Rendeletek ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Rendeletek Törökbálinti Önkormányzat 17/2003. (V.16.) rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. Törvény ( a továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő-kiválasztási jogok hasznosításának szabályaira a következő rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. 2. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások, bérbeadásának jogcímei/a hasznosítás jellege szerint a. bérlakások, b. közérdekű célú (szolgálati) lakások, c. szükséghelyiségek. Az önkormányzati tulajdonában lévő lakás bérletére az igényt írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál a. minden magyar állampolgárnak b. az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi (hontalan) nagykorú magánszemélynek 2. Tulajdonosi-bérbeadói jogok gyakorlása A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével - az e rendeletben szabályozott kivételekkel - átruházott hatáskörben a polgármestert bízza meg. 2. Ha a lakásra jogosult személy a polgármester vagy a jegyző, a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. 3. Munkaviszonyhoz kötött, az Önkormányzat intézményeihez tartozó, vagy az intézmények területén fekvő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a bérbeadói jogokat - az intézményvezető véleményének kikérésével - a polgármester gyakorolja. 4. Az önkormányzati tulajdonú lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével, és kivételesen lehet bérbe adni. Ilyen kivételes indok: a. közérdekű, a lakosság érdekeit szolgáló ellátás biztosítása, b. közérdekű, a kulturális hagyomány megőrzését, ápolását szolgáló cél, c. oktatási, sport- és szabadidő célok megvalósítása. A lakások és helyiségek nyilvántartása A Polgármesteri Hivatal nyilvántartja az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat és helyiségeket. 2. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a. a lakások és helyiségek pontos címe/hrsz-a, nagysága, komfortfokozata, b. a lakások és helyiségek feletti rendelkezési, bérleti, használati jog jogcímét, tartalmát, c. a lakásokat és helyiségeket használók, bérlők megnevezését, azonosító adatait, a lakbér, a bérleti díj összegét, d. a lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezési korlátokat (elidegenítési, építési tilalom, elővételi jog, jelzálog, stb.) 3. A nyilvántartás mellékletét képezi a bérleti szerződés illetve az azt módosító vagy megszüntető szerződés egy-egy példánya. II. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET A lakásbérlet szabályai A lakásbérlet létrejötte Az Önkormányzat illetékességi területén és tulajdonában lévő lakásokat a lakásigénylések rangsora szerint kell odaítélni, a rangsortól eltérni csak kivételesen lehet amennyiben a soron következő igénylő a lakásfenntartásával kapcsolatos kiadásokat havi jövedelméből fedezni tudja. 2. A rangsor megállapítását tartalmazó pontozási rendszert e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A magasabb pontszámot kapott igénylő jogosult a lakás bérletére Az igénylés benyújtását a Polgármesteri Hivatal nyomtatvány kitöltéséhez köti, amelynek kötelező mellékletei: a. egy hónapnál nem régebbi - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló -jövedelemigazolás a családban életvitelszerűen együtt élő személyekről, b. orvosi igazolás a család rokkant, jelentős egészségkárosodásban szenvedő tagjairól.

2 2. Az igényléseket évente március 31-ig meg kell újítani, az igénylési nyomtatvány kitöltésével és kötelező mellékletei benyújtásával. A bérbeadás Az igénylésekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad az igénylőnek. A nyilvántartásba vételről szóló igazolás nem jelent ígéretet a bérleti viszony létesítésére. 2. Az igényléseket a Polgármesteri Hivatal rangsorolja. A rangsorolást évente egy alkalommal, április 30-ig kell elvégezni. 3. Az igénylési rangsorba csak azt az igénylőt lehet felvenni: a. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, a gyermekét vagy gyermekeit egyedülálló szülőként nevelő esetében az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250 %-át nem haladja meg b. aki az ország területén nem rendelkezik lakásbérleti joggal, és c. aki 5 éven belül nem mondott le pénzbeli térítés ellenében családtagja javára bérleti jogáról, és d. aki nem önkényes beköltözőként lakik lakóhelyén e. a június 30. után épült/használatba vett összkomfortos lakások esetében, ha az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át eléri A lakásigény mértéke a lakásban együtt lakó személyek számától függően két személyig négy személyig öt személy esetén hat személy esetén hét személy esetén nyolc és ennél több személy esetén legfeljebb két lakószoba, legfeljebb két és fél lakószoba, legfeljebb három lakószoba, legfeljebb három és fél lakószoba, legfeljebb négy lakószoba, nincs korlátozás 2. Az igénylésekben foglaltak valódiságát a bérlő kiválasztása előtt ellenőrizni kell. Az igénylő köteles 15 napon belül bejelenteni, ha az igénylésben az igényjogosultságát érintő körülmények megváltoztak. Az igénylések elbírálása előtt környezettanulmány és személyes meghallgatás is lefolytatható. Mindezekről az igénylőt időben értesíteni kell. 3. A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó megküldi az erről szóló értesítést a kijelölt bérlőnek, s egyben tájékoztatni köteles a bérlet további feltételeiről. Bérbeadás közérdekű célból (szolgálati lakás) Közérdekű célú igénylőnek minősül az Önkormányzat közigazgatási területén dolgozó személy ha: a. megbízatása, munkaviszonya idejére (szolgálati lakás), ha beosztása folytán az Önkormányzatra háruló feladatok ellátásában vesz részt, különösen polgármester, önkormányzati köztisztviselő, önkormányzati tulajdonú intézmény vezetője, vagy dolgozója. b. a település társadalmi közéletében felelős megbízatást betöltő személy, rendőrség, tűzoltóság dolgozója Közérdekű célra bérleti szerződés csak feltétel bekövetkezéséig, így a munkaviszony, a beosztás időtartamára, vagy helyi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető, és csak abban az esetben, ha a bérlő tudomásul veszi, hogy a feltétel bekövetkezésekor elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni. 2. A közérdekű célú bérbeadás esetén a bérlő által befogadott hozzátartozó nem jogosult a bérlőtársi jog megszerzésére és a bérleti jogviszony folytatására. A csere szabályai Határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag csak másik önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető. 2. Önkormányzati lakás bérleti jogának másik önkormányzati lakás bérleti jogára történő cseréjéhez a bérbeadói jogokat gyakorló előzetes hozzájárulását be kell szerezni. 3. A kérelem csak írásban nyújtható be a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelem tartalmazza a csere okát/okait, körülményeit, és az azok bizonyítására szolgáló iratokat. A lakásbérleti szerződés Lakásbérleti szerződés határozott és határozatlan időre, illetőleg feltétel be- következéséig köthető: 2. A határozott időre illetőleg a feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződés esetén ki kell kötni, hogy az elhelyezésről a bérlő maga köteles gondoskodni, mégpedig a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül. 3. A lakásbérleti szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a. a szerződést kötő felek nevét, személyi azonosító adatait, a bérlővel együtt lakó közeli hozzátartozók nevét, rokoni kapcsolatukat, személyi adataikat, b. a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak a pontos leírását és alapadatait, c. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megjelölését,

3 d. a bérleti díj összegét, a megfizetés módját, feltételeit, e. a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket, f. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezményeit, g. a jogviták eldöntésének lehetőségét. 4. (3) A bérlő a saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes engedélyével és csak akkor használhatja más célra, ha az általa a lakásrészben végzett tevékenység lakosság alapellátásának kielégítését kívánja szolgálni. Bérlők, bérlőtársak Bérlőtársi jogviszony csak a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott és kivételesen indokolt esetekben létesíthető: a. A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik. b. A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha: 18. életévét betöltötte a gyermek, a bérlővel a lakásban legalább öt éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak, az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik. 2. Az (1) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik. 3. A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja. III. FEJEZET A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A lakás átadása A bérleti szerződés aláírását követően 3 napon belül a lakást a bérlő részére át kell adni. 2. Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá. 3. A jegyzőkönyv feltétlenül tartalmazza a. az államigazgatási szerv megnevezését b. a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét c. a bérlő személyazonosító adatait és lakcímét d. a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést e. a bérlő, az ügyintéző és jegyzőkönyvvezető aláírását f. a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat, g. a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz- és gázóra állását, h. közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét, 4. Közös udvar, kert használata esetén az átadáshoz lehetőség szerint a többi bérlőt is meg kell hívni 15. A szerződés megszűnésekor a 14. rendelkezésit értelemszerűen alkalmazni kell. 16. Ha a törvény, vagy az Önkormányzat rendelete a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettsége tekintetében külön nem tiltja eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett: a. ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni. b. a bérlő kötelessége az épület folyosója részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda és útszakasz (útszegély közepéig) rendszeres tisztántartása, az időjárási viszonyoknak megfelelően c. a lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra d. több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén biztosítani kell azt, hogy az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket e. a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a bérlő gondoskodik. f. átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettség [Ltv. 16. (1) bek.] a munkák megkezdése előtti 30 nap legyen. Jogcím nélküli lakáshasználó Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója - amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjon felül - emelt összegű használati díjat köteles megfizetni. 2. Az emelt összegű használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számítva a lakásra megállapított lakbér a. 150 %-a hat hónap elteltével,

4 b. 170 %-a hét hónap elteltével, c. 180 %-a nyolc hónap elteltével, d. 200 %-a minden további hónap elteltével. 3. Ha a lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni, a kiköltöztetés végrehajtását a bíróságtól a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kérni kell. 4. A Képviselő-testület úgy is rendelkezhet, hogy a. a jogcím nélküli részére a lakást értékesíteni kell, vagy b. más lakást kell felajánlani a jogcím nélküli részére, függetlenül annak komorfokozatától. Befogadás a lakásba A bérlő az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásba a. ".a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét ( örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét)." /Ltv. 21. (2)/ b. minden más esetben a lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. 2. Az írásbeli hozzájárulás megadására a bérbeadó jogosult az alábbi szempontok figyelembevételével a. a kérelem csak írásban nyújtható be, b. a befogadni kívánt személy pontos alapadatainak, előző lakhelyének, a befogadás konkrét indokának a kérelemben szerepelnie kell, c. az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit, d. a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elutasítás ellen az érdekeltek - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Képviselő-testülethez fellebbezést terjeszthetnek elő. 3. Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivételesen indokolt esetben adható. A kérelem benyújtásakor a bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről köteles gondoskodni. 4. Közérdekű céllal hasznosított önkormányzati lakás esetében is a (3) bek. rendelkezéseit kell alkalmazni Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez való hozzájárulás írásban kell kérelmezni. 2. A hozzájárulás iránti kérelemhez a tartási szerződés egy eredeti példányát csatolni kell. 3. Az eljárás során az e rendeletben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a. Környezettanulmány nélkül a hozzájárulást megadni, vagy megtagadni nem lehet, b. az eltartó(k) és eltartott(ak) által benyújtott jövedelemigazolás 3 hónapnál régebbi keltezésű nem lehet Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén, szükséghelyiségnél, önkormányzati, közérdekű célú (szolgálati) lakásnál a lakásbérleti jogot érintő tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható. 2. A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha: a. a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik, b. a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja. c. Az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja. IV. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNÉSÉNEK ESETEI A közös megegyezés A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlőt e rendelet hatályba lépése előtt kötött bérleti szerződések alapján pénzbeli térítés illeti meg, ha a. a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen visszaadja, és b. a saját és a vele együtt lakók elhelyezéséről saját maga gondoskodik, továbbá c. a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más szolgáltató-ellátó szervek felé nincs. 2. A pénzbeli térítés összege: határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés megszűnése esetén a lakás beköltözhető forgalmi értékének 33 %-a Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadó köteles megállapodásba foglalni. 2. A megállapodás tartalmazza a. a felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét, b. a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait, c. a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét. A felmondás 23.

5 A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának és időpontjának. Az írásbeli felmondás tartalmazza azt a javaslatot, hogy a bérbeadó a. hol és milyen minőségű lakást ajánl fel a bérlőnek, illetve b. az új bérlet szerződési feltételeit c. a pénzbeni térítés összegét e rendelet 21. (2) bekezdése szerint. V. FEJEZET Az albérlet A bérlő, ha lakásának egy részét albérletbe kívánja adni, az írásbeli szerződés hatálybalépése előtt köteles beszerezni a bérbeadó hozzájárulását 2. Az eljárás során a bérbeadónak az alábbiakat kell figyelembe venni: a. A közérdekű célú (szolgálati) lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem járulhat hozzá, b. egyéb lakás esetében a bérlő által albérletbe csak akkor adható a lakás egy része, ha van a lakásban különálló, lakószobának minősülő olyan helyiség, amelyiket a bérlő nélkülözni tudja, és a bérlő, a vele együtt lakók, és az albérlők figyelembevételével nem csökken a rendelkezésre álló helyiségek száma az e rendelet 8. (1) bekezdésében meghatározott lakásminimum alá, c. a bérlő a kérelem benyújtásakor írásbeli nyilatkozattal vállalja az albérlő elhelyezését, illetve az albérleti jogviszony időbeni jogszerű felmondását a lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén. VI. FEJEZET A LAKBÉREK MÉRTÉKE ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DIJA Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbére havonta: a) június 30. után épült/használatba vett összkomfortos lakás esetén Ft/m2 b) június 30. előtt épült/használatba vett összkomfortos lakás esetén Ft/m2 c) komfortos lakás esetén 70.- Ft/m2 d) félkomfortos lakás esetén 46.- Ft/m2 e) komfort nélküli lakás esetén 27.- Ft/m2 f) szükséglakás esetén 23.- Ft/m2 2. A lakbért havonta, minden hó 15-ig egy összegben, és előre kell megfizetni, a bérleti szerződésben megjelölt módon és feltételekkel. 3. A lakbér mértékét az önkormányzat évente december 15.-ig állapítja meg. MÁSODIK RÉSZ A HELYISÉGEK BÉRLETE A bérbeadás feltételei A jelen rendelet aiban meghatározott rendelkezéseket (a tulajdonosi bérbeadói jogok gyakorlásáról) az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban helyiségek) tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell. 2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérleti jogát főszabályként pályázat útján lehet elnyerni. A bérleti pályázat A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőhelyein legalább 15 napra ki kell függeszteni, illetve a helyi sajtóban és legalább egy országos napilapban kell közzé tenni. 2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a. a hasznosításra meghirdetett helyiség címét, állapotát, felszereltségét, b. a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését, c. a bérlet jellegét (határozott vagy határozatlan időre szóló), d. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, e. a pályázat elbírálásának helyét és időpontját, f. a bérbeadó által közölt - minimális - bérleti díj összegét. 3. A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell: a. a pályázó nevét, címét, tevékenységének megnevezését, b. a helyiség tervezett felhasználási célját, c. a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. 4. Ha a pályázatra nyitva álló időben csak egy pályázat érkezik be, a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló a bérbeadás felöl a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül dönthet A pályázat elbírálásán a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló mellett - az előzetes kötelező értesítés alapján - a jegyző, a polgármester vagy a Képviselő-testület megbízott képviselője részt vesz.

6 2. A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatokat csak a tárgyalás megkezdésekor, az összes jelenlevő előtt lehet felbontani és ismertetni. 3. A tárgyalásra meg kell hívni a pályázókat, távolmaradásuk azonban a tárgyalás megtartását és a döntés meghozatalát nem akadályozhatja meg. 4. A tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló a pályázaton résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és a legjobb ajánlatot adta. 5. Ha a pályázat nyertese a szerződés megkötése előtt, de még a tárgyalás napján bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, a bizottság a pályázaton részt vett és másodiknak rangsorolt pályázót nyilvánítja a pályázat nyertesének. 6. Ha a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt, de a tárgyalást követően visszalép, új tárgyalás megtartása nélkül a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget közérdekű célra, így: a. szomszédos bérlő helyiségének indokolt és meghatározott célú bővítésére, b. csak határozott időre kívánja az önkormányzat hasznosítani vagy a bérlő bérbe venni. A bérleti szerződés A bérleti szerződés megkötésére a rendelet 12. -ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 2. A helyiség bérlő részére történő átadására és a szerződés megszűnése után a bérbeadónak történő visszaadására a rendelet ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A bérleti jog cseréje Ha a bérlő a helyiséget el akarja cserélni, az írásbeli szerződés érvényességéhez előzetesen be kell szereznie a tulajdonosibérbeadói jogokat gyakorló hozzájárulását. 2. A hozzájárulást igénylő beadványban meg kell indokolni a csere konkrét okait és csatolni kell az írásbeli szerződés hiteles példányát. 3. Az eljárás során e rendelet 11. -ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, valamint: a. a régi bérlő helyébe lépőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja, b. az új bérlővel új bérleti szerződést kell kötni. 32. A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente december 15-ig állapítja meg Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatosan az érintett állampolgárokra vonatkozó adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése esetén felhasználhatók. 2. A statisztikai adatszolgáltatás során is ügyelni kell arra, hogy az adatok csak a személyazonosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra. 3. Az érintett állampolgárok adatainak megnyugtató, bizalmas kezelését a bérbeadói jogokat gyakorló köteles biztosítani. 4. Az adatok védelméről, egyéb felhasználásáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - többszörösen módosított évi LXVII. törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. NEGYEDIK RÉSZ A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENITÉSE I. FEJEZET A lakások elidegenítése Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételár feleljen meg a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi árnak. 2. lakás elidegenítésekor: a. a lakás forgalmi értékének 100%-a az ár, ha a lakás üresen áll, azonnal beköltözhető b. a lakás forgalmi értékének 75 %-a az ár, ha a vevő nem a bérlő, vagy annak egyenes-ágbeli rokona, és a lakást lakottan c. a lakás forgalmi értékének 50 %-a, ha a lakást a bérlő, vagy egyenes-ágbeli rokona, vásárolja meg. 3. A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül élhet Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére - kérelmére - 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ez esetben a vételár 5 %-át egy összegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. 2. Részlefizetés esetén a mindenkori vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 7 %. A kamatokkal növelt vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell törleszteni. 3. Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat egy összegben fizeti meg 40 %-os vételár kedvezményre jogosult. 4. Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződés aláírásától számított

7 a. egy éven belül fizeti meg 25 %-os, b. öt éven belül fizeti meg 10 %-os vételár kedvezményre jogosult. 5. Amennyiben a vevő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indo- kolja a törlesztési idő alatt a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló legfeljebb két alkalommal, írásbeli kérelemre - a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló -a részletfizetést legfeljebb 6-6 hónapra felfüggesztheti. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. 6. Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egyösszegben kell megfizetni. 7. Részletfizetés engedélyezése mellett a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére csak az elidegenítési és terhelési tilalom mellett kerülhet sor Önkormányzati lakás elidegenítésére az igénylő írásbeli kérelmére a Képviselő-testület határozata alapján kerülhet sor. 2. Az önkormányzati lakás elidegenítése során a Képviselő-testület egyedileg dönt. A és évben részben pályázati forrásból épült lakások a használatbavételtől számított minimum 20 évig nem idegeníthetők el. A helyiségek elidegenítése 37. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítése ügyében a Képviselő-testület dönt Az értékesítésre kijelölt helyiségek vételárát az Ltv ában megjelölt szempontok figyelembevételével, és az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. 2. Az (1) bekezdésnek megfelelően a vételár mértéke a helyiség forgalmi értékéhez igazodik A helyiség megvétele esetén részletfizetés csak 5 évre engedélyezhető. Részletfize- tés esetén e rendelet 35. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 2. Ha a vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított a. 1 éven belül fizeti meg 20%-os, b. 1 év után fizeti meg 10%-os fizetési kedvezmény illeti meg a hátralévő vételárra annak egy összegben történő befizetése esetén. 3. A vételárat - a településen kialakult forgalmi érték figyelembevételével - a Képviselő testület határozza meg. Záró rendelkezés E rendelet június 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő és el nem bírált kérelmek esetében alkalmazni kell. 2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Törökbálinti önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésük szabályairól szóló 37/2002. (XI.30.), 6/2002. (II. 25.), 20/2000. (IX. 11.) és a 26/1996. (XI. 11.) önkormányzati rendeletek. Turai István polgármester Dorka Ágnes jegyző Záradék: A rendelet kihirdetésre került: május 16-én. Dorka Ágnes jegyző 1. számú melléklet a 17/2003. (V.16.) rendelet 5..(2) bekezdéséhez A lakásigénylések rangsorolására szolgáló pontozási rendszer Az igénylési rangsorhoz az alábbiak szerint meghatározott pontszámok összegét kell alapul venni: 1. Az igénylő egy főre jutó havi jövedelme: - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 100 %-a, vagy annál kisebb 20 pont - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 100%-200 %-közötti 10 pont - egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összege 100%-250% közötti 10 pont június 30. után épült/használatba vett lakás igénylése esetén: - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 125%-150 %-közötti 20 pont - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 150%-170 %-közötti 15 pont

8 - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 170%-200 %-közötti 10 pont 2. A család nagysága: - 1 gyermek után 5 pont - 2 gyermek után 15 pont - 3 vagy több gyermek után 25 pont - a gyermeket egyedül nevelő szülő, (gondviselő) további 5 pont Ide sorolható: a közös háztartásban élő önálló keresettel nem rendelkező gyermek, ide értve a sorkatonai szolgálatot teljesítő, továbbá nappali tagozaton első diploma megszerzésére tanulmányokat folytató felnőtt gyermeket is, max.25. életévének betöltéséig. 3. A család egészségi helyzete - a család minden egészség károsodott tagja után a károsodás mértékétől függően: - 1 éven túl gyógyuló betegség esetén ( rokkantság ) 4 pont - 1 éven belül gyógyuló betegség esetén 2 pont 4. A család részére kiutalt segélyek alapján A tárgyi évben és az azt megelőző évben - segélyezettek 3 pont - segélyt nem igénylők 5 pont 5. Szociális körülmények - szívességi lakáshasználat 10 pont - albérlet vagy szülőknél lakó 20 pont