Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2009.

Átírás

1 Békéscsaba Telekgerendás Csabaszabadi Kétsoprony Újkígyós Szabadkígyós Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 29.

2 Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyőlése 6 éve alkotta meg a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.). A törvényalkotók szándéka az volt, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban (ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya), valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján a jövı nemzedékéért és szociális segítségre szorulókért érzett felelısségét átérezve valósuljon meg. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelısségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint annak érvényesítési garanciáit. A társadalom rendszereinek és alrendszereinek mőködése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni elfogadható szinten. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák az önmaguk és a többségi társadalom által elfogadott életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfıbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthetı, de az egyének életében jelentkezı speciális élethelyzeteket feltárja és azokra a jog által kínált segítı lehetıségek keretei között minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetık, biztosítva egyidejőleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modern szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Cél, hogy a társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvı, egymásra figyelı, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Ennek keretében valósulhat meg az a törekvés, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozása, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb idın belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttmőködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen szolgáltatót, illetve intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttmőködését takarja. A kooperációban végzett segítı tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkezı ellátási problémákkal szemben. 2

3 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (továbbiakban: Társulás), mint fenntartó immár negyedik éve biztosítja a kistérségben a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások különbözı típusait. Az intézmények által végzett szolgáltatások szerves részét képezik a Békéscsabai kistérség szociális ellátó rendszerének, tevékenységüket a lakosság mindinkább megismeri, és igénybe veszi. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szervezıdött szolgáltatók csakúgy, mint megyei és országos szolgáltató hálózattal rendelkezı szervezetek (állami és nem állami fenntartók egyaránt). Az ellátási területek azonossága és a szolgáltatások elérhetıségének, egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy a koncepció készítésekor a települési és a megyei ellátórendszer szolgáltatásait is figyelembe vettük. Ilyen értelemben Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója több ponton kapcsolódik Békés megye és Békéscsabai kistérséget alkotó tagtelepülések szociális szolgáltatástervezési koncepciójához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítése is hozzájárul ahhoz, hogy a kistérség minden lakója számára elérhetıek legyenek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minıségi ellátást biztosítják. Cél, hogy a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. A koncepció készítésekor adatok, vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a települési Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamint az alábbi szervezeteket, és intézményeket: - dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézetet, - a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségét, - a Békés Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, - a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét, - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési és Szeghalmi Intézetét, - a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, - valamint a Békés Megyei Önkormányzatot. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közremőködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat. Békéscsaba, 29. augusztus 3

4 I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, igazodva a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezethez. Az 999. évi módosítás (999. évi LXXIII. törvény) szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, és átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, valamint az azokkal kapcsolatos felelısséget és teendıket. A feladatellátásra kötelezett önkormányzat szerepe az ellátás szervezésében meghatározó. A törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenırzési szerep is jelentıs. Az Szt. megalkotása óta több területen bıvültek a feladatellátásra kötelezett önkormányzat kötelezettségei, s így került bele a jogszabályba - többek között - a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének feladata is. Az Szt (3) bekezdése írja elı a legalább 2 lakosú települési önkormányzat számára a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében a szolgáltatástervezési koncepció elkészítését. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A Szt (5) bekezdés alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A Szt (7-8) bekezdése elıírja, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás az elfogadást megelızıen véleményezteti a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és a megyei önkormányzattal. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma A szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerősítéséhez kapcsolódó győjtıfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekrıl, a szükségletekrıl és az ellátási kötelezettség teljesítésérıl. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggı szakmai fejlesztési feladatokból tevıdnek össze. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott, reális terv, amely a települési feladatellátás megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minıségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minıségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz. A szolgáltatástervezési koncepció célja Jelen dokumentum célja, hogy Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás tagjai részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányairól, valamint 4

5 hogy a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erıforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetıségekhez mért legmagasabb szinten. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön elıtérbe. Célkitőzés a feladatellátás szervezésekor, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerség elve alapján a nem állami, önkormányzati szolgáltatók, a civil szervezetek, valamint az egyházak által fenntartott szolgáltatók. További fontos elérendı cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttmőködésén alapuló, könnyen hozzáférhetı, adekvát ellátást nyújtson az igénybe vevı részére. A koncepció fontos tartalmi követelménye, hogy meghatározza azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövıben fellépı új szükségleteket. A szolgáltatások folyamatos szervezeti, szakmai korszerősítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer. A dokumentum hozzájárulhat, hogy erısödjön a kistérségi tudat és szolidaritás. A szolgáltatástervezési koncepció tartalma A Szt (4) bekezdése meghatározza a koncepció tartalmát, a koncepció tartalmazza különösen: - A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket - Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét - Ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról - A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, - Az esetleges együttmőködés kereteit - Az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. 5

6 II. Helyzetkép Békéscsabai kistérség gazdaságföldrajzi helyzete A Békéscsabai kistérség Magyarország délkeleti részén, a Dél-alföldi régióban, Békés megye közepén helyezkedik el. A megyei keleti határán, a szintén EU tag Románia fekszik. Sajátos jelentıséggel bír, hogy a kistérség központja megyeszékhely és megyei jogú város is egyben. A terület általános jellemzıinek alakulását, jelenlegi állapotát, fejlıdési irányát földrajzi és történelmi tényezık egyaránt befolyásolják. Ezen tényezık mentén feltárható adottságai jelentıs mértékben meghatározzák, behatárolják jövıbeni lehetıségeit is. A megye legnagyobb népességő és legrégebbi városai: Békéscsaba, amely a megye székhelye és megyei jogú városi rangot visel. A Békéscsabai kistérségben van a megye egyik legfiatalabb városa is. Újkígyós 29. évben kapott városi rangot. A megye az ország egyik legmélyebben fekvı, egyben a legegyenletesebb domborzatú területe. A Békéscsabai kistérség gyakorlatilag tökéletes síkság. A legfıbb természeti kincse a termıföld, melynek minısége kedvezıbb az országos átlagnál. Összes földterülete nagyobb részre még ma is termıterület, s csak 5 százaléka van mővelés alól kivonva. A termıterület nagyobb részét a mezıgazdaság hasznosítja, csak töredék rész az erdı, nádas és halastó. Nyersanyaglelıhelyek tekintetében a vidék igen szegényes. A folyóvízi üledékekbıl gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. Csabaszabadi Forrás: Békéscsabai Kistérség 6

7 A 24. január -tıl érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezıkovácsházai (8), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének száma jelentısen szóródik; a békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fı), melyet az orosházai (64 ezer fı) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fı) kistérség. A Békéscsabai kistérség 5 település összefogásával alakult meg: Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi képviselı-testülete is támogatta a kistérségi elképzeléseket, így 24 júliusában létrejött a békéscsabai kistérség. 25. január -jén fı alkotta ezen terület népességét. 28. január -jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós. A Békéscsaba kistérség településinek megoszlása település típusok szerint Ssz. A település neve A település típusa. Békéscsaba megyei jogú város 2 Csabaszabadi község 3. Kétsoprony község 4. Telekgerendás község 5. Szabadkígyós község 6. Újkígyós város A kistérségben élı felnıtt korú lakosság helyzetét nehezíti, hogy a nem megfelelı, sıt helyenként egyenesen rossz infrastruktúrának köszönhetıen a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkaképes korúak nem megfelelı hányada dolgozik, nagyon sok a kényszervállalkozó és a munkanélküli. Ezen a nagyváros közelsége is csak részben segít, hiszen Békéscsabán ugyancsak foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Ezen túlmenıen a kistérségi foglalkoztatottságot a nagyon magas, az országos átlagot is meghaladó mezıgazdasági dolgozók aránya is jellemzi. II.. A társadalmi környezet Demográfia Egy adott földrajzi egység demográfiai folyamatai döntı hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezık együttes hatásának változásával a munkaerı-piacra is. 29. január -jén az ország népességének lélekszáma millió 3 ezer fõ volt, 4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok az alábbiak szerint alakultak: emelkedett a születések, csökkent a halálozások 7

8 száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. 28-ban 99 2 gyermek született, 3 lakos hunyt el, a nemzetközi vándorlásból adódó többlet 6 8 fõ volt. A Békéscsabai kistérséget összesen alkotó 6 településen zajló demográfiai folyamtok az országos folyamatokhoz hasonlóak. A települések állandó lakosainak száma egyenként is csökken, így a kistérségben élık száma is fogyó tendenciát mutat. Békéscsabai Kistérség településeinek lakónépessége Ssz. Települések Békéscsaba fı fı fı 2. Csabaszabadi 372 fı 37 fı 366 fı 3. Kétsoprony.55 fı.536 fı.52 fı 4. Telekgerendás.672 fı.675 fı.626 fı 5. Szabadkígyós 2.89 fı fı fı 6. Újkígyós 5.63 fı fı fı Összesen fı fı fı Forrás: KSH Forrás: KSH A kistérség és egyben a megye központja Békéscsaba városa, ahol közel 65 ezer fı él. A kistérségben élık 84,5 %-át adja a megyeszékhely, 5,5%-át a térség többi 5 települése. A kisebb települések közül a legmagasabb a lakónépesség száma Újkígyóson, (5,5 ezer fı) és Szabadkígyóson (2,9 ezer fı). Telekgerendás és Kétsoprony is 2 fı alatti település, Csabaszabadi, pedig a maga 366 fıjével a térség legalacsonyabb lélekszámú települése. 8

9 Forrás: KSH. A települések népszaporulatát a Békéscsabai statisztikai kistérségben is - csakúgy mint országosan és a megyében is, - negatív elıjelő helyzet jellemzi. A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évrıl évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A kistérségbe tartozó valamennyi településen többen haltak meg az elmúlt években, mint amennyien születtek, így a népesség száma mind a hat településen csökken. Ezt sajnos az egyes településre beköltözık által indukált létszámmozgás sem tudja kompenzálni, így a települések lélekszáma csökkenı tendenciát mutat. A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, településrész lakónépességének korcsoportos bontása szemléletesen mutatja be az egyes korosztályokat, nemenkénti bontásban. A legfiatalabb korosztályban van a legkevesebb gyermek, ami az alacsony születésszámra utal. Meg kell jegyezni, hogy a Ratkó-korszak ma 5-54 éves korcsoportjának gyermekei, a 3-34 éves fiatalok még szülıképes korban vannak, de a nagyobb létszámú korcsoport jelenlétének ellenére is 3 éve csökken az egyes korcsoportokban élık száma. A számsor magyarázatot ad a gyermekvállalási szokások megváltozására is. E szerint ma a fiatalok késıbbi életkorban alapítanak családot, mint 5-2 évvel ezelıtt, és egy kitolódik a szülık életkora az elsı gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve radikális csökkenés figyelhetı meg, amely a reprodukciót sem biztosítja. A nemek szerinti összetétel - hasonlóan az országoshoz - összességében nıtöbbletet mutat, (az eltérés meghaladja az 5. fıt) melynek elsıdleges oka a férfiak és nık eltérı halandósága. Közismert tény, hogy a világon mindig több férfi születik, mint nı. A magasabb férfihalandóság következtében a éves korosztálynál kiegyenlítıdik a féri-nı arány, majd az idısebb korosztályoknál már nı többlet figyelhetı meg. A két nem száma közötti különbség fokozatosan nı, gyakorlatilag kétszer annyi nı éli meg a 8 éves kort, mint férfi. 9

10 A Békéscsabai kistérség lakónépessége, 28. január. férfi Korcsoport nı Összesen 43 fı 85-X 826 fı 239 fı 644 fı fı 946 fı 5 fı fı 2724 fı 38 fı fı 3359 fı 64 fı fı 42 fı 2 fı fı 448 fı 2486 fı fı 5577 fı 335 fı fı 6423 fı 2246 fı fı 492 fı 2375 fı fı 492 fı 2739 fı fı 556 fı 363 fı fı 627 fı 2737 fı fı 5473 fı 2478 fı fı 564 fı 235 fı fı 464 fı 229 fı fı 3943 fı 62 fı fı 39 fı 564 fı fı 349 fı 3589 fı 4949 fı fı Forrás: KSH Békéscsabai kistérségben élık korstruktúráját tekintve a 5 éven aluliak aránya a népességen belül csökkenést mutat, míg a 6 év felettiek száma nı. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létezı probléma Békéscsabai kistérségben is. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 6 évesnél idısebbek száma a 5 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 5 éven aluliak száma jelenleg alig több mint. fı, míg a 6 éven felüliek száma a 8. fıhöz közelít. A Békéscsabai kistérség öregedési indexe, 74 %. Az élve születések száma 6 fı körüli a Békéscsabai kistérségben. Ezzel szemben a halálozások száma 9 körül van éves szinten. Az elhunytak 78 %-a kerül ki a 6 év feletti korosztályból, 8 %-a a 4-59 éves közül. A csecsemıhalálozás (az éven alul meghaltak száma) az élve születés ezrelékében mért adat. A csecsemıhalálozás mutatóit alkalmasnak tartják egy-egy terület fejlettségi szintjének értékelésére. Az alacsony születésszámok miatt az alacsony mutató csalóka lehet, mert egy haláleset akár több egységgel is növelheti a mutatót. A csecsemıhalálozás alacsonyabb a Békéscsabai kistérségben, mint a régiós, illetve a megyei átlag.

11 Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Békéscsabai kistérség népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedı tendenciát mutat. Békéscsabai kistérség foglalkoztatási helyzete Aktivitás Békés megye gazdasági aktivitási és a foglalkoztatottsági mutatói is jelentısen elmaradnak az országos átlagtól. Békés megyét országos szinten, valamint a Dél-alföld megyéi között is az egyik legkedvezıtlenebb demográfiai és foglalkoztatási helyzet jellemzi. Ez így van Békéscsabai kistérségben is, bár a mutatók jobbak, mint a megyei átlag és az országos átlagot nem éri el. A KSH adatai szerint a Békés megyében élı 5-64 éves népesség gazdasági aktivitása az országosnál és a dél-alföldi régió átlagánál is lényegesen kedvezıtlenebbül alakulnak. Békés megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. A Békéscsabai kistérségben a megyeszékhely húzószerepébıl adódóan az aktivitási arány majd 5 %-kal magasabb, mint a megyei átlag, de az országos szintet csak idıszakosan képes felülmúlni. Az aktivitás alacsony szintjén túl további kedvezıtlen jelenség, hogy míg országosan - és többnyire a régióban is - a gazdaságilag aktív népesség száma meghaladja az inaktívak számát, addig Békés megyében ez folyamatosan ezzel ellentétesen alakul. Békés megyében magasabb a gazdaságilag inaktívak száma, mint az aktívaké, a megye öneltartó-képessége kritikus állapotot mutat, gazdaságilag aktív személyre átlagosan 8 fı nem aktív személy jut. A gazdaságilag aktív és a nem aktív személyek egymáshoz viszonyított aránya egyértelmően jelzi, hogy megyénkben a gazdaságilag aktív népesség terhei egyre nagyobbak lettek. A KSH adatbázisában kistérségekre vonatkozóan nem találhatók aktivitási adatok, ezért ennek bemutatásához az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által publikált kistérségi adatokat használjuk. Ezek alapján az országoshoz viszonyítottan jelentıs Békés megyei elmaradás forrás:

12 mellett, a Békéscsabai kistérséget valamivel kedvezıbb adat jellemzi. A Békéscsabai kistérség aktivitási aránya 3-5%-ponttal magasabb, mint a megyei átlag. A gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) mellett a népesség vizsgált életkori csoportjának 4%-a nincs jelen aktívan a munkaerı-piacon, ık azok, akik tanulnak, gyes-en, gyed-en vannak és mellette nem dolgoznak, rokkantsági - vagy öregségi nyugdíjasok, olyan keresı tevékenységet nem végzı emberek, akik a munkaügyi központ nyilvántartásában nem szerepelnek, vagy éppen, önként vannak távol, a gazdasági értelemben vett aktivitástól. Ez az arány országosan 37,9%, a Békéscsabai kistérségben 38,9%, míg Békés megyében 42,6%. Az ábra a Békéscsabai kistérség gazdasági aktivitását és annak változását mutatja. Errıl leolvasható, hogy a kistérségben az inaktívak száma 22,8 ezer és 2, ezer között változott, a legutóbbi adatok alapján a vizsgált életkori határok között 2,5 ezer inaktív személy van. Foglalkoztatottak és munkanélküliek Békés megye hátrányos munkaerı-piaci helyzetét egyértelmően mutatja, hogy a foglalkoztatottak 5-64 éves népességen belül mért aránya az országos és régiós értékek alatt marad. Szőkülı foglalkoztatottság mellett, a munkanélküliek intenzív emelkedése tapasztalható, mely tovább mélyíti a foglalkoztatási feszültségeket a térségben és növeli az e tekintetben vett, - nem elhanyagolható - lemaradást. A gazdasági válság a negatív folyamatokat tovább erısítette. A foglalkoztatottsági mutatókban ez látványosan visszatükrözıdik. A Békéscsabai kistérségben nyilvántartott álláskeresık adatsorai településsoros bontásban lettek kigyőjtve Az aktív népességszám alakulásával ellentétesen alakult az inaktív népesség száma az elmúlt öt évben. A csökkenı népességszám mellett a Békéscsabai kistérségben az országos tendenciával ellentétesen - az inaktív lakosság száma folyamatosan emelkedett. 2

13 A Békéscsabai kistérségre vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok bemutatására a KSH adatgyőjtésébıl továbbszámított, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által publikált kistérségi adatokat használjuk. Ezek szerint a gazdaságilag aktív népességet adó két csoport, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma az utóbbi idıszakban 26. I. negyedévében volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb 27.II. negyedévében. A két szélsıérték közötti különbség 228 fı, a vizsgált idıszakban a gazdaságilag aktívak száma a Békéscsabai kistérségben 3 ezer fı körül mozog. A 28.III. negyedévi adatok szerint fı tartozik a gazdaságilag aktívak közé, akik közül fı foglalkoztatott, 2.74 fı munkanélküli. Munkaerı-piaci prognózisok szerint a foglalkoztatottak számában az elkövetkezendıkben nem várható növekedés, az e körbıl kikerültek a munkanélküliek számát fogják gyarapítani. Az e nyilvántartásból származó adatok szerint a munkanélküliek száma a vizsgált két évben.634 és fı között mozgott, legmagasabb 28. elsı negyedében, míg legalacsonyabb 26. második negyedévében volt. A legfrissebb adatok szerint számuk 28. harmadik negyedévében 2.74 fı. A munkanélküliségi ráta éven belül meghatározott változással jellemezhetı. Az év elsı negyede mindig magasabb, a második és a harmadik negyedév adatai a legalacsonyabbak, melyek a foglalkoztatás szezonalitásából erednek. Azonban a statisztikai adatokból az is nyomon követhetı, hogy az éven belüli ingadozás évenként magasabb és magasabb értékrıl indul, s mérséklıdése nem éri el elızı évi, tehát a munkanélküliségi ráta, emelkedı tendenciát mutat. A térség gazdasága Békés megye gazdasági mutatói sajnos jelentıs elmaradásokat mutatnak mind az országos, mind pedig a Dél-alföldi régió viszonylatában. Összességében a térség legelmaradottabb megyéjérıl van szó és az utóbbi idıszak tendenciáit tekintve, lemaradása csak fokozódik, mindkét területi dimenzióval szemben. Békés megye iparilag közepesen fejlett, agrár-ipari jellegő és közepesen urbanizálódott térség. A foglalkoztatott közül, a teljes munkaidıben alkalmazásban állók mintegy egy negyede az iparban dolgozik, 8%-a a mezıgazdaságban és 8,5%-a az oktatási ágazatban. A havi nettó átlagkereset az országos átlag 8%-ának felel meg. A vállalkozások számát, tıkeellátottságát és innováció potenciálját tekintve a megye országosan az utolsó harmadban, annak is a végén helyezkedik el. A kistérség termelı kapacitása alapvetıen Békéscsabára koncentrálódik. A feldolgozóipar dominanciája még mindig jelen van. Országos jelentıségő ugyanakkor a nemfém ásványi termékek gyártása, például a Tondach Jamina Csorna Tégla- és Cserép gyártó Kft. 3

14 Békéscsaba, Frühwald Beton- és Építıanyag gyártó Kft. Békéscsaba; a többi ágazat kevésbé domináns, azaz inkább csak megyei jelentıségőek. A térségben a telephely szerinti iparának termelési volumene folyamatosan csökken, szemben az országos közel kétszeres növekedéssel. (A volumennövekedés csak 2-ben közelítette meg az országos szintet.) Ez alapvetıen az országos átlagtól eltérı iparszerkezettel függ össze, illetve azzal, hogy igazán jelentıs fejlesztésekre nem került sor a megyében. Így az alacsony technikai színvonalat képviselı ágazatok maradtak az uralkodóak. Az évek során az egy lakosra jutó termelés az országos átlag mintegy háromnegyedérıl annak felére esett vissza. A vállalkozások száma az elmúlt években évrıl-évre növekedett, amit azonban kizárólag az 5 fınél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások számának gyarapodása eredményezett. Napjainkban a megyében mőködı összes vállalkozás 99 százaléka 5 fınél kevesebbet foglalkoztat, s a fınél kisebb mikro vállalkozások aránya 96 százalék. Természetesen az utóbbiak döntı részét az egyéni vállalkozások teszik ki, azonban a társas vállalkozások között is az ilyen kismérető szervezetek dominálnak. A vállalkozások területi elhelyezkedésében a megyeszékhely dominanciája egyértelmő. A jelentısebb foglalkoztató cégek 64 %-a Békéscsabán mőködik és a megyei 8 kistérségbıl 4 esetében gyakorlatilag nincs igazán nagyvállalkozó. Az országban regisztrált vállalkozások 3%-a mőködik Békés megyében, de ezen belül a társasok aránya nem éri el a háromtizedet. Nemzetgazdasági áganként tekintve kiemelkedı a kereskedelem, az összes vállalkozás 8%-ával, a mezıgazdaság, mintegy %-kal, valamint az ipar, ezen belül is kiemelten a feldolgozóipar 6,6%-kal. A megyében regisztrált vállalkozások több mint egynegyede a Békéscsabai kistérségben mőködik. A vállalkozássőrőség is jóval elmarad az országosan, illetve a megyékre, de még a régióra jellemzı értéktıl is, a társas vállalkozásokból Békés megyében jutott a legkevesebb ezer lakosra. A megye vállalkozói aktivitása nagyon alacsony, 27-ben lakosra az országosnál 26-tal kevesebb 97 regisztrált vállalkozás jutott. 4

15 A statisztikai adatok alapján a Békés megyei vállalkozások 27,2%-a a Békéscsabai kistérségben tevékenykedik. E mellett a megyében regisztrált vállalkozások több mint %-a található az Orosházi, a Szarvasai és a Gyulai kistérségben. A vállalkozások jellemzıen a szolgáltatási ágazatokban mőködnek, míg az ipar hányada a legkisebb. A Békéscsabai kistérségben a regisztrált vállalkozások 8,4%-a a megyében a legmagasabb a szolgáltatás területén,,9%-a az iparban (ami elsısorban feldolgozóipari ágazat), és mindössze 7,7%-a a mezıgazdaságban ténykedik. A vállalkozások szervezeti formáját tekintve a legtöbbjük egyéni kisvállalkozás. A Békéscsabai kistérségben valamivel kedvezıbb a társas vállalkozások és a nagyobb társaságok aránya, mint Békés megye egészében. Ebben a kistérségben az összes vállalkozás 68%-a került ki az egyéni vállalkozók körébıl, mely megyei szinten 75,5%.-os arányt mutat. A Békéscsabai kistérségben a betéti társaságok a vállalkozások 3,9%-át adják, a megyei,%-kal szemben, a kft-k aránya a vállalkozásokon belül a kistérségben 4,9%, ugyanez Békés megye egészében %. A vállalkozások három fı szektor szerinti megoszlása kistérségenként eltérı képet mutat. A szolgáltatások területén vállalkozók aránya legmagasabb a békéscsabai kistérségben, az ipari tevékenységet folytatóké a Szeghalmi és a Békési, míg a mezıgazdasági vállalkozásoké a mezıkovácsházi kistérségben a legmagasabb. A beruházások Békés megyei mutatói évek óta jelentıs elmaradásokat tükröznek. Az elmúlt években ugyan gyakorlatilag minden évben nıtt a megyei beruházásokra fordított összeg; az évek folyamán azonban az országban történt beruházásoknak átlagosan csupán 2%-a valósult meg Békés megyében. II..3. Munkanélküliség Nyilvántartott álláskeresık a Békéscsabai kistérségben A Békés megyében a nyilvántartott álláskeresık 4,4%-a Békéscsabai kistérségben él. A nyilvántartottak nagyobbik hányada (53%) a nı. A nyilvántartott álláskeresık nemeként megoszlásának ez az aránya a dél-alföldi régiót jellemzi, Békés megyében ezzel éppen ellentétesen, a férfiak aránya valamivel magasabb. 5

16 A nyilvántartásba elıször, vagy ismételten belépık között a férfiak aránya mindhárom vizsgált területi dimenzióban meghaladja a nıkét. Az évnek ezen idıszaka a szezonális munkák befejeztével többnyire a férfiak beáramlását eredményezi. A regiszterbe belépık legnagyobb hányada (27,7%-a) a évesek közül került ki. Iskolai végzettségüket tekintve legtöbbjük szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik (35,7%). A Békéscsabai kistérségben élı nyilvántartott álláskeresık életkorára a dél-alföldi régióban és Békés megyében is a év közöttiek túlsúlya jellemzı, mindhárom területi dimenzióban ebbıl az életkori csoportból kerültek ki a legtöbben. A Békéscsabai kistérségben a nyilvántartottak 26%-a tartozott ebbe az életkor csoportba. E mellett a év közötti életkorúak vannak nagyobb arányban jelen az álláskeresıkön belül, a Békéscsabai kistérségben részarányuk 25,3%. A fenti két életkori csoportba tartozó 26 és 45 év közötti fiatal felnıttek a nyilvántartott álláskeresık felét, adják, ez közel 2 fı. E mellett nagyobb arányban találhatók a nyilvántartott álláskeresık között a 2-25 év közötti életkorúak, akik a novemberi állomány 3,7%-át teszik ki. İk a náluk fiatalabbakkal együtt a 25 év alattiak csoportját alkotják, akik a Békéscsabai kistérségben nyilvántartott álláskeresık 8,%-át teszik ki. A fenti korcsoportok a dél-alföldi régióra is jellemzı életkori bontással egyeznek meg. A békéscsabai kistérségben nyilvántartott 5 és 6 év közöttiek közel 9%-os részaránya megegyezik a régiós átlaggal, de a korcsoporton belül a kistérségben magasabb az 5-55 évesek részaránya, és a közvetlenül öregségi nyugdíjkorhatárhoz közel álló 56-6 éveseké alacsonyabb. A Békéscsabai kistérség településein élık közül nyilvántartott álláskeresıkre a régiós, és a megyei átlagnál is magasabb iskolázottsági szint jellemzi. A mellékelt diagramok szemléltetik, hogy mindhárom vizsgált terület vonatkozásában a középfokú, érettségi nélküli végzettséggel rendelkezık teszik ki a nyilvántartottak egyik legnagyobb részét, arányuk kb. egyharmados. Ebbe a csoportba a szakmunkás illetve szakiskolai végzettségőeket soroltuk. Ilyen iskolai végzettséggel a Békéscsabai kistérségben nyilvántartottak 32,9%-a rendelkezik. 6

17 Az iskolai végzettség vonatkozásában egy másik jelentıs arányt az általános iskolai végzettségőek adják. Ez regionális és megyei szinten 35, illetve 35,8%-ot mutat. Ezzel szemben a Békéscsabai kistérségben az általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya 2,2%, s az ez alatti végzettséggel rendelkezık részaránya is (,6%) jóval a régiós és megyei átlag alatti. A Békéscsabai kistérségben az érettségivel (szakközépiskola, gimnázium, technikum) rendelkezık aránya a három vizsgált földrajzi terület közül a legmagasabb. Ebben a térségben a nyilvántartott álláskeresık 37,8%-a rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, s a Békéscsabai kistérségben nyilvántartottak között az érettségivel rendelkezık vannak a legtöbben. A kistérség a felsıfokú végzettségőek magas aránya tekintetében is kitőnik a megyei és a régiós adatok közül. Ennek oka, hogy a kistérség lakosságának 84,5%-át adó Békéscsaba - város, megyeszékhely - lakónépessége is iskolázottabb, mint a nagyobb területi egységeké, illetve a számok mögött a város felsıoktatásban meghatározó szerepe is meghúzódik. Tapasztalatok szerint a diploma megszerzése utáni sikertelen próbálkozások eredményeképpen gyakran bejelentkeznek a lakóhely szerint illetékes kirendeltségre a fiatalok, akik aztán a jobb lehetıségek reményében, éppen munkavállalási céllal hagyják el a térséget. A Békéscsabai kistérségbıl regisztráltak közül mintegy 25 diplomás álláskeresı szerepelt a nyilvántartásban, közülük 8 % fıiskolai, 2 % egyetemi diplomával rendelkezik. A diplomával rendelkezı kistérségi álláskeresık egyharmada már több mint egy éve keres állást. A regisztrációban szereplı álláskeresık munkaerı-piaci helyzetét jól tükrözi ellátási formánkénti megoszlásuk. Ellátási forma alatt a munkaügyi szervezet, illetve az önkormányzat által nyújtott pénzbeli munkanélküli ellátásokat értjük. Az alábbi diagramokon alkalmazott jelölések jelentése a következı: NR- nem résztvevı, olyan nyilvántartott álláskeresı, aki pénzbeli ellátást nem kap a munkaügyi központtól, és rendszeres szociális segélyben sem részesül. RSZS a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg részére. Munkanélküli ellátás álláskeresést ösztönzı juttatás, munkanélküli járadék, segély, vállalkozói járadék, nyugdíj elıtti munkanélküli segély, álláskeresési segély, álláskeresési járadék közül valamelyik ellátást állapították meg részére. Az ellátási formák szerinti megoszlás bemutatásának alapja az a három nagy csoport melybe a nyilvántartott álláskeresık e tekintetben rendezıdtek. E szerint a nyilvántartott álláskeresık - térségtıl függıen - közel egyharmada nem kap pénzbeli ellátást. A munkaügyi központtal történı kapcsolattartásuk, mely a regisztráció alapfeltétele, pénzbeli ellátáshoz nem köthetı, esetükben a munkavállalási, és együttmőködési motiváció e nélkül is adott. 7

18 A nyilvántartott álláskeresık újabb egyharmadnyi része a helyi önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesül. Ezen ellátás folyósításának feltétele, hogy a munkaügyi központtal vagy egyéb, az önkormányzat által meghatározott szervvel munkavállalás céljából együttmőködjön. Az ellátás jellegénél fogva - ti. azok részesülnek benne, akik munkanélküli ellátásra való jogosultságukat kimerítették, és újabb jogszerzı idıvel nem rendelkeznek, illetve egyéb az önkormányzat által meghatározott feltételek teljesülése esetén - ebbe a körbe a huzamosabb ideje munka nélkül lévık tartoznak. Közülük, és az elıbbi, nem résztvevık csoportjából kerülnek ki a tartósan munka nélkül lévık. Térségünkben, úgy regionális, mint megyei, illetve kistérségi szinten komoly gondot jelent, hogy a nyilvántartottakon belül jelentıs a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban szereplık aránya. Ez a Dél-alföldi régióban 3,4%, Békés megyében 32,7%, a Békéscsabai kistérségben 27,4%. A nyilvántartott álláskeresık harmadik nagy köre a munkanélküli ellátásban részesülıké. Minél kedvezıbb egy térség munkaerı-piaci helyzete annál nagyobb az e körbe tartozók részaránya. Ennek oka, hogy ezen munkanélküli ellátásokra a munkaviszonyban töltött idı arányában jogosultak az érintettek. Minél nagyobb a lehetıség a legális munkavállalásra, annál nagyobb az ilyen ellátást potenciálisan elérık aránya. A Dél-alföldi régióban a nyilvántartott álláskeresık 29,5%-a Békés megyében 26,%-a, a Békéscsabai kistérségben 3,9%-a részesült munkanélküli ellátásban. A Békéscsabai statisztikai kistérségben nyilvántartott álláskeresık állományáról összefoglalóan elmondható, hogy a munkaügyi központ regiszterében szereplık között jelentıs a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető, alulképzett, rendkívül nehezen elhelyezhetı, idısödı, a munkanélküliséggel tartósan küzdı álláskeresık. A foglalkoztatási szempontból kedvezıtlen jellemzıkkel bíró munkavállalói csoportok tagjainak munkaerıpiaci (re)integrációját tovább nehezíthetik a nem megfelelı egyéni munkavállalói képességek, készségek, adottságok, és körülmények. Az ellátásból kikerültek számarányáról, sorsuk további alakulásáról nem áll rendelkezésre adat, errıl csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Szintén nem áll rendelkezésre kutatási adat arra vonatkozóan, hogy a családi minta hatására a munkanélküli státuszt milyen arányban öröklik, illetve viszik tovább a munkanélküli szülık gyerekei. Út a munkához program A munkaerı-piaci problémák ellensúlyozására került bevezetésére 29. elején az Út a munkához elnevezéső program. Az intézkedésterv a passzív eszközökrıl, az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerı-piaci programban való részvételre és a képzésre helyezi a hangsúlyt. Ez magával hozta a szociális ellátórendszernek változását is, mégpedig úgy, hogy a program a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megırzését és az öngondoskodás elvének erısítését, a munkaerıpiacon való elhelyezkedést gátló tényezık felszámolását is biztosítja. A program kiemelt célja hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek akik 28. évig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerıpiacra való visszakerülés elsı lépcsıjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetbıl adódóan nem tudnak munkát vállalni, 8

19 nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt. A szociális ellátórendszerben lévı és bekerülı emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történik. Ezért a települési önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kellett készíteni. A közfoglalkoztatás szervezése a településen élık adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetıségekhez igazodik. Ennek kidolgozása a települési önkormányzatok feladata, de a munkaerı-piaci szervek is részt vesznek az elıkészítés folyamatában, illetve a megvalósítás segítésében. A program kiemelt célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A program szerint a változások célja többirányú: a segélyezettek munkaerı-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönzı hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködésének erısítése a segélyezettek integrációja érdekében. Az Szt. módosításával 29. évtıl a hátrányos munkaerı-piaci helyzető, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. A törvény ( Aktív korúak ellátása alcím alatti) szabályai jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a munkavégzésbe bevonhatók: o közfoglalkoztatásban vesznek részt és különbözı típusú munkaerı-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, o pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás illeti meg ıket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés idıtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a rendelkezésre állási támogatás illeti meg ıket. munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak, számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem elıírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban. Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevıket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. 9

20 A munkavégzés idıtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig csak arra az idıtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közmunkaprogram révén 29. évben mintegy fı vállalhat idıszakosan munkát, és juthat ı és családja munkajövedelemhez. II..4. Oktatás Az oktatás helyzetét az elmúlt évek során és napjainkban is két tendencia formálja: egyrészt az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsıfokú szaktudás felértékelıdésével a továbbtanulásra felkészítı középiskolák népszerőségének növekedése, ami szinkronban áll a felsıoktatásban tanulók számának emelkedésével. Bölcsıdék a kistérségben csak Békéscsabán mőködnek. A rendszerváltás utáni drsztikus férıhely csökkentés után a fenntartó most azzal néz szembe, hogy szolgáltatásban az elmúlt években már jelentkezett, és egyre súlyosabb a kapacitás probléma. A mintegy 2 férıhelyre beiratkozott gyermekszám 5 %. A probléma megoldására Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ütemezett férıhely növekedést tervez, részben pályázati forrásból. Részben saját erıbıl. A Békéscsabai Kistérség települései közül egyedül Csabaszabadiban nem mőködik helyben biztosított óvodai ellátás; Békéscsaba, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós települések önállóan tartanak fenn intézményt különbözı szervezeti formában. Kétsopronyban egyházi jogi személy által fenntartott intézmény végzi az óvodai ellátás feladatát, az önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségének teljesítésére Kondorossal kötött közoktatási megállapodást. A Békéscsabai kistérségben több mint 2 fı veszi igénybe az óvodai ellátást. Megközelítıleg 5 fı bejáró. Csabaszabadi kivételével a települések mindegyikén mőködik általános iskolai neveléstoktatást biztosító intézmény, vagy tagintézmény, ezért ezek alapító okirat szerint a kötelezı felvételt biztosító intézmények, illetve intézményegységek is egyben. Körzethatár tehát mindegyik alapító okiratban megegyezik annak a településnek a közigazgatási területével, amelyen a feladat-ellátási helyek mőködnek. A Békéscsabán mőködı önkormányzati fenntartású általános iskola alapító okiratai tartalmazzák a kötelezı felvétel körzethatárait. Telekgerendáson csak -3. évfolyammal mőködtet telephelyet a Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola, az önkormányzatnak megállapodása van Békéscsabával, hogy a település tekintetében a -es Sz. Általános Iskola biztosítja a kötelezı felvételt. Kétsoronyban 28. szeptember -tıl egyházi jogi személy által fenntartott intézmény mőködik. A település ebben az esetben is Kondorossal kötött közoktatási megállapodásban teljesíti törvényi kötelezettségét. A 28 általános iskolai osztályba 447 gyermek jár, akiknek mintegy 6%-a napközis tanuló. Mintegy 25 fı bejáró A Békéscsabai kistérségben a középfokú oktatásban is Békéscsaba dominanciája a jellemzı. A békéscsabai középiskolák közül kilencet települési önkormányzat tart fenn, a Szabadkígyóson mőködı középiskola megyei fenntartású intézmény. Békéscsaba önként vállalt feladatként tartja fent az intézményeket, hiszen a középiskola fenntartása megyei kötelezı feladat. Így a város nemcsak a békéscsabai és a kistérségi diákok számára nyújt szolgáltatást, de a kistérségen kívül egész Békés megyére, illetve még ennél is tágabb körbıl iskoláz be diákokat, késıbbiekben a határon túliak aránya is nıhet. 2

21 A kistérségben több mint hétezer fı középiskolai tanuló van. A tanulók egyharmada gimnáziumi oktatásban vesz részt. A bejárók száma 2837 fı, míg 37 tanuló kollégista. II..5. Nemzetiségek A magyarországi kisebbségeknek a társadalomban betöltött helyzetét ma az 99. évi XL. törvénnyel kiegészített alkotmány 68. paragrafusa rögzíti, kimondva, hogy a Magyar Köztársaságban élı nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezık. Nemzeti kisebbségen olyan magyarországi autochton népcsoportot értünk, melyek a Magyar Köztársaság állampolgárai, de más nyelv- ill. kulturális nemzethez tartoznak és ezáltal kettıs az identitástudatuk, ilyenek például a magyarországi németek. Etnikai kisebbségnek a cigányok számítanak, lévén, hogy az ı hátterükben nem áll másik, Magyarországon kívüli, anyanemzet. Az alkotmány garantálja a kisebbségek számára kollektív részvételüket a közéletben, helyi és országos önkormányzatok létrehozását, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvő oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Magyarországon 3 kisebbség van. Települési kisebbségi önkormányzatok a Békéscsabai kistérségben Ssz. Település neve cigány lengyel román szlovák. Békéscsaba x x x x 2. Csabaszabadi x 3. Kétsoprony x 4. Telekgerendás x 5. Szabadkígyós 6. Újkígyós Forrás: KSH A kisebbségi önkormányzatok mőködése leginkább közösségfejlesztı, hagyományırzı szerepük miatt jelentıs. Érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataik egyre nagyobb hangsúllyal jelentkeznek. Nagy jelentıségő lehet a lengyel, a román és a szlovák kisebbségi önkormányzat esetében az anyaországgal történı kapcsolatok ápolása, erısítése, mely nem csak kulturális, de gazdasági elınyökkel is járhat. Az utóbbi évtizedekben felgyorsult iparosodási és városiasodási folyamat következtében a kisebbségek messzemenıen integrálódtak az ország gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezetébe. Azok a mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulások, amelyek a mai Magyarországot általában jellemzik, a nemzeti kisebbségeket is azonos vagy hasonló módon érintik. A rendszerváltás óta, az 99-es években bizonyos vonatkozásaiban érezhetı a nemzetiségi nyelvek és kultúrák, a kisebbségi identitás és a kisebbségi létforma felértékelıdése. A Békéscsabai kistérségben a szlovák kisebbséghez tartozók élnek a legnagyobb számban, de ma már csak ritka kivételként bukkanunk olyan kizárólag nagyon idıs személyre, akik keveset vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul. A kétnyelvőséget az idısebbeknél általában a nemzetiségi tájnyelv, a közép- és fiatalabb korosztályokban már a magyar nyelv dominanciája jellemzi. Az iskolás korban levıket sajátos nehézségek elé állítja az a tény, hogy az ı kétnyelvőségük lényegében háromnyelvőség: egy sajátos triglosszia, melynek komponensei a nemzetiségi tájnyelv (az etnikai származás, a családi kapcsolatok nyelve) a nemzetiségi nyelv standard változata (részben az iskola, a sajtó és meghatározott kulturális tevékenységek nyelve) a magyar standard nyelv (részben az iskola, de fıként a körülvevı 2

22 társadalmi közeg domináns nyelve), melyekhez a beszélı nyelvi repertoárjában nem egyszer más kisebbségi nyelvek regionális változatai is társulnak. Ez a nyelvi és vele kulturális konstelláció a szocializáció során sokszor egymást keresztezı hármas követelményrendszert támaszt a kisebbségi fiatallal szemben. Ez a körülmény - amely lehet hátrányos helyzet, de a többnyelvőség és az interkulturalitás tekintetében elsırangú esély, lehetıség is - esetenként komoly emberi és pedagógiai kihívást jelent tanulók és pedagógusok számára egyaránt. II..6. Egészségügy A Békéscsabai kistérség valamennyi településén mőködik a felnıtt-, és gyermek háziorvosi, a védınıi, a fogorvosi ellátás. A nevelési oktatási feladatokat ellátó településeken iskolaegészségügyi szolgálat is van. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat saját tulajdonában lévı egészségügyi intézményben fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás is biztosított. A mőködı kórházi ágyak száma 59. Vezetı halálokok Vezetı halálokok a Békéscsabai kistérségben évben Betegség megnevezése 27. év 28.év fı %-ban fı %-ban Daganatos megbetegedése 66 7,76 % 97,6 % Keringési rendszer betegségei ,7 % ,46 % Légzırendszer betegségei 65 7,64 % 83 9,46 % Emésztırendszer betegségei 67 7,87 % 9,26 % Erıszakos halálokok 23 2,7 % 38 4,33 % Egyéb halálokok 35 5,85 % 44 6,42 % Összesen 85, % 877, % Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Az országos statisztikai adatokkal megegyezıen a leggyakoribb halálokok a békéscsabai dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet adatai szerint is a keringési rendszer betegségei, de a vezetı halálokokhoz tartozik a daganatos betegségek és az emésztırendszer betegségei. A magas halálozási arányszám mellett térségben különösen jellemzı az idı elıtti halálozás, hiszen a fiatal és középkorú generációk halálozási mutatója szintén meghaladja az országos átlagot. Pszichiátriai gondozókban Békéscsaba Kistérségbıl ellátott esetek száma Pszichiátria Település Esetszám Esetszám Békéscsaba Újkígyós Kétsoprony Telekgerendás Szabadkígyós Összesen