MÁSODIK ESÉLY JAVASLATOK A TOVÁBBLÉPÉSRE
|
|
- Lóránd Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÁSODIK ESÉLY JAVASLATOK A TOVÁBBLÉPÉSRE A kutatást a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatta 1106 Budapest, Fehér út 10. Molnár D. László SzocioMed Kft Budapest Szent Imre h u 52. Tel: FAX: M: molnar@sociomed.hu Budapest Az egész életen át tartó tanulást szolgáló programok, s ezen belül a felnőttképzés nem helyettesíthetik az ország gazdasági helyzetének és a lakosság munkaerőpiaci helyzetének javítását célzó programokat. A felnőttképzés azonban felkészítést jelent a gazdaságban viszonylag gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodáshoz, mintegy előkészületet a megfelelő pillanatban való lépések megtételére. Ahogy a gazdaságban sem lehetséges hirtelen nagyon gyors fejlődés, hanem a változások fokozatosan mennek végbe, ugyanúgy az egyének és társadalmi csoportok sem képezhetők ki egyik pillanatról a másikra. Előre kell dolgozni, és előre ki kell számítani a lépéseket. Az egész életen át tartó tanulást szolgáló programokban való részvétel révén ki-ki a saját szerencséjének a kovácsa. Az egyén azonban nem mindig képes teljesen egyedül megtenni mindazt, amire ehhez szükség van. Az állam szerepe egyebek között az, hogy ebben segítséget, támogatást nyújtson az embereknek, a lakosságnak. Az a körülmény, hogy ezer fős országos reprezentatív mintán csupán a megkérdezetteknek a fele (49 %) hallott már az egész életen át tartó tanulást szolgáló programokról azt jelzi, hogy növelni szükséges az állam által támogatott társadalmi célú hirdetésekre fordított időt, pénzt és munkát annak érdekében, hogy ez az arány növekedjen. Tekintettel arra, hogy a legtöbben a TV-ben (25 %), a többiek viszont a munkahelyükön (19 %), újsághirdetésben (15 %), a rádióban (15 %), az interneten (15 %), ismerősnél családban (14 %), prospektuson (10 %), munkaügyi központban (9 %), plakáton (4 %), és egyéb helyen (3 %) látott, illetve hallott vagy olvasott a felnőttképzésről érdemes megfontolni a nagyon drága és rövid időtartamú televíziós hirdetésekkel
2 szemben az olcsóbb és költséghatékonyabb megoldások (sajtó, rádió, elsősorban internet, óriásplakát, egyéb) alkalmazását a lakosság informálása, mozgósítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az összes megkérdezettnek csupán 59 százaléka gondolja úgy, hogy szüksége van egész életen át tartó tanulásra szervezett formában, ezt az arányt mindenképpen indokolt és szükséges emelni a kormányzati kommunikáció révén. Mivel az indokok között első helyen szerepel a szaktudás fejlesztése (42 %), továbbá 36 %-nál a könnyebb elhelyezkedés, 34 %-nál a jövedelmezőbb munka reménye, 28 % a saját személyiségét szeretné ezúton fejleszteni és 24 százalékuk az önbecsülése növekedése érdekében tanulna, a kormányzati kommunikációnál ezekre érdemes koncentrálni. Két irányban kellene dolgozni, egyrészt a kommunikációban hangsúlyt fektetni a leginkább kommunikációképes üzenetekre, másrészt a felnőttképzésben olyan ismereteket kellene napirendre tűzni, amelyek a legnépszerűbbek, és amelyekkel a képzésben részt vettek a legnagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni, illetve megélhetésüket biztosítani. A megtehető lépések és az ezekkel kapcsolatos javaslatos szempontjából irányadó, hogy az összes megkérdezett 20 százaléka határozottan úgy gondolja, hogy nincs szüksége egész életen át tartó tanulásra szervezett formában, további 21 százaléka bizonytalan ennek megítélésében. A nemleges válaszok indokaként megjelölt körülmények között első helyen szerepel az időhiány (9 %). További fontosnak ítélt akadály a továbbképzés költsége (7 %). Szintén 7 % gondolja úgy, hogy az ilyen továbbképzés csak papírt adna, illetve nem segítené a munkahelyi elhelyezkedését (7 %). 6 % életkora miatt vonakodik az ilyen képzésben való részvételtől, 6 % szerint nem juttatná magasabb jövedelemhez, nagyon fárasztó (5 %), nem segítené a munkahelyi előrejutást (4 %). Ugyancsak 4 %-uk arra panaszkodik, hogy munkahelye nem támogatja, illetve családja nem támogatja a továbbtanulási szándékát (4 %). Csak 2 % tartja akadálynak, hogy a képzések helyileg távol esnek a lakóhelyétől. A éves korosztályhoz tartozó, tehát aktív életszakaszukban lévő megkérdezettek 37 százaléka vett részt az elmúlt öt éven belül felnőttképzésben. Közülük 65 % egyszer, 19 % kétszer, 16 % háromszor vagy többször vett részt képzésben. A 37 százalékos részvételi arányt akár magasnak is tekinthetnénk, amennyiben a mennyiségek káprázatának foglyaként nem vennénk észre egyrészt, hogy a felnőttképzés mennyire sokrétű, minőségben, időben, költségben eltérő összetételű. A felnőttképzésben való részvétel társadalmi megoszlása nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából vizsgálandó fontos, kényes kérdés, hanem a részvétel megoszlása a társadalom versenyképességét is befolyásolhatja. A képzések formáját tekintve irányadó, hogy az elmúlt 5 évben a képzés az esetek 96 százalékában személyes részvétellel történt, 3 százalékában 1
3 távoktatásban, 1 százalékában pedig levelező formában. A képzésekben tehát túlnyomó többségben a személyes részvétel volt jellemző. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen a jövőben jelentős elmozdulás várható a távoktatási formák javára. Aggasztó, hogy a felnőttképzésben való részvétel az iskolai végzettség szerint kiemelkedő a felsőfokú iskolai végzettségűek körében és igen alacsony az érettségivel nem rendelkezők között. Mindezt akár természetesnek is vehetnék azok, aki úgy gondolják, hogy a képzés a magas, elsősorban felsőfokú iskolai végzettségű társadalmi rétegek privilégiuma. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha a középfokú végzettségűek, továbbá a szakmunkások és szakiskolát végzettek, valamint a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek a vártnál lényegesen kisebb arányban vesznek részt a felnőttképzésben. Társadalmi méretekben mi történik, ha az autószerelők, a vízvezetékszerelők, a villanyszerelők, a titkárnők, az egészségügyi szakdolgozók és a többi, felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő szakmákban hosszú távon nem elegendő arányban vesznek részt a felnőttképzésben. A közvetlen szakmai, továbbá munkavédelmi, tűzvédelmi, minőségbiztosítási, nyelvi és egyéb képzésben. Hogyan befolyásolja ez a lakosság ellátását például a különböző szakmunkák elvégzése során, és az ország versenyképességét? Mi történik továbbá, ha az amúgy is leszakadó társadalmi rétegek a képzésben nem vesznek részt megfelelő arányban? Nyilvánvaló, például, hogy olyan kis országban, mint hazánk, nem lehet várni, hogy minden fontos írást magyarra fordítsanak. Az autószerelő műhelyben a fontos mérőműszerhez adott szoftver helyes használatához éppúgy, mint a villanyszerelőknek szóló leírások értelmezéséhez, továbbá az irodai szoftverek használatához is gyakran szükség van némi nyelvismeretre. Az eredmények alapján a éves, felnőttképzésben részt vett, egyetemi végzettségű emberek között a legmagasabb az idegen nyelvismeret: 97 százalékuk ismer legalább egy nyelvet középfokon. A felnőttképzésben részt vett szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, illetve szakközépiskolát vagy középfokú technikumot végzett éves emberek körében a legalább középfokú idegen nyelvismeret a megkérdezetteknek már csupán százalékára korlátozódik. Még a felnőttképzésben részt vett gimnáziumot, illetve főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzett éves emberek körében is az idegen nyelvismeret százalékuknál hiányzik, ami a gyakorlatban korlátozott munkavégző képességet jelent. Növelni kell a tanoncképzésen belül a nyelvoktatás szerepét, beleértve a modern oktatási módszereket és a külföldre utazás anyagi támogatását is. A javaslatok szempontjából mérföldkőnek számít, hogy jelenleg Magyarországon a éves korcsoportban a főállású alkalmazottak hajlanak elsősorban a felnőttképzésben való részvételre. Miközben a főállású alkalmazottak a megkérdezett éves korcsoportban 58 százalékban 2
4 szerepeltek, a felnőttképzésben részt vettek (37 %) között részarányuk kiemelkedően magas, 66 százalék. Más szóval az elmúlt 5 évben felnőttképzésben részt vett éves emberek csaknem kétharmada (66 %) főállású alkalmazott. Ez a jelenlegi felnőttképzési rendszer súlyos hibájának tekinthető. Ezt jelzi, hogy megfordítva - a éves főállású alkalmazottak 42 százaléka vett részt az elmúlt 5 éven belül felnőttképzésben, miközben a részállású alkalmazottak 36 százaléka, az alkalmi munkások 25 százaléka, a pályakezdő munkanélküliek 21 százaléka, a másfél évnél rövidebb ideje munkanélküliek 49 százaléka, a másfél éve vagy régebben munkanélküliek 28 százaléka, a éves nyugdíjasok 15 százaléka, a háztartásbeliek, GYES-en, GYED-en lévők 34 százaléka vett részt képzésben. Végső soron a munkanélküliek szűkebb és tágabb környezetük együttes hatására, és főleg saját maguk döntése eredményeként magukra maradtak abban, hogy képzettségük megváltoztatása, továbbfejlesztése révén kiszabaduljanak a munkanélküliség fogságából. Apró jel van a másfél évnél rövidebb ideje munkanélküliek enyhén fokozott részvételére a felnőttképzésben, amely azonban kétszeresen is visszaesik a másfél évnél régebb óta munkanélküliek és hasonlóképpen alacsony a pályakezdő munkanélküliek körében. Nem nagyon látszik a felnőttképzés területén tett kormányzati intézkedések hatása a munkanélküliség csökkentése érdekében ezen a területen. Márpedig a munkanélküliség különböző formáinak a csökkentése érdekében hozott intézkedések általában nem kis részben a kormányzati feladatok közé szoktak tartozni. Foglalkoztatási szempontból a felnőttképzés feladata végül is nem a munkaügyi problémák közvetlen megoldása, hanem az emberek felkészítése arra, hogy a lehetőségeket meg tudják ragadni képzettségük révén, és jobban megfeleljenek a társadalmigazdasági kihívásoknak. Ezen a területen sürgős kormányzati intézkedésre van szükség. A javaslatok szempontjából fontos a saját jogon vagy hozzátartozói jogon vagy rokkantsági nyugdíjasok alacsony részvételi aránya a felnőttképzésben. Az összes éves megkérdezett között 7-8 százalék volt nyugdíjas, túlnyomórészt rokkantsági nyugdíjas, viszont a felnőttképzésben részt vett évesek között csupán 3 százalék volt a nyugdíjas. A éves nyugdíjasok 15 százaléka vett részt felnőttképzésben az elmúlt 5 éven belül. A éves rokkantsági nyugdíjasok 14 százaléka, a éves saját jogú vagy hozzátartozói jogú nyugdíjasok 17 százaléka vett részt felnőttképzésben az elmúlt 5 éven belül. Feltételezhető, hogy az 56 éves és idősebb nyugdíjasok között a felnőttképzésben való részvétel még ennél is jóval kisebb arányú. Az elöregedő nyugati társadalmakban az időskorúak képzése viszont nem elsősorban a társadalom számára szükséges és elvégzendő szakmunkák mennyiségének növeléséhez és minőségének javításához kapcsolódik. Az idősek 3
5 számára holisztikus elgondolás, hogy a tanulás csökkenti a társadalmi izoláltságot, az elmagányosodást, javítja a mentális funkciókat, ezen belül a memóriát, s különösen javítja az életminőséget. Ezekben a társadalmakban a tanulni kívánó idősek számára kis összegű ösztöndíjat ajánlanak föl. Az idősek a gazdaságilag fejlett országokban kiterjeszthetik az aktív életükben megszerzett tudásukat, rendkívül érdekes előadásokat hallgathatnak meg, és az oktatás helyszínére elutazva új ismeretségeket köthetnek, új barátokra tehetnek szert. Magyarországon viszont a felmérés adatai alapján a még nem is idős éves nyugdíjasok már nem kívánnak komolyan részt venni a felnőttképzésben, többségük nem gondolja, hogy szüksége van az egész életen át tartó tanulásra, és nem is tervezi, hogy részt vegyen benne. Maga a képzési rendszer sem támogatja különösképpen a nyugdíjasok részvételét a felnőttképzésben sem az információ bősége révén, sem pedig anyagilag. A jelenlegi törvényi szabályozás sokkal inkább hangsúlyozza az új gazdasági kihívásokra adandó válaszok és a munkalehetőségek kihasználásának fontosságát, amint az a felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény szövegéből is kitűnik. A rendszerváltozás átmeneti időszakában keveseknek tűnt föl, hogy az oktatási rendszer részének tekintett felnőttképzés az idősebbek és a nyugdíjasok számára valójában az egészségügyi ellátó rendszer gyógyító-megelőző részének tekinthető. A felnőttképzés az idősek és a nyugdíjasok számára sok esetben az egészség fenntartásának, megjavításának az eszköze, amely a magány, az elszigeteltség, a mentális hanyatlás, továbbá különböző módokon a káros és önsorsrontó magatartásformák ellenében is hat. Ebben az értelemben a nyelvtanulás hangúlyozottan ide sorolható, mely elősegíti az interneten való jobb tájékozódást azoknak a generációknak a tagjai számára, akik kénytelenek voltak egy zárt társadalomban élni, megfosztva a nyitott társadalmakban szokásos nyelvtanulási lehetőségektől, nevezetesen a természetes nyelvi közegben élés és tanulás lehetőségétől. És ez hamarosan, az erőltetett népesedéspolitika, a Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjba vonulásakor növekvő problémát jelent majd. Mindezek alapján módosítandó a felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény és a kapcsolódó végrehajtási utasítások is ennek megfelelően fogalmazandók meg. Nagy problémát jelent, hogy ha a jelenleg vagy legutóbb végzett munka jellegét tekintjük, akkor a mezőgazdasági fizikai, segéd-, betanított és szakmunkások, sőt a vezető állású fizikai munkát végzők is viszonylag alacsony arányban vettek részt képzésben, míg a beosztott szellemi státuszban dolgozók kiemelkedő arányban tanultak tovább, még a vezető beosztású szellemi munkát végzőkhöz képest is, amely olyan kormányzati intézkedésekkel enyhíthető, amely támogatásokkal, szabályozással megfordítja ezt a tendenciát. Az a körülmény, hogy a éves korcsoportban a felsőfokú végzettségű, főállású beosztott szellemi munkakörben dolgozó, magukat az átlagos jövedelmi kategóriába sorolók vesznek részt a leginkább kiemelkedő arányban a 4
6 felnőttképzésben, nevezetesen ők alkotják a résztvevők 50 százalékát, azonnali kormányzati intézkedést követel. Hiszen ezzel szemben a felnőttképzésben a éves korcsoporton belül a mezőgazdasági fizikai, a segéd-, betanított és szakmunkás rétegek vesznek részt statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb mértékben a felnőttképzésben, mint amennyi a saját csoportjuk súlyának megfelelő volna. Ráadásul a felsőfokú képzéseknél a leggyorsabb a forgási sebesség. Mindez még inkább a társadalom számára szintén nagyon fontos alapés középfokú képzések igénybevételének lemaradására hívja föl a figyelmet. Ebből lényegében az következik, hogy éppen a képzésre leginkább rászoruló rétegek maradnak ki belőle, illetve részvételük nem megfelelő. Örvendetes ugyan, hogy a beosztott szellemi dolgozók folyamatosan és kiemelkedően részt vesznek felnőttképzésben, azonban rajtuk kívül még számos más társadalmi csoportnak nagy szüksége volna erre. Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott képzés tartalmát tekintve a különböző számítógép-kezelő tanfolyamok, ezen belül ECDL vizsgák, WEBtervező, szoftverüzemeltető, rendszergazda, továbbá pedagógiai és gyógypedagógiai továbbképzések, nyelvtanfolyamok, kereskedelmi képzés, idegenforgalmi képzés szerepeltek a leggyakrabban. Ritkábban, de még mindig elég gyakran szerepeltek a gépjárművezetés, marketing, környezetismeret, környezetvédelem, a minőségbiztosítás, mérnöki tevékenység, élelmiszeripari ismeretek, szociális gondozás, egészségügyi, dajka, masszőr ismeretek a felnőttképzésben való részvételben. Viszonylag ritkábban egyéb ismeretek megszerzése iránt is volt érdeklődés. Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés szintjét tekintve a képzés az esetek 29 százalékában alapfokú, 37 százalékában középfokú, 28 százalékában felsőfokú és további 6 százalékában egyéb vagy ismeretlen szintű volt. Mindezek alapján erősíteni szükséges az alap- és középfokú oktatást a felnőttképzésen belül. Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzésben való részvétel az esetek 54 százalékában saját kezdeményezésre történt, 37 százalékában a munkahely kezdeményezésére. Ebben az esetben a kormányzati intézkedések abba az irányba kellene hatniuk, hogy a láthatatlan, a képzésekben részt nem vevő emberek tömegét megmozgassa és a számukra világos, érthető esélyt, sok esetben második esélyt adjon életük jó mederbe tereléséhez, kiutat a munkanélküliség, az elmagányosodás, elszegényedés, leépülés nyomasztó világából. A javaslatok szempontjából üdvözlendő az egyéni kezdeményezések jelentősége a felsőfokú képzéseknél a legnagyobb (64 százalék), ezután következnek a középfokú képzések (57 százalék) és végül az alapfokú (42 százalék) 5
7 képzéseknél a legalacsonyabb. A munkahely ösztönzése az alapfokú képzéseknél a legnagyobb (47 százalék), ezután következnek a középfokú képzések (30 százalék) és végül a felsőfokú (33 százalék) képzéseknél a legalacsonyabb ennek a formának a jelentősége. A munkaügyi központok szerepe a képzésre ösztönzésnél a középfokú (12 %) és alapfokú (8 %) képzéseknél számottevő, a felsőfokú képzéseknél szerepük csupán 1 százalék. Mindezek alapján a munkaügyi központok szerepét növelni volna szükséges az alapfokú, továbbá a szakképesítést adó képzési formákban olyan módon, hogy a központok részt vegyenek a helyi közösség életében és a képzésre szorulók felkutatásában, az értelmes és hasznos közösségi életbe bevonásában. Tekintettel arra, hogy az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés helyszíne az esetek 44 százalékában a megkérdezett személy lakóhelyének településén, kerekítve 55 százalékában lakóhelye településén kívül, és 1,5 százalékában külföldön volt. Elég sokan vállalták tehát az utazással járó fáradalmakat. A képzésre az út átlagosan 2 óráig tartott. Azoknak, akik vállalták az utazást 46 százaléka átlagosan fél-egy órát töltött utazással, 10 százaléka mintegy másfél órát, 19 százaléka két órát, 25 százaléka pedig két és fél órát vagy még többet is eltöltött azzal, hogy eljusson a képzés helyszínére. Mindez arra utal, hogy az emberek kisebb része még nagy távolságok megtételére is hajlandó a képzés helyszínének elérése érdekében, amely a kormányzati intézkedések tervezését elősegíti annyiban, hogy a képzések egy része akár nagyjából 1 óra utazási távolságon belül elérhető sugarú körön belül is megszervezhető. A javaslatok szempontjából fontos, hogy az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés az esetek kétharmadában, 67 százalékában szakképesítést nyújtott. A jövőbeli kormányzati tervek és intézkedések, a tematika és a szint kialakítása során érdemes figyelembe venni, hogy a szakképesítés nyújtása a képzésben résztvevők kétharmad része számára fontos szempont. Egyértelmű kormányzati beavatkozási lehetőséget ad, hogy a képzés az esetek 96 százalékában személyes részvétellel történt, 3 százalékában távoktatásban, 1 százalékában pedig levelező formában. A képzésekben tehát túlnyomó többségben a személyes részvétel volt jellemző. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen a jövőben jelentős elmozdulás várható a távoktatási formák javára. A kormányzatnak ebben az esetben komoly szerepe van ösztönzéssel az internetes távoktatási módszerek elterjesztésében különös tekintettel arra, hogy a megkérdezettek 8 százaléka már ma is szívesen tanulna távoktatásban interneten keresztül, további 4 százaléka pedig távoktatásban multimedia CD segítségével. A tanfolyamok szintjével kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés során a megkérdezettek 6 6
8 százaléka 1 hónapnál kevesebbet töltött tanulással szervezett formában, 19 százaléka 1-3 hónapot, 21 százaléka 4-6 hónapot, 16 százaléka 7-12 hónapot, 20 százaléka 1-2 évet, és 18 százaléka 3-5 évet. Nem meglepő, hogy az alapfokú tanfolyamokkal kapcsolatban a megkérdezettek szervezett formában való tanulással az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban töltöttek 1-6 hónap időt, míg a felsőfokú tanfolyamokkal kapcsolatban 1-3 évet (p=0,000). Ennek megfelelően a kormányzati intézkedések során érdemes tekintetbe venni, hogy míg a felsőfokú képzések időtartama általában több év, addig a közép- és alapfokú képzéseké legfeljebb fél év. A felnőttképzési támogatásokkal kapcsolatban megfogalmazható javaslatok szempontjából fontos, hogy a képzést leggyakrabban, az esetek csaknem felében a megkérdezettek saját maguk finanszírozták (46 %), további 5 százalékban a család, rokonok, 35 százalékban a munkahely, 13 százalékban az állam, illetve önkormányzat, 1 százalékban nonprofit szervezet, 0,3 százalékban egyház, 03, százalék egyéb szervezet finanszírozta. Az elsősorban saját maga által finanszírozott képzés átlagosan , a család, rokonok által finanszírozott képzés , a munkaügyi központ által kezdeményezett képzés forintjába, az állam, önkormányzat által finanszírozott képzés forintjába került a megkérdezettnek, illetve családjának. Az egyes emberek, illetve családjuk saját kezdeményezésre jelentős terhet vállalnak a képzés érdekében, s ehhez társadalmi szinten hozzáadódik még az állam, önkormányzat által finanszírozott képzésekből az egyénre, illetve családjára háruló teher is. A támogatásokat nyilvánvalóan célzottan kell kialakítani a fentiek alapján, mégpedig elsősorban az alap- és középfokú képzések javára. A kérdés az, hogy mindezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeképpen milyen eredmények születnek. Előfordult például, hogy valaki a felnőttképzést sikeresnek minősítette, azonban megjegyezte, hogy elhelyezkednie általa mégsem sikerült. Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés a megkérdezettek 58 százaléka szerint nagyon sikeres volt, 36 százaléka szerint inkább sikeres volt, mint sikertelen, 4 százaléka szerint inkább sikertelen volt, mint sikeres, és 2 százaléka szerint egyáltalán nem volt sikeres. A képzés sikerességének megítélése nagymértékben függ attól, hogy ki vagy mi indította a képzésre részvételre. A felsőfokú képzések esetében a saját kezdeményezésre indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. A középfokú képzések esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. Az alapfokú képzések esetében a munkahely kezdeményezésére indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. A szakképesítés szerint a képzések megítélése jelentősen különbözik egymástól. Egyrészt a szakképesítést nem nyújtó képzéseket inkább sikeresnek ítélték meg, 7
9 mint sikertelennek. Másrészt viszont a szakképesítést nyújtó képzéseket nagyon sikeresnek ítélték meg. Ennek megfelelően az kormányzati intézkedések során célszerű elsősorban a szakképesítést nyújtó képzéseket támogatni. Az, hogy az elmúlt 5 évben legfontosabb képzést tekintve a képzés a megkérdezettek számára leggyakrabban a képzés által a tudás növekedése volt a leglényegesebb, majd csökkenő sorrendben az, hogy a megbecsülése növekedett, munkahelyét megtartotta, magasabb jövedelemhez jutott, munkahelyet szerzett, szakmáját megváltoztatta, végül munkahelyén előbbre lépett, illetve munkahelyét megváltoztatta, kijelöli a szükséges kormányzati szervezési és kommunikációs lépéseket is. Hiszen a reklámanyagokban elsősorban a képzés által elérhető a tudás és általa a megbecsültség növekedésére kell a hangsúlyt fektetni. Ugyanakkor, jóllehet fontos, hogy ezáltal sokan a munkahelyüket is megtarthatják, a munkanélküliségből a kivezető pontokat is keresni kell és összekapcsolni a felnőttképzéssel. Vidéken, még a Dunántúl erősen fejlődő térségében is arról panaszkodtak, hogy nincs munka és kevés a jövedelem. A felnőttképzés mellé tehát a megfelelő és hatékony gazdaságpolitikai intézkedéseket is meg kell tenni, amellyel biztosítják a képzésben résztvevők számára a munkalehetőséget. A megkérdezettek nem kis része, 34 százaléka szerint az elmúlt 5 évben előfordult, hogy szerette volna magát tovább képezni, de erre nem került sor. Ezekben az esetekben a továbbképzés legfőbb akadálya a képzés ára volt (30 %), másodsorban az időhiány (26 %). További okként szerepelt, csökkenő sorrendben, hogy a munkahelye nem engedte tanulni (15 %), az életkora (9 %), egyéb ok (8 %), továbbá az, hogy nem szeret tanulni (7 %), valamint messze volt a képzés helyszíne (3 %), illetve a családja nem engedte tanulni (2 %). Mindezekre tekintettel érdemes kormányzati intézkedéseket hozni az olcsó, támogatott képzések létrehozása, illetve jelentőségük növelése érdekében. Mivel a jövőre nézve a megkérdezett évesek 37 százaléka tervezi, hogy a következő 5 évben részt vesz felnőttképzésben, és tekintettel arra, hogy a éves korosztályhoz tartozó, tehát aktív életszakaszukban lévő megkérdezettek 37 százaléka vett részt az elmúlt öt éven belül felnőttképzésben, a részvételi arány hosszú távon változatlan. Abban az esetben, ha részt venne képzésben, a megkérdezettek számára a jövőben a legfontosabb szempont az, hogy több pénzt keressenek (46 %), továbbá hogy több tudást szerezzenek (30 %), jobb munkát kapjanak (12 %), a kormányzati kommunikációban érdemes ezekre összpontosítani. A jövőben leginkább keresett, népszerű szakmák a felnőttképzés területén a felmérés tükrében szinte minden, ami a megélhetést biztosítja, amire szükség van, amivel el lehet helyezkedni, így az államigazgatási terület, elsősorban az angol, német francia, spanyol, portugál 8
10 nyelv, biztonsági őr munka, boltvezetés, buszvezetés, egészségügy, egyetemi képzés, eladható gyógynövény termesztés, elektronikai hulladék kezelés, épületgépészet, érettségi, érintés- és tűzvédelem, értelmi fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos terület, EU pénzügyek, EU üzleti képzés, falusi turizmus, fegyveres őr, felsőfokú szállítmányozás és logisztika, felsőfokú számítástechnika, informatika, fodrászat, gépésztechnika, gimnázium, gyermekés ifjúságvédelem, gyermekvédelem, gyógymasszőr, gyógypedagógia, hidraulika középfok, idegenvezetés, idegenforgalom, idősek gondozása, intézményi kommunikáció, irodavezetés, járműipar, jeltolmács, jog, kameraman, kereskedelem, kertészet, kerttervezés, kézművesség, kommunikáció, kórházi ápoló, könyvelő, környezetvédelem, biológiai tudományok, kőszobrász, közgazdaságtan, közigazgatás, közlekedés, közlekedésrendészet, krupié, külkereskedelem, lakberendezés, logopédia, marketing, média, zene, mentálhigiénia, mérlegképes könyvelő, mérnők gépész, mezőgazdaság, mezőgazdasági vállalkozó, modernebb gépek kezelése, mozdonyvezető, műszaki terület, műszerész, német, nemzetközi fuvarozó, nemzetközi jog, óvodai továbbképzés, pályázatírás, parképítés, PÁV 1-es vizsga, pedagógia, pszichológia, pénzügyek, PhD képzés, politika, programozás, illetve WEB-es alkalmazások, pszichopedagógia, reklám, rendezvényszervezés, rendszergazda funkció, sport, rekreáció, szabás-varrás, szakácsmesterség, autószerelés, gyógytestnevelés, számítástechnika, szobafestés- mázolás, szociális gondozás, szociális munkásság, szociálpedagógia, szociológia, szövés, varrás, takarító szakismeretek, tanári diploma, tanítóképző főiskola, természetgyógyászat, történelem, tőzsde, transzilvanisztika, turisztika, tűzvédelem, újságírás, harctéri újságírás, uniós joganyag, utcai szociális gondozás, ügyintézéssel kapcsolatos, üzleti menedzsment, üzletkötés, üzletvezetés, vadgazda, vadgazdálkodás, vagyonvédelem, műszaki vállalkozási ismeretek, vállalkozások továbbfejlesztése, varrómunkás, vasipari szak, vegyészmérnök, vegyésztechnikus, vendéglátás, felszolgáló, vendéglátó üzletvezető, vezetéstudomány, villamos szakismeret, villamosság felsőfokon, villanyszerelés, villanyipar, virágkötészet, víz- gázszerelés, zene, ének munkaterületek. A tervezett felnőttképzésben a válaszolók kerekítve 44 százaléka heti 1-2 alkalommal venne részt, 23 százaléka havonta 1-2 alkalommal, 18 százaléka csak hétvégén, 9 százaléka akár heti 3-5 alkalommal is, és 6 százaléka félévente néhány alkalommal venne részt benne. A kormányzati szervezésű felnőttképzéseket ennek figyelembevételével kell megszervezni. Számítani lehet arra is, hogy az emberek nem kis része, csaknem egyharmada (32 %) mobilitásra is hajlandó a jobb munkahely érdekében. Jóllehet annak érdekében, hogy jobb munkahelye legyen a megkérdezettek 60 százaléka nem változtatna lakóhelyet, 12 százaléka csak a jelenleginél magasabb szintű településre költözne (pl. faluból városba), 12 százaléka akár külföldre is 9
11 költözne, 7 százaléka akár a jelenlegivel megegyező szintű másik településre is költözne (pl. városból azonos szintű városba), 1 százaléka akár a jelenleginél alacsonyabb szintű másik településre is költözne (pl. városból faluba). Ez kiterjeszti a kormányzati stratégiai tervezési és intézkedési lehetőségeket a munkaerő tervezésekor és szervezésekor. Arra a kérdésre, hogy milyen segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy részt vegyen valamilyen felnőttképzésben, a megkérdezettek első helyen a tandíjhoz adott pénzbeli támogatást említették (68 %), majd csökkenő sorrendben a lakóhely közelében legyen a képzési hely (56 %), legyen elegendő szakterület a kiválasztáshoz (43 %), pénzbeli támogatás a közlekedéshez (39 %), pénzbeli támogatás a kieső jövedelem pótlásához (38 %), munkaidő után legyen a képzési idő (36 %), jobb tájékozódás (35 %), hétvégén legyen a képzési idő (25 %), családban rá háruló teher csökkenjen (23 %). Ennek megfelelően érdemes volna kis összegű kormányzati támogatást kialakítani a felnőttképzés előmozdítása érdekében és a kormányzati kommunikációt ennek megfelelően kialakítani az ösztönző kampányok során. A kérdőíven túlmutató kormányzati, önkormányzati intézkedések körébe tartozik a helyi közösségek szerepének erősítése. A helyi közösségek a központi kormányzatnál jobban képesek fölmérni a helyi igényeket és központi kormányzati támogatással a jelenleginél jobban képesek lehetnek a munkaerőkeresletnek, illetve a helyi igényeknek megfelelő képzések beindítására. Hasonlóképpen, a helyi közösségek kormányzati támogatással a jelenleginél jobban képesek lehetnek a felnőttképzésben résztvevők akár csak átmeneti, félegy évig tartó foglalkoztatásra is, amely már némi kiutat jelenthet például a pályakezdő munkanélküliek számára, hiszen munkatapasztalathoz és referenciákhoz juttatja őket. Ugyanígy a hosszú ideje munkanélküliek számára is reménysugarat adna ez a megoldás. A kormányzati, önkormányzati intézkedések körén belül elő kellene mozdítani az előre megadott curriculumú tanfolyamok, képzések, továbbképzések helyett a képzésben résztvevők növekvő szerepvállalását, amennyiben maguk a résztvevők is beleszólhatnak a képzés tematikájába. Ez megint rugalmasabb megoldást ad, amennyiben az egyének igényeihez jobban illeszkedik a tananyag, s ezáltal jobban képes a helyi közösség igényeit is kielégíteni. 10
MÁSODIK ESÉLY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
MÁSODIK ESÉLY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatást a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatta 1106 Budapest, Fehér út 10. Molnár D. László SzocioMed Kft. 1204 Budapest Szent Imre h u 52. Tel: 421-0991 FAX:
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenMunkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.
Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség
RészletesebbenMunkahely, megélhetőségi tervek
Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok
RészletesebbenKÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer
1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük
RészletesebbenJELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa,
JELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, 2016 A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa, 2016.08.17. A DPR kérdéssor és a beérkezett válaszok Az eredmények összesített
RészletesebbenAlbert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013
Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon
RészletesebbenGDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények
GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenGDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag
RészletesebbenPE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete
Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság
RészletesebbenHeves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei
Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási
RészletesebbenKÉRDŐÍV. 1/1. Születési éve...
KÉRDŐÍV 1. SZEMÉLYES ADATOK 1/1. Születési éve... 1/2. Neme férfi nő 1/3. Legmagasabb iskolai végzettsége egyetem főiskola tanítóképző érettségi 1/4. Milyen tagozaton szerezte a végzettségét nappali esti,
Részletesebben1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás
BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális
RészletesebbenMuravidéki munkaerőpiac elemzése 2017
Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 A kérdőívet 93 vállalat és egyéni vállalkozó töltötte ki. Ezek 5147 személyt foglalkoztatnak, ami a muravidéki vállalatok és önálló vállalkozók alkalmazottainak 28%-át
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenMAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV
MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV VÁLASZLAPFÜZET (6. HULLÁM) 1.0 VERZIÓ 2012.10.30. Kérdés(ek): A1, A2 KÁRTYA 1 Semennyit Kevesebb, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél
RészletesebbenAdatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.
Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenA Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%):
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.
RészletesebbenOktatási, továbbképzési útmutatás
Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenGyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról
Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások
RészletesebbenAlcsoport_DPR_2015_hallgato_MK. Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 0% 0% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenTovábbtanulásról szóló kérdőív középiskolások részére
Iskola azonosító sorszáma osztály sorszáma (A kérdező tölti ki a kérdőív kitöltetése előtt) Továbbtanulásról szóló kérdőív középiskolások részére Szia! Végzős középiskolások érettségi utáni terveivel kapcsolatos
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenIGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.
IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés
RészletesebbenA pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.
A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai
RészletesebbenErdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Demográfiai háttér
Demográfiai háttér Demográfiai háttér Erdélyi Magyar Adatbank A kérdezett e: férfi 43.6% nő 56.4% férfi nő 219. ábra. A megkérdezett e. Mi az Ön családi állapota? nőtlen, hajadon, egyedül él 15.7 házas,
RészletesebbenMunkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 - jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves
RészletesebbenBUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenGDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenAlcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenAlapképzésben, nappali munkarendben meghirdetett szakok. Önköltség (félév) Képz. Idő (félév)
Képz. szint Munkarend Fin. forma Meghirdetett képzések Alapképzésben, nappali munkarendben meghirdetett szakok Önköltség (félév) Képz. Idő (félév) Kapacitás min < max Érettségi vizsgakövetelmények A N
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos
RészletesebbenMunkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j úl. aug. szept. ok
RészletesebbenMunkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j úl. aug. szept. ok
RészletesebbenKÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA
Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenInterjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc
A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenWork-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon
Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért
RészletesebbenEurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság
MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)
RészletesebbenA Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenDiplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 2019.
Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 9. Riport generálás időpontja: 9.4.8. 8:58:4.. Ön milyen szakon végzett az intézményben? Válaszok száma: 4.alkalmazott szociális gerontológia
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
RészletesebbenELEKTRONIKUS MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű
RészletesebbenFelnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön
Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%):
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2012.
Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év
RészletesebbenSzemélyi-foglalkozási adatlap
Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenNők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY. Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében február
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében 1. A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Győr 2924 55,1 2007 48,8 2019 50,4 100,6 69,0 Pannonhalma
RészletesebbenErdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás
Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek
RészletesebbenAgrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson
Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenJavítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS
Javítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS A javítóintézeti neveltek munkaerőpiaci életútjának nehézségei Budapesti Javítóintézet 2016.április 6. KIK KERÜLNEK A JAVÍTÓINTÉZETBE? 12-21 ÉVES BŰNELKÖVETŐ FIATALOK: viselkedészavarral,
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Informatikai képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (informatikai képzési
RészletesebbenTársadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.
Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY. Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében március
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében 1. A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Győr 3575 55,9 2019 50,4 2448 52,1 121,2 68,5 Pannonhalma
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenPályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.
Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes
RészletesebbenONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL
ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
Részletesebben