Jó vadászatot! Hírlevél

Átírás

1 Jó vadászatot! A Fõvárosi és Pest megyei A Fõvárosi és Pest megyei Vadászkamara lapja 2009/1 Hírlevél A vadászidény végén Felelősségünk a teremtett világért Vadászni pedig kell Szalonkamonitoring Hivatásosvadász-továbbképzés Állategészségügy Köszöntő (Sterbetz István) Vadásznapok Könyvismertető Sportlövőprogram Kutyaképzés, kynológia Kisinóci emlék Kapcsolatok Hirdetések Mottó: Sose fordítsd vadászfegyvered csövét olyasmi felé, amit nem akarsz eltalálni!

2 Kedves Vadásztársak! Az OMVK Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezete Sportvadász Osztályának ülését a Vadászkamaráról szóló törvény, valamint az Alapszabály szerint május 24-én, 9.30 órára az alábbi napirenddel összehívom: 1. A sportvadász alelnök beszámolója 2. Jelölőbizottság és Szavazatszedő Bizottság megválasztása 3. A megyei küldöttek megválasztása Kemenes Miklós alelnök Kedves Vadásztársak! Az OMVK Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának ülését a Vadászkamaráról szóló törvény, valamint az Alapszabály szerint május órára az alábbi napirenddel összehívom: 1. A hivatásos vadász alelnök beszámolója 2. Jelölőbizottság és Szavazatszedő Bizottság megválasztása 3. A megyei küldöttek megválasztása Macsek Lajos alelnök Meghívó Tisztelt Vadásztársak! Kedves Vadásztársak! Az OMVK Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezete május 24-én 9.30 órára összehívott osztályülésein megválasztott megyei küldötteinek küldöttgyűlését május 24-én, órára az alábbi napirenddel összehívom: a Területi Szervezet vezetősége, az Etikai Bizottság, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság, a Felügyelő-bizottság, a Területi Szervezet országos küldöttei megválasztása. Rácz Gábor elnök A meghirdetett gyűlések helye mindhárom esetben: TIT Stúdió Egyesület Székháza 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6. A vasárnapot elsősorban a parkolási lehetőségek miatt választottuk, mivel e napon a környező utcákban ingyen lehet parkolni. Felhívjuk szíves figyelmeteket, hogy a es idényre tavaly kiváltott vadászjegyek érvényessége február 28-án lejárt. A jelenleg érvényes jogi szabályozás szerint érvényes vadászjegy hiányában a fegyvertartási engedélyt a rendőrhatóság visszavonja. Kérjük, hogy aki eddig még nem tette meg, gondoskodjék vadászjegyének meghosszabbításáról. A Pest megyei Vadászkamara a szokott rendben várja a vadásztársakat! Nyitva tartás: hétfő, szerda: 8,30 12 óráig és 12,30 16 óráig, péntek: 8,30 12 óráig Vadászidény végén, új idény elején A régi vadászkönyvek legtöbbjében a tavaszt jelző, hangulatában semmi máshoz nem hasonlítható szalonkaváró esték varázsát sokan megpróbálták leírni. A szerzők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy nem a csodálatos madár elejtése, hanem a várakozás, a tavaszvárás, a reménység igézete volt, ami mindenkit megragadott. A vadászfegyver nem a zsákmányszerzés, hanem elsősorban a tavaszvárás tartozéka volt. Gondoljunk bele, ki-ki élete során hányszor kereste a tavasz e csodálatos pillanatait, és eközben hány madarat ejtett el. Tudom, a vadászok többségét a szalonkavarázs nem érintette meg, de aki rabjává lett, annak most nagy csalódás, ami történt. Az idén nem vadászhatjuk, csak megfigyeljük és számoljuk a hazánk felett átvonuló szalonkákat, s talán jövőre, a vonuló madarak létszámának veszélyeztetése nélkül, kutatási céllal, mégiscsak vadászható lesz e faj. Gyakran elgondolkozom vidéki birtokos -ként a környezetünkben megfigyelhető változásokon, egyebek között azon is, hová tűntek a verebek. Senki sem tudja a választ. Jómagam kihelyezett odúkban nevelem őket. Ha nem tenném, már nálam se lennének. A városokban bolyongó, telelő varjak nagy része már a parkokban alakít ki csoportos fészkelőhelyet. Okát mindenki tudja: a parcellákat elválasztó hajdani jegenyenyársorokat kivágták, megszűntek a fészkelőhelyek. A dolmányos varjak és a szarkák is beköltöztek a lakott területekre, ahol a szemétlerakók biztosítják számukra az állandó élelemforrást; ugyanakkor, mintegy mellékes kártételük hatására, eltűntek a lábunk alatt totyogó városi fekete rigók, cinkék és egyéb énekesmadarak. Sokszor vetik a szemünkre, hogy nem teszünk eleget a védett állatok védelméért hát, kérem, ez nem igaz! Ha az országban üzemelő sok ezer téli szórón telelő és táplálkozó madarak által elfogyasztott mennyiséget mérnénk, minden bizonnyal sok ezer mázsa lenne a végösszeg. A régi vitát sem szeretném feleleveníteni hány ezer, tízezer fácáncsibével járulunk hozzá a ragadozó madarak állományának gyarapításához. Jó néhány vadásztársaság a vadlegelő céljából vetett repcéről hókotróval tolja el a havat, hogy az őzek és a nyulak mellett a túzokok is téli takarmányhoz jussanak. Csak mellékesen tudatom mindenkivel, nekem két mandulafám van, amelyen évente negyven kiló mandula teremne, ha nem járnának rá a harkályok és a fakopácsok, újabban a mókusok is. Tavaszi rókateríték (Török Pál hivatásos vadász Farmos) Jó vadászatot! 2009/1

3 Az elmúlt évben egyetlen szem termést sem hagytak. (Ne feledjem, a nagy pelék is ezen gyarapodnak.) Amint érni kezd, kis lyukat ütögetnek a termés oldalába, azon keresztül kiszedik a magot. Ha már nincs mandula, jön a mogyoró és a dió. Még senkihez sem fordultam kártérítésért, pedig biztosan nekem is járna, mint a halászoknak a kárókatonák konkurenciájáért. Amúgy több madárodú van a kertemben, és nemcsak rozsdafarkú és veréb, de cinke, énekes rigó, nagy gébics, kerti geze, tengelic és berki tücsökmadár ez utóbbi is odúban költ rendszeresen nálam. És hasonló módon jár el sok ezer vadásztársam. Gyakran beszélünk lesújtó hangon a vadállomány gyors apadásáról, pedig tessék elővenni a régi vadászkönyveket már száz évvel ezelőtt is hasonló panaszokat fogalmaztak meg a nyitott szemmel a jövőt vizsgáló vadászok. Nagyvad tekintetében kevésbé lehetünk izgatottak. A baj az apróvaddal van. A nyúlállomány tudjuk hektikusan alakul, évekre leapad, majd hirtelen felszaporodik csak hát, ha mindet kilőjük az apály éveiben, a területen nem lesz utánpótlás! Mi, az idősebb generáció tagjai akik a hetvenes-nyolcvanas években még élvezhettük a nagy terítékes fácánvadászatokat ma szomorúan látjuk a kínlódást, amikor húsz puskás még a kompetenciáját sem tudja meglőni. Feltehetően ma már a költségek miatt nem hozható vissza, hogy minden társaság bocsásson ki a területére előnevelt madarat. Marad a vadfácán, no meg a vadászat előtti reggelen kibocsátott ládás fácán. Vadfácán pedig csak úgy szaporodik a területen, ha nem mindenütt vadásszuk le, hagyunk törzsállományt, és védekezünk a kártevők, főként a róka és a szarka ellen Azt kell mondanom, hogy ezen a téren, nem egy év alatt, de sikereket könyvelhetünk el. Ismeretes, hogy az elmúlt évben támogattuk a vadásztársaságokat a szarkacsapdák kihelyezésében, valamint a rókacsapdák beszerzésében. Az akció eredménye, hogy több mint ötezer szarkával kevesebb van Pest megye területén, mint egy évvel korábban. (Gondoljuk meg: ötezer szarka, vagyis kétezerötszáz fel nem nevelt fészekalja, hány telepített fácánnal egyenértékű!) Tegyük hozzá, ezzel nemcsak a fácánállomány védelméhez, hanem a védett madarak állományának megőrzéséhez is jelentősen hozzájárultunk. Lehet csatlakozni, akárcsak a rókacsapdázáshoz, a reményeink szerint még ez évben beinduló műkotorékprogramhoz is. Hogy miért támogatja a Kamara a vadásztársaságokat ezen a téren? Azért, mert kamarai tagjaink alkotják a társaságokat, és a nem társasági tag vadászok is ezeken a területeken vendégeskednek. Egyébként pedig úgy gondoljuk, a természetes állomány fenntartása, az élővilág megőrzése cseperedő gyermekeink, unokáink számára mindannyiunk érdeke. Mindezekért javasoltuk azt is, hogy a vadászok csatlakozzanak a Life-programhoz A vadászok az énekes madarakért és a fogolyért szlogennel. Rácz Gábor megyei kamarai elnök Felelősségünk a teremtett világért II. János Pál pápa l979-ben az ökológia művelőinek és a természetvédelem védőszentjének nyilvánította Assisi Szent Ferencet. A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata szoros egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása. A keresztény ember, aki hisz Jézus Krisztus feltámadásában és egyáltalán az ember halál utáni örök életében, felelősnek érzi-e magát a környezet állapotáért? Mondhatja bárki, hogy a túlvilág reménye elvonja a figyelmet a jelen élet körülményeitől. Azt is mondhatjuk, hogy nem érdekel bennünket az, hogy a halálunk után mi történik a Föld légkörével, az élővilággal, a vizekkel, és egyáltalán marad-e élet a Földön? Ismerjük azt a mondást, hogy a Földet az unokáinktól vettük kölcsön. Tény, hogy a mai magatartásunk meghatározza, erősen befolyásolja az utánunk következő emberi élet feltételeit. Amit még néhány éve a tudósok lehetőségként emlegettek a környezet károsodásával kapcsolatban, azt ma már a mindennapi tapasztalatunk érzékelhető közelségbe hozta. A globális felmelegedés, a gleccserek olvadása, az elsivatagosodás, az ivóvízkészlet drámai fogyása, az ózonpajzs fokozatos sérülése mindmind olyan jelzés, ami elgondolkodtatja az embert. Mi, hívő emberek a fenti mondást úgy módosítjuk, hogy a világot, a Földet és mindent, ami rajta van, Istentől kaptuk ajándékba, aki mindezt teremtette és létében fenntartja. Ennek a tudatában emeltük fel szavunkat, amikor a múlt év végén körlevelet adtunk ki ebben a témakörben. Ennek a körlevélnek ünnepélyes bemutatója volt az elmúlt napokban (március 30-án) a Tudományos Akadémián. Pálinkás József elnök úr éppúgy, mint Erdő Péter bíboros úr hangsúlyozta ennek a témának időszerűségét és a keresztény ember felelősségét. A körlevél lényegében a feltett kérdésre adja meg a választ a keresztény hagyomány, Assisi Szent Ferenc szellemi öröksége és az egyház napi törekvései fényében. A legfontosabb üzenete ennek a körlevélnek az, hogy a környezeti adottságok: a növény- és állatvilág, a levegő, a víz, de az ásványi anyagok is valamilyen módon emberi személyiségünk formálódásának eszközei. A keresztény világszemléletben nem fogyasztói, hanem használói vagyunk a Föld kincseinek. Használjuk, de nem elhasználjuk a fát, a fémet, a talajt, az erdőt, a tavakat, a hegyeket. Ajándékba kaptuk mindezt. Itt találtuk, amikor megszülettünk. Kezdettől fogva kettős értelemben vagyunk felelősek az élővilágért: jó testvérként elosztjuk a Föld kincseit, másrészt hálaadással őrizzük-védjük, miközben emberségünkben-jóságunkban gazdagodunk. Testvérként elosztani a Föld kincseit A történelem sajnos arról tanúskodik, hogy újra és újra önző módon Jó vadászatot! 2009/1

4 Vadászni pedig kell elraboltuk egymástól a táplálékot-élelmet, az energiahordozókat, az ásványi kincsek nyújtotta lehetőségeket. A gyarmatosítás előbb kifosztotta az őslakosságot, majd az iparosodás nyomán egyre gyorsuló ütemben pusztultak az erdők, a folyók, és napjainkra az egész emberiség élete veszélybe került. A fenntartható fejlődés fogalma régóta ismert. Olyan gondolkodás, amely nem rablógazdálkodást, kíméletlen kifosztást jelent, hanem bölcs előrelátással összekapcsolt gazdálkodást, amely mértéket tud tartani. Amit felhasznál, azt igyekszik azonnal pótolni. Ezt a magatartást szolgáló gazdaság -nak nevezi a körlevél. Ennek megnyilvánulását talán az erdők esetében látjuk a legnyilvánvalóbb módon. Az erdőgazdálkodás éppen azt jelenti, hogy nem fogyasztani akarjuk az erdőt, hanem művelni, újratelepíteni, megőrizni. Ugyanez vonatkozik a vadgazdálkodásra, amelyben a vadászat legnemesebb hagyományai sajátos erkölcsi példát adnak. A körlevél hangsúlyosan említi az egyházi iskolák és egyházi közösségek felelősségét a környezeti nevelés terültén: Feladatunknak tekintjük, hogy meglévő eszközeink és lehetőségeink felhasználásával a természet szeretetére, a természet gondozására, munkára neveljünk, konkrét cselekvésre segítsünk. Visszagondolva személyes élményeimre, büszkén gondolok a tanítványaimra, cserkészeimre, akikkel évtizedek alatt a kirándulásokon, a táborozásokon együtt fedeztük fel a természet csodáit. Egyik nyári tábor kapcsán, éjszaka hanyatt feküdtünk a fűben, és belebámultunk a csillagvilágba. Alig tudtam a gyerekeket visszaparancsolni a sátrakba. Meglestük a madarakat, gyűrűzőtáborban voltunk, turistaúton festettük a jelzéseket, szemetet gyűjtöttünk, facsemetét ültettünk. Azok a gyerekek ma már felnőttek, és a saját gyerekeiket nevelik ezekkel az élményekkel, ezzel a szemlélettel. A természettel való kapcsolat a személyiségünk fejlődésének is fontos tényezője. Évekkel ezelőtt hallottam először a tájkommunikáció fogalmáról. Kedves erdész barátom magyarázta egyszer a madarak-fák napján, hogy mi nem csupán a jó levegőért járjuk az erdőt, hanem a lelkünk töltekezéséért. Meghallgatjuk a patak csobogását, a harkály kopácsolását, beszippantjuk a fenyves illatát, megcsodáljuk az őszi erdő színpompáját vagy egy nyári naplemente varázslatos látványát. Azzal a jó érzéssel térünk haza, hogy szelídebb, tisztább, jobb lett a lelkünk. Ezek az élmények segítenek abban, hogy egymáshoz is türelmesebbek, figyelmesebbek legyünk. Örülök és büszke vagyok, hogy ezt a komoly szakmai munkával előkészített körlevelet kiadhattuk. Bízom abban, hogy valamennyire hozzájárultunk a felelős gondolkodás és életvitel megerősítéséhez. Dr. Beer Miklós püspök Ki miért vadászik? Vannak, akik a kívülállás és hozzá nem értés biztonságával és a tudatlanságból származó megfellebbezhetetlen butaság ítélkezésével azt terjesztik: a rongálás szelleme, a vérontás vágya, a büntetlen gyilkolás lehetősége űzi vadászni az embert. Ez persze tévedés. De, mint a tudatlanságból táplálkozó előítéletek, babonák általában (lásd: fekete macska, hajba ragadó denevér, halált jósoló bagoly stb.), makacs, nehezen leküzdhető tévedés. A vadászat sport és hobbi, szenvedély és egyeseknek státusszimbólum. Valódi okai változatosak és sok elemből összetettek, de végső soron úgy foglalhatók össze: azért szeretünk vadászni, mert vadászni jó! Ahogyan jó a friss forrásvíz vagy a forrón illatozó halászlé, ahogyan gyönyörűséget okoz a hegytetőn kitáruló horizont, a harmonikus családi élet vagy a felcseperedő gyermek látványa, olyan természetes gyönyörűséget fakaszt a vadászat, és ha feszegetjük, hogy miért, csak részigazságokat hebegünk. Abban valamennyi igazi vadászember egyetért, hogy a vadászat, ez a nemes szenvedély addig tart, amíg a puska eldördül, és a vad terítékre kerül. És abban is egyetért a legtöbb vadászember, hogy vadászni a gyönyörűségen túl azért is kell, mert ez a legjobb és legeredményesebb módja az unokáinktól kölcsön kapott és nekik visszaadandó föld (a sokszínű természet) megóvásának; az évszázados durva emberi beavatkozások következtében megbomlott egyensúly szerény tehetségünk szerinti helyreállításának. Gyönyörűség és szolgálat. És fizetünk is érte! Fizetünk, hogy szolgálhassunk a gyönyörűségért. Fizetünk, nem is keveset, egyre többen, és egyre többet. És emellett a legváltozatosabb akadálypályát is le kell küzdenünk, amit feltehetően ugyanabból a meggyőződésből építenek fel az erre feljogosítottak, mint amelyből az imént felemlített: a vadászok véres kezű gyilkosok nézet fakad. Az akadálypálya néhány eleme: 1. Fegyvertartási engedély, amely öt évig érvényes, illetve ötévenként megújítandó, költséges és időigényes eljárással. 2. Fegyvervizsga. A vadászpuska műszaki vizsgáztatása (most már a korábbi öt év helyett) tízévenként, költséges és időigényes eljárással, egyetlen helyszí- Jó vadászatot! 2009/1

5 nen működő, egyetlen, erre feljogosított gazdasági társaság (kft.) szolgáltatásának igénybevételével, a fellebbezés és jogorvoslat lehetőségének kizárásával. A vizsgálat eredményének módosítására a legnevesebb, leghíresebb angol, osztrák vadászfegyvergyártók szakvéleményének beszerzése esetén sincs lehetőség, nincs fórum. 3. Egészségügyi vizsgálat. Háziorvosa igazolásával dokumentálnia kell valamennyi vadásznak a fegyverforgatásra való alkalmasságát, életkortól függő gyakorisággal négy-kettő-egy évenként. Költség és idő! Fölösleges előírások, amelyek tegyük gyorsan hozzá csak a magyar vadászokra és sportlövőkre érvényesek; ezeket az előírásokat a hozzánk látogató külföldi bérvadászokkal szemben nem is rendeli el érvényesíteni belső rendünk. Az EU más országaiban felnőttként kezelik a vadászokat, a tartási engedély visszavonásig érvényes, a fegyverek műszaki állapotáról a gyártó garanciájának lejáratát követően önérdekből a tulajdonos gondoskodik, az orvosi alkalmasságot pedig csak az első fegyver megszerzésekor kell igazolni De léteznek ezeken túl indokolatlanul szigorú és a nemzetközi összehasonlítás kritikáját ki nem álló egyéb szabályok is a magyar gyakorlatban: az Európai Unió polgára számára természetes, hogy fegyvereit (előírás szerint tokban) lezárt gépkocsijában hagyja, amíg valamely út menti étteremben megebédel, és nem őt büntetik, ha autóját feltörik, és fegyverét ellopják. A magyar vadász ilyen esetben tartási engedélyének bevonását szenvedi el. az Unió polgára számára természetes, hogy vadászat után ha fegyverét berakta a fegyvertokba megigyon valamilyen alkoholtartalmú italt, aztán gyalog, szekéren vagy (utasként) gépkocsival szállására térjen. A magyar vadász tartási engedélyének bevonásával lakol, ha alkoholfogyasztás után puskája társaságában például autón utazik. az Unió polgára számára természetes, hogy vadászlőszereit az üzletben kapható készülékek és alkatrészek segítségével maga készíti el. A magyar vadász esetében ez robbanóanyaggal való visszaélésnek minősül, és büntetendő. az EU-s vadgazda számára természetes, hogy a vad gépjármű ütközés esetén mindenki viseli a maga kárát, a vadgazdának nincs objektív felelősség -e, mert ott a jogszabályalkotók és bíróságok tudják, hogy a vad az őslakos, hogy természetes viselkedéséből következik, ha mozgása során keresztezi az ember által alkotott utakat, és nem tiszteli őket. Az autós kötelessége tehát elkerülni az ütközést. Mindezek ellenére és mindeme terheket és macerákat vállalva vadászunk, a vadászat gyönyörűségéért és a természeti környezet megőrzéséért érzett felelősség megszállottságával, abban a reményben, hogy előbbutóbb a politika is belátja az öncélú túlszabályozás, korlátozás tarthatatlanságát. Vadászunk tehát, mert vadászni kell, vadra és eszement jogszabályokra egyaránt. Rózsa G. Róbert a megyei vadászszövetség elnöke Az Erdei Szalonka Monitoringprogram Miért nem szabad tavasszal vadászni az erdei szalonkára? Csatlakozásunkat követően Magyarországnak is kötelező megfelelnie az Európai Unió szabályozásának, azaz úgy alakítania belső jogrendjét, hogy a közösségi előírások teljesüljenek. A Madárvédelmi Irányelv meghatározza azt a minimális jogi védelmi rendszert, melyet valamennyi tagállamnak elő kell írnia a madarak fennmaradása érdekében. Ezért többek között általános szabályként kimondja, hogy a vonuló fajok nem vadászhatók a szaporodási időszakukban vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során (7. cikk 4. bek.). Az irányelv nagyon szigorú a tekintetben, hogy mikor térhet el egy tagállam az általános tilalmaktól. Erre csak akkor kerülhet sor, ha nincs más kielégítő megoldás, és szigorúan szabályozott feltételek mellett, szelektív alapon, egyes madarak kisszámú, ésszerűen megindokolható hasznosítását engedélyezik (9. cikk. 1. bek.). Az eltérési lehetőségek 2007-ben részben beépültek a hazai szabályozásba, ami ezáltal szigorúbb lett. Eszerint a miniszter vadgazdálkodási körzetenként határozta meg az évenként hasznosítható erdei szalonkák számát, és a vadászati hatóság engedélyezési eljárását is bevezették. Az Európai Bizottság ezt azonban nem találta az irányelv végrehajtása szempontjából elégségesnek, ezért a 2006-ban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként, április 4-én indoklással ellátott véleményt küldött, hogy Magyarország az erdei szalonka tavaszi vadászata kapcsán is ültesse át a vonatkozó közösségi előírásokat. Ellenkező esetben hazánkat az Európai Bíróság elé idézheti, melynek következménye az országra nézve súlyos pénzügyi szankció lehet. A 85/2008. (VII. 5.) FVM-rendelet értelmében az erdei szalonka tavaszi vadászati idényét július 8-ai hatállyal törölték a vadászati idények közül. Ha tavasszal nem, akkor miért nem vadásszuk ősszel az erdei szalonkát? A tavaszi, húzáson történő szalonkavadászat hangulata, élménye nem hasonlítható az őszi vonuláskor történő vadászathoz, évszázados tradíció, része a magyar vadászati kultúrának. Az ősz a nagyvadvadászat fő idénye, javában zajlik a szarvasbőgés, a dámbarcogás, és a vaddisznóhajtások is megkezdődnek. Ilyenkor balesetvédelmi okokból és a zavarás miatt sem javasolt szalonkára vadászni. Az őszi szalonkázás során valószínűleg nagyobb arányú lenne a tojók száma a terítékben, míg a tavaszi húzáson történő vadászat során az elejtett példányok túlnyomó része hím. Ha mindezek ellenére őszi vadászati idény kerülne megállapításra az erdei szalonkára, akkor abban az esetben a tavaszi vadászat véglegesen megszűnne, mivel nem teljesülne a nincs más kielégítő megoldás feltétele. Miért vadászhatnak ennek ellenére tavasszal Szlovákiában és Ausztriában? Szlovákia ellen jelenleg nem folyik kötelezettségszegési eljárás az erdei szalonka tavaszi vadászata miatt. Északi szomszédaink hasonló megoldást próbálnak bevezetni az ügyben, mint amilyennel Magyarország 2008 tavaszán próbálkozott. Valószínűsíthető, hogy az Európai Unió a szlovák gyakorlatot is kifogásolni fogja. Az Európai Bíróság 2007-ben az Osztrák Köztársaság ellen ítéletet hozott a Madárvédelmi Irányelv egyes rendelkezéseinek ideértve a fajdfélék és a szalonka tavaszi vadászati idényeit nem megfelelő átültetése miatt. Miért van szükség az Erdei Szalonka Monitoringprogramra? A Madárvédelmi Irányelvvel összhangban folytatott vadászathoz készült Brüsszelben egy útmutató dokumentum, mely az Európai Bíróság ítéleteire hivatkozva, eseteket bemutatva foglalkozik az irányelv vadászatot érintő rendelkezéseinek értelmezésével, illetve az általános szabályoktól való esetleges eltérések lehetőségével. Az útmutató egyértelműen kimondja, hogy csak abban az esetben lehet élni az eltéréssel, az ún. derogá- Jó vadászatot! 2009/1

6 cióval, ha a már említett valamennyi jogi feltétel teljesül, s az érintett állomány megbízható monitoringja alátámasztja azt, hogy az elejtett madarak száma nem haladja meg az érintett állomány éves mortalitásának 1%-át, és nincs negatív hatással az állomány védettségi helyzetére, azaz fennmaradására. Az Erdei Szalonka Monitoringprogram célja A középtávú, ötéves monitoring célja, hogy tanulmányozza a hazánkon tavasszal és ősszel átvonuló erdei szalonka állományát. A program segítségével kívánjuk felbecsülni a vonuló állomány nagyságát, a mortalitás mértékét, mert csak ezek ismeretében lehet megállapítani az évente elejthető mennyiséget (kvótarendszer). Emellett azt is szükséges bizonyítani, hogy a tavaszi vadászat során a teríték nagysága és annak ivari öszszetétele (hímek túlsúlya) nincs káros hatással az erdei szalonka állományára. A monitoring jelenleg folyó szakasza Idén a tavaszi megfigyelési és adatgyűjtési időszak február 28-án kezdődött, és május 2-áig tart. A monitoringban a vadgazdálkodási egységek önkéntes alapon vesznek részt. A megfigyelési helyeket (standokat) ők jelölik ki, melyek száma nincs korlátozva (jelenleg mintegy 760 megfigyelési ponton történik adatfelvétel). Az említett időszakban minden héten szombat este kell a kijelölt helyeken a megfigyeléseket végezni és a szükséges adatokat az erre a célra kialakított adatlapra rögzíteni. A megfigyelők az adatlapokat továbbítják a vadgazdálkodási egység monitoringért felelős személyének, aki azokat az OMVV, illetve az OMVK megyei koordinátoraihoz juttatja. A megyei koordinátorok az interneten elérhető felhasználói felületen keresztül töltik fel az adatokat, amely minden megfigyelési alkalom információit csak a következő hét péntekének éjféléig engedi rögzíteni. Az adatok feldolgozását a SZIE VMI végzi. A program végeztével lehet-e ismét tavaszi vadászati idénye az erdei szalonkának? A monitoring átfogó kutatási program része; e nélkül biztos, hogy az Európai Bizottság, illetve a Madárvédelmi Irányelv betartásáért felelős hatóságok továbbra sem tekintik kellően megalapozottnak az eltérést az irányelv általános rendelkezésétől. Amennyiben a monitoring eredménye alátámasztja, hogy a tavaszi vadászat nincs káros hatással az állományra, és hazánk teljesíti valamennyi, korábban felsorolt jogi feltételt, akkor van esély arra, hogy az erdei szalonka vadászatára (szigorú hatósági engedélyezéssel és ellenőrzéssel) előirányzott tavaszi idényt úgy állapítsák meg, hogy azt az Európai Bizottság is elfogadja. Mivel hazánkban a KvVM a fő felelőse az irányelv végrehajtásának, vállalja, hogy a fentebb említett feladatok elvégzését követően, a vadászati szervezetek által megfelelően előkészített derogációt egyezteti az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a tavaszi szalonkavadászat úgy lehessen a hazai vadászati kultúra része, hogy hazánkat ne fenyegesse újabb kötelezettségszegési eljárás. Milyen hivatalos és civil támogatást élvez a program? Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) mint civil szervezetek rendelték meg az erdei szalonka ötesztendős monitoringjának megtervezését és lebonyolítását a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág-megőrzési Intézetétől. (A programba a későbbiekben a Nyugatmagyarországi Egyetem is bekapcsolódik.) A monitoring során felmerülő költségeket az induláskor az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az információkat feldolgozó Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vállalja. A programhoz csatlakoztak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai és önkéntesei is, míg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az Európai Bizottsággal történő egyeztetésben nyújt majd segítséget. A vadászterülettel nem rendelkező szalonkavadászok hogyan csatlakozhatnak a kutatáshoz? Ősszel folytatódik a kutatómunka, így a monitoringprogramban valamennyi lelkes szalonkavadász részt vehet azok is, akik a tavaszi megfigyelési ciklusból valamilyen ok folytán kimaradtak, hiszen minél több adat áll rendelkezésre, annál megbízhatóbb lesz az eredmény. Javasoljuk, hogy akik részt kívánnak venni a programban, azok érdeklődjenek annál a vadászatra jogosultnál, akinél korábban engedéllyel vadásztak. Részt vehet-e a monitoringban olyan személy, akinek nincs vadászjegye? Természetesen igen, azonban ehhez valamelyik vadgazdálkodási egységgel mindenképpen fel kell vennie a kapcsolatot a stand kijelölésének érdekében. A vadászjeggyel nem rendelkező monitorozónak az adatlapon a vadászjegy száma helyett a lakcímét és a telefonszámát szükséges megadnia. A monitoringgal kapcsolatos további információk: A tavaszi szezonban Pest megyében 24 vadászterület csatlakozott a kutatási programhoz. A megfigyelések 121, koordinátákkal megjelölt ponton folytak. A megfigyelést végző vadásztársakat köszönet illeti a szakszerű és a határidőket maradéktalanul betartó munkáért. A programban résztvevő szervezetek egyetértésével összeállította: Kovács Gábor (OMVK) 10 Jó vadászatot! 2009/1 11

7 Hivatásos vadászok Kozárdon A megyei hivatásos vadászok továbbképzését november 26-án tartottuk a Nógrád megyei Kozárdon. A megyehatár átlépését az indokolta, hogy a már korábban jelzett csapdapark összeállt. A részt vevő hivatásos vadászok főként az apróvadas vadászterületek szakembereiből kerültek ki. A rendezvényt megtisztelte Dobos Antal és Bezeczky Árpád a Duna Ipoly Nemzeti Park részéről, Szabó László és Pető Zoltán vadászati főfelügyelő, valamint Rózsa G. Róbert, a Szövetség és Rácz Gábor, a Kamara elnöke, valamint Robert Ernst ausztriai csapdázómester. A program első részében Hajas Péter tartott tájékoztatót a csapdázások hazai és nemzetközi eredményeiről. Bemutatta az ilyen irányú angliai kutatásoknak, csapdázási technikáknak csak az apróvadállományra tett, igen üdvözítő hatását. Fotók és statisztikák dokumentálták a burgenlandi csapdázási program hatására újraéledő apróvadállomány alakulását. Robert Ernst csapdázómester három ausztriai vadászterület tapasztalatai alapján ismertette, hogy 5-6 év alatt a mezeinyúl-teríték 6-7- szeresére nőtt (természetesen ezzel együtt a fogoly- és a fácánállomány is derekasan emelkedett). A 2007-es évben e területeken hektáronként 1 db mezei nyúl volt a teríték!!! Mind a kutatások, mind a gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az apróvadállomány fő ellenségei a róka, a kóbor kutya, a kóbor macska, a nyest, valamint a szárnyasok közül a szarka és a dolmányos varjú. Amennyiben e fajok állományát az Ausztriában elért eredményeknek megfelelően minimális szintre sikerül levinni, a vadászatok a régi idők eredményességét közelíthetik. Az elméleti tájékoztatást gyakorlati bemutató követte, ahol Hajas Péter Robert Ernsttel közösen mintegy 20 db csapdát mutatott be. Megmutatták azokat a csapdákat is, melyek az EU-s irányelvek alapján nem, illetve korlátozottan használhatók. Külön felhívták a figyelmet azon élve fogó csapdákra is, melyek engedélyezettek, de fogósságuk igen gyenge. A fogás eredményessége miatt ötféle csapda különösen felkeltette az érdeklődést. Szarkateríték 1975-ből (mérgezett tojással) (Bugyi) Szőke Attila évi Larsen-csapdás szarkaterítéke (Bugyi) A már előttünk is közismert Larsen-csapda kapcsán a dolmányos varjú fogására vonatkozóan kaptak gyakorlati tanácsot a hivatásos vadászok (a dolmányos varjú ne járhassa körül a csalimadarat!). A nagyméretű vas ládacsapdát már néhány Pest megyei kolléga is használja, kiváló eredménnyel (a csapda egyaránt alkalmas a róka, a kóbor kutya és macska, a borz és a nyest fogására). Az újonnan kifejlesztett műkotorékok minden résztvevőt meggyőztek arról, hogy a rókaapasztás leghatékonyabb módszere az október március közötti időszakban való üzemeltetésük. A rókakölykök befogására kiváló a töpörtyűvel csalizott, rögzített kölyökfogó ládacsapda. A rugós kas elsősorban az első csalimadarak befogására alkalmas. A szakmai nap harmadik részében terepi bemutató következett. A résztvevők megtekintették a sövény- és füvesmezsgye-telepítésnek, valamint az itt elhelyezett csapdáknak és etetőknek az apróvadállományra gyakorolt, igen pozitív hatását. Az élőhelyfejlesztéssel kialakított sövények környékén, a friss hóban mind a fácán-, mind a mezeinyúl-nyomok sokasága egyértelműen bizonyította, hogy nőtt a szaporulat, erősödött a törzsállomány. A megtekintett Nógrád megyei elsősorban nagyvadas vadászterület mintegy ezer hektáros apróvadas jellegű részének apróvadállományát sok sík vidéki vadászterület is megirigyelhetné. A bemutatott rugós-vödrös fácánetetőre különösen felhívjuk a figyelmet, mivel biztosítani tudja a szemestakarmány szárazon maradását, és a rágcsálók sem férnek hozzá. A részt vevő hivatásos vadászok nagy érdeklődésről és hozzáértésről adtak tanúbizonyságot. Mind a Szövetség, mind a Kamara vezetősége azt javasolja, hogy a hivatásos vadászok a csapdázással befogott ragadozók után is maradéktalanul kapják meg a dúvadjelek után járó térítést. A szakmai nap egyértelmű konklúziója, hogy a ragadozógazdálkodáshoz az eszközök rendelkezésünkre állnak, csak következetes munkával használni kell őket. Így remélhetjük, hogy 4-5 év alatt Pest megye apróvadállománya elérheti a nyolcvanas évek eleji hazai és a jelenlegi burgenlandi szintet. Nagy István a megyei kamara titkára 12 Jó vadászatot! 2009/1 13

8 Vadegészségügy Vaddisznóbetegségekkel foglalkozó konferencia (Gödöllő) Az elmúlt év szeptemberi rendezvényéhez hasonlóan, idén áprilisban rendezték meg Pest megyében, főleg a vadászok számára, a vaddisznó-sertéspestissel, egyéb vaddisznóbetegségekkel és ezek humán vonatkozásaival, valamint a vadászkutyákat érintő parazitás megbetegedésekkel foglalkozó konferenciát. A rendezvényt dr. Hajós Ádám igazgató főállatorvos nyitotta meg, a moderátori teendőket dr. Fenes Péter igazgatóhelyettes főállatorvos látta el. A rendezvényen meghívott előadóként részt vett dr. Földi Zsolt, az MGSzH Központ Állategészségügyi Igazgatóságának igazgatója, dr. Pálfy Vilmos, az MGSzH Központ Diagnosztikai Intézetének főosztályvezetője és dr. Molnár Tamás nyugalmazott főosztályvezető, címzetes egyetemi docens. Megosztotta a konferencián részt vevőkkel gondolatait Szabó Zoltán, a Fővárosi és Pest megyei MGSzH Vadászati és Halászati osztályának vezetője, valamint Nagy István, a Fővárosi és Pest Megyei Vadászkamara titkára is. Előadást tartott továbbá dr. Helik Ferenc igazgatóhelyettes főállatorvos, dr. Szabó Enikő igazgatóhelyettes főorvos asszony, dr. Gyurcsó Adrienn hatósági főállatorvos, dr. Demetrovics Pál és dr. Pintér Lilla hatósági állatorvos. Cikkemben megpróbálok a teljesség igénye nélkül összefoglalót adni a konferencián elhangzott előadások anyagából, minden előadásból egy-két lényegesebb gondolatot kiemelve. Dr. Földi Zsolt klasszikus sertéspestisről szóló előadásában ismertette a vaddisznóban utóbbi két évben előforduló magyarországi víruspozitív esetek időbeli és területi megoszlását (ezek Pest megyének az M3-as autópályától északra eső területén és Nógrád megyében fordultak idáig elő), továbbá a fertőzött terület Heves és Borsod megye meghatározott részeire való kiterjesztésének indokait. Kiemelte, hogy Magyarország továbbra is igazgatási intézkedésekkel kívánja kontrollálni a vaddisznókban előforduló klasszikus sertéspestis betegséget, és nem kívánja bevezetni a vakcinázást. Az igazgatási intézkedések közül külön kiemelte a vaddisznózsigerek ártalmatlanításának szükségességét egyéni vadászat során is, amellyel a terület vírusterhelése csökkenthető. Fontosnak tartotta a fertőzötté nyilvánított területet határoló 10 km-es védősáv területéről a kijelölt mintaszám, valamint az elhullottan talált vagy rendellenes viselkedésű vaddisznókból származó minták beküldését, hiszen ezen a területen lenne először észlelhető, ha a sertéspestis vírusa átterjedne a fertőzötté nyilvánított terület határán. Dr. Pálfy Vilmos a nemzetközi tapasztalatokat összefoglalva beszélt a vaddisznókban előforduló sertéspestis járványtanáról. Ezek szerint amennyiben a klasszikus sertéspestisvírus fogékony vaddisznóállományba kerül, az állatok egy része elhullik, elvetél, más része azonban túléli a fertőzést, és ellenanyagot termelve (szerológiailag áthangolódva) védetté válik a sertéspestis vírusával szemben. A fertőzés e heveny formája megközelítőleg egy évig áll fenn, ezután a vírus virulenciájától és a területen található fogékony (nem áthangolódott) vaddisznók számától függően megszűnik (a vírus eltűnik az állományból), vagy endémiássá válik (a vírus az állományban marad, és időről időre megbetegedéseket okoz). A vírus eltűnésére olyan területen van esély, ahol a fogékony vaddisznók száma nem haladja meg az 1 1,4 egyed/km² értéket. Dr. Pálfy előadásával kapcsolatban itt jegyezném meg, hogy Pest megye fertőzötté nyilvánított részén a vaddisznóállomány sűrűsége 2,18 vaddisznó/km², az áthangolódás mértéke pedig 30% körüli a fogékony állatok száma így 1,53 egyed/km²; a vaddisznó-populáció létszámát tehát drasztikusan csökkenteni kellene ahhoz, hogy a sertéspestis tényleg eltűnjön a területünkről. Pálfy dr. elmondta továbbá, hogy a szomszédos Szlovákiában vakcinázással is csak maximum 25 27%-os szeropozitivitást (áthangolódást) sikerült elérni, amely (sőt amelynél nagyobb) mértékű áthangolódás a magyarországi fertőzötté nyilvánított területen vakcinázás nélkül is jelentkezett. Dr. Molnár Tamás a vaddisznók fertőző betegségeiről szóló előadásában kiemelte, hogy a klasszikus sertés- pestis mellett a gümőkór, a brucellózis és az Aujeszkybetegség a legfontosabb olyan, szigorú állategészségügyi intézkedéseket maga után vonó betegség, amelynek a vaddisznóállományról házisertés-állományra (gümőkór esetében szarvasmarha-, kecske- és juhállományra is) történő átterjedésének a veszélye Magyarországon is nagy lehet. Mindhárom betegségnek a háziállat-állományra történő átterjedésére az előadásban több közelmúltbeli magyarországi példát is hallhattunk. Ezek a példák is alátámasztják, mennyire fontos, hogy a vaddisznó- és a házisertés-állomány érintkezésének a lehetőségét is elkerüljük. Egyrészről tehát nem szabad megengedni a befogott, vizsgálatlan vaddisznók háznál (sertések között vagy sertéstartó udvarok szomszédságában) történő tartását, korosbítását, másrészről óriási veszélyeket rejt magában a házisertések (mangalicák) legeltetése, makkoltatása vagy olyan körülmények közötti szabad tartása, amelynél a vaddisznóval való érintkezés lehetséges. Molnár dr. előadásához kapcsolódóan ezúton is kérem a vadászokat, tekintettel arra, hogy a babos malacok vadászati szempontból sem kívánatosak, hogy amenynyiben Pest megyében kijáró sertésekről, sertéskondákról tudnak, azt a cikk végén megadott telefonon, drótpostán ( ben) vagy a Fővárosi és Pest Megyei MGSzH részére címzett levélben számunkra jelezni szíveskedjenek. A vaddisznókban előforduló klasszikus sertéspestis Pest megyei vonatkozásait dr. Demetrovics Pál és dr. Varga Ákos előadásai foglalták össze, amelyet külön cikkben ismertetek. Dr. Helik Ferenc előadásában a trichinellózisról hallhattunk hasznos információkat. A trichinellózis jelentőségét az adja, hogy a fejlett világban elsősorban a vadon élő állatok (ezen belül főleg a vaddisznó) trichinellózisra nem vizsgált, hőkezeletlen húsának elfogyasztása során okozhat emberi megbetegedést. Bár Magyarországon az elmúlt években vaddisznótól származó trichinellás emberi megbetegedés nem történt, vaddisznóban a trichinellát több esetben is kimutatták. A magyarországi helyzettel szemben, a szomszédos Romániában a évben 350 emberi trichinellás megbetegedés történt. Az előadás során az előadó kihangsúlyozta tehát a trichinellavizsgálat jelentőségét (magánfogyasztás esetében is), de elhangzott az is, hogy mivel a trichinoszkópos vizsgálat nem tekinthető száz százalékosan megbízha- 14 Jó vadászatot! 2009/1 15

9 tónak, a csak trichinoszkóppal vizsgált vaddisznóhús is csak hőkezelés után fogyasztható, így a nem hőkezelt húskésztmények (pl.: kolbászfélék) készítésére nem alkalmas. Fontos tudnivaló továbbá, hogy több trichinellafaj túléli a hús lefagyasztását, ez tehát nem nyújt védelmet a trichinellózis ellen. Dr. Szabó Enikő az élelmiszerek okozta fertőzésekről, mérgezésekről szóló előadásában bemutatta, hogy élelmiszertől eredő megbetegedések legnagyobb arányban a vendéglátás és a közétkeztetés területén fordulnak elő. A magánháztartásokban előforduló, élelmiszer okozta megbetegedésekre Szabó doktornő a gombamérgezéseket hozta fel egyik példaként, amelyek következtében 2007-ben, Magyarországon 149 ember betegedett meg. Másik példaként, a disznóvágásokkal kapcsolatban, felhívta a figyelmet a botulizmus veszélyére, amely a trichinellózishoz hasonlóan szintén a nem hőkezelt húskészítmények elfogyasztásával okozhat halálos kimenetelű megbetegedést. A betegség emberben 2007-ben 8, 2008-ban 3 alkalommal fordult elő Magyarországon. Az Európai Unióban előforduló zoonózisokat összehasonlító adatokat tartalmazó táblázat segítségével ismertette. A vadászt és kutyáját veszélyeztető parazitózisok témakörében először dr. Pintér Lilla tartott előadást a kullancsokról, illetve az általuk okozott megbetegedésekről. Előadásában kihangsúlyozta, hogy a kullancs eltávolításánál ne kenjünk semmilyen kencét a bennünk vagy kutyánkban lévő élősködőre, mivel ekkor biztosak lehetünk abban, hogy az esetlegesen kórokozót tartalmazó gyomorváladékát belénk, illetve kutyánkba öklendezi. A kullancs-encephalitis vírusa a kutyákat nem, csak az embert veszélyezteti. A kullancscsípést követő napon influenzaszerű tünetek tapasztalhatóak (láz, fejfájás, végtagfájdalom), de ezek néhány napon belül elmúlnak, látszólag teljes a gyógyulás. Ezután a 4. héten következnek az idegrendszer gyulladására utaló tünetek (fejfájás, magas láz, a nyak merevsége, hányás, idegrendszeri tünetek), amelyek többnyire halállal vagy maradandó károsodással járnak. A kullancs-encephalitis ellen mindenképpen ajánlott és gyakorlatilag egyetlen védekezési módszer a megelőző védőoltás. A Lymekór a kullancs-encephalitissal szemben embereket és kutyákat egyaránt megbetegíthet. Ember esetében fontos, hogy ha a kullancscsípés körül világosabb közepű, forintosnyi vagy annál nagyobb bőrpír jelentkezését tapasztaljuk, mindenképpen menjünk szakorvoshoz. A harmadik jelentős, kullancsok által terjesztett megbetegedés, a babesiosis csak a kutyákat érinti. Az általános tüneteken kívül (magas láz, levertség) a vizelet (sáfránysárgától kólaszínűig terjedő) elszíneződése a betegség legbiztosabb jele, amelynek jelentkezésekor kezdett gyógyszeres kezeléssel kutyánk még gyógyítható. A galandférgekről és a vadászkutyák évenkénti féregtelenítésének szükségességéről eme lap évi 2. számában, Vadászkutyáink egészségéért címmel már kimerítően olvashattunk. Dr. Gyurcsó Adrienn előadásában a cikkben leírtakon kívül részletesen beszélt a kutyák háromtagú galandférge által okozott emberi megbetegedésről, az ember hólyagférgességéről. Évente ilyen esetet állapítanak meg Magyarországon. Védekezés a megelőzés, tehát kutyáink rendszeres féregtelenítése. A parazita petéje csak néhány milliméter hosszú, tehát kutyánk székletében nem látjuk meg; emberbe vagy más köztigazdába kerülve viszont lassan, hónapok alatt, rendszerint a májon vagy tüdőben kialakul a hólyag. A róka öttagú galandférge ugyan ritkább, de rókában már hazánkban is kimutatták. Az erdőben dolgozó emberek ennek a betegségnek különösen ki vannak téve. Az előző galandféreghez hasonlóan, az emberben gyógyíthatatlan, de még súlyosabb következményekkel járó elváltozásokat hoz létre: rosszindulatú daganathoz hasonlóan növekszik, áttéteket képez. Az ellene való védekezés egyetlen módja, ha az erdei gyümölcsöket csak mosott állapotban fogyasztjuk, rókahullák boncolásánál pedig a legnagyobb óvatossággal járunk el (védőkesztyű, maszk viselése). Ezúton szeretném megköszönni előadóinknak előadásaik többnyire igen magas szintű megtartását, és köszönetet mondani Miakich Gábor főigazgatónak, dr. Hajós Ádám igazgató főállatorvosnak és Szabó Zoltán osztályvezetőnek, hogy a rendezvény megtartását lehetővé tették, annak megszervezésében segédkeztek. Külön köszönöm dr. Gyurcsó Adrienn hatósági főállatorvosnak a rendezvény megszervezésében nyújtott mérhetetlen segítségét. Dr. Varga Ákos (Fővárosi és Pest megyei MGSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, szakterületért felelős hatósági főállatorvos) 16 Jó vadászatot! /1

10 A vaddisznókban előforduló klasszikus sertéspestis Pest megyei vonatkozásai Cikkemben megpróbálom a diagnosztikai vizsgálati eredmények és a április 2-án Gödöllőn megrendezett, a vaddisznó betegségeivel és ezek humán vonatkozásaival foglalkozó konferencián elhangzottak alapján összefoglalni, hogyan állunk jelenleg, és mi várható a jövőben a vaddisznó-sertéspestissel kapcsolatban. Hogyan kezdődött? Abban az időben, amikor Nógrád megyében kimutatták az első, a klasszikus sertéspestisre nézve víruspozitív eseteket vaddisznókból, tehát év első félévében, Pest megye Szlovákiával és Nógrád megyével is érintkező börzsönyi részén kissé (3,7%), majd 2007 őszére ugrásszerűen (21,4%) megemelkedett a sertéspestisre nézve szeropozitív vaddisznók aránya. A szeropozitív esetek növekedéséből várható volt, ami a év végére be is következett: a sertéspestis betegség vírusát Pest megyében is kimutatták, sőt Pest megye börzsönyi részén, ahol a vírus először jelentkezett, az elkövetkező (december, január, február) hónapokban az elejtett vaddisznók 10%-a víruspozitív lett. Pest megye börzsönyi részén, Nógrád megyéhez hasonlóan, a vaddisznóállomány nagy része (40 45%-a), úgy tűnik, sikeresen áthangolódott, ellenanyagok jelentek meg a vaddisznók vérében, tehát védetté váltak a sertéspestis vírusával szemben. A sertéspestisvírust az utóbbi fél évben erről a területről csupán 3 esetben mutatták ki (0,3% és mindhárom eset ugyanarról a Szokolya környéki vadászterületről származott!) a korábbi, 10% feletti víruspozitivitással szemben; van tehát esély arra, hogy a vírus eltűnt a Börzsöny körzetének nagy részéről! Ezeken a területeken az idei fialásból származó malacok a sertéspestis vírusával szemben ismét fogékonyak, tehát nagyon fontos, hogy más, fertőzötté nyilvánított területről vaddisznót ezekre a sertéspestisjárvány szempontjából megnyugodott területekre ne vigyünk be! Pest megye M3-as autópályától északra eső területének keleti végeit ezzel szemben a járvány később érte el; itt a év nyarától válnak tömegessé a víruspozitív esetek (7-8%), és a év végére, a év elejére tapasztalunk olyan szerológiai áthangolódást (50% feletti!) az elejtett vaddisznókban, amely a járvány megnyugodásához, esetlegesen a vírus eliminációjához vezethet. Számíthatunk tehát arra, hogy Csővár, Galgamácsa, Galgagyörk térségében a jelenlegi víruspozitív esetek száma a közeljövőben jelentősen csökken majd. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a vírus tényleg eltűnjék egy-egy területről, illetve hogy továbbterjedésének vagy a már megnyugodott területekre való visszaterjedésének lehetőségét csökkentsük? Eme lap évi 2. számában a bevezetett rendelkezéseket részletesen ismertettem, itt csupán 3 dolgot szeretnék kiemelni: Legfontosabb a vaddisznó-populáció, ezen belül is az 1 éven aluli vaddisznók arányának csökkentése. Az intézkedés lényege, hogy minél kisebb a fogékony vaddisznók száma az adott területen (az egy éven aluli malacok, növendék vaddisznók ilyennek tekinthetőek), annál kisebb az esélye a vírus továbbterjedésének, illetve annál nagyobb az esélye, hogy az áthangolódást követően a vírus az állományból eltűnik, és a vadászterület állománya vírusmentessé válik. Pest megye M3-as autópályától északra eső, fertőzötté nyilvánított területén egységesen Ft kártalanítás jár minden egy éven aluli, eleve állományszabályozási célból kilőtt malac vagy növendék vaddisznó után, továbbá ugyanekkora összeg jár a rendellenes viselkedés miatt kilőtt vaddisznók esetében is. A vaddisznóvadászatot (a mostani alacsony vaddisznóárak mellett) ösztönözni szeretnénk azzal, hogy lehetőséget nyújtunk a Heves megyeihez hasonló jogosulti vadgyűjtők (akár egy vadászházba beállított mélyhűtőláda) létrehozására a Pest megyei fertőzötté nyilvánított és a védősávba tartozó területeken, ahonnan a kedvező eredményű trichinella- és sertéspestis-vizsgálat eredménye után, szigorúan magánfogyasztás céljából, a lőtt vaddisznó teste elvihető. A jogosulti vadgyűjtő létrehozására való engedély kérelmét a Kerületi Főállatorvosi Hivatalhoz kell benyújtani. 18 Jó vadászatot! 2009/1 19