Bevezetés a vállalkozások világába

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a vállalkozások világába"

Átírás

1 Bevezetés a vállalkozások világába Írta és szerkesztette Fejes Miklós 2008 Minden jog fenntartva! Ezen kiadvány sem egyben, sem részleteiben nem sokszorosítható, nem másolható a szerzı engedélye nélkül! 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A VÁLLALKOZÁSOK VILÁGÁBA A vállalkozások történelmi háttere Állam szerepe a modern gazdaságban A modern (vegyes) piacgazdaság mőködése 9 2. A VÁLLALKOZÁS, ÉS A VÁLLALAT FOGALMA A vállalkozások jellemzıi A vállalkozók jellemzıi A vállalkozások csoportosítása A SIKERES ÜZLET ALAPJAI - ÖTLET ÉS STRATÉGIA Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése A stratégia három alapkérdése Stratégiai tervezés tartalmi jegyei, készítése Stratégiatípusok a mőködési kör alakítása szerint A stratégiai tervezés szintjei A vállalkozás egészére készülı stratégiai terv A vállalkozások külsı kapcsolatrendszere (makro vagy külsı környezet) Belsı (mikro) környezeti tényezık azonosítása A vállalkozások piaci környezetének általános jellemzıi Árstratégia kialakításának szempontjai a piacra lépés során A vevıi árérzékenység meghatározása A piaci környezet elemzése a Porter-féle 5 versenyerı-modell alapján Cégsiker és hatótényezıi A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra definíciója, tartalma Szervezeti kultúra-tipológiák MARKETING Marketingszemlélet - a marketing fogalma A marketing-mix Piackutatás és globalizáció Árpolitika, értékestés-ösztönzés és kapcsolat marketing A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA, A VÁLLALKOZÁSOK FORMÁI Az üzleti szervezetek jellemzése Vállalkozási formák Az egyéni vállalkozás A gazdasági társaságok és jellemzıik A vállalkozás lehetıségei A sikeres üzlet alapjai - az üzleti terv, a stratégia és misszió Az üzleti terv funkciója A társaság alapításának menete A PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÖSSZEGYŐJTÉSE HUMÁNERİFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETBEN EEM tevékenységek A belsı környezet befolyásoló tényezıi A külsı befolyásoló tényezık Munkakörelemzés, tervezés, értékelés Az információk győjtésének és elemzésének módszerei A munkakörelemzés eszközei Munkakör-értékelés 103 2

3 8.5. Humánstratégia, politika, tervezés Munkaerı-fejlesztés, képzés Bevezetés, betanítás Teljesítményértékelés A teljesítményértékelések leggyakoribb hibái Bérezés és ösztönzés a szervezetben Munkabér A munkabér védelme A munkaviszony A munkaszerzıdések A munkaviszony megszőnése A munkaügyi kapcsolatok, érdekképviseletek Fegyelmi vétség és fegyelmi büntetés A csoportos létszámleépítés Controlling az emberi erıforrások területén MELLÉKLETEK 173 3

4 1. Bevezetés a vállalkozások világába A vállalkozások történelmi háttere A világ nemzetgazdaságaiban vállalkozások ezrei, néhol milliói léteznek egyszerre, mindegyikük egyazon alapvetı cél felé haladva: a fogyasztói igények nyereséges kielégítéséért. A mőködési környezet azonban nem állandó a számukra, amihez alkalmazkodva szükséges vállalkozási formájukat, mőködési struktúrájukat kialakítani. A piac folyamatosan értékeli közvetlen vagy közvetett módon a teljesítményüket, és bizony a legapróbb hibák is végzetesen sülhetnek el a jövıjüket illetıen. Szükséges ezért a jövı pontosan megfogalmazott leírása, mert ez minden vállalkozónak segíthet a kontroll könnyebb kiépítésében. A jövıt pedig már az induláskor látnunk kell legalább vízióként. Könyvünk ezen szemléletben tárgyalja a vállalkozások alapításakor kidolgozandó kérdéseket. Bár számos praktikus és sokak számára alkalmazható tanácsot győjtöttünk össze, ne feledjük, hogy minden vállalkozás, és a hozzá kapcsolódó piaci környezet egyedi. Ajánlatos ezért minden döntés elıtt alaposan informálódni és a begyőjtött információkat helyesen értelmezni. Természetesen ne higgyük azt, hogy meg tudjuk tanulni a könyvelık és ügyvédek munkáját, inkább úgy tekintsünk a megszerzett tudásunkra, hogy az segíthet közvetíteni igényünket és elképzelésünket a szakértı tanácsadók irányába. A parancs: megélni; a kihívás: meggazdagodni, évszázadok óta mozgatja az emberek gondolkodását és fantáziáját. A kérdés mindig az volt: hogyan? Az újkor gazdasága A gazdasági élet szereplıit elemezve viszonylag korán a XVIII. század elején megjelenik a tıketulajdonos és a tıkét mőködtetı személy kockázatának elválasztása. A kor híres közgazdásza, Jean-Baptiste Say megfogalmazta: a vállalkozó funkciója a tıke és a munka kombinálása; a tıke mőködtetése különbséget tett a vállalkozó nyeresége és a tıketulajdonos nyeresége között. Napjaink gazdasága Az elmúlt években Magyarországon tanúi lehettünk annak, mi történik egy gazdasággal, ha fölszabadul a közvetlen, részletekbe menı politikai ellenırzés alól. A nyolcvanas évek végétıl a törvényhozás fokozatosan lebontotta a

5 magángazdaságot gúzsba kötı szabályozást. A vállalkozásalapítás szabaddá vált, bárki létrehozhat céget, rá van bízva, milyet és mekkorát. Az eredmény közismert: a magánvállalkozás szinte berobbant a magyar gazdaságba. Csak az egyéni vállalkozók száma évente százezerrel gyarapodott a kilencvenes évek elsı felében. Vajon a kapitalizmus szelleme ezekben az emberekben egészen a rendszerváltozásig Csipkerózsika-álmát aludta, a piacgazdaság megjelenésére pedig mintegy varázsütésre fölébredt? Vagy pedig egyszerően a körülmények jobbra, illetve rosszabbra fordulásának hatására lesz valakibıl vállalkozó? A megnyíló piaci lehetıségeket meggazdagodásuk érdekében kihasználni képes emberek terepe a vállalkozás, vagy ellenkezıleg, a sarokba szorított, munkahelyüket, korábbi megélhetési lehetıségeiket elvesztett embereké? Nyilvánvaló: a valóság soha nem ilyen egyértelmő. Azonos társadalmi körülmények között az egyéni sorsok igencsak eltérı módon alakulhatnak. Schumpeter lényegében pszichológiai sajátosságokkal ragadta meg a vállalkozót (Schumpeter 1982), akit a hatalomvágy, az uralkodni akarás visz mindig elıre. Szerinte a gazdasági fejlıdésnek az a hajtóereje, hogy vannak olyan emberek, akik hatalomvágyból, a nagyra törés energiáitól hajtva nagyobb haszon reményében mindig új piacokat keresnek, új termékeken, technológiai vagy szervezeti változtatásokon törik a fejüket. Schumpeter vállalkozója elsısorban innovatív, akinek megújító igényessége a gazdaság bármely területén felmerülhet. Lételeme a kezdeményezés, számolva a sikerrel és a kudarccal, tehát a kockázat lehetıségével. Veszteségének már nemcsak anyagi következménye lehet: korábbi eredményeivel szerzett társadalmi presztízsét, embertársai megbecsülését is elvesztheti. Robert Hisrich szerint: A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges idıt és erıfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkezı anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést. (1985) 1.2. Állam szerepe a modern gazdaságban Az as nagy gazdasági világválságot megelızıen az a felfogás uralkodott, hogy magára kell hagyni a gazdaságot, amely így automatikusan az ár-, bér- és kamat mechanizmusok hatására az optimum felé tart. A válság azonban tartósságával és mélységével rádöbbentette a közgazdászokat, hogy a gazdaság megrekedt gépezetét csak az állam segítségével indíthatják meg. 5

6 Az állam gazdasági szerepe nıtt, színrelépésével kialakult a vegyes gazdaság. Az állam gazdaságpolitikai célkitőzései megvalósulásának érdekében beavatkozott a gazdasági életbe. Célja volt a nagyütemő GDP növekedés, hogy a foglalkoztatottság terén ne legyenek munkanélküliek, a stabilitás biztosítása - stabil árak, árszínvonal, és hogy az export és az import között egyensúly legyen. Ennél fogva a modern állam gazdaságban betöltött szerepét három csoportba soroljuk: stabilizációs, újraelosztási és allokációs szerep. Ezen szerepek betöltése segíti céljai elérését. Legfontosabb állami feladat a gazdasági stabilitás fenntartása: az egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás biztosítása, valamint a belsı és külsı pénzügy egyensúly megırzése. A stabilizáció általános célkitőzése, hogy magas szinten tartsa a kibocsátást és ezzel a foglalkoztatást, illetve elkerülje ezek nagy ingadozásait. Az állam arra törekszik, hogy az összkeresletet, vagy az összkínálatot növelje, és ezen keresztül befolyásolja a foglalkoztatás szintjét is. Az állam stabilizációs szerepe nagymértékben függ az ország gazdasági helyzetétıl. Az állam újraelosztási funkciója jövedelem folyamatokkal kapcsolatos. Az állam maga csak igen kis részben termelıje a nemzetgazdasági jövedelemnek, viszont jelentıs hányadát mégis ı használja fel nem gazdasági jellegő feladatai megoldása során. A jövedelem-újraelosztás legfontosabb eszköze az adóztatás és a transzferek nyújtása. A politikai stabilitáshoz sajnos, elengedhetetlen hadsereg és rendırség sok pénzbe kerül, amit csak jövedelemátcsoportosítással (elvonással) lehet a szóban forgó szervek rendelkezésére bocsátani. Az ehhez szükséges pénzt az adókból szedi. Ezentúl nem szabad a szociális megfontolásokat sem figyelmen kívül hagyni. Nem minden állampolgár munkaképes, így az ellátáshoz szükséges jövedelmet saját maguk nem tudják elıteremteni. Nekik az állam transzferek nyújt támogatások, segélyek vagy más juttatások formájában melyek finanszírozása a társadalom dolgozó rétegére hárul. A szociális és jóléti transzferek növelik a családok és rászorultak rendelkezésére álló jövedelmét. Ez szintén jövedelemátcsoportosítást jelent. A társadalom mőködése is ezt igényli, amelyeket a magánszféra nem vállal(hat) fel. Ezek megoldása megint az állam hatáskörébe tartozik. Allokációs funkciója szerint tehát az állam ott vásárol tulajdont, ahol a profit kilátás nem túl nagy, pl.: acélkohászat, energia stb. Ahol nagy a tıkeigény (őrkutatás), vagy hosszú a megtérülési idı (autópálya). Stabilizátor szerepet tölt be, oda avatkozik be ahova a magántıke nem szívesen visz be tıkét. A profit orientált magánvállalatok és háztartások gyakran úgy végzik el munkájukat, hogy a környezet igen súlyos károkat szenved. Ezek helyreállítása, a környezetvé- 6

7 delmi munka ellenırzése, finanszírozása és esetleges szankciók foganatosítása így az egyik fontos része az állam allokációs feladatkörének. Az állam, feladatainak elvégzéséhez a pénzügypolitika három fı ágának eszközeihez nyúl. Ez a három fı ág a költségvetési politika, a monetáris politika, és a devizapolitika. Költségvetési politikán azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedéseket értjük, amelyeket az állam a költségvetés bevételei, illetve kiadásai révén valósít meg. Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. Az állami költségvetés bevétele a gazdasági szereplık befizetéseibıl származik. Lehetnek: adók, vámok, illetékek, vagy állami tulajdonban lévı gazdasági egységek jövedelmei. Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítı eszközökkel érik el. Az egyösszegő adók közé tartozik az ingatlan- vagy vagyonadó, a gépjármőadó, stb. A jövedelemtıl függı adók egy része a gazdasági szereplık jövedelmével közvetlenül arányos. Az állami költségvetés kiadásai lehetnek állami transzferek vagy kormányzati vásárlások. A kormányzati vásárlások közvetlenül a makrogazdaságra hatnak. A kormányzati vásárlások olyan kiadások, amelyekkel a kormány árukat vásárol és szolgáltatásokat vesz igénybe. A kormányzati vásárlások növelése élénkíti a termelést, csökkentése visszafogja. De nem mindegy hogy hová invesztál az állam, s erre történelem szolgáltatja a legjobb példákat. A Roosewelt-i New Deal politika Amerika felvirágoztatását hozta, az állami vásárlások, megrendelések az infrastruktúra fejlesztésére irányultak. Ellenben a náci Németország költségvetés politikája nem járt ilyen sikerrel. İk a hadi iparba invesztáltak. A transzferkiadásoknál közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek áramlanak az állami költségvetésbıl a gazdasági szféra felé. A transzferkifizetések lehetnek: segélyek, támogatások, családi pótlék, adókedvezmények stb. A költségvetés egyenlege lehet deficites és szufficites. Deficites, ha a kiadások összege nagyobb mint a bevételeké, a költségvetés hiányát hitelfelvétellel kell fedezni, tehát az állam tartozik a gazdasági szférának. Szufficites, ha a bevételek nagyobbak, mint a kiadások, ekkor a gazdasági szféra tartozik az államnak. A monetáris politika a kormányzat azon célkitőzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsısorban a forgalomban lévı pénzmennyiséget. Egyaránt szabályozza a pénzkeresletet és a pénzkínálatot. A monetáris politikát a jegybank alakítja a gazdaság egészének 7

8 mőködését szem elıtt tartva. Ehhez közvetlen-direkt, és közvetett-indirekt eszközök állnak rendelkezésre. A direkt eszközök alkalmazásával a központi monetáris hatóság, vagyis a jegybanktanács közvetlenül befolyásolja a pénzkínálatot, például konkrétan meghatározza a kamatmaximumot vagy a hitelplafont. Az indirekt eszközök a hitelintézetek pénztermelési lehetıségének befolyásolásán keresztül hatnak a pénztömegre. Ezek az eszközök a jegybanki irányítás eszközei. Ilyen eszköz a kötelezı tartalékráta politika, a rediszkontálás és refinanszírozás, valamint a nyílt piaci mőveletek. A kötelezı tartalékráta megadásakor a jegybank elıírja, kötelezıvé teszi a bankok számára, hogy a náluk elhelyezett betétek bizonyos hányadát a központi banknál kell elhelyezniük, illetve készpénzben tartalékolniuk kell. Ha a jegybank megemeli a kötelezı tartalék arányát, azzal jelentısen szőkíti a kereskedelmi bankok hitelezési lehetıségét, egyben a pénzteremtést is. Csökken tehát a pénzkínálat, csökken a forgalomban lévı pénz mennyisége, drágulnak a hitelek, a drága és nehezen megszerezhetı hitel miatt csökkenek a beruházások, a termelés, ami maga után vonja a munkanélküliség növekedését. A hitelkínálat növelésével több pénz kerülhet a forgalomba. Ha nı a forgalomban lévı pénzmennyiség, akkor nı a fizetıképes kereslet, ez ösztönzıen hat a beruházásokra, termelésre. Ezáltal növelhetı a foglalkoztatottság. A túlzott pénzbıség azonban önmagát tápláló inflációs folyamatokat indíthat el. A refinanszírozás lényege, hogy a kereskedelmi banki hitelnyújtás mögött jegybanki forrás áll. A jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, bıvítve ezzel azok hitelezési lehetıségeit. A refinanszírozási hitelek nagyságával és feltételeinek szabályozásával a jegybank befolyásolni tudja a bankok és pénzintézetek hitelmőveleteit. A rediszkontálás is refinanszírozás, csak értékpapír-fedezet melletti hitelnyújtás, értékpapír- leszámítolást, viszontleszámítolást jelent. A nyílt piaci mőveletek, azaz értékpapír mőveletek keretében a jegybank értékpapírokat, állampapírokat vásárol vagy elad, ezzel is szabályozva a forgalomban lévı pénz és hitel mennyiségét. Amikor a jegybank értékpapírt vásárol, akkor pénz áramlik a forgalomba, mivel jóváírja az összeget a kereskedelmi bankok számláján, növelve ezzel hitelnyújtó képességüket. Amikor értékpapírokat ad el, akkor viszont csökkenti a forgalomban lévı pénz menynyiségét, megterheli a vevı számláját, csökkentve ezzel a bank hitelnyújtó képességét. A devizapolitika a nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika. Feladata az országok közötti pénzmozgások szabályozása. A külkereskedelemben, a 8

9 nemzetközi kapcsolatok szabályozásának, a devizával, valutával való gazdálkodásnak az eszköztárát és módszereit összesíti és hozza összhangba a pénzügypolitika többi területével. A magyarországi valuta és deviza árfolyamrendszere rögzített. Az MNB naponta megállapítja a középértéket amitıl a hitelintézetek és a pénzváltók maximum 15%-ban térhetnek el, ezen a sávon belül a piac alakítja a keresletet és a kínálatot. A hazai valuta leértékelése azt jelenti, hogy ugyanannyi külföldi valuta több hazai valutába fog kerülni. Ebben az esetben az exportır kedvezı helyzetben van hiszen ugyanakkora mennyiségő külföldi valutáért több hazai valutát kap. Az importır esetén kedvezıtlen a hatás, mert ugyanazért a külföldi valutáért több hazai valutával fizet. A magyar tıkebefektetı (tıke exportır) roszszul jár mert ugyanazért a hazai pénzösszegért kevesebb külföldi valutát kap. A külföldi tıkebefektetı (tıke importır) jól jár mert ugyanazért a külföldi valutáért több részesedést kap. Tehát a hazai valuta leértékelése növeli az áru exportot és a tıke importot, ellenben fékezi az áru importot és a tıke exportot. A hazai valuta felértékelése esetén a leértékeléssel ellentétben az áru import és a tıke export nı, az áru export és tıke import csökken. A devizapolitika egy ország gazdaságpolitikájában attól függıen kap kisebb vagy nagyobb hangsúlyt, hogy az ország gazdaságában milyen szerepe van a nemzetközi kapcsolatoknak, a külkereskedelemnek, az ország milyen nemzetközi kötelezettségeket vállal, mennyire stabil valutájának árfolyama, milyen deviza és aranytartalékokkal rendelkezik a jegybank, milyen a külföldi követelések és kötelezettségek egyenlege. Az ország nemzetközi pénzügyi helyzetétıl függıen a devizapolitika más-más eszközei kerülnek elıtérbe. A fı cél azonban mindig az, hogy a nemzetközi kapcsolatok állandó bıvülése mellett is megırizze a hazai fizetési eszköz értékállóságát A modern (vegyes) piacgazdaság mőködése A vegyes piacgazdaságban a piacgazdasági folyamatok a meghatározóak. Az, hogy mit termeljünk és milyen mennyiségben, a piacon dıl el, ahol a termékek és szolgáltatások árait a vevık és eladók alkuja határozza meg. A piac közgazdaságtani értelemben három dolgot jelent. A piacgazdaság mőködésének elemei: kereslet és kínálat összessége, kereslet és kínálat egymásra hatása, kereslet és kínálat találkozási módja vagy helye. 9

10 Kereslet A kereslet nem más, mint a vevık kinyilvánított szándéka a vásárlásra. A kereslet a megrendelésekben, a rendszeres vásárlásokban és a vevık jelzéseiben nyilvánul meg. Egyértelmő jelzés, ha a vevık rendszeresen keresik az adott terméket az üzletekben. A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg. A probléma azonban ott van, hogy általában többféle terméket igen széles választékban állítanak elı (pékáru, televízió), ebben az esetben a mennyiségi adatok helyett ezek keresletét általános egyenértékben", pénzben szükséges kifejezni. A kereslet meghatározásának másik fontos eleme, hogy mindig egy meghatározott idıtartamra szükséges megállapítani. A keresletet tehát összesíthetjük egyénenként, termékekként, termékcsoportonként különbözı idıtartamokra. A kereslet törvénye: ha az árak nınek, akkor a kereslet csökken; ha az árak csökkennek, a kereslet nı. Ebbıl következik, hogy a kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti. A kereslet (D) és az árak (P) kapcsolatát a keresleti függvény mutatja meg: különbözı árak mellett a vevık mennyit hajlandóak vásárolni. Keresleti függvény Az ábra az ár és a keresett mennyiség kapcsolatát fejezi ki. A kereslet azonban megváltozhat más tényezık hatására is. Ilyen tényezık lehetnek: a fogyasztók ízlése, a fogyasztók száma, a fogyasztók pénzjövedelme, a kapcsolódó áruk ára, valamint a fogyasztói várakozások stb. 10

11 A kereslet változásával kapcsolatban fontos megjegyezni az alábbiakat: Ha változik valamilyen nem ár jellegő keresletet befolyásoló tényezı, a kereslet változni fog és a keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük keresletváltozásnak. Ha az ár változik, akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történı elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kereslet mennyiségének változásáról beszélünk. Kínálat A kínálat a piacon eladásra felajánlott termék vagy Kínálati függvény szolgáltatás mennyisége. A kínálat meghatározásakor ugyanazokat az elveket alkalmazzuk, mint a keresletnél. A kínálatot is természetes mértékegységben fejezzük ki, meghatározott idıszakra értelmezzük, és megkülönböztethetünk egyéni, összes, illetve termékcsoport-kínálatot. A kínálati függvény (S) megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik. A kínálat alakulása döntıen a termelık költségeit tükrözi. A kereslethez hasonlóan a kínálatra is befolyást gyakorolhatnak ún. nem ár jellegő tényezık. Ezek a következık: az erıforrások ára, a technológia, az adók és szubvenciók, a más áruk árai, illetve az eladók száma stb. 11

12 A kínálat változásával kapcsolatban fontos megjegyezni az alábbiakat: Ha változik valamilyen nem ár jellegő kínálatot befolyásoló tényezı, a kínálat változni fog és a kínálati görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük kínálatváltozásnak. Ha az ár változik, akkor változni fog a kínálat mennyisége, amely a kínálati görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történı elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kínálat mennyiségének változásáról beszélünk. A piac legfontosabb jellemzıje az ár. Az ár az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet adni. Piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere. Kereslet és kínálat egyensúlya akkor jön létre, ha a kereslet éppen megegyezik a kínálattal, a vevık éppen annyit akarnak venni, amennyit az eladók el akarnak adni, éppen olyan áron, amilyen áron kínálják. Ez a piaci egyensúly - igen ritkán elıforduló esete -, amikor a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral. Ábrázoljuk ezt az esetet korábbi ábráink alapján. 12 Piaci egyensúlyi pont Az árak változásával kapcsolatban fontos megjegyezni az alábbiakat: A kínálat mennyisége meg fogja haladni a kereslet mennyiségét, ha az ár magasabb az egyensúlyi árnál. Ebben az esetben árutöbblet keletkezik, amely nyomán csökkenni fognak az árak és növekedni fog a fogyasztás. A kereslet mennyisége meg fogja haladni a kínálat mennyiségét, ha az ár alacsonyabb az egyensúlyi árnál. Ekkor áruhiány keletkezik, amely nyomán növekedni fognak az árak és növekedni fog a kínálat mennyisége is. Az eladók kínálatukat a piaci árak alapján alakítják ki, azok pedig gyak-

13 ran nem az egyensúlyi helyzetet tükrözik. A piac az egyensúlytól való eltéréseken keresztül tereli a vevıket és eladókat az egyensúly felé. Az egyensúly a vevık és eladók szándékaitól függetlenül alakul ki, a piac folyamatosan jelzi számukra a szükséges változtatások irányát. A vegyes piacgazdaság esetében, ahol elsıdleges a piac, de az állam is piaci szereplı, a piac nem mőködik olyan szabadon. Az állam piacbefolyásolási eszközeivel csökkenteni próbálja a szabad piac szélsıséges kilengéseit. A piaci elégtelenség megnyilvánulhat az egyensúlytól eltérı árak alkalmazásában, elégtelen termelésben, vagy éppen túltermelésben, de mindenképpen jóléti veszteségeket eredményezve a társadalomnak. A társadalmi, gazdasági fejlıdés biztosítékai a különbözı vállalkozások. Ezek sikeres mőködésének eredménye a gazdasági növekedés, a jövedelmek gyarapodása, a foglalkoztatottság javulása, azaz az életszínvonal emelkedése. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy jövınk alakulásának zálogai a vállalkozások. 2. A vállalkozás, és a vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás: Üzletszerő, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegő tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerőség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerő. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthetı egyben vállalatnak is. (Azt, hogy mit jelent az önálló jogi személyiségő vállalkozás a késıbbiekben még részletezzük.) 13

14 2.1. A vállalkozások jellemzıi Minden vállalkozás közös jellemzıje: a. az önállóság. Ez kifejezésre jut abban, hogy a vállalkozás saját maga határozza meg céljait, illetve azt, hogy milyen jellegő tevékenységet végezzen, termékeket állítson elı, vagy szolgáltatásokat nyújtson. Az önállóság abban is kifejezésre jut, hogy e célok eléréséhez maga teremti a feltételeket (biztosítja az erıforrásokat, anyagokat, termelı berendezéseket, munkaerıt stb.). A tevékenység eredményeként képzıdött nyereség felhasználásáról is önállóan döntenek. Ez az önállóság azonban mindig viszonylagos. A döntéseket számos olyan tényezı befolyásolja, amelyek alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik. Ezért a döntéshozatalnál mindig figyelembe kell venni azokat a külsı és belsı adottságokat, amelyek hatással vannak azok tevékenységére (pl. a különbözı rendeletek, jogszabályok, a versenytársak). b. nyereségérdekeltség, profitorientáltság. A vállalkozás hosszú távú mőködésének, azaz túlélési stratégiájának alapvetı feltétele, hogy a vállalkozás bevételei hosszú távon haladják meg a kiadásait, azaz a vállalkozások nyereséget realizáljanak. Átmeneti visszaesések, veszteségek természetesen elıfordulhatnak, de a hosszú távon veszteséget produkáló vállalkozás képtelen fejlıdni, feléli vagyonát, és elıbb vagy utóbb elsorvad, vagy elveszíti önállóságát. c. kockázatvállalás. Az elızı két jellemzıbıl egyértelmően következik, hogy minden üzleti vállalkozás a vállalkozásba befektetett tıket kockáztatja; ugyanis mindig utólag a befektetést követıen realizálódik a nyereség, és a piacon dıl el az, hogy az elıállított terméket vagy szolgáltatást a vevık hajlandók-e megvásárolni anynyiért, hogy a befektetett erıforrások megtérüljenek, és a vállalkozó még profitot is realizáljon. Ebbıl következik, hogy az üzleti vállalkozásnak mindig saját tıkéjét kell kockáztatnia. Természetesen a kockázat csökkentésének vannak lehetıségei: piackutatással a vevık igényeinek felmérése, rugalmas alkalmazkodás a vevık igényeihez, a versenytársak állandó figyelése, 14

15 több lábon állás; azaz az erıforrások megosztása több cél között, annak érdekében, hogy ha az egyik cél megvalósulása sikertelen, a másik célra összpontosítsunk, mőködıképes maradhasson a vállalkozás, a vállalkozás környezetében lévı információk változásának figyelemmel kísérése. Ha gyorsan jut új információkhoz, és azokhoz gyorsan alkalmazkodik, akkor versenyelınyre tesz szert. d. felelısségvállalás. Minden vállalkozás felelıs tevékenységéért. A felelısségvállalás formái: anyagi, jogi, erkölcsi felelısségvállalás. A vállalkozások anyagi felelısségvállalása azt jelenti, hogy a tevékenységük közben vállalniuk kell anyagi következményeit, azaz ha partnereinek, munkavállalóinak mőködésük közben kárt okoznak, azt saját vagyonuk terhére meg kell téríteni. A jogi felelısségvállalás összefügg az anyagi felelısségvállalással. Ha a tevékenységükkel kapcsolatban kötelezettséget vállalnak, és eközben anyagi veszteséget okoznak, akkor az anyagi kártérítés jogi úton is kikövetelhetı, azaz a vállalkozások perelhetık. Az erkölcsi felelısségvállalás azt jelenti, hogy a vállalkozások a társadalom részeként, annak értékítélete mellett végzik tevékenységüket, és azt úgy kell szervezni, ne vívják ki az emberek rosszallását, ugyanis egy negatív szájreklám többet árthat a vállalkozásnak, mint egy elítélı bírósági döntés. Az anyagi és jogi felelısség mértékét és módját döntıen az határozza meg, hogy a vállalkozások önálló vagy nem önálló jogi személyiségőek-e. Önálló jogi személy Állandó szervezettel rendelkezik, amely a tulajdonosok (tagok) változása esetén is változatlan marad. A tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik. Ezért az induló vagyon minimális nagyságát általában jogszabály írja elı az üzleti partnerek védelmében. Tevékenységükért önálló vagyoni felelısséggel tartoznak, de csak kizárólag a vállalkozás saját vagyonának mértékéig. Ezt a felelısségvállalást korlátozott felelısségvállalásnak nevezzük. Nem önálló jogi személy Nem rendelkezik a tulajdonosok személyétıl független, állandó szervezettel. A döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött. A tulajdonosok személyes vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától, azzal összeolvad. Ezért jogszabály nem írja elı az induló vagyon minimális nagyságát. Ha 15

16 a vállalkozás saját vagyona nem elegendı a tartozások kiegyenlítésére, akkor a tulajdonosok saját, személyes vagyonukkal is felelısséget vállalnak. Ezt nevezzük az alapító tagok korlátlan felelısségvállalásának. Nem tekinthetı vállalkozásnak az a szervezet, amely nem profitorientált, és nem a saját vagyonát kockáztatja, tehát pl.: a Társasház Lakóközösség, Kereskedelmi és Iparkamara, Környezetünk Állataiért Alapítvány A vállalkozók jellemzıi A vállalkozókról szóló sztereotípiák olyan jellemzıket említenek, mint az elıbbre jutás vágya, a mérsékelt kockázatvállalás és az erıs önbizalom. Ha egyes vállalkozókat vizsgálunk, többségük beleillik ebbe a képbe. E tulajdonságok tárgyalásakor azonban mégis meg kell említenünk két dolgot. Az egyik, hogy tudományosan nincsenek bizonyítva ezek a jellemzık. A másik, hogy minden szabály alól vannak kivételek. Egyének, akik nem illenek a nyájba, még lehetnek sikeres vállalkozók. Az elıbbre jutás vágya A pszichológusok szerint az emberek elıbbre jutás iránti vágya különbözı erısségő. Azok, akikben e vágy gyengébb, elégedettnek tőnnek jelenlegi helyzetükkel. Azok a magánszemélyek viszont, akikben erıs az elıbbre jutás iránti vágy, szívesen versenyeznek személyes kiválósági standardokkal, és szeretnek személyesen felelni a nekik szánt feladatért. Az elıbbre jutás motivációinak egyik vezetı kutatója David C. McClelland, a Harvard egyetem tanára. İ pozitív korrelációt fedezett fel az elıbbre jutás iránti vágy és a vállalkozói aktivitás között. McClelland szerint a vállalkozók elıbbre jutás iránti vágya nagyobb, mint az átlagembereké. A kutatások szerint ugyanakkor hasonló tulajdonságok jellemzik a sikeres vállalati vezetıket is. Az elıbbre jutás iránti vágy vezeti az ambiciózus egyéneket, akik új cégeket alapítanak és növekedésre visznek. Hajlandóság kockáztatásra A vállalkozók által az induláskor és mőködéskor vállalt kockázat mértéke különbözı. Saját pénzük befektetése pénzügyi kockázatot jelent. Ha biztos állásukat hagyják ott, karrierüket teszik kockára. Az üzletvitellel járó stressz és idıigény a családi életet veszélyezteti. Végül azok a vállalkozók, akik azonosulnak az üzlettel, lelki kockázatnak is ki vannak téve az üzlet lehetséges kudarca miatt. David C. McClelland szerint az elıbbre jutásra nagyon vágyó személyek kockázati hajlandósága nem túl magas. Jobban kedvelik azokat a kockázati helyzeteket, amelyeket némileg kontrollálni tudnak, mint a játékokat, ame-

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

3. A tervezés. A tervezés

3. A tervezés. A tervezés 3. A tervezés A tervezés a vezetés egyik funkciója, a szervezet céljainak meghatározása, a célhoz vezetı utak, és a szükséges erıforrások számbavétele, a szükséges tevékenységek sorának meghatározása idıhorizontja

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika

GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika Pénzügyi politika Költségvetési (fiskális) politika Monetáris

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az emberi erıforrások menedzsmentje

Az emberi erıforrások menedzsmentje Az emberi erıforrások menedzsmentje Funkcionális menedzsment 5. 1 Emberi erıforrás Sajátosság: - önálló akarat - képes befolyásolni a teljesítményét - motiválható - szinergia Azonosság: ráfordítás költség

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment

Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment Nemzetközi vállalti mőködés és stratégiák Dr. Juhász Krisztina 00. április I. Az emberi erıforrás menedzsment Legkeményebb erıforrás Stratégiai fontosságú terület

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben