Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ. Készítette: Kanyó Edina. Konzulens: Dr. Jakab Nóra.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ. Készítette: Kanyó Edina. Konzulens: Dr. Jakab Nóra."

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék A REHABILITÁCIÓ Készítette: Kanyó Edina Konzulens: Dr. Jakab Nóra 2013 Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department THE REHABILITATION Author: Kanyó Edina Consultant: Dr. Jakab Nóra 2013 Miskolc

3 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar TANSZÉKI IGAZOLÓ LAP a szakdolgozat benyújtásához (alapképzési szakos hallgatók számára) Név:... Szak:..tagozat:... A szakdolgozat címe: A szakdolgozat angol nyelvű címe:.. Az engedélyező tanszék:... Első konzultáció: (a szakdolgozat tárgyának elfogadása, tájékoztatás a szakirodalomról és egyéb forrásokról). Miskolc, konzulens Ezt az igazolást a nappali és a levelező tagozaton egyaránt a II. félévi vizsgaidőszak végéig köteles a hallgató a Dékáni Hivatalban bemutatni és nyilvántartásba vétetni. Nyilvántartásba vettem: Miskolc, Dékáni Hivatal Második konzultáció: (A szakirodalom áttanulmányozása után a dolgozat vázlatának elkészítésekor.) Miskolc, Harmadik konzultáció: (Az első fogalmazvány elkészülésekor.) Miskolc, Negyedik konzultáció: (a dolgozat végleges elkészülte előtt) Miskolc, konzulens... konzulens konzulens Az igazoló lapot a szakdolgozathoz csatolni kell, anélkül a szakdolgozat nem fogadható el

4 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Ezt a lapot a szakdolgozathoz csatolva, azzal együtt kell megőrizni! Szakdolgozati értékelő lap (alapképzési szakos hallgatók számára) Név:...Szak:.tagozat:... A szakdolgozat címe: Teljes-e a szakdolgozat? (A kidolgozás megfelel-e a választott témának?) A szakirodalom és a források értékelése: (Ismeri-e és kritikai módon értékeli-e a hallgató a téma szakirodalmát?)... 3.A szakdolgozat szakmai színvonala, értékelése: A szakdolgozat stílusa (nyelvhelyesség, tömörség, pontosság stb.) és apparátusa (a hivatkozások, bibliográfia, mellékletek, ábrák színvonala): A jelölt által megválaszolandó kérdések: Javasolt érdemjegy:... Dátum:... A védés eredménye: szakdolgozati bíráló A védés eredményének indoklása: Dátum: a bíráló bizottság elnöke konzulens a bizottság kijelölt tagja

5 MISKOLCI EGYETEM Szabályzat a szakdolgozat készítéséről Oldalszám: sz. melléklet Változat száma: A2 SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy benyújtott szakdolgozatom kizárólag saját, önálló munkám. A benne található másoktól származó, nyilvánosságra hozott vagy közzétett gondolatok és adatok eredeti lelőhelyét a hivatkozásokban (lábjegyzetekben), az irodalomjegyzékben, illetve a felhasznált források között hiánytalanul feltüntetem. Miskolc,.. Név: Neptun kód: Aláírás:

6 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 1 II. A REHABILITÁCIÓ KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE EURÓPÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ SZABÁLYOZÁSA INTEGRÁCIÓS MODELLEK JOGI SZABÁLYOZÁS Az Európai Szociális Karta Az Egyesül Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei Közösségi jogi szabályozás III. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON JOGI SZABÁLYOZÁS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI 2012 ELŐTT ÉS UTÁN IV. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG - A CSÉLCSOPORT MEGHATÁROZÁSA A REHABILITÁCIÓ ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓJA RÉGI ÉS MODERN MEGKÖZELÍTÉSBEN FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ V. INTÉZMÉNYI HÁTTÉR NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP VI. REHABILITÁCIÓS PROGRAMOK ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS M PROGRAM VII. ÖSSZEGZÉS VIII. SUMMARY IX. IRODALOMJEGYZÉK X. HIVATKOZÁSJEGYZÉK XI. JOGSZABÁLYJEGYZÉK... 56

7 I. Bevezetés Köztudott, hogy Magyarországon sok a megváltozott munkaképességű, rokkantnyugdíjas személy és az is, hogy ezek az emberek még az egészséges társaiktól is nehezebben találnak munkát. Mindenki emlékszik még arra az időszakra, amikor pályaválasztás előtt állva számot tettünk arról, hogy mi az, ami érdekel, amivel foglalkozni szeretnénk, megvan-e ahhoz minden tudásunk és képességünk, és milyen akadályok, korlátok állnak előttünk. A megváltozott munkaképességű személyek is hasonlóan mérlegelnek, azonban a mérlegelés után számukra még szűkebb lehetőségek állnak fenn. Bár már évtizedek óta próbálnak hatékony megoldást találni ezeknek az embereknek a foglalkoztatási problémáira és a lehető legteljesebben érvényre juttatni az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét, mégis folyamatos változtatásokra, újításokra van szükség. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség a munkaerő-piacon valóban megvalósuljon, szükséges az állam által megteremtett jogi feltételek biztosítása, valamint a társadalomnak is arra kell törekednie, hogy az előítéletek megfékezésre kerüljenek és hozzájáruljanak, hogy ezen emberek is aktív tagjává váljanak a társadalomnak. Dolgozatom megírását az a probléma indokolta, hogy január 1-jét követően rengeteg változtatás lépett életbe a rokkantnyugdíj-rendszer, szűkebben a rehabilitációval kapcsolatban, amivel a biztonság, az átláthatóság és a munkára ösztönzés volt a kormány célja. A változtatásokat az indokolta, hogy a korábbi nehezen átlátható ellátások egyszerűbbek és rugalmasabbak legyenek, megteremtődjön a foglalkoztatás-központú rehabilitáció és a megmaradt képességek fejlesztése. Dolgozatomban az alábbiakat törekszem bemutatni: - a rehabilitáció, különösen a foglalkozási rehabilitáció milyen fejlődési mechanizmusokon ment keresztül a kezdetektől napjainkig - milyen jogi szabályozások alakították a rehabilitációt - mennyiben lett egyszerűbb vagy éppen bonyolultabb a mostani ellátási rendszer a régebbihez képest - milyen intézmények és programok segítik a megváltozott munkaképességű személyek csoportját 1

8 II. A rehabilitáció kialakulása és fejlődése Európában A munkaképes korú megváltozott munkaképességű állampolgárok foglalkoztatásának megoldása minden korszakban gazdasági és társadalmi érdeke volt az államoknak. Mivel lakosságon belüli arányuk az egyik legszélesebb a fejlett országokban is, így egyik ország sem engedhette meg magának azt, hogy egy ilyen nagy számú csoportot kirekesszen a munka világából és járadékossá minősítse megváltozott munkaképességű állampolgárait. Viszont az újraintegrálódásnak elbátortalanító tényezői vannak mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon. A munkavállalók részéről kockázati okként jelentkezik a járadékcsapda és a járadékok elvesztése, munkaadói oldalról pedig visszatartó erőként jelentkezik, hogy a munkáltatók félnek a jelentős költségekkel járó munkahely átformálásától. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzetének megoldása azonban egyre fontosabb feladattá vált és válik a különböző korokban és társadalmakban. 1 A francia forradalom győzelme után, mely Európa történetének meghatározó eseménye volt a XVIII. század végén, állami célkitűzésnek tekintették a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavak keretei között a munkalehetőségek megteremtését a forradalomban szerencsétlenül járt polgárok számára és azt, hogy segíteni kell a munkaképtelenné váltakat. Ezen elvek rögzítésével sikerült megfogalmazni először a foglalkozási rehabilitáció társadalmi igényét, melyek ma már minden civilizált állam jogrendszerében megtalálhatóak. A foglalkozási rehabilitáció igénye az ipari forradalommal erősödött a XIX. században. Az egyre növekvő gépesítéssel és a gyáripar kialakulásával párhuzamosan nőtt az üzemi balesetek száma, ugyanis a gyors fejlődés ellenére a védőberendezések teljes hiánya volt jellemző erre a korszakra. Ennek eredményeképp a kialakuló munkásosztály több államban sikeresen lépett fel amellett, hogy a munkáltatónak kártérítést kell fizetnie az üzemi balesetek következtében rokkanttá vált munkavállalóknak. 1 Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó,

9 Ennek következtében született meg elsőként a század végén Angliában és Poroszországban az első társadalombiztosítási törvény, amellyel megindult egy folyamat a rokkantak megsegítése érdekében. 2 A 20. század első felében a szakszervezeti mozgalmak erősödésével párhuzamosan Európa-szerte felerősödött a kötelező társadalombiztosítás gondolata is, illetve az, hogy a megváltozott munkaképességűek továbbfoglalkoztatása hogyan és milyen feltételek között valósítható meg. A második világháborút követő időszakban mind Európában, mind az USA-ban nagy gondot fordítottak a háborús rokkantak és megváltozott munkaképességű polgárok foglalkoztatására, illetve képzésére, ugyanis a több millió háborús sebesült szervezett megsegítésére mind gazdasági, mind társadalmi szempontból ezt találták a legjobb megoldásnak. A második világháború befejezése után tehát erőteljesen megindul a foglalkozási rehabilitáció rendszerének kialakítása, mely rendszer fejlesztését minden korszakban nagyon fontos és folyamatos feladatnak tekintenek. Az alábbi öt állam kiemelkedő szerepet töltött be a foglalkozási rehabilitáció rendszerének kiépülésében 3 : Franciaország: 1975-tól ismerik el a rokkantak munkához való jogát, ekkortól szabályozza törvény a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Olyan rehabilitációs központot hoztak létre, ahol a dolgozni vágyó rokkantak különböző vizsgálatait végzik el (egészség-és készségvizsgálat), majd tájékoztatják az adott személyt, hogy milyen lehetőségei vannak az elhelyezkedésre. Nagy-Britannia: 1945 óta kötelező a munkáltatóknak megváltozott munkaképességű egyént foglalkoztatniuk. Ebben az évben jött létre egy olyan nagyvállalat, amelynek célja a rokkantak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Hasonlóan Franciaországhoz, itt is létrehoztak rehabilitációs központokat, ahol tájékoztatják az érintetteket a foglalkoztatási lehetőségeikről és szakmai tanácsokkal is ellátják őket. 2 Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó, Bárány Lajos: A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon, Budapest, Tankönyvkiadó,

10 Dánia: az állam lehetőséget teremtett arra, hogy ha a munkaadó ugyanabba a munkakörbe visszahelyezi a rokkant személyt, ahol balesete előtt dolgozott, a társadalombiztosítástól 50%-os visszafizetést kérhet. Finnország: 1946-ban jelent meg a rehabilitációs törvényük. Kimondja, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási és képzési költségeit a munkaadók az államtól visszaigényelhetik. Itt is találkozhatunk rehabilitációs központokkal, valamint egy koordinációs bizottsággal is, melyet a Szociális Minisztérium hozott létre a rehabilitációban közreműködő szervek összehangolására. Belgium: 1963-tól végzi állami szervezet az érintettek rehabilitációját. Felkutatják és regisztrálják őket, valamint segítik az elhelyezkedésüket. A munkáltatók állami támogatást vehetnek igénybe, amennyiben vállalják, hogy egy meghatározott számú megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak. 1. Az Európai Unió szabályozása Az aktív, munkaképes korú megváltozott munkaképességűek rehabilitációja manapság is fontos és megoldandó probléma az Európai Unióban. Az Unió fontosnak tartja, hogy minden tagállam az állampolgárai számára egyenlő hozzáférést biztosítson a munkához, illetve a különböző képzésekhez. Foglalkozási stratégiája közé tartozik az alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkező aktív és inaktív fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatottságának javítása. Ezek az emberek egy olyan csoportot képeznek, amin belül vannak, akiknek a hiányos, elavult szakmai tudását, alacsony iskolai végzettségét, megkopott képességeit kell növelni, illetve fejleszteni, másoknak viszont hosszabb utat kell bejárni addig, amíg elegendően motiváltak lesznek a munkavállalásra és rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel és ismeretekkel. Ehhez persze szükség volt arra, hogy hosszú évek során az esélyegyenlőség szabályozása teljes körűen kiépüljön 4 : 1948 Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) jóváhagyta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely szerint minden embernek joga van a megfelelő életszínvonalhoz, az élelemhez, ruhához, lakáshoz, orvosi és szociális ellátáshoz. 4 Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János: Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3. A komplex rehabilitáció, Szekszárd,

11 1950 Az Európa Tanács elfogadta az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római szerződést, amely kinyilvánította az emberi jogokat beleértve a fogyatékos személyek jogait is Az Európai Szociális Karta az 1.,9.,10. cikkében külön megemlíti a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek érdekében hozott intézkedéseket az ENSZ által elkészített Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról Szóló Nemzetközi Egyezmény a szociális jogokra vonatkozóan tartalmaz egy általános közleményt Újabb ENSZ dokumentum, a Nyilatkozat a társadalmi fejlődésről és haladásról már deklarálja a fogyatékossággal élő emberek jogait, jólétük biztosítását Az ENSZ Közgyűlése elfogadja az Értelmi Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációját A Közgyűlés által 37/52 sz. határozataként elfogadott, a fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó akcióprogram, amely azt hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élő embereket is ugyanazok a lehetőségek illetik meg, mint az összes többi állampolgárt Megfogalmazásra kerül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) évi 159. egyezménye A Fogyatékos Személyek Szakmai rehabilitációjáról és Alkalmazásáról. Ezáltal garantálták a fogyatékkal élők képzését és foglalkoztatását Az ENSZ bejelentette, hogy a következő 10 év a Fogyatékos Személyek Nemzetközi Évtizede lesz ( ) Az Európai Unió meghirdeti a HELIOS I. Közösségi programot ( ), amelynek fő törekvése a fogyatékkal élő személyek integrációja, képzése, rehabilitációja Elfogadásra kerül a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól. Itt jelenik meg először a kötelezettségvállalás a fogyatékos munkavállalók vonatkozásában Az Európa Tanács elfogadja az Átfogó politika a fogyatékos személyek rehabilitációjára címmel megjelent ajánlást. Ez az ajánlás több mint egy évtizeden át volt az alapja a fogyatékosságügyi szakpolitikáknak Megalakul az Európai Fogyatékosügyi Fórum Az ENSZ elfogadja A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősítését célzó általános szabályokat (Standard Rules). 5

12 1993 Az Európai Unió elindítja a HELIOS II. ( ) akcióprogramot, melynek fókuszában az esélyegyenlőség és az integráció áll Az Európai Szociális Karta a 15. cikkben külön felhívja a figyelmet a fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek képzésére, rehabilitációjára Létrejött a Római Szerződést módosító Amszterdami Szerződés, amely: a.) egyértelműen tiltja a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Ennek következtében a fogyatékos személyeket ért diszkrimináció esetén az Európai Bírósághoz fordulhatnak. b.) Módosítja a Római Szerződés 136. cikkét: a közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét a munkaerőpiacról kirekedt személyek beilleszkedése kérdésében. c.) a Római Szerződés 95. cikkét kiegészítette az alábbiakkal: a közösségi intézményeknek a hatályos számozás szerinti 95. cikke alapján meghozott minden egyes jogszabály esetében figyelembe kell venniük a fogyatékkal élő személyek igényeit Az Európai Unió Tanácsa kihirdeti a 2000/78/EK Irányelvet a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód követelményeiről Az ENSZ Közgyűlése létrehoz egy bizottságot a fogyatékos szervezetek szakértőinek közreműködésével, melynek feladata a fogyatékos személyek jogait védő szerződés létrehozása Madridi Nyilatkozat, amely megfogalmazza, hogy a fogyatékos személyeket is megilletik az alapvető emberi jogok Az Európa Tanács kezdeményezésére eaccessability néven egy olyan információs adatbázist létrehozására törekedtek, amely lehetőséget teremt a fogyatékos személyek számára is az információhoz való jog érvényesítésére Az Európa Tanács elfogadja a diszkriminációellenes Malagai Nyilatkozatot Elfogadásra kerül az Európai Unió által az Európai Fogyatékosügyi Stratégia ( ) Az ENSZ szervezésében elfogadják A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt Az Esélyegyenlőség Éve Európában 5 Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János: Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3. A komplex rehabilitáció, Szekszárd,

13 2007 Elindul a PROGRESS, amely a fogyatékossággal élő személyeket is segítő foglalkoztatási és társadalmi program Az Európai Bizottság elfogadja az Európai Fogyatékosügyi Stratégiát ( ), amelynek törekvése az integrált oktatás elősegítése, a szegénységből adódó hátrányok leküzdése és a gazdasági válság következményeinek enyhítése. Az Európai Unióban a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási stratégiája hosszú távú program, mely során célul tűzték ki, hogy ezek az emberek is egyenlő esélyekkel vegyenek részt a munkaerő piacon, és biztosított legyen ezen csoport számára is a képességeik megvalósítása. Mindezek végrehajtása érdekében az Európai Közösségek Bizottsága a holisztikus szemléletű stratégiák megvalósítását ajánlotta a tagállamoknak: - A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve az egészségi és szellemi állapotát, képességeit, készségeit. Fel kell tárni a problémák okait, és az okokat kell kezelni, megszüntetni. A holisztikus szemlélet fontos eleme a megelőzés Integrációs modellek 7 Egyesült Királyság: Központi szerepet kapott a fogyatékkal élők munkaerő piaci esélyegyenlősége. Felismerték, hogy mind társadalmi, mind gazdasági érdek fűződik a fogyatékkal élők foglalkoztatásához és éppen ezért minden segítséget megadnak ezeknek az embereknek, hogy visszajussanak a munkaerő piacra és állás találjanak. Megreformálták a rokkantsági segélyezés intézményét és olyan programokat dolgoztak ki, amelyek hosszú távú segítséget nyújtanak a gazdaságilag inaktív, munkaképes korú, fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci integrálódásához. Ausztria: Nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre. 4 megelőzési szintet állítottak fel: - első szint: munkavédelem és foglalkozási megbetegedések megelőzése - második szint: az egészség megromlása már bekövetkezett, de cél a munkahely elveszítésének és a munkanélkülivé válásnak a megelőzése 6 A komplex rehabilitáció (2012) A foglalkozási rehabilitáció rendszere és jogi szabályozása Magyarországon (1987) 7

14 - harmadik szint: megelőzni az egészség további romlását és a tartós munkanélküliséget - negyedik szint: reintegráció a társadalomba és a munka világába Rehabilitációs központok segítik a fogyatékkal élők munkába állását. Németország: Foglalkozási Rehabilitációs Központ segíti az érintettek elhelyezkedését igény- és képesség felmérésekkel, képzésekkel, álláskeresési technikák oktatásával. Írország: Véleményük szerint a munkaadók hozzáállása, a munkahelyekre történő eljutás nehézségei és a magas közlekedési költségek mind a fogyatékos személyek elhelyezkedését nehezítik. A Fogyatékosügyi Törvény, és az erre alapozott Fogyatéskosügyi Stratégia segíti az érintettek elhelyezkedését. Franciaország: Bevezették a kompenzációhoz való jogot, ezáltal elismerték a fogyatékkal élők hátrányos helyzetét és tiszteletben tartották céljaikat, igényeiket. 3. Jogi szabályozás A különböző nemzetközi jogszabályok, szerződések ugyanolyan hatással vannak a megváltozott munkaképességű személyek védelmére, akárcsak a hazai jogalkotás termékei. Több nemzetközi egyezmények, alapdokumentumok, szabályok vonatkoznak a rehabilitációra, melyek közül az alábbiakat tekintjük relevánsnak: 3.1. Európai Szociális Karta ben Torinóban fogadták el az Európa Tanács munkájának eredményeként, melyet Magyarországon az évi C. törvénnyel hirdettek ki. Többek között az alábbi alapvető jogokat garantálja: - a munkához való jogot - az igazságos munkafeltételekhez való jogot - a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogot - a tisztességes munkadíjazáshoz való jogot - a szervezkedéshez való jogot - a gyermekek és a fiatalok védelméhez való jog - a szakmai képzéshez való jog - a szociális biztonsághoz való jog 8 Az Európai Szociális Charta (Letöltés ideje: ) 8

15 - a fizikailag vagy mentálisan rokkant személyek joga a szakmai képzésre, rehabilitációra és a szociális ellátásra - a családok szociális, jogi és gazdasági védelemre való joga 15. cikk A fogyatékossággal élő személyek joga a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez. Annak érdekében, hogy a Felek biztosítsák a fogyatékossággal élő személyeknek, tekintet nélkül a korukra és fogyatékosságuk eredetére, illetve természetére, hogy hatékonyan gyakorolhassák a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz való jogot és azt, hogy részt vehessenek a közösség életében, vállalják különösen, hogy: 1. megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal élő személyek ahol csak lehetséges, az általános programok keretén belül kapják meg a pályaválasztási tanácsadást, oktatást és szakmai képzést, és ahol ez nem lehetséges, biztosítsák ezt speciális magán vagy állami testületek révén; 2. minden olyan intézkedéssel előmozdítják foglalkoztatásukat, amelyek arra bátorítják a munkáltatókat, hogy a mindennapos munkakörnyezetben alkalmazzanak és tartsanak meg fogyatékossággal élő személyeket és igazítsák a munkavégzési feltételeket szükségleteikhez, vagy pedig, ahol ez a fogyatékosság miatt nem lehetséges, rendezzenek be, vagy hozzanak létre a fogyatékosság szintjének megfelelő védett foglalkoztatást. Bizonyos esetekben ezek az intézkedések speciális elhelyezést és segítő szolgáltatásokat tehetnek szükségesség; 3. különösen előmozdítják teljes társadalmi integrálódásukat és a közösség életében való részvételüket olyan intézkedések segítségével, beleértve a technikai segédeszközöket is, amelyek célja leküzdeni a kommunikációs és mozgási korlátokat és lehetővé tenni a hozzájutást a közlekedéshez, lakáshoz, kulturális tevékenységhez és szabadidőhöz. 9 Fentiek értelmében tehát a fogyatékossággal élő személyeknek függetlenül a korukra és fogyatékosságuk eredetére, joguk van: - szakmai oktatáshoz, képzéshez - szociális ellátásokhoz - rehabilitációhoz 9 Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg,

16 3.2 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről 10 Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik nagyon komoly feltétele volt az, hogy az állampolgárok egyenlő esélyekkel indulhassanak el az élet bármelyik területén, részesüljenek azonos szociális és egészségügyi ellátásban, iskoláztatási és munkalehetőségekben ide értve és kiemelt figyelmet kapva természetesen a megváltozott munkaképességű, valamilyen fogyatékossággal élő személyeket is. A tagállamok ezen elvárásokat szem előtt tartva alapvető feladatukként tartják számon, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatási mutatóit javítsák. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének évtizedek óta hangsúlyos politikája a fogyatékos emberek jogainak biztosítása. A szabályok kidolgozásával célul tűzték ki azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek is teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak és ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint bárki más. Történeti előzmények: A Közgyűlés december 3-án a Rokkantak Nemzetközi Évének (1981) hatására meghozta a 37/52 számú határozatát, mely egy világszintű akcióprogram volt a fogyatékossággal élő emberek helyzetének fejlesztésére vonatkozóan. Alapvető cél volt, hogy a fogyatékos személyek számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet minden területén ben egy szakértői találkozót tartottak, ahol a világszintű akcióprogram végrehajtását ellenőrizték. Olyan vezérelvek megfogalmazását javasolták, amelyeknek alapja a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerése. 11 A találkozón vetették fel egy olyan nemzetközi egyezmény gondolatát, amely felszámolja a fogyatékossággal élő emberekkel szembeni diszkriminációt és amihez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A Közgyűlés 42. ülésszakára Olaszország elkészítette az egyezmény vázlatát, a 44. ülésszakra pedig Svédország további javaslatokat tett a tervezetre vonatkozóan. Azonban az egyezmény tervezet megosztotta a résztvevők véleményét, ugyanis több delegá- 10 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

17 ció szerint az emberi jogi dokumentumok is biztosítják ugyanazokat a jogokat a fogyatékossággal élők számára, mint bármely más polgár számára. A Gazdasági és Szociális Tanács évi első rendes ülésén felkérte a Szociális Fejlesztési Bizottságot, hogy szervezzen meg egy szakértőkből álló, támogatott csoport felállítását, amely alapvető szabályokat dolgoz ki a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének garantálására, együttműködik a különböző kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint a fogyatékossággal élők szervezeteivel. A kidolgozott szabályok számos delegáció támogatását nyerte el, ennek következtében február 20-án a 32/2 számú határozatban lefektették a nyílt ad hoc bizottság 12 létrehozásának alapjait. A szabályok kidolgozására nagy hatással volt a Rokkantak Évtizede ( ). Ezen szabályok alapként szolgálhatnak a fogyatékossággal élő személyek szervezetei tevékenysége számára, és amennyiben a tagállamok azzal a szándékkal kezdik el használni ezeket, hogy biztosítsák a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét, akár nemzetközi szokásjoggá is válhatnak. A szabályok 4 nagy témakör köré csoportosulnak: 1. Az egyenlő részvétel előfeltételei: 1. szabály: a tudatosság növelése 2. szabály: egészségügyi ellátás 3. szabály: rehabilitáció 4. szabály: segítő szolgáltatások 2. Az egyenlő részvétel célterületei: 5. szabály: hozzáférhetőség 6. szabály: oktatás 7. szabály: foglalkoztatás 8. szabály: a jövedelem szinten tartása és a szociális biztonság 9. szabály: családi élet és személyes integritás 10. szabály: kultúra 11. szabály: pihenés és sport 12. szabály: vallás 12 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

18 3. A végrehajtás lépései 13. szabály: információ és kutatás 14. szabály: politikai irányelvek formálása és tervezés 15. szabály: törvényhozás 16. szabály: gazdasági irányelvek 17. szabály: a tennivalók koordinálása 18. szabály: a fogyatékossággal élő személyek szervezetei 19. szabály: a munkatársak képzése 20. szabály: a szabályok végrehajtásával összefüggő fogyatékosügyi programok országos szintű ellenőrzése és értékelése 21. szabály: műszaki és gazdasági együttműködés 22. szabály: nemzetközi együttműködés 4. Ellenőrző mechanizmusok 3.szabály: A rehabilitáció Ez a szabály kimondja, hogy a tagállamoknak meg kell teremteni azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fogyatékossággal élő emberek igényeihez igazodnak, fenntartva önállóságukat és tekintet nélkül, minden fogyatékos ember érje el ezeket a szolgáltatásokat. Olyan programokat kell kidolgozniuk, amelyek a leginkább alkalmazkodnak a fogyatékos személyek igényeihez és természetesen az esélyegyenlőség elvéhez. - az ilyen programok tartalmazzák a tevékenységek széles skáláját, pl. alapvető ügyességi tréning egy érintett funkció javítására vagy pótlására, tanácsadás a fogyatékossággal élő embereknek és családtagjainak, az önállóság fejlesztése és alkalmi szolgáltatások, pl. felmérés és útmutatás. 13 Ez a szabály mondja ki továbbá, hogy minden személy, akinek szüksége van rehabilitációra, érje el és kapja meg azt, valamint a családtagjaik számára is biztosítsák a részvételt ezen programok, szolgáltatások tervezésében és szervezésében. Bátorítani kell továbbá azokat a fogyatékossággal élő embereket és családjukat, akik már rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel, hogy vegyenek részt a rehabilitációban mint pl. képzett oktatók vagy tanácsadók. 13 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

19 - minden rehabilitációs szolgáltatás legyen elérhető abban a helyi közösségben, ahol a fogyatékossággal élő ember lakik. Egyes esetekben azonban bizonyos képzési célok elérése érdekében, meghatározott idejű rehabilitációs tanfolyamokat lehet szervezni, indokolt esetekben bentlakásos formában. - a tagállamok használják fel a fogyatékossággal élő emberek szervezeteinek szakértelmét a rehabilitációs programok kialakításában és értékelésében szabály: Foglalkoztatás A fogyatékossággal élő embereknek lakóhelyüktől függetlenül egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük a munkaerőpiacon való integrációban. A foglalkoztatásügyi politika nem tehet különbséget a fogyatékossággal élőkkel szemben és képessé kell tenni ezeket az embereket arra, hogy gyakorolják az őket megillető jogokat, leginkább a foglalkoztatás területén. Ehhez azonban támogatásra van szükségük a tagállamok részéről mind a dolgozni vágyó fogyatékos személyeknek, mind pedig a munkaadóknak. - a tagállamok akcióprogramjai tartalmazzanak: a) olyan intézkedéseket, amelyek alapján úgy tervezzék és alakítsák át a munkahelyeket és munkaterveket, hogy hozzáférhetőek legyenek a különböző fogyatékosságokkal élő emberek számára; b) támogatást az új technológiák alkalmazására és a segédeszközök, szerszámok és berendezések kifejlesztésére és gyártására, hogy azok könynyebben hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő emberek számára, és ők képesek legyenek elhelyezkedni és megtartani munkahelyüket; c) lehetőséget a megfelelő képzésre, elhelyezésre és folyamatos támogatásra a személyi segítők és tolmácsszolgáltatások vonatkozásában. 15 A szakszervezetek és munkaadók összefogásával olyan munkafeltételek kialakítására, felvételi eljárásokra, munkavédelmi intézkedésekre törekszik ezen szabály, hogy lehető- 14 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

20 séget biztosítsanak a munkahelyi balesetet szenvedtek számára a rehabilitációra, valamint megakadályozzák a további sérüléseket. - az legyen mindig a cél, hogy a fogyatékossággal élő emberek a nyílt munkaerőpiacon nyerjenek alkalmazást. Azon fogyatékossággal élő emberek számára, akiknek igényeit nem elégíti ki a nyílt munkaerőpiac, védett vagy támogatott kis foglalkoztató egységek jelenthetik az alternatívát. Fontos az, hogy ezeknek a programoknak a minőségét mérjék fel abból a szempontból, megfelelő és elégséges alkalmat teremtenek-e a fogyatékossággal élő embereknek a munkaerőpiacon való foglalkoztatásra Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ENSZ első szakosodott szervezete, amely munkaügyi normákat fogalmaz meg Egyezmény vagy Ajánlás formájában számú egyezmény a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája június 1-jén ült össze. A konferencián javaslatot tettek egy új, korszerűbb egyezmény létrehozására, hivatkozva arra, hogy a foglalkozási rehabilitációról szóló évi ajánlás elfogadása óta a tagállamok kapcsolódó jogszabályaiban, valamint a rehabilitáció gyakorlatában olyan változások mentek végbe, amik szükségessé teszik egy új nemzetközi előírás elfogadtatását. Az igények megfogalmazásakor figyelembe vették azt is, hogy a Rokkantak Nemzetközi Évének (1981) hatására egyre több nemzetközi program és intézkedés született meg arra, hogy a fogyatékkal élő emberek is teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak és a munka világának városban és vidéken egyaránt. Ezeket a javaslatokat foglalták össze egy nemzetközi egyezmény formájában, amelyet június 20-án fogadott el az ILO A foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról szóló évi egyezmény néven. Az egyezmény hatására a tagállamok olyan politikát fejlesztenek ki, amelyek segítségére lesznek a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésé- 16 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest,

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

168. sz. Ajánlás. a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek)

168. sz. Ajánlás. a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek) 168. sz. Ajánlás a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (megváltozott munkaképességűek) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:...

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e Ercsi Nagyközség képviselőtestületének 25/2000.(IV.25.) Kt. számú r e n d e l e t e a többször módosított 13/1999.(V.26.) Kt. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított) 183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak rendszere 1. Komplex minősítés 2. A MMSZ-k ellátásaira való jogosultság 3. A MMSZ-k ellátásainak

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY KÉRELEM A kérelmező adatai: Neve:. Előző neve:. Születési helye:. Ideje:.. Anyja neve:... TAJ száma:.... Adóazonosító jele:.. Iskolai végzettsége(i):. Szakképzettsége(i):..

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben