Kedves Olvasó! Kellemes kalandozást kívánok a természet ezerarcú világában! Vác, november. Szarkándi János elnök-vezérigazgató

Átírás

1

2

3 Kedves Olvasó! A következô oldalakon természeti környezetünk fontosságáról és sérülékenységérôl olvashat, továbbá bepillantást nyerhet a Duna-Dráva Cement Kft. modern technológiáinak rendszerébe és a vállalat társadalmi felelôsségvállalással kapcsolatos erô fe - szítéseibe. Az elgondolkodtató és olvasmányos fejezetek sok érde - kességet tartalmaznak, és látványos természetfotókkal illusztrál tak. Ez a vállalkozásunk nem elôzmény nélküli, hiszen a természet sokszínûségének megóvásáért végzett szakmai munka a DDC tevékeny ségének szerves része. A vállalat a mészkô bányászata során a nyersanyag mértékletes felhasználására törekszik, és évente többmillió forintot fordít a bányamûvelésbôl kivont terüle te ken honos élôvilág helyreállítására. A fenntarthatóság mint cégfilozófia áthatja tevékenységünket: korszerû, környezet - kímélô mûszaki eljárásokat alkalmazunk, jó gazda módjára kezeljük a természeti erôforrásokat, és folyamatosan fejlesztjük gyártási technológiánkat. A környezettudatos cementgyártás és bányászat mellett a DDC felelôsséget érez a Vác és Beremend környéki települé sek fejlesztéséért és a helyi természeti értékek megôrzéséért. Az ENSZ a biodiverzitás évének nyilvánította 2010-et. Ez különösen idôszerûvé teszi kezdeményezésünket, amely a DDC tulajdonosai a HeidelbergCement Group és a SCHWENK Zement KG által vallott elvekkel is összhangban van. A sokszínû természet közös kincsünk, amely hosszú távon csak széles körû összefogással óvható meg. A most megjelent kiadvánnyal szerepet vállalunk abban, hogy környezeti értékeink és az ôket veszélyeztetô folyamatok minél szélesebb körben ismertté váljanak. A fejezetek az egész Földet érintô kihívásokat taglalják, valamint az egyéni szerepvállalás lehetôségeinek és az iparvállalatok felelôsségének kérdését is feszegetik. A Duna-Dráva Cement Kft. példájával bemutatjuk, miként teremthetô összhang egy vállalatcsoport gazdaságos mûködése és a fenntarthatóság elve között. Kellemes kalandozást kívánok a természet ezerarcú világában! Vác, november Szarkándi János elnök-vezérigazgató

4 Biodiverzitás, avagy a változatosság gyönyörködtet A biodiverzitás az élôvilág, az állat- és növényfajok sokféleségét jelenti. 4 Földünkön az élet szinte mindenütt jelen van. Eljut a leg - zordabb, leghidegebb területekre, a fagyos sarkvidé kek re, a legmagasabb hegycsúcsokra, a legmélyebb tengerekbe. Sokféle formában alkalmazkodik a kihívásokhoz, és ez az állat- és növényfajok óriási számához, az élet végtelen változatosságához vezet. Az élôvilágnak ezt a sokféle - ségét nevezzük biodiverzitásnak. A szó a biológiai diverzitás (sokféleség) fogalom rövid formája. A biológiai sokféleség utal például egy adott területen élô növények és állatok számára, a vegetációk típusaira, a genetikai változatosságra. A biodiverzitás szempont - jából vizsgált terület lehet egészen kicsi mondjuk egy kôbánya környéke, de földrészek, sôt az egész Föld élôvilágának sokféleségérôl is beszélhetünk. A biodiverzitás a vizsgált ökoszisztémák egészségének, életképességének, sokszínûségének mércéje. Bolygónk egyes részeinek eltérô biodiverzitása természetes: a sivatagban jóval kisebb, mint az Amazonas menti ôserdôben. De még egy látszólag kihalt sivatagban is ezernyi faj él, alkalmazkodva a mostoha életfeltételekhez. Ugyanakkor az esôerdôkben ennyit nem ritkán egyetlen fán megtalálunk. Szintén természetes jelenség, hogy az egyes területek biodiverzitása folyama - tosan változik. Egyes fajok kipusztulnak, elvándorolnak, és újak fejlôdnek ki helyettük, vagy bevándorlók érkeznek a területre. A fajok okozhatják egymás eltûnését, de a földtörténet során számos olyan kataklizmát, radikális változást ismerünk (meteorbecsapódások, jégkorszakok), amelyek a biodiverzitás hirtelen, nagyarányú csökkenését okozták. Az ipari forradalom óta az ember is képessé vált arra, hogy jelentôsen beavatkozzon a természet rendjébe, és tevékenységével befolyásolja az élôvilág változatosságát. Olyan technológiák állnak rendelkezé - sünk re, amelyeket ha óvatlanul használunk, fajok sokaságánakk ipusztulásáto kozhatjuk. Földünk élô bolygó, amely folyamatosan változik. E vál - tozások, a túlnépesedés, valamint az ipari tevé keny ség erôteljesen befolyásolják a bioszférát. Az ózonréteg megritkult, a pólusokon található jégsapkák olvadásnak indultak, az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása miatt nôtt az átlaghômérséklet, az idôjárás pedig a bolygó egyes részein kiszámíthatatlanná és szélsôségessé vált. Ezt felismerve egyre több nagyvállalat kötelezte el

5 magát a fenntartható fejlôdés elve mellett. Olyan technológiák kutatására és fejlesztésére fordítanak pénzt és energiát, amelyek lehetôvé teszik, hogy a természettel összhangban, az erôforrások takarékos felhasználásával, a megújulás elôsegítésével folytathassunk ipari tevékeny - séget. E vállalatok közé tartozik a németországi Heidelberg - Cement Group, valamint a SCHWENK Zement KG leányvállalata, a Duna-Dráva Cement Kft. is. Tudta, hogy a Földön valaha élt fajok 99,9 százaléka mára kihalt? A dodó: az igazi Gombóc Artúr A dodó talán az elsô olyan állatfaj, amelyet bizonyítottan az ember pusztított ki. A Mauritius szigetén élô, röpképtelen, tömzsi madár a 17. század végén halt ki, nem sokkal az után, hogy holland telepesek költöztek a szigetre. A dodónak nem élt természetes ellensége Mauritiuson, így az embertôl sem félt. Ez okozta a vesztét, mert bár a húsa nem volt különösebben ízletes, inkább rágós könnyû prédát jelentett a vadászoknak. Tudta, hogy a Fôvárosi Állat- és Növénykertben egy dodó szobra is megtekinthetô?

6 A DDC a biodiverzitásért A Duna-Dráva Cement Kft. célul tûzte ki az ökológiai rendsze rek környezeti terheléseinek jelentôs mérséklését, a biodiver zitás megôrzését. A vállalat a gyártási módszerek környezettudatos kialakítása során elôtérbe helyezi az energiatakarékosságot, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését, valamint a hulladékokból nyert másodlagos alap- és tüzelôanyagok alkalmazását. Bányarekultiváció A Duna-Dráva Cement Kft. évente többmilliós nagyság - rendben költ a bányaművelésből kivont területek rekultivációjára, amelynek során e területeket termé szetes növényzetükkel telepítik be. A rekultiváció ún. ökológiai rekultivációs terv alapján készül. A szakemberek hosszú távra terveznek a növények kiválasztásakor, és olyan növényeket ültetnek, amelyek a területen ôshonosak. Tudta, hogy környezettudatos termelési tevékenységéért a beremendi gyár már 1995-ben elnyerte az Ipar a környezetért díjat, és a társaság 2006-ban megkapta a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) elismerését? a cementgyártás során alternatív tüzelôanyagok felhasználásával olyan anyagokból is nyerhetô energia, amelyeket más iparágakban hulladékként kezelnek? Ezzel a módszerrel csökkenthetô a globális környezetterhelés. számos európai országban a cementipar hasznosítja a más iparágakban keletkezô hulladék jelentôs részét? Svájcban és Finnországban a cementgyárak már százalékban alternatív tüzelôanyaggal mûködnek. 6

7 A Duna-Dráva Cement Kft. A közel hétszáz fôt foglalkoztató Duna-Dráva Cement Kft. a világ egyik legnagyobb építôanyag-gyártó cég csoportja, a HeidelbergCement Group tagja. A HeidelbergCement Group mellett ötvenszázalékos arányban Németország másik jelentôs építôanyag-ipari nagyvállalata, a Schwenk Zement KG a DDC tulaj donosa. A Duna-Dráva Cement Kft. Magyarország piacvezetô cementipari társasága. Évi 2,5 millió tonnás cementgyártó kapacitás mellett bevétele 2009-ben elérte a 63 milliárd forintot. Termékeinek, illetve mûszaki tanács adási szolgáltatásának magas minôségével, korszerû, környe zet tudatos és innovatív gyártási technológiáival az európai cementgyártás élvonalát képviseli a magyarországi piacon. Jelenleg két hazai cementgyárban állít elô cementet: a dél-dunántúli Beremenden és a Pest megyei Vácott. Veszélyeztetett fajok a világban A HeidelbergCement egyik fô célkitûzésévé tette a biodiverzitás megôrzését, követendô példát mutatva a világ nehézipari vállalatainak. Világszerte számtalan kezdeményezést indítottak a veszélyeztetett fajok megmentéséért. Németországban a fokozottan védett parti fecske, Svédországban pedig a Gotland-szigeti, kihalófélben lévô tátogó kökörcsin érdekében végeztek gondos bányarekultivációt. Lengyel - országban a bükkerdô élôvilágának, Angliában a denevérek élôhelyének, valamint a csérek és a bíbicek költôhelyeinek megóvásában és helyreállításában vállaltak vezetô szerepet.

8 Miért fontos a biodiverzitás megôrzése? A fajok változatosságának fenntartását elsô látásra inkább esztétikai és etikai kérdésnek gondolhatnánk. Pedig a biodiverzitás megôrzése az emberiség elemi érdeke. Akármilyen fejlett technológiákat fejlesztettünk ki, továbbra is a természet részei vagyunk, és túlélésünk, jövônk minôsége nagyban függ a velünk együtt élô állat- és növényfajoktól. A nagyarányú erdôirtások radikális éghajlatváltozásokhoz vezetnek, mivel az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot többek között a fák vonják ki a levegôbôl. Egyes fajták eltûnése élelmiszerellátási gondokat okozhat, vagy hozzájárulhat a klíma - változás felerôsödéséhez. A legújabb kutatások szerint pedig a biodiverzitás csökkenése kedvezôtlen befolyást gyakorol a mindennapi élelmiszer-szükségletünket kielégítô haszonnövények terméshozamára. Tudta, hogy naponta körülbelül 50 faj hal ki a Földön? 8

9 Mindannyiunkon múlik Nem csak a nagyvállalatok és az államok vezetôi felelôsek a biodiverzitás megôrzéséért. Egy kis odafigyeléssel mi is tehetünk érte. Íme, néhány könnyen megvalósítható ötlet: - Gyûjtse szelektíven a hulladékot, használja a szelektív hulladékgyûjtô szigeteket lakóhelye környékén. - Vigyen saját bevásárlótáskát, ne a pénztárostól kérjen mûanyag szatyrot. - Vásároljon visszaváltható palackban forgalmazott italokat, a nem visszaváltható palackokat tapossa laposra, mielôtt a szemétbe dobja ôket, hogy kevesebb helyet foglaljanak. - Járjon tömegközlekedési eszközökkel vagy kerékpárral munkába. - Ha a természetben jár, ne szemeteljen, piknikezés után vigye magával a hulladékot. - Kapcsolja le a világítást a nem használt helyiségekben, húzza ki mobiltelefonja töltôjét töltés után, kapcsolja ki teljesen a tévét használat után. - Cserélje le normál izzóit energiatakarékosakra. - Takarékoskodjon a vízzel. Ne mosogasson, vagy tisztálkodjon folyó víz mellett, és legfeljebb 5 percig zuhanyozzon. - Nevelje gyermekeit környezettudatosan.

10 Hidak a jövôbe A Duna-Dráva Cement Kft. beszállítóként több nagy infrastrukturális fejlesztési projektben is részt vett a közelmúltban. Közremûködésének köszönhetôen e beruházások környezettudatos technológiával elôállított alapanyagokat használhattak fel. 10

11 A Kôröshegyi Völgyhíd Az M7-es autópálya meghosszabbítását az 1970-es évek óta tervezték. Az eredeti elképzelések szerint a nyomvonal még a Balaton-part közelében húzódott volna, ám a helyiek érdekeinek figyelembevételével ezt a megoldást elvetették. A Budapesti Mûszaki Egyetem szakemberei 47 tervet készítettek el, amelyek közül a völgyhidas változat került ki gyôztesen. A dunaújvárosi Pentele híd A Kôröshegyi Völgyhíd építésével egy idôben folytak a Dunántúlt és az Alföldet összekötô dunaújvárosi Pentele híd munkálatai a DDC részvételével. A tervezés az 1990-es években kezdôdött, amikor létrejött a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület. Célként a térség fejlesztését, és ezen belül is legfôképpen a híd megépítéséért való összefogást tûzték ki. Megyeri híd A DDC közremûködésével készült Budapest legészakibb hídja is. Feladata, hogy a fôváros forgalmát szabályozza, a tranzitforgalom elterelésével hozzájáruljon a légszennyezettség és a jármûvek okozta egyéb környezeti károk csökkentéséhez. A híd tervezésekor kényes kérdés volt a fôváros ivóvízkészletének jelentôs részét adó Szentendrei-sziget ökoszisztémájának megóvása. Tudta, hogy a Kôröshegyi Völgyhíd Magyarország leghosszabb hídja? a Pentele hidat megvilágító lámpák nem egyenesen állnak, hanem a hídpillérek dôlésszögét követik? a Szentendrei-szigeten található kutak nincsenek víztisztítóval felszerelve, a Duna vizét a kavicsteraszok szûrik iható minôségûvé?

12 Miért nem élhetü Mert elnyeli az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot. Mert a fotoszintézis során a létezésünkhöz elengedhetetlen oxigént termeli. Mert védi a termôföldeket, a közutakat, a lakott területeket a szél eróziós munkájától. Mert a lombok felfogják a szennyezô anyagokat és a port, így tisztább lehet a levegô. 12

13 nk erdô nélkül? Mert védelmet nyújt a benne élô állatfajoknak. Mert javítja a vízháztartást, az erdôs területeken ugyanis a víz könnyebben leszivárog a talajba, ezért kisebb a vízveszteség. Mert a lombok megtörik, szétszórják a hangot, így védenek a zaj ellen. Mert emberek millióinak jelent pótolhatatlan kikapcsolódási, felüdülési lehetôséget.

14 TioCem: tisztább városi levegô A kipufogógázokból keletkezô légszennyezô anyagok mint például a nitrogénoxid a városi és az épített környezet egyik legnagyobb problémáját jelentik. Ezek a vegyületek egészségre veszélyesek, növelik a légúti fertôzések kockázatát. A TioCem a HeidelbergCement Group új terméke, amely fotokatalitikus reakció révén lebontja a levegôben lévô káros anyagokat, és javítja a városi levegô minôségét. 14

15 A nanokristályos titánoxidot tartalmazó TioCembôl készülô beton öntisztuló, és napos idôben az atmoszférában lévô szennyezôdések akár 90 százalékát, rossz idô esetén 70 százalékát képes semlegesíteni. A TioCem például beton járdaszegélyek, tetôcserepek, járdakövek, útburkolatok, zajvédô falelemek, homlokzati elemek, biztonsági korlátok, alagúti béléselemek készítéséhez használható. Tudta, hogy a napfény indítja be azt a folyamatot, amely során a TioCem a káros nitrogénoxidot nitráttá alakítja? Hogyan lesz a mészkôbôl cement? A bányából érkezô mészkô és agyag összekeverése és homogenizálása, a törést követôen, a nagy mennyiség tárolására alkalmas csarnokban, a keverôágyon történik. A keverôágy tartalma a nyersmalomba kerül, amely ún. nyerslisztet ôröl. A nyerslisztet ezután a kemencében legalább 1450 C-on klinkerré égetik. A klinkert lehûtik, és a cementôrlô malomban acélgolyók segítségével finomra ôrlik. A környezetkímélô technológia részei a pontforráso kon elhelyezett filterek, amelyek a kemencébôl és a malomból távozó gázokból a port leválasztják. Az elkészült cementet zsákokba töltve értékesítik, vagy tartálykocsikban szállítják a feldolgozás helyszínére.

16 A DDC közremûködésével megvalósult környezetvédelmi célú projektek ban megkezdôdött a Vác központjában található Postapark felújítása, 2004-ben pedig átadták a gyadai tanösvényt, amely a Naszály-hegy és a Gyadai-rét élôvilágá val ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény nemzetközi hírnévre is szert tett, 2009-ben elnyerte az Európa Tanács Táj-díját. - A DDC és a váci önkormányzat összefogásának köszönhetôen jelent meg 2006-ban a Naszály-hegy turistatérkép, amelyet térképavató túrán mutattak be a közönségnek. A túra résztvevôi Kosdról indulva, a Bányász emlékmû érintésével, a Gyadai-réten keresztül az Óriások pihenôjéhez tettek sétát ben a gyadai tanösvényhez vezetô úton szervezett faültetést a DDC, 2008-ban pedig Vácott, a deákvári vízfogónál 150 hársfából és bokorból álló fasort telepített a helyi iskolások segítségével. - A vállalat támogatásával épülhetett gyalogos függô híd a Naszály-hegyen, amelyet Szabó Imre környezet védelmi miniszter avatott fel 2008-ban. A függôhíd építése része annak az átfogó programnak, amely a Naszály-hegy és a Gyadai-rét természeti értékeinek megôrzését és a ter mé - szetbarát közönséggel való megismertetését célozza. - A 2009-ben megrendezett DDC Sportgála fô témája a fenntartható fejlôdés elve volt. A ver se nyen a környezetvédelemhez, a környezet tudatos életmódhoz kapcsolódó, játékos fel a da tokat oldottak meg a részt vevô diákok, és támogatást nyerhettek iskolájuk számára, sporteszközök vásárlására. 16

17 Visszajelzések a DDC környezetvédelmi erôfeszítéseirôl A DDC környezeti elônyökkel járó és hatékonyságot is javító beruházása példamutató, mert az ország fenntartható fejlôdését a hasonló programok segíthetik elô. A beremendi gyár energetikai korszerûsítése a környezet tudatos mûködéshez járul hozzá, mert az alternatív tüzelôanyagok nagyobb arányú hasznosítását teszi lehetôvé. (Szabó Imre, könyezetvédelmi és vízügyi miniszter, 2009) Biztonságos és környezetkímélô technológiával üzemel a váci cementgyár, hiszen a vállalat célja, hogy felelôsen és fenntarthatóan mûködjön, a helyi közösség meghatározó gazdasági szereplôjeként. (Bábiné Szottfried Gabriella, szôdligeti polgármester, a Fidesz-KDNP országgyûlési képviselôje, 2010) A beremendi gyár modernizációjának köszönhetôen, a munkahelyek, illetve az önkormányzat bevételei biztosítva vannak az elkövetkezô évre. (Orsokics István, beremendi polgármester, 2009) A közös faültetés a fiatalokról és a környezettudatos nevelésrôl szól, amelynek során a Duna-Dráva Cement Kft. ismételten a társadalmi felelôsségvállalásáról tett tanúbizonyságot. (Dr. Bóth János, váci polgármester, 2008) Az óvodás kalandtúrán a minôségi környezeti nevelésre törekszünk, amelyhez szükségünk van támogatóra, és ebben volt partnerünk a Duna-Dráva Cement Kft., hiszen ma sem az országos környezetvédelmi hálózat, sem az önkormányzatok nem engedhetik meg magunknak az ilyen színvonalas kezdeményezéseket. (Bíró György, a Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány titkára, 2007)

18 Veszélyeztetett természeti értékeink Fecskefarkú pillangó Néhány évtizeddel ezelôtt még mindennap találkozhattunk vele a konyhakertekben vagy a hegyeket, mezôket járva. Ma már jóval kevesebb van belôlük, ezért védetté nyilvánították. Sárgás alapszínû, látványos, fekete mintázattal. A hátsó szárnyak végén láthatók a jellegzetes fecskefarkak, mellettük egy-egy rozsdabarna pöttyel. Szárnyfesztávolsága akár 10 centiméter is lehet. Impozáns, sokat és gyorsan repülô lepkefaj. 18

19 A biodiverzitás megôrzése azért is sürgetô feladat, mert hazánkban is számos veszélyeztetett faj él. A DDC különös gondot fordít arra, hogy kô- és kavicsbányái, valamint gyárai környékén biztosítsa e fajok túlélését. Tudta, hogy a fecskefarkú pillangó hernyója különösen kedveli a kaprot és a sárgarépát?

20 Haragos sikló Hazánkban legnagyobb számban a Villányihegységben fordul elô, továbbá néhány példánya él a budai hegyekben és Paks környékén. Nevét agresszív védekezési stílusáról kapta. Bár harapása nem mérgezô, az éles fogak nagy fájdalmat tudnak okozni. Hosszú téli álmot alszik, csak májusban bújik elô, hogy sütkérezzen a meleg napsütésben. Gyíkokkal, rágcsálókkal, esetleg madarakkal táplálkozik óta fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint. Tudta, hogy a haragos sikló akár kétméteresre is megnôhet? Tudta, hogy a dunai galóca a legnagyobbra növô pisztrángféle? Dunai galóca A neve hallatán azt gondolhatnánk, gombafaj, pedig a dunai galóca a pisztrángfélék családjához tartozó hal. Akár kétméteresre is megnôhet, súlya régebben elérhette az 50 kilogrammot, ám ma már ekkora példányokkal nem találkozhatunk. Az oxigéndús folyóvizeket kedveli, hazánkban a Duna és a Tisza felsô vidékén fordulnak elô példányai. Ragadozó hal, a balinéhoz hasonló technikával, hirtelen támad rá az áldozatára.

21 Magyar kikerics Melegkedvelô, szubmediterrán növény, a meszes talajt szereti. Hazánkban csak a Szársomlyó mohos sziklagyepein található meg. Janka Viktor botanikus fedezte fel 1867-ben. Körülbelül centiméter magasra nô, 5-15 virágot hoz február-március táján. Virágai általában fehérek, ritkábban rózsaszínes árnyalattal. A magyar kikerics volt az elsô védett növény hazánkban, eszmei értéke ma 100 ezer forint. Élôhelyére tilos a belépés, csak szervezetten, a Magyar kikerics túrák keretében látogatható. Tudta, hogy a magyar kikerics látható a nemrégiben bevont kétforintos érmék hátoldalán és a villányi eredetû borok címkéin?

22 Méhbangó Orchideák nemcsak a trópusokon, hanem Magyar - országon is élnek. Közéjük tartozik a fokozottan védett méhbangó, amelynek érdekessége, hogy különleges illatanyagot bocsát ki magából, és csak a hím rovarokat vonzza. Akár 15 rózsaszínes-lilás virágot is hozhat, amelynek közepén a nôstény méhre hasonlító úgynevezett mézajak található. Tudta, hogy a méhbangó virágjaiban nem termelôdik nektár? Magyar futrinka Tudja, mirôl kapta a nevét a Futrinka utca címû régi, de máig is emlékezetes bábfilmsorozat? Egy bogárfélérôl, amelynek hazánkban több faja is él. Közülük az egyik a fokozottan védett magyar futrinka, amelynek eszmei értéke 100 ezer forint. Mélyfekete színû, hátán apró, bemélyedésszerû pöttyökkel. Általában éjszakai életet él, leginkább ôsszel, a párzási idôszakban látható.

23 Fotó: Palatitz Péter Kék vércse A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2009-ben az év madarának választotta. Fokozottan veszélyeztetett faj, eszmei értéke 500 ezer forint. Körülbelül 30 centiméter hosszú, költözô madár, Afrikában telel. A többi vércséhez hasonlóan könnyen felismerhetô, amikor egy helyben lebegve vadászik. Ilyenkor gyors szárnycsapásokkal tartja magát a levegôben, és a földet kémleli rovarok, kisebb rágcsálók után kutatva. Tudta, hogy a kék vércse nem épít fészket, hanem általában a varjakét foglalja el?

24 Ökológiai lábnyom, avagy hány Földre lenne szükségünk? Az ökológiai lábnyom az a termôterület, amelyre egy közösségnek szüksége van ahhoz, hogy megélhetését biztosítsa: megtermelje a fennmaradásához nélkülözhetetlen élelmet, elôállítsa a megszokott fogyasztási színvonalának fenntartásához szükséges termékeket, elhelyezze a fölösleges hulladékot stb. Értékét mindig egy fôre számítva, hektárban adják meg. Nagyságát befolyásolja például, hogy a közösség tagjai mennyit autóznak, mennyit utaznak repülôvel, milyen ételeket fogyasztanak, mennyi külföldön termelt árut vásárolnak, milyen ingatlanban élnek, mennyi energiát használnak, mennyi hulladékot termelnek stb. A biológiai kapacitás ezzel szemben a csoport számára a valóságban rendelkezésre álló termôterület. Ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás, akkor az adott társadalomnak több erôforrásra van szüksége, mint amennyi rendelkezésére áll. Például Magyarországnak 3 hektár/fô az ökológiai lábnyoma, de csak 2,23 hektár a biológiai kapacitása. Azaz többet fogyasztunk, mint amennyit az ország területén meg lehet termelni. Ha mindenki úgy élne a világon, mint mi, egy földgolyó nem lenne elég az ellátásunkhoz. Ökológiai lábnyom biológiai kapacitás = szükséges többletterület Tudta, hogy - a legnagyobb és a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkezô országok között több mint százszoros a különbség? - az interneten számos oldal található (pl. amelyek segítségével kiszámíthatja saját, hozzávetôleges ökológiai lábnyomát? 20

25 Helyezés Ország Ökologiai lábnyom Biológiai kapacitás Szükséges többletterület 1. Egyesült Arab Emirátusok 10,68 0,85 9,83 2. Katar 10,51 2,51 8,00 3. Bahrein 10,04 0,94 9,10 4. Dánia 8,26 4,85 3,41 5. Belgium 8,00 1,34 6, Magyarország 2,99 2,23 0, Banglades 0,26 0,38 0, Kelet-Timor 0,44 1,21-0, Puerto Rico 0,04 0,14-0,1 hektár/fô Forrás: az Ecological Footprint Atlas 2010 alapján

26 Kvíz Az alábbi kérdéssor néhány kérdésére kiadványunkban is megtalálható a válasz, egyes kérdések helyes megválaszolásához azonban egy kis kutatómunka is szükséges. A helyes válaszokat a DDC honlapján ( is megtalálhatja. 1. Mikor halt ki körülbelül a dodó? a, az ókorban b, a 20. században c, a 17. század végén d, még nem halt ki 3. Mikor pusztultak ki a lábasfejûek? a, a felsô devon korban b, az ordovícium kor végén c, a perm kor közepén d, még nem pusztultak ki 5. Mikor épült a Naszály-hegyi függôhíd? a, 1974-ben b, 2008-ban c, 1888-ban d, nem tudjuk 2. Hol NEM él az alábbi helyek közül a haragos sikló? 4. Milyen névre keresztelték a tudósok a Szibériában talált mamutbébit? a, Gyima b, Grisa c, Leonyid d, Robinson 7. Hány százalékban mûködnek alternatív tüzelôanyaggal a svájci és francia cementgyárak? a, b, c, d, 100 a, a Villányi-hegységben b, a Mátrában c, Paks környékén d, a budai hegyekben 6. Körülbelül hány faj hal ki naponta a Földön? a, 5 b, 50 c, 500 d, egy sem 5. Mitôl különlegesek a bojtosúszós halak? a, édesvízben és tengerekben egyaránt elôfordulnak b, uszonyaik végtagszerûek, mint a magasabbrendû gerincesekéi c, sötét barlangokban élnek, ezért szemük visszafejlôdött, teljesen vakok d, farokuszonyuk kerek bojtban végzôdik 22

27 Tudta, hogy becslések szerint akár 100 millió faj is élhet a Földön, de mi csupán 1,7 milliót ismerünk?

28 Kiadó: Duna-Dráva Cement Kft Vác, Kôhídpart dûlô 2. Felelôs kiadó: Szarkándi János, elnök-vezérigazgató Petrillák Mária, kommunikációs vezetô Szerkesztés, szakmai tanácsadás, grafikai tervezés, nyomdai kivitelezés: ExtraBOLD Kft. Fotók: Arcus Fotóstúdió Hámori Gábor Kiss Péter Zsitva Tibor HeidelbergCement Group Készült: Harmóniában a környezettel.