Magyar Nemzeti Víziközmű-rendszer A rezsicsökkentés állatorvosi lova

Átírás

1 Magyar Nemzeti Víziközmű-rendszer A rezsicsökkentés állatorvosi lova Már idén hétmilliárd forintba kerülhet a víz- és csatornadíjak árának csökkentése a költségvetésnek, az öt legnagyobb állami érdekeltségű regionális vízműcégnek legalábbis ekkora összeget juttat a kormány. A cégek többsége már tavaly veszteségesen vagy ahhoz közeli eredményt ért el, a többségében állami-önkormányzati tulajdonú társaságok talpon maradásához ezért a hatékonyságjavulásból eredő, várhatóan nem magas megtakarításokkal együtt is további állami, adófizetői támogatásra lesz szükség. Ez akár teljes egészében is elviheti a rezsicsökkentés becslések szerint milliárd forint értékű transzferét. A mostani rezsicsökkentéssel szemben a politikai üzenettel az árak a két évvel ezelőtti szintre kerülnek, illetve várhatóan bizonyos területek felette is maradnak. Az átlagos víz- és csatornadíjak az elmúlt években meglehetősen hullámzóan emelkedtek, előbbi évi drágulási üteme jellemzően 5 és 13, utóbbié pedig 3-16,5 százalék között alakult, 2010 és 2012 között a víz éppen 10, a csatornaszolgáltatás pedig több mint 14 százalékkal lett drágább a KSH adatai szerint. Idő előtt, vagyis már idén adófizetői forintokba kerül a vízműszektor átalakítása, egy nemrégiben megjelent kormányhatározat értelmében ugyanis a kabinet egyetért azzal, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., valamint az Északdunántúli Vízmű Zrt. összesen 7 milliárd forint forrásjuttatásban részesüljenek a költségvetésből, ami a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetéseket terheli. Emellett 2,2 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását már el is rendelte a határozat, míg a nemzeti fejlesztési miniszter feladata a támogatáshoz szükséges közszolgáltatási szerződések kidolgozása, illetve az, hogy készítse elő és terjessze be a kormány részére a víziközmű-szolgáltatási és a közbeszerzési törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést. A tárcavezető emellett megvizsgálja a közérdekű üzemeltetéshez szükséges források év második félévében történő biztosításának lehetőségét is. A cégek pontos gazdasági állapotát megítélni nem egyszerű, hiszen sok esetben a korábban önkormányzati hatáskör meglehetősen szerteágazó kreatív megoldásokat, keresztfinanszírozást, szociális és politikai szempontok érvényesítését hozta magával.

2 Mit is jelent mindez? Az korábban is nyilvánvaló volt, hogy a rendszer átalakításra szorul. Az vízközmű-ágazatot szabályozó régóta várt törvény hatására a korábbinál áramvonalasabb szolgáltatói paletta állhat fel: a szolgáltatói szám tizedére, re csökkenhet. A nyilvánvalóan túlzottan szétaprózott rendszert ezzel egy potenciálisan hatékonyabb, a költségszintet indokolatlanul emelő párhuzamosságokat kiküszöbölő szisztéma válthatja fel, az azonban már vitatható, hogy az egyes szakpolitikai körökben felmerülő, akár 10 alatti szolgáltatói szám tovább növelné a hatékonyságot. Szakmai vélemények szerint az energiaszolgáltatókhoz hasonló szereplőszám az ágazat eltérő adottságai miatt szakmai szempontból már kontraproduktív lenne. Megszűnik a keresztfinanszírozás Az átalakulás a korábban felvázoltnál gyorsabban megy majd végbe, a szereplők többségének ugyanis ez az érdeke (a cégek már tavaly elindították az integrációs folyamatot, az ebből eredő költségek miatt érdemes minél előbb letudni a feladatot ), egyedül az önkormányzatok egy része ellenérdekelt a folyamatban. A 2012 elején elfogadott ágazati törvény hatályba lépésekor még 2015 végéig lezáruló integrációs folyamat rajzolódott ki a szektorban. A jogszabály alapvetően hosszabb távú célként fogalmazta meg a 150 ezer fogyasztói egyenérték a bekötések, azaz kvázi a fogyasztók számának elérését, a szereplők azonban ennél gyorsabb összeolvadásokban gondolkodtak. A történelmi és önkormányzati finanszírozási hagyományok felhízlalta magyar vízműrendszer egyfajta állatorvosi lóként mutatott rá számos anomáliára: az önkormányzatoknak korábban egyszerre kellett eljátszaniuk az ellátásért felelős, a (profitban érdekelt) tulajdonos és a rezsiköltségeket mindig is kampányeszköznek tekintő politikai formáció szerepét, ami rányomta a bélyegét a víziközművekhez való viszonyra is (az összes közszolgáltatás közül talán ez a terület szenvedte meg leginkább a helyhatóságok többes személyiségét ). Az önkormányzatok részben a lakosok védelme, részben saját finanszírozásuk miatt a szükségesnél és a nemzetközi példáknál is jóval kevesebbet költöttek az infrastruktúra rekonstrukciójára, egyes számítások szerint ez árbevétel-arányosan jóval tíz százalék alatti mértéket tett ki átlagosan (szemben a német ötven vagy a svájci hatvan százalék feletti mértékkel). Ebből adódik, hogy a magyarországi rendszer felújítási intenzitása, vagyis az az idő, amennyi a teljes infrastruktúra megújításához szükséges, a mostani változások előtti tíz év átlagát tekintve irreálisan magas, közel három és fél évszázad volt miközben a rendszerek különböző elemeinek élettartama harminc és száz év között mozog. A hosszabb távon megtakarításokkal és így a cégek számára eredményjavulással kecsegtető integrációval ellentétes folyamatot jelent a július elsejével hatályba lépett rezsicsökkentés. Az

3 Opten összesítése 1 rámutatott, a vízművek 26, a csatornaműveknek pedig 40 százaléka már a központi díjcsökkentés előtt is veszteséggel működött. A mostani rezsicsökkentéssel szemben a politikai üzenettel az árak csupán a két évvel ezelőtti szintre kerülnek, illetve várhatóan bizonyos területeken felette is maradnak. Az átlagos víz- és csatornadíjak az elmúlt években meglehetősen hullámzóan emelkedtek, előbbi évi drágulási üteme jellemzően 5 és 13, utóbbié pedig 3-16,5 százalék között alakult, 2010 és 2012 között a víz éppen 10, a csatornaszolgáltatás pedig több mint 14 százalékkal lett drágább a KSH adatai szerint. Víz- és csatornadíjak Magyarországon (forint köbméterenként) Forrás: KSH A rezsicsökkentés ugyanakkor nem azonos módon és mértékben érinti a szolgáltatókat: olyan területeken, ahol az ipari fogyasztók száma magasabb, értelemszerűen jóval kisebb kieséssel számolhatnak a vízművek, míg a jellemzően egyébként sem a fejlettebbek közé tartozó olyan régiókban, ahol szinte kizárólag a lakosságnak szállítanak cégek, sokkal komolyabb mínuszokkal 1 Kukásoknak, vízműveseknek fáj a rezsicsökkentés. Index, június 4. Elérhető:

4 lehet számolni (ezt természetesen a formálódó integrációk tompító hatása szerencsés esetben legalább részben ellensúlyozza). Rezsicsökkentés a vízszektorban Víz Csatorna Hány céget érinthet? 428,00 365,00 Ágazat foglalkoztatottjai (fő) Ágazat összárbevétele (mrd. forint) 224,39 62,48 Ágazat nyereségessége (százalék) 1,90 5,33 Forrás: Opten A számokból egyértelmű: a szereplők csak költségcsökkentéssel reagálhatnak a díjak visszavágására, ami elsősorban politikai okokból elbocsátást nem, a beruházások további visszafogását mindenképpen jelentheti. A közműadó első részletének megfizetése már idén de még a rezsicsökkentés konkrét hatása előtt több társaságnak is nehézséget okozott. A helyzeten az sem javít, hogy az ágazat alapjellemzőiből adódóan a fogyasztói tartozások más közműterületeknél is komolyabb hatással lehetnek a vízművekre, a szolgáltatás lekapcsolására ugyanis itt kevésbé van mód, mint az áram- vagy a gázszolgáltatásnál. Jelenleg nagyjából 20 milliárd forintra teszik azt az összeget, amivel a fogyasztók tartoznak a vízműcégeknek. Az összesen nagyjából 300 milliárd forint árbevételt jelentő ágazat idei eredményeit több tényező is befolyásolja, a profilbővítési lehetőségek, illetve a helyettesítő termékek hiányában a rezsicsökkentés nagyjából 30 (mivel a rendelkezés július elsejével lép hatályba, a hatás nagyjából milliárd forint lehet), a közművezetékek után fizetendő, méterenként száz forintot jelentő új adó pedig több mint tízmilliárd forinttal terhelheti a szektort. Az integrációk kezdeti költségei pedig összességében szintén milliárdos nagyságrendet érhetnek el, ami a szektor jövedelmezősége alapján önmagában is nehezen viselhető teher lesz a cégeknek. Az eredmények alapján tömeges leállásokra is sor kerülhet(ne) az ágazatban, ami nyilvánvaló ellátási problémákat is jelentene, a kormány azonban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított 210 vízműcéget áprilisban, ami kiegészítve az erős energiahivatali engedélyezési jogkörrel azt is jelenti, hogy bár szinte minden vízmű negatív eredményekre számít, az

5 esetleges fizetésképtelenné váló szolgáltatók sorsát egyrészt az állami felszámoló rendezné, másrészt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szinte azonnal kijelölne egy másik céget a rendszerek működtetésére a finanszírozást természetesen ebben az esetben is állami pénzből kell megoldani. A május végi határidőre beérkezett működési engedélyért folyamodó pályázatokban a szolgáltatók a magyarországi települések 95 százalékát fedik le, 133 jellemzően kisebb azonban nem szerepel egyik engedélyért folyamodó cég anyagában sem. A kimaradás oka lehet, hogy a helyhatóságok igyekeznek az utolsó cseppet is kitermelni saját szolgáltatójukból, vagyis amíg lehet saját üzemeltetésben tartva a korábbiaknak megfelelő keresztfinanszírozást folytatni. Javulhat a minőség? A beruházási adatok alapján látható, hogy 2012-ben több mint tíz százalékkal maradtak el az ágazatbeli fejlesztések az előző évitől, ehhez képest az idei első negyedévben már több mint harmadával bővült év/év alapon a volumen. Beruházások a vízellátásban, szennyvízkezelésben I IV. negyedév I. negyedév Folyó áron, mrd. Ft. Volumenindex* Folyó áron, Volumenindex* mrd. Ft , ,7 * előző év azonos időszaka=100 Forrás: KSH A növekedés oka vélhetően nem a növekvő aktivitás, sokkal inkább az uniós finanszírozású projektek adják. Az integrációs időszak beruházásokra nem, több tíz-, esetenként több száz milliárd forint többletköltség felhasználására azonban lehetőséget ad, számos olyan ráfordítást igényel a cégek egyesülése, beolvadása, amely egyszeri tételként idén, illetve a következő években tovább csökkenti a minőség- és szolgáltatásjavító fejlesztésekre fordítható összegeket.