Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Településszerkezet, népesség /rendelkezésre álló legfrissebb adatok, források alapján/ Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű megyéje, az Északmagyarországi térség része, székhelye Miskolc mely gazdasági és közlekedési centruma a térségnek. Az ország területéből 7,8 (7250 km 2 ), népességéből 6,8 %-kal részesedik (lakóinak száma január 1-jén fő volt). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él a régió népességnek több mint a fele, ez Magyarország harmadik legnépesebb megyéje. A megye település-szerkezetének egy részét Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az apró-és törpefalvak sokasága határozza meg. 1. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye településszerkezete (Lakónépesség ) Forrás: KSH, stadat ábrák A megyét a január 1-jei közigazgatási állapot szerint 358 település alkotja (28 várossal és 330 községgel), mely megyék közötti rangsorban a legtöbb. Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma nem éri el a 900 főt, a települések 63%-át az ezer főnél kisebb népességű falvak alkotják, amelyek aránya magasabb a hazai átlagnál. Ezen belül a 1

2 községek több mint 40 %-ában a lakosok száma 500 fő alatti, Az egy városra jutó községek száma nálunk magasabb (11,8), mint országosan (8,6). 1. táblázat Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, ábra: Kistérségek átlagos népessége, Forrás: KSH, stadat ábrák Megyénk jelenleg tizenöt statisztikai kistérségre tagolódik. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény alapján a közigazgatás területi egységei a járások lesznek január 1. napjával. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16 járás került meghatározásra. 2

3 3. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakított járásai és a járásokhoz tartozó települések A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elsőfokú hatósági feladatokat ellátó kistérségi népegészségügyi intézetei jelenlegi illetékességi területének és Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai illetékességi területének változásairól az alábbiak foglalhatóak össze. Jelenleg az öt kistérségi népegészségügyi intézet illetékességi területe a statisztikai kistérségek illetékességével egyezik meg, egy-egy intézet több statisztikai kistérséget is ellát. Az öt székhely település mellett további négy településen kirendeltségeink működnek, melyek illetékességi területe megegyezik a kistérségi népegészségügyi intézet illetékességével: Edelény székhely mellett Ózd és Kazincbarcika, Tiszaújváros székhely mellett Mezőkövesd, Szerencs székhely mellett Sátoraljaújhely településeken működnek kirendeltségek. A járások kialakításával az intézetek illetékességi területe lényegében nem módosul. Mindössze hét település (Alacska, Sajószentpéter, Muhi, Golop, Tállya, Sóstófalva, Újcsanálos) került át olyan járáshoz, amely miatt népegészségügyi intézeti illetékesség is változik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. melléklete meghatározza január 1. napjától a járási népegészségügyi intézeteket, székhelyüket és illetékességi területüket. A járási népegészségügyi intézetek illetékességi területe lényegében megegyezik a jelenlegi illetékességi területtel: 3

4 táblázat: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 59. Edelényi Járási Népegészségügyi Intézet 60. Székhely: Edelény 61. Illetékességi terület: Edelényi Járás 62. Kazincbarcikai Járás 63. Ózdi Járás 64. Putnoki Járás 65. Encsi Járási Népegészségügyi Intézet 66. Székhely: Encs 67. Illetékességi terület: Encsi Járás 68. Gönci Járás 69. Szikszói Járás 70. Miskolci Járási Népegészségügyi Intézet 71. Székhely: Miskolc 72. Illetékességi terület: Miskolci Járás 73. Tiszaújvárosi Népegészségügyi Intézet 74. Székhely: Tiszaújváros 75. Illetékességi terület: Tiszaújvárosi Járás 76. Mezőcsáti Járás 77. Mezőkövesdi Járás 78. Szerencsi Járási Népegészségügyi Intézet 79. Székhely: Szerencs 80. Illetékességi terület: Cigándi Járás 81. Szerencsi Járás 82. Sárospataki Járás 83. Sátoraljaújhelyi Járás 84. Tokaji Járás Forrás: 3. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez 1.A járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetek székhelye, illetékességi területe 4

5 3. táblázat: Járások, járáshoz tartozó települések, száma lakossága Járás Járáshoz tartozó települések település szám lakosságszám Járási Népegészségügyi Intézet Kazincbarcikai Ózdi Putnoki Alacska Alsótelkes Bánhorváti Berente Dédestapolcsány Felsőtelkes Izsófalva Kazincbarcika Kurityán Mályinka Múcsony Nagybarca Ormosbánya Rudabánya Rudolftelep Sajóivánka Sajókaza Sajószentpéter Szuhakálló Tardona Vadna Arló Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Farkaslyuk Hangony Járdánháza Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Sáta Uppony Aggtelek Alsószuha Bánréve Dövény Dubicsány Felsőkelecsény Felsőnyárád Gömörszőlős Hét Imola Jákfalva Jósvafő Kánó Kelemér Királd Putnok Ragály Sajógalgóc Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Szuhafő Trizs Zádorfalva Zubogy Edelényi Edelényi Edelényi Edelényi Abod Balajt Becskeháza Boldva Borsodszirák Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Damak Debréte Edelény Égerszög Galvács Hangács Hegymeg Hidvégardó Irota Komjáti Lak Ládbesenyő Martonyi Meszes Nyomár Perkupa Rakaca Rakacaszend Szakácsi Szalonna Szendrő Szendrőlád Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Szuhogy Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Viszló Ziliz Edelényi Összesen: Edelényi Encsi Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád Detek Encs Fancsal Fáj Felsőgagy Forró Fulókércs Gagyapáti Garadna Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Krasznokvajda Litke Méra Novajidrány Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szemere Encsi Gönci Szikszói Abaújalpár Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Felsődobsza Fony Gibárt Golop Gönc Göncruszka Hejce Hernádbűd Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Pere Regéc Sima Tállya Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Abaújlak Abaújszolnok Alsóvadász Aszaló Felsővadász Gadna Gagybátor Gagyvendégi Halmaj Hernádkércs Homrogd Kázsmárk Kiskinizs Kupa Léh Monaj Nagykinizs Nyésta Pamlény Rásonysápberencs Selyeb Szászfa Szentistvánbaksa Szikszó Encsi Encsi Összesen: Encsi 5

6 Miskolci Tokaji Szerencsi Alsózsolca Arnót Berzék Bőcs Bükkaranyos Bükkszentkereszt Emőd Felsőzsolca Gesztely Harsány Hernádkak Hernádnémeti Kisgyőr Kistokaj Kondó Köröm Mályi Miskolc Nyékládháza Onga Ónod Parasznya Radostyán Répáshuta Sajóbábony Sajóecseg Sajóhídvég Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajóvámos Sóstófalva Szirmabesenyő Újcsanálos Varbó Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Alsódobsza Bekecs Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tiszalúc Miskolci Szerencsi Szerencsi Sátoraljaújhelyi Cigándi Sárospataki Alsóberecki Alsóregmec Bózsva Felsőberecki Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány Bodroghalom Cigánd Dámóc Karcsa Karos Kisrozvágy Lácacséke Nagyrozvágy Pácin Révleányvár Ricse Semjén Tiszacsermely Tiszakarád Zemplénagárd Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod Szerencsi Szerencsi Szerencsi Összesen: Szerencsi Mezőcsáti Mezőkövesdi Ároktő Gelej Hejőpapi Igrici Mezőcsát Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszavalk Vatta Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Girincs Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőszalonta Kesznyéten Kiscsécs Muhi Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszapalkonya Tiszaújváros Tiszaújvárosi Összesen: Tiszaújvárosi Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen Forrás: KSH: Járások alapinformációi Népmozgalom január 1-jén a megye népességének lélekszáma fő volt, 6,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak, és nők száma egyre nagyobb különbséget mutat, mind a megyében mind országosan. A férfiak lélekszáma magasabb korai halandóságuk következtében nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. A természetes fogyás (élveszületések és a halálozások számának különbözete) mellett a megyében a migrációs veszteség (a népesség országon belüli települések 6

7 közötti lakásbejelentési kötelezettséggel járó - lakóhely-változtatása) is jelentősen hozzájárult a populáció csökkenéséhez. A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok közül tovább csökkent a születések száma és mérséklődött a halálozásoké, a belföldi vándorlás negatív egyenlege pedig alulmaradt az egy évvel korábbinak ben gyermek született és lakos hunyt el. 4. ábra: Élveszületés és halálozás számának alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyében esetszám Élveszületés Halálozás Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 4. táblázat: Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010 A születések mérséklődése következtében a gyermekkorúak (0-14 éves) száma jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedben országosan 14%-kal, a megyében 23%-kal. Az aktív korúak (15-64 évesek) száma hazai átlagban 1,5%-kal, Borsodban 8%-kal mérséklődött, míg az időskorúaké (65 7

8 éves és idősebb) emelkedett 2001-hez képest, bár kisebb mértékben, mint országosan. A gyermekkorúak aránya magasabb, az időskorúaké azonos az országos átlaggal. A megyénkben zajló kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására a népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változások, ezt jól mutatja az öregedési index értékének változása ben 76,0; 2011-ben 102,0; 2012-ben 104,1 mely a népesség fokozatos öregedésére utal. 5. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének száma nemek és korcsoportok szerint, január 1. korcsoport Férfiak Nők Forrás: saját szerkesztés, KSH népesség adata A megye január 1-jei korcsoportos összetételére jellemző, hogy néhány korcsoport kivételével mindkét nem esetében csökkenő lakosságszám tapasztalható. A nemek létszámát korcsoportonként vizsgálva 2012 év január 1-jén, kiemelt figyelmet érdemel a évesek korosztálya, ugyanis ebben a korcsoportban még észlelhető a születéstől uralkodó férfitöbblet, az ezt követő korosztályokban az életkor előrehaladtával egyre növekvő nőtöbblet tapasztalható. A éves korosztályban közel duplája, az ennél idősebbeknél 2,5-3 szorosa a nők száma a férfiakénál. 8

9 6. ábra: Élveszületési arányszám idősoros alakulása 11 10,5 Élveszületés ezer lakosra 10 9,5 9 8,5 8 7, Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 7. ábra: Halálozási arányszám idősoros alakulása 16 15,5 Halálozás ezer lakosra 15 14, , , Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 9

10 8. ábra: Természetes szaporodás, fogyás (-) területi alakulása Természetes szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 9. ábra: Belföldi vándorlási különbözet arányszámainak idősoros alakulása Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 10

11 10. ábra: Tényleges szaporodás, fogyás (-) idősoros alakulása Tényleges szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák A belföldi vándorlási különbözet alapján megyénkre továbbra is az elvándorlás a jellemző, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. A megye belföldi vándorlási különbözete ezer lakosra -5,4 ezrelék mely mérséklődött az elmúlt évhez képest. Innen az egyik legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg Borsod megye hátrányosabb helyzetű térségeiből (Edelényi, Abaúj Hegyközi, Szerencsi, Ózdi, Bodrogközi). Születések 2011-ben élveszületés történt, a termékenységi mutatók kedvezőbbek, mint országosan, Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám (9,6) meghaladja a hazai átlagot (8,8). A megyék között az egyik legmagasabb értékkel bír. Halálozások 2011-ben 9518 elhalálozás történt, a halálozási ráta 2011-ben 14,0 mely csökkenést eredményezett ugyan az elmúlt esztendőhöz képes, viszont még ezzel is a kedvezőtlen halálozási mutatóval rendelkező megyék élvonalába tartozunk. 11

12 A mérsékeltebben csökkenő mértékű élveszületések és az erőteljesebben fogyó halálozások száma, valamint a szintén mérséklődő migrációs veszteség mértéke kedvezően befolyásolta a természetes és a tényleges fogyás mértékét megyénkben 2011-ben. Csecsemőhalálozás A csecsemőhalandóság megyénkben továbbra is kedvezőtlenebb a hazai átlagtól, melynek alakításában a 2500 gramm alatti súllyal világra jött gyermekek országos szint feletti aránya is szerepet játszik. Ugyancsak kedvezőtlen változás, hogy megyénkben emelkedett az egy éven aluli elhunytak száma 2010-ben: 43-ról, 2011-ben: 58-ra, míg az országos átlagban kedvező csökkenő tendencia tapasztalható. 5. táblázat: Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának/arányának alakulása Népmozgalmi események B-A-Z. megye Magyaror szág B-A-Z. megye Magyaror szág B-A-Z. megye Magyaror szág Élveszületések száma * ezen belül 2500g alatti születési súllyal születettek *687 - száma ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 9,9% 8,4 11,4% 8,6 *11,3% - aránya 1 éven aluli elhunytak száma * ezen belül 2500g alatti születési súllyal születettek *39 - ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 78,1% 71,1 76,7% 71,5% *73,6% - aránya (%) Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt 9,0 5,1 6,4 5,3 8,9 4,9 Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei, *2011-es évi BAZ. megyei adat védőnői forrásból 12

13 11. ábra: Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalandóság idősoros alakulása Csecsemőhalandóság ezer élveszülöttre Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák 12. ábra: Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lényegesen magasabb volt a nyolc osztályt, vagy ennél kevesebbet végzettek hányada az országos átlagnál. Míg hazai átlagban a szülő nők 20%-a legfeljebb nyolc osztályt végzett, addig megyénkben több mint négytizedük. Mivel nálunk a legmagasabb a fiatalon szülők aránya, esetükben koruknál fogva nincs is lehetőségük magasabb iskolai végzettség megszerzésére. 13

14 2010-ben az egészségügyi és/vagy környezeti okokból fokozott gondozást igénylő várandós anyák hányada a régiók rangsorában Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (54,5), az ország megyéi közül Borsod-Abaúj-Zemplén vezeti a veszélyeztetettségi rangsort ahol 2010-ben száz nyilvántartott terhes nő közül 59 igényelt fokozott gondozást. 13. ábra: Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010 A várandós anyák mellett a csecsemők is hasonlóan magas arányban veszélyeztetettek, 2010-ben az ország megyéi közül a védőnői körzetekben nyilvántartott fokozott gondozást igénylő egy évesnél fiatalabbak legnagyobb hányadban tízből négyen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek. 1 Megbetegedési és halálozási mutatók Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben élő lakosság egészségi állapotában jelentős területi egyenlőtlenségek vannak. Az egyenlőtlenségek hátterében társadalmi-gazdasági tényezők, egyaránt állhatnak. Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta (1986) megfogalmazásában az egészség a mindennapi élet egy erőforrása, nem az élet célja. Pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi. Az egészségi állapot meghatározó tényezői között komplex kapcsolatrendszer áll fenn, melyben a meghatározó tényezők többnyire nem betegség specifikusak, azaz több megbetegedés kialakulására is hatással bírnak. Az egészségdeterminánsok közül az irodalom kiemelt fontosságot tulajdonít az egyéni életvitelnek (életmódnak). Az életmód lehetőségeit eleve differenciálják a társadalmi egyenlőtlenségek a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke, elsősorban az iskolázottság, a foglalkozás és a jövedelmi viszonyokon keresztül. 1 KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete,

15 Az egyén életmódját (mely egészségi állapotát döntő mértékben meghatározza) hatékonyan közvetlen környezete (családi, munkahelyi, szabadidős stb.) képes befolyásolni, mivel az egyén természetes igénye a közösségbe tartozás és a közösség elvárásainak való megfelelés. A születéskor várható átlagos élettartam mindkét nem esetében javult az elmúlt másfél évtizedben. Egy megyénkben született kisfiú átlagosan 68, egy kislány 77 életévre számíthatott 2011-ben. E mutató alapján Észak-Magyarország áll az utolsó helyen, ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplénben a legrosszabbak az életkilátások: az országos átlaghoz képest a férfiaknál közel 3, nőknél majdnem egy évvel kisebb a várható élettartam. A megyénkben élő férfiak átlag életkora 2012-ben 38 év, míg a nőké 43 év. A halálozási viszonyok jellemzésére szolgál többek között az elvesztett életévek számítása is. Az alábbi 2010-es adatok alapján százezer lakosra számítva a férfiak kétszer annyi életévet vesztettek el a potenciális 70 évből, mint a nők. Észak-Magyarországon belül Borsodban a legnagyobb a veszteség mind két nem esetében. Országosan a megyék közötti rangsorban, Borsod-Abaúj-Zemplén férfi lakossága vesztette el a legtöbb életévet a potenciális 70 évből. 2 2 KSH, Észak-magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete,

16 14. ábra: Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, táblázat: Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010-ben a halálozások felét a keringési rendszer betegségei, közel egynegyedét a daganatos megbetegedések okozták a teljes lakosság körében. Megyénkben az országos átlaghoz képest a vizsgált évben alacsonyabb volt a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya, ezzel szemben valamivel magasabb a keringési rendszer és a légzőrendszer betegségei következtében meghaltak hányada. 16

17 15. ábra: A halálozás megoszlása a halál oka szerint adott területi egység teljes lakossága körében, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 6,80% 6,60% 8,00% 5,80% 5,90% 5,40% 6,60% 6,00% 5,90% 6,50% 5,80% 4,80% 51,60% 52,30% 50,50% 22,60% 23,30% 25,40% B-A-Z. Megye Észak-Magyarország Magyarország Daganatok Légző rendszer betegségei Külső okok miatt bekövetkezett halálozás Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Egyéb halálokok 16. ábra: A halálozás megoszlása a halál oka szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, adott nem (férfiak/nők) teljes népessége (0-x évesek) körében, % 90% 80% 70% 6,50% 8,05% 7,43% 4,04% 4,80% 8,13% 6,64% 7,45% 60% 50% 43,91% 56,49% 40% 30% 20% 10% 0% 26,58% Férfiak Daganatok Légző rendszer betegségei Külső okok miatt bekövetkezett halálozás 19,99% Nők Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Egyéb halálokok Forrás: saját szerkesztés, KSH Statisztikai évkönyv 2010., évi adatai 17

18 2011-ben 9518 lakos halálozott el megyénkben, nemi megoszlásuk különbséget mutatott (férfiak köréből került ki az összhalálozás 52, a nők köréből pedig 48%-a). A teljes halálozást vizsgálva mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei dominálnak (nők esetében a keringési betegségek részaránya 12,5 százalékponttal magasabb, a férfiaknál tapasztaltaktól), melyet a daganatos megbetegedések okozta halálozások (ez a férfiak esetében mutatkozott magasabbnak 6,5%-kal) majd a légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségeiben történt elhalálozások követtek. Az összesített halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai más néven idő előtt bekövetkezett (65 év előtt bekövetkezett) halálozás. 17. ábra: A daganatos megbetegedések okozta vezető halálokok súlya a 0-X éves Borsod- Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők daganatos halálozásában, 2011 Nők 3% 14% 20% Az ajak szájüreg és garat rosszindulatú daganata okozta halálozások A vastagbél szigmabél végbél rosszindulatú daganata okozta halálozások Légcső- hörgő- tüdőrák okozta halálozások 36% Férfiak 8% 15% 45% Méhnyakrák okozta halálozások Női emlőrák okozta halálozások 5% 33% 0% 15% 3% A prostata rosszindulatú daganata okozta halálozások Egyéb daganatos halálok Forrás: Országos Környezet-Egészségügyi Intézet esetszintű adatai A női lakosság körében a daganatos megbetegedések okozta vezető halálokok sorrendben a légcső, hörgő és tüdő, a női emlő, és a kolorektális daganatok okozta halálozások voltak a teljes korcsoporton belül. Megyénk férfi lakossága körében a daganatos halálokok közül a légcső, hörgő és tüdő; a vastagbél-szigmabél-végbél, az ajak szájüreg és garat valamint a prosztata rosszindulatú daganatai képezték a legnagyobb részarányú csoportokat a 0-X évesek körében. 18

19 18. ábra: A keringési rendszert érintő megbetegedések okozta vezető halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők keringési rendszer betegségei miatti halálozásában, 2011 Nők 32% Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozások Agyérbetegségek okozta halálozások Férfiak 28% 50% 8% 10% Magasvérnyomás okozta halálozások Egyéb keringési rendszer okozta halálok Forrás: Országos Környezet-Egészségügyi Intézet esetszintű adatai 59% 5% 8% Megyénkben élő teljes női lakosság körében a keringési rendszert érintő megbetegedések okozta vezető halálokok közel egyharmadát az ischaemiás szívbetegségek majd ezt követően az agyérbetegségek okozták legnagyobb súllyal. Megyénk férfi lakossága körében az ischaemiás szívbetegségek halálozási súlya valamivel kedvezőbb volt a nőknél tapasztaltaknál, és ez megfigyelhető a sorrendben következő agyérbetegségek okozta halálozásoknál is. Okspecifikus halandóság a főbb haláloki főcsoportokra 19. ábra: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-Magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Standardizált halálozás (SHA) főre Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai 19

20 A keringési betegségcsoport okozta halálozás trendjét vizsgálva (19. ábra) megállapíthatjuk, hogy az közötti időszakban az EU mutatói estében látható csökkenés - a 2005-ös évben mért kedvezőtlen halálozási érték kivételével - valamennyi területi egység standardizált halálozási átlagában is ábrázolódik. Kiemelendő azonban, hogy a kedvező irányú változások mellett a hazai mutatók csökkenése elmarad az EU-ban tapasztalható ütemtől. A megyei átlag mindkét nem esetében az EU átlag több mint kétszeresével volt jellemezhető 1996-ban és ez a hányados 2010-re kis mértékben ugyan, de nőtt. A férfiak daganatos megbetegedései okozta korai halálozása 1990-es évek második felében bekövetkezett tetőzését követően az országos mutató kismértékű csökkenést mutat, melyet a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei értékek a jelentős szórás miatt csak megközelítőleg követnek. Nők körében hasonló jelenség észlelhető, azzal a különbséggel, hogy mind a régiós mind megyei átlag néhány év kivételével kedvezőbb volt a releváns országos értéknél. A rendelkezésre álló utolsó év adataival számszerűsítve a nemi különbséget: a régiónkban élő 0-64 éves férfiak főre vetített halálozása több mint kétszerese a releváns EU átlagnak, míg a nők esetében ez a különbség 1,5- szörös volt. (20. ábra) 20. ábra: A daganatos betegségek okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Standardizált halálozás (SHA) főre Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai 20

21 21. ábra: Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Standardizált halálozás (SHA) főre Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai Az emésztőrendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül is a májzsugor) úgy a morbiditás, mint a mortalitás vonatkozásában meghatározó súllyal szerepelnek. Megyénkben a betegségcsoport (21. ábra) okozta korai halálozás elsősorban a férfiak körében mutat kiemelkedő eltérést az EU átlaghoz és a hazai értékekhez viszonyítva. A vizsgált időszakban legalacsonyabb értékét tekintve is több mint háromszorosa volt az Uniós átlagnak, de egyes években több mint 4 és félszeres különbség is ábrázolódott. A hazai mutatók tendenciáját tekintve összességében csökkenés látható, mely jelentősebb az EU átlagnál megfigyelhetőnél, azonban a különbség a magyarországi és Uniós átlagok között 2010-ban is jelentős. A nők körében kisebb eltérés látható a hazai, és EU átlag között, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén észlelt korai halálozás a teljes időszakban 2,5 3,5-szerese volt az EU átlagnak. A nők körében az utóbbi években látható csökkenő tendencia egyik hazai mutató esetében sem éri el a férfiaknál leírt mértéket. 21

22 22. ábra: A légzőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Standardizált halálozás (SHA) főre Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai Az EU-ban tapasztalható folyamatos csökkenés a vizsgált hazai mutatók egyikében sem jelentkezett egyértelmű trendként, a halálozást jelentős ingadozások jellemzik mindkét nem esetében. Megyénk eredményei jelentős elmaradást mutatnak (különösen a férfiak körében) az EU átlagot jelentősen meghaladó hazai átlagtól is (22. ábra). A 2010-es adatok alapján megyénkben 100 ezer 0-64 éves lakosra eső légzőrendszeri standardizált halálesetek száma mindkét nem körében több mint kétszerese volt az EU átlagnak. Megbetegedési mutatók A halálozási adatok ismertetése a lakosság egészségi állapotának alapvető jellemzését szolgálja. Az ellátó kapacitás tervezéséhez, a családokra és a társadalomra nehezedő terhek méréséhez és az egészségfejlesztési programok tervezéséhez/értékeléséhez fontos a megbetegedési viszonyok ismerete. A háziorvoshoz bejelentkezettek betegségeiről kétévente állnak rendelkezésünkre adatok (legutóbb a évről), melyből kitűnik, hogy a legtöbben az életmóddal kapcsolatos betegségek miatt fordulnak orvoshoz. Az úgynevezett életmód-betegségek kialakulásához vezethet a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás, melyek káros hatást gyakorolnak az egészségi állapotra. 22

23 23. ábra: 24. ábra: 2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a gyermekeknél (18 évesek és fiatalabbak) előforduló leggyakoribb, betegség az asztma volt. Jellemző még erre a korcsoportra a helytelen életmóddal összefüggő deformáló hátgerinc elváltozásos betegség, mely Észak-Magyarországon leginkább megyénket érinti, ahol a 0-18 évesek 3,4%-a érintett ebben, a másik két megyében és országosan azonban kedvezőbb a helyzet. A házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján gyakoriak még a szemet érintő betegségek, valamint a kalóriatöbblet miatti elhízás. A háziorvosi regiszterben szereplő betegségek közül a megyében élő felnőtt lakosság körében a leggyakoribb a magasvérnyomás-betegség ben a megyében a 19 éves és idősebbek közel 23

24 egyharmada (országosan 34%-a) magasvérnyomás-betegségben szenvedett. Borsod-Abaúj-Zemplén lakossága a szív-érrendszeri megbetegedésekben haladja meg leginkább a régiós átlagot. Észak-Magyarországon élők vélt és valós egészségi állapota is általában rosszabb, mint az országos átlag. Az első nemzetközileg standardizált Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) - mely a Központi Statisztikai Hivatal irányítása alatt valósult meg melynek keretében a 15 éves és idősebb magánháztartásokban élő népesség egészségi állapotát és életmódját vizsgálták. Az egészséggel kapcsolatos véleményformálásban lényeges területi és nemek közötti különbségek is mutatkoztak. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról legnagyobb hányadban észak-magyarországon élők számoltak be, mind a nők (25%), mind pedig a férfiak (16%). Mindez nem véletlen, hiszen az életmód (táplálkozás, mozgás, környezeti tényezők) mellett az egészségi állapotot számos más tényező is befolyásolja, melyek közül bizonyos demográfiai és gazdasági mutatók alapján is szembetűnő a régió ezen belül megyénk lemaradása a hazai átlaghoz és a többi térséghez képest is (halandóság, várható élettartam, stb.) számolt be róla a Központi Statisztikai Hivatal elemzéseiben. 3 Járványügy TBC helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2009 és 2010-es évek viszonylag magas értékei után 2011-ben csökkenés volt tapasztalható az új tbc megbetegedések számában. 25. ábra: Forrás: Tüdőgondozók adatai 3 KSH, Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete,

25 26. ábra: Forrás: Tüdőgondozók adatai 2011-ben 152 új tbc-s megbetegedés fordult elő (incidencia 22,20%ooo). A százezer lakosra jutó 30 év feletti új tbc-s betegek száma azonban még mindig magas (31,73 eset/31,73% 000 ), mely alapján 2012-ben ismét kötelező tüdőszűrés lett elrendelve a megye területén a 30 év feletti lakosság körében ben a tbc által leginkább érintett terület a miskolci, kazincbarcikai, szikszói (encsi), edelényi, ózdi és a szerencsi tüdőgondozók térségei voltak. 7. táblázat: 2011 új TBC megbetegedések száma lakosságszám (KSH szerint) Incidencia lakosra %ooo Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,20 (30 év felettiekre) ,73 Miskolc város ,79 Miskolc vonzása ,52 Miskolc város+vonzása ,68 Edelényi ,08 Szikszói (Encsi) ,55 Kazincbarcikai ,83 Mezőcsáti* ,40 Mezőkövesdi ,87 Ózdi ,47 25

26 Sárospataki ,91 Sátoraljaújhelyi ,02 Szerencsi ,26 *Tiszaújvárosi RI/Pulmonológiai szakrendelés (nem csak a városi lakosság GONDOZÁSA/SZŰRÉSE) Forrás: Tüdőgondozók adatai 2012-ben a III. negyedévvel bezárólag (szeptember 30-ig) az új TBC megbetegedések száma kb. 75%-a az előző év ugyanezen időszakában előfordult esetek számának, mely a további csökkenés jele (2011. első három negyedévében 107 eset, első három negyedévében 81 új tbc megbetegedést jelentett a tüdőgondozói hálózat). Járványügyi szempontból továbbra is nagy problémát jelentenek a rizikó csoportba tartózók (hajléktalanok, HIV+, kontaktok, roma lakosság, fogvatartottak, immigránsok). További veszélyforrásként említendő a Kelet-Európai országokból való behurcolás lehetősége évben tüdőszűrő vizsgálaton megyénk 30 év feletti lakosságának alig több mint a fele (51%) esett csak át, mely kismértékű emelkedést mutat az előző évekhez képest, de az átszűrtség további növelése mind az egyének, mind a közösség érdekében elengedhetetlen. Szexuális úton terjedő betegségek Syphilis: 2011-ben jelentős növekedést mutatott a syphilises megbetegedések száma Borsod megyében, az előző évi 50 esethez képest 77 új syphilises megbetegedést jelentettek. Az új megbetegedéseket csaknem teljes egészében a miskolci bőr és nemibeteg gondozó területén regisztrálták. Egyedül az augusztusi hónapban 25 új eset volt, zömmel tizenévesek (Miskolci Avasi Lakótelepről) körében fordultak elő I.-III. negyedévben 27 új syphilises megbetegedést regisztráltak megyénkben. Az esetek többségét az első félévben észlelték (23), melyek közül legtöbbet a miskolci Bőr-és nemibeteg gondozó jelentette első három negyedévében megközelítően 58%-kal kevesebb a bejelentett esetek száma (27), mint az előző év ugyanezen időszakában volt (64). 26

27 27. ábra: Forrás: I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A III. negyedévi adatokat a gondozóktól előzetesen bekértük. Acut urogenitális chlamydiasis: 28. ábra: Forrás: I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A III. negyedévi adatokat a gondozóktól előzetesen bekértük ben 72,5%-kal több urogenitális chlamydiasis fordult elő megyénkben, mint az előző évben ben ez az emelkedés tovább folytatódik év első három negyedévében csaknem 80%-kal 27

28 több megbetegedést (88) jelentettek a gondozók, mint év ugyanezen időszakában (49). A 2012-ben bejelentett valamennyi eset a miskolci Bőr és nemibeteg gondozóban került diagnosztizálásra. Gonorrhoea: 8. táblázat: Év Gonorrhoea összesen 2012.I.-II.- III. negyedév Forrás: I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A III. negyedévi adatokat a gondozóktól előzetesen bekértük. 29. ábra: Forrás: I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A III. negyedévi adatokat a gondozóktól előzetesen bekértük. A Gonorrhoeás megbetegedések száma 2011-ben megemelkedett a 2010-es esetszámokhoz képest, mely emelkedés 2012-ben a III. negyedévvel bezárólag tovább folytatódik. A megbetegedések nagy része urogenitális jellegű I.-III. negyedévben a legtöbb eset (56) a miskolci, 5-5 eset az ózdi és a tiszaújvárosi Bőr-és nemibeteg gondozóban került diagnosztizálásra, a többi gondozó közül 3-28

29 ban 1-3 megbetegedést regisztráltak első három negyedévében megközelítően 40%-kal több megbetegedést regisztráltak (72), mint ugyanezen időszakában (51). Miskolc, december 11. Dr. Asztalos Ágnes sk. megyei tisztifőorvos 29