A sajtó és a bíróság kapcsolatát szabályozó egyes jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek kivonata

Átírás

1 A sajtó és a bíróság kapcsolatát szabályozó egyes jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek kivonata A sajtó és a bíróság kapcsolatát szabályozó egyes jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek kivonata évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 59. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.) 2. E törvény alkalmazása során: 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; 2. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 3. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; 4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; 5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; 6. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez; 8. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező

2 szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is; 10. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; 11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; 12. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; 13. adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele; 14. adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; 15. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; 16. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi; 17. személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető; 18. adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége; 19. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval; 20. harmadik ország: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. 3. (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. (4) Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. (5) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. (6) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 4. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. ) is, nem sérthetik. A KÖZÉRDEKű ADATOK NYILVÁNOSSÁGA 19. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott

3 egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi; b) nemzetbiztonsági; c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési; d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; f) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni évi II. törvény a sajtóról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. A sajtó feladata Tv. 2. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. (2) (3) A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. Tv. 3. (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. (2) Felvilágosítási kötelezettség Tv. 4. (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az

4 egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést. (2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. (3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg. R. 2. Ha a felvilágosítás vagy adat más szerv tevékenységét is érinti, a felvilágosítást adó szerv a felvilágosítást az érintett szervvel egyeztetve adja meg. Tv. 5. A sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. Tv. 11. (1) A sajtónál hivatásszerű tájékoztatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: újságíró) a hivatása során: d) köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek kérelmére bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert nyilatkozatát az újságíró megváltoztatta. Tv. 19. (3) Ha a sajtóban közölt tájékoztatás a személyhez fűződő jogot vagy a hiteles tájékoztatás követelményét sérti, külön jogszabály szerint helyreigazításnak is helye van évi III. tv. a polgári perrendtartásról (Pp) Felvételkészítés a tárgyaláson 134/A. (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel. (2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet. (3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be) Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során 74/A. (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat felvilágosítást. (2) A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni.

5 (3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az államtitkot vagy szolgálati titkot sértene, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. 74/B. (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről - a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül - csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja. (2) A zárt tárgyalásról, illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. (5) bekezdése alapján került sor. (3) Ha törvény kivételt nem tesz, a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által erre feljogosított személy tekinthet be. (4) A (3) bekezdés szerinti irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt is kutatható. (5) A 74/A. -ban meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges felvilágosítás megadását. (6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 12. (1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános. (2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény 28. (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná. (2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre. 29. (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. (2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást. 74. A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni. (2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

6 (3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT Hivatala látja el. A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját az adott bíróságon is nyilván kell tartani. (4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. (5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be. (6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató részére az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény 94. (3) Az adatok közül az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve és munkakörének az elnevezése közérdekű adatnak minősül, bármely más adat nem igazságügyi szerv részére csak a személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki évi IV. törvény (Ptk.) 75. (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg. (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. 76. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. 78. (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. 79. (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). (2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. 80. (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével -

7 az érintett személy hozzájárulása szükséges. (3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni. Tvr. 2. Az eltűnt, illetőleg a büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság engedélyezheti, amely előtt a büntető eljárás folyik. 83. (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. (3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács évi 7. számú s z a b á l y z a t a a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről (módosította a évi 7. sz. szabályzat) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. -ának q) pontjában kapott felhatalmazás alapján annak érdekében, hogy a közvélemény a bíróságok működéséről hiteles és gyors tájékoztatást kapjon a következő szabályzatot alkotja. 1. (1) A szabályzat hatálya a bíróságokra, az ott működő bírákra, valamint az igazságügyi alkalmazottakra és általuk a bíróságok tevékenységéről adott tájékoztatásra terjed ki. (2) Az OIT határozatairól és a testület munkájáról, továbbá az OIT Hivatalának tevékenységéről az OIT, illetőleg a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint adható tájékoztatás. 2. (1) A bíróságok a sajtó tájékoztatását a Bszi.-ben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvényben (Bjj.), valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVII. törvényben (Iasz.) foglalt külön rendelkezések érvényesítésével, a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzat alapján végzik. (2) A tájékoztatásra vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket a melléklet tartalmazza. 3. (1) A Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, valamint a megyei (fővárosi) bíróságokon a bíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke) a bírák közül sajtószóvivőt bíz meg. Indokolt esetben a bírák vagy az igazságügyi alkalmazottak közül sajtótitkár is megbízható. (2) A helyi (munkaügyi) bíróságokon az elnök a megyei bíróság elnökének egyetértésével sajtószóvivőt bízhat meg. (3) A sajtótitkár az információk gyűjtésével, rendszerezésével, a sajtótermékek figyelésével és egyéb szervezési feladatok ellátásával segíti az elnök, illetve a sajtószóvivő munkáját. 4. A bíróságok a szerkesztőségekkel és az újságírókkal rendszeres kapcsolatot tartanak. A sajtószóvivő a bíróság illetékességi területén gondoskodik a sajtóval való kapcsolat hatékony fenntartásáról, az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb információk rendszeres közzétételéről vagy ezek

8 más módon való hozzáférhetővé tételéről. 5. (1) A bíróságok tevékenységéről a sajtó részére az OIT elnöke, az OIT Hivatalának a vezetője, az adott bíróságok elnökei, a sajtószóvivők, illetve az esetileg megbízott bírák vagy igazságügyi alkalmazottak jogosultak nyilatkozni, tarthatnak sajtótájékoztatót, intézkedhetnek közlemények kiadása iránt. (2) A tájékoztatás nem terjedhet ki a bíróság előtt folyamatban lévő ügy érdemére. (3) A sajtószóvivők, illetve az (1) bekezdés szerint megbízott személyek nyilatkozataikat, tájékoztatóikat, stb. a lehetőségekhez képest a megbízást adó vezetővel előzetesen egyeztetik. (4) A tájékoztatást adó személy jogosult kikötni, hogy a neve feltüntetésével megjelenő, illetőleg a közreműködésével készült nyilatkozat, interjú vagy cikk csak akkor közölhető, ha azt a megjelenés előtt részére bemutatták. 6. A közérdek, így különösen az igazságszolgáltatás érdekének sérelme esetén a bíróságok tevékenységével összefüggő sajtó helyreigazítási eljárásról a bíróság elnöke a helyi (munkaügyi) bíróság esetében a megyei bíróság elnöke dönt. 7. (1) Az 3. -ban megjelölt bíróságok a tájékoztatás körében előre tervezhető céljaikat, a főbb témaköröket, illetve a tájékoztatás formáit az adott naptári év folyamán sajtótervben állapítják meg. (2) A sajtóterv kialakításánál arra kell törekedni, hogy a tájékoztatás különösen az ítélkezés adott szintű tapasztalataira, a főbb statisztikai mutatók, valamint a működési feltételek ismertetésére, az adott időszak jelentősebb bírósági rendezvényeire, értekezleteire és a fontosabb személyi változásokra terjedjen ki. 8. Az OIT Hivatala a) a központi oktatási terv keretében továbbképzést szervez a sajtókapcsolatok bírósági résztvevői számára, összeállítást készít a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, illetőleg a mellékletben szereplő jogszabályok változásairól, b) felkérésre segítséget nyújt a sajtóterv elkészítéséhez, a tájékoztatók megtartásához, illetőleg a szerkesztőségek akkreditálásai alapján összeállítást készít az igazságügyi és bírósági tudósítók nevéről, c) erre irányuló igény esetén szervezi az igazságügyi és bírósági tudósítók jogi kérdésekben való tájékoztatását.