AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 AZ ÁRAM FORRÁSA AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XLI. ÉVFOLYAM SZÁM Az MVM Rt. átviteli hálózatának fejlesztési stratégiája A versenypiaci mérlegkör mûködésének tapasztalatai Az MVM-ADWEST kereskedelmi tevékenysége A ki nem bocsátott szén-dioxid mint áru

2 AZ ÁRAM FORRÁSA A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ PÁL LÁSZLÓ FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON LAPMENEDZSER LUSZTIG ANNA SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS DR. DOBOS GÁBORNÉ GAÁL GÁBOR, OVIT RT. GERSE LAJOS HANTI ÁGOTA, PA RT. HORNAI GÁBOR, MVM PARTNER RT. KERÉNYI A. ÖDÖN KACSÓ ANDRÁS KOVÁCS GYÖRGY KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA KOVÁCS KRISZTINA, MAVIR RT. KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA LUSZTIG ANNA MÜLLER MIHÁLY DR. NAGY ZOLTÁN SIMIG PÉTER, MAVIR RT. DR. SIMON GÁBOR DR. STRÓBL ALAJOS, MAVIR RT. SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR TASI LÁSZLÓ VERÉB TAMÁS MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN DR. GERSE KÁROLY IGÉNYEK, KERESKEDELEM A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZERBEN 1 KACSÓ ANDRÁS ENERGETIKAI TÖRVÉNYKEZÉS AZ EU-BAN 11 TARI GÁBOR AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 17 KORSZERÛBB HATÓSÁGI MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG INTERJÚ RÓNAKY JÓZSEFFEL 23 KIRÁLY GÉZA A VERSENYPIACI MÉRLEGKÖR MÛKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI 26 DR. GOMBAI DÉNES AZ MVM-ADWEST KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE 30 CIVIN VILMOS XLI. ÉVFOLYAM SZÁM A KI NEM BOCSÁTOTT SZÉN-DIOXID, MINT ÁRU 32 DR. STRÓBL ALAJOS A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER FORRÁSOLDALÁNAK TELJESÍTÔKÉPESSÉGÉRÔL LEHETÔSÉGEK ÉS REMÉNYEK 43 KORODI MIHÁLY AZ EURELECTRIC VILLAMOSENERGIA SZÖVETSÉG ÉS MAGYARORSZÁGI TAGOZATÁNAK TEVÉKENYSÉGE 51 GORDOS GABRIELLA IAS KONSZOLIDÁCIÓ 56 DR. HAMAR EDINA A ÉVRE VONATKOZÓ ÚJ ADÓJOGSZABÁLYOK 59 ISSN E SZÁMUNK SZERZÔI 67 SUMMARY OF ARTICLES 68

3 IGÉNYEK, KERESKEDELEM A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZERBEN (2003. AUGUSZTUS-DECEMBER) n A KORÁBBI LAPSZÁMOKBAN BEMUTATTUK A PIACNYITÁS KEZDETI TAPASZTALATAIT, A FOGYASZ- TÓK PIACRA LÉPÉSÉNEK KÖZÜZEMI ÉS VERSENYPIACI KERESKEDELEMRE GYAKOROLT HATÁSÁT. JE- LEN CIKK AZ ELÔBBI HAGYOMÁNYT KÖVETVE A AUGUSZTUS DECEMBER KÖZÖTTI IDÔSZAK JELLEMZÔIT MUTATJA BE. NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN A NYÁRI IDÔSZAKOT A SZÁRAZ, MELEG IDÔ- JÁRÁS KÖVETKEZTÉBEN KÜLÖNÖSEN NAGY VILLAMOSENERGIA-PIACI ÁRAK JELLEMEZTÉK. ENNEK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN IS JELENTKEZETT. AZ ÉV VÉGÉN AZ IDÔJÁRÁS A MEGELÔZÔ ÉVINÉL KEDVEZÔBBEN ALAKULT, ÍGY AZ ÁREMELKEDÉS A NEMZETKÖZI PIACOKON NEM FOLYTATÓDOTT. AZ ÁTTEKINTÉSHEZ AZ MVM RT. ETRM RENDSZERÉBEN, ILLETVE A MAVIR RT. HONLAPJÁN HOZZÁ- FÉRHETÔ MÉRÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOKAT HASZNÁLTUK. EBBÔL ADÓDÓAN A CIKKBELI INFOR- MÁCIÓK INKÁBB AZ ÉRDEKELTEK SZÁMÁRA HASZNOSÍTHATÓ TÁJÉKOZTATÁSNAK, MINT A FOLYAMA- TOK PONTOS, SZÁMSZERÛ BEMUTATÁSÁNAK TEKINTHETÔK. DR. GERSE KÁROLY RENDSZERSZINTÛ VILLAMOSENERGIA- IGÉNYEK ALAKULÁSA A bemutatott idôszakban is megfigyelhetô a bruttó (az erômûvi önfogyasztást és az átviteli hálózati veszteséget is tartalmazó) csúcsteljesítmény igények és a napi bruttó villamosenergia-igények növekedése, a növekedés különösen augusztus hónapban volt jelentôs (1. ábra). A teljesítményigények növekedése, a napi átlaghômérséklet változása a napi kihasználási óraszámok változását is eredményezte (2 6. ábrák). Az egyes hónapok átlaghômérsékleteit tekintve megállapítható, hogy 2003-ban augusztus átlagosan 3,56 C-kal melegebb volt a megelôzô évhez viszonyítva, míg szeptemberben 0,9; októberben mintegy 2,5 C-kal alacsonyabb átlaghômérséklet adódott. Október második felében a megelôzô évinél 12 C-kal alacsonyabb hômérséklet is kialakult, 1. ÁBRA BRUTTÓ TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK VÁLTOZÁSA 2. ÁBRA KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM ÉS A NAPI ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA AUGUSZTUSBAN 3. ÁBRA KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM ÉS A NAPI ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA SZEPTEMBER HÓNAPBAN 4. ÁBRA KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM ÉS A NAPI ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA OKTÓBER HÓNAPBAN 1

4 ami az elôzô évihez viszonyítva 200 MW-tal nagyobb csúcsteljesítmény-igényt eredményezett. Novemberben gyakorlatilag a megelôzô évivel azonos, míg decemberben 2,2 C-kal nagyobb átlaghômérséklet adódott. A napi kihasználási óraszámok öszszehasonlításánál megfigyelhetô, hogy azok szeptember október hónapban a nyári, egyenletesebb terhelésû idôszakokhoz viszonyítva csökkentek, de októberben a napok többségében a hidegebb idôjárás miatt a megelôzô évinél nagyobbra adódtak. Novemberben és decemberben ismét csökkenés, a rendszer hatékonyságának romlása volt megfigyelhetô (4 6. ábrák). Az áramszolgáltató társaságok ellátási területére külsô (hazai és import) forrásokból betáplált villamosenergia-mennyiség munka- és pihenônapi lefutását a megelôzô évi adatokkal összehasonlítva a ábrák mutatják (összehasonlító adatok csak az áramszolgáltatói területek fogyasztására állnak rendelkezésre). Az ábrák alapján megállapítható, hogy az igények lefutása októberig a megelôzô évhez viszonyítva lényegében nem változott, csupán a hangfrekvenciás körvezérlés eltérô alkalmazásának hatása jelentkezik, munkanapokon csökkent a reggeli késôi kikapcsolásból adódó csúcs, növekedett a délutáni völgyidôszaki bekapcsolás nagysága és kezdeti meredeksége. Utóbbi a pihenônapi átlagos lefutáson is megfigyelhetô. Ez a rendszerirányító szabályozási tevékenységénél nehézségeket okozott. November, december hónapokban a munkanapi délutáni völgyidôszaki csúcs közel azonos értéke mellett a délelôtti és esti csúcsidôszaki teljesítményigény MW-tal csökkent. Továbbra is fennáll, hogy a bruttó igények növekedését a nettó igények csak részben, vagy egyáltalán nem követik, ami változatlanul a rendszer hatékonyságának romlására (a Paksi Atomerômû kiesését nagyobb önfogyasztású erômûvek pótolják) mutat. Az átviteli hálózaton, illetve a rendszerszintû üzemirányításba bevont erômûvekbôl értékesített villamos energia mennyisége az elôzô évhez viszonyítva a következôképpen alakult (1. táblázat): 5. ÁBRA KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM ÉS A NAPI ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA NOVEMBER HÓNAPBAN 6. ÁBRA KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM ÉS A NAPI ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA DECEMBER HÓNAPBAN 7. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE BETÁPLÁLT VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AUGUSZTUS HÓNAPBAN 8. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE BETÁPLÁLT VILLAMOS- ENERGIA-IGÉNYEK VÁLTOZÁSA SZEP- TEMBER HÓNAPBAN 1. TÁBLÁZAT HAVI FOGYASZTÁSOK, GWH Augusztus 2711,4 2872,1 Szeptember 2835,3 2803,9 Október 3009,0 2969,8 November 3002,0 2921,0 December 3051,0 2963,0 9. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE BETÁPLÁLT VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK VÁLTOZÁSA OKTÓBER HÓNAPBAN 10. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE BETÁPLÁLT VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK VÁLTOZÁSA NOVEMBER HÓNAPBAN 11. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE BETÁPLÁLT VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK VÁLTOZÁSA DECEMBER HÓNAPBAN 12. ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS TEL- JESÍTMÉNYIGÉNYEK TARTAM- DIAGRAMJA AUGUSZTUS HÓNAPRA 2

5 A tartamdiagramok ( ábrák) alapján megállapítható, hogy augusztusban a napi maximális teljesítményekben elsôsorban a rendkívül meleg idôjárás hatására mintegy 400 MWnyi igénynövekedés jelentkezett, szeptemberben csak a korábban is megfigyelt változások voltak tapasztalhatók, októberben a évi lefutások meredekebbé váltak, míg november december hónapokban a munkaszüneti napi maximális értékek jelentôs csökkenése volt megfigyelhetô. A csúcsértékek és a minimális értékek átlagának változását a 2. táblázat mutatja. 2. TÁBLÁZAT HAVI ÁTLAGOK, MW max min max min Augusztus Szeptember Október November December ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS TEL- JESÍTMÉNYIGÉNYEK TARTAM- DIAGRAMJA SZEPTEMBER HÓNAPRA 16. ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS TEL- JESÍTMÉNYIGÉNYEK TARTAM- DIAGRAMJA DECEMBER HÓNAPRA 19. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT VILLAMOS ENERGIA OKTÓBER HÓNAPBAN 14. ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS TEL- JESÍTMÉNYIGÉNYEK TARTAM- DIAGRAMJA OKTÓBER HÓNAPRA 17. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT VILLAMOS ENERGIA AUGUSZTUS HÓNAPBAN 20. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT VILLAMOS ENERGIA NOVEMBER HÓNAPBAN 15. ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS TEL- JESÍTMÉNYIGÉNYEK TARTAM- DIAGRAMJA NOVEMBER HÓNAPRA 18. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT VILLAMOS ENERGIA SZEPTEMBER HÓNAPBAN 21. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT VILLAMOS ENERGIA DECEMBER HÓNAPBAN 3

6 22. ÁBRA A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓK ÁLTAL IGÉNYBE VETT VILLAMOS ENERGIA OKTÓBER HÓNAPBAN 27. ÁBRA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZER ÖSSZES IMPORTJA NOVEMBER HÓNAPBAN 32. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ IMPORTJA NOVEMBER HÓNAPBAN 23. ÁBRA ELOSZTÓ HÁLÓZATI VESZTESÉG OKTÓBER HÓNAPBAN 28. ÁBRA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZER ÖSSZES IMPORTJA DECEMBER HÓNAPBAN 33. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ IMPORTJA DECEMBER HÓNAPBAN 24. ÁBRA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZER ÖSSZES IMPORTJA AUGUSZTUS HÓNAPBAN 29. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ IMPORTJA AUGUSZTUS HÓNAPBAN 34. ÁBRA VERSENYPIACI IMPORT AUGUSZTUSBAN 25. ÁBRA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZER ÖSSZES IMPORTJA SZEPTEMBER HÓNAPBAN 30. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ IMPORTJA SZEPTEMBER HÓNAPBAN 35. ÁBRA VERSENYPIACI IMPORT SZEPTEMBER HÓNAPBAN 26. ÁBRA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZER ÖSSZES IMPORTJA OKTÓBER HÓNAPBAN 31. ÁBRA A KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ IMPORTJA OKTÓBER HÓNAPBAN 36. ÁBRA VERSENYPIACI IMPORT OKTÓBER HÓNAPBAN 4

7 A közüzemi nagykereskedô értékesítését vizsgálva ( ábra) jól megfigyelhetô a napi átlagos lefutási görbék jellegének szezonális változása. Augusztusban a nyári melegebb idôjárás és az idôszakra jellemzô fogyasztói szokások következtében a csúcsfogyasztás még a nappali (délutáni) völgyidôszakban jelentkezett. Szeptemberben a délutáni völgyidôszaki és esti csúcsidôszaki igény közel azonos volt, októberben egyértelmûen az esti csúcsidôszaki igény volt a magasabb, a nappali és délutáni völgyidôszaki csúcsigény kiegyenlítôdött. Októberben megfigyelhetô a korai sötétedés pihenônapi délutáni fogyasztásokra gyakorolt hatása is. November, december hónapokban a csúcs munkanapokon az esti csúcsidôszak kezdeti idôpontjának közelében alakult ki. Az ábrák alapján megállapítható, hogy a közüzemi villamosenergiaigény havi átlagos minimuma munkanapokon , decemberben 3200 MW, pihenônapokon , decemberben 3000 MW közelében volt. Ez a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb teljesítmény nagy igényeket támaszt a menetrend elôkészítéssel szemben, gyakran vezet alaperômûi üzemmódban üzemeltetendô berendezések esetenkénti elsôsorban hétvégi leállítására, a Paksi Atomerômû blokkjainak visszaterhelésére. A közüzemi értékesítés és fogyasztás (22. ábra), amely a MAVIR honlapján hozzáférhetô adatok alapján készült, így felbontása pontatlanabb és a változások hatásai kisebbek) különbségét a 23. ábrán bemutatott, az elosztó hálózati forgalom százalékában meghatározott elosztó hálózati veszteség adja. (A közelítô jelleg miatt csak az október hónapi értékeket mutatjuk be.) IMPORT KERESKEDELEM A magyar villamosenergia-rendszer összes importjának átlagos lefutását a ábrák mutatják. Az összes import a vizsgált idôszak elsô hónapjaiban munkanapokon, csúcsidôszakban tartósan MW között volt, novemberben meghaladta az 1200 MW-ot, decemberben visszaesett 1050 MW alá. Az augusztusi értékeket bemutató 24. ábrán megfigyelhetô munkanapi import csökkenése, ami elsôsorban a versenypiac kereskedelmi tevékenységével van összefüggésben, részletes magyarázatát a következôkben mutatjuk majd be. Az összes importon belül a közüzemi import a fogyasztói igények változását követô menetrendek alapján történik ( ábra). Ezzel a közüzemi import a szerzôdések adta korlátokon belül hozzájárul a rendszer szabályozhatóságának javításához. Az ábrák alapján megfigyelhetô a közüzemi menetrendes import teljesítményigényének kismérvû növekedése az augusztusi, mintegy 680 MW-ról az októberi 770 MW-ra (a paksi III. sz. blokk karbantartás miatti hiányát kellett pótolni), illetve a december havi csökkenés. A versenypiaci import, amelynek átlagos alakulását a ábrák mutatják, a fogyasztói igények változásával ellentétes lefutású. Augusztusban és októberben a völgyidôszaki import nagysága általában meghaladja a csúcsidôszaki import nagyságát, szeptember hónapban a rendszerirányító kezdeményezésére a versenypiaci import napon belüli változása is követte a rendszerszintû igények változását. A napon belüli ingadozások különösen augusztusra (34. ábra) jellemzôek, amikor különösen a munkanapi csúcsidôszaki import csaknem 100 MW-tal volt alacsonyabb az éjszakai völgyidôszaki importnál. Ennek alapvetô oka a szomszédos országok piacán elérhetô lényegesen nagyobb értékesítési ár lehetett, a fogyasztók ellátásához szükséges, importból hiányzó mennyiséget a versenypiac elsôsorban a nagyon olcsó hazai kiegyenlítô energiapiacról pótolta. A tendencia októberben, munkanapokon ismét jelentkezett, oka az augusztusival azonos, a szomszéd országok versenypiaci árainak növekedése volt. Mivel a kiegyenlítô energiaszolgáltatást a közüzem biztosítja a teljes rendszer részére, az elôbbi módon történô versenypiaci import egyrészt megnöveli a csúcsidôszakban üzemben tartandó forgótartalékot, nehezíti a rendszer szabályozhatóságát, másrészt a közüzem ezen keresztül is folyamatosan keresztfinanszírozza a versenypiacot. A helyzeten csak a kiegyenlítô energiapiac 37. ÁBRA VERSENYPIACI IMPORT NOVEMBER HÓNAPBAN 38. ÁBRA VERSENYPIACI IMPORT DECEMBER HÓNAPBAN 39. ÁBRA MENETRENDI ELTÉRÉSEK OKTÓBER HÓNAPBAN 40. ÁBRA EGY JELLEMZÔ NAP TERV TÉNY ÉRTÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 41. ÁBRA KÖZÜZEMI MENETRENDEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 5

8 42. ÁBRA OKTÓBER VÉGI MUNKASZÜNETI NAPI IGÉNYGÖRBÉK LEFUTÁSA 43. ÁBRA VERSENYPIACI VILLAMOSENERGIA- ELLÁTÁS OKTÓBER KÖZÖTT 44. ÁBRA VERSENYPIACI VILLAMOSENERGIA- ELLÁTÁS NOVEMBER ELEJÉN 45. ÁBRA KÖZÜZEMI MENETRENDEK ÖSSZEHA- SONLÍTÁSA AZ ÉV VÉGI IDÔSZAKRA 46. ÁBRA AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK TERÜLETÉRE (AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT IGÉNYBEVÉTELÉVEL, ILLETVE A KÖZ- ÜZEMI NAGYKERESKEDÔKNEK ÉRTÉ- KESÍTÔ ERÔMÛVEKBÔL) BETÁPLÁLT VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK ELTÉRÉSE szabályozásának módosításával, a tényleges kiegyenlítési költségek okozathelyes megfizettetésével lehet változtatni. November december hónapban feltehetôen a közüzemi nagykereskedô rendszeres éjszakai többletértékesítésének importra gyakorolt kedvezô hatása is jelentkezett. MENETRENDKÉSZÍTÉS Az MVM Rt. saját menetrend készítésének bevezetésével, a menetrendi eltérések folyamatos elemzésével lényegesen javítani lehetett a menetrendek pontosságát. Ennek ellenére, mint azt október hónapra a 39. ábra mutatja, átlagosan ±200 MW tartományon belül vannak, de az elôre nem becsülhetô fogyasztói igényváltozások esetén ennél nagyobb értékek is adódnak. Lényeges változás, hogy megszûntek a korábbi idôszakra jellemzô csak pozitív eltérések (túltervezések), és esetenként alultervezés is megfigyelhetô. A menetrendi eltéréseken belül gond általában az éjszaki völgyidôszaki minimumoknál jelentkezik, mivel ez gyakran a Paksi Atomerômû nem tervezett, vagy a tervezettnél nagyobb visszaterhelésére vezet. Így a következô idôszakban elsôsorban ezen éjszakai völgyidôszak elôrejelzési pontosságát kell javítani. Október egy jellemzô napjára (40. ábra) bemutatott terv tény összehasonlítás alapján is megállapítható, hogy a menetrendkészítés a napok nagy részében a tényértékeket jól megközelítô menetrendi elôre jelzéseket ad, ugyanakkor az idôjárási hatások, illetve a hangfrekvenciás körvezérlés által befolyásolt éjszakai völgyidôszaki és délutáni völgy - csúcsidôszaki tartományokban az elôrejelzés pontossága kisebb. A munkaszüneti napok összevonása rendkívül alacsony napi maximális teljesítményt eredményezett, így az ünnepnapok, munkaszüneti napok körül a menetrendkészítésnél nagy bizonytalanságok jelentkeztek. Októberben a legnagyobb eltéréseket az október 23-a körüli munkaszüneti napokon tapasztaltuk, így erre az idôszakra az eltéréseket befolyásoló tényezôk hatását külön is megvizsgáltuk. A 41. ábrán a menetrendi ér- 47. ÁBRA VERSENYPIACI VILLAMOSENERGIA- ELLÁTÁS DECEMBER VÉGÉN 48. ÁBRA VERSENYPIACI FOGYASZTÓK IGÉNYE AUGUSZTUS HÓNAPBAN 49. ÁBRA VERSENYPIACI FOGYASZTÓK IGÉNYE SZEPTEMBER HÓNAPBAN 50. ÁBRA VERSENYPIACI FOGYASZTÓK IGÉNYE OKTÓBER HÓNAPBAN 51. ÁBRA VERSENYPIACI FOGYASZTÓK IGÉNYE NOVEMBER HÓNAPBAN 6

9 52. ÁBRA VERSENYPIACI FOGYASZTÓK IGÉNYE DECEMBER HÓNAPBAN 53. ÁBRA ÁTVITELI HÁLÓZATON, ILLETVE RENDSZERIRÁNYÍTÁSBA BEVONT ERÔMÛVEKBÔL ELLÁTOTT VERSENY- PIACI IGÉNY OKTÓBER HÓNAPBAN 54. ÁBRA MENETRENDES KÖZÜZEMI ÉRTÉKESÍTÉS A VERSENYPIAC RÉSZÉRE SZEPTEMBER HÓNAPBAN 55. ÁBRA MENETRENDES KÖZÜZEMI ÉRTÉKESÍTÉS A VERSENYPIAC RÉSZÉRE OKTÓBER HÓNAPBAN 56. ÁBRA MENETRENDES KÖZÜZEMI ÉRTÉKESÍTÉS A VERSENYPIAC RÉSZÉRE NOVEMBER HÓNAPBAN tékek és eltérések összehasonlítása, míg a 42. ábrán az október közötti munkaszüneti napok közüzemi villamosenergia-igény lefutásainak változása látható. Megállapítható, hogy a vizsgált idôszakban nemcsak az igények nagyságában, hanem a lefutási görbék alakjában is lényeges eltérés van a szokásos munkaszüneti napokhoz viszonyítva. A napi lefutásokat bemutató ábráról jól megállapítható, hogy az egyébként hétköznapnak számító október én a hangfrekvenciás körvezérlés mûködtetése nem a munkaszüneti napoknak, hanem a hétköznapoknak megfelelôen történt, miközben 23-án az általános munkaszünet miatt az igény mintegy 220 MW-tal alacsonyabb volt a reggel 6, délután 17 óra közötti idôszakban án a hangfrekvenciás körvezérlés a szokásos rendnek megfelelôen mûködött. Különleges lefutás jellemezte az ábrán külön be nem mutatott október 18-át (szombatot) is, amely délelôtt munkanapi jelleget, délután, illetve este munkaszüneti napi jelleget mutatott. Nyilvánvaló, hogy az egyes görbék közötti eltéréseket még azonos naptípusok esetén is befolyásolja az eltérô napi középhômérséklet, de a különféle jellegû napok összehasonlításából jól becsülhetô az egyes naptípusok közötti tényleges fogyasztási eltérés, és ennek felhasználásával a következô idôszakra vonatkozóan, figyelembe véve a munkanap áthelyezéseket, hétköznapra esô munkaszüneti napokat, az elôrejelzés pontossága javítható, és megelôzhetô a Paksi Atomerômû indokolatlan visszaterhelése. Az eltérések elemzése során felvetôdött az is, hogy a nagy igény-forrásoldali eltéréseket talán nem is a közüzem igényének változása, hanem a versenypiac tevékenysége eredményezte (pl. azáltal, hogy az import jellegét nem változtatta meg és emiatt csökkent a hazai villamosenergia-igény). Ennek ellenôrzésére részletesen elemeztük a versenypiac igényének változását, és az ellátáshoz igénybe vett források összetételét is. Az elemzés eredményét a 43. ábra mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy a versenypiaci igény az október 22-i munkanapot követôen lé- 57. ÁBRA MENETRENDES KÖZÜZEMI ÉRTÉKESÍTÉS A VERSENYPIAC RÉSZÉRE DECEMBER HÓNAPBAN 58. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI FOR- RÁSOKBÓL AUGUSZTUS HÓNAPBAN 59. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI FOR- RÁSOKBÓL SZEPTEMBER HÓNAPBAN 60. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI FORRÁSOKBÓL OKTÓBER HÓNAPBAN 61. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI FOR- RÁSOKBÓL NOVEMBER HÓNAPBAN 7

10 nyegesen csökkent, október 23-án az általános munkaszünet miatt alacsonyabb volt, mint a szokásos munkaszüneti napokon, majd október 27-én a szokásos munkanapi értékre növekedett. Az igények csökkenésével összhangban csökkentették az import nagyságát is, miközben a hazai beszerzés kismértékben növekedett. Látható, hogy a hazai vásárlás amelyet MAVIR Rt. tájékoztató adatainak felhasználásával számítottunk feltehetôen a mérési értékek szórása, az átlagolás kiegyenlítô hatása miatt jelentôs ingadozásokat mutat. A versenypiac kiegyenlítô villamos energia iránti igénye 22-én, illetve én volt jelentôsebb. A versenypiac elôbbi jellemzôi alapján nyilvánvaló, hogy menetrendbe állított erômûvek jelentôs visszaterhelését elsôsorban a közüzem igény elôrejelzésének pontatlansága eredményezte. Október 23-hoz hasonlóan rendkívül alacsony közüzemi villamosenergia-igény adódott november hó elején is, amely nagy menetrendi túltervezést eredményezett. Az eltérést ez esetben sem a versenypiaci fogyasztók, kereskedôk tevékenysége eredményezte. A versenypiaci fogyasztás és forrásösszetétel alakulását bemutató 44. ábra alapján megállapítható, hogy a versenypiaci fogyasztás a munkaszüneti nap igényt csökkentô hatásától eltekintve közel egyenletesen alakult. Ugyanez jellemezte a feljogosított fogyasztók hazai vásárlásának lefutását és a versenypiaci import alakulását is (az utóbbi november 1 2-án tartalmazza a rendszerirányító által a rendszerszabályozás javítására beszerzett import hatását is). Részletes információk nélkül nem magyarázható a versenypiaci importnál a reggeli idôszakban elôforduló mintegy 100 MW-os rövid idôtartamú rendszeres növekedés (feltehetôen a rendszerszabályozás elôsegítésére végzett rendszerirányítói tevékenység következménye), illetve a feljogosított fogyasztók hazai vásárlásánál az esti csúcsidôszakot követô idôszakban jelentkezô teljesítménynövekedés. A feljogosított fogyasztók elvándorlása, illetve a fogyasztás szokásos megváltozása következtében az év végén is jelentôs eltérések jelentkeztek. A napi igénylefutásokat a 45. ábra, míg az áramszolgáltató társaságok területére az átviteli hálózat igénybevételével betáplált villamosenergia-igények változását a 46. ábra mutatja. Utóbbiból könnyen megállapítható, hogy karácsonyt megelôzôen, illetve a karácsonyi munkaszüneti napokon 400 MW-os igénycsökkenés is jelentkezett (a rövid idôszak alatti nagy eltérésváltozás az egyébként munkanapnak számító napokon elsôsorban a hangfrekvenciás körvezérlés alkalmazásával van összefüggésben). A feljogosított fogyasztók ezen idôszakbeli tevékenységét vizsgálva (47. ábra) megállapítható, hogy a versenypiaci importot egyáltalán nem, míg hazai vásárlásaikat csak részben illesztették a munkaszüneti napok miatt jelentôsen lecsökkent fogyasztásokhoz. Ennek következményeként elsôsorban december én jelentôs mennyiséget értékesítettek a kiegyenlítô villamosenergia-piacon, amely a közüzemi nagykereskedô erômûvi egységeinek viszszaterhelésével járt. FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK FOGYASZTÁSA A versenypiaci fogyasztás átlagos lefutását a MAVIR Rt. honlapján található adatok alapján a ábrák mutatják. Az ábrákat összehasonlítva megállapítható, hogy a versenypiac villamosenergia-igényének nagysága augusztus október hónapban csak kismértékben növekedett, munkanapokon MW-ról MW-ra, november december hónapokban a munkanapi teljesítményigény elérte a MW-ot. Megfigyelhetô a napon belüli jellegzetes idôszakok változása, munkanapokon elsôsorban a kétmûszakos felhasználás, hétvégeken elsôsorban az éjszakai fogyasztás nagyobb, a napon belüli eltérés azonban nem haladja meg az 50 MW-ot. A munkanapi teljesítményigények változásából megfigyelhetô az elsô mûszak végi (13 14 óra közötti) teljesítményigény csökkenés, valamint a 17 óra körüli visszaesés is (utóbbi november december hónapokban alig érzékelhetô). Különösen a munkanapi 62. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI FOR- RÁSOKBÓL DECEMBER HÓNAPBAN 63. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI, NEM KÖZÜZEMI FORRÁSOKBÓL NOVEMBER HÓNAPBAN 64. ÁBRA VERSENYPIAC BESZERZÉSE HAZAI, NEM KÖZÜZEMI FORRÁSOKBÓL DECEMBER HÓNAPBAN 65. ÁBRA VERSENYPIAC ÁTLAGOS KIEGYENLÍTÔ PIACI BESZERZÉSE OKTÓBER HÓNAPBAN 66. ÁBRA VERSENYPIAC KIEGYENLÍTÔ PIACI BESZERZÉSE A KÖZÜZEMBÔL OKTÓBER HÓNAPBAN 8

11 67. ÁBRA VERSENYPIAC KIEGYENLÍTÔ PIACI BESZERZÉSE A KÖZÜZEMBÔL NOVEMBER HÓNAPBAN 68. ÁBRA VERSENYPIAC KIEGYENLÍTÔ PIACI BESZERZÉSE A KÖZÜZEMBÔL DECEMBER HÓNAPBAN 69. ÁBRA RENDSZERSZABÁLYOZÁS SZEPTEMBER ÉN 70. ÁBRA KIEGYENLÍTÔ VILLAMOS ENERGIA ÁTLAGÁRA 71. ÁBRA KÖZÜZEMI PORTFOLIÓBA LEKÖTÖTT ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TELJESÍTMÉ- NYE OKTÓBER HÓNAPBAN nappali igénynövekedés fényében tekinthetô indokolatlannak az ugyanezen idôszakbeli versenypiaci import teljesítménycsökkentés (amely november december hónapokban már csak alig jelentkezett). A fogyasztói igényeket az alaphálózatról és a rendszerirányításba bevont erômûvekbôl kielégített aránynyal (ennek átlagos lefutására egy jellemzô példát október hónapra a 53. ábra mutat) összehasonlítva megállapítható, hogy utóbbi lefutása (a pontosabb felbontástól eltekintve is) a fogyasztói igényekhez viszonyítva lényegesen nagyobb ingadozásokkal jellemezhetô. Ez is igazolja, hogy a napon belüli változó fogyasztói igények kiszabályozása elsôsorban a kiegyenlítô szabályozással történik. Az összesen 459,34 GWh (MAVIR Rt. adat) október havi versenypiaci fogyasztásból 435 GWh értékesítésében az alaphálózat, illetve a közüzemi portfolióba értékesítô erômûvek is közremûködtek. A versenypiacot a menetrendes közüzemi értékesítés ( ábra) elsôsorban éjszaki völgyidôszaki jellege is (az ábrán a negatív számok a közüzembôl történô értékesítésre utalnak) a csúcsidôszaki importra, illetve a versenypiacra értékesítô erômûvek csúcsidôszaki igénybevételére ösztönözné. (Ne tévesszen meg senkit, hogy a kapacitásaukción értékesített 85 MW zsinór villamos energia helyett az értékesítés minimuma szeptember hónapban 0 10 MW között ingadozott. Ennek oka az, hogy a közüzem a versenypiacon nemcsak értékesít, hanem folyamatosan vásárol is.) Jól megfigyelhetô az éjszakai völgyidôszaki értékesítés egyre növekvô aránya ( ábrák). A vizsgált idôszak elején ( ábra) a hazai források (beleértve a közüzemi nagykereskedô menetrendes értékesítését is) igénybevételére döntôen a nappali mûszakokban került sor. November december hónapokban ( ábra) a hazai forrásokból történô beszerzéseknél az éjszakai beszerzés elsôsorban a növekvô közüzemi értékesítés hatására meghaladja a nappali idôszaki beszerzést. A nem közüzemi forrásokból történô versenypiaci beszerzéseknél munkanapokon ( ábra) a nappali idôszaki beszerzés nagysága meghaladja az éjszakai idôszaki beszerzések nagyságát, azaz a versenypiacra termelô erômûvek is hozzájárulnak a rendszer szabályozhatóságának javításához (ugyanakkor december hónapban az esti csúcsidôszakot követôen rendszeresen megfigyelhetô a versenypiaci források értékesítésének növelése, ami a rendszerszabályozásra kedvezôtlen hatású). KIEGYENLÍTÔ VILLAMOS ENERGIA A hazai vételezésben, mint azt az október , december közötti idôszakok elemzésénél is bemutattuk, lényeges szerepe van a kiegyenlítô energiabeszerzésnek. Az október hónapra (65. ábra) bemutatott értékek munkanapokra és szombatra átlagosan 100 MW-os csúcsidôszaki vételezést mutatnak, de pihenônapi esti csúcsidôszakban is jelentôs kiegyenlítô piaci igény jelentkezik. A (menetrendes és tényeltérések különbségeit) kiegyenlítô energia fokozottabb igénybevételében közrehat a még mindig rendezetlen nagyon olcsó kiegyenlítô energiaár. A tényleges költségek áralkalmazásnál történô elérésére irányuló kezdeményezéseink (nagyobb arányú vételezés esetén büntetô szorzótényezôk alkalmazása) ez ideig még nem vezettek eredményre. A kedvezô változások ellenére még mindig jelentôs a nem szerzôdött, kiegyenlítô piaci villamosenergia-beszerzés. Munkanapokon ennek csúcsértéke októberben a MW-ot is elérte (66. ábra), november december hónapban a csúcsértékek nagysága kismértékben csökkent, de az eltérés jellege a rendszerirányító beavatkozását (november 1 2.), illetve az ünnepnapok hatását (december ) kivéve csaknem kizárólag többletvételezés ( ábrák). Ennek alapvetô oka a kiegyenlítô villamosenergia-piaci árakhoz viszonyított alacsony értéke. Az ár alakulásában közrejátszik a Kereskedelmi Szabályzat kiegyenlítô villamos energia ármeghatározásra vonatkozó a menetrend betartását nem ösztönzô szabályozása, az egyidejû fel- és le- 9

12 szabályozás (szeptember re a 69. ábra mutatja), illetve az, hogy a forgótartalékok biztosítása esetenként nem csak a legnagyobb növekmény költségû egységekbôl történik. Az egyidejû le-, felszabályozás minimálására, a kiegyenlítô piac közüzemet terhelô és a versenypiacot kiegyenlítô energiafogyasztásra ösztönzô kedvezôtlen hatásainak csökkentésére további módosítások szükségesek. Ennek egyik módja lehet a külön fel-, és leszabályozási ár megszüntetése, a kiegyenlítô energia árának az adott mérési idôintervallum átlagárával, vagy csak felszabályozási átlagárával történô figyelembevétele. A kiegyenlítô villamos energia elôbbi idôszaki felszabályozási, leszabályozási átlagárát bemutató 70. ábra alapján megállapítható, hogy az átlagárak az egyidejû le-, és felszabályozás mellett nagy szélsô értékeket vesznek fel, esetenként a felszabályozási átlagár a leszabályozási átlagárnál alacsonyabb. A szórás, a valóságos folyamatokat torzító nagyság az egyidejû fel-, leszabályozások minimálásával, a növekményköltség-sorrend betartásával csökkenthetô, ugyanakkor célszerû a menetrendi eltéréstôl függô szorzó tényezôk mielôbbi alkalmazása. KÖZÜZEMI ERÔMÛVEK IGÉNYBEVÉTELE A közüzemi erômûvek átlagos igénybevétele a bemutatott idôszakban érdemben nem változott. Az októberi átlagértékeket bemutató 71. ábra alapján megállapítható, hogy munkanapokon átlagosan 1300 MW-nyi min-max igény közötti teljesítménykülönbséget kell kielégíteni. Ez a hazai erômûparkra jellemzô összetétel mellett rendszeresen szükségessé teszi az erômûvek gyakori indítását, leállítását is. A rendszer szabályozásában a korábbi idôszak gyakorlatához hasonlóan elsôsorban a Dunamenti és a Tiszai, valamint a Csepeli Erômûvek vesznek részt, de jelentôs a Mátrai Erômû szabályozási célú igénybevétele is, és esetenként, elsôsorban a pontatlanul elôre jelzett éjszakai völgyidôszakokban a Paksi Atomerômû visszaterhelésére is sor kerül. Erre tekintettel is indokolt a decemberi aukción tervezett éjszakai völgyidôszaki értékesítés. Fontos azonban annak rögzítése, hogy a rendszeres eladás az esetenkénti pontatlan elôrejelzés kockázatát nem szünteti meg, csak a hatását mérsékli, így az esetenkénti paksi visszaterheléseket még folyamatos völgyidôszaki eladás esetén sem lehet kizárni. n HÍREK Büki Gergely ERÔMÛVEK címmel egyetemi tankönyv és szakkönyv jelent meg a Mûegyetemi Könyvkiadó gondozásában. A könyv kiadását az Oktatási Minisztérium Felsôoktatási Tankönyvtámogatási Pályázata, a Dunamenti Erômû Rt., a Magyar Villamos Mûvek Rt., a Mátrai Erômû Rt. és a Paksi Atomerômû Rt. támogatta. A 20. századot a villamosság évszázadának tekintik, amelynek megalapozásában az erômûvek meghatározó szerepet játszottak. Az idôk során a felhasznált primerenergia, a munkaközeg és a nagyság szerint sokféle erômûtípus alakult ki. Az Erômûvek tankönyv/szakkönyv ismerteti az erômûvek különbözô típusait, egységes szemlélettel elemzi energiaátalakításuk folyamatát és energetikai hatékonyságát, a korszerû közcélú és decentralizált, a hagyományos és alternatív erômûmegoldások felépítését, és azok mûszaki-gazdasági jellemzôit. Az 1 2. fejezet a villamosenergiaigényeket, a kihasználás jellemzôit és az erômûköltségeket ismerteti. A 3 9. fejezetben a hagyományos gôzerômûvek és atomerômûvek kérdései szerepelnek, köztük: gôzkörfolyamatok, kezdôjellemzôk és újrahevítés, tápvíz-elômelegítés, kondenzációs jellemzôk és hûtôrendszer, erômûvi gôzkazánok, atomreaktorok és gôzturbinák. A fejezet az erômûvi gázturbinákat, a gázturbinás és kombinált gáz/gôz körfolyamatú erômûveket, illetve a gázturbinák és gôzerômûvek együttmûködését ismerteti szénhidrogén és szénbázis esetén. A 14. fejezetben az alternatív, elsôsorban a megújuló energiákat hasznosító erômûvek kapnak helyet, köztük: víz- és szél-, nap-, bio-, hulladéktüzelésû és geotermikus erômûvek, tüzelôanyag-cellák. A 15. fejezet az együttmûködô villamosenergia-rendszer néhány üzemviteli és gazdasági hatását vizsgálja. A könyv a technológiákkal egységben mutatja be a környezettudatos villamosenergia-termelô megoldásokat, a 16. fejezet átfogóan is ismerteti az erômûvek globális, a klímavédelemmel összefüggô kérdéseit. A könyv terjedelme 612 oldal. Ára mûbôrkötésben, színes borítóval 5250 Ft. A könyv megvásárolható vagy megrendelhetô: Mûegyetemi Kiadó, 1111 Budapest, Goldmann György tér 3. V2 épület Telefon: , kiado@kiado.bme.hu, 10

13 ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE- HOZVA AZ EURÓPAI UNIÓ ELÔDJÉT. MEGFOGALMAZÁSUK SZERINT AZ ÚJ KÖZÖSSÉG FELADATA A KÖZÖS PIAC MEGTEREMTÉSÉVEL, VALAMINT A TAGÁLLAMOK GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FOKOZA- TOS EGYMÁSHOZ KÖZELÍTÉSÉVEL AZ EGÉSZ KÖZÖSSÉGBEN A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG HARMO- NIKUS FEJLÔDÉSÉNEK ELÔMOZDÍTÁSA, FOKOZOTT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT BÔVÍTÉSE, STABILITÁSÁ- NAK FOKOZÁSA, AZ ÉLETSZÍNVONAL GYORS ÜTEMÛ EMELÉSE, VALAMINT A KÖZÖSSÉGHEZ TARTO- ZÓ ORSZÁGOK SZOROSABB KAPCSOLATAINAK KIÉPÍTÉSE. KACSÓ ANDRÁS " Az alapító hat ország (Benelux államok, Francia-, Német- és Olaszország) nem véletlenül nevezte az új szervezetet közös piacnak, hiszen hittek a piaci mechanizmusok hatékonyságában és abban, hogy a bonyolult társadalmi viszonyok jó irányba terelhetôk ennek révén. Ennek legfontosabb fogalmai: n Perszonalitás; az egyes emberek mint személyek tisztelete, autonómiájának figyelembe vétele. n Szolidaritás; együttmûködés a másik emberrel, különösen, ha az segítségre szorul. n A közjó támogatása; a teljes közösség, nemcsak csoportok, pártok, osztályok érdekeinek elômozdítása, fejlesztése. n Szubszidiaritás elvének alkalmazása; amelynek értelmében a társadalmi hierarchián belül az egyes döntéseket a lehetô legalacsonyabb szinten kell meghozni, magasabb szint csak az alsóbb szint kérésére, hozzájárulására veheti át a döntési jogkört. A közösség alapító okirata, az ún. Római Szerzôdés március 27-én került aláírásra. Ezt a dokumentumot (közkeletû angol rövidítése Treaty) idôrôl idôre a közösség kormányainak egyetértésével bôvítették az új igényeknek megfelelôen, ill. az aktualitásukat vesztett részeket törölték, de következetesen ragaszkodtak az alapelvekhez. A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE Témánk szempontjából lényeges, hogy a Római Szerzôdés bizonyos esetekben kivételt tesz a versenyszabályok alól, vagy speciális jogosítványokat ad akkor, amikor valamely különlegesen fontos tevékenységrôl van szó. Ezek közül számunkra a szolgáltatások bírnak jelentôséggel. A Római Szerzôdés 60. cikkelye definiálja a szolgáltatásokat a következôképpen: Szolgáltatásnak a jelen szerzôdés értelmében olyan teljesítések tekinthetôk, amelyek rendszerint ellenszolgáltatás fejében történnek, de nem vonatkoznak rájuk az áru, a tôke és a személyek szabad mozgásának elôírásai. A Római Szerzôdés a szubszidiaritás elvének megfelelôen nem részletezi a szolgáltatásokat, csupán utal bizonyos területekre. Nyilvánvalóan a tagállamoknak kell a mindennapok tapasztalata alapján tartalommal feltölteni ezt a fogalmat. Fontos dolog, hogy ezekben az esetekben kettôsség érvényesülhet: egyrészt a piac szabályai, másrészt bizonyos kivételek, specialitások. A versenypiaci szabályok alóli kivételeket a 90. cikkely (2) bek. definiálja. Azon vállalatok számára, amelyek általános gazdasági érdekû szolgáltatásokkal vannak megbízva, vagy pénzügyi monopólium jellegûek, e szerzôdés elôírásai, különösen a versenyre vonatkozó szabályok annyiban érvényesek, amennyiben ezen elôírások alkalmazása a rájuk ruházott feladatok teljesítését jogilag vagy ténylegesen nem akadályozza. Új fogalomként jelenik meg az általános gazdasági érdekû szolgáltatások (Services of general economic interest). Az elmúlt évtizedek gyakorlatában ide tartoztak több minden más mellett a vezetékes energiaszolgáltatások, különösen a villamosenergia- és gázszolgáltatás, majd a távhôszolgáltatás. Mint késôbb majd látszik, az általános gazdasági érdekû szolgáltatások kapcsán pénzügyi kérdések is felvetôdnek. A Római Szerzôdés megakadályozandó a különféle célok és eszközök összemosását, a 92. cikkelyben meghatározza az állami támogatásokat, felhíva a figyelmet, hogy ezek nem torzíthatják a versenyt, sôt nem is fenyegethetnek a torzítással. Ugyancsak összeegyeztethetetlen az alapdokumentummal, ha ezek a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásolják. Ezután a 92. cikkely részletesen elemzi azokat a területeket, ahol állami támogatás elfogadható. A Római Szerzôdés legújabb változata a Nizzában elfogadott módosítás. Ez a változat is tartalmazza a fent ismertetett részeket, csupán a cikke- 11

14 lyek számozása változott. Mint ismeretes, elfogadás elôtt áll az Európai Unió új alapszabálya (Constitution for Europe). A július 18-i változat szerint a 60. cikkelynek a III-30., a 90. cikkelynek a III-55. és a 92. cikkelynek a III-57. pont felel meg. Ezt kiegészíti a III-6. pont, ahol az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokkal kapcsolatban utal a szöveg arra, hogy közös alapelveket és kondíciókat kell betartani, valamint hogy ezek a szolgáltatások a szociális problémák megoldását és a területi kohéziót kell, hogy szolgálják. A SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ JOGANYAG Az Európai Unió joganyagai hosszú ideig nem foglalkoztak az alapvetô vezetékes energiaszolgáltatásokkal, monopol, ill. oligopol viszonyok uralkodtak az egyes tagállamokban. A 80-as évek közepére érett meg a helyzet arra, hogy európai uniós irányelvek (direktívák) szülessenek ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban. A folyamat elindításának három fô oka volt: n Az extenzív iparfejlesztés befejezôdött, az energiaigények változása telítôdést mutatott, aminek következtében viszonylag sok szabad kapacitás állt rendelkezésre a villamosenergia- és gázszolgáltatáson belül. n A szolgáltatások biztonsága nagy volt, de ehhez viszonylag magas árak kapcsolódtak. n A piacosítás elsô kísérletei Nagy- Britanniában bizonyos sikereket mutattak fel, elsôsorban az állam és a befektetôk vonatkozásában. A lakossági árcsökkenés csak látszólag kapcsolódott a piacnyitáshoz, oka a technológiai hatásfok-növekedés és megújulás volt (a földgáz megjelenése a villamosenergiaiparban, kiváltva az elavult széntüzelésû technológiát). Mintegy 8 évi munkával és sok kompromisszummal alakult ki a villamosenergia-direktíva és mintegy másfél évvel késôbb a gázdirektíva. A villamos energiával foglalkozó 96/92/EC dokumentum december 19-én, a gázszolgáltatással foglalkozó 98/30/EC dokumentum február 12-én került elfogadásra. A két dokumentum pedig 1999-ben, ill ben lett hatályos. Mindkét direktíva szövege törekszik az azonosságra. Szinte csak a legszükségesebb fogalmak változnak a villamos energiáról a gázra való áttérésnél. Amikor a villamosenergia-direktíváról beszélünk, az azt jelenti, hogy megállapításaink a gázdirektívára is szinte változtatás nélkül alkalmazhatók. A 96/92/EC IRÁNYELV A dokumentum már a hivatkozások keretében a (11) pontban utal a szubszidiaritás elvére, miszerint közösségi szinten kell kialakítani a keretszabályozást biztosító általános elveket, de ezek részletes alkalmazását a tagállamokra kell bízni, ezzel lehetôvé téve az egyes tagállamok számára, hogy maguk válasszák meg az adott helyzetüknek legjobban megfelelô rendszert. A direktíva a fentieknek megfelelôen általánosságokat fogalmaz meg, de ezek jól körülhatárolható, viszonylag szûk döntési lehetôséget jelentenek az egyes tagállamok számára. A sokak által jól ismert dokumentum fô jellemzôi a következôk: n Csupán a vezetéküzemeltetés és a rendszerirányítás maradhat meg monopóliumnak regulált mûködéssel és árakkal. n Az egyes tevékenységek szigorú szétválasztásra kerülnek elsôsorban pénzügyileg, de esetenként szervezetileg is, a keresztfinanszírozás megakadályozása és az átláthatóság érdekében. n A piacra lépés szabadságát szigorú szabályok védik, törekedve a diszkriminációmentességre. n A verseny két szinten zajlik: a nagykereskedelemben, ahol az egyes források versenyeznek és a kiskereskedelemben, ahol a szolgáltató szervezetek versenyeznek a kisfogyasztók ellátásáért. Természetesen a két szint keveredhet is, különösen nagyfogyasztók esetében. n A hagyományos bilaterális szerzôdések mellett új típusú kereskedelmi kapcsolatok is megjelennek. Ezek közül legfontosabb a rövid távú szervezett piac (pl. energiatôzsde), valamint a kockázatkezelésre szolgáló derivatívák és a különféle kiegészítô szolgáltatások piacai. n A nemzeti piacok megnyitása fokozatosan történik, figyelembe véve a szomszédok piacnyitási mértékét is. Cél az egységes európai árampiac létrehozása. Az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokra történô hivatkozás viszonylag rövid. A 3. cikkely (2) pontjában felsorolásra kerül, hogy két területen kerülhet alkalmazásra. Ezek: a biztonság (beleértve az ellátás, a szabályozás, a minôség és az ár biztonságát), valamint a környezetvédelem. A gázdirektívában azonos megfogalmazásra került sor. REAKCIÓK, TAPASZTALATOK A PIACNYITÁSSAL KAPCSOLATBAN A gázszolgáltatásban lényegében máig nem nyíltak meg a piacok. Ennek fô oka, hogy nem csak a vezetékek és a szolgáltatás bír monopolhelyzettel, de az esetek többségében ez integrálódva van a forrásokkal. Az érdemi gázpiac megnyitása a közeljövô feladata. Villamos energia esetén kedvezôbb volt a helyzet, különösen azért, mert a nagy piaci szereplôk magatartása megváltozott. Míg a direktíva elôkészítése során komoly erôfeszítéseket tettek a piacnyitás megakadályozása érdekében, az új helyzetben felismerték, hogy piaci pozícióik megtartása csak elôremeneküléssel lehetséges. Ebbôl adódóan a piacnyitás után viszonylag gyorsan kialakultak a tényleges versenypiaci szegmensek. Az egyes országok szabályozásának kidolgozása során, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a 96/92/EC bizonyos szabályozásai feleslegessé váltak. Ilyen volt a kizárólagos vásárló intézménye, melyet végül az azt szorgalmazó franciák sem vezettek be. A piacnyitás új problémák felszínre kerülését is jelentette, mivel a piaci szereplôk célfüggvénye megváltozott. Régen a célfüggvény ellátásbiztonság mellett lehetôleg minimális költségek elérése volt. Az új helyzetben elfogadható ellátási paraméte- 12

15 rek mellett a maximális profit a célfüggvény. Mivel nem volt precízen definiálva, hogy mi az elfogadható ellátás, helyenként és idônként gondok jelentkeztek a szolgáltatás minôségével, a beruházási tevékenység megcsappant, és problémát jelentett a nagy rendszerek együttmûködése a határkeresztezô kapacitások korlátai miatt. Felerôsödtek a fogyasztóvédelmi problémák, különös tekintettel az olyan esetekre, ahol a piac hibás mûködését lehetett feltételezni. Ezzel kapcsolatban a leglátványosabb és legbotrányosabb helyzet Kaliforniában alakult ki, amelynek okai még ma is vitatottak, de azt egyértelmûen meg lehet állapítani, hogy a fogyasztók árérzékenysége (price response) rövid távon igen gyenge volt. A felgyülemlett megoldandó kérdések kezelésére megkezdôdött a villamosenergia- és gázdirektívák felváltása új irányelvekkel. A felgyülemlett tapasztalatok mellett befolyással voltak az új direktívára az idôközben kidolgozott egyéb irányelvek is. AZ ÚJ EU IRÁNYELVEK Az új irányelvek, amelyek a régiek felváltására szolgálnak, egyszerre készültek el a földgázra és a villamos energiára, és június 26-án kerültek elfogadásra. A 03/54/EC a villamos energiára vonatkozik, a 03/55/EC a földgázra. Kiegészíti a fentieket az 1928/2003. sz. szabályozás, amely a hálózati hozzáférés körülményeivel kapcsolatban és a villamos energia határkeresztezô cseréje érdekében tesz megállapításokat. A fenti irányelvek jelentôs mértékben támaszkodtak a március 7-én elfogadott 02/22/EC direktívára, amely az alapszolgáltatásról és a felhasználói jogokról szól az elektronikus kommunikációs hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozóan. Elôkészítés alatt áll a hasznos hôigényen alapuló kapcsolt villamosenergia-termelés belsô energiapiacon történô ösztönzésérôl szóló irányelv is. A villamos energiára és földgázra vonatkozó irányelvek csaknem teljesen azonosak, így elegendô a hozzánk közelebb álló, a villamos energiára vonatkozó új és régi direktívák összehasonlítása. A 96/92/EC ÉS A 03/54/EC DIREKTÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az új direktíva több területen egyszerûsíti a szabályozást, különösen a rendszerhez való hozzáférés terén, megszüntetve a kizárólagos vásárló (single buyer) fogalmat és lehetôséget. Ugyanakkor több területen jelentôs bôvítésre került sor, bizonyos feladatok részletesen szabályozásra kerültek. A fôbb eltérések az alábbiak: 1. A régi (3) cikkely az általános szabályokat tartalmazta az ágazat szervezésére vonatkozólag, amelynek része volt az általános gazdasági érdekre történô utalás is. Ennek keretében, valamint a (10) cikkely 1. pontjában volt szó a fogyasztóvédelemrôl. Az új direktívában egy bôvített (3) cikkely foglalkozik a közérdekû szolgáltatásokkal és a fogyasztóvédelemmel, valamint egy új cikkely az ellátásbiztonság felügyeletével. Újdonság, hogy tételes hivatkozás történik a Római Szerzôdés 86. cikkelyére, amely alapján a tagállamok megbízhatnak villamosenergia-ágazatban mûködô társaságokat, általános társasági érdekbôl, közérdekû szolgáltatási kötelezettségekkel, amelyek vonatkozhatnak a biztonságra, ellátásbiztonságra, szabályozottságra, minôségre és árra, valamint környezetvédelemre, beleértve az energiahatékonyságot és klímavédelmet is. Mindezt kiegészítik az alkalmazási körülményekkel kapcsolatos kondíciók, irányelvek. A (3) bek. alapján a tagállamoknak biztosítani kell a háztartásoknak, és ha úgy látják jónak, a kisvállalkozásoknak (50 fô és 10 millió euró/év forgalom alatt) az alapszolgáltatást (universal service), amely a tagállam területén egy meghatározott minôségû, ésszerû (reasonable), könynyen és világosan összehasonlítható és átlátható áru villamos energiával való ellátottság jogát jelenti. Az alapszolgáltatás biztosítása érdekében kijelölhetô a supplier of last resort (utolsó menedék szolgáltatója). Megerôsítést nyer a kisfogyasztók bekapcsolásának kötelezettsége, a tagállam köteles erôsíteni a kisfogyasztók és a lakosság piaci pozícióját, támogatni az önkéntes egyesüléseket a hatékonyabb képviselet érdekében. 2. A (4) bek. az esetleges pénzügyi kompenzáció lehetôségével és annak diszkriminációmentes és transzparens végrehajtásával foglalkozik. 3. Az (5) bek. kötelezi a tagállamokat a végfelhasználók védelmére, különös tekintettel a vulnerable (kiszolgáltatott helyzetû) fogyasztókra. Hatékony intézkedéseket kell tenni segítésükre, hogy elkerüljék a kikapcsolást. A bekezdés foglalkozik a távoli területek (Magyarországon pl. a tanyák) ellátásával és a fogyasztók védelmével is. A feljogosított fogyasztók számára biztosítani kell, hogy fogyasztót válthassanak. Végül, legalább a lakossági fogyasztókkal kapcsolatban, tájékoztatási és védelmi intézkedéseket kell tenni a mellékletben foglaltak szerint. 4. A (6) bek. ugyancsak a fogyasztók tájékoztatásával foglalkozik, amely egyrészt kötelezôvé teszi, hogy a villamosenergia-számlákon legyen feltüntetve a villamos energia elôállításához felhasznált primer energia típusa, másrészt egyéb formában tájékoztatni kell a fogyasztókat a villamosenergiafogyasztás környezeti hatásairól, CO 2 -kibocsátásról, radioaktív hulladék keletkezésérôl. 5. A cikkely további részei megerôsítik a közösségi célok elérésének fontosságát és a tagállamok ez irányú kötelezettségeit. 6. Az új (4) cikkely az ellátás biztonság felügyeletének és a Brüsszelbe történô jelentés tételnek a kötelezettségét taglalja. 7. A direktíva a preambulumban (8), illetve a rendelkezések között (9., 10. cikkely) elôírja, hogy a független rendszerüzemeltetôknek (TSO) a hálózatok fenntartásához, üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez, karbantartásához szükséges eszközök, tevékenységek fölött tényleges döntéshozatali jogának kell lenni. Lehetôvé teszi, hogy a TSO egy vertikálisan integrált vállalkozás részeként jöjjön létre, de 13

16 ez esetben legalább jogi, szervezeti értelemben, valamint döntéshozatali szempontból függetlennek kell lennie a nem az átvitellel kapcsolatos tevékenységektôl. 8. Fontos újdonság van a kibôvített 15. cikkelyben, amely az elosztóhálózati üzemeltetés leválasztásával foglalkozik. Lényege, hogy az elosztóhálózati tevékenységet minden más tevékenységtôl le kell választani, pénzügyileg és szervezetileg is. Ez alól csak azok a rendszerek mentesülnek, ahol sok kis részrendszer van, ill. a fogyasztók száma nem éri el a 100 ezret (tipikusan a szigetek). A (17) cikkely ugyancsak új témát tárgyal, amely az elosztóhálózatokhoz kapcsolódik; lehetôvé teszi a vertikálisan integrált hálózati üzemeltetési szervezetek létrehozását (átvitel- és elosztóhálózat együttes üzemeltetése). 9. A (20) cikkely a hálózati hozzáférést tárgyalja, amelyben újdonság, hogy kapacitáshiány esetén kellôen megalapozott indokkal visszautasítható a csatlakozás (nyilván nagyfogyasztókra értendô). 10. A (23) cikkely a regulátorra vonatkozik. A korábbi rész lényegesen ki lett bôvítve, a feladatok részletes taglalásra kerültek. Kiemelt szerepe van a hálózati fejlesztéseknek és a tarifáknak, valamint a fogyasztókkal szembeni visszaélések kezelésének. A (25) cikkely rendszeres és részletes tájékoztatási kötelezettséget írt elô a brüsszeli Bizottságnak. A (27) cikkely a revíziós eljárást tárgyalja, részben a jelenlegi direktíva elôírásaival kapcsolatban, részben a direktíva módosítására vonatkozóan. A (28) cikkely szerint a piacnyitásról, annak tapasztalatairól január 1-jéig részletes jelentést kell készíteni a brüsszeli Bizottság részére. A 03/54/EC DIREKTÍVA ÉRTÉKELÉSE Az új villamosenergia- és gázdirektíva több problémát vet fel. Számos új fogalmat használ, amelyek definíciója is kérdéses, de legfôképpen azok tartalommal való kitöltése. Az új fogalmak egy részének még pontos magyar megfelelôje sincsen. A jogalkotók elôtt példaként lebegett a március 7-én elfogadott 02/22/EC direktíva, amely a telekommunikációval foglalkozik, de címében zárójelben ott van, hogy ez az alapszolgáltatás direktíva. Kétségtelen, hogy a telekommunikációval kapcsolatban bôséges szövegkörnyezete van az alapszolgáltatás fogalomnak, de ennek átvitele a villamos energiára korántsem egyszerû. A villamos energia iparágban megkezdôdött a kérdések feldolgozása és látva a nehézségeket, a Bizottság is kifejtette álláspontját a közérdekû szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek között kiemelt szerepe van a villamosenergia- és gázszolgáltatásnak (Green Paper on services of general interest COM (2003) 270). Érdekesek a hatályba lépési kritériumok is. Az elosztóhálózati tevékenység leválasztását július 1-jéig kell biztosítani július 1-jétôl minden nem háztartási fogyasztó feljogosított kell legyen és július 1-jétôl az összes fogyasztó feljogosított. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy minden fogyasztónak a versenypiacon kell beszerezni a villamos energiát mint ahogy pontatlan megfogalmazásokban gyakran sejteni engedik, hanem hogy ilyen lehetôségük van. A regulációnak változatlanul gondoskodni kell azokról a fogyasztókról, akik nem akarnak részt venni a versenyben. Talán az alapszolgáltatás (universal service) bevezetése és az utolsó menedék szolgáltatójának (supplier of last resort) kijelölése lesz a megoldás erre a problémára. Nyilvánvalóan Magyarországon is felül kell vizsgálni, hogy az új direktíva mennyiben indokolja a hazai joganyag módosítását. Az elôzetes vélemények igen különbözôek. Van aki úgy ítéli meg, hogy a meglévô joganyag alapján teljesíthetôk az új direktíva elôírásai, mások szerint egy tiszta papírt kell elôvenni és a tetejére felírni, hogy új villamosenergia-törvény AZ 1228/2003/EC SZABÁLYOZÁS Az új szabályozás célja többféle: megfelelô szabályok létrehozása a határkeresztezô villamosenergia-cserében; a verseny kiterjesztése a belsô villamosenergia-piacon; a határkeresztezô villamosenergia-áramlással kapcsolatos kompenzációs mechanizmus létrehozása; a rendszer-összeköttetések igénybe vehetô kapacitásainak meghatározása. 1. A (3) cikkely az átviteli hálózatot üzemeltetô (TSO) költség kompenzációjáról rendelkezik, amelyet a határkeresztezô áramlások okoznak. A Bizottság kívánja eldönteni a fizetendô kompenzációs összeg mértékét. A kompenzáció alapja a fizikai energiaáramlás. A költségek meghatározásánál a hosszú távú átlagos növekményköltségeket kell figyelembe venni, számításba véve a veszteségeket is. Számolni kell az infrastruktúra (mérések) költségeivel is. 2. A (4) cikkely a hálózat-hozzáférés díjaival foglalkozik, taglalja a termelôk és fogyasztók szerepét, irányelveket ad a meghatározásra. 3. Az (5) cikkely a rendszerirányítók közötti információcserérôl nyilatkozik a biztonságos együttmûködés érdekében. A biztonsági, üzemeltetési és tervezési szabályokat a hálózatüzemeltetô köteles publikálni. Ugyancsak publikálni kell az átviteli kapacitásokat és biztonsági tartalékokat meghatározó eljárásokat, amelyeket a regulátornak kell jóváhagyni. Naponta publikálni kell a becsült adatokat, valamint a heti és havi elôrejelzéseket. 4. A (6) cikkely a szûk keresztmetszetek problémáját taglalja. Deklarálja, hogy a megoldásoknak piaci alapúaknak kell lenniük és hatékony gazdasági jelzést kell adni a piaci szereplôknek. A megoldások nem kötôdhetnek az egyes tranzakciókhoz, nem lehet különbséget tenni az egyes szerzôdések között. A tranzakciók megszakítása csak üzemzavari helyzetekben használható, ha nem lehetséges az ismételt teherelosztás, vagy az ellenkezô irányú kereskedés. Törekedni kell arra, hogy maximális átviteli kapacitás álljon a piaci szereplôk részére, a piaci szereplôknek pedig idôben kell értesíteni a rendszeroperátort, ha igénybe akarják venni a rendelkezésükre bocsátott kapacitást. A nem használt kapacitásokat újra kell osztani. 14

17 A kapacitásallokációk bevételét pénzügyi garanciákra, hálózatfejlesztésre, vagy a hálózati tarifák csökkentésére kell használni. 5. A (7) cikkely hosszasan tárgyalja az egyenáramú rendszer-összeköttetések kérdéseit. Mivel költséges beruházásokról van szó, külön kifejtésre kerülnek a költségviseléssel, kockázatkezeléssel és a regulációval kapcsolatos kérdések. 6. A (8) cikkely lehetôvé teszi útmutató kiadását a Bizottság részérôl a költségkompenzációs mechanizmusokkal kapcsolatban, ennek körülményeit és szempontjait tárgyalja. 7. A direktíva további része az információadási, titoktartási kérdésekkel, büntetésekkel és a Bizottság számára történô jelentéssel foglalkozik. AZ ELÔKÉSZÜLET ALATT LÉVÔ, KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSRE VONATKOZÓ DIREKTÍVA A direktíva csak munkaanyagok szintjén hozzáférhetô. Még rendkívül sok változás lehetséges. Jellemzô, hogy a villamosenergia- és gázdirektívában a végszavazás elôtt is cseréltek egyes szavakat! Az ismertetés alapja a Bizottság i keltezésû anyaga. 1. Viszonylag nagy rész a hivatkozások, definíciók, amelyekkel körülírják a direktíva tárgyát. Az 1. sz. függelék az elfogadott kapcsolt technológiákat sorolja fel, amibôl kizárja a nukleáris technológia használatát. A 2. sz. függelék a hôteljesítményhez figyelembe veendô (normatív) villamos energia meghatározását szabályozza arra az esetre, ha a tényleges arány nem ismert. A 3. sz. függelék a primer energiamegtakarítás számítási mechanizmusát határozza meg. 2. Az irányelv szerint a kapcsoltan termelt energia mennyiségét igazolni kell, a tagállamoknak gondoskodni kell ennek független ellenôrzésérôl. A tagállamoknak riportban kell beszámolni a kapcsolt termelésrôl, hogy az energiamegtakarítás és CO 2 -csökkentés mértéke meghatározható legyen a folyamatból adódóan. Ki kell dolgozni a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés országos potenciálját hasonló célból. A kapcsolt villamosenergia-termelés támogatási rendszerének feltételeit is rögzíti a direktíva, különös tekintettel a Római Szerzôdés kritikus pontjaira (pl. 87. cikkely). 3. A hálózathoz való csatlakozás szabályozása kitér a kötelezettségek mellett a költségviselésre, arra, hogy a tagállamok kötelesek szabályozott tarifákat adni a kapcsolt termelésre. Az ellenôrzésre és felülvizsgálatra független testületet (ez lehet a regulátor is) kell alkalmazni. 4. A direktívatervezet foglalkozik az adminisztratív eljárásokkal és a különféle riportkészítési kötelezettségekkel is. Általánosságban megállapítható, hogy a jelenlegi parttalan támogatás helyett törekvés van az igazán hatékony, viszonylag nagy megtakarításokat eredményezô megoldások preferálására és a manipulációs lehetôségek kiszûrésére. A KAPACITÁSBÔVÍTÉSEK PROBLEMATIKÁJA Az eddigi tapasztalat szerint a hosszú távú villamosenergia-igények, és vélhetôleg a gázigények is, jórészt a piaci kínálattól függetlenül alakulnak. Amennyiben többletforrás van a rendszerben, az ár viszonylag alacsony lesz, viszont bizonyos kapacitások helyzete gazdasági értelemben reménytelenné válik, leállításuk, selejtezésük elkerülhetetlen. A kiegyenlítôdô kereslet/kínálat egyensúlyban növekednek az áringadozások, mivel a rövid távú fogyasztói árérzékenység általában nagyon gyenge. Az igények növekedésével fokozatosan keresleti piac alakul ki, ami a volatilitást csak tovább növeli. Az új helyzetben már célszerû lenne befektetni, de a viszonylag nagy értékû és hoszszú átfutású beruházások 70-75%- ban banki kölcsönbôl valósulnak meg. Az adott körülmények között, amikor az árak instabilak, hosszú távú szerzôdés nincs, és várhatóan az új beruházás az árakat csökkenti, rendkívül drága, ill. bizonytalan a hitel megszerzése. Végeredményben a piaci szereplôk ellenérdekeltek jelentôs erômûvi fejlesztésekben, elsôsorban kis teljesítményû, más célokhoz kapcsolódó energiatermelô beruházásokra vállalkoznak, ill., ha a piaci kockázatok nagy részét valamilyen kedvezmény (pl. támogatott ár, kötelezô átvétel) ellensúlyozza. A helyzetet jól illusztrálja a BCG: Keeping the lights on c. tanulmánya, amely az európai villamosenergia-fejlesztô kapacitásigényt elemzi 2002 és 2012 között. A jelenlegi 700 GW beépített teljesítménybôl körülbelül 150 GW csak részben áll rendelkezésre (vízerômûvek, szélerômûvek), a kapacitásmérlegben nem vehetôk figyelembe. A 2002-ben meglévô mintegy 100 GW többletkapacitás gyorsan leépül (bezárás, selejtezés), ugyanakkor az igények nagy valószínûséggel évi 1-1,5%-kal növekednek, ami kb. 80 GW új kapacitást igényel, de ezekbôl jelenleg mindössze 15 GW van beépítés alatt. Hosszabb távon a helyzet még rosszabb, ugyanakkor a nagy erômûvi beruházások idôigénye az engedélyeztetésekkel, tervekkel együtt közel tíz év. A különféle európai uniós munkaközi anyagok alapján több javaslat is körvonalazódik a beruházási környezet javítása, a befektetések ösztönzése érdekében. Néhány javaslat: 1. Új kapacitások tendereztetése a tagállamok részérôl. Az eljárás piackonform, a gond csak az, hogy a befektetésnek a piaci kockázatok tiszta érvényesülése mellett kell megtérülnie. Ha a befektetôk biztosítékokat kérnek, az torzítja a piaci viszonyokat, ellenkezô esetben nagy az ösztönzés, hogy kivárásra játszanak. 2. Hosszú távú szerzôdések. A tagállamok kötelezhetik a szolgáltatókat hosszú távú szerzôdések kötésére a termelôkkel. (Kalifornia is ehhez hasonlóan próbálja újra piacképes állapotba hozni az ország villamosenergia-rendszerét.) Ez elsôsorban a csúcsidei árak növekedése esetén jöhet szóba, de vélhetôen jóval a spot árak feletti árszinten kerül megkötésre, különben kérdéses a megtérülés, ill. a viszonylag rövid futamidejû hitelek 15

18 (10-12 év) visszafizethetôsége. Ha a fogyasztók más szolgáltatóhoz váltanak át a megnövekedô költségek és ebbôl fakadó magasabb árak miatt, akkor különösen nagy baj lehet a megtérüléssel. 3. Felvetôdött néhány transzparens és diszkriminációmentes piaci alapú elgondolás is, amelyek lényege röviden a következô: n Az egyes tagállamok elhatározhatják, hogy megbíznak egy központi testületet (pl. TSO, ISO) azzal, hogy tartalék kapacitásokat kössön le szerzôdésileg, amelyek az esetleges korlátozások kárával értékelhetôk. Gond, hogy a társadalom zúgolódhat a tartalékkapacitások miatti árnövekmény ellen és az ilyen kapacitások félrevezetôk lehetnek a helyes erômûépítések megítélésében. Ezeket a kapacitásokat ugyanis igénybe fogják venni, mielôtt az egyéb beruházások beindulnának. Ha a tartalékok az elvárt normatíva alá esnek, új tartalékok vásárlására kerül sor, holott más erômûtípus építése esetleg gazdaságosabb lenne. n Az egyes tagállamok elhatározhatják, hogy a termelôk valamilyen kapacitás rendelkezésre állási díjat kapnak. Sajnos ez még nem biztosíték arra, hogy több kapacitás épül, sem arra, hogy hiány esetén a piaci szereplôk nem manipulálják a piacot. n Lehet olyan opció is, amely szerint a szolgáltatók kötelezettek egy bizonyos százalékú tartalékkapacitás vásárlására. Ezeknek a kapacitásoknak alkalmasnak kell lenni a kereskedésre és a szerzôdéseknek felbonthatatlannak kell lenniük. Sajnos azonban nem biztosítható, hogy a szükséges kapacitások mindig rendelkezésre álljanak. n A TSO vagy ISO kötelezhetô arra, hogy call opciókat vásároljon a termelôktôl. Ha az opciót lehívják, a termelônek mindig be kell fizetni a határár és a piaci ár eltérését, így nem érdekelt a piaci manipulációban. Ha nem teljesít az opció lehívásakor, akkor nem kap pénzt. n A leginkább piacbarátnak tûnik és vélhetôen hatékony is bár kissé bonyolult az a rendszer, amely a fogyasztókat is bevonja a kapacitásgazdálkodásba. Minden fogyasztónak egy elektronikus megszakítót kell vásárolnia, amely potenciálisan korlátozza az energiafogyasztást. A megszakítókat a TSO vagy ISO mûködteti hiány idején. A megszakítók mérete különféle lehet, és az ár kifejezi, hogy mennyire értékes a fogyasztónak a villamos energia fogyasztása. Ilyen formán minden fogyasztónál be lehet árazni a rendelkezésre állást. A megszakítókat a termelôk árulják, de ezt csak akkor tehetik, ha van elég termelôi kapacitás. A fenti megoldások még további elemzéseket, értékeléseket igényelnek. Megfontolandó az is, hogy az egyes tagállamok önállóan döntsenek kipróbálásukról, bevezetésükrôl (szubszidiaritás), vagy bizonyos harmonizáció legyen, például a körvonalazódó regionális piacokon belül. A változásokra jellemzô, hogy az egyes rendszereken belüli átviteli hálózatok fejlesztésére Magyarországon bevezetett megoldás már megjelent az EU köreiben mint javaslat a szükséges hálózatfejlesztések biztosítására. Az ez év végén várhatóan megjelenô, témába vágó EURELECTRIC tanulmány vélhetôen továbblépést jelent a kérdéssel kapcsolatban. n HÍREK A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK (MVM) MEGJELENT A HAZAI TÁVHÔPIACON Abban az esetben, ha a cég megvalósítja a már megkezdett miskolci, illetve a közeljövôben induló tatabányai kapcsolt erômû projektjeit, az MVM hozzávetôleg százalékos részesedést tudhat majd magáénak a hazai lakossági hôenergia-piacból. Az MVM eddig két városban, Miskolcon és Tatabányán lépett a hôenergia-piacra. A társaság miskolci távhô projektje még 2001-ben kezdôdött tudtuk meg Holló Vilmostól, az MVM vagyongazdálkodási igazgatójától. A város vezetése ugyanis akkor írt ki tendert a település hôellátásának korszerûsítésére. A pályázaton az MVM nyert, így három telephelyen összesen 26 megawatt teljesítményû gázmotoros erômûvet létesített. A beruházás második fázisában egy 42 megawatt teljesítményû kombinált ciklusú energiatermelô egység épül, amely képes lesz kielégíteni az Avas és a belváros hôigényének nagy részét. A miskolci gázmotoros projekt megvalósítása mintegy négymilliárd forint kiadással járt. Az MVM a régi fûtômû átépítése révén tatabányán is belép a távhôpiacra. A korszerûsítési program keretében a tatabányai hôerômû eddig szén- és olajtüzeléssel mûködô nyolc kazánja közül négyet átalakítanak gázüzemûvé. Emellett az MVM egy 18 megawatt teljesítményû gázmotoros erômûvet is épít. A munkálatok április elején kezdôdnek és tervek szerint novemberre érnek véget. A kivitelezési költségek elérik a 6,5 milliárd forintot. A projektet 25 százalékban saját erôbôl, 75 százalékban pedig hitelbôl finanszírozza az MVM által alapított projekt társaság, a Tatabánya Erômû Kft. Holló Vilmos megjegyezte: az áramátvételi szabályok közelmúltban végrehajtott módosítása miatt az MVM-et a tatabányai és miskolci energiatermelô blokkok esetében egyaránt hozzávetôleg évi millió veszteség éri majd. A szakember szerint az javíthatna a kogenerációs erômûvek helyzetén, ha a kormány - az Európai Unióban alkalmazott módszerhez hasonlóan - a támogatás folyósításához havi szinten nem, csak éves viszonylatban követelné meg a 75 százalékos hatásfokkövetelmény teljesítését és a csúcsidei és völgyidôszaki tarifák különbségének növelésével tenné érdekeltté a hôszolgáltató egységeket a völgyidôszaki energiatermelés korlátozására. A jelenlegi szabályok mellett nyári idôszakban ugyanis nem teljesíthetôk a már megkötött hosszú távú hôszolgáltatási szerzôdések sem. (Népszava, március 31.) 16

19 AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA ÁLTAL 1993-BAN ELFOGADOTT, ILLETVE AZ ADAPTÍV TERVEZÉS KÖ- VETELMÉNYEINEK MEGFELELÔEN TÖBBSZÖR PONTOSÍTOTT ALAPHÁLÓZATI (ÁTVITELI HÁLÓZATI) STRATÉGIA AZ OPERATÍV SZAKASZRA VONATKOZÓAN GYAKORLATILAG MEGVALÓSULT. ENNEK UTOLSÓ ELEMEKÉNT 2003 NOVEMBERÉBEN ÜZEMBE KERÜLT A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS HUROKZÁRÓ VEZETÉK. EZ A BELSÔ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉN TÚL A DÉLKELET- EURÓPAI TÉRSÉG KÖZELJÖVÔBEN BEKÖVETKEZÔ SZINKRON CSATLAKOZÁSÁT IS JELENTÔSEN ELÔ- SEGÍTI. TERMÉSZETESEN A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ KÖVETELMÉNYEKHEZ KELL IGAZÍTANI A RÖ- VID, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVRA VONATKOZÓ ÁTVITELI HÁLÓZATI FEJLESZTÉSI IGÉNYEKET. A CIKK EZEN FEJLESZTÉSI STRATÉGIA JELENLEGI CÉLJAIT, FÔBB ELEMEIT ISMERTETI. TARI GÁBOR " Az MVM Rt. tulajdonában lévô átviteli hálózat kapacitásának megfelelôségét több tényezô együttes alakulásának eredôjeként kell értékelni. A megfelelô kapacitás meghatározásánál alapvetô feltétel a nemzetközileg is elfogadott ellátásbiztonsági elv érvényesülése, az ún. (n-1) elv. Az átviteli kapacitás minôsítésénél ugyancsak meghatározó szempont a fogyasztói csúcsigény változása, mind nagyságban, mind területi megoszlásban. A hálózati kapacitás megfelelôségét természetesen változtathatja az erômûvi betáplálások nagyságának, illetve betáplálási helyének változása is. Mindezeken túl az átviteli kapacitással szemben igényt támasztanak a tervezett export/import szállítások és tranzitok, valamint az ún. nem szándékolt szállításból adódó terhelések, azaz az MVM Rt. átviteli hálózatán lebonyolított, de be nem jelentett tranzitok. Az MVM Rt évre vonatkozó átviteli hálózati fejlesztési terve meghatározásakor alapvetôen a fogyasztói csúcsigény változását vettük figyelembe, amely az elmúlt években elvégzett terhelésmérések eredményeit vette alapul. Eszerint az adott idôszakra mintegy 1,3%-os évi rendszerterhelési (csúcsigény) növe- kedés lett a számítási modelleknél tekintetbe véve. Nem lett figyelembe véve az adott idôszakra az erômûvi betáplálások változása, valamint a vizsgált évek modelljei szempontjából az export/import viszonyoké, amely azt feltételezi, hogy az új piaci körülmények eredményeként sem történik meghatározó mértékû módosulás a nemzetközi szaldó értékében. A tranzitok vonatkozásában a modellek azt feltételezik, hogy a legutóbbi nemzetközi mérések eredményeiben lényeges változás csak az UCTE 2. zónájának szinkronizációja alapján várható, azonban annak volumene nem drasztikus. A STRATÉGIA FÔBB CÉLJAI Az MVM Rt. érvényben lévô stratégiája a hatályos villamosenergia-törvénybôl és a MEH által kiadott mûködési engedélybôl származtatott kötelezettségeket és feladatokat jelöli ki. Az MVM Rt. stratégiai célja átviteli engedélyesként az, hogy átviteli hálózatával biztosítsa: n a villamosenergia-átviteli kötelezettség minôségi és mennyiségi ellátását a legkisebb költségen, az elvárt üzembiztonsággal és a minôségi követelményekkel; n a magyar és a nemzetközi rendszerek közötti együttmûködést, valamint a nemzetközi villamosenergia-tranzit és -kereskedelem lehetôségének szélesítését, kihasználva a földrajzi adottságokból adódó elônyöket. A villamosenergia-kereskedelem liberalizációja, illetve az új villamosenergia-törvény hatályba lépése utáni környezetben az eddigi stratégiai célok amelyek alapján az MVM Rt. eddigi átviteli hálózati fejlesztései is megvalósultak továbbra is idôtállóak, és vállalhatóak, azaz a közüzemi feladatok ellátása érdekében a legkisebb költség elvét figyelembe vevô kitûzött fejlesztési célok, illetve tevékenységek továbbra is szükségesek. A stratégiai célok ennek alapján a következôkben fogalmazhatóak meg: n Az átviteli hálózatnak önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet, összhangban az UCTE gyakorlatával és az MVM Rt. által hivatalosan vállalt csatlakozási elôírásokkal (Catalogue of Measures). n A szükséges mértékben erôsíteni kell a szomszédos országok villa- 17

20 mosenergia-rendszerével a hálózati összeköttetést, növelni kell az átviteli kapacitást, ezzel is biztosítva az UCTE-rendszerrel való biztonságos együttmûködést, a liberalizált kereskedelem hálózati korlátjának feloldását. n Biztosítani kell az erômûvekben megtermelt villamos energia üzembiztos kiszállítását. n Biztosítani kell a villamos energiának a fogyasztói körzetek súlypontjaiba való eljuttatását. n A kedvezô földrajzi elhelyezkedésbôl adódó export/import-, illetve tranzitlehetôségekbôl adódóan, valamint az üzleti lehetôségek kihasználása érdekében a hálózat kialakításával (fejlesztésével) is biztosítani kell a kereskedelmi feltételek érvényesülését. n A liberalizált villamosenergia-piacon biztosítani kell a megfelelô villamosenergia-kereskedelmi feltételeket a piaci szereplôk számára a nemzetközi hálózati kapcsolatok által. n A minôsített nagyfogyasztók MVM Rt. tulajdonú hálózatra való csatlakozására lehetôséget kell adni. n Az új távvezetékekkel kapcsolatban teljesíteni kell az üzembiztonsági és kereskedelmi szempontból fontos, tervezett távvezeték nyomvonalakra az építéshez szükséges vezetékjogi engedélyeket, figyelembe véve az érintett lakossági érdekeket is. AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT TERVEZETT ÚJ ELEMEI PAKS PÉCS 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS Az új távvezetéki összeköttetés megvalósítása a korábbi fejlesztési stratégiákban is szerepelt. Ennek oka alapvetôen az, hogy Dél-Dunántúl térségében már korábban is a hálózatbiztonság csak úgy volt kielégíthetô, hogy a Pécsi Erômû meghatározott nagyságú teljesítményt táplált a 120 kv-os hálózatba. Mivel a Pécsi Erômû blokkjai környezetvédelmi elôírások alapján csak 2004 végéig üzemelhetnek a jelenlegi technológia szerint, a biztonság érdekében dönteni kellett a további lépésekrôl. A vizsgált változatok (erômûbôvítés, új átviteli hálózati táppont) alapján a minden tekintetben kedvezôbb Paks Pécs 400 kv-os vezeték és 400/120 kv-os alállomás létesítése mellett döntött az MVM Rt. A döntést követôen mint a közcélú ellátás biztonságát szolgáló beruházást a MEH a projekt megvalósítását közcélúnak minôsítette. A megvalósítás ezen nyilatkozat alapján 2002-ben megkezdôdött. A projekt megvalósítása során megépül egy mintegy 80 km hosszú, kétrendszerû 400 kv-os távvezeték. A távvezeték indító mezôinek kialakítása érdekében Paks 400 kv-os alállomáson kiépül egy másfél megszakítós mezôsor, továbbléptetve a Paks Sándorfalva 400 kv-os távvezeték csatlakozását. Pécs térségében (Bogád és Nagykozár települések határán) megvalósul egy zöldmezôs, másfél megszakítós diszpozíciójú, két transzformátoros 400/120 kv-os alállomás, ahonnan a 120 kv-ra letranszformált teljesítményt egy mintegy 5 km hoszszú, kétrendszerû 120 kv-os, ún. blokkvezeték szállítja a Pécsi Erômû (PannonPower) két, újonnan kiépülô, 120 kv-os fogadómezôjén keresztül a DÉDÁSZ Rt. elosztóhálózatára. Az építési munkálatok az elôre tervezett ütemben folynak, a tervezett befejezési és üzembe helyezési határidô 2004 vége. GYÔR SZOMBATHELY 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS Az 1993-ban elfogadott alaphálózati fejlesztési stratégia figyelembe véve a várható terhelésfelfutásokat, a nyugat-magyarországi térség gyorsabban növekvô energiaigényét a 2000 utáni, ún. utóhatás szakaszra célul tûzte ki a Szombathely térségi 400 kv-os táppont telepítését. Az akkori elképzelések szerint Gyôrtôl egy önálló, kétrendszerû, 400 kv-os távvezeték épül, Szombathelyen egy a meglévô 120 kv-os táppontra telepített 400 kv-os, ún. fejelés kiépítésével. Az akkori tervek helyességét igazolja, hogy a jelenlegi mérési eredmények szerint is szükség van a térségben a 120 kv-os elosztóhálózat 400 kv-os megfogására, aminek oka kettôs: Karbantartásos vagy üzemzavaros esetekben már jelenleg is feszültségtartási problémák jelentkeznek Nyugat-Dunántúl térségében, az ellátásbiztonság szintje nem elégíti ki az elvárható értéket. A térség másik gondja, hogy a jelenleg is szûk keresztmetszetet jelentô szlovák osztrák magyar metszék egyik gyenge pontja a gyôri 400/120 kv-os transzformátorkapacitás. Mindkét problémára megoldást jelent a Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés üzembe helyezése. A jóváhagyott stratégiában tehát szerepel a szombathelyi 400/120 kv-os táppont létesítése a hozzátartozó 400 kv-os távvezeték kiépítésével együtt. A táppont létesítése a térség fogyasztóinak üzembiztos ellátása érdekében szükséges, és a helyi áramszolgáltató is az üzemeltetési nehézségek miatt erôsen szorgalmazza. Az elôzetes egyeztetések alapján a projekt megvalósítását a MEH közcélú beruházásnak minôsítette, és 2007 végi legkésôbbi megvalósítást határozott meg. Az MVM Rt. a fenti üzemeltetési problémák mielôbbi megoldása érdekében a projekt lehetô leggyorsabb megvalósítását határozta el. Ennek alapján reális cél lehet a 2006-ban történô befejezés. A térség ellátásában való alapvetô fontossága miatt a projekt elôkészületi munkálatait az MVM Rt. már megkezdte a nyomvonal engedélyeztetésével, illetve a nyomvonal-biztosítási eljárás elôkészítésével. Ennek megfelelôen 2004-ben a távvezeték alapozási munkálatai megkezdôdnek és az alállomás területének elôkészítésére is várhatóan sor kerül. A távvezeték-nyomvonal biztosítása érdekében folyamatban van a vezetékjog engedélyezési terv összeállítása, beadását az érintett hatósá- 18