Kaán 266 Kacziány. szerepelt, majd visszajötl Bpestre és az orfeumokban lépett fel az Andrássy-úti

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kaán 266 Kacziány. szerepelt, majd visszajötl Bpestre és az orfeumokban lépett fel. 1920. az Andrássy-úti"

Átírás

1 Kaán 266 Kacziány Κ Kaán Károly, ny. államtit., szül. Nagykanizsa, 1867 júl. 12. Középiskoláinak elvégzése után a Selmecbányái erdészeti akadémiának hallgatója volt áll. ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett a földmívelési minisztérium kötelékébe lépett erdőlanácsossá, majd főerdőtanácsossá nevezték ki mint miniszteri tanácsos a magyar- és horvátországi állami erdők főosztályának élére került h. államtitkári kinevezést nyert és több erdészeti törvény előkészítésében vett részt ban államtitkári címet nyert nyugalomba vonult. A III. oszt. vaskoronarendnek és a II. o. magyar érdemkeresztnek a csillaggal tulajdonosa, önálló műve: A Magyar Alföld. Tanulmányai különböző lapokban jelentek meg. A Magy. Tud. Akadémia tagja. Kaas Albert (báró), egyet. ny. r. tanár, szül. Bpest, 1885 jún. 10. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a bpesti egyetem jogi és fii. szakát hallgatta, majd jog- és államtudori oklevelet nyert Bereg megyében országgyűlési képviselővé választották; a második nemzetgyűlésen a gödöllői választókerületet képviselte a bpesti közgazdaságtudományi fakultás m.-tanárává képesítették ny. rk. tanár, ny. r. tanár lett. Irodalmi működése: A szuverenitás és Magyarország viszonya Ausztriához, Az alkotmányfejlődés tényezői. Ezenkívül szá mos tanulmányt és szakcikket írt. Kabók Lajos, a Vas- és Fémmunkás-Szövetség elnöke, orsz.-gyűl. képv., szül. Szeged, A polgári iskola négy osztályának elvégzése után a géplakatosságot, majd a műszerészmesterséget tanulta ki. Tevékeny résztvett a munkásmozgalom megszervezésében a Vas- és Fémmunkás-Szövetség tisztviselője, majd elnöke lett. A kommün bukása óta a szociáldemokratapárt vezetőségében vezetőszerepet tölt be. Az 1922-i nemzetgyűlési választáson a tatabányai kerület választotta meg szociáldemokrata programmal. Az összeült országgyűlésbe Bpest III. választókerülete küldte be. Kabos Gyula, színművész, szül. Bpest, 1888 márc. 17. Tanulmányainak befejezése után több vidéki színházban működött, majd a bpesti Király Színház tagja lett Berlinben szerepelt, majd visszajötl Bpestre és az orfeumokban lépett fel az Andrássy-úti Színházban, valamint az Unió színházaiban játszott a Vígszínházhoz szerződött, de másutt is fellépett. Később a F öv. Operettszínház tagja, majd igazgatója lett. Egyike a legkiválóbb magyar komikusoknak, akinek humoros alakításai is mélységesen emberiek. Legnagyobb sikereit a Jégcsap, a Válóperes hölgy, a Waterlooi csata és a Brodway c. darabokban aratta. Kacskovics Lajos (daruvári), ny. alispán, felsőházi tag, szül. Benedekpuszta, 186L A bpesti egyetem jogi karán tanult, majd "Somogy vmegye szolgálatába lépett Tab szolgabírája, Csurgó főszolgabírája, majd 1907 óta történt nyugalombavonulásáig a vmegye alispánja volt. Érdemeiért a gazdasági főtanácsosi címet kapta. A Somogymegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint a Vöröskeresztegyletnek elnökévé választották. Somogy megye felsőházi képviselője. Kacziány Aladár, festőművész, szül. Nógrádsurány, 1887 okt. 15. Középiskoláit Budapesten, művészeti tanulmányait Bpesten, továbbá a római angol képzőművészeti akadémián és Firenzében végezte állított ki először a Műcsarnokban, ahol Csillagok felé és Contessa C. B. c. képeivel szerepelt. Ettől kezdve a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak állandó kiállítója lett, résztvett továbbá a magyar kormány által külföldön rendezett reprezentatív kiállításokon is. Díjai: Herbert Viktor-díj (Női portré), báró Rudichdíj (Női arckép), Pestvárm. díja (Orfeusz), kitüntető elismerés (Szent éjszaka). Erősen egyéni művészetét prerafaelitikus vonás jellemzi. A Szövetség Művészeti Társaság alapító művésztagja. A Képzőművészeti Társaság örökös törzstagja, a Képzőművzek Orsz. Egyesületének rendes tagja. Kacziány Géza, min. tanácsos, író, szül Középiskoláinak elvégzése után a budapesti egyetemen letette az államtudományi államvizsgát, majd filozófiai tanulmányokat folytatott és elnyerte a bölcsészeti doktorátust. Tanulmányainak befejezése után hoszszabb ideig működött, mint ref. lelkész, majd állami szolgálatba lépett és fokozatos előlép-

2 Kacziány 267 Káger telesek után miniszteri tanácsossá nevezték ki. Kora ifjúsága óta foglalkozik irodalommal. Hosszabb időt töltött Amerikában, ahol a magyar ref. egyházak szervezése körül szerzett érdemeket. Első önálló könyve Szegedi igazságszolgáiatás c jelent meg. Ettől kezdve rendszeresen jelentek meg különböző lapokban szépirodalmi, kritikai és jogi közleményei. Több történelmi és irodalomtörténeti értekezése is megjelent. Ezek: Petőfi, Görgey és a Magyar memoárirodalom, általánosan ismertek. Nagy szolgálatokat tett a magyar irodalomnak külföldön való népszerűsítése érdekében is. 130 Petőfiverset fordított németre és 60-at angolra. K. ültette át magyarba többek között Rabindranath Tagore költeményeit is. Számos sikerült novellát írt a katonaéletből megjelent Die Wehrkraft Österreich-Ungarn's in der zwölften Stunde c. katonai szakművével nagy feltűnést keltelt. K. hosszú ideig volt az Országos Pedagógiai Könyvtár és a Tanszermúzeum elnöke. Kacziány Ödön, festőművész, szül. Marosvásárhely, 1852 jan. 8. Középiskoláit Kolozsvárott, Aradon és Bpesten, festészeti tanulmányait Münchenben, Bécsben és Parisban végezte. Tanulmányainak befejezése után középiskolákban tanított, majd a fővárosba költözött és attól kezdve minden jelentősebb hazai és külföldi kiállításon résztvett. Velencében kollekív kiállítást rendezett és Holdfény a Dunán c. képét az olasz király vásárolta meg. Képeivel számos hazai és külföldi előkelő díjat nyert. Művészetét eredeti felfogás és érzéseinek hangulatok útján való kifejezése jellemzi. Nevezetesebb művei: Piéta, Halálciklus: A halál vándorlásai címen, A sírbatétel, Szfinx, Eger ostroma, Béla király búcsúja, stb. Művészeti író, számos napilapnak és művészeti folyóiratnak munkatársa. Kádár Béla, festőművész, szül. Bpest, 1877 jún. 14. Középiskoláit és a Képzőművészeti Főiskolát Bpesten végezte, majd Münchenben és Parisban folytatta tanulmányait óta résztvesz a Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain ig a naturalista irány híve volt, Berlinbe ment és ott Der Sturm expresszionista művészek csoportjához csatlakozott. Képei a csoport világszerte rendezett kiállításain feltűnést keltettek. Két festménye a Viszontlátás és az Anya a gyermekkel széleskörű sajtóvitát vont maga után. Utóbbi festménye egy new-yorki magángyűjteményben van. A báró Kohner, a Szolnoki művésztelep és a Nemes Marcell-díj nyertese. A K. U. T. tagja. Kádár Endre, író, szül A legújabb magyar irodalom legizmosabb és legegyénibb tehetségei közé tartozik.. Analitikus író, aki alakjait, életük minden vonatkozásában, jellegzetes módon eleveníti meg. A kollektív irodalmi irány követője. Hangjából erősen vívódó lélek szól. Balalajka c. regényt adott ki..4 szerelem elmegy c. színmüvével jelentős irodalmi sikert aratott. Kádár Gyula, r.-t. ügyv. igazg. szül. Abony, 1872 nov. 19. A kereskedelmi iskolát Bpesten végezte, utána* pedig Aradra, a Neuman-féle gőzmalomba és szeszgyárba került. Pár évi ittléte után mint irodafőnök a velencei,,anna"-gözmálom és malátagyárhoz került, ahol közel 10 évet töltött, majd pedig a selypi cukorgyár kereskedelmi vezetője lett a szolnoki cukorgyár ügyvezető igazgatónak hívta meg és ő szervezte meg a cukorgyár adminisztrációját; érdemeinek elismeréséül a társaság igazgatósági tagjává választották. K. a Szolnok városi ipartelepek igazgatóságának elnöke és az ő érdeme az ipartelep teljes átszervezése és mai kedvező anyagi helyzetének megalapozása. A város társadalmi életének jelentékeny alakja, a vármegye törvényhatóságának és a város képviselőtestületének tagja, helyet foglal több bizottságban, a szolnoki felsőkereskedelmi iskola felügyelőbizottságának munkájában tevékeny részt vesz és igazgatósági tagja a Csongrádmegyei Cukorgyárnak, valamint a Szolnoki Hitelbank részv.-társaságnak. Kádár Lehel, író és újságíró, szül. Temesvár, 1884 jan. 18. A bpesti egyetem jogi karán tanult, majd újságírói pályára lépett és azóta több fővárosi napilap élén működött kezdelt irodalommal foglalkozni, számos novellát és regényt írt. A forradalmak után főként újságírással és politikával foglalkozott és egyike lett a jobboldali politikai újságírás vezéralakjainak megindította a Reggeli Újság c. hétfőnként megjelenő politikai lapot. Könyvalakban megjelent regényei: A három galamb, A Bagdadi vasút, A máriás tallér. Kadosa Marcel, ügyvéd és újságíró, szül. Kishegyes, 1874 ápr. 7. A bpesti egyetemen szerezte jogi doktorátusát. Eötvös Károly mellett eltöltött praktikus tanulmányainak befejezése óta a fővárosban folytai ügyvédi gyakorlatot. Vázsonyi Vilmos mellett vezetőtagja volt a demokratapártnak. Az Ujszázad, A Nép, majd a Szociálpolitikai Szemle c. folyóiratokat szerkesztette. Társadalmi, közgazdasági és politikai tanulmányai különböző folyóiratokban, valamint a Magyar Hírlap hasábjain jelennek meg. Káger József, orszgyűl. képv., szül. Kaszaperpuszta, Középiskoláit Iglón, teológiai tanulmányait Kassán végezte. Pappá szenteltetése után Boldogkőváralja plébánosa lett. A vármegye közéletében jelentékeny szerepet játszott. Megalakította a Hitel- és Fogyasztási Szövetkezetet, a Szőlőépítő Egyesületet és a Boldogköváraljai Földmíves Szövetkezetet esperes, pápai prelátus lett. Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki és álnév alatt számos röpirata jelent meg. Dr. Fischer-Colbrie Ágoston püspök felszólítására megírta az első nép-

3 Kahlich 268^ Kállay szövetségi füzetet. Annak idején a nemzeti ellenállásnak aktív szereplője volt. Az összeült országgyűlésre a gönci kerület küldte be egységespárti programmal. Kahlich Endre, oki. gazda, v. magy. kir. gazd. felügyelő, szül. őscsanád, 1895 aug. 24. Középiskoláit Kalocsán, jogi tanulmányait Bpesten és a mezőgazdasági akadémiát Németországban végezte. Tanulmányi évei alatt főmegbizottja volt a Mefhosznak a Deutsche Studentenschaftnak és megszervezte az első magyar-német diákcsereakciót. A leipzigi nemzetközi diákkongresszuson a magyar diákság képviselője volt. Elnöke volt a hallei magyar egyletnek és a külföldi diákok hallei csoportjának. Részivett a háborúban és a III. oszt. katonai érdemkeresztet, a Signum Laudist, a nagy- és kisezüst vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a német katonai érdemérmet kapta meg. Kakujay Károly, gépészmérnök, orszgyül. pótképviselő, szül. Nagykikinda, 1863 jan. 8? Középiskoláinak befejezése után műegyetemi tanulmányokat folytatott és mérnöki oklevelének megszerzése után állami szolgálatba lépett. Eleinte az államvasutak miskolci telepén dolgozott, majd mint főmérnököt különböző posta- és távirdaigazgatóságokhoz osztották be a pozsonyi elektromos vasút igazgatójává nevezték ki a Budapest budafoki helyiérdekű vasút igazgatója, a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési vállalatok számára (Trust) h. igazgatója, azontúl 1928-ig magánmérnöki gyakorlatot folytatott. Jelentékeny irodalmi munkásságot fejt ki, több önálló munkája jelent meg a demokratapárt listáján a pesti északi kerület pótképviselője lett. Jelenleg a Beszkárt igazgatója. A törv.-hat. biz. tagja volt. Káldor Adolf, főorvos, szül. Modor, 1882 aug. 10. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, ahol orv.-tud. oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a pécsi közkórház orvosa lett, majd mint s.-orvos a bpesti Szt. István-kórházban működött Budafokon orvosi rendelőt nyitott. A háború alatt mint főhadnagy-orvos harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült községi orvossá választották tisztiorvosi képesítést nyert és Budafok várossá való átalakulása óta mint városi főorvos működik. A Csecsemőgondozó Intézet létesítésében tevékeny részt vett. Káldor Gyula, ügyvéd, szül. Kerény, UBjn as^zafajaq TieutB ubtamut?i xuiaiaxsg nyerte el ügyvédi oklevelét. Ügyvédi működése alatt főképen bűnügyekben fejtett ki nagy tevékenységet és ebben a minőségében, különösen az esküdtbíróság idején, jelentős védői sikereket aratott. Komoly érdemeket szerzett az ú. n. zugbankárok üzelmeinek leleplezésével. A német kormány a Bpesten székelő német külügyi képviselet jogtanácsosává nevezte ki, mely minőségében közel két évtizede működik. A proletár- diktatúra alatt nagy érdemeket szerzett az-! zal, hogy a diplomáciai testülettel való kapcsolatai révén, számos magyar állampolgárnak védelmet és támogatást nyújtott. Ezen ténykedései miatt a kommunisták letartóztatásba helyezték és csupán az akkori német főkonzul, Fürstenberg-Stammheim gróf erélyes közbelépésére, sikerült kiszabadulnia a Bpesti Ügyvédi Kamara választmánya az Országos Bírói és Ügyvédvizsgáló Bizottság tagjává választotta, ahol 1928-ig működött, amikor is az ügyvédi kamara felterjesztésére a Kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának tagjává nevezték ki. Számos társadalmi és karitatív egyesület tagja. A kormányzó kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Kalkbrenner Antal, reálgimn. igazg., szül. Oravicabánya, 1875 nov. 19. Középiskolai tanulmányait Fehértemplomban végezte, tanári oklevelét a bpesti tud. egyetemen szerezte meg igazgatónak nevezték ki a karánsebesi főgimnáziumhoz. Ez időben mint kormánybiztos számos kiküldetést nyert a haza; román tannyelvű középiskolákhoz és a karánsebesi románnyelvü tanítóképző min. biztosa volt. A háborúban résztvett és a Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. Az erdélyi román betörés alkalmával sem szüntette be a tanítást és ezért a II. oszt. polg. hadiérdemkereszt adományozásában részesült a jászberényi főgimn. igazgatója lett, 1925 óta pedig az V. rangosztályban mint a bpesti X. ker. tisztv. telep áll. Széchenyi István reálgimnáziumának igazgatója működik. Tevékeny résztvevője volt a délvidéki magyarság társadalmi életének, a magyar pedagógiai kar egyik kimagasló, értékes tagja. Kállay András (nagykállói), földbirtokos, szül. Nagykalász, 1875 jan. 7. A bpesti egyetemen folytatott jogi tanulmányainak befejezése után nagykalászi birtokának kezelését vette át. A vármegyei közéletben nagy szerepet töltött be. Az első nemzetgyűlésbe a kemecsei kerület mandátumával jutott be pártonkívüli programmal. Kállay Klálmán, egyet. ny. r. tanár, szül. Pápa, 1890 okt. 11. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pozsonyi ág. ev. teológiára iratkozott, majd az utrechti egyetem hallgatója lett. Lelkészi vizsgáit a pápai ref. hittudományi akadémián tette le. A háborúban tábori lelkészként vett részt az újjászervezett romániai egyházmegye esperesévé nevezték ki. Még működésének megkezdése előtt menekülnie kellett Pápán teológiai magántanári képesítést nyert a magyarországi ref. egyház konventjének titkára és a bpesti teológia előadómagántanára volt a Pázmány Péter Tud. Egyetem bölcsészeti karán a sémi filológiák szakcsoportján doktorrá avatták. Ké-

4 Kállay 269 Kállay söbb a tiszántúli réf. egyházkerület lelkészképző intézetének bibliai tanszékébe választották be. A magyar gyermekek hollandiai nyaraltatása érdekében jelentős munkát végzett a debreceni tud. egyetem hittudományi karához hívták meg és ny. r. tanárrá nevezlek ki. A Magyar Prot. Írod. Társ. választmányának és I. osztályának, a debreceni Tisza István Tud. Társ I. osztályának r. tagja. Szakirodalmi munkássága jelentős. Legkiemelkedőbb müve: Az Ótestamentum felfogása a halál utáni életről. A bpesti Sylvester-nyomda kiadásában megjelenő Bibliai Lexikon társszerkesztője. Kállay Miklós (nagykállóí), kereskedelemügyi államtitkár, szül. Nyíregyháza, 1887 jan. 23. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti, párisi, londoni és genfi egyetemeken végzett jogi tanulmányokat. A jogi és államtudományi doktorátus megszerzése után Szabolcs megye szolgálatába lépett mint lb. főszolgabíró lépett ki a megyei szolgálatból. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának megalakulása óta tagja volt, majd elnökké választották A Tiszántúli Automobil-Klubnak ugyancsak elnöke Szabolcs és Ung megye főispánjává nevezték ki. A vm. gazdasági, kulturális és társadalmi életének fellendítésében fáradhatatlan tevékenységével kiváló érdemeket szerzett, amelyeknek elismeréséül a II. o. magyar érdemkereszttel tüntették ki. Dezseőffy Aurél kereskedelemügyi államtitkár nyugalombavonulása után a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. Kállay Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla tanácselnöke, szül. Alsószend (Abaúj m.), Középiskoláit Iglón, egyet, tanulmányait Bpesten végezte mint joggyakornok közszolgálatba lépett és a budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett a nyíregyházai kir. törvényszék albírája lett Bpestre helyezték át, ahol mint a sajtóügyeket vizsgáló albíró működött. Ugyanezen évben a kir. büntetőtörvényszékhez tvszéki bíróvá nevezték ki a kir. büntetőtörvényszék főtárgyalási elnöke volt mint a bpesti kir. ítélőtábla bírája és az 1. sz. büntetőtanács előadója működött és a bpesti kir. ítélőtábla tanácselnökévé nevezték ki. Azóta a IV. sz. büntetőtanács vezetője. K., akit a jogászkörökben a bölcs bíró melléknéven emlegetnek, tanácsa élén leginkább a testi biztonság ellen elkövetett bűnügyekben ítélkezik. Kállay Tamás (nagykállóí), régiségkereskedő, szül. Kemecse (Szabolcs m.), 1878 nov. 25. Középiskoláit Bpesten, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol államtudományi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után mint vármegyei aljegyző Szabolcsban működött a székelyudvarhelyi kerület 48-as függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választotta Justh Gyula vezetése alatt álló párthoz csatlakozott és újból orsz.-gyül. képv. lett. Rövid ideig pártonkívüli programmal működött, majd a munkapártba lépett. A háború alatt mint főhadnagy harctéri szolgálatot teljesített. A katonai érdemkereszt III. oszt. és a Signum Laudisszal tüntették ki. A leszerelés után szabolcsi gazdaságában működött, majd egységespárti programmal Kemecse kerületének nemzetgyűlési képviselője lett. Később a kereskedemi pályára lépett. Bpest törv.-hat. bizottságának tagja és mint ilyent, választották a felsőház póttagjává. Kállay Tibor (nagykállóí), v. pénzügyminiszter, orsz.-gyűl. képv., szül. Bpest, 1881 jan. 6. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetem jogi karának hallgatója volt, ahol jogtudorrá avatták. Működését a bpesti pénzügyigazgatóságnál kezdte, mint fogalmazói gyakornok, majd a IV. ker. adófelügyelőséghez helyezték át a pénzügyminisztérium pénzügyőrségi ügyosztályába, rövidesen pedig a költségvetési ügyosztályba került mint pénzügyminiszteri fogalmazó az ügyosztály vezetésével bízták meg főosztályveze^ tővé és min. tanácsossá nevezték ki. A forradalom alatt nem teljesített szolgálatot a javaslatára létesített felszámoló hivatal elnöke lett és ugyanakkor kinevezték külügyminiszteri államtitkárrá újra a pénzügyminisztériumban szolgált és az adózási apparátus kiépítését végezte, majd pénzügymin. államtitkárrá minősítették át elvállalta a pénzügyminiszteri tárcát. Programmjául elsősorban az egyenesadók reformját, a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítését és a költségvetési egyensúly helyreállítását tűzte ki. A világjelenséggé hatalmasodott pénzügyi válság azonban minisztersége alatt is folytatódott, úgy hogy tevékenységét a külföldi kölcsön megszerzésére és a reparáciős kérdések megoldására kellett irányítania. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása előtt lemondott és a Házban csak mint azok előadója képviselte javaslatait. A második nemzetgyűlésbe Nyíregyháza es Nagykanizsa választotta meg, majd az országgyűlésbe egységespárti programmal Nagykanizsa és Budapest III. kerülete küldte be. Nagy érdemei vannak az Orsz. Takarékossági Bizottság működése körül. Miután a kormány az állami költségvetés növelését nem szüntette meg, kilépett az egységespártból és egyben mandátumáról le is mondott. Nagykanizsa azonban pártonkívüli ellenzéki programmal újból megválasztotta. K. a magyar polgári ellenzék egyik legtekintélyesebb vezéralakja. Gyakran felszólal a Házban, főként közgazdasági kérdésekben, amelyeknek nagy szakértője. A Pesti Magyar Kereske-

5 Kállay dclmi Bank igazgatóságának tagja. Az Interparlamentáris Keresk. Konferencia magyar csoportjának elnöke. Az évi budapesti képviselőválasztások szervezésére alakult Polg. Egység Klubjának megalapítója. Kállay Ubul (nagykállói), v. főispán, szül. Oros, 1875 júl. 8. A bécsi Teréziánumban nevelkedett, majd a bécsi és bpesti egyetemeken folytatott jogi tanulmányokat. Magyar családtörténeti kutatásokkal és heral- _ dikával behatóan foglalkozott. A Genealógiai Társaság igazg., választm. tagja a veszprémi kerület képviselővé választotta függetlenségi és 48-as programmal. A koalíciós kormány alatt Csík megye főispánja volt a csíkszeredai kerület Kossuthpárti programmal választotta képviselőnek. KáJiay Zoltán, (nagykállói), min. tan., szül. Puszla-Vadas, 1884 jún. 17. Középiskoláit Bécsben, egyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte és az utóbbi egyetemen tudori oklevelet nyert állami szolgálatba lépett. A pénzügyi szakvizsga letétele után a pénzügyminisztériumba osztották be, ahol 1918-ig az elnöki osztályban működött. Az elnöki osztályból a hitelosztályba osztatott be. hol rövidesen a jegybank, deviza- és valutaosztály vezetője lett, amely osztály ügykörébe később a nemzetközi vegyes döntőbíróságok, a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal, valamint a trianoni békeszerződés 231. és 232. cikkei rendelkezéseinek megfelelő nemzetközi clearingmegállapodások ügyei is besoroztattak a min. tanácsosi címet és jelleget kapta meg, majd min. tanácsossá nevezték ki. A háború alatt a Ferenc József-rend lovagkeresztjét és a II. o. polg. hadiérdemkeresztet kapta meg. Kallós Albert, hírlapíró, szül. Budapesten, 1905 március 8. Középiskoláit Budapesten, a közgazdasági egyetemet Parisban végezte, ahol oklevelet nyert. A Pesti Tőzsdének 1927 óta belső munkatársa. Kallós Bertalan, ny. h. államtitkár, szül. Bpest, 1869 dec. 16. A bpesti József-műegyetemen tanult és a gépészmérnöki diploma elnyerése után a Máv-nál, majd az iparfelügyelőségnél működött, ahonnan a kereskedelemügyi minisztérium iparfejlesztési osztályába osztották be, melynek a háború alatt vezetője volt. A kommün után h. államtitkári címmel nyugalomba vonult. Tagja volt a bukaresti békedelegációnak. Közhasznú tevékenységéért számos kitüntetésben részesítették. Nyugdíjaztatása után a hazai textiliparban vállalt vezetőszerepet és egyik kezdeményezője volt a textilipari szakiskola megalapításának. Számos közgazdasági és műszaki cikke jelent meg a hazai szaklapokban. Kallós Ede, szobrászművész, szül. Hódmezővásárhely, Középiskoláinak elvégzése után Bpesten, majd Parisban folytatott Kálmán művészeti tanulmányokat. Először a Műcsarnokban kiállított Dávid c. alkotásával keltett feltűnést. Művei között legsikeresebb alkotásai a Budapest tereit díszítő Vörösmarty Mihály és az Irányi Dániel szobor. A budapesti Kerepesi-temetőben állanak Kozma Sándor, Bánffy Dezső báró és Bartha Miklós csodálatosan szép és dekoratív sírkövei. Számos vidéki város részére mintázott emlékműveket, amelyek közül a békésgyulai Erkel Ferenc-szobor, a nagykárolyi Kölcseyés a nyíregyházai Bessenyey-szobor a legkiemelkedőbbek. Számos hazai, valamint külföldi érem és pályadíj nyertese. Kallós Ede, tanár és író, szül. Budapest, 1882 júl. 22. Budapesti és berlini egyetemi tanulmányainak elvégzése után a tisztviselőtelepi, később a Kölcsev-reálgimnázium tanára lett tagja volt a Magy. Tud. Akadémia klasszika-filológiai bizottságának. Nagyszámú, értékes tanulmánya jelent meg a klasszika-filológia és az ókori vallástörténet köréből. Önálló művei: Homeros és Archüochos, Megjegyzések és exkurzusok Archilochoshoz, Görög-római vallástörténet és mitológia (2 kiadás), Görög élet és műveltség, Sappho, A magasztosság az írómüvészetben (Longinos görög értekezésének fordítása), Verborgenes Wissen, Regélnek a múzsák. Kallós Henrik, ügyvéd, szüi. Győr, 1870 okt. 10. Középiskoláit Győrött, az egyetemet Bpesten végezte Győrben ügyvédi irodát nyitott. Számottevő tagja a város társadalmi és kulturális életének, az izr. hitközség és az iskolaszék elnöke, az ügyédi kamara választmányának és fegyelmi bíróságának, a vin. törv.-hatóságának és közig, bizottságának tagja. Több helyi iparvállalat és pénzintézet ügyésze. Egyházi lapokban a hitéletre vonatkozó számos cikke jelent meg. Kallós János, főszerkesztő, szül. Bpest, 1891 okt. 14. Iskolai tanulmányait Bpesten végezte. Egész fiatalon lépett az újságírói pályára és amikor Az Est c. napilap megindult, e lapba már közgazdasági cikkeket írt. Később a Pesti Napló közgazdasági munkatársa, majd az Az Újság közgazdásza lett. Két évvel később, megalapította a Pesti Tőzsde c. gazdasági, pénzügyi, ipari és kereskedelmi szaklapot, amelynek ma is főszerkesztője. Saját lapjának a főszerkesztése mellett , a Nemzeti Újságnak és az Új Nemzedéknek is közgazdasági szerkesztője volt. Erre az időre esik a Kallősíéle pénzügyi kompasz megjelenése, amelyet 1923 óta szerkeszt. Sokoldalú elfoglaltsága mellett még számos külföldi lapnak a budapesti szerkesztője. Az újságíró társadalom életében tevékenyen vesz részt, többek között igazgatósági tagja az Újságírók Szanatórium Egyesületének is. Kálmán Dezső, (kisóci és szentandrási), ny. min. osztálytanácsos, szül. Budakeszi,

6 Kálmán 271 Kálmán 1886 júl. 12. Középiskoláit Nagyszombaton és Nagykőrösön végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, hol a diákság egyik vezéreként az Egyetemi Körnek többször elnöke, a Diákszövetségnek egyik megszervezője és első főtitkára volt lépett a kereskedelemügyi minisztérium kötelékébe. A minisztérium rövidesen Münchenbe küldte szaktudósítóként, hol megszervezte a magyarságot. Münchenben megvetette a Magyar Ház alapját. A háborúban bevonult és több kitüntetést kapott. A király aranysarkantyús vitézzé avatta. Utána rövid ideig az átmenetgazdasági minisztériumban, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. A forradalmak alatt résztvett a MOVE megszervezésében nyugdíjaztatását kérte. Az iparművészet terén is figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki. A magyar motívumok egyik legalaposabb ismerője. Az irodalomban is sikerrel működik a \ 7 árszínház bemutatta Hunor és Magor c. művét a Nemzeti Szalonban kiállított festménye dicséretben részesült. Jelenleg az Annuitás" igazgatója. Kálmán Ferenc, malomigazg., szül. Debrecenben, 1895 máj. 23. Középiskolái után a magángazdaságban helyezkedett el és közben a debreceni egyetemen folytatta tanulmányait. A háborút mint főhadnagy küzdötte végig. Többször megsebesült. A forradalmak után néhány esztendeig Debrecenben működött, majd 1922 óta több vidéki malom központi vezetését intézi a fővárosban. Évekkel ezelőtt Hódmezővásárhelyen háziipari kézimunkaüzemet alapított, mely 800 munkást foglalkoztat. Több külföldi kiállításon mutatta már be a magyar háziipar termékeit. Kálmán Gusztáv (kisóci és szentandrási), v. b. t. t., ny. államtitkár, szül. Szenicén, 1859 aug. 4. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után az Országos Statisztikai Hivatal segédfogalmazójává lett a kereskedelemügyi minisztériumba titkárrá nevezték ki, már miniszteri tanácsos volt és Hieronymi akkori keresk. miniszter politikai államtitkárként vette maga mellé. Ez évben országgyűlési képviselővé választották Zsolnán, Esztergomban és Kolozsvárott. Utóbbi kerületet az összeomlásig képviselte. K. széleskörű közgazdasági irodalmi tevékenységet fejtett ki. Cikkei és értekezései a Nemzetben, a Honban és a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Sokévi közéleti működése alatt a Szent Száva-rend és a Danilo-rend nagykeresztjét kapta meg a külföldön is elismert munkásságáért. Rendes tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, ügyvezető elnöke a Magyar Iskola Szanatóriumnak és elnöke több ipari és kereskedelmi részvénytársaságnak. Kálmán Henrik, h, bankvezérigazgató, szül. Bpest, 1881 dec. 31. Iskolai tanulmányai után a Magyar Kereskedelmi r.-t. szolgálatába lépett, amelynek később igazgatója lett, 1920., amikor a részvénytársaság az Angol- Magyar Bankká alakult át, ügyvezető-igazgatóvá nevezték ki. A banknál 30 éve teljesít szolgálatot. Eredményes közgazdasági munkásságának elismeréséül kincstári főtanácsossá nevezték ki. Kálmán István, szövetkezeti igazg., orsz.- gyül. képv., szül. Szécsény, Bpesten í'elsőipari és keresk. tanulmányokat folytatott, majd a kereskedelmi pályára lépett. Túrán megalapította az O. K. H. és a Hangya fiókjait, amelyeknek vezetésében a megalapítás óta résztvesz óta Pest vm. th. bizottságának tagja. Az első nemzetgyűlésen a turai választókerületet képviselte, a második nemzetgyűlésbe ugyancsak a turai választókerület küldötte be egységespárti programmal. Az országgyűlésbe képviselővé régi kerülete választotta, ugyancsak az egységes^ párt programmjával. Kálmán Jenő, ügyvéd, országgyűlési képv., szül. Ságvár, 1875 okt. 15. Középiskoláit Csurgón végezte, majd Bpesten nyert ügyvédi oklevelet Tabon nyitotta meg ügyvédi irodáját és ettől kezdve a vm. politikai és egyházi életében fontos szerepet játszik egységespárti programmal nemzetgyűlési képviselőjévé választotta a tabi kerület újból a parlamentbe küldték választói. Az országgyűlésben leginkább igazságügyi és a ref. egyházat érdeklő kérdésekkel foglalkozik. Tagja Somogy vm. törvényhatóságának, a ref. egyházmegye gondnoka és a kaposvári ügyvédi kamara elnökhelyetlese. Kálmán Jenő, hírlapíró, szül. Szakcs, 1887 Középiskoláit Kaposvárott, jogi tanulmányait Bpesten végezte a hírlapírói pályára lépett. Munkatársa volt a Független Magyarországnak, A Napnak és a Színházi Életnek, melyet 1914-ig szerkesztett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került. Hazatérve folytatta hírlapírói működését és a fővárosi lapok hasábjain igen sok humoreszkje, novellája és verse jelent meg. Kálmán László, polg. isk. igazgató, szül. Sárvár, 1887 szept. 17. A tanárképző főiskola elvégzése után a zilahi polg. isk. tanára lett. A háborúban az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1918 végén került haza. Ekkor került a sárvári polg. iskolához, amelynek 1926 óta igazgatója. Kálmán Oszkár, operaénekes, szül. Kisszentpétervár, 1890 jún. 18. Középiskoláit Lúgoson végezte és a pancsovai ker. akadémián érettségizett. Énektanulmányait Bpesten végezte, majd külföldön folytatta a M. Kir. Operaház tagja lett, majd a berlini Staatsoperhez szerződött, ahol Klemperer főzeneigazgató mellett dolgozott, kétévi távollét után visszahívták a bpesti Operaházhoz és azóta ott működik. Számos külföldi városban vendégszerepelt nagy sikerrel. A háború

7 Kálmán 272 Kammer alatt a II. ο. hadiékítményes vöröskereszttel tüntették ki. Kálmán Ödön ügyvéd, szül. Gyöngyös, Tanulmányait Gyöngyösön, Besztercebányán és Bpesten végezte, majd Újpesten ügyvédi irodát nyitott. Az újpesti izr. hitközségnek 26 éve elöljárója és kilenc éve elnöke. Számtalan jótékonysági és kulturális mozgalmat hívott életre. Városi képviselőtestületi és megyebizottsági tag. Kálmán Sándor, r.-t. ügyvez. igazg., szül. Kalocsa, 1882 máj. 14. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Kezdetben ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd átvette családja fatermelő vállalatának vezetését. A háborús esztendők alatt katonai szolgálatot teljesített. A Magyar Keményfaipari r.-t. igazgatósági tagja és ügyvezető igazgatója. Kalmár Béla (nemes), államr. főtanácsos, szül. Nagylóc (Nógráv vm.), 1881 márc. δ. Középiskoláit Zsolnán, Egerben, Gyöngyösön és Iglón végezte, majd a bpesti egyetemen államtudományi vizsgát tett lépett a rendőrség szolgálatába. Először különböző ker. kapitányságokon működött, később a VII. és VIII. ker. kapitányság helyettes vezetője volt. Utóbb a IX., illetve a VII. kerületi rendőrkapitányság vezetésével bízták meg ig a főkapitányságon mint detektívfőnökhelyettes működött mint vezető, az V. ker. kapitányság élére került. A rendőri fegyelmi bizottság elnöke. A polgári hadiérdemkereszt III. osztályának, a jubileumi emlékéremnek, a polgári jubileumi keresztnek és a III. oszt. magyar érdemkeresztnek tulajdonosa. Kalmár Sándor, kanonok, papnöveldeintézeti igazg., szül. Szabadka, 1860 aug. 26. Középiskoláit Szabadkán és Kalocsán, teológiai tanulmányait Bómában végezte Regőcén mint káplán működött, Kalocsán teológiai tanár volt, majd kanonokká nevezték ki. A nagyobb papnöveldeintézet igazgatója. Vmegyei bizottsági tag. Kalmár Tibor (kis- és nagybudai), író, és zeneszerző, szül. Budapesten, 1893 aug. Ιδ. Középiskoláit Budapesten végezte. Mint librettista kezdte pályafutását, később egészen a zeneszerzésre tért át. Legismertebb dalai, melyeknek szövegét is ő írta: Mikor az est mesélni kezd. ősszel arra ébredünk, Repüljrepülj hétpettyes, stb. óriási sikert arattak. Káinoki Izidor (Vulpes), író, újságíró, szül Tanulmányainak befejezése után újságírói pályára lépett. Számos napilap munkatársa volt. Jelenleg az Újság kötelékében működik. Szépirodalmi műveiben eleventollú, ötletes, társadalmi problémákat könnyedén boncoló írót ismertek meg olvasói. Meséi érdeklődést keltőn fordulatosak. Önálló művei: Apa és fia, Apró komédiák, Az áldott lelkű Márta asszony, Veronikáék szerencséje, Dionysios füle, A kapitány meséi, Igen, Czenczi. Karcolatai, novellái ismertek a napilapok hasábjairól. Vulpes névvel jegyzett humoros karcolatait, legújabban pedig Apai intelmek c. rovatát, általános érdeklődéssel olvassák. Káinoki Lajos, lapszerkesztő, szül. Budapest, 1883 szept. 29. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetem bölcsészeti karának hallgatója volt. Jogászkodása idején tárcákat és verseket írt fővárosi napilapok számára, majd az újságírói pályára lépett a Független Magyarország munkatársaként működött. Később a Polgár c. lapnál dolgozott, de rövidesen A Hitel c. közgazdasági újságnál vállalt állást. Később a lap felelős szerkesztője és kiadója lett. Kalocsay Géza, kórházi főorvos, szül. Szatmár, 1889 aug. 12. Középiskoláit Szatmáron, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. A Cunard Line Társaság hajóorvosa lett, majd a berlini fülészeti klinika gyakornoka. Végigküzdötte a háborút és két Signum Laudist, a vöröskeresztet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. A háború után a Rókus-kórházban és a Zsidó-kórházban működött óta a Bródy-kórház gégészeti rendelésének főorvosa. Értékes orvosi szakcikkei a bel- és külföldi folyóiratokban jelennek meg. Az V. ker. Orvostársaság választmányi tagja. Kaltenecker Viktor, ügyvéd, felsőházi tag, szül. Székesfehérvár, 1879 jan. 29. A bpesti és genfi egyetemeken folytatott tanulmányokat, majd 190δ. Székesfehérvárott ügyvédi irodát nyitott. A Székesfehérvári Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank ügyésze. Székesfehérvár város törvényhatósági bizottságának, az ügyvédi kamara választmányának, a róm. kat. egyházközségek megyei központi tanácsának tagja Székesfehérvár városának felsőházi póttagja lett, majd Mátrai Rudolf lemondása után K.-t hívták be a felsőházba. Kammer Hugó, textilgyáros, szül. Bécs, 1874 márg. 13. Középiskoláit Bpesten végezte, majd Késmárkon a textilipari főiskolán tanult. Befejezvén tanulmányait, kereskedelmi pályára lépett és a textilszakmában helyezkedett el. A Kammer Testvérek Textilipar r.-t. alelnöke, a Richards Richard Győri Finom Posztógyári r.-t. elnök-vezérigazgatója és számos más szakmai vállalat igazg. tagja. Ugyancsak igazg. tagja a Gyosznak és a Textilgyárosok Orsz. Szövetségének. Kammer Vilmos, r.-t. vezérigazg., szül okt. 8. Iskolai tanulmányait Bécsben végezte, majd különböző kereskedelmi vállalatoknál és pénzintézeteknél, mint tisztviselő működött. Ezen idő alatt oly szakismeretet szerzett, hogy a Kereskedelmi Bank fiókigazgatójává nevezte ki megalapította a Nagytétényi Sertéshízlaló és Hús ipari r.-t.-ot, amelynek vezérigazgatója lett.

8 Kammermayer 273 Kapp el A vállalatot az ország legnagyobb húlfeldolgozó intézményévé fejlesztette. A háború alatt, a közélelmezés terén fejtett ki igen értékes tevékenységet. A legválságosabb időkben csaknem egyedül gondoskodott a főváros húsellátásáról. Ezért kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. A magyar kereskedelmi és közgazdasági életnek jelentős egyénisége. A sertésnagyvágó r.-t. vezérigazgatója, a Barcai, Alföldi és a Miskolci Sertéshízlalók igazgatósági tagja. Nagytétény társadalmi és kulturális életében tevékeny részt vesz. Kammermayer Alfréd, takarékpénztári igazgató, szül. Bpest, 1882 ápr. 30. Középiskoláit és a Keresk. akadémiát Bpesten végezte, majd a Pesti Hazai Első Takarékpénztár kötelékébe lépett, ahol fokozatos előléptetés után az intézet igazgatója lett. A háborúban, mint tartalékos százados vett részt és kitüntetésben részesült. A főváros társadalmi életében előkelő szerepet tölt be, az Országos Kaszinó tagja. Kampis János, festőművész, szül. Bpest, 1886 okt. 17. Középiskoláit és festészeti tanulmányait Bpesten végezte állított ki elsőízben a Nemzeti Szalonban, majd a Műcsarnokban, melynek tárlatain állandóan szerepel a Nemzeti Szalonban rendezte kollektív kiállítását. Malter dolorosa c. képével a kalocsai egyházművészeti kiállításon Kalocsa város díját nyerte el. Assisi Szent Ferenc találkozása Szt. Domonkossal c. képe pedig az egri főkáptalan díját kapta meg. Portré-festő; kompozíciói főleg vallásos tárgyúak. Konzervatív irányú művészete szereti a romantikus dekoratív hatásokat. A Képzőművészek Egyesületének, a Képzőművészeti Társulatnak tagja, a Nemzeti Szalon választmányi tagja, a Szövetség Müvésztársaságnak ügyvezető igazgatója. A művészeti kultúra terjeszése végett művészeti előadásokat tart. Kandó Kálmán (egerfarmosi), r.-t. vezérigazgató, szül. Bpest, 1869 júl. 10. A bpesti műegyetemen szerezte gépészmérnöki oklevelét. Mérnöki pályafutását külföldön kezdte meg, majd hazatérve, a Ganz és Tsa ipesti gépgyár szolgálatába lépett Westinghouse György vállalatainál, előbb mint az olasz Westinghouse Társulat adminisztrateur delegue-je, utóbb mint alelnöke működött. K. alkalmazta először a fővasutak villamos vontatására a forgóáramot az olaszországi Valtellina-vasúton, ahol az fényesen bevált. A háború vetett véget eredményekben gazdag olaszországi működésének. Munkásságát idehaza a Ganz és Tsa-Danubius r.-t.- nál folytatta műszaki igazgató, vezérigazgató lett a M. Tud. Akadémia a Wahrmann-dijjal tüntette ki a kir. József-műegyetem tb. doktorrá avatta a mérnöki tanács elnökévé választották meg a felsőház tagja lett. Kandó László, festőművész, szül Főként arcképei tették ismertté nevét a Képzőművészek Egyesülelének titkárává választották. Többek között megfestette Horthy kormányzó és Apponyi Albert gróf képruásait. Kánia Kálmán (kányái), rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, szül nov. 7. A bpesti Keleti Akadémián végezte tanulmányait. Pályafutását a fiumei keresk. kamaránál kezdte meg, majd a konstantinápolyi konzulátuson működött, később pedig különböző helyeken volt alkonzul Cettinjébe került mint konzul. Később a külügyminisztériumba osztották be követnek és meghatalmazott miniszternek nevezték ki Mexikóba, ahol a háború végéig működött az önálló magyar külügyminisztériumba osztották be mint meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ, a külügyminiszter állandó helyettese volt óta berlini követ. Kánitz Vilmos, tb. főkonzul, szül. Budapest, 1880 szept. 27. Tanulmányainak befejezése után a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál nyert alkalmazást, majd később különböző intézeteknél működött. Nagyarányú kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokat bonyolított le Sziám magyarországi konzuljává, majd főkonzuljává nevezték ki. Kapi Béla, ág. h. ev. püspök, felsőházi tag, szül. Sopron, 1879 aug. 1. Középiskoláit Sopronban, teológiai tanulmányait ugyanott, Rostockban és Halléban végezte. A teológia mellett vallásbölcseleti és filozófiai tanulmányokkal is foglalkozott avatták lelkésszé Gyurátz Ferenc püspök titkára és Körmend lelkésze volt. A dunántúli ev. egyházkerület püspökévé választotta óta egyben Szombathely lelkésze is. Jelentős szociológiai és egyházirodalmi munkásságot fejt ki. Főbb művei: Munkáskérdés és a keresztény erkölcstan, Az Ember Tragédiájának világnézete, Biblia és társadalom, Pálffy József élete és jellemrajza, Ad Astra, Hitünk igazságai, Boldogság könyve, Az én vallásom a Krisztus vallása, Üj élet, Az Or oltalmában. A Harangszó c. ev. néplap megalapítója és volt főszerkesztője. Az Orsz. Magyar Luther Irodalmi Társaság egyházi elnöke. A felsőházban, mint ág. h. ev. egyházfő foglal helyet. Kappel Tamás, államr. főfelügyelő, a kerékpáros és közlekedési rendőrség osztályparancsnoka, szül. Nagyszentmiklós, 1884 dec. 21. A bpesti kadetiskola növendéke volt, majd a hadsereg kötelékébe lépett mint r.-felügyelő kezdte meg rendőri működését. Először a VI. ker. osztályparancsnoksághoz osztották be, majd a dunai, később a toloncügyosztály, végül a II., illetve a III. ker. osztályparancsnokság élére került. Később a VII. ker. kapitányságra helyezték át megbízták a bpesti kerékpár és közlekedési rendőrség megszer-

9 Kappéter 274 Karafiáth vezésével. A III. ο. polg. hadiérdemkereszt és a katonai jubileumi kereszt tulajdonosa. Kappéter Géza, oki. építészmérnök, kir. tvszéki hites szakértő, szül. Bpest, 1878 febr. 27. A bpesti műegyetem elvégzése után Berlinben dolgozott. Hazatérve Korb Flóris műegyetemi tanár meghívta építészi irodájának vezetésére, amely akkor a bpesti és a kolozsvári egyetemek több intézetének tervezésével volt megbízva. A háborúban résztvett. A kormányzói Signum Laudis, az arany érdemkereszt és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Később önállósította magát. Tervei alapján építetíék a Máv. rendelőintézetét és kórházát, a Horthy-telepi társasházakat és több villát és bérházat a fővárosban. Korb tanárral együttesen készítették a pécsi egyetem összes intézeteinek és klinikáinak, a szolnoki bábaképző intézetnek és a szegedi egyetemnek nagyszabású terveit. Számos tervpályázaton vett részt. Elnyerte a kolozsvári Keresk. és Iparkamara pályázatának I., a szombathelyi közkórház IL, a Nyírvíz Szabályozó Társulat székházának I. díját. A kórházépítészet terén elismert szaktekintély. Terveit a neoklasszikus irány és a barokkos stílus jellemzik. Kapossy Endre, reálgimn. igazg., szül. Diszel, 1865 nov. 7. Középiskoláit Nagykanizsán és Egerben, teológiai tanulmányait a zirci teológiai főiskolán, egyetemi tanulmányait a bpesti egyetemen végezte hittudományi doktori, tanári oklevelet szerzett. A rend két ízben küldte külföldi tanulmányútra. Bejárta Olasz- és Franciaországot, Angliát és Skandináviát. Tanári működését 1890-ben Baján kezdte a székesfehérvári cisztercita reálgimnáziumba helyeztetett át; itt előbb a Ferenc József nőnevelő igazgatója volt, majd a reálgimn. igazgatója lett. A Cisztercita Diákszövetség alelnöke, több Székesfehérvári Társadalmi Egyesület választmányi tagja. Útirajzai és több művészettörténeti és esztétikai értekezése jelent meg. Görög irodalomtörténeti könyvet írt gimnáziumok részére. A helybeli lapok munkatársa. Kapy Rezső, hírlapíró, szül. Budapest, 1899 jún. 28. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte, ahol államtudományi doktorátust nyert. A háborúban frontszolgálatot teljesített és a nagy-, a kisezüst és a bronz vitézségi éremmel, a Károly-csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntették ki. Munkatársa volt a Virradatnak és a Világnak, később bécsi tudósítója a Prágai Magyar Hírlapnak. Jelenleg az Üj Nemzedék rendőri rovatának vezetője. Karácsonyi Bálint, kir. ügyész, szül. Oláhszentgyörgy, 1885 mára 10. Középiskoláit Naszódon, az egyetemet Kolozsvárott végezte, majd Bpesten bírói vizsgát tett. Tanulmányainak befejezése után, mint joggyakorn. Marosvásárhelyen működött Hosszúaszón, Besztercén, majd Brassóban bírósági jegyző lett. A háború alatt a román nyelvű lapok cenzoraként működött. Az öszszeomlás után a pestvidéki ügyészségre osztották be kir. ügyészi minőségben. Karácsonyi István, orgonaművész és karmester, szül. Bpest, 1882 jún. 26. Középiskoláit és a Zeneakadémiát Bpesten végezte, ahol művészi oklevelet szerzett a M. Kir. Operaház korrepetitora lett. Egy ideig különböző vidéki színházaknál működött, majd ismét az Operaházhoz és a Városi Színházhoz került. Karmesteri minőségben Bpesten és Németországban számos nagysikerű orgonahangversenyt adott. Szakirodalmi cikkei különböző lapok hasábjain jelennek meg. Karafiáth Jenő, ny. államtitkár, orszgy. képv., háznagy, szül. Bpest, Miután a bpesti egyetemen jogi- és államtudományi doktorátust szerzett, a kincstári jogügyi igazgatóság szolgálatába lépett, ahol az ügyvédi oklevél megszerzése után csakhamar tanácsosi rangra emelkedett a belügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, majd három hónappal később miniszterelnökségi államtitkár lett. Egyetemi hallgató korában az egyetemi ifjúság egyik vezére és ifjúsági elnöke volt az egyetemi sportegyesületnek, a BEAC-nak, mely egyesület később a Klub felvirágoztatása körül szerzett érdemeiért örökös díszelnökének választotta meg. Az Ügyvédjelöltek Orsz. Egyesületének tiszteletbeli elnöke A Magy. Jogász Sport-Egylet alapítója és ügyv. elnöke lett. A kormányzó 1923-ban az> Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezte ki. Számos sportegyesület tiszteletbeli elnöke és dísztagja. A székesfőváros törv.-hat. bizottságában már évek óta helyet foglal. Minden hazafias és kulturális társadalmi mozgalomban tevékeny részt vett és ezeknek érdekében értékes publicisztikai működést fejtett ki. Első verskötete, az: Akkordok" ben jelent meg. Az önkéntes őrség és a Területvédő Liga megalapításánál nagy érdemeket szerzett. Utóbbinak alelnöke is volt. A magyar testnevelési ügy előmozdításában az országnak rendkívüli értékes szolgálatokat tett a nemzetgyűlés K. indítványára hozta meg az évi LIII. törvénycikket a testnevelésről. A kormányzó közéleti érdemes tevékenységének elismeréséül 1928-ban a csillaggal ékesített II. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki. Az első nemzetgyűlésen az ipolyszalkai kerület választotta meg keresztény nemzeti egyesüléspárti programmal. A második nemzetgyűlésbe is régi választókerülete küldötte be egységespárti programmal. A második nemzetgyűlés háznagyává választotta. Az új országgyűlésbe ismét régi kerületének képviseletében egyhangú választás útján került be. Az országgyűlés képviselőháza is háznaggyá választotta meg. A képviselőház véderőbizoü-

10 Karát son 275 Kardos ságnak évek óta elnöke. A közoktatásügyi bizottságnak pedig helyettes elnöki tisztét tölti be ben Hont és Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották. Karátson Lajos (ivándai), ny. államtitk., szül. Arad, 1853 okt. 21. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Kassán végezte, majd a kir. bpesti törvényszéken mint joggyakornok kezdte meg igazságügyi pályáját a honv. minisztériumba került a minisztérium elnöki osztályának vezetője lett politikai államtitkárrá nevezték ki. Ugyanez évben Versec város munkapárti programmal országgyűlési képviselővé választotta érdemeinek elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjét, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta nyugalombavonulásakor a király a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntette ki. Karátsonyi Jenő (gróf, karátsonyifalvi és beodrai), nagybirtokos, szül. Beodra, 1865 aug. 5. Jogi tanulmányait Louvainban, gazdasági tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. Tanulmányútja során bejárta Európa majdnem minden országát és Afrika nagy részét. Később átvette a bánlaki hitbizományi uradalmat, amelyet tökéletes mintagazdasággá fejlesztett képviselője volt a zichyfalvai kerületnek, előbb szabadelvűpárti, majd alkotmánypárti, végül pedig munkapárti programmal. Érdemeiért nagyszámú magas hazai és külföldi kitüntetésben részesült. A király belső titkos tanácsosi méltóságra emelte óta a szuverén Katonai Máltai Lovagrend lovagja, magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. A Bpesti Önkéntes Mentőegyesület elnöke és a Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség díszelnöke. Cs. és kir. kamarás. Karch Kristóf, egyetemi nyilv. rendes tanár, szül. Beresztóc, 1877 november 21. Középiskolái után elvégezte a bpesti egyetemet, ahol tanári oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után különböző iskolákban tanított, majd kinevezték a Bpesti Kereskedelmi Akadémia tanárává. Amikor a közigazgatási egyetem létesült, annak nyilv. rendes tanárává nevezték ki. Tudományos működése mellett K. élénk közéleti tevékenységet fejt ki. Tagja a székesfőváros törv.-hat. bizottságának, levelezőtagja a Kereskedelmi és Iparkamarának, alelnöke a VII. ker. róm. kat. egyházközségnek és elnöke a VII. ker. iskolaszéknek Törvényszéki hites könyvszakértő. Karcsay Gyula, kúriai bíró, szül. Kenderes, 1869 ápr. 7. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetemen tanult és jogi doktorátust szerzett. Később letette az ügyvédi vizsgát. Tanulmányainak befejezése után, ügyvédjelölt lett, majd, mint joggyakornok, a szolnoki járásbíróság szolgálatába lépett Bpestre helyezték a tvszékre jegyzőnek, majd még ugyanezen évben visszahelyezték Szolnokra és albíróvá nevezték ki tvszáki bíró lett, áthelyezték a bpesti tvszékre, ahol tanácselnökké lépett elő táblabíró lett, megkapta a kúriai bírói címet és 1923 óta a magy. kir. Kúrián teljesít szolgálatot. Karczag László, egy. magántanár, szül. Szolnok, 1886 jún. 12. Középiskoláit Szolnokon, egy. tanulmányait Berlinben, Genfben, Nápolyban és Budapesten végezte. Orvostudományi oklevelének megszerzése után a Korányi-klinikán működött, melynek adjunktusa volt. A budapesti egyetemeri a Belső betegségek therapiája különös tekintettel a kísérleti orvostanra" c. tárgykörből magántanárrá képesítették. A Magyar Insulinbizottság Torontóba (Kanada) küldte ki az insulin tanulmányozására; a belügyminisztérium megbízásából a párisi magyar kórház szervezetét készítette élő, A biochemia, sejt- és rákkutatás, valamint a klinikai problémakörökből számos orvostudományi tanulmánya jelent meg. Kardos Elemér, ügyvéd, szül. Rimaszombatban, 1891 nov. 20. Középiskolái után Budapesten végezte jogi tanulmányait doktori oklevelet szerzett. Ügyvéddé avatták. Utána a fővárosban nyitott irodát. A vasipari és kereskedelmi életben figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki. Megszervezte és kifejlesztette e szakma védegyletét, mely az Országos Hitelvédő Egylet fiókjává alakult át. Résztvett a háborúban, a Signum Laudisszal tüntették ki. A Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesülete jogtanácsosává választotta. Belső munkatársa a Magyar Vaskereskedő c. szaklapnak. Kardos Jenő, műszaki főtanácsos, szül. Kassa, Középiskoláit Kassán, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol jogtudori oklevelet szerzett. A bpesti Műegyetemet is elvégezte, ahol gépészmérnöki diplomát nyert. Pályáját, mint ipari oktató kezdte, majd a székesfehérvári fiúnevelő-otthon igazgatója lett. Hivatalos tanulmányútja során beutazta egész Európát. A háborúban frontszorgálatot teljesített. Kassa város törvényhatósági bizottságának volt tagja. Közgazdasági és szociálpedagógiai szakmunkákat ír. A helyi és fővárosi lapok munkatársa. Az székesfehérvári országos kiállítás sikeres rendezése nagyrészt K. nevéhez fűződik. Kardos Jenő, MÁV felügyelő, szül. Kaposvár, Tanulmányainak befejezése után a MÁV. szolgálatába lépett és fokozatos előléptetés után, jelenleg mint felügyelő-állomásfönök''fejt" ki értékes közhivatali tevékenységet. A hadiáruknak a háború teljes tartama alatt észközölt szállításáért és a román megszállás elől való megmentéséért legfelsőbb elismerésben részesült. Vasútügyi

11 Kardos 276 Károlyi szakíró. A gyorsvasútra, villámosvasutakra és autóbuszüzemekre vonatkozó cikkei fővárosi lapokban jelentek meg. Kardos Gyula, ág. ev. alesperes, szül. Maglód, 1880 márc. 26. Középiskoláit Selmecbányán, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Leipzigben végezte Balassagyarmaton telepedett le és azóta főkép tanügyekkel foglalkozott. A háború alatt mint kórházi lelkész működött. Széleskörű szakirodalmi munkásságot fejtett ki az egyházi és napilapokban. A Nógrád- és Hontmegyei Tanítóegyesület örökös dísztagja. A Balassagyarmati Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke. A városi képv.-test.-nek, a Madách Tudományos Társaságnak és a Múzeum Társaságnak tagja. Karinthy Frigyes, író, szül. Bpest, Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti műegyetem hallgatója volt. Eredetileg matematikusnak készült, de írói tehetsége hamarosan megnyilatkozott, úgyhogy az egyetemet a hírlapírói pályával cserélte fel. A napilapok hasábjain csakhamar népszerűek lettek K. apró, humoros írásai, amelyekben a pesti élet ezernyi komikus vonását mutatta be nevettető, de valójában mélységes filozófiáról tanúskodó módon. Első könyve, az így írtok ti, jelent meg és óriási sikert aratott. Az olvasóközönség minden rétegét megkapta az a fölényes, szatirikus szemlélet, amellyel K. minden irodalmi és társadalmi tekintély eredendő hibáit látta meg. Valami különös diabolikus látással mindennek a fonákját tárta fel, olyan magától értetődő természetességgel, amelyben mindenki a maga titkos gondolatára ismert. Ebben a páratlanul álló jellemző képességében rejlik K. hatása, amelyet későbbi művei még jobban fokoztak. Regényei, novellái és tanulmányai egymást követték a könyvpiacon, önálló művei: Capülária, Drámák ecetben és olajban, Együgyű lexikon, Esik a hó, Görbe tükör, Gyilkosok, Harun al Rasid, így láttok ti, írások írókról, írta..., Kötéltánc, Lepketánc., Ne bántsuk egymást, Tanár úr kérem, Krisztus vagy Barabás, A másik Kolumbusz, Oh, nyájas olvasó, Panoráma, Nevető dekameron. Nagyszerű emberismerete és dialektikai képessége érvényesül színpadi műveiben is. Rengeteg egyfelvonásost és kabarétréfát írt, amelyeket kisebb színházak adtak elő. Első nagyobb színpadi alkotása, a Holnap reggel, amely az emberi lélek mélységeiből veszi tárgyát. A darab először a Nyugatban jelent meg, majd a Madách Színházban került színre a Belvárosi Színház mutatta be Lengyel Menyhért társaságában írt újabb színművét, a Földnélküli Jánost, amelyben a társadalom félszegségei között elvesző örök emberi momentumokra mutat rá. K. állandó munkatársa a Nyugatnak, és a Pesti Naplónak. Számos regényét idegen nyelvekre is lefordították. Karlovits János, tisztv. szül. Szekszárd, 1899 nov. 25. Magyarország rúdugró bajnoka és rekordere. Magyar bajnokságain kívül francia, angol és olasz bajnokságokat nyert. Karlovszky Bertalan, festőművész, szül. Munkács, 1858 okt. 24. Eleinte katonai pályára készült, de a kadetiskola elvégzése után Münchenben és Parisban festészeti tanulmányokat folytatott. Parisban Munkácsi környezetébe került, aki felismerve képességeit, műtermébe hívta meg és akinek Parisban állandó munkatársa lett. Párisi működése alatt készült képeinek túlnyomó része amerikai műgyűjtők kezébe került. Hazatérve, festőiskolát nyitott. Műtermében egymásután készültek kora kitűnőségeinek portréi Pipázó katona c. képével a Társulati nagydíjat nyerte el Magyar parasztasszony c. képét az állam aranyéremmel, Férfiarckép c. képét a jubileumi díjjal jutalmazták. Nevezetesebb alkotásai: Horthy Miklós, József főherceg, Eszterházy Móric, Andrássy Gyula és Katinka, Wencklieim Dénes, Ciráky Antal grófok, Meszlényi Adrien, Odry Árpád stb. portréi. Művészetét a részletekig menő jellemzés, klasszikus színezés és mély lelki átérzés jellemzi. Az élő magyar piktúrában a portré egyik legnagyobb mestere. A Képzőművészeti Akadémia tanára. Értékes működésének elismeréséül m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Karner F Károly, egyet ny. rk. tanár, szül. Kőszeg, 1897 jan. 3. Középiskoláit Kőszegen, filozófiai és teológiai egyet, tanulmányait Sopronban, Bpesten és Lipcsében végezte, majd doktori és teol. licentiátusi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után Felsőlövőn és Ágfalván s.-lelkész, majd Pécsett hitoktató volt Sopronba került és az egyetemen mint megbízott előadó működött egyet, m.-tanár, rk. tanár lett. Jelentékeny irodalmi tevékenységet fejt ki és művei magyar, valamint német nyelven bel- és külföldön jelennek meg. Nevezetesebb munkái: Pál apostol világnézete, továbbá a Lipcsében német nyelven megjelent könyve: Der Vergeltungsgedanke in der Ethik Jesu" címen; legújabban D. Walter János: Luther ifjúkori vallásos fejlődése c. művét fordította le magyarra. Károlyi Gyula (gróf, nagykárolyi), felsőházi tag, szül Nyírbakta, 1871 máj. 7. Tanulmányainak befejezése után gazdasággal foglalkozott. A nemzeti ellenállás idején éles harcot folytatott az alkotmányellenes kormányzással szemben óta a főrendiház tagja. A Wekerle-kormány Arad megye és Arad város főispánjává nevezte ki. A proletárdiktatúra kitörése után megalakította Aradon az első ellenforradalmi kormányt, amelynek miniszterelnöke volt. Később K. elnöklete alatt alakult a szegedi ellenkormány júniusában ünnepélyes külsősé-

12 Károlyi 277 Kárpáthy gek között koronaőrré választották. Eskütételekor a törvényhozás együttes ülésén a kormányzó személyesen megjelent. Károlyi Imre (gróf, nagykárolyi), nagybirtokos, v. főrendiházi tag, szül. Mácsa, 1873 jan. 10. Tanulmányainak befejezése után birtokán gazdálkodott. Csakhamar élénk szerepet játszott a magyar pénzügyi és közgazdasági életben a főrendiház tagja lett a Belga-Magyar Bank elnöke. Csongrád megye th. bizottságának hosszú idő óta tagja a királytól cs. és kir. kamarási méltóságot kapott. Számos iparvállalat és pénzintézet elnöke és igazg. tagja. Nagymágocsi uradalmán ecetgyárat, szeszgyárat, gazdasági cukorgyárat, paprikamalmot és keményítőgyárat létesített. Az Angol- Magyar Bank igazg. elnöke. Az örökösjogú családok választottjaként a Felsőház póttagja. Károlyi József (gróf, nagykárolyi), nagybirtokos, orsz.-gyűl. képviselő, szül. Bpest, A csurgói és sőregi hitbizomány birtokosa. A bpesti és müncheni egyetemek jogi karán tanult. Hosszabb külföldi tanulmányútján bejárta egész Európát, Egyiptomot, Algírt és Tuniszt. Hazatérése után átvette birtokai vezetését. Fehérvárcsurgó község képviselőtestületének, valamint Fejér, Szatmár és Pest megye törv.-hat. bizottságának tagja. A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület és nagyszámú kultúr- és emberbaráti intézmény einöke a nagykárolyi kerület képviselővé pártonkívüli programmal, majd Fejér megye főispánjává nevezték ki a forradalom kitörése után lemondott a főispánságról. Legélesebben elítélte fivérének, Κ Mihály grófnak politikai működését, amiért sok zaklatásban volt része. A kommün kitörésekor külföldre menekült. A proletárdiktatúra bukása után Székesfehérvár város és Fejér megye főispánja lett követte a száműzött IV. Károly királyt Madeirába, ahonnan csak a nemzetgyűlési választásokra tért vissza, amikor pártonkívüli legitimista programmal Székesfehérvár képviselőjévé választották. Később ismét a királyi családhoz utazott és jelen volt Károly király elhunytánál is. Az uralkodó halála után még hosszú időt töltött a királyi család környezetében, majd hazatért. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének egyik megalapítója és vezetője. Az új országgyűlésre ismét a székesfehérvári kerület választotta meg keresztény gazdasági és szociális párti programmal. Károlyi Lajos (gróf, nagykárolyi), nagybirtokos, volt főrendiházi tag, szül aug. 10. Atyja K. Alajos gróf által alapított tómegyeri, erdővallai, mogyorósi és misztótfalui uradalmakból álló hitbizományt K. gróf örökölte a főrendiház tagja lett, valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. A 9. közös huszárezred volt tartalékos hadnagy ben a háborúba mint honvéd népfölkelő vonult be és mint népfölkelő kapitány tért vissza A gazdasági és társadalmi életben előkelő szerepet tölt be. Károlyi László (gróf, nagykárolyi), nagybirtokos, felsőházi tag, szül. Paris, Egyet, tanulmányainak befejezése után hoszszabb külföldi útra indult, amelynek során Európát, Ázsiát és Afrika egy részét járta be. Magyarországra visszatérve, a gardócbogdányi kerület az országgyűlésbe küldte, nemzetipárti programmal. A következő ciklusban ugyancsak a gardócbogdányi kerület választotta meg a pétervásári kerületet képviselte az országgyűlésen, a szabadelvű párt programmjávai. A főrendiháznak tagja volt a kormányzó kinevezése folytán került a felsőházba. Károlyi Sándor, min. tanácsos, szül. Varasdon, 1871 júl. 31. (Atyja akkoriban Horvátországban teljesített szolgálatot.) Középiskoláit Sopronban végezte és a Műegyetemen mérnöki oklevelet nyert. Utána Esterházy herceg hitbizományi uradalmának kötelékébe, majd állami szolgálatba lépett és a debreceni, majd a budapesti kultúrmérnöki hivatalban működött a pécsi kultúrmérnöki hivatal mérnöke, majd főmérnöke volt a brassói, majd a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal főnökévé nevezték ki műszaki tanácsossá, miniszteri osztálytanácsossá lépett elő a földmívelésügyi minisztériumba rendelték és a dunántúli kultúrmérnöki hivatalok kerületi fölügyelőjévé lett a kultúrmérnöki ügyosztály vezetőjévé, min. tanácsossá nevezték ki. Kárpáthy Jenő, festőművész, szül. Debrecen, 1870 jan. 4. Középiskoláit Szombathelyen elvégezve, a bpesti rajztanárképző növendéke lett, amelynek elvégzése után Parisba ment. Itt a Julien-akadémia, majd a Beaux Arts növendéke volt. Parisból hosszabb tanulmányútra ment, majd Brüszszelben telepedett le, ahol egymásután 9 kollektív kiállítást rendezett igen nagy sikerrel a brüsszeli kiállításon Erdőtisztás reggel c. képével a kis arany éremre terjesztették fel, amelyet azonban a háború hirtelen kitörése miatt már nem kapott meg tól a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon állandó kiállítója Júliusi reggel a Balatonon c. képével elnyerte a báró Kohner-díjat. K. művészetét a francia, de különösen a belga művészi körök ismerik. Számos ismertetés jelent meg művészetéről belga és francia nyelven. Piktúrájában nagy csapás érte, amikor Brüsszelből hazatért, mert évtizedeken át gyűjtött tanulmányi anyaga a zavaros időkben elveszett. A brüsszeli Scaerbaeki múzeumban pedig 4 képe tűzvész áldozata lett. Az Ercsi dombvidék c. képe a Szépművészeti Múzeum birtokában van. Festészete keresetlen, őszinte impresszionizmuson épül, szereti

13 Kassák 278 Kaufmann a természetet, szerelmese a víznek, friss és élénk színek jellemzik. A Képzőművészek Egyesületének tagja. Kassák Lajos, író, szül. Érsekújvár, 1887 március 21. Izmos, egyéni ízű írásaival keltette fel maga iránt az irodalmi körök figyelmét. Egyéniségén végigszántott a modern művészi áramlatok mindegyike. Irt dadaista, expresszionista, futurista verseket, regényeket, míg eljutott a saját egyéniségéhez, a lehiggadt, céltudatos konstruktivista íróhoz. Egészségesen termékeny író és kitartott meggyőződései mellett. Kiválóbb önálló művei: Egy ember élete, Angyalföld, Isten báránykai, Életsiratás, Eposz Wagner maszkjában, Világanyám, Máglyák énekelnek, Üj versek, Tisztaság könyve, Kalabresz csodálatos púpja, D-dur, Napok a mi napjaink, Egy szegény lélek megdicsőülése. Szerkesztette a Tett és a Ma c. folyóiratokat, amelyekkel új iskolát alapított. Ezidőszerint a Munka c. folyóirat főszerkesztő tulajdonosa és a Nyugat munkatársa. Szépirodalom mellett foglalkozik festészettel is. Képei sokat jelentő alkotásai a képarchitektúrának. Művészi felfogását Bildarchitektur c. művében írta meg. Kaszab Miklós, oki. építész, szül. Rákoskeresztúr, 1882 ápr. 6. Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte és építészi oklevelet nyert. Legkorábbi művelője a magyar népies építőmüvészeti iránynak. Már Ï902. díjat nyert ilyen irányú munkáival. Számos budapesti bér- és lakóház tervezője és több pályadíj nyertese. A háború utolsó évében a gróf Tisza István elnöklete alatt álló Hadisíremlék Bizottság építészeti ügyvezetőjévé hivatott meg New- Yorkban működött elsőrendű építőcégeknél főtervezői állásban a new-yorki állami egyetemen építészeti diplomát (R. A.) szerzett. Az optikai tudomány terén több találmánya van, legfontosabb a változó tengelyű háromdimenziós fénykép (Mutax Stereogram), mely a tárgyakat plasztikusan és változtatható szemszögből ábrázolja. Kató Kálmán, festőművész, szül Mohács, 1876 júl. 20. Az iparművészeti iskolát Budapesten végezte, majd München, Bécs, Berlin és Paris festészeti akadémiáin folytatott tanulmányokat a Nemzeti Szalon-ban volt az első kiállítása és ez idő óta minden jelentékenyebb hazai és külföldi tárlaton részt vesz. Külföldi reprezentatív kiállításokon Londonban, Berlinben, Münchenben, Hágában, Amsterdamban, Stockholmban, továbbá Finn-, Lengyel- és Olaszország nagyobb városaiban szerepelt. Londonban bronzérmet nyert. A velencei kiállításon az olasz király, egyik bpesti kiállításon a magyar király vette meg több képét, A Szépművészeti Múzeumban Mosónők c. képével szerepel. A háborús esztendők alatt az önkéntes őrsereg törzsközponti parancsnoka volt. A koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, valamint a deutsche Ehrendenkmünze des Weltkrieges kitüntetések tulajdonosa. Pusztuló Tabán, Kisdiák <;. képei közismertek. Budai tájképeivel is szép sikereket ért el. Művészetét nagyvonalúság, egyéni meglátások és a naturalista-impreszszionista irány jellemzi. A Nemzeti Szalon műtárosa. Katona Béla, közgazdasági író, szül Tanulmányainak befejezése után előbb a Pesti Hírlap, majd az Újság közgazdasági szerkesztője lett óta évenkint megjelenő közgazdasági almanachot szerkeszt, Magyarország Közgazdasága címmel. Önálló művei: Az Alföld gazdasági jövője, A népesedés gazdasági és politikai jelentősége, A népmüvelődés új rendszerei, A rokkantkérdés. Katona Gábor, ügyvéd, szül. Eger, 1891 márc. 27. Középiskoláit Bpesten végezte. Csakhamar jelentős szépirodalmi munkásságot fejtett ki és számos modern külföldi író művét fordította magyarra. A háborút mint főhadnagy küzdötte végig ban ügyvédi vizsgát tett. Számos feltűnést keltő hiteljogi munkája és dolgozata jelent meg, különösen a csődjog köréből, amelynek egyik legalaposabb ismerője. A Csődtörvény Kézikönyve" c. munkája a legelső forrásmű e téren. Közgazdasági téren is jelentős munkásságot fejt ki, egyik megszervezője az Omke budai fiókjának, megalapítója és főszerkesztője az Italmérö" c. szaklapnak. Katona Zsigmond, r.-t. vezérigazg., szül, Bonyhád, I860 okt. 30. Középiskoláit és a kereskedelmi akadémiát Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után a Gizella Gőzmalom r.-t. tisztviselője lett óta mint a vállalat vezérigazgatója fejt ki értékes közgazdasági tevékenységet. Számos vállalatot alapított, többek között: az Olasz Magyar Rizshántoló r.-t.-ot, amelynek elnöke, a gyöngyösi, szombathelyi és pécskai malmokat. A Magyar Fővárosi Malomegyesület társelnöke, tőzsdetanácsos, a Gyosz. igazg. tagja. Közgazdasági szakcikkei szaklapokban, folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. Kauffmann Béla, államr. felügyelő, ruházati előadó, szül. Facsád (Krassó vm.), 1899 márc. 24. Tanulmányait Szászvárosban Végezte. A háború alatt az olasz és román harctéren frontszolgálatot teljesített. Hadikitüntetései: kisezüst vitézségi érem és Károlycsapatkereszt lépett a rendőrség kötelékébe és először az I. ker. osztályparancsnokságon beosztott tiszt volt a főparancsnoksághoz helyezték át és jelenleg a ruházati ügyek előadója lett. Kaufmann László, gyárigazgató, szül. Budapest, 1891 június 11. A bpesti keresk. akadémia elvégzése után külföldi tanulmányutat tett, majd belépett apja gyárába. A háború alatt a harctéren teljesített szolgálatot és megkapta a HI. 0. katonai érdem-

14 Kausay 279 Kecskeméthy keresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist, a II. o. vaskeresztet, a sebesülési érmet és a német Ehren-Medaillont, átvette a Dittrich-Gottschlieg r.-t.-ot, amelynek azóta is vezérigazgatója. A gyár felődése K. nevéhez fűződik. Később érdekeltséget vállalt a Gessler Siegfried r.-t.-nál is. Kausay Tibor, (nemes), magy. kir. gazd. főfelügyelő, szül. Nagykálló, 1875 júl. 1. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a pallagi gazd. tanintézet növendéke lett. Tanulmányainak elvégzése után birtokán gazdálkodott és élénk rész vett a megyei életben gazd. felügyelővé való kinevezése után megszervezte a sátoraljaújhelyi felügyelőséget, majd a szabolcsvármegyei gazdasági felügyelőség vezetője lett. A háború alatt a II. és III. o. polg. hadi érdemkereszttel tüntették ki. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Gazdaszövetség igazgatósági tagja. A nyíregyházi Turáni Kör" kaszinójának elnöke. A vár. képv.- test. és vmegyei törv.-hat. biz. tagja. Élénk vészt vesz a város társadalmi életében. Kauser Andor, építész, iparrajziskolai tanár, szül. Bpest, márc. 22. Tanulmányait a bpesti Műegyetemen végezte óta a szfővárosi Iparrajziskola tanára, az építészet és a műszaki rajz tanszékén. Résztvett az iskola keretében több nemzetközi kiállításon és tervpályázataival több díjat és kitüntetést nyert. Kivitelre került munkái közül nevezetesebbek: a Karátsonyi-palota a Stefánia-útón, a Gróf Károlyi-kórház Újpesten (1912), a Márvány-utcai elemi iskola, a Wenckheim gr. szeretetház Gyulán. Kausz József, plébános, szül. Csém, (Vas m.), 1879 dec. 20. Középiskoláit Szombathelyen végezte pappá szentelték és 1920-ig a minoritáknál működött, majd a váci egyházmegyéhez került óta Hévízgyörk plébánosa és az aszódi főgimn. hittanára. Nevéhez fűződik az egyházközség megszervezése, valamint templom, plébánia és iskola újjáépítése. Tevékeny munkásságot fejt ki hitbuzgalmi és társadalmi kulturális előadások tartása által. Kávássy Béla (érkávási), min. oszt.-tanácsos, szül. Zilahon, 1892 szept. 25. Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait a bpesti egyetemen végezte és államtudományi doktorrá avatták. Jogászkodása idején a budapesti Egyetemi Kör elnökévé választotta és hosszabb ideig a budapesti egyetem ifjúsági vezére volt. Először Szilágy megye szolgálatába lépett, hol atyja is főszolgabíró volt, a legfőbb állami számvevőszék segédfogalmazójává nevezték ki, majd katonai szolgálatot teljesített. Később visszatért előbbi hivatalába, hol titkár lett a miniszterelnökségre helyezték át és itt 1927-ig működött. Innen a népjóléti minisztérium osztálytanácsosává léptették elő, melynek elnöki (menekültügyi) osztályát vezeti. Különböző folyóiratokban és napilapokban írja cikkeit az egyetemi ifjúság ügyeivel kapcsolatosan. Kayser Lajos, (gaádi), szobrászművész, szül. Budapest, 1895 nov. 11. Középiskoláit és a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került. Az orosz tisztek megmintázásával oly mozgási szabadságra tett szert, hogy Galícián keresztül hazaszökhetett. Ezután az olasz harctéren teljesített harctéri szolgálatot a leszereléséig a Műcsarnok állandó kiállítója lett. Hét hadiemléket készített, amelyek közül a belsőböcsi, nagybánhegyesi és gyékényesi jelentős értékkel bírnak. Ezenkívül országos hadiemlékpályázatokon szoborterveivel Orosházán, Mezőcsáton és Rákospalotán I. és II. díjat nyert. Nevezetesebb szobrai: a Kubikos, Hun nyilas, Csikósbojtár és öreg béres a bikával, valamint különféle állatszobrai. Témáit főképen az ősmagyar mitológiából és a magyar népélet világából meríti. Kompozícióiban a lendületet és a mozgást igyekszik tökéletesen visszaadni. Kazaesay Tibor, zenetanár, szül márc. 12. Középiskoláit és zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte. Herczfeld, Siklós és Szabados voltak a tanárai. A zeneszerzési tanfolyamot végezte el. A háború alatt mint tart. hadnagy harctéri szolgálatot teljesített. Jelentékeny zeneköltői munkásságot fejt ki. Munkái közül nevezetesebbek: Egy humorista vázlatkönyvéből (zongoradarab), Kínai költők (dalciklus), Álomlovag (pantomim Zilahy Lajos szövegére), azonkívül: Kamarazenék, Dalok, Zongoradarabok a Nemzeti Zenede tanára lett. Pedagógiai munkáit az összes zeneiskolákban használják. külföldi Keblovszky Lajos, min. tan. szül. Teschen, Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti és berlini egyetemeken jogot hallgatott. Doktorrá avatása után állami szolgálatba lépett Tisza István személyi titkára lett nyugalombavonulásakor érdemei elismeréséül, II. o. polg. hadiérdemkereszttel tüntették ki. Előbb az Égisz r.-t., majd a Szent Margitsziget Gyógyfürdő r.-t. igazgatója lett a min. tanácsosi címmel tüntették ki. Szépirodalmi és publicisztikai működést fejt ki. Egy verses és egy novellás kötete még a háború előtt jelent meg. Jelenleg sűrűn látnak napvilágot publicisztikai és irodalmi cikkei bel- és külföldi lapokban. Az Ibusz r.-t., a Balatonmenti r.-t., a Feszty-körkép igazgatósági tagja. A Magyar Külügyi Társaság rendes tagja. A Katholikus Kör választmányi tagja. Kecskeméthy Gyula, kir. kúriai bíró, szül. Érdmindszent, 1873 szept. 29. Középiskoláit Mezőtúron és Hódmezővásárhelyen, jogi tanulmányait Debrecenben végezte.

15 Kecskeméthy 280 Egyetemi tanulmányainak befejezése után a debreceni kir. járásbíróság joggyakornoka lett mint bírósági aljegyző a mezőtúri járásbírósághoz, majd mint bírósági jegyző a győri kir. törvényszékhez került. Győrött lett kir. járásbíró, majd kir. tvszéki bíró, később a pestvidéki kir. törvényszékhez került, ahol a kir. ítélőtáblai bírói címet és jelleget nyerte el kir. törvényszék területén a rögtönítélő bíróság elnöke volt a budapesti kir. ítélőtáblához, a magy. kir. Kúriához neveztetett ki bíróvá, ahol jelenleg is mint a munkaügyi és szabadalmi perekben ítélkező II. számú polgári tanács tagja működik. Tagja az Országos Bírói és Ügyészi egyesület elnöki bizottságának. Kiváló jogérzéke és tudása révén neve méltán lett ismertté. Kecskeméthy István, főjegyző, szül. Sümeg, 1875 okt. 13. Tanulmányai befejezése után több helyen működött, mint jegyzőgyakornok K'arádon s.-jegyző lelt, pedig Sárvár főjegyzőjévé választották. Működése alatt sokat fáradozott a község fejlesztése érdekében. Számos közintézmény létesítése fűződik nevéhez. Több helyi társadalmi egyesület vezetőségi tagja. Kecskeméti Vilmos, lapszerkesztő, író, szül. Kecskemét, 1879 jún. 17. Jogi tanulmányainak befejezése után a hírlapírói pályára lépett. Kecskeméten Függetlenség címen napilapot indított, majd több fővárosi napilap kötelékében működött és a régi függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapjának, a Budapestnek felelős szerkesztője lett. Az Egyenlőség c. politikai hetilap szerkesztője, a Zsidó Évkönyv főszerkesztője és kiadótulajdonosa. Kecskés Pál, egyet. ny. rk. tanár, szül. Bpest, 1895 máj. 18. Középiskolai tanulmányait Bpesten, hittudományi tanulmányait az esztergomi érs. hittudományi főiskolán és a wieni egyetemen végezte, a bölcseletet a fribourgi egyetemen hallgatta óta Esztergom főegyházmegyei áldozópap, szfőv. hitoktató, Szt. Imre-kollégiumi tanulmányi felügyelő, hercegprimási udv. pap a budapesti tud. egyetemen a hittudományra előkészítő bölcselet ny. rk. tanára lett pápai t. kamarás. Jelentősebb művei: Das Problem der sittlichen Freiheit nach Spinoza und Thomas von Aquin, A házasság etikája. és más folyóiratok Értekezései a Religióban ban jelentek meg. Keéri-Szánrő Imre. (németkéri), zongoraművész, szül. Bpest, 1884 jan. 15. Középiskolai és zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte, ahol a Zeneakadémián Thoman és Koessler tanítványa volt. Közben jogtudományi tanulmányokat folytatott és doktorrá avatták zongoraművészi oklevelet szerzett és a fővárosi zenetanfolyamok szakfelügyelője és tanára lett. Németországban, Hollandiában, Bomániában és Olaszországban nagysikerű hangversenyeket adott. A zongoraírás romantikus mestereinek, Schumannak, Schubertnek és Chopinnek egyik legkiválóbb interpretálója, aki sorozatos külföldi vendégszereplései alkalmából, kiváló képességeivel mindenütt megbecsülést szerzett a magyar művészetnek. KégI János, földbirtokos, szül. Újpest, 1873 jan. 5. Középiskoláit és az egyetemet Bpesten végezte. Mint gyakorlóügyvéd Monoron telepedett le, ahol később a helyi tkptárnál is működött óta elnöke az intézetnek. Az Országos Mezőgazdasági Egyesület Pest vármegyei Gazdasági Egyesülete tagja, a monori járási Mezőgazdasági Bizottság elnöke, a Dunántúli és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke. Az Ügyvédszövetség pestvidéki osztályának, valamint a Pénzintézeti Központ választmányának tagja. Szakcikkei különböző szaklapokban és a fővárosi lapokban jelentek meg. A Huszadik század címen folyóiratot szerkesztett. Keglevich Gyula (gróf, buzini), ny. főispán, országgy. képviselő, szül. Bécs, Tanulmányainak befejezése után csakhamar belekapcsolódott Heves megye társ. életébe. Harminc esztendeje tagja a vármegyei törv.- hatósági bizottságnak. K. nevéhez fűződik a Budapesti Ügetöverseny Egyesület megalapítása. Értékes szakirodalmi tevékenységet fejtett ki különböző gazdasági lapok hasábjain. K. írta meg Heves vármegye monográfiájának közgazdasági részét. A régi országgyűlésnek 1905 óta tagja volt a pétervásári kerület megbízásából szabadelvűpárti, illetve munkapárti programmal Heves megye főispánja volt. Számos vállalat elnöke, illetve igazigatósági tagja. Az új országgyűlésbe a pétervári kerület választotta egységespárti programmal. Kehrling Béla, Magyarország tenniszbajnoka, szül. Szepesszombat, 1891 jan, 25. Iskoláinak elvégzése után 1923-ig egy kelmefestőgyár tulajdonosa volt, majd sportkereskedő lett megnyerte a magyarországi tenniszbajnokságot és külföldi versenyzései révén világhírnévre tett szert. Több lap állandó sporttudósítója, azonkívül szerkeszti és kiadja a Tennis ζ és Golf c. sportlapot. Évtizedes működése alatt rengeteg hazai és külföldi bajnokságot nyert. K. személye reprezentálja a hatalmas fejlődésnek indult magyar lawn-tennisz sportot. K. egyike azoknak, akik a magyarság hírnevét messze külföldön is ismertté tették. Kékesy Dezső, főszolgabíró, szül. Tiszafüred, 1890 ápr. 2. Középiskoláinak elvégzése után Kolozsvárott államtudományi doktorátust szerzett. Közigazgatási pályáját Tiszafüreden kezdte. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és a III. oszt. katonai érdemkeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist, a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg

16 Kék-y 281 Kelemen szolgabíróvá választották, mely minőségében 1020-ig működött, mikor Hatvanban tb. főszolgabíróvá és a hatvani járás főszolgabírójává választották. Kéky Lajos, egyetemi tanár, irodalomtörténész, szül Egyike a magyar irodalomtörténettudomány legkiválóbb művelőinek, írásaiban a népies magyar költőkkel és a világirodalom klasszikusaival foglalkozik. Tanulmányainak eredményéről előadások formájában, alapos munkáról, nagy íráskészségről tanúskodó értekezésekben és több önálló műben számolt be. A magyar népköltészet latinos jelenségeinek kutatásaival értékes tájékoztató munkát végzett, összehasonlító írásaiban sok, irodalomtörténeti szempontból érdekes vonatkozásra világított rá. önálló művei: Arany János epikájáról, Baksay Sándor, Beöthy Zsolt, Gárdonyi Géza, Tompa Mihály, Magyar irodalomtörténet, A világirodalom klasszikusai, Petőfi. Kelemen Béia, ügyvéd, v. belügyminiszter, szül. Szeged, 1863 márc. 13. A bpesti, a heidelbergi, a berlini és a kolozsvári egyetemeken folytatott jogi tanulmányokat, majd Bpesten jogi doktorátust szerzett. Tanulmányainak elvégzése után Csongrád vm. szolgálatában három esztendőt töltött szegeden ügyvédi irodát nyitott óta a tápéi választókerületet képviselte a parlamentben három cikluson át függetlenségi és 48-as párti programmal. "1906. a koalíciós kormány Csongrád vmegye és Szeged város főispánjává nevezte ki ben Szeged város II. kerülete választotta képviselővé az Esterházy-kormány alatt ismét Csongrád vm. és Szeged város főispánja lett a szegedi Antibolsevista Comité elnöke lett, majd a szegedi ellenforradalmi kormány belügyminisztere volt. A Friedrich-kormány Szeged székhellyel kerületi kormánybiztosnak nevezte ki. Mint a Területvédö Liga szegedi elnöke, értékes tevékenységet fejt ki. A szegedi ellenforradalomról könyvet írt Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez címmel. Kelemen Béla, nyelvészeti és esztétikai író, szül. Bpest, 1865 máj. 16. Középiskolái befejezése után a bpesti tud. egyetemen tanári oklevelet szerzett. Már egyetemi hallgató korában sűrűn jelentek meg irodalmi cikkei a Fővárosi Lapok és különböző folyóiratok hasábjain ig a Pesti Napló belső munkatársa volt a székesfehérvári állami főreáliskola tanárává, pedig igazgatójává nevezték ki. Az Athenaeum kézi lexikonának főmunkatársa volt. A különböző szakfolyóiratokban számos esztétikai és irodalomtörténeti tanulmánya jelent meg. Később főként tankönyvírásnak és szótárszerkesztésnek szentelte munkásságát. Főbb munkái: Magyar és német kézi szótár, Magyar és nemet zsebszótár. Magyar és német nagy kézi szótár, Jó magyarság, Idegen sza vak és nevek szótára. Kelemen Endre, orvos, szül. Kistapolcsány, 1899 febr. 7. Középiskoláit és egyet. tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után az egyetem kórbonctani intézetének tanársegéde, majd a Pápay-féle oltóanyagtermelő intézet főorvosa lett óta az Apponyi Poliklinika proszektora. A Kir. Orvosegyesület, a Sebésztársaság, az Orvosok és Természettudósok Tudományos Egyesületének tagja. A pécsi kir. tvszék orvosszakértője. A bakteriológia és szerológia köréből számos tudományos értekezése jelent meg az Erdélyi Béla-féle monstreper ellenőrző orvosszakértője volt. Kelemen Géza (nagyernyci), törvényszéki bíró, szül Középiskoláit Kolozsvárott, jogi egyetemet ugyanott, Budapesten és Berlinben végezte. A kolozsvári tud. egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. A bírói és ügyvédi vizsga letétele után a marosvásárhelyi törvényszékhez nevezték ki, ahol a a román megszállásig teljesített szolgálatot. A hűségeskü megtagadása miatt a románok kiutasították, mire Budapestre menekült és 1921 óta a budapesti büntetőtörvényszék-vádtanácsánál számos nagyszabású bűnügy előadójaként szerepelt. Kelemen György, orvos, egvetemi magántanár, szül. Bpesten, Középiskoláit Bpesten, egyetemi tanulmányait a budapesti és göttingeni egyetemen végezte. Budapesten szerezte orvosi oklevelét. A háború alatt csapatszölgálatot teljesített, háromszor megsebesült és bátor magatartásáért öt kitüntetést kapott. Több évig az Erzsébet egyetemen teljesített szolgálatot Pozsonyban, Budapesten és Pécsett a fül-, orr- és gégegyógyászatból magántanárrá habilitálták. A szakirodalomban tevékeny részt vesz. Az élettani kémia, a fül-, orr- és gégészet körébe vágó munkái jelentek meg megnyerte az egyetemi Hőgyes-díjat. önálló művei: A Magyar fül-orr-gégészeti bibliographia Kelemen Krizosztom, a pannonhalmi főapát koadjutora, szül. Hahót, 1884 jan. 10. Már középiskolai tanulmányainak folytatása közben lépett a Benedek-rend kötelékébe és a pannonhalmi gimnázium, majd a főiskola növendéke lett. Tanári oklevelét a bpesti tud. egyetemen szerezte. Tanári működését Pápán kezdte meg, ahol lapszerkesztő és a Kath. Gazdakör elnöke volt Nyalkán (Győr m.) 10 évig plébánoskodott a rend budapesti gimnáziumának tanára lett a Szent Benedek-rend győri székházának főnökévé és a Czuczor Gergely gimnázium igazgatójává nevezték ki. Egyházi és szépirodalmi munkásságot fejt ki helyi és fővárosi lapokban aug. 24-én a pannonhalmi főapát koadjutorává nevezte ki az Apostoli Szentszék.

17 Kelen 282 Kelety Kelen Béla, orvos, egyet, rendk. tanár, szül. Tamási, Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett Pertik tanár mellett kői bonctani tanulmányokat folytatott, majd Parisba ment, ismereteinek kiegészítése céljából a bpesti egyetem I. sz. nőgyógyászati klinikáján a Röntgen-laboratórium vezetésével bízták meg egyet, rendk. tanárrá nevezték ki. Számos értekezést írt a kórbonctan és a Röntgen-fotografálás köréből. Legfontosabb műve: Röntgenológia és orvosi fotográfia. Kelen László, író, szül júl. 21. Középiskoláit Bpesten végezte. Igen sok sikerült műdal szövegének írója U. S. A. és Kalózok címen két kis operettjét a Terézkörúti Színpadon adták elő. Kelényi Géza, ny. h. államtitkár, szül. Somogyvár, 1865 júl. 28. Jogi tanulmányai befejezése ulán ügyvédjelölt lett, majd egy év múlva a postánál nyert alkalmazást a keresk. minisztériumba rendelték, majd a soproni postaigazgatóság vezetésével bízták meg főigazg^. rangra emelkedett és közel 40 évi szolgálat után, h. államtitkári ranggal nyugalomba vonult. Érdemeinek elismeréséül számos kitüntetésben részesítették. Megkapta a III. o. vaskoronarendet is. A Soproni Kaszinó Egyesület elnöke, a Soproni Takarékpénztár alelnöke stb. Sopron társadalmi életében élénken részt vesz. Kcler Béla, kir. főügyészhelyettes, szül. Késmárk, 1876 máj. 18. Középiskoláit Miskolcon és Késmárkon, egyet, tanulmányait Eperjesen végezte, ahol jogtudorrá avatták mint gyakornok, a büntető tőrvényszéken kezdte meg bírói működését a pozsonyi tvszékhez helyezték át. Később Bazinban és Nagyszombathelyen aljárásbíró, illetve járásbíró lett tvszéki bírónak nevezték ki Lőcsén mint kir. ügyészt a bpesti ügyészséghez osztották be megkapta az ügyészségi alelnöki címet a bpesti ker. főügyészséghez osztották be, mint főügyészhelyettest. Mint közvádló, részt vett az utóbbi évek legérdekesebb és legnagyobb bűnügyeiben. K. képviselte a vádat a csongrádi bombamerénylet, a Márffy József és társai, Esküdt Lajos megvesztegetési és Rákosi Mátyás, valamint Szántó Zoltán kommunista bűnperében. Jelenleg Nagy István volt tvszéki bíró ügyében képviseli a vádat. A jogi szaksajtónak állandó munkatársa. Ké!er Tibor, kúriai tanácsjegyző, szül. Bpest, 1883 ápr. 24. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, ahol letette az egyesített ügyvédi és bírói vizsgát. Bírói működését mint joggyakornok kezdte meg az V. ker. járásbíróságon, ahonnan jegyzői minőségben Gödöllőre helyezték át nevezték ki járásbíróvá a bpesti központi járásbírósághoz óta a kúrián működik, mint tanácsjegyző. A háború alatt mint tüziérszázados harcolt és orosz fogságba került. A háború óta a magyar sportélet egyik legismertebb alakja. A M. U. Sz.-nek előbb főtitkára, később ügyv. alelnöke, majd társelnöke lett. Érték ss munkásságot fejt ki a sportirodalomban, valamint a jogi szaklapokban is. A Szolgálati jogviszony c. szakmunkának társszerzője. Kéler Zoltán (lándori), ügyvéd, felsőházi tag, szül. Bpest, 1861 nov. 23. A bpesti egyetemen végezte jogi tanulmányait doktorrá avatása után több évig tartó külföldi tanulmányúton volt. Magyarországra visszatérve, a révkomáromi ref. egyház tiszti ügyésze lett és ekkor bonyolította le a híressé vált komáromi temetőpert, egyházker. gyülésbíróvá választották bírói ranggal az egyetemes tvszékre hívták meg óta a dunáninneni ref. egyházker. gyámintéz-ítének elnöke egyházmegyei felügyelővé választották, ugyanekkor a király régebbi keletű nemességéhez a lándori előnevet adományozta. A Luther Társaságnak évtizedeken át volt ügyésze tól a régi főrendiháznak is tagja volt. A felsőházba Zsigmondy Jenő halála után hívták be. Az Orsz. Orvosszövetség tb. tagja. Keleti Artúr, költő, szül. Budapest, 18S9. írásai az Újság, a Világ, a Hét és a Nyugat hasábjain, valamint francia és német folyóiratokban jelentek meg. Első önálló müve A kámzsás festő strófái címen jelent meg. Ebben a kötetben a modern eszmék hangulatait a biblikus ájtatosság hangján szólaltatja meg. Többi önálló művei közül jelentősebbek: Angyali üdvözlet, Az boldogtalan Raymond és az szerentsés Bertrand lovag és Pax vobiscum. Sokat fordított Rodenbach, France és Maeterlinck műveiből. Néhány verse németül jelent meg Horvát H. Neue ungarische Lyrik c. antológiájában és a Sturm-Abende-ben. Kelety Dénes, a MÁV volt elnöke, ny. államtitkár, szül. Bpest, 1867 máj. 21. A mérnöki oklevél megszerzése után a kereskedelemügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol a vasúti műszaki osztály élére került min. tanácsosi rangban a vasúti csoport főnökévé, pedig a vasúti osztályok főnökévé nevezték ki a proletárdiktatúra bukása után az államvasutak kormánybiztosi teendőivel bízták meg a MÁV elnöke lett történt nyugalombavonulásáig töltötte be ezt a felelősségteljes pozíciót. K. rendkívül értékes munkásságának köszönhető a MÁV újjászervezése a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöke volt. Érdemeinek elismeréséül a király a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. Nyugalombavonulásakor harmincötéves közszolgálati értékes működéséért megkapta az I. o. magyar érdemkeresztet a csillaggal.

18 Keleti 283 Kemény Keleti Géza, államr. főkapitányhelyettes, az Orsz. Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal közigazgatási osztályának vezetője, szül. Kolozsvár, 1874 szepí. 27. Főiskolai tanulmányait Kolozsvárott és Bpesten végezte A kolozsvári tud. egyetemen államtudományi doktorátust nyert Kolozs vármegyénél közigazgatási szolgálatot vállalt és a rendőri pályára lépett. Először az óbudai rendőrkapitányságon, azután a főkapitányság bűnügyi osztályán, majd 20 év óta az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalban teljesít szolgálatot, amelynek jelenleg vezetője. KI szervezte meg a mostani Bűnügyi Múzeumot. Ezenkívül K. nagy tudását és rendőri gyakorlatát a daktiloszkópiánál is érvényesíti, mert a rendőrségnek ezt az intézményét úgyszólván legmagasabb fokra fejlesztette. Ugyancsak K. vezette be a hivatásos bűnözők szakszerű nyilvántartását is, valamint megszervezte a rendőrség bűnügyi laboratóriumát. Keleti Lajos, MÁV főfelügyelő, szül. Balassagyarmat, 1877 dec. 10. Középiskoláinak és a vasúti tisztiképző-tanfolyamnak elvégzése után lépett az államvasutak szolgálatába. Először külső szolgálatot teljesített, majd a központi igazgatóságnál nyert beosztást az államvasutak belföldi díjszabási osztályába került, ahol mint h. osztályvezető érdemes közhivatali tevékenységet fejt ki. Keleti Márton, színpadi rendező, szül. Budapesten, 1905 ápr. 26. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a Városi Színház segédrendezője lett óta pedig mint rendező működik. K. rendezte a Margitszigeten az első szabadtéri előadást, amelyen Antigonét mutatták be. Az operaelőadások rendezésébe számos újítást hozott be. Nevezetesebb rendezési munkái: Laterna Magica, Egy katona története, Danton. Keller Lajos, ügyvez. igazg. szül. Arad, Középiskolai tanulmányait Aradon, a jogot Bpesten és Kolozsvárott végezte. Közszolgálati pályafutását Arad vármegyénél kezdette meg, ahol előbb vármegyei aljegyző, majd árvaszéki ülnök volt. Mint árvaszéki ülnök megszervezte és vezette Arad vármegye árvaszékének gyermekvédelmi ügyosztályát a román megszállásig, amikor a hűségesküt megtagadva, állását elhagyta évben a kormány az Országos Stefánia-Szövetség ügyvezető igazgatói állására hívta meg. Életét a magyar anya- és csecsemővédelem országos megszervezésének és teljes kiépítésének szenteli. Kellner Nándor, igazgató, szül. Budapest, 1870 okt. 15. Középiskoláit Bpesten végezte a főváros szolgálatába lépett és különböző városi üzemeknél működött a Budapest Szfőv. Kenyérgyár főkönyvelője lett kinevezték a vállalat igazgatójává. A háború alatt és az azt követő években a városi kenyérellátás irányítása körül szerzett érdemeinek elismeréséül a III. o. polg. hadiérdemkereszttel tüntették ki. A szfőv. új nagyméretű tésztagyárának felállítása K. érdeme. Kemény Egon, zeneszerző, szül. Wien, 1905 okt. 13. Középiskoláit Kassán és Budapesten, a zeneakadémiát Wienben végezte. Már orvostanhallgató korában jelentek meg szerzeményei. Kikelet-ucca 3" c. 3 felv. operettjét a Fővárosi Operettszínház sikerrel mutatta be. Kemény Gábor, államr. tanácsos, szül. Fót, 1887 szept 12. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte jogtudori oklevelet nyert. A háború alatt az orosz fronton küzdött és megkapta a Károly-csapatkeresztet, a katonai jubileumi keresztet és a német háborús emlékérmet lépett a rendőrség kötelékébe kapta meg rendőrtanácsosi kinevezését. A főkapitányság közigazgatási, bűnügji és elnöki osztályán, továbbá különböző kerületi kapitányságokon teljesített szolgálatot. Jelenleg a főkapitányság bűnügyi osztálya intellektuális csoportjának előadója. Kemény Győző, ügyvéd, szül. Budapesten, 1894 jan. 17. A budapesti Tudományegyetemen szerezte állam- és jogtudori oklevelét. Ügyvéddé avatták. A háborúban tüzér főhadnagy volt. A Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. A forradalmak alatt erős nemzeti érzése felől tett tanúságot Pest vármegye tisztiügyészévé, majd kevéssel azután a budapesti büntető járásbíróság melett ügyészségi j megbízottá nevezték ki. A Rendőrtiszti Atlel tikai Club, az Erzsébetvárosi keresztény ka- ; szinó és több társadalmi egyesület és biztosítási intézet ügyésze. A kormányzó a j közélet terén szerzett érdemei elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Kemény Lajos, vegyészmérnök, szül. üjpest, 1882 márc. 27. A vegyészmérnöki diploma megszerzése után Óbudán kékfestőgyárat létesített. A felekezeti életben nagy tevékenységet fejt ki óta az óbudai izr. hitközség elnöke. Az Orsz. Műszaki Egy. elnöke. Kemény Nándor, festőművész, szül. Salgótarján, 1885 jan. 22. Gyöngyösön végezte a középiskoláit, majd Bpesten a Képzőművészeti Főiskolát. Első szereplése a! nemzetközi kiállításon történt, ahol két ké-! pével aratott sikert. Közben áll. ösztöndíjakkal folytatta tanulmányait, sőt jogot is hallgatott és Kolozsváron jogi doktorrá avatták. Később Parisban és Münchenben dolgozott, ahol számos kiállításon szerepelt és kollektív kiállítást is rendezett. Fiazajövet számos közéleti nagyság arcképét festette meg, többek között Bud János, Hoitsy Pál és Szterényi József báró portréját a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív kiállításán «agy feltűnést keltett IV. Károly király koronázását megörökítő

19 Kemény 284 Kenéz kompozíciója Egyszer volt, hol nem volt c. képével elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó díját Önarckép c. képét a stockholmi múzeum vásárolta meg. Ezenkívül számos képével nyert kitüntetést. Impreszszionista festő, meleg színekkel és mély plasztikával dolgozik; portréiban a lelkiséget hangsúlyozza és plenairjeiben a napsütötte háttérből kiemelkedő figurák a mozgás érzését keltik. Kemény Simon, író és hírlapíró, szül Mint költő, a Nyugat köré csoportosult írók gárdájához tartozik, amelynek λ ovid idő alatt egyik legkimagaslóbb alakjává nőtt. Költészete át van szőve erotikus elemekkel, a vakító nyárnak erős fénye világítja meg túlérett színekkel festett mondanivalóit. Túlzsúfolt képek, fülledt szavak, az érettségtől roskadozó hangulatok buja muzsikája szól verseiben. Stílusának külső pompája alatt azonban határozottan kicseng érdekes gondolatainak belső i-itmikája. Későbbi költészetében tompítottabb színekkel és szordinózott húrokkal dolgozik. Kötetben megjelent munkái: Lamentációk, Balkon, Így élem világom. Kémeri Dezső, orvos, szül. Kiskunhalas, Középiskoláit Kiskunhalason, az egyetemet Budapesten végezte. A háború alatt mint ezredorvos harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült. A leszerelés után a bpesti bőr- és nemikórtani klinikán, mint tanársegéd működött. Jelenleg az Ο. Τ. I. központi oszt. vezető orvosa. Számos feltünéstkeltő orvostudományi munkát írt. Főleg bőrgyógyászati szakirodalommal foglalkozik. A Ferenc József-rend lovagkeresztjének és a Signum Laudis tulajdonosa. Kende István, festőművész, szül. Körtefája, 1865 jan. 2. A Mintarajziskola művésznövendéke volt állított ki először a Műcsarnokban a Nemzeti Szalonban kollekciókiállításának nagy sikere volt. Alkotásai tájképek, interiőrök, csendéletek. Elismert rajzpedagógus. Szerkesztette a Rajzoktatás" c. szaklapot és kézikönyvet írt az aquarellfestésről. Művészetét konzervatív felfogás, gondosság jellemzik. Kende Zsigmond (báró, kölesei), nagybirtokos, felsőházi tag, szül. Nagybánya, Középiskolai tanulmányainak elvégzése után jogot hallgatott, majd a proskaui és hallei gazdasági egyetemen folytatott tanulmányo kat óla szatmármegyei birtokán gazdálkodik. Szatmár megye közéletében vezető szerepet tölt be és munkásságával nagymértékben járult hozzá megyéje gazdasági és kulturális színvonalának emeléséhez. Érdemeiért a király cs. és kir. kamarássá nevezte ki, IV. Károly király koronázása alkalmával pedig bárói rangot és örökös főrendiházi tagságot adományozott K.- nak. Kenedy Géza (magyarpadéi), lapszerk., ügyvéd, szül. Magyarpadé, 1853 nov. '25. Középiskoláit Szegeden és Pécsett, egyetemi tanulmányait Pécsett és Bpesten végezte, ahol jog- és államtudományi doktorátust szerzett ügyvédi vizsgát tett ban és ben résztvett a boszniai okkupációban. Már 1876-ban hírlapírói pályára lépett és ig a Pesti Hírlap felelős szerkesztője volt. Quintus és Geicha álnév alatt jelentek meg vezércikkei, politikai tanulmányai és szépirodalmi munkái a Magyar Nemzet, majd Az Újság főmunkatársa lett. Aktív politikával kezdett foglalkozni, mikor nemzeti munkapárti programmal a dárdai kerület országgyűlési képviselője lett. A képviselőházban több bizottság tagja és az igazságügyi tárca előadója volt s e minőségében számos törvényjavaslat előkészítésében vett részt. A világháború előtt a Magyar Jogász-Egylet alelnöke volt. Mint gyakorlóügyvéd főleg bűnügyi védelmeivel tette ismertté nevét magyar nemességet kapott. A magyar hírlapírói gárdának egyik vezéralakja, jelenleg a Budapesti Hírlapnak főmunkatársa. A Petőfi-társaságnak és a Kisfaludy-társaságnak tagja, számos kulturális és szociális egyesületben vezető tisztséget tölt be. A jogtudományi folyóiratoknak állandó munkatársa, amelyek hasábjain erkölcsfilozófiai és szociális tanulmányai nagy népszerűségre tettek szert. Főbb művei: A Quarneró, Fiume és Abbázia, Szénrajzok, Problémák, Kriminális problémák, Feminista tanulmányok, A magyar sajtójog kézikönyve. A magyar szerzői jog kézikönyve, Szociológiai nyomozások, Száz eset az életből, írások és tanulmányok, Hodsa meséi, Az élet könyve, Magyar vér Boszniában, Vándorlások Délen, stb. Kenessey Albert (kenései), igazgató-főorvos, szül. Bpest, 1889 ápr. 17. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Kolozsvárott végezte, ahol sub auspiciis regis avatták doktorrá. Eleinte a kolozsvári kórbonctani intézetben és a bpesti Dollinger-klinikán szerzett gyakorlatot. Három és fél évig Hültl tanár segédorvosa volt. A háború alatt katonai egészségügyi szolgálatot teljesített és a Signum Laudist, a koronás arany érdemkeresztet, a Károly csapatkeresztet és a vöröskereszt tiszti jelvényét kapta meg a szegedi sebészeti klinika első tanársegéde volt óta pedig a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház igazgatófőorvosa. A ref. egyházközség presbitere, városi képv.-test. tag. Az orvosi lapokban szakcikkei jelennek meg. Kenéz Béla, egyetemi ny. r. tanár, orsz, gyűl. képv., szül. Szolnok, 1874 máj. 15. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Bpesten, Lipcsében és Londonban folytatta egyetemi tanulmányait. Miután az államtudományi doktorátust megszerezte, a keresk.

20 Kenyeres 285 Kerekes minisztérium szolgálatába lépett, ahol min. titkárrá nevezlek ki a budapesti egyetemen a statisztika magántanárává képesítették, majd a kolozsvári egyetem ny. r. tanára lett a budapesti egyetem statisztikai tanszékét foglalta el és ugyanazon évben udvari tanácsosi címet kapott. A háború alatt a harctéren szolgált, ahol többször kitüntette magát. A kommün alatt négy ízben letartóztatták. Az első nemzetgyűlésen a szolnoki kerületet képviselte és a nemzetgyűlés alelnöke lett. A második nemzetgyűlésbe, úgyszintén az országgyűlésbe is régi kerülete küldte be egységespárti programmal. Értékes munkásságot fejt ki a tudományos irodalom terén, különösen a statisztika köréből vett tanulmányaival. Önálló művei: A statisztika elmélete, A városok fejlődése és jelentősége, Magyarország népességi statisztikája, Sztrájkstatisztika, Gazdák és mesteremberek pusztulása, Javaslatok a nemzetiségi kérdés megoldására, Faji erőink és a háború, Nép és föld. Ezenkívül megjelent több német, francia és angol nyelvű könyve is. A Pázmány Péter-egyetem jog- és államtudományi karának dékánja, a. következő évben pedig prodékánja volt. A képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, a Budapest- Krisztinavárosi róm. kath. egyházközség világi elnöke és a Szent István Akadémia rendes tagja. A második alapvizsgálati bizottság, valamint az államtudományi gálaíi bizottság tagja. államvizs- Kenyeres Balázs, egyet, nyilv. r. tanár, szül. Brassó, Tanulmányainak bevégzése után tanársegéd volt a bpesti egyetem törvényszéki orvostani intézetben a belügyminiszter a m. kir. államrendőrséghez rendőrorvossá nevezte ki az igazságügyminiszter a bpesti kir. tvszék területén felmerülő orvosszakértői teendőkkel bízta meg a bpesti egyetem a törvényszéki orvostani vizsgálómódszerek tárgykörből magántanárrá képesítette a kolozsvári tud. egyetemhez ny. rk., egy év múlva ny. r. tanárrá nevezték ki, ahol több ízben az orvosi kar dékánja és az tanévben az egyetemnek rector magnificusa volt a budapesti törvényszéki orvostani tanszék ny. r. tanárává nevezték ki s ebben a minőségben az orvosi kar három egymásután következő esztendejében dékánná választotta a Magyar Tud. Akadémia lev. tagjának, a Szent István Akadémia rendes tagjának választotta. Tagja az igazságügyi orvosi tanácsnak, elnöke a tvszéki orvosi vizsgáló bizottságnak. Első Magistère volt a Turul bajtársi szövetségnek az egyetem tanácsa a diákjóléti bizottságba képviselőjéül küldötte ki a kultuszminiszter a Horthy Miklós-kollégium igazgatótanácsának elnökévé nevezte ki a bpesti orvosegyesület igazgatótanácsának felszólítására az Orvosegyesületben megtartotta a Balassaelőadást és megkapta a társulat emlékérmét a bpesti kir. m. orvosegyesület XGVI. közgyűlése Törvényszéki orvostan című munkájáért a Balassa-alapítvány díjával tüntette ki. Kentner Lajos, zongoraművész, szül. Karwin, 1905 júl. 19. Középiskoláit és a Zeneművészeti Főiskolát Bpesten végezte, ahol Székely Arnoldnak, Kodálynak és Weinernek tanítványa volt. Művészi oklevelének megszerzése után Bpesten, majd Bécsben, Berlinben, Hollandiában és Olaszországban hangversenyezett és mindenütt jelentékeny sikert aratott. Képes János, kir. közjegyző, szül. New- York, 1886 márc. 2. Középiskolai tanulmányait Bpesten és Nagybányán, az egyetemet Bpesten és Kolozsvárott végezte, ahol jogi doktorátust szerzett ügyvédi vizsgát tett, 1913-ig Budapesten mint ügyvéd, főként kriminalista praxist folytat, Győrbe, Budapestre került mint kir. közjegyzőhelyettes óta Székesfehérvárott mint kinevezett kir. közjegyző működik. K. igen élénk szerepet visz a város társadalmi életében, számos egyesület vezetőségi tagja, a székesfehérvári r. kat. egyházközség egyik megalapítója és 9 évig volt főtitkára, városi törv.-hat. biz. tag, Székesfehérvár tiszteletbeli tiszti főügyésze. Főmunkatársa, majd egyideig szerkesztője a Kir. Közjegyzők Közlöny"-ének. Szakirodalmi munkásságot fejt ki, önálló művei: Fertőzés büntette, Kir. közjegyzői díjszabás, stb. Szenvedélyes műgyűjtő, elhalt és élő mesterek képeivel egyik legszebb vidéki képgyűjtemény birtokosa. Kerekes István, kúriai bíró, szül. Nyíregyháza, 1878 júl. 12. A jogakadémiát Egerben végezte. Tanulmányainak befejezése után bírói pályára lépett és igazságügyi gyakorlatát a nyíregyházai törvényszéknél kezdte meg joggyakornoki minőségben a kisvárdai járásbíróságnál albíróvá nevezték ki két esztendőn keresztül tanácsjegyző volt a debreceni kir. ítélőtáblán, majd megkapta járásbírói kinevezését és ugyanott elnöki titkár lett , mint ítélőbíró, a debreceni kir. ítélőtáblához volt beosztva, ahonnan decemberében a magy. kir. Kúriához helyezték át. Kerekes József, festőművész, szül. ősi (Veszprém m.), 1892 aug. 1. Középiskoláinak elvégzése után az Iparművészeti iskola növendéke lett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került. Hazatérése után a Műcsarnokban kiállított festményeivel tűnt fel. Eső és Alkonyat csendje c. festményeit a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg. Számos kiállításon vett részt. Több képe a székesfehérvári, veszprémi és a sümegi múzeumok tulajdonába került. Kerekes Sándor, főjegyző, h. polgármester, szül. Szolnok, 1887 dec. 12. Középisko-

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

lépett. 1898-ban állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat

lépett. 1898-ban állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat Κ Kaán Károly, nyugalmazott államtitkár. 1867 jul. 12-én született Nagykanizsán. A középiskola elvégzése után a Selmecbányái erdészeti akadémiát végezte és az államerdészet szolgálatába lépett. 1898-ban

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

MOB Sportiskolai Program évi forrás

MOB Sportiskolai Program évi forrás MOB Sportiskolai Program 2015. évi forrás sorszám támogatott szervezet támogatás célja támogatás összege (Ft) megvalósulás helye KLIK fenntartású intézmények támogatásai: 1. Sugovica Sportiskolai Általános

Részletesebben

Ssz. Szabó Balázs 392 Szabó Imre

Ssz. Szabó Balázs 392 Szabó Imre Szabó Balázs 392 Szabó Imre Ssz Szabó Balázs, volt nemzetgyűlési képviselő. 1881-ben született Gödöllőn. Tanulmányai elvégzése után, 1906-ban szentelték lelkésszé. Tevékeny munkásságot fejtett ki szociális

Részletesebben

Udvarhelyi 582 Udvarnoki

Udvarhelyi 582 Udvarnoki Udvarhelyi 582 Udvarnoki U Uforankovits Ernő, közs. főjegyző, szül. Galgahévíz, 1883 okt. 5. Középiskoláit Selmecbányán, a közigazgatási tanfolyamot Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után Galgahévíz

Részletesebben

Sportiskolai támogatás a 2015. április 1-2015. augusztus 31. közötti időszakra. Támogatási időszak: 2015. 04. 01-től 2015. 08.

Sportiskolai támogatás a 2015. április 1-2015. augusztus 31. közötti időszakra. Támogatási időszak: 2015. 04. 01-től 2015. 08. Részarányos normál támogatás (5 Részarányos kiemelt támogatás (5 Támogatási időszak: 2015. 04. 01-től 2015. 08. 31-ig 5 000 Ft 10 000 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft 15 000 Ft 25 000 Ft Sorszám INTÉZMÉNY ÚJ NEVE

Részletesebben

Dabasi 108 Damkó. Dabasi Ödön, járási tisztiorvos, szül. Alsódabas,

Dabasi 108 Damkó. Dabasi Ödön, járási tisztiorvos, szül. Alsódabas, Dabasi 108 Damkó Dabasi Ödön, járási tisztiorvos, szül. Alsódabas, 1869 jan. 20. Orvosi oklevelének megszerzése után tisztiorvosi képesítést nyert. Eleinte különböző vidéki városokban és katonai kórházakban

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

T. Ágoston László 70. születésnapjára

T. Ágoston László 70. születésnapjára T. Ágoston László 70. születésnapjára A Magyar Írószövetség és a Hungarovox Kiadó és a jelenlévő vendégek T. Ágoston László író 70. születésnapját köszöntötte 2012. október 11. (csütörtök) 18 órakor a

Részletesebben

Baán 23 Back. Bachraty Ferenc, ügyvéd, szül. Modor, (Pozsony m.), 1888 júl. 31. Középiskolai és egyet, tanulmányait Bpesten végezte.

Baán 23 Back. Bachraty Ferenc, ügyvéd, szül. Modor, (Pozsony m.), 1888 júl. 31. Középiskolai és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Baán 23 Back Β Baán Jenő, felsőházi tag, szül. Ivánc, 1869 márc. 25. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrött végezte. 1891. szentelték áldozópappá. A süttöri r. k. egyház esperesplébánosa. Az egyházi

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Gárdonyi Géza, (Ziegler)

Gárdonyi Géza, (Ziegler) Az Egri várban, a Fülesbástyán alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. A síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste", utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké

Részletesebben

Eber 131 Ecsedi. jogi és közgazdasági ismeretei gyorsan

Eber 131 Ecsedi. jogi és közgazdasági ismeretei gyorsan Eber 131 Ecsedi Ε Éber Antal, bankigazg., szül. Budapest, 1872. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti egyetemen jogtudományi doktorátust szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett. Tanulmányainak befejezése

Részletesebben

175 Gaal. Gaál Andor, író és hírlapíró, szül. Balassagyarmat,

175 Gaal. Gaál Andor, író és hírlapíró, szül. Balassagyarmat, 175 Gaal G Gaál Andor, író és hírlapíró, szül. Balassagyarmat, 1895. Tanulmányainak befejezése után rövidesen a Világ c. napilap h. szerkesztője lett, majd a Magyar Hírlap belső munkatársa volt. Számos

Részletesebben

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza 2005.10.03 2005.10.05 2005.10.10 2005.10.14 Pályaorientációs és Nyílt 2005.10.17 2005.10.19 Napok Képzési, 2005.09.27 szolgáltatás és állásbörze melyik úton? 2005.10.14 2005.10.15 Komló 13:00 Pécs Pécs

Részletesebben

Diákhitel Központ Zrt.

Diákhitel Központ Zrt. Diákhitel Központ Zrt. Éves kiadvány Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév Statisztikai adatok az egyes intézményekben tanult, törlesztésre kötelezett ügyfelekről Budapest, 2006. augusztus 31. TARTALOM:

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Rab Gusztáv, író, hírlapíró, szül. 1901. A Magyar Hírlap, majd Az Esí-lapok szerkesztőségének

Rab Gusztáv, író, hírlapíró, szül. 1901. A Magyar Hírlap, majd Az Esí-lapok szerkesztőségének R Rab Gusztáv, író, hírlapíró, szül. 1901. A Magyar Hírlap, majd Az Esí-lapok szerkesztőségének lett tagja. Elbeszélései sűrűn jelentek meg a Nyugat és a Világ hasábjain. Mocsárláz c. regényével az Athenaeum

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Ybl 2 4 6 Iklódy Ybl Ignotus Iklódy-Szabó Ignotus-Veigelsberg

Ybl 2 4 6 Iklódy Ybl Ignotus Iklódy-Szabó Ignotus-Veigelsberg Ybl 246 Iklódy Ybl Ervin, műépítész, művészettörténész, szül. 1890. Az építésművészet történelmének egyik legjelesebb magyar ismerője. Számos jelentőségteljes könyvet írt a különböző korok építési irányáról.

Részletesebben

Számunk szerzői. BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs. BUSTYA DEZSŐ, DR. (Erdőszentgyörgy, 1935) 1952 1954 között politikai

Számunk szerzői. BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs. BUSTYA DEZSŐ, DR. (Erdőszentgyörgy, 1935) 1952 1954 között politikai Számunk szerzői BÁNYAI LÁSZLÓ református lelkipásztor (Kolozs megyei Esztény, 1946). Édesapja lelkipásztor, édesanyja pedig tanítónő. Iskolai tanulmányait Pécskán végezte, lelkészi oklevelet a kolozsvári

Részletesebben

Lábay 3 2 9 Ladányi Labiner Ladányi Láczay-Fritz lett a Ladányi 1907. lett. A

Lábay 3 2 9 Ladányi Labiner Ladányi Láczay-Fritz lett a Ladányi 1907. lett. A Lábay 329 Ladányi L Lábay Imre, orvos, szül. Zsamóea, 1888. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Orvosi diplomáját a kolozsvári egyetemen nyerte. Orvosi gyakorlatát Alsóábrányban kezdte meg. A háborúban

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

Született: június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem

Született: június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem Baross Gábor a,,vasminiszter Korai évek Született: 1848. június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem 1871-ig, amikor

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Oberhammer Okányi Oberhammer

Oberhammer Okányi Oberhammer Oberhammer Okányi Ο Oberhammer Antal, orszgy. képv., szül. Pécs, 1871 dec. 20. Középiskoláit és a jogi líceumot szülővárosában végezte, ahol a háború alatt, mint rendőrfőkapitány működött. 1908. kormánybiztossá

Részletesebben

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Haar 205 Hadik. mint a vállalat igazgatója fejt ki értékes tevékenységet. Hadházy Zsigmond, főispán, szül. Hajduhadház,

Haar 205 Hadik. mint a vállalat igazgatója fejt ki értékes tevékenységet. Hadházy Zsigmond, főispán, szül. Hajduhadház, Haar 205 Hadik Haar Alfréd, egyet, tanár, szül. Bpesí, 1885. Göttingen egyetemén szerzett doktorátust. 1910. ugyanott a matematika és a matematikai csillagászat magántanárává képesítették. 1911. a zürichi

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15 BAJAI SZAKKÉPZÉSI 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1 12.) 2015.06.15 Korm. rendelet Virág Tibor főigazgató BÉKÉSCSABAI SZAKKÉPZÉSI 5600 Békéscsaba, Gyulai út 32/1 BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI BUDAPESTI GAZDASÁGI

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

HATÁROZATOK TÁRA. A Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Török Márkot, az SZTE HÖK elnökét a Közgyűlés levezető elnökének.

HATÁROZATOK TÁRA. A Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Török Márkot, az SZTE HÖK elnökét a Közgyűlés levezető elnökének. Határozat száma 71/2016. 72/2016. 73/2016. 74/2016. 75/2016. Előterjesztő Gulyás Tibor Határozat tartalma A Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Török Márkot, az SZTE HÖK elnökét a Közgyűlés levezető elnökének.

Részletesebben

ChioYJni 90 Chndovszky

ChioYJni 90 Chndovszky ChioYJni 90 Chndovszky c Chiovini Ferenc, festőművész, szül. Besenyszög, 1899 nov. 16. Középiskoláit Szegeden és Szolnokon, a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte, majd Vágó Pál tanítványa lett.

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 0000 000020 000021 000023 000025 000029 egyéb választott tisztségviselő (vezető) polgármester, polgármester helyi önkormányzati képviselő-testület tagja 000033 megyei

Részletesebben

Wachtier 611 Waldhauei. párt fúziója után a párt vezérlőbizottságának. Mosonszentjánosban, 1883 okt. 21. Magyaróvárott,

Wachtier 611 Waldhauei. párt fúziója után a párt vezérlőbizottságának. Mosonszentjánosban, 1883 okt. 21. Magyaróvárott, Wachtier 611 Waldhauei w Wagner Aurél, gimn. igazg., szül. Rákospalota, 1894 jan. 11. Középiskoláit Rákospalotán, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után külföldi tanulmányútra

Részletesebben

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017)

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) EGYETEMEK 1 Vargáné Budai Erika Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Budapest Városmajor utca 68. 1122 1/458-6754 1/458-6755 20/666-3038

Részletesebben

Udvardy János, országgyűlési képviselő. Vácon, Aszódon és Szarvason végezte s az utóbbi helyen tett érettségit.

Udvardy János, országgyűlési képviselő. Vácon, Aszódon és Szarvason végezte s az utóbbi helyen tett érettségit. U Udvardy János, országgyűlési képviselő. 1882-ben született Vácon. Középiskoláit Vácon, Aszódon és Szarvason végezte s az utóbbi helyen tett érettségit. 1902-ben a budapesti községi közigazgatási tanfolyamot

Részletesebben

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01.

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. 1 RÉSZTVEVŐ CSAPATOK Ssz. Megye: Iskola: Település: 1 Baranya 2 Bács-Kiskun Pécsi

Részletesebben

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa Családfa Apai nagyapa Fleischmann Mór 1858 1897 Apai nagyanya Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? 1942 Anyai nagyapa Rózsa??? Anyai nagyanya Rózsa?-né (szül.?)?? Apa Domonkos (Fleischmann) Miksa 1890

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31.

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. 80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni,

Részletesebben

Udvarhelyi 582 Udvarnoki

Udvarhelyi 582 Udvarnoki Udvarhelyi 582 Udvarnoki U Uforankovits Ernő, közs. főjegyző, szül. Galgahévíz, 1883 okt. 5. Középiskoláit Selmecbányán, a közigazgatási tanfolyamot Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után Galgahévíz

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Javaslat a évi költségvetési előirányzatok módosítására (Millió forintban, egy tizedessel) Fejezet Cím Alctm Jogcsop. szam Jo g- szara Elov. cso

Javaslat a évi költségvetési előirányzatok módosítására (Millió forintban, egy tizedessel) Fejezet Cím Alctm Jogcsop. szam Jo g- szara Elov. cso t rs ággyűlés Hivatala lrom6. : 7-ÍM.45-164-4 Érkeze, 2006 DEC 12. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Kapcsolódó módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony!

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet Név cím telefonszám Budapet 1047 Budapest Váci u. 61-63. 1/272-1150 1103 Budapest Gyömrői u. 1-5. 1/357-6660 1083 Budapest Práter u. 44-48. 1/299-0377 1164 Budapest Vidám vásár u. 36. 1/402-3990 Fogarasi-Buda

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

Max. parkolási idő Személygépkoc Motor Kistehergépjármű Tehergépjármű Busz

Max. parkolási idő Személygépkoc Motor Kistehergépjármű Tehergépjármű Busz Város Zónakód Aktuális szezon munkanapon szabadnapon munkaszüneti napon Max. parkolási idő Személygépkoc Motor Kistehergépjármű Tehergépjármű Busz Ajka 8401 Jan 02 - Dec 24 07:00-17:00 07:00-12:00 - -

Részletesebben

A HATÁRRENDÉSZETTŐL A RENDÉSZETTUDOMÁNYIG

A HATÁRRENDÉSZETTŐL A RENDÉSZETTUDOMÁNYIG A HATÁRRENDÉSZETTŐL A RENDÉSZETTUDOMÁNYIG Pécs 2016 PÉCSI HATÁRŐR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK XVII. A HATÁRRENDÉSZETTŐL A RENDÉSZETTUDOMÁNYIG Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán Pécs 2016 PÉCSI HATÁRŐR

Részletesebben

Jacobovies Jacobi Jaczkó Jacobi

Jacobovies Jacobi Jaczkó Jacobi Jablonkay 252 Jatzko Jablonkay Géza, isk. igazg., szül. Lúgoson, 1873 jan. 13. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1891-től, mint fővárosi elemi iskolai tanító működött, közben 1905. államtudományi

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 000023

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Baán Jenő 19 Bakó József

Baán Jenő 19 Bakó József Baán Jenő 19 Bakó József Baán Jenő, a felsőház tagja. 1869 márc. 25-én született a sopronmegyei Iváncon. Róm. kath. esperes-plébános Süttörön, Sopronmegyében, kormányfőtanácsos. A középiskoláit Sopronban,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000011 000020 000021 000022 000023 000024 000025 000026 000027 000028 i közgyűlés alelnöke VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZESEN: (01+...+18) 100030 100040

Részletesebben

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma. T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma.  T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő Ügyfélkapcsolati helyek, valamint felügyeleti szervek elérhetősége Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma Lakossági ügyfelek részére Ügyfélszolgálat megnevezése Lakossági 1412 ügyfélszolgálat

Részletesebben

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés Elnökségi beszámoló A BUOD 3. ciklusának második két évéről 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés 2005. november. 5.-6. 1 Tartalomjegyzék 1. Tagegyesületek 2. Közgyűlések 3. Elnökségi

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; tempera, olaj, farost

1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; tempera, olaj, farost 1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; 2. A város 85x100 cm; 3. Sötét víz 110x80 cm 4. Világítótorony 70x50 cm; 5. Veranda télen 120x90 cm; 6. Hó és köd 80x100 cm; 7. Védett öböl 80x90 cm; 8. Ódon házak 90x80

Részletesebben

Közérdekû információk:

Közérdekû információk: Közérdekû információk: A kezdeményezés A Szív Világszövetség (World Heart Federation) az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) által elindított Go Red for Women mozgalom világméret_ elterjesztését

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 000020 köztársasági elnök 01 02 000021 alkotmánybíró 03 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 04 000023 legfőbb ügyész 05 000024 országgyűlési

Részletesebben

Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások. illetmény-pótlékok. Érték típus: Ezer Forint

Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások. illetmény-pótlékok. Érték típus: Ezer Forint 34 - Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidiben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai # Megnevezés Alapilletmények Illetménykiegészít ések Nyelvpótlék Egyéb kötelező

Részletesebben

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 0000 000033 i közgyűlés tagja 14 13 18 19 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021

Részletesebben

Sabbinger 484 Salgó. Salgó Géza, zeneszerző, szül. Budapesten, 1902 máj. 8. A fiatalabb zeneszerző generáció tagja. Szerzeményeit a Homophon

Sabbinger 484 Salgó. Salgó Géza, zeneszerző, szül. Budapesten, 1902 máj. 8. A fiatalabb zeneszerző generáció tagja. Szerzeményeit a Homophon Sabbinger 484 Salgó S Sabbinger Viktor, polg. isk. igazg., szül. Esztergom, 1879 máj. 12. Tanulmányait szülővárosában és Bpesten végezte, majd a székesfőv. szolgálatába lépett. 1903 választották meg rendes

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Béren kívüli juttatások céljuttatás, projektprémium. Készenléti, ügyeleti, Végkielégítés, jubileumi jutalom. helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat

Béren kívüli juttatások céljuttatás, projektprémium. Készenléti, ügyeleti, Végkielégítés, jubileumi jutalom. helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat # Megnevezés Létszám* fő (Átlagos statisztikai állományi létszám, éves) 08 - Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a ak, választott tisztségviselők összetételéréről Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Részletesebben

Észak-balatoni Polgári Klub Alapítva 1998

Észak-balatoni Polgári Klub Alapítva 1998 Bajor- Magyar Gazdasági Konferencia München 2013. április 18-19. Helyszín: München, Magyar Főkonzulátus München, Wollmannstr.2. Programtervezet A rendezvény fővédnökei: Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, uniós

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

Danfoss NAGYKERESKEDŐK CÍMLISTÁJA (Fűtéstechnika)

Danfoss NAGYKERESKEDŐK CÍMLISTÁJA (Fűtéstechnika) Érvényes: 2006. december 1-től Baja MART Mestercentrum 6500 BAJA (79) 524-180 (79) 524-182 Ipartelepi út 2. (79) 524-181 Balatonlelle MART Mestercentrum 8638 BALATONLELLE (85) 550-192 (85) 550-193 Rákóczi

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke.

A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. VIII. Tanintézetek, intézmények 1. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai (1837-) 1914-1923 (-1935), 5,48 ifm a. A Rektori

Részletesebben

Átadták a Szociális Munkáért Díjat

Átadták a Szociális Munkáért Díjat A Szociális Munkáért-Dunaújváros Díjat a közgyűlés idén Borsos József szakpszichológusnak, valamint Katona Péternek, a Kandó Kálmán téri Hajléktalan Ellátó Centrum volt vezetőjének posztumusz adományozta.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

ï a b o d j 5 5 9 Takách Tabódy Tábori Takách Tábori Takách Tahy

ï a b o d j 5 5 9 Takách Tabódy Tábori Takách Tábori Takách Tahy ïabodj 559 Takách Tabódy Tibor (tabődi és fekésházi), országgyűl, képv., szül. Budaházán, 1885 jún. 18. Tanulmányainak befejezése után katonai pályára lépett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Ágoston István csendőr alezredes

Ágoston István csendőr alezredes Ágoston István csendőr alezredes Ágoston István csendőr százados korában. Született: Szekszárd, 1896.05.18. Édesapja: Ágoston István törvényszéki bíró, táblabíró, végül az ítélő tanács elnöke (szül. Görbő,

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

1890-ben a mezőhegyesi

1890-ben a mezőhegyesi (iaal Gaszton 129 Gaal Jenő G Gaal Gaszton (gyulai), országgyűlési képviselő. 1868 nov. 30-án született Székesfehérváron. Szülővárosában végezte középiskoláit, Keszthelyen a gazdasági akadémiát. 1890-ben

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története 112 História Kiss Erika JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története A rendkívül kiterjedt, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is jelentős

Részletesebben

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név) A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 490012 1251 01 9100 841105 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1052 Budapest Városház utca 9-11

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai kapcsolódó fő összesen I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 01 000011 Európai Parlament magyarországi képviselői 02 000020 köztársasági elnök 03 000021 alkotmánybíró 04

Részletesebben

Záborstky 6 2 7 Zádor Záborszky Zachár Záborszky Zádor Zachár Zádor

Záborstky 6 2 7 Zádor Záborszky Zachár Záborszky Zádor Zachár Zádor Záborstky 627 Zádor Záborszky István (zábori), h. államtitkár,, szül. Bpest, 1867 szept. 8. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti egyetemen megszerezte a jogi doktorátust. A bírói pályára

Részletesebben

Dr. Anthony GALL, okl. építészmérnök. SZIE YBL MIKLÓS Építéstudományi Kar, Építészmérnöki Intézet, Tervezési Szakcsoport vezető

Dr. Anthony GALL, okl. építészmérnök. SZIE YBL MIKLÓS Építéstudományi Kar, Építészmérnöki Intézet, Tervezési Szakcsoport vezető 0 2. Szakmai tudományos életrajz Dr. Anthony GALL, okl. építészmérnök született: Mackay [Ausztrália], 1967.ápr.23.) 1993 1993-ban telepedett le Magyarországon, 1997-óta óta magyar állampolgár. Nős, három

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A megye megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 350251 1251 05 9100 841105 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 3525 Miskolc

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben