Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben"

Átírás

1 Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., április ( o.) GÁL RÓBERT IVÁN SIMONOVITS ANDRÁS TARCALI GÉZA Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben A korosztályi elszámolás során a nettó adóterheket lebontjuk az egyes évfolyamokra, és ezt az adott pillanatra jellemzõ tehereloszlást kivetítjük a jövõbe. Néhány kiegészítõ feltevés, valamint a népesség létszámára és korösszetételére vonatkozó elõrejelzés birtokában megállapítható, hogy a jövõben születõ korosztályokra mennyivel nagyobb adóteher hárul ahhoz, hogy az intertemporális költségvetési korlát teljesüljön. A magyar nyugdíjrendszerre elvégzett korosztályi elszámolás azt mutatja, hogy az évi reformcsomag jelentõsen csökkentette az intézményrendszer és a korfa kombinációjában rejlõ finanszírozási feszültséget. A javulás elsõsorban a társadalombiztosítás racionalizálásának tudható be. E következtetések robusztusak, ugyanakkor az, hogy a reform teljesen eltünteti-e a rendszerben lévõ egyensúlytalanságokat vagy csak csökkenti õket, jelentõsen függ az egyes paraméterek, elsõsorban a termelékenység növekedésének alakulásától.* Korosztályi elszámolás A korosztályi elszámolást (generational accounting) kidolgozói, Alan J. Auerbach, Jagadeesh Gokhale és Laurence Kotlikoff a költségvetési hiány sokat kritizált, könnyen manipulálható mutatójának számítása helyett javasolták. 1 Az eljárás elõnye, hogy a jelenlegi újraelosztási rendszer elõre látható hosszú távú következményeit is számításba veszi (például a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer implicit adósságát), amelyrõl a költségvetési hiány nem vesz tudomást. A módszer tehát kalkulál a jövõvel, de nem a jövõt kívánja elõre jelezni, hanem azt kívánja számszerûsíteni, hogy néhány egyszerû és realisztikus feltevés mellett a jelen milyen belsõ feszültségeket rejteget. A korosztályi elszámolás módszerének lényege, hogy a nettó adóterheket lebontja az egyes évfolyamokra, és ezt az adott pillanatra jellemzõ tehereloszlást kivetíti a * A tanulmány elkészítését az Állami Pénztárfelügyelet és a Research Support Scheme (RSS No: 1209/ 1999) támogatta. A szerzõk köszönettel tartoznak Bedekovics Istvánnak, Borlói Rudolfnak, Dabóczi Magdának, Éber Irénnek, Hablicsek Lászlónak, Magosi Györgynek, Mészáros Józsefnek, Réti Jánosnak és Toldi Miklósnak. 1 Az elsõ korosztályi elszámolást lásd Auerbach Gokhale Kotlikoff [1991a] tanulmányában. A módszerrel kapcsolatos elméleti írásokat és nemzetközi összehasonlító eredményeket tartalmaz Auerbach Kotlikoff Leibfritz [1999] könyve. A módszertani kérdésekkel kapcsolatban lásd a weblapot, Cardarelli Kotlikoff Sefton [1999], valamint Raffelhüschen [1999] tanulmányát. Gál Róbert Iván a Tárki programvezetõ kutatója. Simonovits András az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. Tarcali Géza kutató, Bécs.

2 292 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza jövõbe. Néhány kiegészítõ feltevés (a termelékenység növekedési ütemét és a diszkontláb alakulását illetõen), valamint a népesség létszámára és korösszetételére vonatkozó elõrejelzés birtokában a jövõbe kivetített jelenlegi nettó adóteher-eloszlásról megállapítható, hogy a jövõben születõ korosztályokra mennyivel nagyobb (vagy kisebb) adóteher hárul ahhoz, hogy az úgynevezett intertemporális költségvetési korlát teljesüljön. Ez utóbbi nem más, mint egy nullaösszegkorlát, és azt mondja ki, hogy az esetleges jelenbeli túlköltekezésért valakinek, ha másnak nem, az utódoknak, fizetniük kell. Pontosabban megfogalmazva: a már élõ és a jövõben megszületendõ korosztályok jövõbeli nettó adójának jelenértékének meg kell egyeznie a jelenlegi államadósság és a jövõbeli állami kiadások jelenértékével. A nettó adók és az állami kiadások közötti különbségtétel forrása az, hogy e verbálisan megfogalmazott egyenlet bal oldalán az egyénekre és így évfolyamokra lebontható nettó adótételek találhatók, például a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék vagy a nyugdíj, a jobb oldalon viszont az egyénekre le nem bontható kiadások, például a honvédelemre vagy a közbiztonságra fordított összegek. A korosztályi elszámolás módszerének leírása világossá teszi, hogy miben különbözik az elõrejelzésre használt modellektõl. A korosztályi számlák kiszámítása során gyakorlatilag mellõzzük a növekedés dinamikájával kapcsolatos empirikus ismereteinket, eltekintünk például annak lehetõségétõl, hogy egy felzárkózó gazdaság mint amilyen Magyarország is esetében egy darabig magas, azután közepes termelékenységnövekedést tételezzünk fel; hasonlóképpen nem vesszük figyelembe a foglalkoztatás lehetséges alakulásával kapcsolatos különbözõ forgatókönyveket és még egy sor más megoldást, amit az elemzõk elõrejelzéseik realisztikusabbá tétele érdekében alkalmazni szoktak. Mindezt azért, hogy a jelenben már meglévõ, rejtett vagy szembeötlõ költségvetési feszültségek számszerûsítését szolgáló szám a lehetõ legkisebb mértékben függjön a kutató által több-kevesebb önkényességgel megválasztott paraméterektõl. Az egyetlen kivétel a népesség-elõrejelzés; ez azonban csekély teret ad a kutatói döntéseknek. A népesség létszáma a közeli évtizedekre viszonylag megbízhatóan elõre jelezhetõ; a év friss nyugdíjasai ma már iskolába járnak. Igaz, hosszabb távon még itt is egyre tágabb a valószínû értékeket tartalmazó sáv, egyre bizonytalanabb a becslés. A korosztályi elszámolás eredménye a forintösszegek egy vektora, ahol a vektor egyes elemei megmutatják annak jelenértékét, hogy egy évfolyam még hátralévõ élete során várható adóbefizetései, illetve a számukra kifizetett összegek között mekkora a különbség. A módszer elõretekintõ jellegébõl következõen az idõsek egy ilyen számítás szerint nettó haszonélvezõi, az aktívak pedig nettó befizetõi a rendszernek. Ez önmagában természetesen meddõ eredmény. Három olyan megközelítés adódik azonban, amely a szóban forgó számsort az elemzés számára termékennyé teheti. Az elsõ, ha nem csupán elõretekintõ, hanem visszatekintõ számításokat is végzünk, tehát figyelembe vesszük a korábbi befizetéseket és juttatásokat is. Ilyen adatok birtokában a korosztályok közötti újraelosztást tudjuk mérni. 2 A másik mód a nemzetközi összehasonlítás. Ha azonos módszerrel különbözõ eloszlásgörbéket kapunk az egyes országokra, ez ismét csak informál minket a korosztályok közötti újraelosztásról. Végül, ha a már élõk közül az éppen most születetteket hasonlítjuk össze a jövõben születõkkel (akiket viszont egységes korcsoportként kezelünk), akkor a rendszer belsõ egyensúlytalanságára vonatkozóan kapunk mérõszámot. A módszer szerint feltételezzük, 2 Visszatekintõ korosztályi számlák eddig csak az Egyesült Államokra készültek (lásd Gokhale Page Sturrock [1999]).

3 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben 293 hogy az adók és juttatások változtatása csak a jövendõ generációkra vonatkozik, a már élõk a jelenlegi nettó adóteher-eloszlás alapján adóznak. Következésképpen, az egyensúlytalansági mérõszám azt mutatja, hogy a jövendõ korosztályoknak mennyivel kell többet (vagy szerencsés esetben kevesebbet) fizetnie ugyanazokért a juttatásokért, illetve mennyivel kevesebb juttatással kell beérniük (vagy kapnak több juttatást) azonos adók mellett, mint azoknak, akik még az eredeti adó- és juttatásrendszerbe születtek, és még elõttük áll az egész életpálya. Korosztályi elszámolást általában a teljes államháztartásra szokás végezni, beleértve tehát a jövedelemhez, a fogyasztáshoz és a tulajdonhoz kapcsolódó adókat, a másik oldalról pedig a nyugdíjakat, a családtámogatási rendszert, az oktatást, az egészségügyet és a közjószág jellegû közszolgáltatásokat, mint amilyen a honvédelem. Magyarországra vonatkozóan is készült már ilyen, a teljes újraelosztási rendszert alapul vevõ számítás az 1996-os évre (Gál Simonovits Szabó Tarcali [2000]). Speciális, a jóléti intézményrendszer egyes szegmenseivel vagy más társadalmi problémák, így a bevándorlás következményeivel foglalkozó elemzések is napvilágot láttak az elmúlt években (az elõbbire példa Auerbach Gokhale Kotlikoff [1991b] vagy Bonin Gil Patxot [1999], az utóbbira Bonin Raffelhüschen [2001]). Ha az effajta speciális számítások többlépcsõs intézményi reformok hatásait is vizsgálják, akkor a módszer jelentõsen bonyolultabbá válik, mivel a népesség-elõrejelzésen kívül az intézményi változásokkal is lehet elõre kalkulálni. Éppen ez ad értelmet annak, hogy a nyugdíjrendszerre vonatkozóan újra és külön is elkészítsük a korosztályi elszámolást egy olyan országban például Magyarországon, ahol a nyugdíjtörvénycsomag elõre rögzíti az intézményi reformok szándékolt lépéseit. A speciálisan a nyugdíjrendszerre vonatkozó elszámolás hasonlóan az eredeti, általános változathoz minimalizálja a jövõ tendenciáira vonatkozó szakértõi elõrejelzéseket, hiszen célja az éppen aktuális helyzetben rejlõ feszültségek feltárása. Így a népesség-elõrejelzésen és a nyugdíjtörvényekben elõre rögzített intézményi változásokon kívül semmilyen más várható trendet nem fogunk figyelembe venni. Eltekintünk a foglalkoztatásban, a rokkantosítási gyakorlatban, a felsõoktatásban résztvevõk arányában, az életkor kereseti függvényekben vagy a személyi jövedelem adóztatásában várható változásoktól. Ez mind olyan tényezõ, amelyre vonatkozóan egy prediktív modellnek világos és explicit feltevésekkel kell élnie a következõ modell azonban nem prediktív. Bemutatjuk, hogy miként alakultak a korosztályi nyugdíjszámlák a nyugdíjreform következtében. A kiinduló esetben a most aktuális, korcsoportokra lebontott nyugdíjegyenleget visszük végig, és mindössze a korcsoportok arányait változtatjuk a népesség-elõrejelzés alapján. Figyelmen kívül hagyjuk mind a társadalombiztosítási nyugdíj 1997-es reformját, mind a részleges feltõkésítést. (Egy kivétellel: a 2000 ben aktuális nyugdíjkorhatárt vesszük figyelembe, azaz nõkre 57, férfiakra 61 évet. Nyugdíjasmintánk ugyanis a januári állapotot tükrözi; merõ spekuláció lenne megbecsülni, mennyivel lettek volna többen nyugdíjasok, és milyen nyugdíjat kaptak volna, ha az 55 és a 60 éves korhatár megmaradt volna.) Így elsõ számításunk során azt nézzük meg, mekkora belsõ egyenlõtlenség lenne a rendszerben, ha az említett csekély módosítástól eltekintve nem történt volna semmiféle változás. A második kalkulációban azonban figyelembe vesszük a svájci indexálás bevezetését, a nyugdíjkorhatár felemelését 62 évre, a degresszív beszámítás megszüntetését, a nyugdíjskála átalakítását és a részleges feltõkésítést. 3 3 A következõkben az egyes reformelemek együttes hatását ismertetjük. Az egyes változtatások külön hatásaival egy másik tanulmányunkban foglalkoztunk (Gál Simonovits Tarcali [2000]).

4 294 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza A nyugdíjrendszert, a módszer logikájának megfelelõen, mindkét esetben zártnak tekintjük, azaz az intertemporális korlát teljesítését kizárólag a járulékok, illetve a járadékok változtatásával érjük el. Ez eltérés a valóságtól, ami azonban az eredményként adódó egyensúlytalansági mutató értelmezhetõségén nem változtat. Módosítja viszont a korosztályok közötti újraelosztás hatásait. Ez az oka, hogy ez utóbbira vonatkozó következtetéseink csak részlegesek. A valóságban ugyanis a rendszer hiányát nem kizárólag járulékemelésbõl vagy járadékcsökkenésbõl pótolják, hanem a központi költségvetés által beszedett általános adóból is. Más szóval, a hosszú távú intertemporális korlát éves költségvetési korlátokkal egészül ki: a rendszer nem eladósodik, hanem évrõl évre külsõ forrásból feltöltõdik. Márpedig az általános adók tehereloszlása nem felel meg a nyugdíjjárulékokénak. Az általános adókban például jelentõs tételt tesznek ki a fogyasztáshoz kötõdõ adók, amelyek életkor szerinti megoszlása sokkal kiegyenlítettebb, mint a munkajövedelemhez, tehát az aktív életszakaszhoz kötõdõ nyugdíjjárulékok. A korosztályi elszámolás módszere azonban mint korábban már említettük minden hiányt a még meg nem született korosztályokkal fizettet meg, tehát nem számol az aktuális hiányok folyamatos visszapótlásával, épüljenek azok járulékokra vagy általános adóra. A nyugdíjreform teljes intergenerációs újraelosztó hatását éppen ezért nem tudjuk itt bemutatni, bár bizonyos részleges következtetésekre így is módunk lesz. Megjegyezzük, hogy a modell kiegészíthetõ éves költségvetési korlátokkal. Ekkor az éves hiányt nem a jövõ nemzedékekkel, hanem az aktuális adóteher-eloszlás alapján az éppen élõ összes korosztállyal fizettetjük meg. Az éves hiánypótlások (vagy többletvisszaosztások) összegzésével pontosan megadható a nyugdíjreform hatása az egyes korosztályokra. Vannak olyan újraelosztási hatások, amelyeket egyik futtatásban sem tudtunk figyelembe venni. Ezek közül az egyik az önkéntes nyugdíjpénztárak adótámogatásában megtestesülõ redisztribúció. Az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás ugyanis járulékmentes, a munkavállalói befizetés egy része pedig meghatározott összeghatárig mentesül a személyi jövedelemadózás alól. A továbbiakban azonban csak a kötelezõ járulékokkal foglalkozunk. Ugyancsak figyelmen kívül hagyjuk a téves átlépéseknek betudható, a jövõben várható újraelosztást. A törvény ugyanis az egyének döntésére bízta az átlépést a vegyes rendszerbe vagy a bennmaradást a tiszta társadalombiztosítási pillérben, ugyanakkor az átlépõk többsége számára állami hozamgaranciát vállalt. Tekintve, hogy a vártnál lényegesen többen léptek át, nem kizárt, hogy a normajáradékra vállalt garancia érzékelhetõ újraelosztást fog kiváltani elsõsorban a pénztártagok, másodsorban az akkori adófizetõk és a nyugdíjba vonulók között. A korosztályi nyugdíjszámlák elkészítésének módszere A korosztályi nyugdíjszámlák elkészítése a következõképpen történik. Elsõ lépésként az egyes korosztályokra jellemzõ járulékbefizetés és járadékhúzás különbözeteként elkészítjük az évfolyamokra lebontott nyugdíjegyenleg profilját a kiindulásul választott évre. Tanulmányunkban ez az év 2000 (az egyszerûség kedvéért a formalizálás során t = 0-val fogjuk jelölni). Mivel minden évfolyamot egyetlen szám jellemez, a 2000-re vonatkozó nyugdíjegyenlegek profilja nem más, mint egy 96 elemû vektor. A sort ugyanis a 2000-ben születettekkel, vagyis a 0 évesekkel kezdjük, a 95 éveseket és idõsebbeket pedig egy korcsoportba vonjuk össze. A következõ lépésben e vektor értékeit számítjuk ki minden egyes további évre, a késõbbiekben részletezettek alapján 2100-ig, figyelembe véve a termelékenység növekedésére és a diszkontrátára vonatko-

5 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben 295 zó feltevéseket, valamint a korosztály kihalási rendjét és a változó nyugdíjszabályokat. Végül az így kapott es mátrixban átlósan haladva nyomon követjük az egyes évfolyamokat, összegezzük nyugdíjegyenlegük jelenértékét a teljes hátralévõ életpályára. A következõ pontban ezt az eljárást részletezzük. Az intertemporális korlát Az imént leírt módon kapott összegeknek teljesíteniük kell a korábbiakban szavakban már megadott intertemporális korlátot. Formálisan ezt a következõképpen írhatjuk fel: D M s + M j = G t u t W, (1) s=0 j=1 t =0 ahol: M s : a már élõ, t = 0-ban s éves korosztály még hátralévõ nyugdíjegyenlegének jelenértéke; M j : a jövõben, a j-edik évben születõ korosztály nyugdíjegyenlegének jelenértéke; s: korosztályváltozó egy korosztály életkora t = 0-ban; t: évváltozó; t = 0 a kiinduló év; D: a maximális életkor; G t : a nyugdíjrendszer mûködési költsége a kiinduló évben, azaz t = 0-ban; u: a relatív diszkonttényezõ, a termelékenység növekedési tényezõ (1+g) és a kamattényezõ (1+r) hányadosa; W: a nyugdíjbiztosító nettó vagyona. Az egyenlet bal oldala a fentieknek megfelelõen a már élõ (M s ), illetve a még meg nem született korosztályok (M j ) nyugdíjegyenlegét, azaz nyugdíjjárulékainak és járadékainak különbözetét, pontosabban ezek 2000-re számított jelenértékét tartalmazza. Bár nyugdíjjárulékot csak aktív életkorban fizetünk, és a nyugdíjasok is mind idõsek, az árvajáradék intézményének létezése miatt az öregségi nyugdíjrendszernek már az újszülöttek is részesei. Így s nullától futhat D-ig, a legidõsebb korosztályig, azaz esetünkben 95-ig. Ezzel szemben j-t, a még meg nem születettek jövendõ születési évét elviekben nem korlátozzuk, tehát minden jövõbeli évfolyamot figyelembe veszünk. A gyakorlatban a kalkuláció idõtávja 101 év, azaz 2100-ig számolunk, mivel ilyen hosszú idõtávnál (a diszkontálás következtében) az addicionális évek hatása elhanyagolható. A nyugdíjakra elvégzett korosztályi elszámolás esetében az intertemporális korlát jobb oldala egyszerû. A nyugdíjbiztosító nettó vagyona, W, elhanyagolható, lévén a rendszer felosztó-kiróvó finanszírozású. Ami a G t tételt illeti, némi tisztázásra van szükség. Általános esetben, amikor az újraelosztási rendszer egészét vizsgáljuk, G t azon kormányzati kiadásokat testesíti meg, amelyek a tiszta magánjószág tiszta közjószág skálán az utóbbihoz állnak közelebb, és így nem bonthatók le egyénekre. A nyugdíjrendszer esetében azonban feloszthatatlan, közfeladatokra fordított kiadásnak csupán a rendszer fenntartásának mûködési költsége tekinthetõ, ami a társadalombiztosítás esetében csekély. A közjószág maga a rendszer, azaz a kockázatközösség egyesítését garantáló szabályok és azok kikényszerítése, egyébként azonban minden forintbevételrõl és -kiadásról meg tudjuk mondani legalábbis nincs elvi akadálya annak, hogy megmondjuk, hogy kitõl származik, és ki a címzettje. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer évi elõirányzott mûködési költsége (G 0 ) 16,8 milliárd forint.

6 296 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza Egy évfolyam teljes nyugdíjegyenlege a még hátralévõ életpályán Az (1) kifejezés bal oldalán a már élõk és a még meg nem születettek egyes évfolyamainak nyugdíjegyenlegét összegeztük évfolyamonként. Egy évfolyam teljes, még hátralévõ életpályájának nyugdíjegyenlege a következõképpen fest: D k s 1 M s = T k,k s P k,k s 1 + r k =s (s = 0,1,, D), (2) ha az évfolyam már megszületett, és D 1 k + j M j = v T k,k + j P k,k + j 1 + r k =0 ( j = 1, 2, ), (3) ha a jövõben fog megszületni, ahol: T k,k s : a t = 0-ban s éves korosztály egy fõre jutó nyugdíjegyenlege, amikor a korosztály már k éves; T k,k+j : a t = 0-ban még nem élõ, a jövõben, t = 0 után j évvel születendõ korosztály egy fõre jutó nyugdíjegyenlege, amikor a korosztály már k éves; P k,k s : a t = 0-ban s éves korosztály k éves korban még életben lévõ tagjainak száma; P k,k+j : a t = 0-ban még nem élõ, a jövõben, t = 0 után j évvel születendõ korosztály k éves korban még életben levõ tagjainak száma; r: a diszkontláb; k: életkorváltozó: egy korosztály életkora; j: évváltozó; minden t > 0 értékre t = j; ν: korrekciós tényezõ. Mind az M s, mind az M j vektor, az egyes évfolyamok teljes nyugdíjegyenlegeinek vektora. Egy évfolyam még hátralévõ életének teljes diszkontált nyugdíjegyenlegét az egy fõre jutó mindenkori nyugdíjegyenlegbõl és az adott évben a korosztályból még élõk létszámából számítjuk ki. Fontos, hogy észrevegyük: az egy fõre jutó átlagérték kiszámítása a k éves korosztályra, majd a korosztály k éves kort megért tagjainak létszámával való szorzás nem redundáns mûvelet. A k évesek egy fõre jutó nyugdíjegyenlegét ugyanis nem az adott évi makroértékek elosztásával, majd visszaszorzásával állítjuk elõ ennek valóban nem lenne értelme, hanem a k+1 évesek elõzõ évi egyenlegébõl, a relatív diszkonttényezõ figyelembevételével. Így tulajdonképpen a kiinduló év egy fõre jutó nyugdíjegyenleg-vektorát visszük végig, és abból számolunk mindenkori, a korosztály egészére összesített nyugdíjegyenleget. A (3) kifejezésben szerepel a ν korrekciós tényezõ is. Bevezetésére azért van szükség, mert M j /n csupán azt mutatja, hogy a j-ben született korosztály élete során mekkora nyugdíjegyenleggel számolhatna, ha a nyugdíjrendszer intézményei csak a törvényben rögzített változásokon mennének keresztül, és a demográfiai feltételek is az elõrejelzés szerint változatlanok maradnának. A jövõ korosztályoknak azonban igazodniuk kell az intertemporális költségvetési korláthoz, azaz ki kell fizetniük a felhalmozódó hiányokat vagy szerencsés esetben megkaphatják a többleteket. Ezért nyugdíjegyenlegüket a ν korrekciós tényezõvel kell figyelembe venni.

7 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben 297 Kiinduló létszám és létszám-elõrejelzés Számításaink során a szükséges létszámadatokat Hablicsek [1995] elõrejelzéseibõl vettük. Mivel ez az elõrejelzés csak 2051-ig számítja ki a népesség várható alakulását, nekünk pedig hosszabb idõtávra volt szükségünk, 2051-et követõen azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a népesség szerkezete a 2051-es állapotokhoz képest nem változik. (Hasonló megoldást találhatunk Cardarelli Kotlikoff Sefton [1999], illetve Oreopoulos [1999] korosztályi elszámolásában is.) Az elõrejelzést 2100-ig hosszabbítottuk meg (mivel egyéb számításaink is csak 2100-ig futnak). A korosztályi elszámolás a még meg nem születetteket egyetlen korosztályként kezeli. A kiinduló korosztályi nyugdíjegyenleg A (2) és a (3) kifejezésekben az adott évre vonatkozó nyugdíjegyenleget általánosan megfogalmazva T k,t -vel (már élõ korosztályok esetén T k,k s -sel, a még meg nem születetteknél T k,k+j -vel) jelöltük. A nyugdíjegyenleg befizetésekbõl (C) és járadékokból (B) tevõdik össze. Formálisan: T k,t = C k,t B k,t, (4a) C k,t = C k,t 1 (1+g), (4b) B k,t = B k,t 1 (1+g), ahol: T k,t : a k évesek egy fõre jutó nyugdíjegyenlege t évben; C k,t : a k évesek egy fõre jutó járulékbefizetése t évben; B k,t : a k évesek egy fõre jutó járadéka t évben. A t évi, egy fõre jutó járulékfizetéseket az eddigiek szellemében mindössze két információból, a korcsoport megelõzõ évi befizetéseibõl és a termelékenységnövekedésbõl vezetjük le. Ez tartalmazza azt a rejtett feltételezést, hogy a t 1 évrõl t évre elhalálozottak átlagos járuléka megegyezik a teljes korosztály átlagos járulékával. Valószínûsíthetõ, hogy ez nem így van: a várható élettartam ugyanis korrelál a jövedelemmel és így várhatóan a járulékkal is. Megbízható külsõ becslések hiányában azonban ebben a kísérleti fázisban nem tudjuk ezt az összefüggést figyelembe venni. A járulékfizetéseket az APEH által rendelkezésünkre bocsátott két, az 1998-as bevallásokból származó anonimizált mintából nyertük. Az egyik a munkáltató által elkészített adóbevallások 0,5 százalékos véletlen mintája, amely esetet tartalmaz, a másik pedig az önadózók 1 százalékos véletlen mintája, esettel. Mivel járadékadataink 2000-esek, az 1998-as APEH-fájlból úgy becsültünk 2000-es járulékadatokat, hogy a járulékköteles jövedelmeket megszoroztuk az 1999-es és a 2000-es bruttó bérnövekedési ütemmel. Ennek tényleges értéke 1999-re 16,1 százalék, 4 a 2000-re várt, szakértõi becsléssel készült érték pedig 11,3 százalék. A társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó sor természetesen nem szerepel az adóbevalló ívben, az egyes jövedelemtípusok járulékfizetési szabályai alapján azonban nagysága megállapítható. 5 A mintából készült járuléktömeg-becslés 922,3 (4c) 4 Forrás:www.ksh.hu/hun/h1999/h103fo99/m htm. 5 A mintaleírás és a számítások további módszertani részletei megtalálhatók a tanulmány eredeti, bõvebb, kéziratos változatában és hozzáférhetõk a Tárki könyvtárában.

8 298 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza milliárd forintot ad, ami körülbelül 1,8 százalékkal kisebb a Nyugdíjbiztosítási Alap 2000-re elõirányzott 938,8 milliárd forintos bevételénél. Ez az elõirányzat tartalmazza a munkáltatói és munkavállalói befizetéseket, valamint a magánnyugdíjpénztárakba átlépõk miatti járulékkiesés pótlására szolgáló költségvetési támogatást, nincs azonban benne például a gyes, gyed és gyet után fizetett költségvetési hozzájárulás, a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz történõ hozzájárulás, a késedelmi pótlékból és bírságból származó bevétel és néhány további, a járulékrendszeren kívüli kisebb tétel. Az összehasonlítás során azért kell figyelembe vennünk a pénztári átlépésekbõl származó hiány pótlását, mert az alap bevételeinek tervezésekor a magánpénztárakba átlépetteknek a bruttó keresetek 6 százalékát kitevõ befizetéseivel nem számolhattak, mi viszont, ahogyan azt már említettük, az alapmodellünkben a nyugdíjrendszer részleges feltõkésítése nélkül kalkulálunk. A járadékok becslésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott, a fõellátások szerinti 1 százalékos rétegzett mintát használtuk. A minta a januári állapotokat tükrözi, összesen megfigyelést tartalmaz. Számításainkkal a teljes nyugdíjrendszerben meglévõ egyensúlytalanságot szeretnénk számszerûsíteni, ezért a járadékprofil meghatározása során azt az elvet követtük, hogy minden olyan juttatást figyelembe veszünk, amelyhez járulékot lehet kapcsolni, vagy amelyet általános adóból fedeznek. A nyugdíjrendszer finanszírozási feszültségeirõl ugyanis nem sokat tudunk meg, ha kizárólag a nyugdíjjárulékokból finanszírozott ellátások alapján végzünk számításokat. Az 1. ábrán bemutatjuk a évre vonatkozó nettó nyugdíjegyenleget, amelyet a járulék- és járadékprofil egyesítésével hoztunk létre. Az egyenleg szerkezete olyan, mint minden, a munkaerõ-piaci aktivitáshoz kötött nettó adó életkor szerinti profiljáé: az életciklus elején negatív, az aktív életszakaszban pozitív, nyugalomba vonulás után pedig ismét, immár sokkal mélyebben negatív. Részletesebben: a 19. életévig negatívumot mutat, mivel a gyerekek kaphatnak árvajáradékot, járulékköteles jövedelmeik azonban nincsenek, a 20. évnél válik pozitívvá, majd a 25. évig a fokozatos munkába állás nyomán meredeken emelkedik. 25 és 30 éves kor között az emelkedés megtorpan, ami részben a munkába állás befejezõdésének, részben a nõk gyermekvállalás miatti keresetkiesésének köszönhetõ. A maximumot 47 éves korban éri el: e korosztály átlagos tagja az általa kapott járadékoknál forinttal több járulékot fizet be. Az egyenleg az 57 éves korosztálynál fordul negatívba, minimumát pedig a 81 éveseknél veszi fel. A profil fontos jellemzõje, hogy, szemben a nemzetközi összehasonlításokban jelzett trenddel, a 75 évnél idõsebbeknél sem emelkedik meg, azaz a nagyon idõsek nyugdíja nem alacsonyabb, mint a fiatalabb nyugdíjasoké. 6 A kiinduló egyenleg kivetítése A kiinduló egyenleg kivetítéséhez és a jelenértékek kiszámításához megfelelõ növekedési tényezõt és diszkontrátát kell választani. Az (1) egyenletben relatív diszkonttényezõt (u) alkalmaztunk, vagyis olyat, amely már tartalmaz egy bõvülési elemet is, a termelékenység éves átlagos növekedési ütemét (g), valamint magát a diszkontrátát (r). Mivel a nyugdíjjárulékok járadék-ellenértékének visszafizetése kockázato 6 A szegénység gyakoribbá válását a 75 év felettiek körében tehát nem a nyugdíjak csökkenése, hanem a háztartás összetételében bekövetkezõ változás, a megözvegyülés okozza.

9 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben ábra A nettó nyugdíjegyenleg alakulása életkor szerint, 2000 Forint A korosztály életkora sabb, mint a hosszú távú állampapíroké, 7 a diszkontrátát az állam által kibocsátott értékpapírok reálkamatlábánál magasabb kamatláb alapján kell meghatározni. Ugyanakkor a nyugdíjkifizetések volatilitása alacsonyabb, mint a tõke reálhozamáé, ami azt indokolja, hogy az államkötvények kamatlába és a magánszektorban realizálható tõkehozam közötti értéket használjunk. 8 A nyugdíjreform esetében még a magánpénztárak várható hozamrátáját is figyelembe kell venni. A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében a termelékenység bõvülési tényezõjét 1,5 százalékra, a diszkontrátát pedig 5 százalékra állítottuk be. A 17 ország korosztályi elszámolását tartalmazó kötet (Auerbach Kotlikoff Leibfritz [1999]) országtanulmányai is ezekkel az értékekkel dolgoztak. (OECD [1998] 64.o.) alapján pedig a nyugdíjpénztárak reálhozamát 7 százalékkal számoltuk. A tanulmány végén közöljük egyes robusztussági számítások eredményeit is. Miként már említettük, a korosztályi elszámolás nem prediktív természetébõl fakadóan mind a járulékbefizetések, mind a járadékok alakulását közvetlenül a korábbi évekre és évfolyamokra jellemzõ értékekbõl vezetjük le. Ebben van torzító hatás, méghozzá olyan, amit a nem prediktív jellegû korosztályi elszámolásnak is figyelembe kellene vennie. Nem áll azonban rendelkezésünkre olyan megbízható, módszertanilag kiérlelt elõrejelzés, amelyet ezen a ponton használhattunk volna. Amirõl szó van, az az életkor kereseti profilok jelenleg tapasztalható torzulásának kivetítése. Miként azt Kézdi Köllõ [2000] kimutatta, a magyar mukaerõpiacot ért sokk a kilencvenes évek elején jelentõsen deformálta a szokásosan jellemzõ életkor kereseti görbét. A görbe ugyanis sokkal laposabbá vált, mint korábban volt, és mint ahogy az más, piacgazdálkodású országokra is jellemzõ. Az idõsebb munkavállaló korosztályok humán tõkéje a sokáig halogatott szerkezeti átalakulás miatt súlyosan leértékelõdött, a gyorsan kiépülõ új gazdasági ágazatokban foglalkoztatott, viszonylag magasabb keresetû alkalmazottak átlagéletkora viszont alacsonyabb, mint a régi ágazatokban. A nyugdíjjárulékok és járadékok egyenlegének mechanikus kivetítése, amit a 7 A nyugdíjrendszerekre leselkedõ politikai kockázatokról és azok csökkentésének lehetséges megoldási módjairól lásd Diamond [1997] és Czúcz [2000] tanulmányát. 8 Ezzel kapcsolatban lásd Auerbach Gokhale Kotlikoff [1994].

10 300 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza korosztályi elszámolás módszere diktál, tehát ezt a torz görbét viszi tovább, noha nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendõ évtizedekben az életkor kereseti profil újra a régi meredekségéhez fog közelíteni. Tekintve azonban, hogy erre vonatkozó elõrejelzés tudomásunk szerint nincs a szakirodalomban, a jövõ alakulására vonatkozó feltevések megtétele során élvezett kutatói szabadságot pedig a minimálisra igyekeztünk szorítani, e kísérleti számításban nem változtattunk a jelenleg tapasztalható profilon. Ugyancsak megbízható empirikus megfigyelések híján figyelmen kívül kellett hagynunk az érintettek esetleges kockázatkerülõ magatartását. Eszerint amennyiben a feltevés valóban megállja a helyét a magasabb hozammal kecsegtetõ tõkefedezeti rendszer hozamelõnyébõl az emberek szemében levon, hogy egyben magasabb kockázattal is jár. 9 A korosztályi nyugdíjszámlák A kiinduló egyenleg kivetítése és az egyes korosztályokra történõ összegzése után utolsó lépésként a korosztályok egy fõre jutó nyugdíjegyenlegét határozzuk meg a nemzedék hátralévõ életpályájára. Ez az egyenleg a már megszületettek esetében a következõképpen alakul: M s N s = Ps,0 (s = 0, 1,, D). (5) A jövõben megszületõ generációkra pedig: M j j=1 N =, P 0, j u j (6) j=1 ahol: N s : a már megszületett nemzedékek korosztályi számlája, N: a jövõ generációk átlagos korosztályi számlája. Az egy fõre jutó értékek meghatározásának elsõ lépése a kivetítés alapjául szolgáló korosztályi létszám megállapítása. A már élõk esetében a kiinduló évben azaz esetünkben 2000-ben aktuális létszámra vetítjük a korosztály nettó nyugdíjegyenlegét. Azaz: a korosztályi számla megmutatja, hogy egy nemzedék reprezentatív tagjának élete hátralévõ részében hogyan alakul a nyugdíjrendszerrel szembeni nettó pozíciója. A korosztályi számla pozitív, ha az adott generáció nettó befizetõ; negatív, ha a kohorsz tagjainak befizetései alatta maradnak az általuk kapott juttatásoknak. A jövõben megszületõ generációk korosztályi számláját két lépésben kaphatjuk meg. Elõször is, minden egyes korosztály létszámát amire aztán a képzett nyugdíjegyenleget vetítjük az adott évfolyam nullaéves korban érvényes létszámaként határozzuk meg. Az így kapott aggregált, ν-vel korrigált nettó befizetésekbõl egy átlagos korosztályi számlát emelünk ki, amely minden, még meg nem született nemzedékre ugyanaz. Miután részletesen bemutattuk modellünket, a következõkben a becslések eredményeit ismertetjük. 9 Errõl lásd Orszag Stiglitz [1999].

11 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben 301 Korosztályi nyugdíjszámlák Magyarországon Elõször bemutatjuk, hogy mekkora költségvetési feszültségek rejlettek a megreformálatlan nyugdíjrendszerben, figyelembe véve a hosszú távú következményeket. A számítások során csupán egyetlen reformelemet vettünk figyelembe. Nevezetesen, a 2000-ben aktuális nyugdíjkorhatárral számoltunk. Ennek oka, mint már utaltunk rá, hogy a nyugdíjrendszer évi állapotát erre a periódusra vonatkozott az általunk használt nyugdíjasminta vetítettük ki a jövõbe. Ez azt jelenti, hogy az eredeti nyugdíjkorhatárhoz való visszatérés érdekében meg kellett volna becsülnünk, hogy a mostani aktívak közül hányan és milyen nyugdíjjal lennének most nyugdíjasok, és hogy az elmúlt két évben nyugdíjba vonultaknak mekkora lenne a nyugdíja, ha korábban vonultak volna vissza, mint így, hogy a korhatárt felemelték. Ez a becslés, bár megpróbálkoztunk vele, olyan típusú spekulatív elemeket vitt volna a számításba, ami az összes további eredményt megkérdõjelezhette volna, így lemondtunk róla. Korosztályi nyugdíjszámlák nyugdíjreform nélkül Tekintve, hogy a magyar nyugdíjrendszer a kiindulásul választott évben a nyugdíj-privatizáció nélkül is jelentõs, 102 milliárd forintos hiánnyal küszködik, 10 és a jövõ jelentõs demográfiai deficitet ígér, elsõ számításunk eredménye nem meglepõ: a rendszert reform nélkül olyan súlyos belsõ egyenlõtlenségek feszítik, hogy hosszú távon finanszírozhatatlanná válna. A 2. ábrán vastag vonallal jelöljük, miként alakulnak a korosztályi számlák a reform nélküli esetben. Öt olyan szempontot vizsgálunk, amelyek alapján az eloszlás elemezhetõ és a reform hatásai értékelhetõk lesznek. Elõször is látható, hogy a görbe hatalmas zuhanással kezdõdik. Az egységes évfolyamnak tekintett jövõ nemzedék számlája forint (a további értékeket egyes kiválasztott évfolyamokra az 1. táblázatban tüntettük fel), az éppen a kezdõévben születetteké (a nullaéveseké) viszont kevesebb mint forint. Ez az eltérés adja a korosztályi elszámolás legfontosabb mutatóját, az abszolút korosztályi egyensúlytalanságot. Ha a rendszerben meglévõ hiányokat teljes egészében a mostantól megszületõkre terheljük, forinttal nagyobb életpálya-befizetésekkel kell számolniuk, mint azoknak, akik már benne vannak a rendszerben, és még az egész életpálya elõttük van. Pedig a reform nélküli rendszer már a nullaévesek számára is ráfizetéses. Ahhoz, hogy várható járulékaik és járadékaik jelenértéke éppen egyenlõ legyen, a már említett közel forintot kellene most egy összegben befizetniük. Ez az érték az életkorral eleinte nõ, mivel az érintett korosztályok egyre nagyobb, valamint egyre hosszabb ideig kapott árvajáradéktól esnek el. A legnagyobb nettó befizetõk a 24 évesek: õk gyakorlatilag árvajáradékot már, öregségi vagy rokkantnyugdíjat pedig még nem kapnak. Számukra a befizetések és juttatások egyensúlyba hozatalához már forintos azonnali egyösszegû befizetésre lenne szükség. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jelenleg 24 évesek rosszabbul járnak, mint a most születettek. E két évfolyam pályáját csak akkor lehetne összehasonlítani, ha a mostani 24 évesek számláját is születésük pillanatától számítanánk. 10 Ez az összeg eltér a költségvetési elõirányzatban szereplõ nullszaldótól. Ennek oka egyrészt az, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert zártnak tekintve, az ONYBA bevételei közül csak a járulékbevételekkel számolunk, másrészt mint ezt a fõszövegben korábban már tisztáztuk a kiadások között szerepeltetünk egyes, nem az ONYBA által finanszírozott ellátásokat is.

12 302 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza 1. táblázat Korosztályi nyugdíjszámlák 2000-ben, ezer forintban Életkor 2000-ben Reform nélkül r = 5, g = 1,5 Reform esetén Reform esetén Reform esetén r = 5, g = 1,5; r = 5, g = 1,5 r = 5, g = 1,5; Reform esetén Reform esetén Reform esetén nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári nyugdíjpénztárak r = 5, g = 2 r = 5, g = 2,5 r = 4, g = 1,5 tagdíj = tagdíj = hozama = =6 százalék =8 százalék =4 százalék Jövõ generációk Abszolút korosztályi egyensúlytalanság

13 Korosztályi nyugdíjszámlák Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben ábra Korosztályi nyugdíjszámlák nyugdíjreform nélkül és nyugdíjreformmal, 2000 (millió forint) Korosztály életkora Vastag vonal: korosztályi számlák reform nélkül. Vékony vonal: korosztályi számlák reformmal; r =5 százalék, g = 1,5 százalék, nyugdíjjárulék mértéke: 6 százalék. Megjegyzés: 1 éves korosztály: még meg nem született nemzedékek. A korosztályok közötti újraelosztási hatások teljes egészében a még meg nem születettek által visszafizetendõ adósságból finanszírozott átállásra vonatkoznak. A számla a 37 éveseknél válik negatívvá, azaz õk már több járadékot várhatnak a rendszertõl, mint amennyit a továbbiakban még be kell fizetniük. Ha errõl a többletrõl lemondanának, forinttal kéne kompenzálni õket. Azért ilyen fiatal korban kerülnek egyensúlyba a befizetések és a kifizetések, mert a nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ a reform nélküli esetben már csak húsz év a nõknek és huszonnégy a férfiaknak, a rokkantosítás és a korhatár alatti nyugdíjazás más formái pedig még tovább csökkentik az aktív idõszakot. A legkedvezõbb korosztályi számla a 61 éveseké. Õk már alig fizetnek a rendszerbe, kivenni azonban várhatóan még forintot fognak, befizetéseik felett. Ismét hangsúlyozzuk, hogy ez a megfigyelés nem alkalmas a jelenleg élõ korosztályok közötti újraelosztás jellemzésére. Ismertetése azt a célt szolgálja, hogy legyen összehasonlítási alapunk a nyugdíjreform bevezetése okozta változások értékeléséhez. A nyugdíjreform hatása a korosztályi nyugdíjszámlákra Az 1997-es nyugdíjtörvénycsomag részben összegezte a már korábban elkezdett reformokat, részben új változtatásokat is hozott. A nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára 62 évre emelték, a férfiak számára 2001-tõl, a nõk számára átmeneti szakasz után 2009-tõl. Átírták az indexálási szabályt: 2001-tõl a korábbi tiszta bérindexálást kombinált, felerészben bér-, felerészben árindexálás váltja fel. Ez növekvõ reálbérek esetén visszafogja a nyugdíjemeléseket. A tervezettel ellentétben ezt a szabályt, az úgynevezett svájci indexálást végül is hamarabb vezették be. Annak érdekében, hogy a járulékfizetés és a nyugdíjak egyéni szinten közelebb kerüljenek egymáshoz, a jövedelembeszámításban használt korábbi degresszív sávok amelyek szerint az átlagos nettó élet-

14 304 Gál Róbert Iván Simonovits András Tarcali Géza pálya-kereset elsõ forintja még nagyobb súllyal szerepel a formulában, mint a további forintos sávok el fognak tûnni, szintén néhány éves átmenet után. További változtatás, hogy 2013 után a nyugdíj-megállapítás során nem a nettó, hanem a bruttó életpálya-kereseteket fogják figyelembe venni, az így megállapított nyugdíjak azonban adókötelesek lesznek. Az egyes szolgálati évek beszámítása során használt skálát pedig kiegyenesítik. Végezetül, a reform során január 1-jétõl a kötelezõ nyugdíjjárulékok egy része az újonnan felállított nyugdíjpénztárakban felhalmozódik, a rendszert tehát részben feltõkésítik. Az alapmodellben 6 százalékpontos járulékmértékkel számoltunk, mivel az eredeti elképzeléssel szemben a pénztári tagdíj felemelése a bruttó keresetek 8 százalékára mindeddig elmaradt. A késõbbiekben még visszatérünk rá, hogy ez milyen következményekkel jár a korosztályi egyensúlyra. A 2. ábrán vékony vonallal jelölve bemutattuk a reform korosztályi számlákra gyakorolt hatását. Legfontosabb megállapításunk, hogy a fentiekben részletezett feltevések mellett a nyugdíjreform jelentõsen csökkentette a rendszerben eredetileg meglévõ jelentõs egyensúlytalanságot. 11 A jövõben megszületõ nemzedékekre váró nettó veszteségek mintegy háromnegyede a reform hatására eltûnt. Ennek költségei zömmel a már élõ aktív korosztályokat terhelik, kisebb mértékben azonban elsõsorban a svájci indexálás miatt a nyugdíjasok is rosszabbul járnak. A leglényegesebb változásokat a svájci indexálás és a korhatáremelés hozza, de nem elhanyagolható a rendszer feltõkésítésébõl származó egyensúlyjavulás sem. A degresszivitás megszüntetése és a 2013 után bevezetésre kerülõ új skála jelentõsége kisebb, ráadásul e két reformelem többé-kevésbé kioltja egymást. 12 Hozzá kell tenni, hogy ez a következtetés az esetleges viselkedési reakciók figyelembevétele nélkül adódik, a korosztályok terhelése pedig csak zárt rendszert feltételezve alakul a 2. ábrán jelzett módon. Nevezetesen akkor, ha az aktuális hiányokat adósság felhalmozásából fedezik, ezeket az adósságokat pedig a jövõ nemzedékek megnövelt járulékaiból fizetik vissza. Másik fontos következtetésünk, hogy a jelentõs változások ellenére az alapmodell feltevései szerint a rendszer továbbra sem került teljesen egyensúlyba. A most születettek és a jövõ nemzedékek a várakozások szerint továbbra is nettó befizetõi maradnak a rendszernek, azaz befizetéseik negatív reálhozamot fognak produkálni. A következtetések robusztussága Ha az alapmodell egyes feltevéseit megváltoztatjuk, a fõ következtetés változatlan marad: a hosszú távú egyensúly jelentõsen javult a reform nyomán. Ugyanakkor a javulás mértékét nagyban módosítja a paraméterek változtatása. A robusztussági vizsgálat során kapott néhány fontosabb eredményt az 1. táblázatban közöltük. Az abszolút korosztályi egyensúlytalanság a termelékenység éves ütemének változására a legérzékenyebb. Ha a reform következményeit az alapmodellben használt évi 1,5 százalékos növekedési ütem helyett 2 százalékos évi növekedés mellett számoljuk ki, a generációs egyensúlytalanság eltûnik ( forintról forintra csökken). Ettõl a rendszer hosszú távú eladósodottsága még nem szûnik meg teljesen, de a most születettek és a jövõben születõk többletterhelése gyakorlatilag azonos összegû lesz (rendre és forint). A termelékenység évi 3 százalékos növekedési üteme mellett a rendszer már gyakorlatilag egyensúlyba kerül hosszú távon, azaz a 11 Más módszereket alkalmazva hasonló következtetésre jutott Benczúr [1999], illetve Rocha Vittas [2000] is. 12 Az egyes reformlépések önálló hatását lásd a már említett Gál Simonovits Tarcali [2000] tanulmányban.

15 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben 305 jövõ nemzedékek számára majdnem nullszaldóssá válik. Ennek ára azonban a jelenlegi aktívak fokozott terhelése. A termelékenység gyorsabb növekedése két oldalról is befolyásolja a korosztályi számlákat: a felemelt korhatár növeli a befizetéseket, a svájci indexálás pedig levon a nyugdíjakból. Ha a termelékenység növekedési ütemét a megreformálatlan rendszerben emelnénk, a korosztályi egyensúlytalanság csak tovább nõne, mivel a nyugdíjak gyorsabban nõnének a járulékoknál. Lényegesen kevésbé befolyásolja a végeredményt a diszkontláb megválasztása. 4 százalékos diszkontláb mellett az egyensúlytalanság forintra nõ, és még 3 százalék esetén is alig haladja meg az egymillió forintot. A 6 százalékos tagdíjmérték felemelése 8 százalékra gyakorlatilag változatlanul hagyja a korosztályi egyensúlytalanságot ( forintról forintra növeli), érzékelhetõen csökkenti azonban a rendszer hosszú távú eladósodottságát. A még meg nem születettek számlája forintról forintra, körülbelül 10 százalékkal csökkenne. Ugyanígy alig módosítja a korosztályi egyensúlytalanságot, forintra csökkenti, ha a nyugdíjpénztárak éves hozama nem 7, hanem csak 4 százalék (6 százalékos járulékmérték mellett), a még meg nem születettek számlája pedig mintegy 15 százalékkal forintra nõ. Mindkét eredmény arra utal, hogy bár a részleges feltõkésítés hozzájárult az egyensúly javulásához, a fõ tétel a társadalombiztosítási rendszer megszigorítása volt. Hivatkozások AUERBACH, A. J. GOKHALE, J. KOTLIKOFF, L. J. [1991a]: Generational accounts a meaningful alternative to deficit financing. NBER Working Paper, No Cambridge, MA. AUERBACH, A. J. GOKHALE, J. KOTLIKOFF, L. J. [1991b]: Social security and Medicare policy from the perspective of generational accounting. NBER Working Paper, No Cambridge, MA. AUERBACH, A. J. GOKHALE, J. KOTLIKOFF, L. J. [1994]: Generational accounting: a meaningful way to evaluate fiscal policy. Journal of Economic Perspectives, 8., o. AUERBACH, A. J. KOTLIKOFF, L. J. LEIBFRITZ, W. (szerk.)[1999]: Generational accounting around the world. University Press, Chicago IL. AUGUSZTINOVICS MÁRIA (szerk.) [2000]: Körkép reform után. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. BENCZÚR PÉTER [1999]: Changes in the implicit debt burden of the Hungarian social security system. NBH Working Paper Series, 8. BONIN, H. GIL, J. PATXOT, C. [1999]: Beyond the Toledo agreement: the intergenerational impact of the Spanish pension reform. CARDARELLI, R. KOTLIKOFF L. J. SEFTON, J. [1999]: Generational Accounting in the UK. NIESR: http//:www.niesr.ac.uk/niesr/discuss.htm&dp147. CSÚCZ OTTÓ: A nyugdíjak kiszámíthatóságát fenyegetõ politikai kockázatok. Megjelent: Augusztinovics [2000] o. DIAMOND, P. [1997]: Insulation of pensions from political risk. Megjelent: Valdes-Prieto (szerk.): The economics of pensions. University Press, Cambridge UK., o. GÁL RÓBERT IVÁN SIMONOVITS ANDRÁS SZABÓ MIKLÓS TARCALI GÉZA [2000]: Korosztályi számlák. Megjelent: Kolosi Tamás Tóth István György Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, Tárki, Budapest. GÁL RÓBERT IVÁN SIMONOVITS ANDRÁS TARCALI GÉZA [2000]: A nyugdíjreform a korosztályi elszámolás tükrében. Megjelent: Augusztinovics [2000] o. GOKHALE, J. PAGE, B. R. STURROCK, J. R.[1999]: Generational accounts for the United States: an update. Megjelent: Auerbach, A. J. Kotlikoff, L. J. Leibfritz, W. (szerk.) [1999] o.

16 306 Korosztályi elszámolás a magyar nyugdíjrendszerben HABLICSEK LÁSZLÓ [1995]: Hosszú távú demográfiai forgatókönyvek, Magyarország, KSH Népességtudományi Intézet, Budapest. KÉZDI GÁBOR KÖLLÕ JÁNOS [2000]: Életkor szerinti kereseti különbségek a rendszerváltás elõtt és után. Megjelent: Király Simonovits Száz [2000] o. KIRÁLY JÚLIA SIMONOVITS, ANDRÁS SZÁZ JÁNOS (szerk.): Racionalitás és méltányosság. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. OECD [1998]: Maintaining prosperity in an ageing society. OECD, Párizs. OREOPOULOS, PH. [1999]: Canada: On the Road to Fiscal Balance. Megjelent: Auerbach, A. J. Kotlikoff, L. J. Leibfritz, W. (szerk.): Generational Accounting Around the World. University of Chicago Press, Chicago IL és London, o. ORSZAG, P. R. STIGLITZ, J. E. [1999]: Rethinking pension reform: Ten myths about social security systems. Kézirat. The World Bank, Washington DC. RAFFELHÜSCHEN, B. [1999]: Generational accounting: method, data and limitations. Megjelent: European Commission (szerk.): European economy: generational accounting in Europe, o. ROCHA, R. VITTAS, D. [2000]: The Hungarian pension reform: a preliminary assessment. Kézirat. The World Bank, Washington DC.

Gál Róbert Iván Janky Béla Simonovits András Tarcali Géza: Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben

Gál Róbert Iván Janky Béla Simonovits András Tarcali Géza: Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben Gál Róbert Iván Janky Béla Simonovits András Tarcali Géza: Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

A NYUGDÍJREFORM A KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS TÜKRÉBEN

A NYUGDÍJREFORM A KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS TÜKRÉBEN A NYUGDÍJREFORM A KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS TÜKRÉBEN Gál Róbert Iván, Simonovits András és Tarcali Géza A tanulmány megjelent az Augusztinovics Mária szerkesztette, Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Korosztályi számlák Magyarországon, 1992-2001

Korosztályi számlák Magyarországon, 1992-2001 Gál Róbert Iván Törzsök Árpád Medgyesi Márton Révész Tamás Korosztályi számlák Magyarországon, 1992-2001 2005. július A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, azaz nem tekinthető a Pénzügyminisztérium

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Korosztályi elszámolás Magyarországon, 1998

Korosztályi elszámolás Magyarországon, 1998 Korosztályi elszámolás Magyarországon, 1998 Budapest, 2002. február Ezt a kutatást a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. készítette a Gazdasági Minisztérium megbízásából, az "Adóteher-eloszlás, korosztályi

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Gál Róbert Iván Simonovits András Szabó Miklós Tarcali Géza: Korosztályi számlák

Gál Róbert Iván Simonovits András Szabó Miklós Tarcali Géza: Korosztályi számlák Gál Róbert Iván Simonovits András Szabó Miklós Tarcali Géza: Korosztályi számlák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Gál Róbert Iván Simonovits András

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt?

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? Simonovits András: Bevezetés Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? A kedvezményes nyugdíjazásról szóló népszavazási kezdeményezés a 2011-ben nők számára bevezetett kedvezményt kiterjesztené a férfiakra

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 1 Mi a nyugdíjrendszer d feladata? Lehetséges válaszok: Egy modern nyugdíjrendszer feladata a kiesett munkajövedelem pótlása,, mégpedig g a járulékfizetéssel

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Tudjon meg többet az önkéntes nyugdíjpénztárakról! ÖNGONDOSKODÁS 26 Milyen kérdésekben

Részletesebben

Foglalkoztatási modul

Foglalkoztatási modul Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert

Részletesebben

Typotex Kiadó. Jelölések

Typotex Kiadó. Jelölések Jelölések a = dolgozók fogyasztása (12. fejezet és A. függelék) a i = egyéni tőkeállomány i éves korban A = társadalmi (aggregált) tőkeállomány b j = egyéni nyugdíj j éves korban b k = k-adik nyugdíjosztály

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Tudjon meg többet az önkéntes nyugdíjpénztárakról! ÖNGONDOSKODÁS 26 Milyen kérdésekben

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

T/3812. számú. törvényjavaslat

T/3812. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére

Részletesebben

I. rész. Magánnyugdíjpénztár aktuáriusi értékelése

I. rész. Magánnyugdíjpénztár aktuáriusi értékelése A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2009. számú irányelve a magánnyugdíjpénztárak aktuáriusi értékelése egyes részeinek formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

Részletesebben

Higgy abban, kézbe veheted

Higgy abban, kézbe veheted Higgy abban, kézbe veheted hogy ajövőd. Nyugdíjbiztosítás Jövőkulcs 2 Higgy magadban. Nyugdíj? Ugyan, hol van az még! Talán még bele sem gondolt, vagy igyekszik elhessegetni a nyugdíjas lét anyagi kérdéseit.

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár?

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? 4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? MEGOSZLÁS QUESTOR ALLIANZ ARANYKOR AXA AEGON OTP MKB GENERALI De szerencsére volt reform A nyugdíjrendszer elemei 2008. 1. Társadalom biztosítás - kötelező 2. Magánnyugdíjpénztár

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu

Részletesebben

TÁRKI TÁRSADALOMPOLITIKAI TANULMÁNYOK 22.

TÁRKI TÁRSADALOMPOLITIKAI TANULMÁNYOK 22. TÁRKI TÁRSADALOMPOLITIKAI TANULMÁNYOK 22. Gál Róbert Iván Simonovits András Szabó Miklós Tarcali Géza: A KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS MAGYARORSZÁGON A TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok: fontos közpolitikai

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.4.22. COM(2014) 241 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők 2 1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) 2007. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése készítéséhez kiadott tervezési körirat szerint

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Bevezetés a nyugdíjmodellezésbe

Bevezetés a nyugdíjmodellezésbe Tartalom 1 Motiváció 2 Rugalmas öregségi nyugdíjkorhatár 3 Értelmes azonosságok 4 Rugalmas nyugdíjkorhatár újra 5 Következtetések Motiváció-1 Öregedő népességben a nyugdíjrendszer kérdése nagyon fontos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata.

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. NYUGDÍJRENDSZER A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. Az állam által mőködtetett nyugdíjrendszer legfıbb jellemzıi 1. az ún. felosztó-kirovó finanszírozás,

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge

Részletesebben

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak SZKA211_21 Lassan megöregszünk Elöregedő társadalmak tanulói Lassan megöregszünk 11. évfolyam 247 21/1 Feketemunka feketegazdaság Újságszemelvények A) Feketemunka Átfogó ellenőrzések kezdődnek szeptembertől

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1 Kiegészítő melléklet a Balzsam Egészségpénztár i éves beszámolójához A pénztár 2001. május 5-én alakult, tevékenységét az ország egész területén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével

Részletesebben

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út Köllő János Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út 45. E-mail: kollo@econ.core.hu 1 Kényszerek Fiskális sebezhetőség - 2006 óta folyamatosan szükség volt megszorító

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16.

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. A KORFA JELENLEG HÁROMFÉLE KORFÁT ISMERÜNK Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok

Részletesebben

A évi biztosításmatematikai jelentés

A évi biztosításmatematikai jelentés A 2014. évi biztosításmatematikai jelentés A Pénztár tagdíjfizetőinek száma 2014. év elején 82.207 fő volt. Ehhez érkezett 870 új belépő, míg a tagsági viszony - kilépés, elhalálozás, nyugdíjba vonulás

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása 2010. október 15. Tartalom Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly A költségvetés konvergencia pályája A magánnyugdíjpénztárak

Részletesebben

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Szalay György szakértő Pannon Egyetem Veszprém 2015. október 12. 1 2 Pénzügyi pozíció az egyes életszakaszokban Több megtakarítás, mint adósság Egyszerű

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Definíciószerűen az átlagidő a kötvény hátralévő pénzáramlásainak, a pénzáramlás jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. A duration képlete:

Definíciószerűen az átlagidő a kötvény hátralévő pénzáramlásainak, a pénzáramlás jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. A duration képlete: meg tudjuk mondani, hogy mennyit ér ez a futamidő elején. Az évi 1% különbségeket jelenértékre átszámolva ez kb. 7.4% veszteség, a kötvényünk ára 92,64 lesz. Látható, hogy a hosszabb futamidejű kötvényre

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők 1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) 2011. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők Az Ny. Alap költségvetése a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetésével

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Intézet a Demokratikus Alternatíváért 1

Intézet a Demokratikus Alternatíváért 1 Intézet a Demokratikus Alternatíváért 1 Ismertté vált a bűvös szám, 97 ezren szerződtek ki a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerből. Ezek az emberek vélhetően inkább a jövedelmi skála legfelső tartományaihoz

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben