PAJKOS ÓVODA (1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készítette: Csályiné Schön Mária óvodavezető Kelt: szept. 30.

Átírás

1 PAJKOS ÓVODA (1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Csályiné Schön Mária óvodavezető Kelt: szept. 30.

2 I. Bevezető 1. Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény: 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Hatályos jogszabályok: Az évi törvény a közoktatásról (rövidítése: Kt.) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (rövidítése: R) Munka Törvénykönyve évi XXII. Tv. (rövidítése: Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Tv. (rövidítése: Kjt.) 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 24/2000. (VIII. 29.) OM rendelet a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 3/ (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófa védelemről 26/1997.(IX. 3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 217/1998. (XII. 30) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. II. Közoktatási intézmény adatai (Az alapító okiratban foglaltak részletezése) 1. A költségvetési szerv neve: Pajkos Óvoda 2. Az intézmény székhelye és telep helye: 1119 Budapest, Pajkos u Az intézmény típusa: Óvoda

3 4. Alapító szerv neve, címe és az alapítás éve: Budapest Főváros XI. kerületi Tanács VB Budapest, Bocskai út Az alapítás éve: Az intézményt fenntartó neve: Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzata Székhelye: 1113 Bp. Bocskai út Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 1113 Bp. Bocskai út Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, költségvetési szerv. 8. Az Intézmény gazdálkodási jogköre, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Részben önálló gazdálkodó, költségvetési intézmény, gazdálkodását a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat (Bp. XI. Bükköny u. 2-4.) végzi. Az intézményt az óvodavezető képviseli. Az intézmény költségvetését a fenntartó hagyja jóvá. Az intézmény az alapító (fenntartó) által biztosított pénzeszköz-, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási-, működési költségeket az évente összeállított-, a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: Az intézmény illetékességi és működési területe: Budapest, Főváros XI. ker.-i jegyző által meghatározott utca névjegyzék szerint. 10. Alapító Okirat kelte, száma: /2005./XI. ÖK/VI Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése: A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (Kt.) 24 (1) bekezdése és a 114. (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség: (a Kt. 6. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint) kezdetéig nevelő intézmény. 12. Az intézmény feladata, alaptevékenysége Ellátandó alaptevékenysége: nem haszonszerzés céljából végzett, ingyenesen biztosított szolgáltatás szakágazati rend besorolása: óvodai nevelés

4 szakfeladat száma szakfeladat megnevezése óvodai nevelés óvodai intézményi közétkeztetés Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: intézményi vagyon működtetése 13. Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik. 15. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az intézmény: nevelési funkciót tölt be Az óvodai csoportok száma: négy /4/ Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő Engedélyezett alkalmazotti létszám: A közoktatási tv. 3-as sz. melléklete és a Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzat mindenkori érvényben lévő finanszírozási koncepciója szerint. 16. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott személy A pályáztatás: Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni Az intézményvezetői megbízás: Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 évre szól. 17. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. Ingatlanvagyon: Hrsz.: 2937 Tulajdonlap száma: 4418 Területe: 2881 m 2 Értéke: ,- Ft Egyéb állóeszközök vagyontárgyak, ingóságok a mindenkori éves költségvetés alapján megállapított vagyonleltár szerint. 18. Az intézmény bélyegzői:

5 Az intézmény hosszú bélyegzője: Az intézmény kör bélyegzője: A bélyegzők felirata: PAJKOS ÓVODA 1119 Budapest, Pajkos u. 35. Használatára jogosultak: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Külön megbízás alapján a vezető képviseletében eljáró dolgozó. III. Az intézmény működésének rendje A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét. Általános szabályok 1. Az óvodai nevelési év rendje Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 2. A nyitva tartás rendje A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra vonatkozik. Nyitva tartás időpontja: ig, napi 12 óra. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Az óvoda: nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,

6 a nevelés nélküli munkanapokról (5 nap), legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. (Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.) 3. A napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az első gyermek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel: 48/ (X. 18.) MKM rendelet. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. 4. A vezetők nevelési intézményben való benntartózkodásának a rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben, a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 6 óra. Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia, az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

7 a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető és a helyettes esetleges távollétében egy megbízott óvodapedagógus a felelős személy. 5. Az óvodai felvétel rendje Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A gyermeket, aki óvodaköteles (5 éves), az óvoda köteles felvenni, ha lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) a körzetben van. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Felvettnek kell tekinteni, aki az adott óvodai ellátásra konkrét időpont megjelöléssel jogosultságot kapott, és az intézményi elhelyezés, ezáltal biztosított. Az óvodába felvett gyerekeket az óvoda tartja nyilván. Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést (írásos) határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. /Ktv. 24. (3.)/ A gyermeket szülői kérelemre- az óvodai nevelés alól az óvoda vezetője felmentheti: (családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja). (Ktv. 69. ) Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. 6. Foglalkozások, tevékenységek rendje és formái Óvodánkban a tanulás játékba integráltan történik. A naponta történő kezdeményezések, foglalkozások során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A játékos tanulás formája lehet spontán vagy szervezett, tervezett. A kezdeményezett foglalkozásokat a heti rendben rögzítjük.

8 7. A testedzés formái mindennapos frissítő testnevelés perc, heti 1-2 kötelező testnevelés foglalkozás, gyógy testnevelés heti 2 alkalommal. A mindennapos testneveléssel összhangot teremtünk a frissítőtorna, valamint a kötelező testnevelés anyagai között, ami a napi-, illetve heti rendünkben meghatározott időben jelenik meg. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 8. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A tiltott és megengedett reklámtevékenység a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 122 (12) bekezdése értelmében a következő: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám: A gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: a pedagógusoktól,

9 a szülőktől az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: az intézményi rádió, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg Középületek lobogózása A évi XXXVIII. Tv. módosított LXXVIII. Tv., valamint a végrehajtása tárgyában VIII. 20-án, hatályba lépett 132/2000. (VII. 14.) kormányrendelet értelmében: A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani. A kormányrendelet a középületek lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő zászló kitűzését, illetve a lobogózás szabályait. A XI. kerületi Újbuda Önkormányzat utasításának megfelelően az épületben üzemelő intézmény köteles ellátni a lobogózási feladatokat. 9. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának a rendje Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Feladatai: A pedagógusok, szülők jelzése alapján, megismert veszélyeztetett gyermeknél (az okok feltárása érdekében) családlátogatáson megismerkedik a körülményekkel. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi a Gyermekjóléti Szolgálat értesítését. Szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Családgondozó Központtal. (A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a kapcsolattartás módját a Pajkos Nevelési program tartalmazza.) A nevelési intézményben, azon kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása fogyasztása.

10 10. A szociális támogatás megállapításának elvei A Gyermekvédelemről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény évi IV. törvénnyel történt módosítása értelmében: Ingyenes étkeztetésre jogosult: A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek amennyiben a törvényes képviselő bemutatta a Népjóléti Iroda által kiadott határozatot. 50% normatív támogatásban részesülnek: A három vagy több gyermekes családok, valamint a tartósan beteg gyermek, az orvos által kiadott igazolás alapján. 11. A gyermekek jogai és kötelességei A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban, egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. /Ktv. 10. (1)/. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. /Ktv. 10 (1), (2), (3)/. Az intézmény ellátja a beilleszkedési zavarok korrekciójával, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermeket veszélyeztető okokat, és törekszik a káros hatások megelőzésére és ellensúlyozására. Szükség esetén a gyerekek érdekében intézkedéseket kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. /Ktv. 41. (6.)/. Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen az óvodába járó gyerekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. /Ktv. 41. (5)/ A gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete ingyenes. /Ktv (1)/ A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, ami a fent megfogalmazottak elérésével, valamint abban az évben, amikor a gyermek a hatodik életévét (május 31.-ig) betölti, válik érvényessé. A szülő kérésére tankötelessé válhat a gyermek, ha december 31.-ig tölti be a hat éves kort. A jogszabályok lehetőséget adnak az óvodai nevelés meghosszabbítására. A szülő kezdeményezésére a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértői és rehabilitációs bizottság

11 véleménye alapján, a gyermek addig maradhat az óvodában, amíg az iskolához szükséges fejlettséget eléri, legfeljebb 8 éves korig. Így lehetőség van arra, hogy a gyermek a hetedik életévének betöltése után is óvodai nevelésben vegyen részt. Ehhez a fenti szakvélemény és az óvoda nevelőtestületének egyetértése szükséges. 12. A szülők jogai és kötelességei A szülő joga az intézmény programjának és a házirendjének megismerése. Beiratkozáskor minden szülő megkapja az óvoda házirendjét, az óvoda vezetője a felvett gyerek szüleinek tájékoztató értekezletet tart, ahol bemutatja az intézmény nevelési programját. Az óvoda konyhájába, fürdőszobájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magatartásáról érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetőjének, pedagógusának hozzájárulása esetén, a foglalkozásokon részt vegyen. A szülőkkel az óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi neveléséről. Biztosítsa gyermeke számára az óvodai nevelésben való részvételét. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Elősegítse gyermekének közösségbe történő beilleszkedését az óvodába, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Az új gyerekek szüleit a tanév megkezdése előtt az óvodavezetője tájékoztatja. A szülők az óvoda rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a gyermekük óvónőjétől. 13. Tájékoztatás kérés lehetősége a szülők részéről A szülők és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében lehetőség nyílik az alábbi esetekben és módon: szülői értekezleten: előre egyeztetett időpontban, nyílt napokon, játszódélutánon, nyilvános ünnepélyeken, fogadóórákon, családlátogatásokon- problémás esetekben, faliújságon lévő információkon keresztül, szülők képviselőjének részvétele a nevelési értekezleten, gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során, szülői értekezleteken: (évnyitó, évzáró, beiskolázást segítő stb.),

12 IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának a mérése a Pajkos nevelési program alapján történik. 1. Az óvoda Pajkos nevelési programja tartalmazza Az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit. Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják, a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. (Ktv. 47. ) A módosított helyi nevelési program bevezetésének időpontja: től, folyamatosan történt. Az óvoda nevelési programját az Országos Óvodai Nevelési Alapprogram határozza meg. A nevelési és pedagógiai programot, a minőségirányítási programját nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (Ktv. 40..) Az SzMSz-t, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A nevelői szobában bármikor megtekinthetőek, tanulmányozhatóak. Jelentkezésnél biztosítani kell a megismerését. Az első szülői értekezleten ismertetni kell a szülőkkel az intézmény működési rendjét. A házirend egy példányát az óvodai beiratkozáskor a szülőknek át kell adni. A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

13 a Pajkos nevelési program alapján mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség (óvodai szülői szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. szolgáltasson megfelelő információt, adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese, munkaközösség vezető. A nevelési év során az óvodavezető minden pedagógus munkáját értékeli legalább 1 alkalommal. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható az óvodavezető helyettes a munkaközösség vezető és a közalkalmazotti tanács elnöke. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, csoportlátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 6. Az ellenőrzési terv készítése Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. 7. Rendkívüli ellenőrzés Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető óvodavezető helyettes, szülői szervezet elnöke.

14 V. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. 1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: A gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre, átadására, valamint a kísérő távozására szükséges. A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az IMIP-ben rögzített partnerlistán szereplőknek Nem működhet az intézményben: Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet. A gyermek felügyeleti időben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ktv (4) bek.

15 VI. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése, az óvodai vezetés szerkezete, és a kapcsolattartás rendje 1. Szervezeti rendszerábra Óvodavezető Óvodavezető helyettes Munkaközösség Közalk.-i tanács Támogató csoport vezető elnöke elnöke Óvodapedagógusok Közalk.-i t. Tám. cs. tagjai Óvodatitkár tagjai Technikai személyzet: Konyhai dolgozó Dajkák Takarító Gondnok - kertész (Folyamatos vonal: alá fölé rendeltségi vonal. Szaggatott vonal: együttműködési kapcsolat.) 2. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével

16 kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, ha az intézmény működtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény élén az óvodavezető áll.(ktv. 54. és 55. ) 2. 1 Az intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési és minőségirányítási programjának működésért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásának szakszerű megszervezéséért, ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért. Az óvodavezető feladata a következő területek szerint csoportosítható: pedagógiai munkaügyi gazdálkodási tanügy-igazgatási Az intézményvezető további feladatai Kapcsolattartás, koordináló tevékenység: o az Önkormányzattal, o gazdálkodást segítő intézménnyel: (GAMESZ), o Pedagógiai Szolgáltató központtal, o Nevelési Tanácsadóval, o Szakmai Szervezetekkel. A felettes szervek, a Közalkalmazotti Tanács informálása.

17 A Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. Az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 3. Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető: írásban meghatároz. A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. 4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: óvodavezető, vezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető, az intézmény választott érdekképviseleti vezetője: (Közalkalmazotti Tanács elnöke). Az óvoda vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező, javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak a jogosultságok szerint. 5. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógusa. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működösével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik Döntési jogkörébe tartozik a nevelési program és módosításának elfogadása, az SZMSZ módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelő testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, IMIP elfogadása, intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek közül tilos a jogkör átruházása: a nevelési program és az SZMSZ elfogadásakor A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.(ktv. 56. )

18 6. A szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéshez. Az óvodavezetői pályázatot írásban véleményezi. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak egy évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására koordinálására. (Ktv. 58. ) A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységeket folytatja: javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásait, javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzi A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását. Elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak nevelési terveit. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 7. A Támogató csoport működtetésének célja, tevékenysége

19 Célja: hogy minőségirányítási rendszerünket sokszínű, a partneri igényeket kielégítő, helyi lehetőségekhez igazodó, innovatív intézményként működtessük. A Pajkos óvoda Minőségirányítási Programjának működtetéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A Támogató csoport vezetője az óvodavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamat felelősök segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a Támogató csoport vezetője felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit az intézmény szintjén és a folyamatok szintjén valósítjuk meg. A IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható a IMIP mellékletek elnevezésű kézikönyvben: pont alatt. A támogató csoport munkájának ellenőrzésére jogosult: óvodavezető. Módszerek: dokumentum ellenőrzés, beszámoltatás, írásos munkajelentés, belső audit A támogató csoport vezetőjének és tagjainak feladatai A támogató csoport vezetőjének feladata: A belső minőségbiztosítási munka irányítása. Részvétel team munkában, a feladatok kitűzésében. Közvetlen munkakapcsolat a tanácsadóval. Közvetlen kapcsolattartás az intézmény vezetőjével. A team tagok feladatai: Részvétel meghatározott feladatok kidolgozásában. Információ gyűjtés munkájuk elvégzéséhez. Egyéni feladatok elvégzése. Team munka keretei: A munkát megelőzően pontosan kerüljön meghatározásra.

20 Elvégzendő feladat. Eszközök, dokumentumok. Információk. Felelősök. Dokumentáció és annak megőrzési módja és határideje. Tanácsadó feladata: A feladat céljának és időkeretének megfelelően: A munka irányítása. Szükséges képzések lebonyolítása. A munkafolyamatok figyelemmel kísérése /segítése, irányítása, felügyelete szükség szerint. Közvetlen munkakapcsolat a támogató csoport vezetőjével. A kapcsolattartás az intézmény vezetőjével. 8. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv. 15., az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és a 17., a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19. rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel A pedagógus munkarendje A Ktv. 1. sz. melléklete szerint a nevelési intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból (csoportban eltöltött: hat és fél órákból), valamint nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a helyettesítési, ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait. (Alapelv: az intézmény zavartalan feladatellátása, az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.) A pedagógus munkakezdés előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles nevelési terveit a helyetteshez eljuttatni. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az intézményvezető adja a helyettes és a munkaközösség vezető javaslatának meghallgatásával A nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát: Logopédus, pszichológus, szakorvos, védőnő, gyógy testnevelő, óvodatitkár, és a dajka.

21 A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a MT. és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban az intézmény vezetője határozza meg. Az óvodatitkár feladatát: a munkaköri leírás, a pénzkezelési szabályzat és az adatvédelmi szabályzat alapján látja el. A dajka feladatát a munkaköri leírás alapján végzi. Az óvodatitkár és a dajka munkakezdés előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. Az óvodatitkár és a dajka a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedni tudjon. 9. A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes heti 1 alkalommal munkamegbeszélést tartanak. Az óvodavezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az óvodavezető gondoskodik. Az ülésre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni a szakmai munkaközösség vezetőjét, és a szülői szervezet elnökét. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, valamint az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben félévente 1 alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. VII. Vezetők és az óvodai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A nevelési intézmény vezetőjének feladata az óvodai szülői szervezettel való együttműködés. A vezetőnek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésére álljon a véleményalkotásra. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata az óvodai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:

22 o információs bázis megadása: (Valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítása, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátása. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodai szülői szervezet jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), o óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal, o az óvodai szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. 2. Az óvodai szülői szervezet kiemelt feladata Javaslattétel az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: az intézmény irányítását érintő kérdésekben, a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját (25 főt) érintő kérdésekben, az intézményben folyó vallási- és hitoktatás idejének- és helyének meghatározásában, a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvételt a szülői szervezet részére biztosítani kell: 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklet 8. Az intézmény szabályozó dokumentumainak nyilvánosságáról, az abban foglaltak tájékoztatásával kapcsolatban Ktv. 40. (12) bek. Egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. Egyetértési jogot gyakoroljon a házirend-, IMIP-, SZMSZ nyilvánosságra hozásának módjáról, az arról való tájékoztatás formájáról, valamint az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosításánál. Dönt: saját működésének rendjéről, munkaterve elfogadásáról, tisztségviselők megválasztásáról. Véleményt nyilváníthat: Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A vállalkozások alapján folyó nevelés és az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. Ktv. 61. (3). A szülői Szervezet évente meghatározhatja az intézményben szervezett tanfolyamok legmagasabb összegét. Kötelező véleményt kérni a szülői szervezettől: Az óvodai munkatervben foglalt nevelési év helyi rendjének megállapításával kapcsolatban, melyről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. (1)-(2) (4)-(7) bek. Rendelkezik.

23 A nevelési program-, az IMIP-, a Házirend elfogadásakor és mindezek módosításakor. A fakultatív hit-, és vallásoktatással kapcsolatos feladat ellátásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. (6) bek., Ktv. 4. (4) bek. Az óvodai szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az óvodai szülői szervezet által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. 3 Az óvodai szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók, az óvodai szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, dokumentum, irat az óvodai szülői szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával. VIII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre: (továbbképzésre való javaslattétel, kitüntetésre való előterjesztés ). A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. 1. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit Döntési jogkörét: a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása,

24 az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek Véleménynyilvánítási jogkörét: a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az egyes óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési intézmény költségvetésében, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben Javaslattételi jogkörét a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak megjelölésével az 1. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. IX. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvodaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az óvoda egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más nevelési intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel.

25 2. A gyermekjóléti szolgálattal. 3. Egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. 4. Egyházak képviselőivel. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan Más nevelési intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai,

26 kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 2. A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 3. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 4. Egyházak képviselőivel való kapcsolattartás