Gazdasági vonatkozású újdonságok a Polgári Törvénykönyvben

Átírás

1 Az új Ptk. szabályozási rendszere Kódex jellegű szabályozás (családjog, társasági jog, szövetkezeti jog beolvad, de pl. a munkajog nem (2012. évi I. tv.)!) Gazdasági vonatkozású újdonságok a Polgári Törvénykönyvben Dr. Nagy Krisztina E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. [Ptk. 1:1. ] Könyvekbe rendezett szabálytömeg: 1. Bevezető rendelkezések 2. Az ember mint jogalany 3. A jogi személy 4. Családjog 5. Dologi jog 6. Kötelmi jog 7. Öröklés 8. Záró rendelkezések személyi viszonyok vagyoni viszonyok Budapest, december 2. Többrétegű normarendszer Áttérés az új Ptk. előírásaira: a hatályba lépést követő első létesítő okirat módosításkor, de legkésőbb: Kkt., Bt.: március 15. Kft., Rt.: március Az új Ptk. szabályozási módszertana Akötelmi jogbantovábbra is érvényesül a szerződéses szabadság elve. A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. [Ptk. 6:1. (3)] A jogi személy könyvben is diszpozitivitás a főszabály [Ptk. 3:4. ] A tagok/alapítók a jogi személy létrehozásáról a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Nem térhetnek el azonban az új Ptk-ban foglaltaktól, ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Formakényszerérvényesül (bt, kkt, kft, rt), de a szervezeti és működési szabályok tekintetében nagyobb a felek szerződéses szabadsága. 3 Személyiségi jogok Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. [2:42. ] Forrás: az emberi méltósághoz való jog alkotmányos alapjog Nevesített személyiségi jogok: A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jóhírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése; kegyeleti jogmegsértése; az üzleti titokhoz való jog, know-how (védett ismeret) megsértése a jogi személyt is megilleti! Új jogintézmény: SÉRELEM DÍJ a nem vagyoni károk megtérítését szolgálja [Ptk. 2:52. ]. Alkalmazásához a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének ása nem szükséges. Mértéke: a bíróság az eset körülményeit mérlegelve állapítja meg: különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben. 4

2 Az új Ptk. szakít a korábbi egységes kártérítési rendszerrel Szerződésszegéssel okozott kár A felek között már létező szerződés, a felek köre behatárolt Károkozó magatartás: a szerződésszegés Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. [6:142. ] Kimentési ok: szigorú együttes feltételek a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Cél: a kockázatok felek közötti helyes elosztása Kártérítés mértéke: az előrelátható károkra korlátozódik Szerződésen kívül okozott kár Abszolút szerkezetű jogviszony, a károkozás teremt kapcsolatot a károkozó és a károsult között Károkozó magatartás: általános tilalom megszegése: A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. [6:519. ] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta; a jogtalan támadás vagy arra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, és az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; szükséghelyzetben okozta, azzal arányban; vagy jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. [6: ] Kimentési ok: felróhatóság hiánya (úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Kártérítés mértéke: főszabály a teljes kártérítés 5 A jogi j személy gazdasági társaságok felelősségi rendszere Főszabály szerint a társaság tartozásaiért elsődlegesen maga a társaság felel: A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.[3:2. (1)] Az alábbi esetekben mégis felel a tag: Kkt tagok, Bt. Beltag(ok) korlátlanul, egyetemlegesen felelnek a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.[3:2. (2)] Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. [3:9. (2)] A vezető tisztségviselő: A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban (Ptk.) vagy munkaviszonyban (Mt.) láthatja el. A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja. [3:21. (2); 3:112. (2)] A vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket is köteles figyelembe venni, ellenkező esetben felelősségre vonható. [3:118. ] 6 A vezetők kártérítési felelőssége A Ptk. szabályai szerint < A vezető tisztségviselő fogalmat használja: A jogi személy irányításával kapcsolatos nem a tagok/alapítók hatáskörébe utalt döntések meghozatalára jogosult egy vagy több személy, avagy a vezető tisztségviselőkből álló testület. [Ptk. 3:21. ; 3: a társaságok speciális szabályai] Kkt: a tagok közül kijelölt/választott egy/több ügyvezető látja el, nem tag jelölése semmis; kijelölés/választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. Bt.: Kkt. szabályai alkalmazandóak azzal, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Kft.: egyv. több ügyvezető látja el,nem kötelező a tagok közül választani. Nyrt.: legalább 3 tagú igazgatóság / monista rendszerben legalább 5 tagú igazgatótanács Zrt.: legalább 3 tagú igazgatóság / testület helyett vezérigazgató is elláthatja az ügyvezetést. Ha a vezető tisztségviselő megbízási jogviszony keretében látja el feladatait, a Ptk. szabályai szerint felel. Az Mt. szabályai szerint Ha a vezető munkaviszony keretében látja el feladatait, és az Mt. vezető állású munkavállalónak minősíti. Az Mt. alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló A munkaszerződés rendelkezése alapján vezető: a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabérhétszeresét. [ Mt ] A vezető állású munkavállaló az Mt. alapján mindig teljes kárért felel, Ptk. szerződés szegéssel okozott károkra irányadó szabályai szerint. 7 A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok 1/3. A belső viszonyokban, a társaság felé való felelősség: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.[3:24. ] Harmadik személynek okozott kár esetén: Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A szerződésen kívül okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint.[6:541. ] A társaság megszűnése esetén: A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt- a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. [3:117. (3)] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.[3:118. ] 8

3 A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok 2/3. A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség(kontraktuális felelősség) 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha ja: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult ja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. A károkozó A károsult 9 A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok 3/3. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (deliktuális felelősség) 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 6:519. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesüla felelősség alól a károkozó, ha ja, hogy magatartása nem volt felróható. 1:4. (1) [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:521. [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nemlátottelőreésnemiskellettelőrelátnia. A károkozó A károsult 6:522. [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A kártérítés mértékét csökkenti: A káron szerzés tilalma: a károsult károkozásból származó vagyoni előnyével [6:522. (3)] Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén bíróság a kártérítés mértékét csökkentheti[6:522. (4)] A károsulti közrehatás: kármegelőzés, kárelhárítás és kárenyhítés felróható elmulasztása.[6:525. ] 10 A vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok 3/3. A vezető tisztségviselő mentesítése a társasággal szembeni felelőssége alól Felmentvény[3:117. ] Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról. 11 A felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó felelősségi szabályok A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban 3 tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. Az FB tagok a társasággal megbízási jogviszonyban állhatnak, kivéve munkavállalói képviselők. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.[3:28. ] Ügydöntő felügyelőbizottság [Ptk. 3:123. ] Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni. Ha a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. 12

4 Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok 1/2. Ld. jogi személy általános rész[ptk. 3:38. ], valamint gazdasági társaságok közös szabályai:[ptk. 3: ] Feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A legfőbb szerv által választott, a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után 3 évig. Nem nyújthat a társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. A megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő 90 napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani. Határozott időre: min. a megválasztásától a következő beszámolót elfogadó taggyűlésig, max. 5 évre, de újraválasztható. Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok 2/2. Jogosítványai, felelőssége: Feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni legfőbb szerv (tagok, alapítói jogkör gyakorló) döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. +Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. +Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket A társasági vagyon védelme Kiindulópont: Gt. általános szabályok [Ptk. 3:88. ] A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. Az osztalékfizetés felfüggesztése[ptk. 3:162. ] Ha a társasági szerződés alapján a tagok vagyoni hozzájárulásukat a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem teljesítik (max. 1 év haladék adható), a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. 15 Tag részére teljesített kifizetés feltételei [Kft. Ptk. 3: ; Rt. Ptk. 3: ) Forrás: A saját tőkéjéből a tárgyévi adózott eredmény, valamint a szabad eredménytartalék Nem kerülhet sor kifizetésre, illetve a már megtörtént kifizetést vissza kell fizetni: ha a társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (Rt. esetében könyvvizsgáló kirendelése kérhető a kifizetések szabályszerűségének kivizsgálására.) Osztalék: Forrás: A társaság felosztható és a legfőbb szerv által felosztani rendelt eredménye Jogosult: döntés időpontjában a tagjegyzékben/részvénykönyvben szereplő tag, teljesített vagyoni hozzájárulása arányában Osztalékelőleg: Döntéshozó: legfőbb szerv(ig javasol, FB jóváhagy), illetve Rt. esetén az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság Feltételei: két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ha az éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tag a társaság felhívására kötelesek visszafizetni. 16

5 A gazdasági társaságok átalakulása Átalakulás Gt. társasági forma váltás, egyesülés, szétválás Ptk. társasági forma váltás Több rétegű szabályozás: Ajogiszemélyáltalános rész[ptk.3:39. -3:47. ] A gazdasági társaságok közös szabályai[ptk. 3: :136. ] A részvénytársaságra vonatkozó speciális szabályok[ptk. 3: :321. ] Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. tv.(kógens?) A számvitelről szóló évi C. törvény a beszámolási kötelezettségek: a gt-ok átalakulása[sztv ] Átalakulás szabályai egyesülés szétválás A jogutódlással történő megszűnés fajtái Egyesülés Összeolvadás Beolvadás + = + = (formaváltás is lehetséges) (befogadó) (beolvadó) Szétválás Különválás Kiválás + (kiv.:nyrt.) + Gazdasági társág formaváltása: Ptk. szerint átalakulhat más gazdasági társasági formán túl szövetkezetté, ill. egyesüléssé is. Beolvadásos különválás Beolvadásos kiválás Kizárt az átalakulás: A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették A társasággal szemben végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás van folyamatban A társasággal szemben büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, ill. büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll 17 új! + + Átalakulás: 18 A jogutódlási eljárás rövid áttekintése Kezdeményezi: ügyvezetés átalakulási terv, vagyonmérleg, vagyonleltár, létesítő okirat módosítás, egyesülési/szétválási szerz.) a vagyonmérleget/vagyonleltárt külön könyvvizsgálóval (+ FB-vel, ha van) ellenőriztetni kell. Dönt: a legfőbb szerv legalább ¾-es szavazattöbbséggel (előkészületről majd az átalakulásról akár egy ülésen is) A Cégközlöny egymást követő 2 számában a döntést közzé kell tenni. Megváló tagok: aki a jogutód társaságnak nem kíván tagja lenni, erről írásban nyilatkoznia szükséges, tagsági jogviszonya az átalakulás/státuszváltás napjával szűnik meg, és a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kell elszámolni velük (60 nap). (Az átalakulási/státuszváltási terv közlését követő 30 napon belül, de legkésőbb a végszavazás megkezdése előtt.) Hitelezői biztosíték kérhető, ha a követelés a közzétételt megelőzően keletkezett és az átalakulás/státuszváltás a követelés kielégítését veszélyezteti: a döntéskor a jogelődnek a saját tőke ½-nél magasabb összegű a köztartozása, és halasztást, fizetési könnyítést nem kapott; a döntéskor a hitelező egyébként nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal; a társaság átalakulás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel indokolt a biztosítékadás. A kérelemről a társaság a határidő lejártát követő 8 napon belül dönt, elutasítást követő 8 napon belül bírói jogorvoslat kérhető, a bíróság 30 napon belül határoz a biztosíték nem teljesítése bejegyzési akadály. Faktoring 1/2. Joggyakorlat(a korábbi Ptk. nem nevesíti, atipikus szerződés) Adós lejárt követelés Harmadik személy(kötelezett) (alapjogviszony) értékesíti a követelést Követeléskezelő cég(faktor) behajtja Az új Ptk. szerint a faktoring a kölcsönszerződés egyik altípusa, így annak finanszírozási jellegét hangsúlyozza. Adós még nem esedékes követelés Harmadik személy(kötelezett) (alapjogviszony) értékesíti a követelést a faktor részére teljesít ha a 3. személyesedékességkor nem teljesít, a faktort visszakereseti jog illeti meg az adóssal szemben, a faktor tehát(főszabályként) behajtási tevékenységet nem végez Követeléskezelő cég(faktor) Bejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleg készítendő(eltérés: + jegyzettőkén felüli vagyon, - tőkepótlás) 19 20

6 Faktoring [6: ] 2/2. Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a teljesítését. Az adós köteles a faktortól kapott összeget+kamatot visszafizetni, a faktor a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. A szerződésre egyebekben a kölcsön szabályait kell megfelelően alkalmazni. 21 Pénzügyi lízingszerződés [Ptk ] 1/2. Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve ha a használat időtartama ennél rövidebb, a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. A lízingbevevő jogai: birtokátruházástól használja a lízingtárgyat, szedi hasznait, viseli terheit, költségeit és a kárveszélyt A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. Nyilvántartásba-vételi kötelezettség: a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét Ingatlan - az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg ill. a birtokátruházásig Ingó dolog vagy jog - a megfelelő lajstromba ill. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot; és a lízingbevevő megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot 22 Pénzügyi lízingszerződés [Ptk ] 2/2. Szavatossági jogok érvényesítése megoszlik a lízingbeadó és a lízingbevevő között: A lízingbeadó terheli: jogszavatosság: szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. kellékszavatosság a lízingtárgy hibája miatt csak akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. A kellékszavatosság kötelezettjével szemben: a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; vagyoni helyzetének romlása, ill. fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű/szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; az őt terhelő lízingdíj, költség/teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett. 23 Bizalmi vagyonkezelés [Ptk ] 1/3. Hárompólusú jogviszony: a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni, de közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozattal is alapítható. Kedvezményezett: A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet/kedvezményezettek körét(név, feltételek, utalás) Feljogosíthatja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, részesedésének meghatározására A vagyonkezelő is lehet kedvezményezett, kizárólagos kedvezményezetté nevezése azonban semmis A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. Vagyonkezelő: 1 vagy több természetes illetve jogi személy, Üzletszerű folytatása hatósági engedély köteles (2014. évi XV. tv.), főtevékenysége a bizalmi vagyon kezelés A vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy is lehet(közokiratba foglalás szükséges) Díjazásra tarthat igényt Vagyonrendelő Utasítási joga nincs, a vagyonkezelés korlátja: a kedvezményezett érdekeinek elsődlegessége Tájékozódhat, ellenőrzési joga van A jogviszony fokozott bizalmi jellege okán bármikor visszahívhatja a vagyonkezelőt, de köteles másikat jelölni (halála után a bíróság jelölhet másik vagyonkezelőt, ha a korábban kijelölt vagyonkezelő szerződést szeg.) 24

7 Bizalmi vagyonkezelés [Ptk ] 2/3. A szerződés központi eleme a vagyonrendelés: Pontosan meg kell jelölni a vagyonkezelésbe kerülő dolgokat, jogokat, követeléseket. A kezelésbe adott vagyon a vagyonkezelő tulajdonába megy át: birtokolja/ használja, hasznosítja/ rendelkezhet vele A vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól el kell különíteni, külön nyilvántartani (vélelem). A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A kedvezményezett hitelezői sem tarthatnak igényt a kezelt vagyonra, csak a kedvezményezett részére való kiadás után. Ha a vagyonkezelő jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett. A vagyonkezelő felelőssége A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség szabályai szerint felel. A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. A vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein. 25 Bizalmi vagyonkezelés [Ptk ] 3/3. A bizalmi vagyonkezelés megszűnése a kezelt vagyon elfogy; a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő 3hónap elteltével; a vagyonnak 3 hónapot meghaladóan nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában; a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában 50 év elteltével a határozatlan időtartamra vagy az 50 évnél hosszabb határozott időtartamra szóló is. Elszámolási kötelezettség a bizalmi vagyonkezelés megszűnésekor esetén a vagyonkezelőt elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. a vagyonkezelő az elszámolásig köteles megtenni a bizalmi vagyonkezelés tartalma szerint szükséges intézkedéseket. a kezelt vagyont a vagyonrendelő által kijelölt új vagyonkezelőnek, ilyen hiányában a vagyonrendelőnek köteles kiadni, kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségek a kezelt vagyon részeként háramlanak tovább. Egyebekben a bizalmi vagyonkezelésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 26 Köszönöm a figyelmet!