Dr. Nagy Imre. Győr, szeptember 22.

Átírás

1 Dr. Nagy Imre Győr, szeptember 22.

2 70 % ipar szolgáltatások Németország Lettország Lengyelország EU 27 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;

3 % Csehország Spanyolország Magyarország EU 27 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;

4 A munkahely bizonytalansága A munkaerő-piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak magas képzettséget igénylő irodai munka alacsony képzettséget igénylő irodai munka magas képzettséget igénylő kétkezi munka alacsony képzettséget igénylő kétkezi munka (Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)

5 óra vagy kevesebb óra óra óra óra több mint 48 óra ,2 28,5 24, , ,8 14,5 15, erős zaj magas hőmérséklet alacsony hőmérséklet veszélyes anyagok kezelése

6 90 80 Egészséget és biztonságot érintő kockázatok az intézmények %-ában Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk -2009

7 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 16,00% 17,00% 26,00% 32,00% neuro-pszichiátriai állapotok emésztőrendszeri megbetegedések légzőrendszeri betegségek fertőző betegségek balesetek,erőszakos cselekmények szív-érrendszeri megbetegedések rosszindulatú daganatok Am. J. Ind. Med. 2007

8 Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők Munkahelyi megterhelés Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők fizikai kémiai biológiai pszichoszociális ergonómiai Balesetveszély Σ teljes munkahelyi megterhelés = M + K + B Σ 24 órás megtermelés = M + K + B + életmód, lakóhelyi tevékenység Életmód, lakóhelyi tevékenység Forrás: Ungváry

9 munkavégzésből származó megterhelés Munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.

10 a jelen

11 10. A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: a) fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; b) a zsibáruskodás; c) a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; d) a kéményseprés; e) a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; f) azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; g) az épitő mester ipara; h) mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; i) robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.

12 1. az üzemi dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása, 2. közegészségügyi, ezen belül elsősorban munkaegészségügyi (munkahigiénés) tevékenység. Mindkét tevékenységhez hozzátartozott az egészségnevelési munka egészséges életmódra nevelés Minisztertanácsi határozat alapján - állami üzemegészségügyi szolgálat (minden olyan üzemben, amely legalább 500 fizikai dolgozót foglalkoztat, vagy ennél kevesebbet ugyan, de az üzemet jellemző paraméterektől függő veszélyek és egészségkárosító tényezők azt indokolttá teszik.) Üzemi szakrendelések (sebészet, nőgyógyászat, laboratórium, rtg, bőrgyógyászat, neurológia, rheumatológia stb.) voltak szervezhetők azokban az üzemekben, amelyekben a dolgozói létszám a t meghaladta, kisebb üzemekben pedig akkor, ha az üzem termelési profilja és a dolgozók összetétele azt indokolttá tette. Az üzemegészségügyi szakrendelések a saját üzemegészségügyi szolgálattal nem rendelkező kisüzemek dolgozóinak ellátását végezték. Főfoglalkozású üzemi orvost kellett alkalmazni a csoportba tartozó üzemeknél dolgozónként, b csoportba tartozó üzemeknél dolgozónként, c csoportba tartozó üzemeknél dolgozónként.

13 1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta) Minden tagállam vállalja, hogy a gazdasági tevékenység minden ágazatában, minden munkavállalóra kiterjedően foglalkozásegészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki. Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése

14 üzemegészségügy Foglalkozásegészségügy

15 Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv) munkabalesetek (GDP 3-5%-a) foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése születéskor várható időtartam csökkenése idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás korai elhalálozás krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása

16 A munkavállalók egészségvédelme Alkalmassági vizsgálat: Előzetes Időszakos a munkavállaló vagy a munkáltató kérésére Elsősegélynyújtás Munkahelyi kockázatfelmérés, prevenciós javaslattétel Munkavállalók oktatása (munkabiztonság, egészségfejlesztés) Rehabilitáció Kapcsolattartás és együttműködés az ellátott cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel

17 1933 Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás Nemzeti Munkaügyi Hivatal december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztálya

18 A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy az észlelt foglalkozási megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket bejelentse, elemezze, megelőzési stratégiát dolgozzon ki, meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; a munkavállaló foglalkozás-orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit a munkakörnyezeti kockázatok és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak, ideiglenesen nem alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, a munkakörhöz kötött védőoltások szükségességének meghatározása, a munkavállalók munkahelyen történő gyógykezelésének, gondozásának biztosítása, egészségmegőrzés céljából népegészségügyi szűrővizsgálatok végzése a munkahelyen. országos intézet szakellátás alapellátás

19 XVII. cikk (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Magyarország Alaptörvénye

20 66. A Magyar Köztársaság kormányának 740/1949. Korm. számú rendelete az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállítása tárgyában 1. (1) A munkaegészségügy tudományos művelése és oktatása, valamint a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítása céljából Országos Munkaegészségügyi Intézetet kell létesíteni. (3) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet feladatkörének megfelelő ellátása céljából ipari (bánya, kohó) üzemekben és egyéb munkahelyeken vizsgálatokat végezhet. E tevékenységében az érdekelt hatóságok, üzemek és intézmények támogatni kötelesek.

21 munkabiztonság munkaegészségügy Foglalkozásegészségügy munkahigiéne

22 Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása ( ) orvos ; 66% 886; 34% Kizárólag foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytatók Egyéb tevékenységet is ellátók Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő

23 Nemzetgazdasági ág Ellátott munkavállalók száma (fő) Alkalmazásban állók száma (2013. évi adatok) Ellátottság (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,5 Bányászat, Feldolgozóipar; ,5 Építőipar ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás; ,7 Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás ,6 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját nincs adat fogyasztásra Területen kívüli szervezet nincs adat

24 Vizsgálatok típusa Vizsgálatok száma Előzetes alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Időszakos alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Soron kívüli alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Záró vizsgálat orvos beteg találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás: 2,3 millió esetben

25 PREVENCIÓ 1. A betegség megelőzése elsődleges prevenció. Lényege, hogy a kóroki tényezőket legyenek azok fizikai, kémiai, biológiai, ergonómia vagy pszichoszociális kóroki tényezők a forrásnál blokkoljuk, illetőleg megakadályozzuk, hogy a kóroki tényező és/vagy hatása elérje az embert. Munka adaptálása a munkavállalóhoz! 2. A betegség korai felismerése másodlagos prevenció. (szűrővizsgálatok: surveillance, biológiai monitor megelőzés!, előzetes-, időszakos alkalmassági vizsgálatok) 3. A betegség súlyosbodásának megakadályozása ha az első két lépéssel elkéstünk vagy azok sikertelenek voltak harmadlagos prevenció. (gondozás, rehabilitáció)

26 Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014) Ellátási formák száma Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok (65,2%) Népegészségügyi szűrővizsgálatok (12,7%) Sürgős ellátás (1,6%) Gondozási esetszám (11,9%) Egyéb gyógyító ellátás (8,6%)

27

28 Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1% Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4% Egyéb; 12354; 4,1% Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3% Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9% Szív-érrendszer; ; 35,5% Légzőrendszer; 23314; 7,7% Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3% Mozgásszerv; 45473; 14,9% OEP E-alap? Népegészségügyi szűrővizsgálatok

29 munkabalesetek foglalkozási betegségek munkával kapcsolatos egészségi kockázatok betegség miatti távollét munkaképtelenség betegség előfordulása munka minősége munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek reintegráció/rehabilitáció munkavédelmi intézkedések teljesítése munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások Forrás: EU WorkHealth Project

30 Összes munkabaleset Súlyos munkabalesetek alakulása Halálos Egyéb súlyos és súlyos csonkulásos Összes súlyos Munkabaleseti ráta, megyénként Halálos munkabaleseti ráta, megyénként E - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazat (8,6) H - Szállítás, raktározás (8,4) "C" - Feldolgozóipar (7,6) "F" Építőipar ágazatban (10,04) "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) R - Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47) Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság évi munkavédelmi helyzetéről

31

32 Klinikai jellemzők A tüneteknek és jeleknek meg kell felelnie a kóroki tényező expozícióját követő egészségi hatásokra vonatkozó ismereteknek. Expozíció minimális időtartama Maximális lappangási idő Minimális indukciós periódus Foglalkozási expozíció foglalkozási anamnézis, mérési eredmények, BEM, fokozott expozíciós esetek Expozíció intenzitása Az a minimális szint, amely szükséges a betegség előidézéséhez Expozíció hatás közötti időtartam Feleljen meg a betegség előrehaladására vonatkozó tudományos ismereteknek. Differenciál diagnózis

33 WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013

34 100% 90% 80% 70% 60% 50% % 30% 20% 10% 0% halálos foglalkozási megbetegedés halálos munkabaleset Forrás: International Labour Office (ILO) ILO introductory report: global trends and challenges on occupational safety and health, Report, XIX World Congress on Safety and Health at Work, Istanbul, 2011 (Geneva).

35 EU - foglalkozási megbetegedések: GB HSE ( : GDP 1%-a): Ausztrália ( : GDP 4,8%-a): Hollandia (2011: GDP 3%-a): 145 milliárd /év 13,4 milliárd GBP 60,6 milliárd AU$ 12,7 milliárd /év

36

37 Foglalkozás-egészségügy = 1 m Ráfordítás (kb. 17 mrd Ft) Haszon (60 mrd Ft) haláleset 3 mrd /év Feladatok Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy 17 éves tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve meg kell határozni a jövő foglalkozás-egészségügyének továbbfejlesztését, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait. Az ellátásban az alkalmasság megítélése, a munkahelyi egészségi kockázatok felkutatása, hatásuk megelőzése, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.

38 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Kiemelt egészségpolitikai célok: A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése; Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozásegészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.

39 17. (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a) az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, i) a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el. (2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

40 Legfontosabb szakmai gondok: - szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161) - átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció) - személyes közreműködés (alvállalkozói rendszer!) - Finanszírozás (bázis+kockázat arányos, de nem ABCD) - beutalási jogosultság - népegészségügyi programokban való közreműködés

41 Új szakmai feladatok Kihívások: kkv-k segítése a hatékony kockázat megelőzésben az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése megfelelő kockázatkezelés révén a demográfiai változások hatásainak munkavédelmi kezelése a megelőzés eszközeivel. Forrás: Dr. Bereczki Edit, EU Közösségi Munkavédelmi Stratégia és a Nemzeti Munkavédelmi Politika

42 Szakmai feladatok 1) Demográfiai változások 2) Globalizáció és a munka változó világa 3) Munkavédelmi kutatás új, biztonságos technológiák (fenntartható növekedés) 4) ágazati (kutatási) kapcsolatok facilitálása munkavédelem + gazdaság + egészségügy + környezet ad 1) Demográfiai változások Idősödő populáció a 60 év felettiek száma ~2 millióval nő évente nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között Növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020-ra 75%) Korai nyugdíjba vonulás váz- és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek, kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken

43 Év Európai népesség Férfi Nő % Férfi (2060) Nő (2060) Férfi (2010) Nő (2010) Forrás: EU OSHA

44 Ad 2) Globalizáció és a munka változó világa Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás globalizáció, vállaltok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése (mozgásszegény életmód a munkahelyen fizikai inaktivitás szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága), atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés folyamatos rendelkezésre állás), KKV-k, fokozott egészségi és biztonsági kockázatok Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság egészségügy, szociális ágazat nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás ad 3) Munkavédelmi kutatás Zöld, fenntartható technológiák megújuló energiák (szél, nap, hulladék) biológiai-, kémiai kóroki tényezők (nehézfémek, égésgátló anyagok, ritka földfémek, nanoanyagok) hulladékok Kognitív ergonómia (mentális folyamatok: észlelés, memória, érvelés és motorikus válaszok, emberek közötti interakciót befolyásolása) Védőeszközök fejlesztése Elektromágneses sugárzás Ipari biotechnológia

45 GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése Mozgásszegény életmód a munkahelyen fizikai inaktivitás Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés folyamatos rendelkezésre állás), KKV-k fokozott egészségi és biztonsági kockázatok Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság egészségügy, szociális ágazat nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás

46 nanorészecskék dízel kipufogógáz tűzálló kerámia rostok (alumínium-szilikát [2 kat.]) epoxigyanták - építőipar izocianátok hulladékgazdálkodás építőipar dermális expozíció

47 Dízel kipufogógáz második leggyakoribb kockázat, a negyedik leggyakoribb rákkeltő a munkahelyeken (1. napsugárzás 2. dohányfüst 3. kristályos szilícium-dioxid) nagyon kevés kutatási eredmény az egészségkárosító kockázatokról a nanorészecskék transzlokálódhatnak a szervezetben komplex keverék [IARC 2A] (fő összetevői szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxid, por, kén-dioxid) tüdőrák? Hulladékgazdálkodás foglalkozási megbetegedések előfordulási gyakorisága 50%-kal, a fertőző megbetegedések esetében hatszor magasabb az arány a többi munkavállalóhoz viszonyítva a keletkezett hulladék mennyisége növekszik a hulladékban akár 110 féle illékony szerves vegyület is előfordulhat nagymértékű porexpozíció autóalkatrészek újrahasznosítása (műanyagok, elektronikai termékek, stb.) ólom, kadmium, higany, poliklórozott bifenilek (PCB-k), égetés dioxin, furánok, PCB Építőipar azbeszt szilícium-dioxid [WHO IARC 1. kat.] fapor (ácsok) oldószerek, olajok, gyanták, cement alapú termékek [Cr(VI)]

48 Ország Balesetbiztosítási rendszer Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése Egyéb (pl.: biztosítás) Magyarország Kötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Németország (16 szövetségi tartomány) Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Ausztria Nincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást 4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal Svédország Hollandia Állami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától Versenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus-malus rendszer, megelőző tevékenység előnye 7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását Nincs szükség kiegészítő biztosításra Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Dánia Magánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %-ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni 2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg ilyen cég van Dániában ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság

49 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!