Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Átírás

1 Prepared by/készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Budapest, 1461 Pf.: Phone/Telefon (Belgium): Phone/Telefon: (Magyarország) Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet! Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél May 2009./2009. május 17. szám Contents/Tartalom: Magyarország 5 éve az EU-ban mérleg (Budapest, ) oldal Megjelent a Nemzeti Minőségi Díj pályázat (Budapest, ) oldal Összefogtak a dinnyekereskedők Dél-Békésben (Budapest, ) 6. oldal Nem kell korlátozni a sertéskereskedelmet? (Budapest, ).. 7. oldal Már nem kell fizetni tenyésztési hozzájárulást! (Budapest, )...7. oldal Magyarország az élbolyban bioetanol gyártásban (Brüsszel, ) oldal Bírósági nem a Monsanto GMO-kukorica ügyében (Brüsszel, ) 8. oldal

2 Jogtalannak tartja az EU az orosz sertéshúsembargót (Brüsszel, )...9. oldal Ad vagy elvesz az EU, beleértve a magyar kormányt? (Brüsszel, ) oldal Nincs uniós miniszteri alku a dohánytermékek adójáról (Brüsszel, ) oldal Nincs influenzajárvány a sertéseknél (Budapest, ) oldal Véget érhet az amerikai-európai vámháború (Brüsszel, ) oldal Ötszörösére nőtt az ÚMVP előlegének igénylési díja (Budapest, ) oldal Az EU drágítaná a szalámit (Brüsszel, ) oldal Új EU-s pénzek vidékfejlesztésre, szélessávú internetre (Brüsszel, ) oldal Nem fizethetik a termékdíjat a termelők (Budapest, ) oldal Főként az Alföldön károsított az aszály (Budapest, ) oldal Állami támogatás jégeső elhárításra (Budapest, ) oldal Támogatás a szőlő lepárlására (Budapest, ) oldal Állatvédelmi előírásokat szavazott meg az EP (Brüsszel, ) oldal Lecsengett a termelői árrobbanás a mezőgazdaságban (Budapest, ) oldal Még mindig nincs döntés az SPS-ről (Budapest, ) oldal Irodát nyitott az ITD Hungary Szolnokon (Budapest, ) oldal Folyósítják az agrárágazati fejlesztések előlegeit (Budapest, ) 18. oldal A szőregi rózsatöveket segítő bemutatóterem nyílt (Budapest, ) oldal Uniós pályázat az agrártámogatások értékelésére (Brüsszel, ) oldal Telephely-fejlesztésre írtak ki pályázatot (Budapest, ) oldal Kevesebb gabona lehet az idén az unióban (Budapest, ) oldal Az alapvető élelmiszerekre 15 százalékos áfa? (Brüsszel, ) oldal Márciusban is csökkentek az agrárárak (Budapest, ) oldal Élelmiszer- és agrárgazdasági világfórum Budapesten (Budapest, ) oldal Újabb uniós pályázat a szakképzés fejlesztésére (Brüsszel, ) oldal 2

3 Történelmi jelentőségű fejlesztések a csatlakozással (Brüsszel, ) oldal A magyar agrárium fél évtizede az Európai Unióban (Budapest, ) oldal Elkészült a nyugat-bácskai régiófejlesztési terv (Budapest, ) oldal Akár harmadával is kevesebb lehet a kalászos (Budapest, ) oldal Negyvenmillió euró magyar kis- és középvállalatoknak (Brüsszel, ) oldal Vidékfejlesztési pénzek az egykori cukros térségeknek (Budapest, ) oldal Idénymunkásokkal növelné a foglalkoztatást a kormány (Budapest, ). 30. oldal II. Országos Agráripari Konferencia: Válságban is nyereség (Budapest, ) oldal Románia: felére csökkenhet a búzatermés (Budapest, ) oldal Akár százmilliárd forintos kár is lehet az aszály miatt (Budapest, ). 33. oldal Körút az agrár-környezetgazdálkodás népszerűsítéséért (Budapest, ) oldal Halászati beruházási támogatások (Budapest, ) oldal A tehenek is tüntettek Brüsszelben (Brüsszel, ) oldal ÚMVP és az MNVH - tények és tervek (Budapest, ) oldal Támogatás nem termelő mezőgazdasági beruházásokra (Budapest, ) 39. oldal Az állattenyésztés támogatására 430 milliárd forint (Budapest, ) 40. oldal Uniós górcső alatt a bolti élelmiszerárak (Brüsszel, ) oldal Újra lesz géptámogatás (Budapest, ) oldal Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igényelhető (Budapest, ) oldal A magyarok tudják legnehezebben fizetni a rezsit (Brüsszel, ) 42. oldal Brüsszel: jobb tájékoztatást az agrártermékekről (Brüsszel, ) oldal Agrárkamarai javaslatok az aszálykárok enyhítésére (Budapest, ) oldal 3

4 Newsletter/Hírlevél Magyarország 5 éve az EU-ban mérleg Magyarország európai uniós tagsága sikertörténet, sok ezer megvalósult és kifizetett projekt, több száz milliárd forintnyi fejlesztés, átlag fölötti forráslehívási arány, és több mint tízezer nyertes pályázó jelzi mindezt - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által, az ország ötéves uniós tagsága kapcsán készített összegzésben. Az NFÜ összegzése megállapítja: a világgazdasági válság idején különösen megmutatkoznak az uniós tagság előnyei. Szinte 100 %-os kifizetések Az NFÜ leszögezi: a csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv során a különböző kiírásokra pályázatot adtak be, és több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés történt (a kifizetések szinte 100 százalékban megvalósultak). Jól vizsgáztunk Az elmúlt öt év alatt a 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya - 94 százalék, míg az uniós átlag 90,6 százalék, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel - mind azt jelzik, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a pályázók is jól vizsgáztak - derül ki az összegzésből. Kecsegtető második ciklus Az első fejlesztési időszak tapasztalatait értékelve alakították ki a második ciklusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A közti időszakban Magyarország számára 24,9 milliárd euró (közel 9 ezer milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55 százaléka (3.900 milliárd forint) már folyamán megnyílt a pályázók számára. A dokumentum szerint Magyarország ebben a ciklusban is élen jár a lehetőségek kiaknázásában, elsőként írt ki uniós pályázatokat, és 2007 végén már nem csak előleg formájában, hanem ténylegesen megindított projektekért is kért átutalást az Európai Uniótól. Ez év április végéig milliárd forintot ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak, emellett közel szerződést kötöttek meg, több mint milliárd forint értékben. 313 milliárd forintot már átutaltak, és projektet sikeresen befejeztek. A Jeremie Magyarországon elsőként indította útjára 2007 őszén a kis- és középvállalkozásoknak szánt Jeremie mikrohitel programot. Napjainkra közel vállalkozás jutott így hitelhez, több mint 5,82 milliárd forint értékben, mikrohitel és garancia termékekre azonban már 65 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a programban részt vevő pénzügyi közvetítőkkel. 4

5 Hátrányos helyzet előnyben A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forintot különít el az ország ezekre a célokra. A területi egyenlőtlenségek felszámolását és az egyenlő esélyek megteremtését célozza az oktatás fejlesztésére szánt 650 milliárd forint is. A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 102 milliárd forintból 350 intézmény újul meg, amelyet a felsőoktatás hasonló volumenű infrastrukturális fejlesztése kísér (77 milliárd forint összegben). Nagy projektek Az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, azaz olyan beruházás tervét, amely értékéből kifolyólag (13 milliárd forint, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forint) kormányzati döntést és brüsszeli jóváhagyást egyaránt igényel. Ez év április végéig a kormány 22 nagyprojektet hagyott jóvá, amelyből 20-at küldött ki Brüsszelbe. A projektek összes támogatási értéke meghaladja a 884 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1140 milliárd forintot. Öt fejlesztési terv esetében már az Európai Bizottság támogató döntése is megszületett. A nagyprojektek és kiemelt projektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése, a pannonhalmi főapátság fejlesztése, valamint a Szabadság híd felújítása. Határokon át A schengeni határellenőrzési rendszerhez történő csatlakozás megkönnyítésére Magyarország 165,8 millió euró támogatásban részesült, míg a hamarosan lezáruló Interreg programok keretében 2004-től több mint 17 milliárd forintot fordíthatott a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére. Az Európai Területi Együttműködések keretében, 2013-ig 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak a magyarországi megyék és a szomszédos régiók határon átnyúló fejlesztésekre. Építőipar és kisvállalkozások Az összegzés kitér a nemzetközi gazdasági válság hatásának enyhítésére indított programokra is. Két nagy pillére van annak a fejlesztéspolitikai programnak, amelynek elsődleges célja, hogy Magyarországon a lehető legtöbb, a válság által veszélyeztetett munkahely megvédhető legyen. Az egyik pillér egy milliárd forintos csomag, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. A másik pillére egy milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházás-élénkítő csomag révén egyebek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti, és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. Budapest,

6 Megjelent a Nemzeti Minőségi Díj pályázat Megjelent a évi Nemzeti Minőségi Díj elnyerésére szóló pályázati kiírás - közölte a pályázati rendszert lebonyolító Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület. A jelentkezési szándékot június 29-én 16 óráig kell jelezni, a pályázati anyagot legkésőbb július 23-án 16 óráig kell benyújtani a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülethez. A pályázat célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. A cím elnyerésére jelentkezhetnek a termelői, szolgáltatói, közszolgáltatói tevékenységet végző belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelnek a részletes pályázati feltételekben rögzített követelményeknek. Nem pályázhatnak az elmúlt öt évben Nemzeti Minőségi Díjat nyert szervezetek, illetve jogutódaik, tanácsadó cégek. A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el szakértők bevonásával. A bizottság javaslatát a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter terjeszti elő döntésre a miniszterelnöknek. Az idén négy díj ítélhető oda termelő és szolgáltató területen kis- és közepes méretű, nagyméretű, valamint nagyméretű szervezet üzleti egysége és a közszolgáltatói kategóriákban. Budapest, Összefogtak a dinnyekereskedők Dél-Békésben A tavalyi dinnyeszállítási anomáliák miatt kiszámíthatatlannak ítélik a külföldi vevők a magyarországi piacot ezért elfordultak a a magyar dinnyétől - mondta a közelmúltban megalakult Magyar Dinnye Szövetsége Közhasznú Egyesülete elnöke, Simonka György, aki maga is termelő, illetve kereskedő. "Külföldi vásárlóink folyamatos szállítást, korrekt árakat és kiváló minőséget várnak el a magyar kereskedőktől, s ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha összefogunk" - mondta Simonka. Hozzátette: az egyesületbe alapító tagként 15 olyan kereskedő lépett be, akik a medgyesegyházi térségből eddig a külföldre szánt dinnye százalékát vásárolták fel és továbbították a külpiacra. Az elnök kiemelte, hogy a jövőben fel kívánnak lépni a dinnyepiacot hátrányosan befolyásoló feketekereskedelemmel szemben, hiszen a telephellyel és szakértelemmel, valamint minőségbiztosítással nem rendelkező nepperek gyakran leverik az árakat a külpiacokon. Jobb érdekérvényesítés "Megtehetik, mert nem ügyelnek a minőségre, nem fizetnek adót, így olcsóbban tudják a külföld felé értékesíteni a dinnyéjüket, ami végső soron azt jeleneti, hogy a szabályosan dolgozó és adót fizető magyar kereskedő is kénytelen csökkenteni a felvásárlási árát, ha el kívánja adni a megtermett dinnyét" - hangsúlyozta. Simonka György az érdekérvényesítéssel kapcsolatban bizakodó, mert az egyesületnek már több pártoló tagja is van, akik között vetőmag kereskedőket és áruházakat, illetve más szakmai szervezetet is meg lehet találni. Visszaeshet az idei termés A várható dinnyetermésről szólva elmondta, hogy éppen a tavalyi bizonytalanságok miatt visszaeshet a termés mennyisége, hiszen egyrészt kisebb az idei termőterület, másrészt a gazdák spórolnak a növényvédő szerekkel is. Az időjárás mindazonáltal eddig kedvezett a 6

7 dinnyének, s ha továbbra is minden jól alakul, akkor a szokásos július elseje előtt akár már két héttel hamarabb megkezdődhet az idei dinnyeszezon. Budapest, Nem kell korlátozni a sertéskereskedelmet? Négy nemzetközi szervezet is arra hívta fel a figyelmet a hétvégén, hogy az új H1N1 vírus nem jelent kockázatot a sertéshúsból készített termékek fogyasztására. Természetesen a szokásos élelmiszer-biztonsági előírások betartása mellett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az Állategészségügyi Világszervezet közös közleményében azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség újabb óvintézkedésekre a sertéshús-kereskedelmet érintően. A közlemény válasz arra, hogy mintegy 15 ország, köztük Oroszország és Kína korlátozta több amerikai államból a sertéstermékek behozatalát. Indonézia, Ukrajna, a Fülöp-szigetek és Szerbia az A/H1N1 vírus fertőzési gócpontjaiból tiltotta be a sertéstermékek behozatalát. A nemzetközi szervezetek ugyanakkor arra szólították fel az állategészségügyi hatóságokat, hogy működjenek együtt az egészségügyi szervezetekkel, tájékoztassák azokat a sertéstelepeken tapasztalt esetleges szokatlan megbetegedésekről. A CFIA, a kanadai élelmiszer-egészségügyi hatóság egy albertai sertésállománynál diagnosztizálta a betegséget, de közlése szerint az élelmiszer-ellátást semmi sem veszélyezteti, s a kanadai disznóhús változatlanul biztonságos, megfelelő hőkezeléssel fogyasztásra alkalmas. Budapest, Már nem kell fizetni tenyésztési hozzájárulást! Még mindig érkeznek befizetések a gazdálkodóktól tenyésztési hozzájárulás címén, holott a befizetési kötelezettség már januárban megszűnt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) emlékeztet arra, hogy január 1-jével érvényét vesztette a tenyésztési hozzájárulásra vonatkozó jogszabály. A tárca tájékoztatása szerint annak a mezőgazdasági termelőnek, aki január 1. óta a korábban érvényes számlaszámra tenyésztési hozzájárulást fizetett, írásban kell kérnie az FVM költségvetési és gazdálkodási főosztályánál a évre teljesített befizetések visszafizetését. A kérelemben olvashatóan fel kell tüntetni a kérelmező nevét, pontos címét (irányítószám, város, utca, házszám), bankszámlaszámát, és a befizetett összeg tételes összesítését. Csak az ezer forintnál nagyobb tételeket fizetik vissza - tájékoztat a szaktárca. Dékány András, az FVM szóvivője elmondta: ez év január 1. és március 24. között a gazdálkodók 28,9 millió forintot fizettek be tenyésztési hozzájárulás címén. Ebből eddig mintegy 1,7 millió forintot fizettek vissza a gazdálkodóknak. Budapest, Magyarország az élbolyban bioetanol gyártásban Magyarország az ötödik helyen áll a bioetanolt termelő uniós országok mezőnyében - derül ki az ágazat szereplőit tömörítő brüsszeli ebio jelentéséből. Az Európai Unióban 2003 óta 7

8 exponenciálisan bővül a bioetanol-gyártás."tavaly is nagy mértékben, éves szinten közel 60 százalékkal nőtt a termelés" - mondta Rob Vierhout, az ebio főtitkára. A szervezet jelentése szerint tavaly összesen 2,82 milliárd liter bioetanolt állítottak elő az unióban működő gyárak, egy évvel korábban 1,8 milliárd liter volt a teljes kibocsátás. Többszörösére nőtt a termelés Az ágazat történetének első bő tíz évében, 1993 és 2004 között 60 millióról 525 millióra nőtt az éves termelés, a lassú kezdet után viszont robbanásszerű fejlődés következett. A nagy lökést a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003-as uniós irányelv adta meg. A 2007-ben elfogadott új stratégia szerint a huszonheteknek 2020-ra a közlekedésben 10 százalékra kell emelniük a megújuló energiaforrások arányát - a teljes energiamérlegben 20 százalékos arány a cél 2020-ra -, ez további konjunktúrát teremt a bioetanolnak. Franciaország az élen "Ha abból indulunk ki, hogy a tagállamok betartják, amit vállaltak, akkor azzal lehet számolni, hogy a következő években folyamatosan tovább növekedik majd a termelés" - mondta Vierhout. A szakmai szervezet szerint a gyártásban Franciaország jár az élen, ott jelenleg 13 gyár működik, amelyek tavaly összesen 1 milliárd liter bioetanolt állítottak elő. A második helyen Németország áll 568 millió literrel és 8 bioetanolgyárral. A harmadik Spanyolország 317 millió literrel, a negyedik Lengyelország 200 millió literes évi teljesítménnyel, az ötödik Magyarország 150 millió literrel. Az első ötön kívül egyetlen uniós tagország sincs, ahol tavaly 100 millió liternél több bioetanolt állítottak elő. Brüsszel, Bírósági nem a Monsanto GMO-kukorica ügyében Egy német bíróság elutasította a Monsanto vetőmag forgalmazó cég azon kérését, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a németországi GMO-tilalom esetleges feloldásának ügyét. A német mezőgazdasági miniszter április 14-én jelentette be, hogy Németországban tilos lesz a genetikailag módosított kukorica termesztése.ilse Aigner akkor azt mondta, jogosan feltételezhető, hogy a Monsanto cég által kifejlesztett MON 810 elnevezésű genetikailag módosított kukorica "veszélyt jelent a környezetre". A Monsanto abban a reményben kezdeményezett gyorsított bírósági eljárást a GMO-tilalom ellen, hogy a bíróság neki ad igazat, s a német gazdák mégis vethetnek GMO-kukoricát idén tavasszal. A bírósági döntés után már csak az a választása marad a világ legnagyobb vetőmag forgalmazó cégének, hogy normális eljárásban kérje az ügy tárgyalását, az viszont bizonytalan, hogy mikor születhet döntés. A braunschweigi bíróság kimondta: a német törvények értelmében elegendő az, ha kutatók szerint egy új növényfajta esetében a veszélyességre utaló jelek vannak, nem szükséges tudományosan bizonyítottnak lennie annak, hogy a növény minden kétséget kizáróan veszélyes. A Monsanto németországi érdekeltségének vezérigazgatója szerint a cég további jogi lépéseket tervez a tilalom ellen, ami szerintük korlátozza a német gazdák szabadságát új technológia alkalmazását illetően. Brüsszel,

9 Jogtalannak tartja az EU az orosz sertéshúsembargót Jogtalannak tartja az EU a Spanyolországból és Kanada egyes területeiről származó sertéshús behozatalára elrendelt orosz embargót - mondta Brüsszelben az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Lutz Güllner. Az oroszok a sertésinfluenzának is nevezett új vírusra hivatkozva rendelték el hétfőn a behozatali tilalmat. Brüsszel sajnálja, hogy az orosz hatóságok olyan jogtalan lépéshez folyamodtak, ami ellentétben áll a nemzetközileg elfogadott irányelvekkel, és felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza az importtilalmat - közölte Lutz Güllner, a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-biztos szóvivője. Mint hozzátette, a brüsszeli bizottság kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal, minden releváns fejleményről tájékoztatja az orosz felet, és igyekszik rábírni az intézkedés visszavonására. Nemzetközi járványügyi szakemberek egyébként egybehangzóan állítják, hogy a sertéshús kockázatmentesen fogyasztható, ilyen módon a vírus nem terjed. Brüsszel, Ad vagy elvesz az EU, beleértve a magyar kormányt? Miért kényszerít a brüsszeli Bizottság szorult helyzetben lévő uniós tagállamokat olyan lépésekre, amelyek közvetlenül rontják ezeknek az országoknak az agrár versenyképességét? Ezt feszegeti elsőbbséget élvező írásbeli választ igénylő kérdésben az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának két tagja, Becsey Zsolt és Glattfelder Béla. A két fideszes politikus arra is rámutat beadványában, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállításához nyújtott segítség fejében a brüsszeli Bizottság olyan feltételeket szabott, amelyek sértik a Csatlakozási Szerződésben a tagállamoknak adott támogatási szabadságot, és ezzel nehezítik a gazdasági talpraállást. Lefaragják a nemzeti kiegészítést? Mindez az Európai Uniónak a magyar kormánnyal és a jegybankkal ez év márciusában kötött kiegészítő Egyetértési Megállapodásából világlik ki. A kormányrendelettel kihirdetett megállapodás egyebek közt az uniós mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítésének lefaragását irányozza elő annak fejében, hogy Magyarország fizetési mérlegzavarainak enyhítésére lehívhassa az Unió makrogazdasági hitelének harmadik részletét. Ilyen hitelt először Magyarország, majd más, eurózónán kívüli tagállamok kaptak az Európai Uniótól az integráció Alapszerződése, majd egy 2002-es rendelete alapján. Nem szociális kategória Glattfelder Bélával közös írásbeli kérdését megelőzően Becsey Zsolt, mint az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának egyetlen magyar tagja a Strasbourg-i plenáris ülésen már egyértelművé tette: a magyar mezőgazdálkodás támogatásának nemzeti kiegészítése semmiképpen sem szociális kategória, amiben a hivatalos álláspont szerint megszorításokat lehetne végrehajtani. A mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítése - angol szakszóval a top-up - az amúgy is meglévő nagy versenyhátrányunk enyhítését szolgáló, a Csatlakozási Szerződésünkben kitárgyalt jog, eszköz és egyezményes feltétel. Becsey Zsolt nemcsak az eurózónán kívüli országokkal kötött konkrét részletnyújtási 9

10 feltételeket kifogásolta, hanem azt is, hogy a versenypolitikai szempontból kétes megállapodás a Brüsszeli Bizottság és a magyar kormány között az Európai Parlament ellenőrzését kijátszva, anélkül születhetett meg. Brüsszel, Nincs uniós miniszteri alku a dohánytermékek adójáról Nem tudtak teljes körű politikai megállapodásra jutni az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei arról, hogy az unióban megemeljék a dohánytermékek jövedéki adójának kötelező minimumszintjét. Ezt a brüsszeli találkozó után Kovács László adóügyi és vámuniós biztos jelentette be.magyar újságíróknak nyilatkozva hozzátette ugyanakkor, hogy a tanács közel volt a megállapodáshoz az évek óta napirenden lévő témában. Azt például immár senki nem kifogásolta, hogy a minimumszintet a jelenlegi 64 euró/ezer szál cigarettáról 90 euró/ezer szálra kell emelni 2014-ig (illetve hét tagország, köztük Magyarország esetében várhatóan 2017 végéig). Az új tagországok azért kapnak lehetőséget átmeneti időszakra, mert a csatlakozás után többször is kénytelenek voltak emelni a náluk korábban jóval alacsonyabb jövedéki adó mértékét. Emeljék az adót A brüsszeli bizottság javasolta azt is, hogy emeljék az úgynevezett súlyozott kiskereskedelmi átlagár 63 százalékára a jelenleg 57 százalékos adómértéket. A cseh soros elnökség kompromisszumos javaslatában végül 60 százalék szerepelt, ami a bizottság számára elfogadható, és a tagországok között sincs véleménykülönbség. Néhány kérdésben azonban nem értettek egyet a miniszterek. Ezek közül kiemelte Kovács László azt a felvetést, hogy az említett átmeneti időszakban alacsonyabb adót alkalmazó országokból korlátozzák a dohánytermékek kivitelét. Rámutatott: azt senki nem kifogásolta, hogy legyen mennyiségi korlátozás, de nem tudtak megállapodni ennek szintjében. Lehet megoldást találni A brüsszeli bizottság álláspontja a vitában az volt, hogy lehet olyan megoldást találni, amely összehangolja az adóügyi szempontokat, azaz a tagállamok adóbevétel-növelési igényét az egészségügyi szempontokkal, és amely összességében megfelel az uniós közös piac elveinek is - mondta el az adóügyi felelős. Oszkó Péter pénzügyminiszter a témáról annyit mondott, nem magyar részről mutatkozott meg a kompromisszumkészség hiánya. Leszögezte mindazonáltal, hogy Magyarország azt szeretné, ha olyan ütemű adóemelkedésre kerülne sor, amely nem a feketegazdaság térnyerését jelentené. Kovács László jelezte, hogy a témáról a második félévben, svéd uniós elnökség alatt folytatódik az egyeztetés. Brüsszel, Nincs influenzajárvány a sertéseknél Magyarország számára akár kedvező is lehet egyes országok piacvédő magatartása az új influenzával kapcsolatban - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A protekcionista intézkedések nyomán ugyanis azok az államok, amelyek nem 10

11 vásárolnak sertéshúst az általuk fertőzöttnek ítélt térségekből, akár magyar árut is vehetnek a továbbiakban. Ez pedig kedvező lehet a magyar termelők számára. Az országos főállatorvoshelyettes véleményéhez csatlakozva Gráf hangsúlyozta, hogy a jelenlegi influenzás megbetegedésekkel kapcsolatban a sertéssel való összefüggéseket óvatosan kell kezelni, mivel még nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak. Megerősítette, hogy a sertéshús fogyasztása nem veszélyes. Nem lehet járványról beszélni Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese, országos főállatorvos-helyettes az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén tájékoztatta a honatyákat a "sertésinfluenzával" összefüggő kérdésekről. Kiemelte: miután csupán egy esetben, Kanadában észleltek influenzás megbetegedést sertésekben, nem lehet járványról beszélni. A szakértő hozzátette: az állatokról állatokra terjedő influenzajárvány hiányában nem indokolt a sertéskészítmények kereskedelmének korlátozása sem. Külön kell választani Külön kell választani az új influenzavírus emberről emberre, valamint állatról állatra terjedésének kockázatait. Jelenleg a humán influenzajárvány jelent problémát, állategészségügyi szempontból semmilyen járványról nincs szó, így a sertéshús és a sertéskészítmények minden kockázat nélkül fogyaszthatók. Bognár Lajos rámutatott: az Európai Unió szigorú import-szabályai miatt nem importálható élő sertés az új vírus első megjelenési helyéről, Mexikóból. Az Egyesült Államokból és Kanadából pedig - bár van lehetőség importra - sem élőállat, sem sertés szaporító-anyag nem érkezett az elmúlt négy hétben az unió területére. Aláhúzta: az uniós sertésszállítmányozási szabályok szintén jelentősen lecsökkentik egy járvány kialakulásának veszélyét, így kizárólag az emberről emberre terjedő járvány jelenthet problémákat. A védőoltást már fejlesztik A bizottság ülésén Szolnoki István az Országos Tisztiorvosi Hivatal képviseletében elmondta: Magyarországon eddig nem észleltek az új influenzavírus által okozott humán megbetegedéseket. Hozzátette: amennyiben a vírustörzs mégis megjelenik Magyarországon, várhatóan az őszi hidegebb időszakban kerül rá sor. A szakértő úgy vélte, a vírus magyarországi megjelenési idejére már várhatóan kifejlesztik az új influenzavírus elleni védőoltást, így nem fog járványt okozni. Az influenza esetleges gazdasági hatásával kapcsolatban Bognár Lajos azt mondta: az új influenza terjedésének Magyarországon akkor lehet gazdasági hatása, ha az országba bekerül az influenzavírus, és emiatt Oroszország megtiltaná a magyar sertéshús importját. Budapest, Véget érhet az amerikai-európai vámháború Véget érhet a hormonkezelt amerikai marhahús miatt 13 éve kirobbant amerikai-európai vámháború: az Egyesült Államok visszavonta a számos klasszikus európai termék, például a francia rokfort sajt bevitelét drágító intézkedést, az Európai Unió pedig cserébe vámmentesen 11

12 enged piacára évi több tízezer tonna amerikai marhahúst a nem hormonkezelt fajtából. A konfliktus George W. Bush hivatali idejének utolsó napjaiban mérgesedett el igazán, amikor a búcsúzó amerikai kormány megemelte egy sor uniós termék vámját. A rokfort mellett például az olasz ásványvizekre és még az EU-ban gyártott rágógumikra is extra vámot vetett ki a Bush-adminisztráció és mentességet csak a brit termékeknek adott. Washington így próbálta rábírni az uniót, hogy tegyen eleget a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) határozatának, amely elrendelte a növekedési hormonnal kezelt észak-amerikai marhahús behozatali tilalmának feloldását. Csere-bere Az új amerikai vámszabályok életbe lépése előtt néhány nappal aztán az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Catherine Ashton és Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője közös közleményt adott ki, amely szerint a felek megállapodtak, hogy a vámemelés nem lép életbe, az uniós termékek bevitelére vonatkozó egyéb korlátozásokat pedig három év múlva eltörlik. Az EU cserébe a következő három évben évi 20 ezer tonnával, a negyedik évben pedig 45 ezer tonnával növeli a vámmentesen behozható - nem hormonkezelt - amerikai marhahús mennyiségét. A négyéves periódus végére a felek kidolgoznak egy hosszú távú megállapodást, és legalább másfél évig nem kezdeményeznek egymás ellen eljárást a WTO előtt. Régi ügyek ezek Az EU már a nyolcvanas években betiltotta a hormonkezelt marhahús importját, az amerikai és a kandai kormány azonban csak 1996-ban vitte a WTO elé az ügyet. Az eljárás során az EU azt hangoztatta, hogy a hormonkezelt marha ártalmas lehet az emberi egészségre. A másik fél azzal érvelt, hogy a feltételezett egészségkárosító hatásra nincsen tudományos bizonyíték, a beviteli tilalom pedig ellentétes a világkereskedelem szabályaival. A vámháborúba torkolló vitában a WTO 1999-ben az unió ellen ítélt, de a konfliktus csak tovább mérgesedett, és most sem teljesen biztos, hogy sikerül megoldani, mert a megállapodásra még az EU 27 tagállama kormányainak és az amerikai kongresszusnak is rá kell bólintania. Brüsszel, Ötszörösére nőtt az ÚMVP előlegének igénylési díja Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) előlegének igénylési díja 0,46 százalékról 2,3 százalékra emelkedett. Az erről szóló kormányrendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A kormány április 22-én hozott rendeletet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból kapott támogatások idei előlegfizetéséről. A rendeletet módosító jogszabály szerint az előleg igénylési díját, az előleg 2,3 százalékában határozzák meg, az eredeti 0,46 százalék helyett. Az a szabály viszont nem változott, hogy az igénylési díjat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal visszatartja az előlegből. Az előleget - egyebek mellett - az állattartó telepek, és a kertészetek korszerűsítésére, az öntözésre és meliorációra kapott támogatások után lehet kérni. Az előleg általában 20 százalék, de a már kifizetett támogatások és az előleg együtt sem haladhatja meg a támogatás 80 százalékát. Budapest,

13 Az EU drágítaná a szalámit A magyar néppárti delegáció az Európai Parlament plenáris ülésén nemmel szavazott a haszonállatok vágásának szabályait jelentősen szigorító jogszabályjavaslatra. Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselő szerint a fideszes EP-képviselők azért utasították el a tervezetet, mivel annak következtében a vágás költségesebbé válik, és csökkenhet az európai termékek versenyképessége. A szigorúbb szabályok ráadásul nem vonatkoznának a harmadik országokból származó importált termékekre. Az új tagállambeli, köztük a magyar gazdák számára különösen hátrányosak az újabb szigorítások, mivel már a jelenlegi uniós szabályoknak való megfelelés is jelentős anyagi áldozatokat, beruházásokat követelt tőlük. A vágóhidak ráadásul kénytelenének lennének a hústermékek árait emelni, mivel újabb többletköltségeket már nem tudnának elviselni. Az újabb szigorítások vágóhidak bezáráshoz, jelentős számú munkahely elvesztéséhez vezethetnek. Brüsszel, Új EU-s pénzek vidékfejlesztésre, szélessávú internetre "Mintegy 1,02 milliárd euró nagyságú új keret áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a válság vidéket sújtó hatásait enyhíteni tudjuk" - mondta Harangozó Gábor szocialista európai parlamenti képviselő. A tervek szerint 600 millió eurót kellene az idén elkölteni, 420 milliót pedig jövőre. Az Európai Parlament ezen a héten tartja a es ciklus utolsó plenáris ülését Strasbourgban. Az ülés napirendjén több kiemelt fontosságú, sürgős, az európai gazdaságot, illetve a válságkezelést érintő napirendi pont szerepelt. Harangozó Gábor az új vidékfejlesztési támogatások ügyében előterjesztett jelentés szocialista felelőseként kapott felszólalási lehetőséget a mai napon. Gyors felülvizsgálatra van szükség "Sikerült elérni, hogy a tagországok az eredeti javaslathoz képest sokkal rugalmasabban, megfelelően tág keretek között tervezzék és használják fel a támogatásokat a vidéki területek szélessávú internetelérésének fejlesztésére, illetve a közös mezőgazdasági politika felülvizsgálata során meghatározott új kihívásokra" - mondta Harangozó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállami vidékfejlesztési terveket a lehető leggyorsabban kell felülvizsgálni, hogy a most meghatározott összegek minél hamarabb elérhetővé váljanak. Talán ez a legfontosabb a vidéki lakosság számára, mivel ezen fejlesztések segítségével új állások, új képzések, új piacok válhatnak elérhetővé a költségek egyidejű csökkenésével, az új és innovatív technológiák alkalmazásával. A vidéki lakosság a legkiszolgáltatottabb Harangozó Gábor rámutatott arra, hogy a vidéki lakosság a gazdasági válság legkiszolgáltatottabb áldozata, sőt, mint mondta, a jövőbe tekintve kijelenthető, hogy fennáll a veszélye a további, a gazdasági válságon túlmutató, területi és társadalmi kirekesztődésnek is. "Már a válság kitörése előtt is a tagállamok jelentős részében a vidék folyamatos leszakadásával kellet szembenéznünk. A negatív gazdasági helyzet nagyban gyorsította, rontotta ezeket a trendeket. A mi felelősségünk a lehető leghamarabb kidolgozni és alkalmazni a szükséges intézkedéseket vidéki értékeink megóvása érdekében" - fogalmazott. Szerinte a ciklus egyik jelentős eredménye ennek a jelentésnek az elfogadása, de a 13

14 szocialistáknak mind tagállami, mind európai szinten tovább kell küzdeniük a vidék felzárkóztatásáért, a leszakadó területek európai szintű életminőségéért, a kirekesztett rétegek esélyegyenlőségéért. Brüsszel, Nem fizethetik a termékdíjat a termelők Nem támogatta az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján a terméket előállító kisvállalkozások átvállalhatták volna a termékdíjfizetési kötelezettséget a jelenleg első belföldi forgalomba hozónak számító vendéglátóipari egységektől. Font Sándor (képünkön) és Kerényi János fideszes képviselők önálló indítványa a bizottságban jelen lévő képviselők harmadának támogatását kapta csak meg. A bizottsági ülésen Font Sándor elmondta: a törvénymódosítás célja az, hogy javítson a magyar kistermelők helyzetén, mivel a jelenlegi termékdíj-szabályozás miatt a vendéglátóipari egységek nem a termelőktől, hanem - magasabb árakon - a nagykereskedőktől vásárolnak. Ez azért van, mert a termékdíjat az első forgalomba hozóknak - a vendéglátóipari egységeknek - kell megfizetniük, akik nem vállalják az ezzel járó bonyolult adminisztrációt, és inkább a nagykereskedésekre hárítják a papírmunkát. Podolák György (MSZP) a gazdasági bizottság elnöke rámutatott: a kormány jelenleg is dolgozik a termékdíjról szóló törvény átfogó módosításán, amelybe várhatóan a fideszes képviselők indítványa is bekerül. Hozzátette: amennyiben ez mégsem történik meg, a javaslat törvénybe építését a gazdasági bizottság kikényszeríti. A bizottság elnöke szerint azonban, mivel a fideszes indítvány csak egy szeletét érinti a készülő törvénymódosításnak, célszerűbb megvárni a kormány törvényjavaslatát, ezért arra kérte a bizottságot, hogy ne támogassa a javaslatot. Budapest, Főként az Alföldön károsított az aszály Főként az Alföld középső és déli részein számottevő, a hozamcsökkenést okozó mértékű aszály van - olvasható a Magyar Agrárkamara legfrissebb összegzésében. Az ország egyes területein már 6-7 hete nem esett eső, vagy csak elhanyagolható mennyiségű volt a csapadék. Ezért van olyan terület, ahol tavalyhoz képest százalékos terméskiesést várnak a gazdálkodók. A Dunántúlon délről észak felé és nyugattól keleti irányba haladva romlanak a terméskilátások. A Dunától keletre eső területeken, az északi részen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag elfogadható a helyzet, a legnagyobb a baj viszont Jász-Nagykun- Szolnok megyében. Országos gond lehet Országos gond lehet a kukorica és a napraforgó gyomosodása, mivel a kijuttatott gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat a csapadékhiány miatt. A Magyar Agrárkamara megyei tikárainak beszámolója szerint Dél- és Nyugat-Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával, az elmúlt két hétben hullott csapadéknak köszönhetően. Jó és kiváló állapotú a búzavetések fele, az árpa és a repce 65 százaléka. A kukoricavetés csak fele 14

15 arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minőségű. Veszprém és Győr megye területén gyengébb a helyzet: az őszi árpa és búza jó, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota. Kelet felé rosszabb a helyzet Ennél sokkal rosszabb a helyzet az országban kelet felé haladva. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, egyes táblákon a növényállomány egy része kezd fel- és elszáradni, így igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány. Jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek. A múlt évhez képest százalékkal kevesebb Jelenleg úgy tűnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megyében - és általában a Dél-Alföldön - pusztít leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcéből 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható. Ezért sok helyen valószínűleg kitárcsázzák a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést. Mindez a tavalyi eredményekhez viszonyítva százalékos elmaradást jelent. A tavaszi munkák jól alakultak A Magyar Agrárkamara információi szerint a tavaszi munkák jól alakultak az utóbbi hónapban. Május elejéig országos szinten csaknem befejeződött az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása, csaknem mindenhol kész a vetés előtti magágy-előkészítés. Ennek megfelelően a vetéssel szinte minden növény esetében végeztek a gazdálkodók, legfeljebb néhány százaléknyi terület van vissza. Budapest, Állami támogatás jégeső elhárításra Szántó esetén hektáronként legfeljebb 300, szőlő és gyümölcsös esetén pedig legfeljebb 500 forint támogatás jár a jégeső elhárításra - derül ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletéből, amely a Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg. A jégeső elhárító rendszer működési területén termőföldet használó regisztrált termelők kaphatnak támogatást, feltéve, hogy befizették a rendszer rájuk eső működtetési díját. A támogatást a jégeső elhárító rendszer működtetője kapja úgy, hogy a díjáról a tagjainak olyan számlát állít ki, amelyben százalék arányban megosztja a nettó díjat. A támogatás a 60 százalékos rész lesz, de nem lehet több szántó esetén hektáronként 300, szőlő és gyümölcsös esetén pedig legfeljebb 500 forintnál. A tárca 50 millió forintot szán a jégeső elleni védelem támogatására. A kérelmeket június 1. és 30. között kell beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Budapest,

16 Támogatás a szőlő lepárlására Hektáronként legfeljebb euró támogatást kaphatnak azok a gazdák, akik a múlt évben Magyarországon termett szőlőből általuk készített bort, kereskedelmi szeszfőzdével lepároltatják - az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A lepárlás támogatására 850 ezer euró áll rendelkezésre. A kérelmeket május 25-ig kell beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Egy termelő egy szerződést köthet a hivatallal, és ebben legfeljebb hektoliter bor lepárlása szerepelhet. A támogatás hektáronként euró, de nem haladhatja meg hektoliterenként az 1,59 eurós alkohol térfogat-százalékos mértéket. A hivatal június 15- ig elbírálja a kérelmeket, majd október 15-ig - forintban - kifizeti a támogatásokat. Az euróban meghatározott támogatás az Európai Központi Bank akkori forint-euró árfolyamán történik, amikor az első borszállítmány megérkezett a szeszfőzdébe. Budapest, Állatvédelmi előírásokat szavazott meg az EP Megszavazta az Európai Parlament (EP), hogy főszabályként tiltsák meg az EU-ban a fókatermékek forgalmazását. Az első olvasatban elfogadott rendelet szerint kivételt csak az inuitok - illetve más bennszülöttek - által hagyományos módszerekkel előállított termékek, valamint a személyes használatra történő behozatal képezhetne. Lényegében tehát tilos lenne a fókák húsából, szerveiből, zsírjából, bőréből, prémjéből előállított termékek forgalmazása az unióban. Jelenleg számos fókatermék - táska, sapka, cipő, kesztyű - található az európai piacon. Az omega 3 zsírsavat tartalmazó gyógyhatású készítmények egy része is ilyen. Ugyancsak megszavazta az EP, hogy csökkenteni kell az állatkísérletek számát, és egyben lehetőség szerint javítani kell az ilyen kísérletekbe bevont állatok körülményeit - úgy, hogy ez közben ne hátráltassa a tudományos kutatásokat. Az Európai Unióban évente mintegy 12 millió állatot használnak tudományos kutatási célra. A most első olvasatban elfogadott jogszabálytervezetben betiltanák az emberszabású majmokkal való kísérletezést, kivéve azokat a kísérleteket, amelyek pontosan ezen fajok fennmaradásának támogatására irányulnak. Brüsszel, Lecsengett a termelői árrobbanás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelői árak kétéves lendületes növekedése után 2008-ban 3 százalékkal csökkentek a termelői árak az ágazatban - tartalmazza a Kopint-Tárki Konjunktúrakutatási Intézet, valamint az Agrár-Európa kft. legfrissebb közös elemzése. Az Agrármonitor szerint míg 2006-ban a termelői árak emelkedése 10,6 százalékot tett ki, a következő évben, azaz 2007-ben pedig 22,2 százalék volt, addig 2008-ban ez a mérték nem növekedett, hanem mérsékelten csökkent. Visszarendeződtek az árak februárban A hónapok óta tartó áresés miatt idén februárban az ágazati termelői árszint már 27,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A as árrobbanás - az elemzők úgy 16

17 vélik - véget ért, és az árak általában visszarendeződtek. A szakértők szerint a következő hónapokban sem várható szélsőséges változás. Két évvel korábbi szint a szántóföldi növényeknél A legtöbb korábban megdrágult szántóföldi termény ára lényegében visszaállt az árrobbanás előtti, két évvel korábbi szintre. De például a kukorica ára még azt sem éri el. Azaz a kukoricát 2007 februárjában még forintért adták tonnánként, addig idén februárban már csak forint volt egy tonna kukorica. Az elemzők megjegyezik, kivételként említve, hogy a napraforgó ára ez idő alatt 15,8 százalékkal növekedett. Az élőállat és a húsáru drágult, a tej olcsóbb Az élőállatok és állati termékek árai viszont ellentétesen mozogtak, azaz az elmúlt két évben is jelentősen emelkedtek. A vágósertésé például 25,2 százalékkal nőtt. Vagyis: 2007 februárjában egy kilogramm élősertésért 250 forintot fizettek a felsárlók, addig idén februárban 313 forint volt az élősertés kilója. E tendencia alól kivétel volt a tej, amelynek literje 2007 februárjában 68 forint volt, idén februárban viszont már csak 65 forintot adtak egy liter tejért. Budapest, Még mindig nincs döntés az SPS-ről Az Alkotmánybíróság nem döntött még SPS ügyben, de több termelői érdekképviselet az SPS bevezetését sürgeti. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését sürgető termelői érdekképviseleti szervezetek - az EU megerősítő jogszabályára is figyelemmel - ismételten kérik az Alkotmánybíróság elnökét, hogy a testület mielőbb foglaljon állást a köztársasági elnök beadványáról, hogy időben döntés születhessen a rendszer bevezetéséről. Az SPS bevezetését szorgalmazó szervezetek véleményét tartalmazó közleményt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) küldte ki. A közlemény emlékeztet rá: az Országgyűlés tavaly október 20-án törvényt fogadott el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről. Az AB egyelőre még napirendre sem tűzte Ezt követően Sólyom László köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, hanem annak alkotmányossági felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támogatási jogosultságok kisebbik hányadát megalapozó, úgynevezett "bázisidőszak" megállapítása nem az Európai Unió közösségi jogából következik, sérti a jogbiztonságot, ezért alkotmányellenes. Az SPS rendszer bevezetését támogató mezőgazdasági termelőket képviselő tizenöt országos szervezet pedig közös levélben kérte az Alkotmánybíróság elnökétől a határozathozatal meggyorsítását, hogy az új rendszer ez év január 1-jén bevezethető legyen. Az Alkotmánybíróság a kérésre nem reagált, és azóta sem tűzte napirendjére a beadvány tárgyalását. 17

18 Július végéig be kell jelenteni az EU-nak Az Európai Unió szabályai szerint a támogatási rendszer megváltoztatását a megelőző év július végéig be kell jelenteni az unió Bizottságának. Így az Alkotmánybíróság hallgatása az új rendszer jövő évben való bevezetésének a lehetőségét is veszélyezteti - húzzák alá a közleményükben az agrár-érdekképviseletek. Jelzik ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió Bizottsága május 6-án elfogadott egy rendeletet, amely ismételten megerősítette az új tagállamok - köztük Magyarország - jogát arra, hogy az SPS rendszer bevezetésekor "meghatározhatnak egy, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző bázisidőszakot." A Unió szabályai szerint - amit a csatlakozással Magyarország is elfogadott és az alkotmányában rögzített - a közösségi jog felette áll a tagállamok jogalkotásának. Ezért az EU rendeletben adott lehetőséggel való élés nem lehet a tagállam alkotmányába ütköző - tartalmazza a közlemény. Budapest, Irodát nyitott az ITD Hungary Szolnokon Huszadik vidéki képviseleteként irodát nyitott Szolnokon az ITD Hungary (ITDH) - mondta Rétfalvi György, az ügynökség vezérigazgatója. Az ITDH, magyar nevén a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség eddig Debrecenből menedzselte a több ezer új munkahelyet teremtő Szolnok megyei beruházásokat. Mostantól az új irodában közvetlenül, nagyobb hangsúllyal segítheti a megye fejlesztését - tette hozzá a vezető. Tájékoztatása szerint az ITDH Jász-Nagykun-Szolnok megyében eddig többek között a délkoreai Samsung Jászfényszarura, valamint a svájci Stadler és a spanyol Segura cég Szolnokra telepedésében működött közre. Rétfalvi György elmondta: az ügynökség alapfeladata változatlanul elősegíteni a magyar cégek üzleti partnerkeresését, külpiaci megjelenését, illetve külföldi vállalkozások magyarországi befektetéseit. Az ügynökség a budapesti központ mellett 20 irodából álló hazai regionális hálózattal, 45 országban 53 külgazdasági irodával és külföldön számos helyi partnerrel rendelkezik. Az ITDH 1998 és 2008 között 527 sikeres befektetési projektet kezelt, több mint 10 milliárd euró külföldi működő tőke beáramlását segítette elő, ennek köszönhetően kereken 106 ezer új munkahely jött létre. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy tapasztalataik alapján céggel is kell tárgyalni ahhoz, hogy "egy féllel" sikerüljön megállapodni. Elmondta: szívesen biztosítottak helyet az ITD Hungary-nek, mert úgy látják, az ügynökség javaslatai meghatározóak egy-egy külföldi befektetőnél a helyszín kiválasztásában - fűzte hozzá. Budapest, Folyósítják az agrárágazati fejlesztések előlegeit Egy-két héten belül hozzájutnak a szaktárcától igényelt előleghez a technológiai fejlesztésre készülő mezőgazdasági vállalkozások közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A gazdasági világválság miatt szinte kivonultak a bankok az agrárágazat finanszírozásából, ez rendkívül megnehezíti és lelassítja a szaktárca által korábban meghirdetett modernizációs program megvalósítását fogalmazott a mezőtúri felsőoktatási intézményben tartott gazdanap alkalmából Gőgös Zoltán. A politikus szerint a 18

19 minisztérium ezt a váratlan nehézséget a beruházások előfinanszírozásának megkönnyítésével igyekszik enyhíteni. Erre a célra milliárd forint Erre a célra milliárd forintot fordít a tárca. Az év hátralévő részében még egy hasonló támogatási fordulóval kívánják segíteni a mezőgazdasági vállalkozásokat jelezte az államtitkár. A terhek csökkentésének érdekében a fejlesztések elszámolását is meghosszabbították egy évvel tette hozzá. A modernizációs program támogatására most adott a lehetőség, hiszen míg 2002-ben a tárca költségvetése nem érte el a 200 milliárd forintot, addig idén az uniós forrásoknak köszönhetően megközelítőleg ötszázmilliárd forintból gazdálkodhat - emlékeztetett az államtitkár. A forrás fele technológiai modernizációra A forrás legalább felét azonban az agrárágazat technológiai modernizációra kell fordítani - hívta fel a figyelmet. Ellenkező esetben ugyanis a magyar állattenyésztők és növénytermesztők rövid időn belül elveszíthetik külföldi piacaikat, sőt, a belföldiek egy részét is. A fejlesztésekre irányuló pénzek nagyobb részéből ezen belül is az állattenyésztési ágazat műszaki feltételrendszerének javítását fogják segíteni hangsúlyozta Gőgös Zoltán. A növénytermesztés idei kilátásaira kitérve jelezte, immár biztosnak tűnik, hogy nem lesz a tavalyi rekordhoz hasonló termés a földeken. Mindez a tőzsdei árak alakulásán is lemérhető. Igaz, az őszi búza százalékra becsült veszteségi mutatóin még javíthatna egy csapadékosabb időszak. Szigorú földvásárlási feltételek Az ágazat jövőbeni feladatait említve az államtitkár aláhúzta: túlságosan szigorúak a földvásárlás feltételei Magyarországon. Ez védi ugyan a magyar tulajdont, ám az állattenyészéssel foglalkozók elől elzárja a lehetőséget - mutatott rá. Márpedig ha a piac előttük is csak a 2011-ben lejáró uniós moratórium után nyílik meg, félő, hogy alul maradnak a versenyben. A pénzhiánnyal küszködő jelenlegi tulajdonosok ugyanis feltehetőleg próbálnak majd gyorsan túladni földjeiken. Ugyancsak segítségre szorul a vidéki élelmiszerfeldolgozó-ipar is vélekedett a politikus, aki példaként a kisvágóhidak fejlesztésének és korszerűsítésének fontosságát emelte ki. Budapest, A szőregi rózsatöveket segítő bemutatóterem nyílt A szőregi rózsatő értékesítését segítő, a rózsakertészet hagyományait bemutató létesítmény nyílt Deszken. A Tisza-Maros-szög öt településén Szeged-Szőregen, Deszken, Kübekházán, Tiszaszigeten és Újszentivánon már generációk óta, több mint száz éve foglalkoznak rózsatermesztéssel. Tóth Zita gazdálkodó elmondta, hogy a Tisza és a Maros közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés több mint 90 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. A térségben mintegy 80 hektáron háromszáz család foglalkozik rózsatermesztéssel, mivel azonban egy adott földterületre csak nyolcévente lehet rózsát ültetni, a termőterület nagysága meghaladja a 300 hektárt - közölte a szakember. 19

20 A tövek többségét külföldön értékesítik A szőregi rózsatövek többségét külföldön, főként Nyugat-Európában - Ausztriában, Német-, Francia-, Olasz-, és Spanyolországban, valamint Hollandiában és az Egyesült Királyságban - értékesítik, fontos keleti piac azonban Románia és Bulgária is - tudatta Tóth Zita. A rózsatő termelői ára fajtától függően 0,7 és 1 euró között mozog. Erre rakódik még a nemesítőknek járó megközelítőleg ugyanekkora licenszdíj, a csomagolás és kiskereskedelmi terítés költsége. A boltokban Nyugat-Európában a rózsatöveket fajtától függően 5 és 30 euró közötti áron kínálják - közölte a gazdálkodó. Évi félmillió tő, 12 ember Tóth Zita elmondta, családjuk 1968 óta foglalkozik rózsakertészettel. Harminc hektáros saját tulajdonú termőterületükön a magyarországi rózsatőtermesztés 15 százalékát állítják elő. Az évi félmillió rózsatő gondozása a családtagokkal együtt összesen tizenkét embernek ad állandó munkát, nyáron azonban akár negyven alkalmi munkavállalót is foglalkoztatnak. Bár igyekeznek a munkafolyamatokat gépesíteni, bizonyos feladatokat - különösen a rózsaszemzést - nem lehet - tudatta. A bemutatókert 60 millióba került Az 5 ezer négyzetméteres telken összesen 60 millió forintból kialakított 290 négyzetméteres épület előtt bemutatókert fogadja a vendégeket. A földszinten a szőregi rózsakertészet történetét bemutató kiállítás látható, valamint irodákat alakítottak ki, az emeleten pedig konferenciaterem és tárgyaló található. A beruházás költségeiből 24 millió forintot uniós pályázati támogatás fedezett. A tervek szerint a telken részben pályázati forrásból egy 1300 négyzetméteres hűtőházat és csomagolóüzemet, valamint egy géptárolót is kialakítanak majd - mondta Tóth Zita. Budapest, Uniós pályázat az agrártámogatások értékelésére Versenytárgyalást hirdetett meg az Európai Bizottság az Európai Unió tagországaiban annak értékelésére, milyen hatással járt a szarvasmarha-ágazat fejlődésére az uniós közvetlen agrártámogatások rendszere. Az unió félmillió euróval támogatja a majdani győztes pályázót, a jelentkezési határidő augusztus 7. A jelentkezőknek elsősorban azt kell értékelniük, hogy az ágazatban 2003-ban bevezetett reform milyen hatásokkal járt az ágazat teljesítményére, versenyképességére és a gazdák jövedelmére - derül ki az uniós "kormány" brüsszeli közleményéből. Brüsszel, Telephely-fejlesztésre írtak ki pályázatot Hárommilliárd forint értékben telephelyfejlesztési pályázatot írt ki a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT). A 20