AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK"

Átírás

1 1. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK (Autópályák építésének és üzemeltetésének hatása a madárfaunára) Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos problémát vet fel. Az autópályák olyan műszaki létesítmények, melyek korábban egybefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű élőhelyeket vágnak ketté. Ez az elválasztó hatás elsősorban a kis testű, lassú vándorlásra képes állatok esetében (ízeltlábúak, csigák, hüllők) esetében olyan nagy mértékű, hogy korábban egybefüggő populációkat szakít szét, mely az egyes részpopulációk kipusztulását eredményezheti. A megépült, gyakran természetes élőhelyeken keresztülhúzódó autópályák nyomvonalán évről évre felbecsülhetetlen számú rovar, közöttük nagyon sok védett faj pusztul el. Ugyanez mondható el a kétéltűekről és hüllőkről is, különösen akkor, ha a számukra készült átjárók, alagutak nem megfelelő helyeken és nem szakmai szempontokat figyelembe véve létesülnek. Vonulási időszakban gyakran több tucat béka, gőte és vízisikló pusztul el az egyes autópálya szakaszokon, mert a terelőkerítések nem a megfelelő helyre épültek, vagy az átjárók használhatatlanok (túl hűvösek), és nem szolgálják létesítésük célját. Az autópályák madarakra gyakorolt hatása meglehetősen sokrétű és árnyalt. A korábbi nagy összefüggő élőhelyek az érzékenyebb madárfajok számára ideális élőhelyek, így az autópályákkal kettévágott területek már nem lesznek alkalmasak többé fészkelő- vagy táplálkozóterületként. A homogén, szántóföldi (kultúrsivatag) környezetben viszonylag kevés madárfaj fészkel, kis számban, köszönhetően annak, hogy az egysíkú élőhelyek kevés táplálékot biztosítanak. Az ilyen körülmények közé épített autópályák növelik ennek a kultúrsivatagi környezetnek a madárvilágát. Ennek több oka van. Az autópályák nyomvonalától számított méteres sávban a pálya nyomvonalat kísérő gyep sáv, adott esetben telepített fasorok találhatóak. A beton és műanyag vízelvezető csövek állandó fészkelési lehetőséget biztosítanak a hantmadaraknak, a pálya töltésoldalában az út közvetlen szélén búbos pacsirták fészkelnek, a távolabbi kevésbé zavart gyeprészekben pedig mezei pacsirták, sordélyok, cigánycsukok. A hidak füsti fecskéknek és házi rozsdafarkúaknak, illetve mezei verebeknek nyújtanak alkalmas fészkelőhelyet. Sok esetben ilyen élőhelyeken olyan madárfajok jelennek meg, melyek az autópályák megépülése nélkül nem fordulnának elő, de a megváltozott, változatosabbá vált élőhelyek új fészkelési lehetőséget teremtenek számukra. Ugyanakkor az autópályák nem csak élőhelyet teremtenek a madarak számára, hanem folyamatos veszélyhelyzetet is. A kirepült, tapasztalatlan fiókák ugyanis nagy számban pusztulnak el a közlekedés áldozataiként. Azonban nem csak a fiatal madarak, hanem a felnőtt egyedek is ugyanakkora veszélynek vannak kitéve, hiszen a rovarevő fajok jelentős mértékben fogyasztják az autók által elütött rovarokat. Sok esetben pont ez okozza a szülőmadarak és a teljes fészekalj pusztulását, hiszen az útpadkán szedegető vagy zsákmányoló felnőtt madár felrepülés közben egy nagy sebességgel közeledő járművel ütközhet. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gébicsek (tövisszúró gébics, kis őrgébics), melyek előszeretettel ülnek a pályát kísérő kerítésen, és táplálkozni berepülnek az útpadkára. Több bagolyfaj, mint például az erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik keresi fel az autópályák szegélyét zsákmányszerzés céljából. Ennek legfőbb oka, hogy a teherautókról nagy mennyiségű gabona szóródik szét az úttest szélén, illetve az autósok rendszeresen kidobják autójukból ételmaradékaikat, melyek a környező területekről ide vonzzák a különböző rágcsáló fajokat. A nagy számú rágcsáló pedig vonzza a baglyokat, melyek a pályák felett alacsonyan repülve igen gyakran esnek áldozatául a közlekedésnek. Összegezve a tapasztalatokat, az autópályák szerepe a madarak szempontjából kettős. Egyrészt új élőhelyet teremt és az alkalmazkodóképesebb fajok terjedését teszi lehetővé, másrészt folyamatos elütési veszélyt jelent az ott élő madarakra, és bizonyos fajok állományának csökkenését eredményezi. Ezért különösen körültekintőnek kell lenni az autópályák tervezésénél, és le kell csökkenteni az elütés lehetőségét, melyet úgy érhetünk el, ha például nem ültetünk fészkelőhelyül szolgáló fákat és bokrokat, illetve bogyótermő cserjéket közvetlen a pályák mellé, hogy csökkentsük az ezekkel táplálkozó madarak elütésének veszélyét. Monoki Ákos Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos kérdést vet fel. Számos gond és probléma forrása az autópálya Fotó: Nimfea

2 ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 2. oldal Beszámoló a Biodiverzitásvédelmi Munkacsoport évi tevékenységéről (Monoki Ákos szakmai beszámolója) Mindennapi Madaraink Monitoringja Két mintanégyzetben immáron hatodik éve folyik folyamatos felmérés, hozzájárulva a gyakori madárfajok állományváltozásait nyomonkövető program adatbázisának fejlődéséhez. Jelentősége, hogy a térségre jellemző élőhelyekről gyűjtjük a madárfajok adatait, és nyomonkövetjük a mintaterületek állapotváltozásait is. A jövőben több terület felmérésbe vonása lenne célszerű, de jelenleg sajnos az ehhez szükséges körülmények nem biztosítottak. Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok felmérése Az idei évben is felmérésre kerültek azok az élőhelyek, melyek fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. 70%-ban végzünk felmérést olyan területeken, ahol sem korábban, sem jelenleg mások rendszeres felmérést nem végeznek, de jelentős természeti értéknek biztosítanak otthont (nagy kócsag költőtelep, cigányréce, nyári lúd fészkelőhely). Ugyanakkor vizes élőhelyeken folyamatosan térképezzük a vidrák előfordulását. Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé, hogy minden jelentős vizes élőhelyre eljussunk, illetve a pusztai élőhelyekre is megfelelő energiát tudjunk fordítani, holott évről-évre drasztikus változások tapasztalhatóak ezeken a helyeken (Csudabala-puszta teljes felgyomosodása, Gyomai-út melletti kékvércse fészkelőhelyek felszámolódása, Csejt-puszta állapotának rohamos degradációja, a túrkevei fészkelő ugartyúk állomány felmorzsolódása). Vonuló Vízimadár Monitoring Sajnos kapacitás és forráshiány miatt rendszeres adatgyűjtésre továbbra sincs lehetőségünk, holott rendszertelen időközönként sok értékes élőhelyről gyűjtünk egyedülálló módon precíz, megbízható adatokat. Gyülekezőhelyek felmérése Több madárfaj szezonális gyülekezőhelyeinek felmérését végezzük, pl. réti fülesbagoly, kék vércse, de sajnos monitoring jellegű felmérésre kapacitás- és forráshiány miatt nincs lehetőség. Denevér védelem Épületekből elszállított denevérek: a tél végén rendszeresen kaptunk értesítést épületek belső terébe jutott denevérekről. Minden esetben gondoskodtunk az egyedek elszállításáról, szükséges gondozásáról, repatriációjáról. Újabb probléma, hogy a városban a denevérekkel nem foglalkoznak kellő súllyal az illetékes hatóságok, illetve a Nemzeti Parkok forrás- és humánkapacitás-hiányra hivatkozva. Ugyanakkor hetente kaptunk telefonon bejelentést elsősorban szolnoki panellakás-tulajdonosoktól, hogy a réseken keresztül lakásokba szivárgó denevérvizelet és -ürülék milyen problémákat okoz. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Zagyva melletti öregebb állományú erdőket sorra vágják ki, egyre több panellakást szigetelnek le, és a denevérek egyre nagyobb számban gyülekeznek a megmaradt szigeteletlen panelházak réseiben. A lakókat tájékoztattuk a lehetőségekről és saját lehetőségeink korlátozottságáról. Sajnos egyelőre megnyugtató megoldást nem tudunk javasolni. Viszont ha minden panelházból kiszorulnak a denevérek, és tovább fokozódik a padlásterek hermetikus lezárása, egyre inkább szembesülniük kell a fellépő élőhelyhiánnyal kiszorulnak a városokból újból az erdőkbe, ahol nagy számú madárral és fajtársaikkal kell a kevés odún osztozniuk. Vizes élőhely megőrzés A 2005-ös év tavaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására sok helyen alakultak ki tekintélyes méretű belvízfoltok, melyek sok esetben nagy madárcsapatokat vonzottak a vonulási időszakban. A Görbeháza határában elterülő Nagy-Kaproson található belvíztározó május hónapban és júniusban is jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett. Június elején észleltük, hogy az illetékes vízügyi szakemberek megkezdték a terület lecsapolását. Azonnali intézkedésnek köszönhetően az illetékes természetvédelmi őr elzáratta a zsilipet, így a területen sikerült a vízszintet megtartani. Ennek köszönhetően kis számban vonultak át bíbicek, nagy godák, pajzsos cankók, valamint valószínűleg vörösnyakú vöcsök és cigányréce fészkelt. Nagy goda és bíbic fészkelése szintén valószínűsíthető. Sajnos a magas vegetáció miatt a terület bejárására nem került sor. A Hortobágyi-halastavakról nagy számú fattyúszerkő és kormos szerkő járt át ide táplálkozni példány kanalasgém táplálkozott a nyár második felében a területen folyamatosan, egy jelentős része a Hortobágyon fészkelő kanalasgém-állománynak. Sajnálatos tény azonban, hogy a területen tartott kevés jószág nem elégséges a terület kezelésére, így a széleslevelű gyékény jelentősen szaporodni kezdett. A teljes benövényesedés megelőzése érdekében a következő évben nem javasoljuk a vízmegtartást, május közepéig teljesen le kell ereszteni a vizet a területről, és ahol lehet, jószággal legeltetni. Autópályák madártani hatásainak vizsgálata A tavaszi és őszi időszakban a Polgár-Görbeháza közötti M3-as autópálya szakasz mellett előforduló madárfajokat vizsgáltuk. A tavaszi időszakban felmértük a Görbeháza-Nyíregyháza között tervezett szakasz élőhelyein előforduló madárfajokat, a fokozottan védett fajokra különösen nagy figyelmet fordítottunk, ugyanakkor a vonulási útvonalakon, jelentősebb fészkelőhelyeken védelmi intézkedéseket javasoltunk. Elsősorban Polgár és Hajdúnánás között jelentős élőhelyek kerültek felmérésre, amelyek későbbi nyomonkövetése mindenféleképpen indokolt. Több sziki kocsordos, réti őszirózsás, potenciális nagy szikibagoly előfordulási hely került lehatárolásra, valamint egy jelentős kornistárnics élőhelyet sikerült lokalizálni nem védett területen. Részlegesen felmérésre kerültek a potenciális bagolyélőhelyek és fészkelőhelyek is. Nimfea Természetvédelmi Egyesület

3 3. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december Nem védett területek természeti értékeinek felmérése E munka során a halastavak kaptak nagyobb figyelmet, hiszen több helyszínen fokozottan védett madárfajok költéséről volt tudomásunk. E mellett tovább folytattuk a Polgár, Görbeháza, Hajdúnánás közötti nem védett gyepterületek rendszertelen bejárásait, melynek célja elsődlegesen a területeken előforduló jellemző társulások megismerése, az ott előforduló védett, esetlegesen fokozottan védett fajok élőhelyének feltárása. A munka eredményeként a nagy szikibagoly (Gortyna borellii) lepke tápnövényét, a sziki kocsordot sikerült több élőhelyen, a lepkét pedig egy helyen megtalálnunk. Egy eddig ismeretlen kornistárnicsos (Gentiana pneumonanthe) gyepet is találtunk. Adatokat gyűjtöttünk a tavaszi pajzsosrák előfordulási helyeiről, időszakos élőhelyeiről, melynek eredményeként két élőhelyről került elő. Figyelemmel kísértük a gyapjaslepke gradáció eseményeit, fejleményeit az Alföld több pontján. Vágásra ítélt erdősávban fészkelő madarak mentése A 2005-ös év másik sikerakciója volt, amikor lakossági bejelentés alapján egy tarvágás alatt álló nemes nyarashoz látogattunk ki. A közel 10 Ha területű nemes nyaras Túrkeve nyugati határában az 1040-es marhatelep mellett terült el, ahol egy pár vörös vércse és négy pár erdei fülesbagoly fészkelt elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben. Az erdei fülesbagoly ilyen laza telep jellegű fészkelése már önmagában is érdekes jelenség, miután magányos fészkelő. A helyszíni bejárás során folyamatosan zajlott a kitermelés, amely veszélyeztette a területen fészkelő vörös vércse párt és az erdei fülesbagoly párokat. A munkavezetővel és a terület tulajdonosával történt egyeztetések alapján védőzónákat jelöltünk ki a fészkes fák körül. Miután még lombfakadás előtt jártunk, nem okozott nehézséget a fészkes fák megtalálása és a védőzóna kijelölése. A munkákat később felügyeltük és ellenőriztük a költések sikerességét. A védőzónás rendszer alkalmasnak bizonyult a vörös vércse és az erdei fülesbagoly párok védelme szempontjából, miután a fiókák sikeresen kirepültek minden fészekből. Miután a röpképes fiókák elhagyták a fészek környékét, lehetővé tettük a védőzónában meghagyott és a fészkes fák kivágását. Egyetlen helyen tértünk el ettől, méghozzá a vörös vércse fészeknél, ahol a fióka továbbra is a fészekben tartózkodott, és a szülőmadarak tovább etették. Itt a fészkes fa meghagyása mellett döntöttünk, a fióka később sikeresen kirepült. Székicsér védelem Az idei évben is nagy figyelmet szenteltünk a Kisújszállás, Karcag határában kialakult székicsér fészkelőtelepek megkeresésének, a védelmi intézkedések foganatosításának és a fészekkeresésnek. Három helyszínen találtunk költőtelepet, illetve két másik teleprész folyamatos védelmében segítettünk a költési időszak alatt. Összesítéseink szerint pár székicsér fészkelhetett a térségben, azonban a megtalált telepek jelentős részét a szélsőséges időjárási körülmények tönkretehették. Összesen 16 repülős fiókát sikerült a későbbi ellenőrzések során találni. Túzok védelem A tavaszi-őszi időszakban a hivatásos természetvédelmi őrökkel együttműködve részt vettünk a túzok szinkronszámlálásokban és a jelentősebb gyülekezőhelyek felmérésében. Egy esetben kaptunk riasztást, amikor azonnal a helyszínre utazva sikerült egy túzokcsalád életét megmenteni az arató kombájnok elől. Az akcióban együtt működtünk a KMNP illetékes természetvédelmi őreivel. Odútelepítések Kisújszállás határában két erdőben, Túrkevén egy erdőben alakítottunk ki odútelepet énekesmadarak számára. Emellett közel 30 szalakótaodúnk van alkalmas élőhelyen elhelyezve, melyet sikeresen használnak is a madarak, de sajnos rendszeres és kielégítő ellenőrzésekre kapacitás- és forráshiány miatt továbbra sem volt lehetőségünk. Azon a kevés helyen azonban, ahol rendszeres ellenőrzéseket tartottunk, nagyon biztatóak az eredmények! Kerecsen számára két helyszínen történt költőláda kihelyezés, a HNPI munkatársainak segítségével és felügyeletével. A Csejt-pusztán kihelyezett kerecsentálcában vélhetően vörös vércse költött, míg a Fehér-tói kerecsenládában egy új kerecsenpárt sikerült megkötnünk, két fiókát röptettek sikeresen rögtön az első évben! Vörös vércse költőládáinkban is sorra tapasztaljuk az elfoglalási arány növekedését. Sérült madárfajok mentése és repatriálása december 31-ig 16 madárfaj 42 egyedét gondoztuk, illetve adott esetben továbbítottuk megfelelő helyre (Miskolci Vadaspark, Budapesti Állatkert, Górés tanya, Hortobágyi Madárkórház). Munkánk során 22 madáregyed került repatriációra, melynek sikeréhez több önkéntes áldozatos munkája is jelentősen hozzájárul (Vincze Tamás, Balogh Gyula). Jelenleg egy fehér gólya, két egerészölyv, egy barna rétihéja áll gondozás alatt, sajnos mindegyikőjük sérülése lehetetlenné teszi szabadon engedésüket. Az év nevezetessége volt négy gyöngybagoly fióka, négy vörös vércse fióka sikeres repatriálása, egy réti fülesbagoly gondozása, majd a Hortobágyi Madárkórházzal való együttműködésnek köszönhetően repatriációja, illetve három cigányréce fióka sikeres felnevelése és visszavadítása! Egy példány bal szárnyán meglőtt réti sast mentettünk Kenderes-Bánhalma határában, a Bánhalmi-halastavakon Puskás Lászlóval, a madarat átadtuk Kapocsi Istvánnak és Kiss Róbertnak. Decemberben került be egy autó által elütött adult gyöngybagoly is, mely a kezelésnek köszönhetően szépen helyrejött és 2006 januárjában elengedhetővé válik. Fészekőrzés, ellenőrzés Működési területünkön segítjük a Nemzeti Parki munkatársak által épített sas műfészkek, illetve a természetes fészkek nagy távolságokról történő ellenőrzését. Több fokozottan védett madárfaj fészkelő párját sikerült lokalizálni, melyekről az illetékes természetvédelmi őröket minden esetben tájékoztattuk, ennek kapcsán pl. új holló és kerecsen revírek, fészkek kerültek megtalálásra. Parti fecske kolónia kezelése A 2005-ös év tavaszán is felújítottuk a Balai-homokbánya egyre zsugorodó homokfalát, melyben 60 pár parti fecske fészkelt ez évben.

4 ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 4. oldal Téli madáretetés Sasok, énekesmadarak - folyamatos tevékenység, a szokásos helyeken a folytonosságot biztosítjuk a célfajok számára. Life pályázat készítése Közel másfél év megfeszített munkája eredményeként elkészült Egyesületünk Life Nature pályázata, mely a cigányréce hazai állományának védelmét kívánja segíteni 1000 ha vizes élőhely rehabilitációjával. Ennek kapcsán rengeteg területi megbeszélés történt a pályázat partnereivel. Szakvéleményezések A HNPI és a KÖTEVIFE több esetben kérte szakmai véleményünket a Nimfea TE működési területén tervezett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden esetben segítséget nyújtottunk a hatósági munka végzéséhez. Ugyanakkor kérvényeztük több jelentős vizes élőhely esetében a vízivadvadászat korlátozását, elsősorban a cigányréce és más védett récefajok kímélete érdekében. Részben kérelmünk, részben a HNPI-vel való együttműködésünknek köszönhetően több jelentős vizes élőhelyen betiltásra került az ólomsörét használata. Bejelentések 1.) Bejelentést tettünk természetkárosító és illegális csatornakotrásról a kisújszállási Öregerdő területén, ahol a tevékenység következtében megsemmisült a védett pettyegetett őszirózsa kisebb állománya. A hatósági vizsgálat Egyesületünk közbenjárására kötelezte a tevékenység megrendelőjét és felelősét a terület rekultivációjáról és a három éven keresztül kaszálás kivitelezéséről, melynek célja a visszagyepesedési folyamat elősegítése és a gyomok terjedésének megakadályozása. 2.) Természetkárosító tevékenységet tapasztaltunk Polgár és Hajdúnánás között, ahol szervezett csoport módszeresen gyűjtötte a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) leveleit, melyet később kereskedelmi forgalomba kívántak hozni. A területileg illetékes természetvédelmi őr, Tihanyi Gábor (HNPI) és Molnár Attila (HNPI) értesítésén túlmenően tájékoztattuk a terület tulajdonosát, valamint a helyszínről távozásra szólítottuk fel az elkövetőket, tájékoztattuk őket természetkárosító tevékenységük voltáról. 3.) Több veszélyes középfeszültségű oszlopsor került felmérésre, a legveszélyesebbek közeljövőben megtörténő leszigeteléséről részben sikerült megegyezni a HNPI és az E-on illetékeseivel, valamint több helyszínnel kapcsolatban új bejelentéseket tettünk. Felhívtuk az illetékes hatóságok és az E-on figyelmét a belterületeken található középfeszültségű oszlopok problémakörére, ahol évről évre egész gólyacsaládok pusztulnak el áramütés következtében. Együttműködés a Tiszai Vízirendészettel Immáron második éve működünk együtt eredményesen a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal. Rendszeresek a közös bejárások, melynek során képezzük a járőröket természetvédelmi szakmai kérdésekben, illetve igyekszünk fajismeretüket bővíteni. Fokozott és napi ellenőrzéseket tartunk tiszavirágzás idején, amikor a kérészek illegális gyűjtését igyekszünk megakadályozni. Helyi védelem ügye Kisújszállás városának önkormányzatával jelenleg folynak a tárgyalások a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről a kisújszállási Öregerdő és Gyalpári Csordajárás kapcsán. Illegális állatkereskedelem Főállású munkatársunk és önkénteseink folyamatosan nyomon követik a Monoron zajló eseményeket, ahol folyamatosan tapasztaljuk a hazai védett és nemzetközi egyezményes fajok árusítását. Két esetben derítettünk fel interneten keresztül történő hazai védett faj árusítását. Két macskabagoly fiókát árultak Ft-ért egy bakonyi településen. Közbenjárásunkra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal intézkedtek, a madarakat elkobozták, az elkövető ellen feljelentést tettek. Egy másik esetben egerészölyv illegális árusítását tapasztaltuk, melyről értesítettük az illetékes természetvédelmi őrt, aki ígéretet tett az intézkedés megtételére, eredményről egyelőre nem tudunk. Olajvezeték építésének szakmai felügyelete májusában a Hortobágyi Nemzeti Park megkereste egyesületünket, hogy együttműködésünkkel és szakmai felügyeletünkkel segítsük egy a Túrkeve határában épülő és Gyomaendrőd irányába futó olajvezeték építését. Egyesületünk munkatársa a kivitelező cég mérnökeivel terepbejáráson tekintette meg a tervezett nyomvonalat, melynek módosított nyomvonala a helyi védett és Natura 2000-es Pásztó-puszta mellett halad. Az eredeti tervek szerint a vezeték a gyepen keresztül haladt volna, de ezt a HNPI időben megtiltotta, helyette készült egy olyan nyomvonalterv, mely mindenki megelégedésére csak szántóföldeken halad keresztül, így meglévő gyepterületet nem érintett. A helyszíni bejárások után a kivitelező céghez eljuttattuk szakmai állásfoglalásunkat és javaslatainkat a munkafolyamat elkezdéséhez. A tervező cég a javaslatokat elfogadta és biztosítottak a megtartásáról, melynek értelmében munkájukat a területen fellelhető természeti értékek károsítása nélkül viszik véghez. Mezőtúri Liget-tó cönológiai felmérése A 2005-ös évben is (csakúgy, mint az elmúlt évben) Egyesületünket kérte fel a mezőtúri Városgondnokság a Liget-tó cönológiai állapotfelmérésének elkészítésére. A cönológiai felmérést a szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően határidőre elkészítettük, a zárójelentést leadtuk. Médiajelenlét Rendszeresen segítjük a Néplap cikkíróit szakmai kérdések tisztázásában, illetve adunk anyagot cikkekhez. Több televízió- és rádióriportot adtunk ez évben is. Fegyverfenéki élőhely fenntartása tél végén gondoskodni kellett a területen a költési időszakra a megfelelő vízborításról. A vízpótlásnak köszönhetően ideális nyári lúd és nagy kócsag élőhelyet sikerült megtartani. Több védett madárfaj és kétéltűfajnak a környéken kimagaslóan fontos élőhelyet és szaporodóhelyet tartottunk fenn. Nimfea Természetvédelmi Egyesület

5 5. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december Lőtt rétisas mentése Kunhegyes határában (Monoki Ákos beszámolója) November 5-én Kunhegyes és Bánhalma közös határában található halastavakon a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa vonuló vízimadarak állományfelmérését végezte. Az egyik halastórendszer halőre felhívta a figyelmét a Nimfea TE munkatársának, hogy az egyik tóegységen sérült, nagy termetű ragadozómadarat látott. A Nimfea TE információi szerint a sérült madár az előző napon, vagyis november 4-én késő délelőtt került a lecsapolt tómederbe, miután a környéken tartózkodó nagy lilik csapat irányából több lövés dördült a délelőtti ködös időben. A szóban forgó tóegység közepén egy öreg rétisas (Haliaetus albicilla) ült egy fémkereten. A madár a bal szárnyát erősen lógatta. Miután sötétedés előtt járt az idő, a madár befogása november 6-ra halasztódott, az esetről pedig azonnal tájékoztatást kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője. A rétisas (Haliaetus albicilla) fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke HUF, károsítása, elpusztítása bűncselekménynek minősül november 6-án a Nimfea TE munkatársa és ragadozómadárvédelmi külső szakértője kezdte meg a madár befogását a területen, melyet jelentősen megkönnyített, hogy délelőtt a halászok által végzett zsilipkarbantartás miatt a madár kigyalogolt a tó közepéből a part menti gyékényesbe. A meglapuló madarat szinte azonnal sikerült befogni. A helyszínen történt előzetes vizsgálat során megállapításra került, hogy a madár bal szárnya végén több, sörétes lőfegyver által okozott sérülés látható. Egyrészt a szárnyba fúródott sörétszemek voltak kitapinthatóak, másrészt sörétszem okozta vágás volt látható az egyik alsó szárnyfedő tollon. Az adult tojó rétisason más sérülést a helyszínen nem lehetett megállapítani. A sérült rétisast Karcagra szállította a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal gondoskodtak a madár Górés tanyai repatriáló telepre történő szállításáról, ahol a madár elsősegélyi ellátásban részesült. A sérült rétisast másnap szállították a szükséges vizsgálatok és műtét elvégzésére a Budapesti Állatkertbe. A vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a madár sörétes lőfegyvertől szenvedett sérülést. A műtét során négy ólomsörét szem került eltávolításra a bal szárnyból, illetve a törött csontokat rögzítették. A sikeres műtét óta a rétisas állapota jó, de sajnos szabadon engedni már nem lehet többé, hiszen sérülései miatt már nem lesz teljesen röpképes. SAJTÓKÖZLEMÉNY FÉLGYŐZELEM november 17-én szavazott az Európai Parlament a vegyi anyagok új szabályozásáról (REACH) Először szavazott az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen a REACH-ről, az Európai Unió vegyi anyagokat szabályozni kívánó új rendeletéről. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözlik, hogy a képviselők, köztük a legtöbb magyar képviselő is a káros anyagok kötelező helyettesítésére szavaztak. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környezetre, akkor helyettesíteni kell egy biztonságosabbal. REACH-re leginkább azért van szükség, mert a piacon lévő vegyi anyagok 90 százalékának nem ismerjük az egészségügyi és környezeti hatásait. A ma elfogadott javaslat szerint viszont a rendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részéről továbbra sem kell közölni az alapvető egészségügyi és környezeti információkat, ezáltal súlyosan sérül a nincs adat nincs piac elv. Félő, hogy hiába lesz szigorú engedélyezési procedúra, ha az anyagok nagy részéről nem derül ki, hogy veszélyeztetik-e az emberi egészséget (például rákkeltő hatásúake, vagy károsítják-e a hormonrendszer működését, s ezáltal a gyermekek fejlődését), és emiatt nem is fogják helyettesítésre kötelezni őket. Az Európai Tanácsban az illetékes minisztereknek még megvan az esélyük, hogy erősítsék a jogszabályt és biztosítsák, hogy legyen elérhető és megfelelő információ a vegyi anyagokról, megtudjuk, melyek jelentenek kockázatokat, melyeket kell biztonságosabbakkal helyettesíteni. A REACH egy egyedülálló lehetőség, hogy valóban megvédhessük egészségünket, környezetünket és a jövő nemzedéket a káros vegyi anyagok jelentette veszélyektől, ahelyett, hogy csak a vegyipar rövid távú érdekeit vennénk figyelembe. További felvilágosítás: Dragos Tibor, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel.: , 30/ ,

6 ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 6. oldal A Duna-Tisza közének kincsesládája: Kiskunsági Nemzeti Park Fotó: Sallai R. Benedek Ugartyúk a kiskunsági pusztán A bangók kiemelt botanikai értékei a tájnak Gólyatöcs szikes kiskunsági tavon Az 1975-ben alakuló nemzeti park a Duna-Tisza közé eső, kissé mozaikos, igen változatos élőhelyek megőrzését vállalta magára. A nemzeti park összterülete mintegy hektárra terjed ki, amely nagy hányadában olyan terület, amely a látogatók számára nem nyitott, úgynevezett törzsterület. A park területei jól elkülöníthetőek egymástól. Főbb területei a Duna-menti síkság, a Homokhátság és a Turjánvidéki mocsárvilág. Mindhárom élőhely számos védett és fokozottan védett nővény és állatfajnak, bennszülött vagy más néven endemikus élőlénynek adnak otthont, a természet által alakított formákon kívül. Az 1800-as évek közepéig tartó, állandóan ismétlődő dunai árvizek és az időszakos, néha tartós vízborítottság addig akadályozta összefüggő szikesek kialakulását. Ezt követően azonban az árvíz-mentesítési munkák és belvízelvezetések, valamint meliorációs tevékenység miatt az ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. A Duna-menti síkság tipikusnak nevezhető sík terület, a maga nagy kiterjedésű szikeseivel, növényzetével és a Duna, valamint a Tisza alkotta tájképi jellegével. Szikes réteket, legelőket, vakszikeket találhatunk itt, melyek otthont adnak a szikre jellemző növényeknek, állatoknak. A terület általánosan elterjedt faja a veresnadrág csenkesz, de nagy tömegben megtalálható itt a lila virágú sóvirág is. Bár a sóvirág kedvelt száraznövény, azonban védett területen szedése szigorúan tilos! Madárvilága igen gazdag, az óvatos szemlélődő találkozhat a túzokkal, kék vércsével, hallhatja a nagy goda hangját. A szalakóta hazai állományának jórésze itt található, de a széki lile, gólyatöcs, gulipán is szép számban előfordul. Vonulási időben vadlibák, cankók sokasága lepi el a tájat. Mind a szikesek, mind a homokpuszták jellegzetes faja a szongáliai cselőpók. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők, a sáskák és szöcskék táplálékai a gyíkoknak. Az Ős-Duna hordalékából a szél alakította a Homokhátság változatos formációit. Ezek a homokbuckák adják a Kiskunsági Nemzeti Park fő jellemét, címerében is stilizált rajzként jelenik meg a homokbucka és a rajta élő ősborókás. A homokos terület is számos fontos állat élőhelye, így például fellelhetjük a faodúkban élő búbosbankát, a földre fészkelő mezei pacsirtát, a rejtőzködő életmódot kedvelő homoki és zöld gyíkokat. Számos értékes növényfaj is képviselteti magát a területen, a homoki csenkesz és a homoki árvalányhaj jellemző homoki növényzet. Májusban a réteket kosborok sokasága lepi el, az agár és pompás kosborok virítanak, és néhol a különböző bangó (hazai ritka orhidea féle) fajok is virágzanak. A park egy része mocsaras, lápos terület, amely értékes élővilágnak ad otthont. Az íriszfajok mellet kőrisek és tölgyesek képviselik a növényvilágot, állattani értékei között találjuk a kerecsensólymot, a nádasok lakóit, a veszélyeztetett rákosi viperát. A nemzeti parkhoz tartozó további védett területek: Mártélyi Tájvédelmi Körzet (2.213 ha), Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet ( ha), Ásotthalmi láprét (95 ha), Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT (4 ha), Császártöltési Vörös mocsár TT (930 ha), Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha), Csólyospálosi réti mészkő- és dolomitfeltárás (1 ha), Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha), Hajósi homokpuszta TT (188 ha), Hajósi löszpartok TT (121 ha), Kéleshalmi homokbuckák TT (168 ha), Kiskőrösi turjános TT (550 ha), Kiskunhalas Fejetéki-mocsár TT (25 ha), Kunfehértói holdrutás erdő (120 ha), Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha), Péteritó TT (740 ha), Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha), és a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT (4 ha) Szelidi-tó TT (360 ha) A park területén találhatunk egy génbankként működő telepet, ahol a bugaci szürkemarha, és más őshonos állatok segítik a géntartalékok fenntartását. A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóhelye és központja a Természet Háza Kecskeméten található. Itt természettudományi kiállítások is várják a látogatókat: A hazai természetvédelem története; Nemzeti parkjaink; A Duna-Tisza köze élővilága. Természetismereti programok felnőtteknek és gyerekeknek igényelhetők. Megtekinthető még a pásztormúzeum Bugacpusztán, ahol az állandó kiállítás címe: A kiskunsági állattartás és pásztorélet tárgyi eszközei. Látogatható még a Virágh-kúria helytörténeti gyűjteménye Kunszentmiklóson. További információ: Székely Zsuzsa Nimfea Természetvédelmi Egyesület

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Szarvas 1. oldal A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2005. évi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA Bevezetés A Nimfea Természetvédelmi Egyesület az elmúlt

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011.

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Gyakorlati madárvédelem a ház körül 4. Téli madáretetés Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Mikor etessünk? Téli madáretetés - a tartós fagyok beálltával, ezek megszűntéig (novembertől

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2004 NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Szarvas 1. oldal A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004. évi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA Bevezetés A Nimfea Természetvédelmi Egyesület az elmúlt

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE 2015/2016. tanév Készítette: biolológia-földrajz szakos tanár tanító Debrecen,2015. szeptember 2 ÖKO MUNKACSOPORT TAGJAI tanár Munkacsoport vezető tanító

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése Bevezetés A Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány célja Pest és Nógrád megyében, szűkebben

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw. Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Szarvas 1. oldal A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2005. évi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ Biodiverzitás-védelmi célprogram:

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA Neve: Kőrösi Csoma Sándor Általános Címe: 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Résztvevő diákok száma: körülbelül 500 diák Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 4 tanár Kapcsolattartó

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola Erdei iskola és szaktábor a tüskei madárvártánál. A táborhely 1980-tól szaktáborként, 2001-től erdei iskolai bázishelyként is működik.

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból)

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) 1. Gyűrűzés közben elpusztult színes gyűrűs kanalasgémet talál. A madár mindkét lábán színes gyűrű, az egyik lábán BUDAPEST feliratú

Részletesebben

Felhívás. Jutalmazás:

Felhívás. Jutalmazás: Felhívás A Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és konzorciumi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásban részesült a Svájci-Magyar

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Téli Túrák nemzeti parkjainkban

Téli Túrák nemzeti parkjainkban Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az

Részletesebben

Európai Madármegfigyelő Napok - 2013. október 5-6.

Európai Madármegfigyelő Napok - 2013. október 5-6. Európai Madármegfigyelő Napok - 2013. október 5-6. Az MME idén is meghirdeti az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) elnevezésű országos programját október első hétvégéjén. A rendezvény amellett, hogy európai

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben