E L İ T E R J E S Z T É S

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 29-i ülésére Tárgy: A megyei építıipari vállalkozások helyzete, lehetıségei a Komárom- Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége tapasztalatainak tükrében. Elıterjesztı: Garbacz Lászlóné, a KEGYSZ elnöke

2 Tisztelt Közgyőlés! A megyei építıipari vállalkozások mai helyzetének bemutatásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország rossz gazdasági helyzetét, a világválság okozta megrázkódtatásokat, és az építıipar minden területére kiható jelentıs volumencsökkenést A megyei építıipari vállalkozások állapota sem jobb annál, mint ami jelenleg az országban van. Szerkezeti problémák Az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája a hazai építıiparban rossz gazdaságszerkezetet eredményezett. Nagyon sok hazai kényszervállalkozás alakult, és kevés közepes és kisvállalkozás jött létre. Ezen hazai vállalkozások kedvezıtlen struktúráját, helyzetét az elmúlt 8 év kormányai fenntartották. Törvényekkel módosítgatták, avatkoztak be azok mőködési feltételeibe, különbözı korrekciókkal, szigorításokkal. A nagyobb építési beruházásoknál, pályázatokon nagy teret kaptak a külföldi tulajdonú vállalkozások (pl.: Strabag), amelyek még a hazai kisebb munkáknál is számos esetben versenytársai lettek a magyar kisvállalkozásoknak, és vitték el azokat a munkákat, amelyek nem az ı méretüknek megfelelı volt. A hazai építıipari munkaerı pedig ledegradálódott, jó esetben alvállalkozóknál dolgozhatott, minimálbérért vagy feketén. A költségvetés évenkénti szigorításának hatása az építıipari keresletre A 2006 ıszére kialakult nagy államháztartási hiány a Kormányokat takarékos költségvetési politikára kényszerítette, a fejlesztési forrásokat jelentısen visszafogó ezzel a hazai építési vállalkozások lehetıségeit évrıl évre romló helyzetbe hozta. Ma Magyarországon építıiparral foglalkozó vállalkozó van (Ausztriában vállalkozás, Szlovákiában 4500 vállalkozás van), azonban vállalati mőködést csak nagyon kevés számú vállalkozó visz, ahol minden szakterületnek megvan a felelıse, azaz nem külsı szakemberekkel oldják meg feladataikat. Saját állományú mőszaki irányító, vezetı létszám, szakmunkás állomány, önálló pénzügy, munkaügy, adóügy, munkavédelem, minıségügyi szakértı, közbeszerzési szakértı, környezetvédelmi felelıs stb. Ezt a szervezeti rendszert azonban nagyon nehéz fenntartani a rohamosan romló és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. A fordított ÁFA A hatalmon lévı kormány április 1-tıl az építıiparra vonatkozóan bevezette a fordított ÁFA törvényt, amely törvény értelmezése, és alkalmazása még profi, az építıipari rendszert jól ismerı gazdasági, közgazdasági, adóügyi, jogász szakemberek által is eltérıen értelmezhetı, annak a vállalkozókra nézve súlyos büntetési kockázatával. A törvény vállalati alkalmazása több hatályban lévı más törvény együttes ismerete, értelmezése miatt is nehezítette, nem segítette a vállalkozókat a tisztán látásban. Arról nem is beszélve, hogy a vállalkozóknak az új ÁFA - törvényt, a vállalkozói, a szállítói, és alvállalkozói szerzıdésekre is alkalmazni kellett. Ezzel a kisvállalkozók bürokratikus terhei tovább nıttek, miközben ezeket a költségeket a vállalkozói díjba beépíteni nem lehet, azokat a piac nem ismeri el. Mérnök, alkalmazott munkatársaknak is el kellett sajátítani az adózási ismereteket a fordított adózás okán, mert az építési folyamaton belül nem minden tevékenység 2

3 tartozott a fordított ÁFA törvény alá. A kedvezıtlen helyzetet tovább rontotta a fordított adózásnál az is, hogy a vállalkozó csak a nettó összegre vállalkozhatott a vállalkozási szerzıdés szerint, bizonyos feltételek fennállása esetén. Tulajdonképpen csak a magánberuházások szerzıdésénél maradt fenn az egyenes adózás, azaz a korábbi rendszer. Mindeközben amikor a fordított adózás alá esı vállalkozó nem kapta meg megrendelıjétıl az ÁFA-t, neki az anyagokat szállító vállalkozónak ÁFA-san kellett kifizetni a számlákat (100 Ft nettó árból 70 Ft az anyag x 0,25 ÁFA = 17,5 Ft ÁFA a szállító számlájára). Ez azt jelenti, hogy az amúgy is tıkeszegény magyar közepes- és kisvállalkozók a magas 50%-os bérre rakódó adók mellett meg kellett, hogy hitelezzék a szállítói ÁFA-t, amelyet az APEH csak ellenırzése után több hónappal késıbb utalta vissza a vállalkozónak. Ez a probléma is egyik oka lehet a körbetartozásoknak. A Gazdasági Világválság A októberi gazdasági és pénzügyi világválság tovább súlyosbította az építıipari vállalkozók helyzetét, azaz az amúgy is évrıl évre történı kormányzati megszorítások miatt az építési beruházási lehetıségek, a források állami, önkormányzati - tovább csökkentek, az ingatlanfejlesztések tömeges és rohamos leállása, részben a SZOCPOL támogatás megvonása, másrészt a kedvezı hitelek hiánya miatt új helyzet elé állította az erre fel nem készült építıipari szektort, a hazai ingatlanfejlesztıket. Tömegesen szőntek meg munkahelyek, vállalkozások kerültek felszámolás alá, továbbnövelve az amúgy is nagy munkanélküliséget és körbetartozást a szektorban. Az egyre szőkülı kereslet és emiatt jelenlévı egyre nagyobb verseny a munkáért, letörte az árakat, amelyekkel a vállalkozások saját lecsökkentett mőködési feltételeit, és adózási lehetıségeiket is alig tudták, tudják teljesíteni, ehhez azonban fizetési könnyítéseket a hatóságoktól nem nagyon kaptak. A válság elıtti adótörvények szankciói adónemfizetés esetén nem változtak, szinte ugyan azokat alkalmazza a hatóság egy világválságos idıben. A kiszámíthatatlan építési piaci helyzet miatt az építıipari mikró-, kis- és középvállalkozókat a bankok a magas kockázat miatt nem hitelezik, vagy aki hitelképes az a magas kamatköltségeket az alacsony vállalkozási árból kigazdálkodni nem tudja. A korábban felvett hitelek magas kamatokkal való visszafizetése, új hitelhez való hozzáférhetetlenség, reménytelenség jellemezte, jellemzi a magyar építıipari vállalkozásokat, és az alkalmazott munkaerıt is munkahelyük esetleges elvesztése miatt. A Bajnai-kormány további szigorításokat (pl. a évi építéssel kapcsolatos kormányrendeletek) vezetett be, miközben az elmúlt években folyamatosan a KKV szektor megsegítésének ígérgetése zajlott. A vállalkozásoknak nemhogy növekedési kilátásaik nem lettek, zuhanó árbevételükkel arányosan az alkalmazottak létszámát is csökkenteni voltak kénytelenek. Emiatt is nıtt, és ma is jelentısen nı a munkanélküliség. További tartalékok feltárása jelent ma is sürgıs feladatot a vállalatok számára azért, hogy az egyre nagyobb versenyben áraik versenyképesek legyenek és munkához jussanak. Az elmúlt évek alatt lejátszódó kegyetlen kormányzati intézkedésekbıl jól látható, hogy a Kormányzat érdeke az volt, hogy a nagyszámú építési mikró- és kisvállalkozói kör egy jóval kevesebb számú középvállalkozói körre csökkenjen 3

4 le, és az így felszabaduló hazai építıipari munkaerı alkalmazottként a középvállalatoknál kerüljön alkalmazotti státuszba. De miután a magyar középvállalati kör kapacitásának lekötése sem egyenletesen van leterhelve, a meglévı munkákkal inkább a megszokott alvállalkozói kört foglalkoztatják. Összegezve: A fentiekben felsoroltakból is jól látható, hogy Szerkezeti Szervezeti Pénzügyi Morális válságban van az építıipari ágazat, amely már a világválság beállta elıtt is folyamatosan csökkenı teljesítményt tudott felmutatni. A év várható lehetıségei az ágazatban évhez hasonlóan évben is stagnálás, 0 növekedés vár a magyar építıiparra a lakáspiac, az önkormányzatok, valamint a magán és vállalati fejlesztések egyre szőkülı forrásainak csökkenése miatt. Maradnak az Európai Uniós forrásból megvalósítható fejlesztések, amelyek az egész építıipari szektornak a kapacitásait a II. félévre csak részben kötik le. A közelgı kormányváltás miatt a pályázati döntések leálltak, már a közbeszerzési értesítıben is alig jelenik meg építési ajánlati lehetıség. Magyarország megválasztásra kerülı új kormányának a következı években a költségvetési egyensúly fenntartása mellett az ország gazdaságának növekedési pályára állítása a legfontosabb feladat, további sürgısen megoldásra váró feladat új munkahelyek teremtése, a súlyos munkanélküliség növekedésének megállítása. Ebben az újonnan felálló kormány többek között a magyar kis- és közepes vállalatok helyzetbe hozását sürgıs megoldásra váró feladatként jelölte meg azért, mert a magyar KKV-k és mikro-cégek foglalkoztatják ma is az alkalmazottak 70%-át, sajnos alacsony jövedelmezıséggel és hatékonysággal. A javuló munkalehetıségekkel a magyar magánvállalkozások lesznek azok, akik munkahelyeket lesznek képesek teremteni, kedvezıbb feltételek fennállása esetén. Egy kis- és középvállalatként mőködı vállalkozás építıipari rendszere nagyon bonyolult. Aki minden összefüggését érteni akarja, annak hosszú évekig kell az elméleti ismereteket folyamatosan megszerezni, majd számos területen a gyakorlatot elsajátítani, minden vállalkozási, elıkészítési, termelési, értékesítési, minıségügyi, számviteli, adóügyi, pénzügyi szinten. Ehhez azonban az szükséges, hogy legyenek olyan stabil kis-, közepes-, és nagymérető építıipari vállalatok akik rendelkeznek forgóeszközökkel, saját tıkével, alkalmazotti körrel, és kellı referenciával ahhoz, hogy pályázni legyenek képesek a munkákért. A vállalat vezetése a nagy versenyben tudja biztosítani a folyamatos munka lehetıségét az ott dolgozóknak, hogy azok a fiatalokat tudják tanítani minden szinten azokra a feladatokra, amelyeket a gyakorlatban lehet megismerni, és elsajátítani. Az építıipari munka nehézségét az mutatja, hogy minden egyes elnyert munka más-más tervbıl lesz megvalósítva. Nincs két egyforma feladat. Az ipari rendszerektıl ezért teljesen eltérı, az irányítástól kedve az egész folyamat minden szintjén. Éppen ezért is nagyon sok törvény szabályozza a vállalat mőködését, kötelezettségeit, jogait. Mindezeket piacgazdaságban, nagy versenyben kell alkalmazni, folyamatos munkát biztosítani amelyet a lehetı 4

5 legmagasabb szervezési megoldással kell elérni, hogy az adott vállalkozási árból, határidıre a létesítmény megvalósítható legyen az elvárható legjobb színvonalon, mert egy új létesítménynek legalább évig kell biztosítani a mőködést. Ahhoz hogy ez sikerüljön, a legjobb szakembereket kell foglalkoztatni minden szinten, de nem minimálbéren. A megye építıipari helyzete a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének tapasztalatai alapján A megyei építıipar helyzetét is azok a szerkezeti, szervezeti, pénzügyi problémák jellemzik, amelyek az egész országban jelen vannak. A rendszerváltozáskor a megye legnagyobb építıipari vállalata, a KOMÉP átalakította az állami vagyont és 17 db magáncéget, kisvállalkozást hozott létre, majd az anyavállalat felszámolás alá került. A megye többi építıiparral foglalkozó állami vállalata és szövetkezete is átalakításra került, itt is KFT-k, magánvállalkozások jöttek létre. Ezek a megszőnések, átalakulások vezettek oda, hogy sok egyéni vállalkozó, sok mikro-vállalkozás és kevés számú kis- és középvállalkozás alakult. Voltak azonban a megyében már ekkor is olyan építıipari magánvállalkozások a tervezésben, a magasépítésben, amelyek az elmúlt idıszakban sikeresen növekedı pályára álltak, ma is a nehézségeket leküzdve jó hírő építıipari kis- és középvállalkozások. Komárom-Esztergom megyében a fentiekben leírtak szerint az építési szerkezet sem a legjobb. Nagyon sok az egyéni vállalkozó, a mikro-cég, kevés számú kisés közepes vállalat mőködik. A piac folyamatosan változó kihívása és a válság megtépázta ıket, megerısödni, növekedni nem tudtak, tıkehiánnyal és kereslethiánnyal küzdenek, kapacitásaikat kitölteni nem tudják. A körbetartozások is folyamatosan nehezítik mőködésüket azért, mert nagymértékben függnek a megrendelı (Állam, Önkormányzatok) és a fıvállalkozó fizetési képességétıl. A kis- és középvállalkozók közül közbeszerzési eljárásokban, a megye beruházásainak közbeszerzési eljárásában sajnos kevesen képesek indulni és az Uniós pályázati források által támasztott keresletet nem tudják kihasználni. Fıvállalkozó vállalkozás a megyében, amely pályázatokon elnyerhetı munka teljes vertikumát végigviszi generál-kivitelezésben, közepes nagyságrendekkel alig van. Milliárdos munkát meghaladó építés-kivitelezésre alkalmas tıkeerıs vállalat híján más megyékbıl jönnek vállalkozók, és bonyolítják le a munkákat, a megyei mikro- és kisvállalkozások pedig jó esetben alvállalkozók lehetnek. Az elmúlt években számos megyei magánvállalkozó foglalkozott ingatlanfejlesztéssel, azonban a romló hitellehetıségek, illetve a kereslet hiánya, a SZOCPOL támogatás megszőnése nagyrészt ellehetetlenítette a legtöbb ilyen vállalkozást ben a megyei kis- és középvállalkozások helyzete tovább romlott az ingatlanpiacot ért drámai kereslet visszaesése SZOCPOL megszőnés, és a magas kamatok miatt, és a magánmegrendelık elhalasztott vételi szándéka miatt. Az új, nem lakáscélú magasépítési munkákra kiírt közbeszerzési eljárás is egyre kevesebb számú lett. Némi reményt az európai és hazai költségvetési forrásból, és a megrendelık önerejének biztosításával megvalósuló építési munkák adtak, azonban sajnos a megyei kedvezményezett nyerteseknek odaítélt mintegy 3 milliárd forintból a megyei építıipari közép- és kisvállalkozások alacsony számban (4 vállalkozó) tudtak megnyerni, a hihetetlen bonyolult, és 5

6 bürokratikus támogatási rendszer miatt is, ami számos kockázatot hordoz magában a vállalkozókra nézve. A nagyon lecsökkent építési munka lehetısége mellett a vállalkozók igen nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kapacitásaik nagy része kihasználatlan. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége tagvállalatainak túlnyomó része építıipari területen fejti ki tevékenységét. Gyártással, Kereskedelemmel, Tervezéssel, Építés-kivitelezéssel. A vállalatok vezetıi valamennyien több évtizede az építıipari ágazatnak elhivatott képviselıi. Az adott tevékenység területén nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. Éves árbevételük szerint nagy-, közepes- és kivállalkozások. Az évek óta tartó folyamatosan csökkenı kereslet szinte valamennyit sújtja. Többségüket aggasztja a körbetartozások országos mérető megoldatlansága. Általános vélemény, hogy az elérhetı árbevételek fedezete nagyon alacsony, ezt pedig csak jelentıs számú árbevétel növeléssel lehetne javítani, azonban ennek féke a kereslet jelentıs visszaesése. Ez azt is mutatja, hogy fejlesztési lehetıségek jelentısen beszőkültek, magas hitelkamatokkal pedig nem vállalhatók a fejlesztések sem. A megyei építıipari vállalkozók lehetıségei A Komárom-Esztergom Megyében mőködı építıipari vállalkozások lehetıségei minden tevékenységi körbe (gyártás, értékesítés, kivitelezés) értendıen az alacsony kereslet a jellemzı évre még a évinél is kilátástalanabbnak látszik. Az Európai Uniós és azt kiegészítı költségvetési támogatások, önkormányzatok önereje, a már korábban odaítélt iskolafejlesztések, városközpont-fejlesztések várhatóan rövidtávon, esetleg elsı félévre adhatnak némi munkát. Ez azonban az összes megyei mikro és kis cégek kapacitásának csak töredékrészét fedi le. Szerencsés lenne, ha azokat megyei építıipari vállalkozások nyernék meg, ık biztos, hogy megyei kisvállalkozóknak és mikro-vállalkozóknak fognak munkát adni, ugyanúgy a megyei alapanyagokat értékesítı cégeknek. A nagyobb volumenő városközpont felújításokat pedig megyén kívüli vállalkozók fogják megnyerni alkalmasságuk miatt. Azt, hogy ık ezt milyen szervezésben oldják meg, azt nem lehet tudni. Nem biztos, hogy helyi vállalkozókkal. A fent említett lehetıségeknek van egy nagy kockázata, mégpedig az, hogy ha azt Uniós forrásból támogatott, és szállító finanszírozással vállalta a megrendelı (kedvezményezett) a pénzügyi rendezést, az akár rész-számlák esetében de végszámlánál is több hónapos csúszást is okozhat. A támogató utalása 60 nap helyett akár 120 napos, vagy hosszabb idejő is lehet. Ez magával rántja a szállítókat (70% az anyag) és az alvállalkozókat (30% a díj), valamint a szállítói ÁFA kifizetése miatt mindjárt a fıvállalkozót is. Rögtön kialakul a lánctartozási folyamat, amely felszámolásokat, munkahelymegszőnéseket is generálhat. A fent említett lehetıségeket a megyében lévı önkormányzatok tartalékaik felhasználásával, egyszerő pályáztatásokkal, kisebb volumenő munkákkal lehetne bıvíteni. 6

7 Közeleg a nyári szünidı, sok iskola, óvoda, egyedi épület felújítása, építészeti, gépészeti, villamos korszerősítése, akadálymentesítése adhatna sok mikro- és kisvállalkozónak túlélési lehetıséget. De ugyanígy kórházak, egészségügyi létesítmények kisebb felújítási munkái is segíthetnének a vállalkozók, a helyi lakosok, alkalmazottak megélhetési gondjain. Az eddig említetteknél jóval nagyobb léptékő és mértékő, több évre átnyúlóan megvalósításra kerülı megyei épületkorszerősítési, új, nagy építési projektek, amelyek kilátásai bizalommal, reménnyel töltik el a már hitetlen, elkeseredett vállalkozókat, alkalmazottakat, dolgozókat. A megvalósítás során nagyban fogja segíteni az építési vállalkozók talpon maradását, növekedési kilátásaikat, megélhetésüket. Szeretnék köszönetet mondani a megyei Önkormányzat Elnökének, az Önkormányzat tagjainak, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének lehetıséget biztosítottak a megyei építıipari vállalkozások helyzetérıl, lehetıségeirıl, azok részletes kifejtésére a teljesség egésze nélkül. Tatabánya, április 21. Garbacz Lászlóné elnök 7

8 Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. megköszöni a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének tájékoztatóját a megyei építıipari vállalkozások helyzetérıl, lehetıségeirıl. 2. A saját intézményeiben folyó karbantartási, felújítási munkáknál a közbeszerzési elıírások adta lehetıségek keretei között - továbbra is törekedni fog a megyében mőködı építıipari vállalkozások bevonására. 3. Szorgalmazza az uniós pályázatokat megalapozó akciótervek véleményezése kapcsán a döntési folyamat és a finanszírozás követelményeinek egyszerősítését, idıbeli lefutásának rövidítését, mely mind a beruházó, mind a kivitelezést végzı vállalkozások számára csökkenti a likviditási problémákat, kiszámíthatóbbá teszi a projektmegvalósítás folyamatát. Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos 8