kanyó Edina. Konzulens: Dr. Jakab Nóra."

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ Készítette: Kanyó Edina Konzulens: Dr. Jakab Nóra 2013 Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department THE REHABILITATION Author: Kanyó Edina Consultant: Dr. Jakab Nóra 2013 Miskolc

3 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar TANSZÉKI IGAZOLÓ LAP a szakdolgozat benyújtásához (alapképzési szakos hallgatók számára) Név:... Szak:..tagozat:... A szakdolgozat címe: A szakdolgozat angol nyelvű címe:.. Az engedélyező tanszék:... Első konzultáció: (a szakdolgozat tárgyának elfogadása, tájékoztatás a szakirodalomról és egyéb forrásokról). Miskolc, konzulens Ezt az igazolást a nappali és a levelező tagozaton egyaránt a II. félévi vizsgaidőszak végéig köteles a hallgató a Dékáni Hivatalban bemutatni és nyilvántartásba vétetni. Nyilvántartásba vettem: Miskolc, Dékáni Hivatal Második konzultáció: (A szakirodalom áttanulmányozása után a dolgozat vázlatának elkészítésekor.) Miskolc, Harmadik konzultáció: (Az első fogalmazvány elkészülésekor.) Miskolc, Negyedik konzultáció: (a dolgozat végleges elkészülte előtt) Miskolc, konzulens... konzulens konzulens Az igazoló lapot a szakdolgozathoz csatolni kell, anélkül a szakdolgozat nem fogadható el

4 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Ezt a lapot a szakdolgozathoz csatolva, azzal együtt kell megőrizni! Szakdolgozati értékelő lap (alapképzési szakos hallgatók számára) Név:...Szak:.tagozat:... A szakdolgozat címe: Teljes-e a szakdolgozat? (A kidolgozás megfelel-e a választott témának?) A szakirodalom és a források értékelése: (Ismeri-e és kritikai módon értékeli-e a hallgató a téma szakirodalmát?)... 3.A szakdolgozat szakmai színvonala, értékelése: A szakdolgozat stílusa (nyelvhelyesség, tömörség, pontosság stb.) és apparátusa (a hivatkozások, bibliográfia, mellékletek, ábrák színvonala): A jelölt által megválaszolandó kérdések: Javasolt érdemjegy:... Dátum:... A védés eredménye: szakdolgozati bíráló A védés eredményének indoklása: Dátum: a bíráló bizottság elnöke konzulens a bizottság kijelölt tagja

5 MISKOLCI EGYETEM Szabályzat a szakdolgozat készítéséről Oldalszám: sz. melléklet Változat száma: A2 SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy benyújtott szakdolgozatom kizárólag saját, önálló munkám. A benne található másoktól származó, nyilvánosságra hozott vagy közzétett gondolatok és adatok eredeti lelőhelyét a hivatkozásokban (lábjegyzetekben), az irodalomjegyzékben, illetve a felhasznált források között hiánytalanul feltüntetem. Miskolc,.. Név: Neptun kód: Aláírás:

6 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 1 II. A REHABILITÁCIÓ KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE EURÓPÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ SZABÁLYOZÁSA INTEGRÁCIÓS MODELLEK JOGI SZABÁLYOZÁS Az Európai Szociális Karta Az Egyesül Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei Közösségi jogi szabályozás III. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON JOGI SZABÁLYOZÁS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI 2012 ELŐTT ÉS UTÁN IV. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG - A CSÉLCSOPORT MEGHATÁROZÁSA A REHABILITÁCIÓ ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓJA RÉGI ÉS MODERN MEGKÖZELÍTÉSBEN FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ V. INTÉZMÉNYI HÁTTÉR NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP VI. REHABILITÁCIÓS PROGRAMOK ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS M PROGRAM VII. ÖSSZEGZÉS VIII. SUMMARY IX. IRODALOMJEGYZÉK X. HIVATKOZÁSJEGYZÉK XI. JOGSZABÁLYJEGYZÉK... 56

7 I. Bevezetés Köztudott, hogy Magyarországon sok a megváltozott munkaképességű, rokkantnyugdíjas személy és az is, hogy ezek az emberek még az egészséges társaiktól is nehezebben találnak munkát. Mindenki emlékszik még arra az időszakra, amikor pályaválasztás előtt állva számot tettünk arról, hogy mi az, ami érdekel, amivel foglalkozni szeretnénk, megvan-e ahhoz minden tudásunk és képességünk, és milyen akadályok, korlátok állnak előttünk. A megváltozott munkaképességű személyek is hasonlóan mérlegelnek, azonban a mérlegelés után számukra még szűkebb lehetőségek állnak fenn. Bár már évtizedek óta próbálnak hatékony megoldást találni ezeknek az embereknek a foglalkoztatási problémáira és a lehető legteljesebben érvényre juttatni az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét, mégis folyamatos változtatásokra, újításokra van szükség. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség a munkaerő-piacon valóban megvalósuljon, szükséges az állam által megteremtett jogi feltételek biztosítása, valamint a társadalomnak is arra kell törekednie, hogy az előítéletek megfékezésre kerüljenek és hozzájáruljanak, hogy ezen emberek is aktív tagjává váljanak a társadalomnak. Dolgozatom megírását az a probléma indokolta, hogy január 1-jét követően rengeteg változtatás lépett életbe a rokkantnyugdíj-rendszer, szűkebben a rehabilitációval kapcsolatban, amivel a biztonság, az átláthatóság és a munkára ösztönzés volt a kormány célja. A változtatásokat az indokolta, hogy a korábbi nehezen átlátható ellátások egyszerűbbek és rugalmasabbak legyenek, megteremtődjön a foglalkoztatás-központú rehabilitáció és a megmaradt képességek fejlesztése. Dolgozatomban az alábbiakat törekszem bemutatni: - a rehabilitáció, különösen a foglalkozási rehabilitáció milyen fejlődési mechanizmusokon ment keresztül a kezdetektől napjainkig - milyen jogi szabályozások alakították a rehabilitációt - mennyiben lett egyszerűbb vagy éppen bonyolultabb a mostani ellátási rendszer a régebbihez képest - milyen intézmények és programok segítik a megváltozott munkaképességű személyek csoportját 1

8 II. A rehabilitáció kialakulása és fejlődése Európában A munkaképes korú megváltozott munkaképességű állampolgárok foglalkoztatásának megoldása minden korszakban gazdasági és társadalmi érdeke volt az államoknak. Mivel lakosságon belüli arányuk az egyik legszélesebb a fejlett országokban is, így egyik ország sem engedhette meg magának azt, hogy egy ilyen nagy számú csoportot kirekesszen a munka világából és járadékossá minősítse megváltozott munkaképességű állampolgárait. Viszont az újraintegrálódásnak elbátortalanító tényezői vannak mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon. A munkavállalók részéről kockázati okként jelentkezik a járadékcsapda és a járadékok elvesztése, munkaadói oldalról pedig visszatartó erőként jelentkezik, hogy a munkáltatók félnek a jelentős költségekkel járó munkahely átformálásától. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzetének megoldása azonban egyre fontosabb feladattá vált és válik a különböző korokban és társadalmakban. 1 A francia forradalom győzelme után, mely Európa történetének meghatározó eseménye volt a XVIII. század végén, állami célkitűzésnek tekintették a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavak keretei között a munkalehetőségek megteremtését a forradalomban szerencsétlenül járt polgárok számára és azt, hogy segíteni kell a munkaképtelenné váltakat. Ezen elvek rögzítésével sikerült megfogalmazni először a foglalkozási rehabilitáció társadalmi igényét, melyek ma már minden civilizált állam jogrendszerében megtalálhatóak. A foglalkozási rehabilitáció igénye az ipari forradalommal erősödött a XIX. században. Az egyre növekvő gépesítéssel és a gyáripar kialakulásával párhuzamosan nőtt az üzemi balesetek száma, ugyanis a gyors fejlődés ellenére a védőberendezések teljes hiánya volt jellemző erre a korszakra. Ennek eredményeképp a kialakuló munkásosztály több államban sikeresen lépett fel amellett, hogy a munkáltatónak kártérítést kell fizetnie az üzemi balesetek következtében rokkanttá vált munkavállalóknak. 1 Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó,

9 Ennek következtében született meg elsőként a század végén Angliában és Poroszországban az első társadalombiztosítási törvény, amellyel megindult egy folyamat a rokkantak megsegítése érdekében. 2 A 20. század első felében a szakszervezeti mozgalmak erősödésével párhuzamosan Európa-szerte felerősödött a kötelező társadalombiztosítás gondolata is, illetve az, hogy a megváltozott munkaképességűek továbbfoglalkoztatása hogyan és milyen feltételek között valósítható meg. A második világháborút követő időszakban mind Európában, mind az USA-ban nagy gondot fordítottak a háborús rokkantak és megváltozott munkaképességű polgárok foglalkoztatására, illetve képzésére, ugyanis a több millió háborús sebesült szervezett megsegítésére mind gazdasági, mind társadalmi szempontból ezt találták a legjobb megoldásnak. A második világháború befejezése után tehát erőteljesen megindul a foglalkozási rehabilitáció rendszerének kialakítása, mely rendszer fejlesztését minden korszakban nagyon fontos és folyamatos feladatnak tekintenek. Az alábbi öt állam kiemelkedő szerepet töltött be a foglalkozási rehabilitáció rendszerének kiépülésében 3 : Franciaország: 1975-tól ismerik el a rokkantak munkához való jogát, ekkortól szabályozza törvény a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Olyan rehabilitációs központot hoztak létre, ahol a dolgozni vágyó rokkantak különböző vizsgálatait végzik el (egészség-és készségvizsgálat), majd tájékoztatják az adott személyt, hogy milyen lehetőségei vannak az elhelyezkedésre. Nagy-Britannia: 1945 óta kötelező a munkáltatóknak megváltozott munkaképességű egyént foglalkoztatniuk. Ebben az évben jött létre egy olyan nagyvállalat, amelynek célja a rokkantak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Hasonlóan Franciaországhoz, itt is létrehoztak rehabilitációs központokat, ahol tájékoztatják az érintetteket a foglalkoztatási lehetőségeikről és szakmai tanácsokkal is ellátják őket. 2 Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó, Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó,

10 Dánia: az állam lehetőséget teremtett arra, hogy ha a munkaadó ugyanabba a munkakörbe visszahelyezi a rokkant személyt, ahol balesete előtt dolgozott, a társadalombiztosítástól 50%-os visszafizetést kérhet. Finnország: 1946-ban jelent meg a rehabilitációs törvényük. Kimondja, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási és képzési költségeit a munkaadók az államtól visszaigényelhetik. Itt is találkozhatunk rehabilitációs központokkal, valamint egy koordinációs bizottsággal is, melyet a Szociális Minisztérium hozott létre a rehabilitációban közreműködő szervek összehangolására. Belgium: 1963-tól végzi állami szervezet az érintettek rehabilitációját. Felkutatják és regisztrálják őket, valamint segítik az elhelyezkedésüket. A munkáltatók állami támogatást vehetnek igénybe, amennyiben vállalják, hogy egy meghatározott számú megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak. 1. Az Európai Unió szabályozása Az aktív, munkaképes korú megváltozott munkaképességűek rehabilitációja manapság is fontos és megoldandó probléma az Európai Unióban. Az Unió fontosnak tartja, hogy minden tagállam az állampolgárai számára egyenlő hozzáférést biztosítson a munkához, illetve a különböző képzésekhez. Foglalkozási stratégiája közé tartozik az alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkező aktív és inaktív fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatottságának javítása. Ezek az emberek egy olyan csoportot képeznek, amin belül vannak, akiknek a hiányos, elavult szakmai tudását, alacsony iskolai végzettségét, megkopott képességeit kell növelni, illetve fejleszteni, másoknak viszont hosszabb utat kell bejárni addig, amíg elegendően motiváltak lesznek a munkavállalásra és rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel és ismeretekkel. Ehhez persze szükség volt arra, hogy hosszú évek során az esélyegyenlőség szabályozása teljes körűen kiépüljön 4 : 1948 Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) jóváhagyta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely szerint minden embernek joga van a megfelelő életszínvonalhoz, az élelemhez, ruhához, lakáshoz, orvosi és szociális ellátáshoz. 4 Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János: Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3. A komplex rehabilitáció, Szekszárd,

11 1950 Az Európa Tanács elfogadta az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római szerződést, amely kinyilvánította az emberi jogokat beleértve a fogyatékos személyek jogait is Az Európai Szociális Karta az 1.,9.,10. cikkében külön megemlíti a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek érdekében hozott intézkedéseket az ENSZ által elkészített Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról Szóló Nemzetközi Egyezmény a szociális jogokra vonatkozóan tartalmaz egy általános közleményt Újabb ENSZ dokumentum, a Nyilatkozat a társadalmi fejlődésről és haladásról már deklarálja a fogyatékossággal élő emberek jogait, jólétük biztosítását Az ENSZ Közgyűlése elfogadja az Értelmi Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációját A Közgyűlés által 37/52 sz. határozataként elfogadott, a fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó akcióprogram, amely azt hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élő embereket is ugyanazok a lehetőségek illetik meg, mint az összes többi állampolgárt Megfogalmazásra kerül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) évi 159. egyezménye A Fogyatékos Személyek Szakmai rehabilitációjáról és Alkalmazásáról. Ezáltal garantálták a fogyatékkal élők képzését és foglalkoztatását Az ENSZ bejelentette, hogy a következő 10 év a Fogyatékos Személyek Nemzetközi Évtizede lesz ( ) Az Európai Unió meghirdeti a HELIOS I. Közösségi programot ( ), amelynek fő törekvése a fogyatékkal élő személyek integrációja, képzése, rehabilitációja Elfogadásra kerül a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól. Itt jelenik meg először a kötelezettségvállalás a fogyatékos munkavállalók vonatkozásában Az Európa Tanács elfogadja az Átfogó politika a fogyatékos személyek rehabilitációjára címmel megjelent ajánlást. Ez az ajánlás több mint egy évtizeden át volt az alapja a fogyatékosságügyi szakpolitikáknak Megalakul az Európai Fogyatékosügyi Fórum Az ENSZ elfogadja A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősítését célzó általános szabályokat (Standard Rules). 5

12 1993 Az Európai Unió elindítja a HELIOS II. ( ) akcióprogramot, melynek fókuszában az esélyegyenlőség és az integráció áll Az Európai Szociális Karta a 15. cikkben külön felhívja a figyelmet a fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek képzésére, rehabilitációjára Létrejött a Római Szerződést módosító Amszterdami Szerződés, amely: a.) egyértelműen tiltja a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Ennek következtében a fogyatékos személyeket ért diszkrimináció esetén az Európai Bírósághoz fordulhatnak. b.) Módosítja a Római Szerződés 136. cikkét: a közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét a munkaerőpiacról kirekedt személyek beilleszkedése kérdésében. c.) a Római Szerződés 95. cikkét kiegészítette az alábbiakkal: a közösségi intézményeknek a hatályos számozás szerinti 95. cikke alapján meghozott minden egyes jogszabály esetében figyelembe kell venniük a fogyatékkal élő személyek igényeit Az Európai Unió Tanácsa kihirdeti a 2000/78/EK Irányelvet a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód követelményeiről Az ENSZ Közgyűlése létrehoz egy bizottságot a fogyatékos szervezetek szakértőinek közreműködésével, melynek feladata a fogyatékos személyek jogait védő szerződés létrehozása Madridi Nyilatkozat, amely megfogalmazza, hogy a fogyatékos személyeket is megilletik az alapvető emberi jogok Az Európa Tanács kezdeményezésére eaccessability néven egy olyan információs adatbázist létrehozására törekedtek, amely lehetőséget teremt a fogyatékos személyek számára is az információhoz való jog érvényesítésére Az Európa Tanács elfogadja a diszkriminációellenes Malagai Nyilatkozatot Elfogadásra kerül az Európai Unió által az Európai Fogyatékosügyi Stratégia ( ) Az ENSZ szervezésében elfogadják A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt Az Esélyegyenlőség Éve Európában 5 Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János: Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3. A komplex rehabilitáció, Szekszárd,

13 2007 Elindul a PROGRESS, amely a fogyatékossággal élő személyeket is segítő foglalkoztatási és társadalmi program Az Európai Bizottság elfogadja az Európai Fogyatékosügyi Stratégiát ( ), amelynek törekvése az integrált oktatás elősegítése, a szegénységből adódó hátrányok leküzdése és a gazdasági válság következményeinek enyhítése. Az Európai Unióban a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási stratégiája hosszú távú program, mely során célul tűzték ki, hogy ezek az emberek is egyenlő esélyekkel vegyenek részt a munkaerő piacon, és biztosított legyen ezen csoport számára is a képességeik megvalósítása. Mindezek végrehajtása érdekében az Európai Közösségek Bizottsága a holisztikus szemléletű stratégiák megvalósítását ajánlotta a tagállamoknak: - A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve az egészségi és szellemi állapotát, képességeit, készségeit. Fel kell tárni a problémák okait, és az okokat kell kezelni, megszüntetni. A holisztikus szemlélet fontos eleme a megelőzés Integrációs modellek 7 Egyesült Királyság: Központi szerepet kapott a fogyatékkal élők munkaerő piaci esélyegyenlősége. Felismerték, hogy mind társadalmi, mind gazdasági érdek fűződik a fogyatékkal élők foglalkoztatásához és éppen ezért minden segítséget megadnak ezeknek az embereknek, hogy visszajussanak a munkaerő piacra és állás találjanak. Megreformálták a rokkantsági segélyezés intézményét és olyan programokat dolgoztak ki, amelyek hosszú távú segítséget nyújtanak a gazdaságilag inaktív, munkaképes korú, fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci integrálódásához. Ausztria: Nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre. 4 megelőzési szintet állítottak fel: - első szint: munkavédelem és foglalkozási megbetegedések megelőzése - második szint: az egészség megromlása már bekövetkezett, de cél a munkahely elveszítésének és a munkanélkülivé válásnak a megelőzése 6 A komplex rehabilitáció (2012) A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon (1987) 7

14 - harmadik szint: megelőzni az egészség további romlását és a tartós munkanélküliséget - negyedik szint: reintegráció a társadalomba és a munka világába Rehabilitációs központok segítik a fogyatékkal élők munkába állását. Németország: Foglalkozási Rehabilitációs Központ segíti az érintettek elhelyezkedését igény- és képesség felmérésekkel, képzésekkel, álláskeresési technikák oktatásával. Írország: Véleményük szerint a munkaadók hozzáállása, a munkahelyekre történő eljutás nehézségei és a magas közlekedési költségek mind a fogyatékos személyek elhelyezkedését nehezítik. A Fogyatékosügyi Törvény, és az erre alapozott Fogyatéskosügyi Stratégia segíti az érintettek elhelyezkedését. Franciaország: Bevezették a kompenzációhoz való jogot, ezáltal elismerték a fogyatékkal élők hátrányos helyzetét és tiszteletben tartották céljaikat, igényeiket. 3. Jogi szabályozás A különböző nemzetközi jogszabályok, szerződések ugyanolyan hatással vannak a megváltozott munkaképességű személyek védelmére, akárcsak a hazai jogalkotás termékei. Több nemzetközi egyezmények, alapdokumentumok, szabályok vonatkoznak a rehabilitációra, melyek közül az alábbiakat tekintjük relevánsnak: 3.1. Európai Szociális Karta ben Torinóban fogadták el az Európa Tanács munkájának eredményeként, melyet Magyarországon az évi C. törvénnyel hirdettek ki. Többek között az alábbi alapvető jogokat garantálja: - a munkához való jogot - az igazságos munkafeltételekhez való jogot - a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogot - a tisztességes munkadíjazáshoz való jogot - a szervezkedéshez való jogot - a gyermekek és a fiatalok védelméhez való jog - a szakmai képzéshez való jog - a szociális biztonsághoz való jog 8 Az Európai Szociális Charta (Letöltés ideje: ) 8

15 - a fizikailag vagy mentálisan rokkant személyek joga a szakmai képzésre, rehabilitációra és a szociális ellátásra - a családok szociális, jogi és gazdasági védelemre való joga 15. cikk A fogyatékossággal élő személyek joga a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez. Annak érdekében, hogy a Felek biztosítsák a fogyatékossággal élő személyeknek, tekintet nélkül a korukra és fogyatékosságuk eredetére, illetve természetére, hogy hatékonyan gyakorolhassák a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz való jogot és azt, hogy részt vehessenek a közösség életében, vállalják különösen, hogy: 1. megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal élő személyek ahol csak lehetséges, az általános programok keretén belül kapják meg a pályaválasztási tanácsadást, oktatást és szakmai képzést, és ahol ez nem lehetséges, biztosítsák ezt speciális magán vagy állami testületek révén; 2. minden olyan intézkedéssel előmozdítják foglalkoztatásukat, amelyek arra bátorítják a munkáltatókat, hogy a mindennapos munkakörnyezetben alkalmazzanak és tartsanak meg fogyatékossággal élő személyeket és igazítsák a munkavégzési feltételeket szükségleteikhez, vagy pedig, ahol ez a fogyatékosság miatt nem lehetséges, rendezzenek be, vagy hozzanak létre a fogyatékosság szintjének megfelelő védett foglalkoztatást. Bizonyos esetekben ezek az intézkedések speciális elhelyezést és segítő szolgáltatásokat tehetnek szükségesség; 3. különösen előmozdítják teljes társadalmi integrálódásukat és a közösség életében való részvételüket olyan intézkedések segítségével, beleértve a technikai segédeszközöket is, amelyek célja leküzdeni a kommunikációs és mozgási korlátokat és lehetővé tenni a hozzájutást a közlekedéshez, lakáshoz, kulturális tevékenységhez és szabadidőhöz. 9 Fentiek értelmében tehát a fogyatékossággal élő személyeknek függetlenül a korukra és fogyatékosságuk eredetére, joguk van: - szakmai oktatáshoz, képzéshez - szociális ellátásokhoz - rehabilitációhoz 9 Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg,

16 3.2 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről 10 Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik nagyon komoly feltétele volt az, hogy az állampolgárok egyenlő esélyekkel indulhassanak el az élet bármelyik területén, részesüljenek azonos szociális és egészségügyi ellátásban, iskoláztatási és munkalehetőségekben ide értve és kiemelt figyelmet kapva természetesen a megváltozott munkaképességű, valamilyen fogyatékossággal élő személyeket is. A tagállamok ezen elvárásokat szem előtt tartva alapvető feladatukként tartják számon, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatási mutatóit javítsák. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének évtizedek óta hangsúlyos politikája a fogyatékos emberek jogainak biztosítása. A szabályok kidolgozásával célul tűzték ki azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek is teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak és ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint bárki más. Történeti előzmények: A Közgyűlés december 3-án a Rokkantak Nemzetközi Évének (1981) hatására meghozta a 37/52 számú határozatát, mely egy világszintű akcióprogram volt a fogyatékossággal élő emberek helyzetének fejlesztésére vonatkozóan. Alapvető cél volt, hogy a fogyatékos személyek számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet minden területén ben egy szakértői találkozót tartottak, ahol a világszintű akcióprogram végrehajtását ellenőrizték. Olyan vezérelvek megfogalmazását javasolták, amelyeknek alapja a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerése. 11 A találkozón vetették fel egy olyan nemzetközi egyezmény gondolatát, amely felszámolja a fogyatékossággal élő emberekkel szembeni diszkriminációt és amihez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A Közgyűlés 42. ülésszakára Olaszország elkészítette az egyezmény vázlatát, a 44. ülésszakra pedig Svédország további javaslatokat tett a tervezetre vonatkozóan. Azonban az egyezmény tervezet megosztotta a résztvevők véleményét, ugyanis több delegá- 10 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

17 ció szerint az emberi jogi dokumentumok is biztosítják ugyanazokat a jogokat a fogyatékossággal élők számára, mint bármely más polgár számára. A Gazdasági és Szociális Tanács évi első rendes ülésén felkérte a Szociális Fejlesztési Bizottságot, hogy szervezzen meg egy szakértőkből álló, támogatott csoport felállítását, amely alapvető szabályokat dolgoz ki a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének garantálására, együttműködik a különböző kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint a fogyatékossággal élők szervezeteivel. A kidolgozott szabályok számos delegáció támogatását nyerte el, ennek következtében február 20-án a 32/2 számú határozatban lefektették a nyílt ad hoc bizottság 12 létrehozásának alapjait. A szabályok kidolgozására nagy hatással volt a Rokkantak Évtizede ( ). Ezen szabályok alapként szolgálhatnak a fogyatékossággal élő személyek szervezetei tevékenysége számára, és amennyiben a tagállamok azzal a szándékkal kezdik el használni ezeket, hogy biztosítsák a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét, akár nemzetközi szokásjoggá is válhatnak. A szabályok 4 nagy témakör köré csoportosulnak: 1. Az egyenlő részvétel előfeltételei: 1. szabály: a tudatosság növelése 2. szabály: egészségügyi ellátás 3. szabály: rehabilitáció 4. szabály: segítő szolgáltatások 2. Az egyenlő részvétel célterületei: 5. szabály: hozzáférhetőség 6. szabály: oktatás 7. szabály: foglalkoztatás 8. szabály: a jövedelem szinten tartása és a szociális biztonság 9. szabály: családi élet és személyes integritás 10. szabály: kultúra 11. szabály: pihenés és sport 12. szabály: vallás 12 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

18 3. A végrehajtás lépései 13. szabály: információ és kutatás 14. szabály: politikai irányelvek formálása és tervezés 15. szabály: törvényhozás 16. szabály: gazdasági irányelvek 17. szabály: a tennivalók koordinálása 18. szabály: a fogyatékossággal élő személyek szervezetei 19. szabály: a munkatársak képzése 20. szabály: a szabályok végrehajtásával összefüggő fogyatékosügyi programok országos szintű ellenőrzése és értékelése 21. szabály: műszaki és gazdasági együttműködés 22. szabály: nemzetközi együttműködés 4. Ellenőrző mechanizmusok 3.szabály: A rehabilitáció Ez a szabály kimondja, hogy a tagállamoknak meg kell teremteni azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fogyatékossággal élő emberek igényeihez igazodnak, fenntartva önállóságukat és tekintet nélkül, minden fogyatékos ember érje el ezeket a szolgáltatásokat. Olyan programokat kell kidolgozniuk, amelyek a leginkább alkalmazkodnak a fogyatékos személyek igényeihez és természetesen az esélyegyenlőség elvéhez. - az ilyen programok tartalmazzák a tevékenységek széles skáláját, pl. alapvető ügyességi tréning egy érintett funkció javítására vagy pótlására, tanácsadás a fogyatékossággal élő embereknek és családtagjainak, az önállóság fejlesztése és alkalmi szolgáltatások, pl. felmérés és útmutatás. 13 Ez a szabály mondja ki továbbá, hogy minden személy, akinek szüksége van rehabilitációra, érje el és kapja meg azt, valamint a családtagjaik számára is biztosítsák a részvételt ezen programok, szolgáltatások tervezésében és szervezésében. Bátorítani kell továbbá azokat a fogyatékossággal élő embereket és családjukat, akik már rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel, hogy vegyenek részt a rehabilitációban mint pl. képzett oktatók vagy tanácsadók. 13 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

19 - minden rehabilitációs szolgáltatás legyen elérhető abban a helyi közösségben, ahol a fogyatékossággal élő ember lakik. Egyes esetekben azonban bizonyos képzési célok elérése érdekében, meghatározott idejű rehabilitációs tanfolyamokat lehet szervezni, indokolt esetekben bentlakásos formában. - a tagállamok használják fel a fogyatékossággal élő emberek szervezeteinek szakértelmét a rehabilitációs programok kialakításában és értékelésében szabály: Foglalkoztatás A fogyatékossággal élő embereknek lakóhelyüktől függetlenül egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük a munkaerőpiacon való integrációban. A foglalkoztatásügyi politika nem tehet különbséget a fogyatékossággal élőkkel szemben és képessé kell tenni ezeket az embereket arra, hogy gyakorolják az őket megillető jogokat, leginkább a foglalkoztatás területén. Ehhez azonban támogatásra van szükségük a tagállamok részéről mind a dolgozni vágyó fogyatékos személyeknek, mind pedig a munkaadóknak. - a tagállamok akcióprogramjai tartalmazzanak: a) olyan intézkedéseket, amelyek alapján úgy tervezzék és alakítsák át a munkahelyeket és munkaterveket, hogy hozzáférhetőek legyenek a különböző fogyatékosságokkal élő emberek számára; b) támogatást az új technológiák alkalmazására és a segédeszközök, szerszámok és berendezések kifejlesztésére és gyártására, hogy azok könynyebben hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő emberek számára, és ők képesek legyenek elhelyezkedni és megtartani munkahelyüket; c) lehetőséget a megfelelő képzésre, elhelyezésre és folyamatos támogatásra a személyi segítők és tolmácsszolgáltatások vonatkozásában. 15 A szakszervezetek és munkaadók összefogásával olyan munkafeltételek kialakítására, felvételi eljárásokra, munkavédelmi intézkedésekre törekszik ezen szabály, hogy lehető- 14 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

20 séget biztosítsanak a munkahelyi balesetet szenvedtek számára a rehabilitációra, valamint megakadályozzák a további sérüléseket. - az legyen mindig a cél, hogy a fogyatékossággal élő emberek a nyílt munkaerőpiacon nyerjenek alkalmazást. Azon fogyatékossággal élő emberek számára, akiknek igényeit nem elégíti ki a nyílt munkaerőpiac, védett vagy támogatott kis foglalkoztató egységek jelenthetik az alternatívát. Fontos az, hogy ezeknek a programoknak a minőségét mérjék fel abból a szempontból, megfelelő és elégséges alkalmat teremtenek-e a fogyatékossággal élő embereknek a munkaerőpiacon való foglalkoztatásra Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ENSZ első szakosodott szervezete, amely munkaügyi normákat fogalmaz meg Egyezmény vagy Ajánlás formájában számú egyezmény a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája június 1-jén ült össze. A konferencián javaslatot tettek egy új, korszerűbb egyezmény létrehozására, hivatkozva arra, hogy a foglalkozási rehabilitációról szóló évi ajánlás elfogadása óta a tagállamok kapcsolódó jogszabályaiban, valamint a rehabilitáció gyakorlatában olyan változások mentek végbe, amik szükségessé teszik egy új nemzetközi előírás elfogadtatását. Az igények megfogalmazásakor figyelembe vették azt is, hogy a Rokkantak Nemzetközi Évének (1981) hatására egyre több nemzetközi program és intézkedés született meg arra, hogy a fogyatékkal élő emberek is teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak és a munka világának városban és vidéken egyaránt. Ezeket a javaslatokat foglalták össze egy nemzetközi egyezmény formájában, amelyet június 20-án fogadott el az ILO A foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról szóló évi egyezmény néven. Az egyezmény hatására a tagállamok olyan politikát fejlesztenek ki, amelyek segítségére lesznek a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésé- 16 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról 175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):..

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):.. 4. számú melléklet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1 Neve:. 1.1.2 Születési neve:..

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

ÁROP-1.A

ÁROP-1.A ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 3. Szak: jogász Neptun-kódja: 30703 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

168. sz. Ajánlás. a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek)

168. sz. Ajánlás. a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek) 168. sz. Ajánlás a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

- - Baracska Község Önkormányzata 2471 Baracska, Kossuth u. 29. Tel.: 22/ , Fax: 22/

- - Baracska Község Önkormányzata 2471 Baracska, Kossuth u. 29. Tel.: 22/ , Fax: 22/ Baracska Község Önkormányzata 2471 Baracska, Kossuth u. 29. Tel.: 22/454-050, Fax: 22/454-052 1. melléklet a 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM a 18. életévét betöltött tartósan beteg

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. Melléklet a 148/2015. (VI.30) számú KT határozathoz Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE SZABÁLYZAT SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉRŐL Miskolc, 2013

Részletesebben