VÖRÖS LISTA Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai. KÉK LISTA Magyarország aktív védelemben részesülı fa- és cserjefajai

Átírás

1 VÖRÖS LISTA Magyarország veszélyeztetett fa és cserjefajai Red List Threatened trees and shrubs in Hungary KÉK LISTA Magyarország aktív védeleben részesülı fa és cserjefajai Blue List Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary FEKETE LISTA Magyarország adventív fa és cserjefajai Black List Adventive trees and shrubs in Hungary Összeállította: BARTHA DÉNES Sopron 2000

2 Lektorálta: DR. FACSAR GÉZA KÉZDY PÁL KIRÁLY GERGELY DR. UDVARDY LÁSZLÓ A kiadvány egjelentetését az "Eber az Erdıért Alapítvány" táogatta. A kiadásért felel: DR. BARTHA DÉNES Megrendelve: április 15., példányszá: 750 Készült a LİVÉRPRINT Nyodában, 9400 Sopron, Ady Endre u. 5. 2

3 Bevezetés Ez az összeállítás a agyarországi dendroflóra színes listáit tartalazza. A listák a dendroflóra jelenlegi helyzetét és a bekövetkezett változásokat hivatottak tükrözni, de a jövı is kirajzolódik belılük. A közölt színes listák Magyarország területére és egy önkényesen kiragadott taxoncsoportra, a fa és cserjefajokra vonatkoznak. A vörös lista ely a legnagyobb últra tekint vissza, s a legisertebb a listák közül a dendroflóránk veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) utatja be. A rózsaszín lista ait a vörös lista "elıszobájának" lehet tekinteni, és itt a vörös listába ágyazva közlünk azokat a taxonokat tartalazza, aelyek rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat utatja be, aelyeknél az elúlt idıszakban az aktív védelenek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség értéke. A zöld lista az álloányaik száában és nagyságában ne, vagy érzékelhetıen ne változó fajokat sorolja fel, elyet e kiadványban ne teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat utatja be. A közreadott színes listák a agyarországi dendroflóra ezredvégi állapotát tükrözik, s alapot nyújtanak egy (célszerően 10 évvel) késıbbi egújításuk alkalával elvégezhetı összehasonlító értékeléshez. Ehhez a egújításhoz szívesen veszünk inden kiegészítést, észrevételt, ait az alábbi círe kérünk egküldeni: NyugatMagyarországi Egyete Erdıérnöki Kar Növénytani Tanszék 9401 Sopron Pf.: 132 Köszönet illeti dr. FARAGÓ SÁNDORt a vörös lista kategóriák értelezésében nyújtott segítségéért, továbbá a kötet lektorait értékes kiegészítéseikért, ódosításaikért, javaslataikért. A színes listákat abban a reényben ado közre, hogy dendroflóránk állapotáról hő képet adnak, fölvázolják a várható változásokat, s az illetékeseket cselekvésre ösztönzik. 3

4 Vörös Lista Magyarország veszélyeztetett fa és cserjefajai Red List Threatened trees and shrubs in Hungary Vörös listákat, vörös könyveket az 1960as évek közepétıl állítanak össze világszerte, vagy rendszertani kategóriákra (taxoncsoportokra), vagy adott területekre kidolgozva. Ezen dokuentuok feladata az, hogy a veszélyeztetettség értékérıl száot adjanak, s erre az illetékesek figyelét fölhívják. Hazánkban 1989ben látott napvilágot a agyar állat és növényvilág vörös könyve (RAKONCZAY, 1989), a veszélyeztetett fa és cserjefajok külön kiadványban (BARTHA, 1991b) is isertetésre kerültek. Az ezekben alkalazott veszélyeztetettségi kategóriák nezetközi ajánlásokon alapultak, de bizonyos nezeti sajátosságokat is hordoznak. 1994ben a Nezeti Terészetvédeli Unió Fajok Túlélési Bizottsága az egységesítés érdekében újrafogalazta a veszélyeztetettségi kategóriákat, elyekhez ennyiségi terészető kritériuokat is rendelt (IUCN, 1994). Erre alapozva két, globális léptékő összeállítás, a világ veszélyeztetett növényfajainak vörös listája (WALTERS GILLETT, 1998), és a világ veszélyeztetett fafajainak vörös listája (OLDFIELD et al., 1998) látott napvilágot. A veszélyeztetettségi kategóriák és kritériuok revíziója ost folyik (IUCN/SCC Criteria Review Working Group, 1999), s a regionális és nezeti léptékben való alkalazásukhoz is született javaslat (GÄRDENFORS et al., 1999). Jelen összeállítás ár ezek figyelebe vételével készült. Mivel a fajok (taxonok) kipusztulását valószínőségi folyaatként kezeljük, ezért a veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) kategóriákba való besorolás ne ás, int egy kipusztulási kockázatbecslés. Tehát a veszélyeztetettségi kategória azt utatja eg, hogy ilyen valószínősége van adott faj (taxon) adott területen való kipusztulásának. Az alkalazott veszélyeztetettségi kategóriák (IUCN, 1994 ódosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) az alábbiak: Kipusztult (Extinct EX) Az a taxon kipusztult, aelynek utolsó egyede is inden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct RE) Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthetı, aennyiben ne kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kihalt a régión belül, vagy eltőnt a régióból. 4

5 Szabad terészetbıl kipusztult (Extinct in the Wild EW) A szabad terészetbıl kipusztult az olyan taxon, aely korábbi terészetes élıhelyén ár ne él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi elıfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, aelyet kihaltnak vélnek, ert hosszabb ideje ne figyelték eg. A "hosszabb idı" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen. Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered CR) Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövıben terészetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett. Veszélyeztetett (Endangered EN) Veszélyeztetett az a taxon, aely ne súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövıben terészetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı (Vulnerable VU) Sebezhetı az a taxon, aely ugyan ne súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a középtávoli jövıben terészetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Kis veszélyeztetettségő (Lower risk LR) Egy taxon kis veszélyeztetettségő, ha az elızı kategóriákba ne sorolható. Az itt elítendı taxonok további háro alcsoportba oszthatók: Védelefüggı (Conservation dependent cd): Védelefüggı az a taxon, aely érdekében folyaatosan taxonspecifikus, vagy élıhelyspecifikus védeli prograok őködnek, aely prograok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valaelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli (Near threatened nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, aely ne védelefüggı, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek inısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, aely ne tartozik a kis veszélyeztetettségő vagy sebezhetı fajok kategóriájába. 5

6 Hiányos adat (Data deficient DD) Hiányos adatú az olyan taxon, aelynek eltejedésérıl vagy populációinak státusáról se közvetlen, se közvetett adatok ne állnak rendelkezésre, s eiatt ne állapítható eg veszélyeztetetségének foka. Ne felért (Not evaluated NE) Ne felért az a taxon, aelyet ég ne soroltak be a fenti kategóriák egyikébe se. Az IUCN/SCC Criteria Working Group (1999) ajánlása a Védelefüggı (cd) kategóriát törölni javasolja, ugyanakkor GÄRDENFORS et al. (1999) nyoán bevezetésre került a Regionálisan kihalt (RE) kategória. A fenti fenyegetett (CR, EN, VU) kategóriákba történı besoroláshoz szászerősített kritériuok (AE) állnak rendelkezésre. Minden taxont az összes kritériu szepontjából értékelni kell, de egyetlen kritériunak való egfelelés ár elegendı a besoroláshoz. Az ehhez alkalazott kritériurendszer (IUCN, 1994): A) Álloánycsökkenés az alábbi pontok bárelyikének forájában: 1. Legalább 80%os (CR), 50 %os (EN), 20 %os (VU) egfigyelt, becsült, következtetett, vagy feltételezett álloánycsökkenés az elúlt 10 év, vagy 3 generáció során az érvényes, aelyik hosszabb idıtartaot jelöl az alábbi kritériuok alapján: (a) közvetlen egfigyelés (b) a taxonra vonatkozó abundancia index (c) az elfoglalt terület, az elıfordulási ráta és/vagy az élıhely inıségének rolása (d) a hasznosítás aktuális vagy potenciális szintjei (e) a betelepített taxonok, keresztezések, patogének, szennyezı anyagok, versenytársak vagy paraziták hatásai. 2. Legalább 80 %os (CR), 50 %os (EN), 20 %os (VU) csökkenés, aely elıreláthatólag vagy feltételezetten a következı 10 év, vagy 3 generáció élettartaa alatt az érvényes, aelyik hosszabb idıtartaot jelöl következik be a fenti (b), a (c), a (d) vagy az (e) pontoknak egfelelıen. B) Az elterjedési területet kevesebb int 100 k 2 re (CR), k 2 re (EN), k 2 re (VU) becsülik, vagy az elfoglalt terület kevesebb int 10 k 2 (CR), 500 k 2 (EN), k 2 (VU), és az alábbi jellezık közül legalább kettıt a felérések érvényesnek tekintenek: 1. Nagyon felaprózódott, fragentált populáció, illetve az elıfordulás csak egy helyre koncentrálódik. 2. Folyaatos csökkenés, aelyet egfigyelnek, következtetnek rá, vagy észlelnek az alábbi tényezık bárelyikében: 6

7 (a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az élıhely területe, kiterjedése, és/vagy inısége (d) az elıfordulási helyek, illetve a szubpopulációk száa (e) az ivarérett egyedek száa. 3. Szélsıséges álloányingadozás az alábbi tényezık bárelyikében: (a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az elıfordulási helyek, vagy a szubpopulációk száa (d) az ivarérett egyedek száa. C) A populáció létszáát kevesebb int 250 (CR), (EN), (VU) ivarérett egyedre becsülik, továbbá az alábbi feltételek bárelyike teljesül: 1. Legalább 25 %osra (CR), 20 %osra (EN), 10 %osra (VU) becsült folyaatos csökkenés 3 év, vagy 1 generáció élettartaa alatt az érvényes, aelyik hosszabb idıtartaot jelöl vagy 2. a egfigyelt, elırelátható vagy következtetett folyaatos csökkenés az ivarérett egyedek létszáában és a populációstruktúrában az alábbi forák bárelyikében: (a) nagyon felaprózódott, fragentált populáció (azaz egyetlen szubpopuláció se szálál 50 (CR), 250 (EN), (VU) ivarérett egyednél többet) (b) az összes egyed egyetlen szubpopulációba töörül. D) Olyan populáció, aely 50 (CR), 250 (EN), (VU) ivarérett egyednél kevesebbet szálál. E) Olyan ennyiségi elezés, aely a terészeti környezetben vadon élı populáció kihalási valószínőségét legalább 50 %osra (CR), 25 %osra (EN), 10 %osra (VU) becsüli 10 év vagy 3 generáció (CR), 20 év vagy 5 generáció (EN) élettartaa alatt, 100 éven belül (VU) az érvényes, aelyik hosszabb idıtartaot jelöl. A regionális és nezeti vörös listáknak fel kell tüntetniük azt is, hogy a regionális (nezeti) populáció (adott területen jelen esetben Magyarországon élı egyedek összessége) hogyan viszonyul a globális populációhoz (a terészetes elterjedési területen élı egyedek összességéhez). Az ajánlás (GÄRDENFORS et al., 1999) alapján a regionális (nezeti) populáció és a globális populáció arányainak osztályba sorolása esetünkben az alábbi: I. 2,5 % II. 2,6 10,0 % III. 10,1 25,0 % IV. 25,1 50,1 % V. 50,1 % 7

8 A agyarországi dendroflóra vörös listájában az egyes taxonoknál az alábbi jellezıket tüntetjük fel: veszélyeztetettségi kategória a nagytájakra vonatkoztatva (ÉK = Északiközéphegység, DK = Dunántúliközéphegység, NyDt = NyugatDunántúl, DDt = DélDunántúl, A = Nagyalföld, KisA = Kisalföld) category of endangerent applied for large regions veszélyeztetettségi kategória nezeti szinten (Magyarország területére vonatkoztatva) (Mo 2000) category of endangerent applied at national level a nezeti (regionális) és globális populáció aránya (np/gp) relevant ratio of the national (regional) population to the global population a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY, 1989) veszélyeztetettségi kategóriája (K = kipusztult, KV = kipusztulással veszélyeztetett, AV = aktuálisan veszélyeztetett, PV = potenciálisan veszélyeztetett) (Mo 1989) category of endangerent of the forer Red Data Book védettség és eszei érték a 12/1993. (III.31.) és 15/1996. (VII.26.) KTM rendelet alapján (FV = fokozottan védett, V = védett; eszei érték eftban) conservation and face value veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık (MOLNÁR V. A., 1999 nyoán ódosítva) roots of danger, factors of endangerent Veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık A. A TERMİHELYEKET ÉRINTİ VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK I. Mővelési ód egváltoztatása 1. Bányászat, anyagkiterelés 2. Gyepek feltörése 3. Gyüölcs és szılıtelepítés 4. Erdıtelepítés 5. Parcellázások, útépítések II. A terıhelyi viszonyok egváltoztatása 6. Vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkiterelés 7. Tarvágásos fakiterelés, durva erdıgazdálkodási ódszerek 8. Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés 9. Karsztvíz és talajvízkieelés 10. Spontán erdısödés, cserjésedés 11. Tájidegen fafajokkal végzett erdısítés 12. Tájidegen gyook terjedése 13. Túlzott létszáú vadálloány III. A terıhely, a vegetáció echanikai károsítása 14. Intenzív turizus 15. Katonai tevékenység 16. Motocross, sárkányrepülı, hegyikerékpár okozta taposás B. A NÖVÉNYEKET KÖZVETLENÜL VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK 17. Virágszedés, növénygyőjtés, kereskedele 18. Introgresszív hibridizáció, génerózió 19. Szaporodásbeli, felújulási probléák 20. Égetés, tőz 21. Cserjeírtás 8

9 Taxon ÉK DK NyDt DDt A KisA GYMNOSPERMATOPHYTA NYITVATERMİK Ephedra distachya L. Csikófark Taxus baccata L. Tiszafa ANGIOSPERMATOPHYTA ZÁRVATERMİK Acer acuinatilobu J. PAPP Mátrai ısjuhar Alnus viridis (CHAIX in VILL.) DC. Havasi éger Aelanchier ovalis MEDIK. Fanyarka Aygdalus nana L. Törpe andula Androeda polifolia L. Tızegrozaring Betula pubescens EHRH. Molyhos nyír Carpinus orientalis MILL. Keleti gyertyán Cleatis alpina (L.) MILL. Havasi iszalag Mo 2000 np/ gp Mo 1989 CR RE EN RE EN I PV CR EN EN II PV CR CR V VU VU I PV VU VU I PV VU EN CR EN EN I PV RE RE K EN EN EN EN EN RE EN I EN EN I PV VU VU II AV 14, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20 11, 13, 17, , 7, 10, 15, 21 1, 10, 11, 13, 15, 20 1, 10, 11, 13, 15, 17, 20, 21 (6) 4, 6, 7, 9, 10, 18 13, 19, 17, 21 Veszélyforrások Védettség FV: 30 V: 2 9

10 Cornus sanguinea L. subsp. hungarica (KÁRP.) SOÓ Vörösgyőrőso alfaja Coronilla eerus L. Bokros koronafürt Cotoneaster integerrius MEDIK. Piros adárbirs Cotoneaster niger (WAHLBG.) FRIES Fekete adárbirs Cotoneaster toentosus (AIT.) LINDLEY Molyhos adárbirs Crataegus onogyna JACQ. subsp. curvisepala (LINDM.) SOÓ Egybibés galagonya alfaja Crataegus nigra W. et K. Fekete galagonya Daphne cneoru L. subsp. cneoru subsp. arbusculoides (TUZSON) SOÓ Henye boroszlán Daphne laureola L. Babérboroszlán Daphne ezereu L. Farkasboroszlán Hippophaë rhanoides L. Hooktövis DD DD DD DD? PV? VU RE VU I PV VU VU EN DD VU I PV VU VU EN VU I VU DD VU II 1, 7, 13, 21, 13, 13, 13 DD DD DD? PV? CR VU VU RE? EN EN II AV RE CR VU VU II V PV RE VU VU I PV VU VU VU VU VU I RE CR RE CR I KV, 13, 18, 21 7, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 20 1,, 13, 17 1, 6, 10, 11, 15 V: 5 V: 2 V: 2 V: 2 10

11 Lonicera caprifoliu L. Jerikói lonc Lonicera nigra L. Fekete lonc Malus dasyphylla BORKH. Erdélyi vadala Myricaria geranica (L.) DESV. Cserelyciprus Ostrya carpinifolia SCOP. Kológyertyán Populus nigra L. Fekete nyár Pyrus agyarica TERPÓ 1 Magyar körte Pyrus nivalis JACQ. 2 Vastaggallyú körte Pyrus austriaca KERN. Osztrák körte Rhanus saxatilis JACQ. Kövi benge Ribes alpinu L. Havasi ribiszke Ribes nigru L. Fekete ribiszke Ribes petraeu WULF. in JACQ. Bérci ribiszke VU VU I CR CR I PV VU VU VU VU? RE CR RE RE CR I PV RE RE K CR EN EN EN EN I CR CR CR V KV EN EN EN I KV AV EN EN EN V? PV EN EN I PV EN EN EN I AV EN EN VU EN I KV RE RE PV, 14, 17, 21 1, 7, 13, 18 1, 6, 10 (3, 5, 7)? 6,, 18 5, 18, 19 3, 5, 18, 19, 20 3, 5, 19 4, 7, 10, 11, 18, 21 1, 7, 13 6, 11 (7) V: 2 V: 2 V: 2 FV: 50 11

12 Ribes rubru L. agg. 3 Vörös ribiszkék Rosa arvensis HUDS. Erdei rózsa Rosa gizellae BORB. Gizellarózsa Rosa glauca POURRET Piroslevelő rózsa Rosa hungarica (BORB.) DEGEN Magyar rózsa Rosa inodora FR. e. KLÁST. Illattalan rózsa Rosa ketiana BORB. Ket'rózsa Rosa livescens BESS. Nagylevelő rózsa Rosa pendulina L. Havasalji rózsa Rosa polyacantha (BORB.) DEGEN Illír rózsa Rosa scabriuscula SM. e. H. BR. Érdeslevelő rózsa Rosa sherardi DAVIES Sherardrózsa Rosa stylosa DESV. Oszlopos rózsa VU VU LR LR VU VU VU I PV, 12 EN EN LR LR CR VU I 4, 11, 12, 21 VU VU I 21 DD DD I 21 CR VU VU II 2,, 21 VU EN VU VU VU I, 21 CR CR I 21 VU VU CR CR RE VU I 2, 3, 4, 5, 10, 16, 21 VU EN VU I PV, 21 VU CR VU I 2,, 21 CR CR CR I 7, 21 CR CR CR I, 21 RE? RE? I PV 12

13 Rosa szaboi (BORB.) FACSAR Dunántúli rózsa EN CR RE EN I Rosa toentosa SM. Molyhos rózsa VU VU VU VU VU I Rubus senticosus KOEHLER ex W. et GR. Földi szeder kisfaj 4 DD DD? PV Ruscus aculeatus L. Szúrós csodabogyó EN VU VU I Ruscus hypoglossu L. Lónyelvő csodabogyó EN VU VU I PV Salix aurita L. Füles főz EN VU RE EN RE VU I PV Salix elaeagnos SCOP. Parti főz DD EN EN EN EN EN I Salix nigricans SM. Feketedı főz EN RE RE EN I K Salix pentandra L. Babérfőz RE RE CR EN RE EN I AV Sorbus aria (L.) CR. Lisztes berkenye LR VU EN VU I Sorbus doestica L. Kerti berkenye VU VU VU VU VU II Sorbus graeca (SPACH) LODD. Déli berkenye VU VU VU II Sorbus hazslinszkyana (SOÓ) MÁJOVSKÝ Hazslinszkyberkenye CR CR I AV 13 7, 21, 21?, 17, 13, 17 6, 7, 9, 18, 21 1, 6, 21 5, 6, 10 6, 9, 11, 21 1,, 18 3, 5, 1,, 18 7, 18, 19 V: 5 V: 5 V: 2 V: 2

14 Áteneti alakok az Aria szekción belül Sorbus buekkensis SOÓ e. KÁRP. Bükki berkenye VU VU V Sorbus danubialis (JÁV.) KÁRP. Dunai berkenye VU LR VU V Sorbus javorkae (SOÓ) KÁRP. Jávorkaberkenye VU VU V Sorbus pannonica KÁRP. Dunántúli berkenye VU VU VU V Sorbus sooi (MÁTHÉ) KÁRP. Soóberkenye VU VU V Sorbus aria szekció x S. torinalis kisfajok Sorbus adai KÁRP. Ádáberkenye EN EN V PV Sorbus andreanszkyana KÁRP. Andreánszkyberkenye DD DD V PV Sorbus bakonyensis JÁV. e. KÁRP. Bakonyi berkenye EN EN V PV Sorbus balatonica KÁRP. Balatoni berkenye VU VU V PV Sorbus barthae KÁRP. Barthaberkenye EN EN V PV Sorbus borosiana KÁRP. Borosberkenye CR CR V PV Sorbus decipientiforis KÁRP. Keszthelyi berkenye DD DD V PV 14, 18, 18, 18, 18, 18, 13, 19 V: 2 V: 2

15 Sorbus degenii JÁV. Degenberkenye Sorbus eugeniikelleri KÁRP. Kellerberkenye Sorbus gáyeriana KÁRP. Gáyerberkenye Sorbus gerecseensis BOROS et KÁRP. Gerecsei berkenye Sorbus karpatii BOROS Kárpátiberkenye Sorbus latissia KÁRP. Nagylevelő berkenye Sorbus pseudobakonyensis KÁRP. Rövidkaréjú berkenye Sorbus pseudolatifolia BOROS Sárgáslevelő berkenye Sorbus pseudoseiincisa BOROS Kevéserő berkenye Sorbus pseudovertesensis BOROS Csákberényi berkenye Sorbus redliana KÁRP. Rédlberkenye Sorbus seiincisa BORB. Budai berkenye Sorbus sionkaiana KÁRP. Sionkaiberkenye VU VU V PV VU VU V PV DD DD V PV EN EN V PV VU VU V PV EN EN V PV VU VU V PV VU VU V PV EN EN V PV VU VU V PV EN EN V PV VU VU V PV VU VU V PV 15

16 Sorbus vertesensis BOROS Vértesi berkenye Sorbus x rotundifolia (BECHST.) HEDL. Kereklevelő berkenye Spiraea crenata L. Csipkés gyöngyvesszı Spiraea edia FR. SCHM. Szirti gyöngyvesszı Spiraea salicifolia L. Főzlevelő gyöngyvesszı Vacciniu oxycoccos L. Tızegáfonya Vacciniu vitisidaea L. Vörös áfonya Vitis sylvestris C. C. GMEL. Ligeti szılı VU VU V PV CR CR CR I RE RE RE K VU VU EN CR VU I RE VU VU I AV EN RE EN EN I KV VU VU CR VU I PV CR EN DD EN EN EN EN I AV (3, 4, 5, 11, 21) 10, 11, 14, 13, 17, 21 6, 7, 13, , 7, 14 6,, 19, 21 V: 5 V: 2 Megjegyzések: 1 a hibridekkel együtt 2 a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY, 1989) a subsp. nivalis és a subsp. salviifolia (DC.) SCH. et TH. alfajokra külön veszélyeztetettségi besorolást adott 3 incl. R. spicatu ROBSON 4 a további Rubus kisfajok veszélyeztetettsége is iseretlen Magyarországon 16

17 Rózsaszín Lista Magyarország fenyegetettség közeli fa és cserjefajai Pink List Tree and shrub taxa of Hungary which are close to the threatened category Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, aelyek a vörös lista kritériuai alapján ne sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) se, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos idın belül veszélyeztetetté válnak. Kategóriái nt = fenyegetettség közeli (near threatened) lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern) Alnus incana (L.) MÖNCH Havas éger Calluna vulgaris (L.) HULL. Csarab Castanea sativa MILL. Szelídgesztenye Cerasus fruticosa PALL. Csepleszeggy Cerasus ahaleb (L.) MILL. Sajeggy Colutea arborescens L. Pukkanó dudafürt Lonicera xylosteu L. Ükörkelonc Padus aviu (L.) MILLER Zselniceeggy Ribes uvacrispa L. Köszéte nt lc nt lc lc lc lc lc lc Rosa agrestis SAVI Mezei rózsa Rosa caesia SM. in SOW. Keénylevelő rózsa Sabucus raceosa L. Vörös bodza Ulus glabra HUDS. Hegyi szil Ulus inor MILL. Kislevelő ezei szil Ulus procera SALISB. Angol szil Vacciniu yrtillus L. Fekete áfonya Viscu albu L. subsp. abietis ABROM. subsp. austriacu VOLLM. Fehér fagyöngy alfajok nt nt nt nt nt lc lc nt lc 17

18 Kék Lista Magyarország aktív védeleben részesülı fa és cserjefajai Blue List Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, aelyeknél az adott területen tartós álloánystabilizálódást vagy növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista int inforációs bázis ost kezd a terészetvédele eszköztárába bevonulni. Kifejlesztıi (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalazták elıször, növény és állatfajokra egyaránt. A kék lista kategóriái A terészetvédeli beavatkozások következtében a vörös listáról törölhetı. A large enough growth in abundance, ainly due to the application of nature conservation techniques (NCT) that the species is taken off the Red List. A vörös listáról törölhetı, de ez ne a terészetvédeli beavatkozásnak köszönhetı. A large enough growth in abundance (without applying NCT) that the species is taken off the Red List. A terészetvédeli beavatkozások következtében tartós álloánynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez ég ne elegendı. Growth in abundance ainly due to application of NCT. Tartós álloánynövekedés, de ez ne a terészetvédeli beavatkozásoknak köszönhetı, a vörös listáról való törléshez pedig ég ne elegendı. Growth in abundance not due to application of NCT. = A terészetvédeli beavatkozások következtében tartós álloánystabilizálódás tapasztalható. Stabilisation of abundance ainly due to application of NCT. = Tartós álloánystabilizálódás, de ez ne a terészetvédeli beavatkozásoknak köszönhetı. Stabilisation of abundance not due to application of NCT. A terészetvédeli beavatkozások kategóriái T+ A terészetvédeli beavatkozás az adott területen a faj álloánygyarapodását elıozdította. Application of Nature Conservation Techniques (NCT) achieved at least local iproveent. T= A terészetvédeli beavatkozás az adott területen a faj egtartását eredényezte. Application of NCT achieved at least local aintenance. 18

19 T0 (T) A terészetvédeli beavatkozás az adott területen eredénytelen vagy negatív hatású. Application of NCT showed no effect (zero effect) or negative effect. A terészetvédeli beavatkozás hatása az adott területen ne egítélhetı vagy ne isert. NCT effect not yet assessed or unclear. T! Hathatós terészetvédeli beavatkozás isert, de az adott területen ne került alkalazásra. Proising NCT is known but not applied. T? Hathatós terészetvédeli beavatkozás ne isert. No nature conservation techniques are known. Hazánkban a ritka fa és cserjefajok egırzésére illetve álloányaik gyarapítására csak ostanában indult el feltáró unka, konkrét védeli beavatkozás egfogalazása (BARTHA BORDÁCS, 1998; MÁTYÁS et al., 1999). A kék lista taxonszáa ezért eglehetısen alacsony, csak reénykedni lehet abban, hogy ez a jövıben lényegesen változni fog. Taxon Populus nigra L. Fekete nyár Quercus frainetto TEN. Magyar tölgy Korábbi vörös lista * kategóriája Jelenlegi vörös lista kategóriája Kék lista kategóriája Terészetvédeli beavatkozás kategóriája EN = T= PV lc (T) * NÉMETH (1989) 19

20 Fekete Lista Magyarország adventív fa és cserjefajai Black List Adventive trees and shrubs in Hungary A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, aelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekintjük azokat a fajokat (taxonokat), aelyek adott területen ne terészetesen (ne ıshonosan) fordulnak elı. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (heerophyta = ergasiophyta) és a behurcolt növények (xenophyta) tartoznak. Behurcolt (ne szándékosan behozott) fa és cserjefajunk nincsen. Az elvaduló taxonokat a eghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszá és növekedésének értéke alapján négy kategóriába lehet sorozni: 1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedı (invazív) faj, az országban sok helyen és töegesen lép fel, rövid idı alatt nagyobb területeket hódíthat eg. Very frequently feral (invasive) taxon inclined to spread in a very aggressive anner. The taxon is likely to occur en asse at several spots, and it can invade large areas within a short period of tie. 2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de töeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) ne képes. Frequently feral taxon occurring at several spots. However, it is not able to reproduce en asse and spread so rapidly (invasion) as the previous category. 3. Szórványosan, kis példányszában elvaduló, töegszaporodásra ne képes faj. Sporadically feral taxon occurring in a liited nuber. It is not able for ass reproduction. 4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor áteneti egjelenéső (efeerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel. Very rarely feral taxon (of transitional appearance in several instances) occurring at one or few spots. A fekete listában az egyes taxonoknál az alábbi jellezıket tüntetjük fel: az adventív jelleg fokozatai (lásd fent az 13. fokozatba tartozók a táblázatban, a 4. fokozatba tartozók külön listában) grades of the adventive quality a taxon terészetes elterjedési területe (area) the taxon s natural range of spreading a agyarországi fellépés elsı dokuentált idıpontja (PRISZTER, 1997) first docuented date of the Hungarian occurrence az elvadult faj által leggyakrabban eghódított élıhelyek the ost frequently invaded habitat of the feral taxon a faj generatív és vegetatív terjedési lehetıségei ( = ag/terés révén terjedı faj, s = gyökérsarj vagy hajtáslegyökerezés révén terjedı faj) generative and vegetative spreading opportunities of the taxa 20

21 Faj (taxon) Abies alba MILL. Közönséges jegenyefenyı Acer negundo L. Zöld juhar Aesculus hippocastanu L. Fehér bokrétafa Ailanthus altissia (MILL.) SWINGLE Bálványfa Aorpha fruticosa L. Gyalogakác Aygdalus counis L. 1 Közönséges andula Areniaca vulgaris LAM. Kajszibarack Buddleia davidii FRANCH. Illatos nyáriorgona Celtis occidentalis L. Nyugati ostorfa Cerasus vulgaris MILL. subsp. acida (DUM.) DOSTÁL Vadeggy Cydonia oblongoa MILL. Birs Elvadulás értéke Elterjedési terület Hazai elvadulás ideje Élıhelyek Terjedési ód 3 Közép és DEurópa üde loberdık 1 ÉAerika Ki fele Balkánfélsziget 1 ÉKKína ÉAerika DKi része 3 KözépÁzsia 3 KözépÁzsia árterek, kultúrerdık, ruderális területek települések környéke, vadas kertek eleg, laza talajú, bolygatott terıhelyek, s 1907 árterek, ruderális területek dunántúliközéphegységi eleg, eszes terıhelyek utak, vasutak ente, kirándulóhelyek 3 KÁzsia 1960 települések 2 ÉAerika Ki fele DEurázsia 3 ElıÁzsia árterek, kultúrerdık, ruderális területek, települések parlagok, útszélek, ezsgyék, erdıszélek szılık és gyüölcsösök közelében, s, s 21

22 Elaeagnus angustifolia L. Keskenylevelő ezüstfa Fraxinus pennsylvanica MARSH. Aerikai (vörös) kıris Hedera hibernica (KIRCHNER) BEAN Ír borostyán Juglans regia L. Királydió Koelreuteria paniculata LAXM. Csörgıfa Laburnu anagyroides MEDIK. Aranyesı Larix decidua MILL. Közönséges vörösfenyı Lyciu barbaru L. Közönséges ördögcérna Mahonia aquifoliu (PURSH) NUTT. 2 Magyallevelő ahónia Malus doestica BORKH. Kerti ala Mespilus geranica L. Naspolya Morus alba L. Fehér eperfa Padus serotina (EHRH.) BORKH. Kései eggy 3 BelsıÁzsia 1900 rotalajokon 1 ÉAerika Ki fele 1950 árterek, kultúrerdık 3 DNYÍrország települések környéke 3 DKEurópa, Elı Ázsia, Kaukázus félszáraz és üde loberdık, ezsgyék, kertek 3 Kína 1940 települések környéke 3 KözépEurópa bokorerdık, száraz tölgyesek 3 KözépEurópa üde loberdık 2 KözépKína arch utak és vasutak ente, sövények, ruderális területek 2 ÉAerika 1915 szárazabb erdık, gyepek 2 3 Kis és ElıÁzsia 2 Kína arch utak és vasutak ente, loberdık, kirándulóhelyek szılık és gyüölcsösök környéke árterek, kultúrerdık, utak ente 1 ÉAerika Ki fele 1949 alföldi kultúrerdık, s 22

23 Parthenocissus inserta FRITSCH 3 Közönséges borostyánszılı Persica vulgaris MILL. İszibarack Picea abies (L.) KARST. Közönséges lucfenyı Pinus nigra ARN. Feketefenyı Populus x euraericana GUINIER Nees nyárak Prunus cerasifera EHRH. 4 Cseresznyeszilva Prunus doestica L. Kerti szilva Ptelea trifoliata L. Alásfa Pyracantha coccinea ROEM. Tőztövis Pyrus counis L. 5 Házi körte Quercus rubra L. Vörös tölgy Ribes aureu PURSH Arany ribiszke Robinia pseudoacacia L. Fehér akác 2 ÉAerika arch 3 Kína arch árterek, üde loberdık, ezsgyék utak ente, települések környéke 3 É és KözépEurópa üde loberdık 3 DEurópa Mediterraneu, Kis Ázsia, Kaukázus arch 3 arch 2 ÉAerika Ki fele DEurópa 3 ElıÁzsia észkı és doloit kopárok, hookterületek árterek, ruderális területek, eddıhányók, bányagödrök erdıszélek, cserjések, ruderális területek parlagok, ruderális területek, árterek terészetközeli és kultúrerdık eleg, sziklás, fıleg eszes hegyoldalak települések környéke, kirándulóhelyek 3 ÉAerika Ki fele kultúrerdık környéke 2 ÉAerika NYi része 2 ÉAerika Ki fele , s, s, s 1872 alföldi kultúrerdık, ezsgyék, s terészetközeli és kultúrerdık, erodált helyek (), s 23

24 Sarothanus scoparius (L.) WIMM. Seprızanót Syringa vulgaris L. Közönséges orgona Thuja orientalis L. Keleti tuja Vitis riparia MICHX. Parti szılı Vitis rupestris SCHEELE Sziklai szılı Vitis vinifera L. 6 Borterı szılı 2 NYEurópa 3 DKEurópa arch észkerülı erdık szélei, parlagok száraz, eleg lejtık, hooki terıhelyek, falak ente (), s 3 KÁzsia 1942 kıfalak, sziklás területek 1 ÉAerika Ki fele 1939 árterek, cserjések 3 3 ÉAerika DKi része Mediterraneu KözépÁzsia 1939 ezsgyék, felhagyott szılık, árterek ezsgyék, cserjések, kırakások Megjegyzések: 1 a teresztési körzetén belül vadul el 2 többnyire a M. repens (LINDL.) G. DON, M. pinnata (LAG.) FEDDE fajokkal alkotott hibridkoplexu 3 a P. quinquaefolia (L.) PLANCH. fajjal alkotott hibridjei is 4 incl. P. divaricata LED. 5 = P. aphigena DOM. 6 borvidékeinken lehet elvadult egyedeivel találkozni arch = archeofiton (hazánkban 1800 elıtt kezdett elvadulni és eghonosodni sensu PRISZTER /1997/) 24